Összefoglaló Kutatási Jelentés

Átírás

1 Összefoglaló Kutatási Jelentés 3. célterület: A helyi közszolgáltatások vetése és gazdálkodása KÖFOP VEKOP azonosító jelű "Helyi versenyképesség-fejlesztési kutatási program" című kiemelt projekt kapcsán Készítette: HBH Stratégia és Fejlesztés Kft. és Collective-Intelligence Kft. konzorcium Készült: március 29.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS AZ ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS CÉLJA AZ ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK MUNKAMÓDSZERE AZ ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS FELÉPÍTÉSE A KUTATÁSOK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK KEZELÉSE A CÉLTERÜLETI KUTATÁSOK KÜLSŐ KÖRNYEZETÉT ÉRINTŐ VIZSGÁLATOK, EGYEZTETÉSEK EREDMÉNYEI MÁS KÖFOP PROJEKTEKKEL VALÓ KAPCSOLÓDÁSOK KEZELÉSE CÉLTERÜLETI KUTATÁSOK JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETÉT ÉRINTŐ VIZSGÁLATOK FŐ MEGÁLLAPÍTÁSAI A TELJESÍTETT KUTATÁSOK SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZERTANI MEGKÖZELÍTÉSEK TAPASZTALATAI A CÉLTERÜLETI KUTATÁS CÉLJA ÉS TERJEDELME A KUTATÁSOK SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZERTANOK A KUTATÁSOK EREDMÉNYESSÉGÉT KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK A VÉGREHAJTOTT MEGALAPOZÓ KUTATÁSOK, CÉLTERÜLET-SPECIFIKUS ADAT-, ÉS INFORMÁCIÓGYŰJTÉSEK A KÖZPONTI SZAKRENDSZEREKBŐL GYŰJTÖTT ADATOK SZAKÉRTŐI MÉLY- ÉS FÓKUSZCSOPORTOS INTERJÚK REGIONÁLIS MŰHELYMUNKÁK MINTAKÖLTSÉGVETÉSEK ELKÉSZÍTÉSE A KUTATÁSI TERÜLETEKET ÉRINTŐ ÁTFOGÓ PROBLÉMAFELTÁRÁS EREDMÉNYEI AZ ELVÉGZETT KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA ÁTFOGÓ ELJÁRÁSRENDI VIZSGÁLAT ÓVODAI NEVELÉSI FORMÁK HÁZIORVOSI ÉS HÁZI GYERMEKORVOSI ELLÁTÁS VÉDŐNŐI ELLÁTÁS CSALÁD- ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT CSALÁD- ÉS GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT BÖLCSŐDE ÉS CSALÁDI NAPKÖZI GYERMEKEK- ÉS CSALÁDOK ÁTMENETI OTTHONA GYERMEKÉTKEZTETÉS SZOCIÁLIS ÉTKEZTETÉS HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS IDŐSEK NAPPALI ELLÁTÁSA FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK NAPPALI INTÉZMÉNYE /202. oldal

3 6.14. DEMENS SZEMÉLYEK NAPPALI ELLÁTÁSA IDŐSEK OTTHONA HAJLÉKTALANOK ÁTMENETI SZÁLLÁSA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATELLÁTÁS KÖZREMŰKÖDÉS A KÖZBIZTONSÁG BIZTOSÍTÁSÁBAN, KÖZBIZTONSÁGRÓL VALÓ GONDOSKODÁS ZÖLDFELÜLET-GAZDÁLKODÁS IVÓVÍZZEL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁSOK SZENNYVÍZZEL, CSAPADÉKVÍZZEL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁSOK KÖZVILÁGÍTÁS BIZTOSÍTÁSA HELYI KÖZUTAK FENNTARTÁSA HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁSOK ÁTFOGÓ SZAKMAPOLITIKAI JAVASLATOK ÉS AZOK ELŐZETES HATÁS-, ÉS KOCKÁZATELEMZÉSE A MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁSOK JELENLEGI KALKULÁCIÓINAK FINOMHANGOLÁSA A BÉRKÖLTSÉGEK A TÉNYLEGES KÖLTSÉGSZINT ALAPJÁN TÖRTÉNŐ FINANSZÍROZÁSA A HELYI KÖZÚT FENNTARTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁSOK HALMOZHATÓSÁGÁNAK BEVEZETÉSE A HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSI INFRASTRUKTÚRA ÁLLAPOTÁNAK FIGYELEMBE VÉTELE A FINANSZÍROZÁSI RENDSZERBEN A KUTATÁSI EREDMÉNYEK TOVÁBBI HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI A PROJEKT LEZÁRÁSÁT KÖVETŐEN TOVÁBBI KUTATÁSOK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ TERÜLETEK, INDOKLÁSSAL A KUTATÁSI EREDMÉNYEK BEÉPÜLÉSE KAPCSOLÓDÓ PROJEKTEKBE, PROGRAMOKBA (SZINERGIA LEHETŐSÉGEK REALIZÁLÁSA) A KUTATÁSI EREDMÉNYEK EREDMÉNYES HASZNOSULÁSÁHOZ, FENNTARTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK VIZSGÁLATA A CÉLTERÜLETI KUTATÁSI HIPOTÉZIS TELJESÜLÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE MELLÉKLETEK SZ. MELLÉKLET: FOGALMAK ÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE SZ. MELLÉKLET: CÉLTERÜLETHEZ KAPCSOLÓDÓAN GYŰJTÖTT ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK SZ. MELLÉKLET: CÉLTERÜLETI KUTATÁSOK SORÁN VÉGZETT EGYEZTETÉSEK SZ. MELLÉKLET: INTERJÚ, FÓKUSZCSOPORT KERETÉBEN MEGKERESENDŐK KÖRE SZ. MELLÉKLET: A KUTATÁS SORÁN ELKÉSZÍTETT MINTAKÖLTSÉGVETÉSEK SZ. MELLÉKLET: JAVASLAT A NORMÁK KÓDOLÁSÁRA SZ. MELLÉKLET: ELŐZETES JAVASLAT A HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK FINANSZÍROZÁSÁNAK (NORMATÍVA) FELÜLVIZSGÁLATÁRA /202. oldal

4 8. SZ. MELLÉKLET: ÖSSZEFOGLALÓ A MINTAPROJEKT TAPASZTALATAIRÓL (A FINANSZÍROZÁSI MEGOLDÁSOK ADAPTÁLHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA) SZ. MELLÉKLET: JAVASLAT A HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK FINANSZÍROZÁSÁNAK (NORMATÍVA) FELÜLVIZSGÁLATÁRA /202. oldal

5 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat: A jelentés főbb fejezeteinek tartalmi áttekintése táblázat: A célterületi kutatások közötti kapcsolatok táblázat: Más KÖFOP projektekkel való kapcsolódások kezelése táblázat: Magyarország évi központi vetéséről szóló évi XC. törvény V. Beszámítás, kiegészítés fejezet táblázat: Magyarország évi központi vetéséről szóló évi XC. törvény 2. Melléklet, III. Fejezet 2. Pontja szerint táblázat: A HVK projekt keretében vizsgált közszolgáltatások és a kapcsolódó COFOG kódok összerendelése táblázat: A központi szakrendszerektől átvett adatok táblázat: Az óvodai nevelési formák közszolgáltatás főbb ellátási mutatói táblázat: Kiadások fajlagos nagysága az óvodákban, településméret szerint táblázat: Kiadások fajlagos nagysága az óvodákban, óvodaméret szerint táblázat: Az óvodai ellátás kormányzati funkcióira könyvelt bevételek jogcímcsoportonként () táblázat: Az óvodai ellátás kormányzati funkcióira könyvelt bevételek jogcímcsoportonként () táblázat: A Család és nővédelmi egészségügyi gondozás kormányzati funkcióra könyvelt összegek egy védőnőre jutó összege településkategóriánként (/védőnő) táblázat: A Ifjúság-egészségügyi gondozás kormányzati funkcióra könyvelt összegek egy védőnőre jutó összege településkategóriánként (/védőnő) táblázat: A Család- és gyermekjóléti szolgálat egy főre vetített kiadásai településméret szerint (/elismert létszám) táblázat: A Család- és gyermekjóléti szolgálat egy főre vetített teljes kiadásai településméret és kedvezményezett járás szerint (/elismert létszám) táblázat: A Család- és gyermekjóléti központ egy főre vetített kiadásai településméret szerint (/elismert létszám) táblázat: A Család- és gyermekjóléti központ egy főre vetített teljes kiadásai településméret és kedvezményezett járás szerint (/elismert létszám) táblázat: A bölcsődék bevételi és kiadási struktúrája településméret szerint (/ellátott gyermek) táblázat: A családi napközik bevételi és kiadási struktúrája településméret szerint (/ellátott gyermek) táblázat: A családok- és gyermekek átmeneti otthona egy ellátottra vetített bevételei és kiadásai településméret szerint (/ellátott) táblázat: A gyermekétkeztetés bevételi és kiadási struktúrája () /202. oldal

6 23. táblázat: A szünidei gyermekétkeztetés bevételi és kiadási struktúrája (/adag) táblázat: Az önállóan (nem társulási formában) történő szociális étkeztetés bevételi és kiadási struktúrája (/fő) táblázat A társulási formában történő szociális étkeztetés bevételi és kiadási struktúrája (/fő) táblázat: A házi segítségnyújtás közszolgáltatást igénybe vevők száma táblázat: Az önállóan (nem társulási formában) házi segítségnyújtás bevételi és kiadási struktúrája (/fő) táblázat A társulási formában történő házi segítségnyújtás bevételi és kiadási struktúrája (/fő) táblázat Az idősek nappali ellátása fajlagos bevételi és kiadási adatai település kategóriánként (/fő) táblázat Az idősek nappali ellátása fajlagos bevételi és kiadási adatai település kategóriánként egyéni és társulás keretében történő feladatellátás esetén(/fő) táblázat Az ellátott fogyatékos személyek száma (fő) ellátási formánként táblázat A fogyatékosok nappali ellátása fajlagos bevételi és kiadási adatai település kategóriánként (/fő) táblázat Az ellátott fogyatékos személyek száma (fő) ellátási formánként táblázat A fogyatékosok nappali ellátása fajlagos bevételi és kiadási adatai település kategóriánként (/fő) táblázat Az idősek otthona közszolgáltatás fajlagos bevételi és kiadási adatai település kategóriánként 2016 (/fő) táblázat: A hajléktalanok nappali ellátásának bevételi és kiadási struktúrája (/fő) táblázat: A hajléktalanok átmeneti ellátásának bevételi és kiadási struktúrája (/fő) táblázat: A hajléktalanok nappali ellátásának bevételi és kiadási struktúrája a feladatellátás módja szerint (/fő) táblázat: A hajléktalanok átmeneti ellátásának bevételi és kiadási struktúrája a feladatellátás módja szerint (/fő) táblázat: A közművelődés főbb pénzügyi adatai (millió ) táblázat: A könyvtári és a közművelődési feladatok kiadásainak összetétele (millió ) táblázat: A közbiztonsághoz való hozzájárulás főbb pénzügyi adatai (millió ) táblázat: A közbiztonsághoz való hozzájárulás folyó bevételeinek belső megoszlása főbb bevételi kategóriánként (%) táblázat: A zöldterület-gazdálkodás főbb pénzügyi adatai () táblázat A víziközműszolgáltatók ivóvízszolgáltatásra vonatkozó jellemző fajlagos bevételei és ráfordításai 2016 (/m 3 ) /202. oldal

7 46. táblázat A víziközműszolgáltatók szennyvízvízszolgáltatásra vonatkozó jellemző fajlagos bevételei és ráfordításai 2016 (/m 3 ) táblázat: A 23. Közvilágítás biztosítása közszolgáltatás ellátása során felmerülő fajlagos kiadások és a központi vetési fajlagos támogatások összege településméret kategóriák szerint táblázat: A 24. Helyi közutak fenntartása közszolgáltatás ellátása során felmerülő fajlagos ki-adások és a központi vetési fajlagos támogatások összege településméret kategóriák szerint táblázat: A 24. Helyi közutak fenntartása közszolgáltatás teljes évi kiadásának alap statisztikai mutatói településméret kategóriák szerint táblázat: A településméret és az adóerő miatti levonás szerint rendezett fajlagos teljes (a -120% nem tévedés, illetve lehet kapni támogatás kiegészítést is) táblázat: A dokumentumban alkalmazott fogalmak és rövidítések jegyzéke táblázat: Az IKIR és a HVK projekt között történt egyeztetések listája táblázat: A kutatás során végrehajtott egyeztetések a projektmenedzsment részéről táblázat: A kutatás során végrehajtott egyeztetések a helyi közszolgáltatások szakértői részéről táblázat: A kutatás során a szakértők által végrehajtott interjúk és fókuszcsoportok keretében megkeresett személyek táblázat: A kutatás során használt kódolási rendszer /202. oldal

8 ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ábra: az ÖNHIKI és MÜKI támogatások alakulása a időszakban ábra: A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgáltatók által ellátott személyek száma településtípus, körzettípus és kor szerint (fő) ábra: A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgáltatók NEAK finanszírozása a körzet típusa, a település típusa és finanszírozási jogcímek szerint (/év) ábra: A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgáltatók NEAK finanszírozása a körzet típusa, a település mérete és finanszírozási jogcímek szerint (/év) ábra: A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgáltatók által ellátott személyek korosztályi összetétele a település mérete és a praxis betöltöttsége szerint (/év) ábra: Az önkormányzatok által a háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgáltatóknak nyújtott támogatás átlagos összege a település típusa szerint (/év) ábra: A Család- és gyermekjóléti szolgálat egy főre vetített kiadásai településméret szerint (/elismert létszám) ábra: A Család- és gyermekjóléti központ egy főre vetített kiadásai településméret szerint (/elismert létszám) ábra: Az önkormányzatok ivóvíz és szennyvíz szolgáltatással kapcsolatos kiadásai () ábra: Az önkormányzatok ivóvíz és szennyvíz szolgáltatással kapcsolatos bevételei () ábra: A 2000 LE alatti települések, fajlagos vízfogyasztás (liter/fő/nap), ahol megvalósult a közműves szennyvízelvezetés ábra: Az 1000 fő alatti települések Közvilágítás biztosítása közszolgáltatásra fordított fajlagos kiadása és a vetési támogatás a központi vetési támogatások fajlagos összege ábra: Az 1000 fő feletti települések 23. Közvilágítás biztosítása közszolgáltatásra fordított fajlagos kiadása és a vetési támogatás a központi vetési támogatások fajlagos összege /202. oldal

9 1. BEVEZETÉS A helyi közszolgáltatások szolgáltatási színvonala meghatározó eleme a lakossági életminőségnek, a vállalkozások telephelyválasztási motivációinak és a gazdaság működésének. Ezért a helyi közszolgáltatások szolgáltatási színvonalának megtartása, illetve fejlesztése fontos feladata mind a helyi közszolgáltatások többségét biztosító önkormányzatoknak, mind a szabályozási feladatot ellátó ágazatirányítóknak. A szolgáltatási színvonalra a finanszírozás rendszere meghatározó hatást gyakorol. Egyrészt a finanszírozás mértéke meghatározza azt, hogy milyen feltételek (pl.: eszközök, humán kapacitás) állnak rendelkezésre a szolgáltatás biztosításához, másrészt a finanszírozás mechanizmusa önmagában is olyan ösztönzőket képviselnek, amelyek befolyásolják a szolgáltató célrendszerét. A helyi közszolgáltatások felülvizsgálatának, optimalizálásának előfeltétele az, hogy ismert legyen a döntéshozók számára az, hogy a finanszírozás milyen szerepet játszik a szolgáltatási színvonal kialakulásában. A helyi közszolgáltatások finanszírozási rendszerének felülvizsgálatához elengedhetetlenek a feladatellátás területi és terjedelmi kérdéseire, az állampolgári és ügyféligények témakörére, a tervezési, valamint ellenőrzési módszerekre, a közszolgáltatás-szervezésre vonatkozó aktuális információk. Mivel a helyi közszolgáltatások rendszerét átfogóan érintő vizsgálatra évek, egyes esetekben évtizedek óta nem került sor, ezért ágazatirányítási szinten ezen információk nem álltak teljes körűen rendelkezésre, így szükség volt a közszolgáltatások felülvizsgálatát megalapozó kutatások végrehajtására. Erre tekintettel Magyarország Kormány a KÖFOP éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016 (I. 18.) Kormány határozatban kiemelt projektként nevesítette a KÖFOP VEKOP azonosító jelű Helyi versenyképesség-fejlesztési kutatási programot (továbbiakban: HVK projekt vagy Projekt). A HVK projekt megvalósításáért a Belügyminisztérium (továbbiakban: BM) felelt. A BM vállalta, hogy a projekt megvalósításával hozzájárul a helyi közszolgáltatások rendszerének megújításához, optimalizálásához. A HVK projekt keretében komplex vizsgálatokra építve a helyi közszolgáltatásokat érintő regionális politika és vezetés-szervezés, valamint közgazdaság-tudomány területén azonosítható elméleti eredmények és gyakorlati megoldások feltárására, feldolgozására és kapcsolódó szakpolitikai ajánlások, modelljavaslatok kidolgozására, lehetséges adaptációs és/vagy pilot lehetőségek megvalósítására, illetve a tárgyhoz kapcsolódó hatáselemzések elkészítésére került sor. A HVK Projekt keretében végrehajtott alkalmazott kutatások a helyi közszolgáltatásokkal összefüggő helyi versenyképesség szempontjából meghatározó tényezők vizsgálatát célozták meg öt egymással szorosan összefüggő célterületen: a helyi közszolgáltatások minőségének javítására irányuló lehetőségek, eszközök és módszerek kutatása, létező jó gyakorlatok azonosítása, valamint adaptációs/implementációs lehetőségeinek feltárása (célterület 1), a helyi közszolgáltatások feladatellátás-szervezési megoldásai - feladatméretezési és szervezési módszerek, gyakorlatok fejlesztésének elméleti megalapozása és ezzel összefüggő hatékonyságjavítási lehetőségek azonosítása (célterület 2), 9/202. oldal

10 a helyi közszolgáltatások finanszírozásával és a kapcsolódó erőforrások felhasználásával összefüggő tervezési és kontroll megoldások fejlesztési lehetőségeinek feltárása (célterület 3, amelyről jelen kutatási jelentés számol be), a kapcsolódó önkormányzati feladatok ellátásához, a helyi versenyképesség fejlesztéséhez kapcsolódó humán kompetencia és képességek elemzése, a vonatkozó fejlesztési fókuszterületek, lehetőségek és eszközök azonosítása (célterület 4), valamint a helyi gazdaságfejlesztést támogató önkormányzati eszközrendszer fejlesztési lehetőségeinek kutatása keretében befektetés- és beruházás-élénkítési megoldások azonosítása, elemzése, a helyi közszolgáltatások kiterjedési, minőségi és gazdasági összefüggéseinek vizsgálata (célterület 5). A HVK projekt szakmai megvalósítása érdekében a BM szeptember 15-én Vállalkozási szerződés a KÖFOP VEKOP-16 azonosító jelű Helyi versenyképességfejlesztési kutatási program szakmai megvalósításának részletes kutatási, tervezési, elemzési, felmérési, tanulmánykészítési, mintaprojekt végrehajtási és disszeminációs feladatainak ellátására tárgyban közbeszerzési eljárást indított. A közbeszerzési eljárást a HBH Stratégia és Fejlesztés Kft. és a Collective-Intelligence Kft. konzorcium (továbbiakban: Vállalkozó) nyerte meg. A HVK projekt vállalkozói feladatainak szakmai megvalósítására február 13. és március 31. között került sor. Jelen összefoglaló jelentés a 3. kutatási célterület (A helyi közszolgáltatások vetése és gazdálkodása) esetében foglalja össze a végrehajtott kutatások eredményeit és tapasztalatait AZ ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS CÉLJA Jelen célterületi Összefoglaló Kutatási Jelentés összeállításának célja az elfogadott célterületi kutatási tervek megvalósítására figyelemmel a 3. célterületen végzett kutatások eredményeinek és a kutatások során szerzett tapasztalatoknak, tanulságoknak az összefoglalása volt. Ennek érdekében a jelentés bemutatja az elfogadott célterületi tervekben meghatározottak szerint alkalmazott módszertani megközelítések tapasztalatait, az időközi finomhangolások indokait, az elvégzett kutatások, elemzések eredményeit, a kutatások eredményei alapján megfogalmazott szakmapolitikai ajánlások, javaslatok előzetes hatásértékelését, valamint a műszaki leírás valamennyi megvalósult célterület-specifikus tartalmi elemét. A jelentés elkészítésével a HVK projekt egyrészt dokumentálta az elvégzett célterületi kutatásokat, lehetővé téve azt, hogy a szakma és más kutatócsoportok számára az eredmények a felhasznált módszertan és adatok ismeretében legyenek értelmezhetők. A jelentés továbbá számos olyan kutatási eredményt is bemutat, amely háttérinformációként került felhasználásra a HVK projektben megfogalmazott javaslatok kidolgozásakor. Ezek az információk fontosak az adott helyi közszolgáltatásokkal foglalkozó szakmai és ágazati irányítók, valamint további ágazati szakemberek számára a közszolgáltatások helyzetének teljes körű megismeréséhez és az aktuális szakpolitikai, ágazati szabályozási feladatok megalapozásához. 10/202. oldal

11 1.2. AZ ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK MUNKAMÓD- SZERE Az Összefoglaló Kutatási Jelentés elkészítése során a célterületen dolgozó kutatók a következő tevékenységeket hajtották végre: Áttekintésre és a kutatási célok teljesíthetősége és a gyakorlati tapasztalatok alapján felülvizsgálatra kerültek a célterületi kutatási tervben bemutatott módszertanok. A felülvizsgálat során aktualizáltuk, kiegészítettük a módszertani leírásokat, kitérve a módszertanok alkalmazása során szerzett tapasztalatokra is. Összegyűjtésre és rendszerezésre kerültek a célterületi elemzések során felhasznált adatok, felkeresett partnerek, interjúalanyokat jellemző információk, hogy minden esetben transzparens és visszakövethető legyen a felhasznált információk forrása. Dokumentáltuk helyi közszolgáltatásokkal kapcsolatban végzett kutatások eredményét, kiegészítve az előzetes javaslat a normatívák felülvizsgálatára című dokumentumban leírtakat. A célterület vizsgálatai során feltárt eredmények, megállapítások egyeztetésre kerültek az érintett szakmák képviselőivel, és az ágazatirányítókkal. A jelentés teljes körűen tartalmazza az egyeztetések eredményeire figyelemmel megfogalmazott javaslatokat. A vizsgálati eredmények átfogó elemzése és az egyeztetések alapján javaslatokat fogalmaztunk meg a feltárt problémák kezelése és finanszírozási rendszer finomhangolása érdekében. A HVK Projekt megvalósítása során az egyes célterületek kutatói egymással szoros egyeztetésben végezték a kutatásokat. A jelentés bemutatja a HVK projekt során a célterületi kutatások során és az elkészült kutatási eredményekben érvényesített más célterületekkel közösen kezelt szinergia lehetőségekből adódó kapcsolódási pontokat AZ ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS FELÉPÍTÉSE Az alábbiakban a jelentés felépítését mutatjuk be a fejezetek tartalmának rövid ismertetésével. Fejezetcím 1. táblázat: A jelentés főbb fejezeteinek tartalmi áttekintése Fejezet rövid tartalma 1. Bevezetés A célterületi Összefoglaló Kutatási Jelentés hátterének, céljának, az összeállítás munkamódszerének és a dokumentum felépítésének rövid bemutatása. 2. A célterületi kutatások külső környezetét érintő vizsgálatok, egyeztetések eredményei 3. A teljesített kutatások során alkalmazott módszertani megközelítések tapasztalatai A kutatás külső környezetét mutatjuk be, kitérve az együttműködésekre, illetve a vizsgált szabályozási környezetet érintő átfogó megállapításokra. Ebben a fejezetben bemutatjuk, hogy mit, milyen megközelítésekkel kutattunk és mik voltak az alkalmazott módszertani megközelítések tapasztalatai. 11/202. oldal

12 Fejezetcím 4. A végrehajtott megalapozó kutatások, célterület-specifikus adat és információgyűjtések 5. A kutatási területeket érintő átfogó problémafeltárás eredményei 6. Az elvégzett kutatások eredményeinek bemutatása 7. Átfogó szakmapolitikai javaslatok és azok előzetes hatás-, és kockázatelemzése 8. A kutatási eredmények további hasznosítási lehetőségei 9. A kutatási eredmények eredményes hasznosulásához, fenntartásához szükséges feltételek vizsgálata 10. A kutatási hipotézisek értékelése Mellékletek Fejezet rövid tartalma Itt mutatjuk be azokat a felmérési tevékenységeket, amelyek biztosították a kutatás információigényét. Bemutatjuk a vizsgált helyi közszolgáltatások helyzetét az elvégzett felmérés alapján, kitérve a szolgáltatási színvonal szempontjából legjelentősebb problémákra. Ebben a fejezetben a kutatási eredmények alapján megfogalmazott legfontosabb megállapításokat mutatjuk be. A HVK projekt által feltárt problémákra reagáló szakmapolitikai javaslatokat mutatjuk be itt, a kapcsolódó hatás és kockázatelemzésekkel együtt. Bemutatja azokat a lehetőségeket, amelyek mentén a HVK projekt eredményei a továbbiakban hasznosíthatók. A fejezet bemutatja a kutatási eredmények hasznosításához szükséges feltételek biztosításához kapcsolódó javaslatokat. A fejezetben a célterületi kutatási tervben felállított kutatási hipotézisek értékelése kerül bemutatásra. A jelentés a következő mellékleteket tartalmazza: 1. Fogalmak és rövidítések jegyzéke 2. Célterülethez kapcsolódóan gyűjtött adatok és információk 3. Célterületi kutatások során végzett egyeztetések 4. Interjú, fókuszcsoport keretében megkeresendők köre 5. A kutatás során elkészített mintavetések 6. Javaslat a normák kódolására 7. Előzetes Javaslat a helyi közszolgáltatások finanszírozásának (normatíva) felülvizsgálatára 8. Összefoglaló a mintaprojekt tapasztalatairól 9. Javaslat a helyi közszolgáltatások finanszírozásának (normatíva) felülvizsgálatára 12/202. oldal

13 1.4. A KUTATÁSOK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK KEZELÉSE A célterület kutatásai számos ponton kapcsolódtak más célterület kutatásaihoz és eredménydokumentumaihoz. Az alábbi táblázat összefoglalóan bemutatja a kutatások során kezelt kapcsolódási pontokat. 2. táblázat: A célterületi kutatások közötti kapcsolatok Célterület Eredménytermék megnevezése Az eredménytermék rövid tartalma A 3. célterületi kutatások kapcsolódása az eredménytermékhez 1. célterület A helyi közszolgáltatások minőség-fejlesztése Ajánlás a helyi közszolgáltatások szolgáltatási szintjeire vonatkozóan Az ajánlás a közszolgáltatással kapcsolatos követelmények, szolgáltatási szintek öszszefoglalására szolgál. Tartalmazza a releváns dokumentumokból feltárt követelményeket, szolgáltatási szintekhez és minőségi mutatókhoz rendelve. A célterület az egyes szolgáltatási szintek ével kapcsolatos vizsgálatai jelentős mértékben építettek az 1. célterület keretében kialakított szolgáltatási szint javaslatokra. Kutatási összefoglaló jelentés Összefoglalja a célterület munkáját és eredményeit. Az 1. célterület keretében kidolgozott átfogó javaslatokhoz a 3. célterület biztosított inputokat a finanszírozási vizsgálatok alapján. Összefoglaló az 1. célterülethez kapcsolódóan végrehajtott mintaprojekt eredményeiről Bemutatja a célterület keretében végrehajtott mintaprojekt módszertanát és tapasztalatait célterület A helyi közszolgáltatások optimális körének meghatározása településtípusonként Ajánlás a helyi közszolgáltatások térségi optimalizációjára Bemutatja a helyi közszolgáltatások térségi optimalizációjával kapcsolatos eredményeket és javaslatokat. Az átfogó finanszírozási javaslatok építettek a 2. célterület által készített településkategóriákra. Utólagos hatáselemzés Bemutatja a helyi közszolgáltatásokat érintő átalakítások hatását az önkormányzati feladatellátásra. A kutatások során felhasználtuk a hatáselemzés megállapításait a javaslatok kidolgozása során. Kutatási összefoglaló jelentés Összefoglalja a célterület munkáját és eredményeit célterület Az önkormányzati humán kompetenciák és képességek Tudatos település útmutató Bemutatja a tudatos településmenedzsment legfontosabb kihívásait és területeit. - Kutatási összefoglaló jelentés Összefoglalja a célterület munkáját és eredményeit. - 13/202. oldal

14 Célterület Eredménytermék megnevezése Az eredménytermék rövid tartalma A 3. célterületi kutatások kapcsolódása az eredménytermékhez 5. célterület Helyi gazdaságfejlesztési lehetőségek Ajánlás a helyi erőforrás-térkép elkészítéséhez Bemutatja a helyi erőforrás-térkép elkészítéséhez szükséges módszertant. - Gazdaságösztönzési útmutató Ajánlásokat fogalmaz meg az önkormányzatok számára a gazdaság-ösztönzés terén. - Kutatási összefoglaló jelentés Összefoglalja a célterület munkáját és eredményeit. - Összefoglaló az 5. célterülethez kapcsolódóan végrehajtott mintaprojekt eredményeiről Bemutatja a célterület keretében végrehajtott mintaprojekt módszertanát és tapasztalatait. - 14/202. oldal

15 2. A CÉLTERÜLETI KUTATÁSOK KÜLSŐ KÖRNYEZETÉT ÉRIN- TŐ VIZSGÁLATOK, EGYEZTETÉSEK EREDMÉNYEI Ebben a fejezetben azok a külső tényezők, partnerségek kerülnek bemutatásra, amelyek befolyásolták a célterület kutatásait MÁS KÖFOP PROJEKTEKKEL VALÓ KAPCSOLÓDÁSOK KEZELÉSE Az alábbi táblázat bemutatja, hogy a célterületi kutatások végrehajtása során milyen más KÖFOP-ból finanszírozott projekttel valósult meg együttműködés. A táblázatban nem szereplő egyéb KÖFOP-os projekteknek nem volt érintettsége a célterület kapcsán. 3. táblázat: Más KÖFOP projektekkel való kapcsolódások kezelése Kapcsolódó projektek KÖFOP VEKOP Helyi közszolgáltatás információs rendszer fejlesztése és bevezetése (IKIR projekt) KÖFOP VEKOP Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II. (ÖFFK II.) Célterületi kutatási tevékenységek érintettsége Az IKIR projekt kutatási elemet nem tartalmazott. A célterületek során végzett vizsgálatok tudták hasznosítani az IKIR megvalósítása során feltárt adatbázisok, adatkérések információit, meggyorsítva a HVK projekt számára az adatok elérését. Az adatok nem közvetlenül az IKIR-ből kerültek átvételre, de az adatgazdák az IKIR által már megkért adatokat rövidebb idő alatt tudták a kutatás rendelkezésére bocsátani, mintha új adatkéréseket indítottunk volna. A helyi versenyképesség-fejlesztési kutatási program és az ÖFFK II. projekt kutatási célterületei jól lehatároltak. Mindkét projekt keretében végrehajtásra kerültek kvantitatív és kvalitatív felmérések, mint például lakossági, önkormányzati és vállalkozói felmérések, regionális műhelymunkák. A felmérések és az események előtt több egyeztetés keretében vizsgálták meg az előkészített kérdőíveket, terveket a projektek elkerülendő az átfedéseket és csökkentve az önkormányzatokat érintő megkeresések számát CÉLTERÜLETI KUTATÁSOK JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETÉT ÉRINTŐ VIZSGÁLATOK FŐ MEGÁLLAPÍTÁSAI A célterületi kutatás során fontos szempont volt a szabályozási környezet vizsgálata, mivel a helyi közszolgáltatások finanszírozása jogszabályokon keresztül érvényesül. A célterületi kutatás előkészítése során dokumentumelemzés keretében azonosítottuk a vizsgált helyi közszolgáltatások szabályozási környezetét, amelyet a kutatás folyamán pontosítottunk. A jogszabályok és egyéb szabályozók a célterület kutatási témáihoz több módon kapcsolódhatnak: meghatározzák az egyes közszolgáltatások finanszírozásának kalkulációs módszereit és mértékét, valamint 15/202. oldal

16 rögzítik a működési célú támogatások igénylési, felhasználási és elszámolási szabályait. Az azonosított jogszabályokat a kutatási munkába kétféleképpen építtettük be: egyrészt a jogszabályok alapján került kialakításra a múlt elemzésére használt finanszírozási modell, másrészt ezek alapján került sor az alkalmazott kalkulációs mechanizmusoknak a szolgáltatási színvonalat érintő hatásának a vizsgálata. A jogszabályok feldolgozása alapján feltártuk a helyi közszolgáltatások finanszírozásának jelenlegi rendszerét is, mivel ez szükséges volt a problémafeltáráshoz, valamint az igénylés és elszámolás menetének vizsgálatához is. Ebben a fejezetben a továbbiakban a helyi közszolgáltatások finanszírozási rendszerének jelenlegi menetét mutatjuk be azért, hogy áttekintő képet nyújtson a kutatás megállapításainak értelmezéséhez. Az önkormányzatok vetése az államháztartás része, de az állami vetéstől elkülönül és csak állami támogatások révén, valamint más vetési kapcsolatokon keresztül kötődik ahhoz. A helyi közszolgáltatások finanszírozása több elemből áll össze, amelyek vizsgálatunk szempontjából két kategóriába sorolhatók: működési célú támogatások, amelyek a helyi közszolgáltatások működtetését, fenntartását biztosítják. Ezek vizsgálatával foglalkozott jelen célterület; beruházási célú támogatások, amelyek a helyi közszolgáltatások fejlesztését szolgálják, jellemzően pályázatok útján érhetők el. Ezek nem képezték tárgyát a kutatási munkának, mivel ezek nem tekinthetők olyan rendszeres finanszírozási elemnek, amelyre alapozható egy fenntartható és kiszámítható finanszírozási rendszer. A helyi közszolgáltatások kapcsán az önkormányzatok az alábbi bevételi forrásokkal gazdálkodhatnak: Az állam a központi vetésen keresztül működési támogatást biztosít az önkormányzatok számára, ideértve a normatív állami támogatást, és a feladatalapú finanszírozást. Közszolgáltatásonként és évente is változhat, hogy melyik megoldással történik a finanszírozás. A kormányzati szándék szerint a feladatalapú finanszírozás fokozatosan kiváltja a normatív támogatásokat. Az önkormányzatok saját bevételei, az úgynevezett átvett pénzeszközök (pl.: helyi adókból származó bevételek) biztosítják a támogatások szintjén felül jelentkező ek finanszírozását. Egyes helyi közszolgáltatások esetében a szolgáltató jogosult a felhasználóktól díjazást kérni (pl.: ivóvíz szolgáltatás). Ezeken a bevételeken kívül kiegészítő támogatások nyújthatnak fedezetet az önkormányzatok feladataihoz kapcsolódó egyedi finanszírozási problémák kezelésére. Kiegészítő támogatások terén külön kezeli a rendszer a működési célúakat, a beruházási és felhalmozási célúakat. A kutatás során csak a működési célú kiegészítő támogatásokkal foglalkoztunk. A fenti felsorolás első pontjában említett normatív állami támogatás a feltételek megléte esetén alanyi jogon, normatív módon, közvetlenül illeti meg az önkormányzatot, amit kötelező vagy önként vállalt közfeladatra, közszolgáltatás ellátására használhat 16/202. oldal

17 fel az adott évi központi vetésről szóló törvényben meghatározottak alapján. Ez a támogatás közszolgáltatásonként jár, jogszabályban meghatározott kalkulációs módszer alapján. A kalkulációs rendszert a helyi közszolgáltatásáért felelős szakmai ágazati irányító és a Nemzetgazdasági Minisztérium (továbbiakban: NGM) közösen határozzák meg. A kalkuláció ez esetben arra szolgál, hogy a rendelkezésre álló vetési keret önkormányzatok közötti szétosztását meghatározza. Ilyen módon kerül például finanszírozásra a helyi közszolgáltatások közül a szakellátást nyújtó szociális intézmények közszolgáltatásai, valamint a közművelődéssel kapcsolatos feladatok. A 2013-as évtől a normatív támogatások kötött felhasználásúvá váltak. Egyes helyi közszolgáltatások esetében a finanszírozást nem normatíva, hanem már feladatalapú finanszírozás is biztosítja. A feladatalapú finanszírozás lehetősége a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 117. (1) a) pontjában került meghatározásra, amely szerint a helyi önkormányzatok kötelezően ellátandó, törvényben előírt egyes feladatainak - felhasználási kötöttséggel - a feladatot meghatározó jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátását feladatalapú támogatással biztosítja. A feladatalapú finanszírozási rendszer célja, hogy az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátásához szükséges működési kiadások fedezete maradéktalanul rendelkezésre álljon. A feladatalapú finanszírozás rendszerében az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az ágazati miniszterekkel egyeztetett tartalommal az önkormányzatok előző évi, a kiadásokkal kapcsolatos adatszolgáltatása alapján meghatározzák az adott önkormányzati feladat ellátásának kiadási szükségletét és ennek megfelelően kerül meghatározásra az egyes önkormányzatok támogatása. 1 A feladattal kapcsolatos ek felmérése érdekében az önkormányzatok adatot szolgáltatnak a helyi közszolgáltatással kapcsolatos naturáliákról, és előre egyeztetett, a kormányzati kiadások funkciók szerinti osztályozásán (classification of the functions of government, COFOG) alapuló ún. kormányzati funkció kódokra könyvelik kiadásaikat. Ezek összevetésével kerül megállapításra a feladatalapú finanszírozás keretében alkalmazott fajlagos támogatás mértéke. Mindig az aktuális vetési törvény határozza meg azt, hogy egy adott önkormányzati feladat finanszírozása normatívával, vagy feladatalapú finanszírozással biztosítja a vetés. A jelenlegi finanszírozási rendszer a 2013-as vetési évben került bevezetésre a gyakorlatban, azonban a változás már 2011-től megkezdődött, hiszen már akkor felfedezhető volt a kötött felhasználású támogatások arányának megnövekedése. A normatíva, illetve a feladatalapú finanszírozás alapján kalkulált támogatás csak azt határozza meg, hogy a kalkulációs szabályok szerint mekkora összegre lenne jogosult egy adott település adott helyi közszolgáltatás után. Az államtól kapott működési célú támogatás mértékének kiszámításakor a helyi önkormányzatok eltérő helyzetét is figyelembe veszi a következő két mutató segítségével: a) gazdasági teljesítőképesség, b) településre jellemző mutatók (pl.: lakosságszám). 1 T/4864. számú törvényjavaslat a helyi önkormányzatokról, 2011, részletes indoklás 17/202. oldal

18 A két mutató figyelembevételével az egy főre nézve nagyobb gazdasági teljesítőképességű önkormányzatok csökkentett finanszírozást kapnak, míg az ilyen szempontból hátrányos helyzetűek többlettámogatásban részesülnek. Az ún. adóerő-képesség figyelembevételével történő finanszírozás bevezetésének közgazdasági indoka a helyi önkormányzatok közötti jövedelemkülönbségek mérséklése volt, hiszen a helyi adóztatás lehetőségével, kiszélesedésével jelentős különbségek keletkeztek az önkormányzatok között. A 2013-as finomhangolás részeként a normatív állami támogatást, feladatalapú finanszírozást kiegészítendő, a települési önkormányzatot egy jogszabályban meghatározott sorrend szerint (lásd az alábbi táblázatban) bizonyos jogcímeken megillető támogatás öszszegéig a számított bevételével összefüggő úgynevezett támogatáscsökkentés terheli, illetve kiegészítés segíti. A Forintot meg nem haladó adóerő-képességgel rendelkező településeket kiegészítés illeti meg, efelett levonás terheli a támogatást. A támogatások kiszámításánál ilyen értelemben hátrányt szenvednek a magas adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok, hiszen a helyi bevételi kapacitásokkal való korrekció számításából adódó összeg a támogatásból levonásra kerül. A támogatáscsökkentés és kiegészítés szintén a nettó finanszírozás során kerül érvényesítésre. Az adóerő-képesség az önkormányzatok által elérhető átlagos értékkel számított iparűzési adóbevételt jelenti. A beszámítás mértéke szinte minden évben változik, sávosan differenciálva a csökkentés mértékét. 4. táblázat: Magyarország évi központi vetéséről szóló évi XC. törvény V. Beszámítás, kiegészítés fejezet Kategóriák a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerőképessége szerint (forint) Támogatáscsökkentés mértéke a számított bevétel Kiegészítés mértéke a beszámítás, kiegészítés alapjának alsó határ felső határ százalékában százalékában Ahogy a fenti táblázatból is látszik, 100%-ban levonásra kerül annak az önkormányzatnak a támogatása, amelyiknek az egy lakosra jutó adóerő-képessége meghaladja a ot. Amennyiben a település közös hivatal székhelye, a rá irányadó százalékos támogatáscsökkentés bizonyos kategóriákban 10 százalékponttal kisebb. A támogatás igénylése, valamint elszámolása egy erre kialakított informatikai rendszerben történik, az önkormányzati információs rendszerben, melynek neve EBR42. Ez a rendszer össze van kapcsolva több másik önkormányzati adatszolgáltatásra létrehozott rendszerrel, valamint a vetési gazdálkodási rendszerrel (KGR), ezáltal segítve a 18/202. oldal

19 mutatók meghatározását, valamint biztosítva a pénzügyi-vetési kontrolling érvényesülését. A következő három fejezetben a közszolgáltatások finanszírozására szolgáló támogatás igénylésének, elszámolásának, valamint folyósításának menetét mutatjuk be. 19/202. oldal

20 2.2.1 A TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉNEK MENETE A helyi közszolgáltatások finanszírozásához a központi vetésből az állami támogatást a fenntartóknak (esetünkben az önkormányzatoknak) kell igényelni az EBR42 rendszerben adatlapok kitöltésével. A kérelmek beérkezését, az elszámolásokat, valamint az ellenőrzést a Magyar Államkincstár (továbbiakban: Kincstár) kezeli. Ez a szervezet felelős a mutatószámok felméréséért, a támogatásigénylés, valamint a pótlólagos igénylés, illetve a lemondás felülvizsgálatért. Amennyiben a fenntartó önkormányzat, akkor az igénylést az önkormányzat összefogóan végzi az intézményei számára, a mutatókat velük közösen együttműködve határozza meg. A támogatás igénylése többlépcsős folyamat: Első körben egy adatszolgáltatást szükséges teljesíteni, amely lényegében egy felmérés a támogatás során igényelt mutatókra és összegekre tekintettel. Ennek az adatszolgáltatásnak a határidejét az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.) határozza meg támogatási jogcímekre bontva. Ezt megalapozó dokumentumnak hívják, és az EBR42-n keresztül, valamint postai úton kinyomtatva, aláírva (a Kincstárnak) szükséges benyújtani többnyire a tárgyévet megelőző év októberének végén, novemberének elején. A támogatások folyósítása során az ebben benyújtott mutatószámok kerülnek figyelembe vételre. A támogatások módosítására (pótigénylésre és lemondásra) évközben kétszer van lehetőség. Ezeknek a módosításoknak az adatszolgáltatási időpontja szintén az Ávr.-ben rögzítettek szerint zajlik, a tárgyévet követő év május 15-e, valamint október 5-e a határidő. Ekkor lehetőség van a leadott mutatószámok pontosítására, korrigálására, hiszen időközben felmerülhetnek olyan változások, amik ezeken a mutatókon változtathatnak (pl.: gyermekétkeztetés esetén több hiányzás volt, mint amivel átlagban számoltak a lejelentéskor). Az igénylés, illetve módosítás feldolgozását követően a Kincstár postai levél útján értesíti az önkormányzatot az előirányzatok megállapításáról, ahol támogatási jogcímenként rögzítik az előirányzat összegét. A Kincstár a felmérés ideje alatt is ellenőrzi a rögzített adatokat, így, ha szükséges, hiánypótlást is írhat ki. Ezek a postai úton érkező értesítések többnyire már az első folyósításokat követően érkeznek meg (általában március környékén) az önkormányzatoknak, hiszen a folyósítás jogszabályban rögzített ütemezéshez van kötve A TÁMOGATÁS ELSZÁMOLÁSÁNAK MENETE A támogatás elszámolásának folyamata is többlépcsős, akár csak az igénylésé: Az EBR42-ben az elszámolás benyújtására az utolsó módosítási lehetőség utáni időszakban, azaz a tárgyév október 5-ét követően van lehetőség az elszámoló adatlap, valamint mellékleteinek kitöltésével. A jelenlegi jogszabály alapján a fenntartó az önkormányzati vetési beszámoló leadását (zárszámadás) megelőzően, a teljesített mutatók alapján a tárgyévet követő év január 31-ig számol el (Átr. 17. (2) bekezdés). A zárszámadás előtt leadott el- 20/202. oldal

21 számolásból a KGR átveszi az adatokat az EBR42-ből, ezzel egyszerűsítve ezeknek az adatoknak a rögzítését. A támogatás igénylésének jogszerűségét és elszámolásának szabályszerűségét a Kincstár igazgatóságai ellenőrzik is. Az ellenőrzés kiterjed a támogatásra való jogosultsághoz előírt jogszabályi feltételek teljesítésének, az igénylés alapját jelentő feladatmutatók teljesítésének és megalapozottságának, valamint a felhasználás jogszerűségének a vizsgálatára (Átr. 19. (1) bekezdés), és elsősorban dokumentumelemzésre alapoz. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a pénzügyi és számviteli fegyelem kérdésköre mellett az ellenőrök vizsgálják azt is, hogy a szolgáltatás a feltárható információk alapján valóban a jelentett mennyiségben valósult-e meg. Az adott évben ellenőrizendő fenntartókat és az ellenőrizendő időszakot a támogatás megállapítására illetékes igazgatóság kockázatelemzéssel választja ki. Előírás, hogy minden fenntartót kétévente legalább egyszer ellenőrizni kell, de az igazgatóság soron kívüli ellenőrzés lefolytatását is elrendelheti (Átr. 19. (3) bekezdés). A benyújtott elszámolás esetén az ellenőrzést az elszámolás megérkezésétől - illetve, ha kiírásra került -, hiánypótlásától számított 30 napon belül kell lefolytatni. A fenntartó engedélyeseinek (a közszolgáltatók) címe szerint illetékes igazgatóságok a kiválasztott fenntartó valamennyi engedélyesének címén, valamint szükség szerint a fenntartó székhelye szerint illetékes igazgatóság a fenntartó székhelyén folytatja le a helyszíni ellenőrzést (Átr. 19. (5) bekezdés). Tapasztalatok alapján a Kincstár már a tárgyévet követő év benyújtási határidejét (január 31.) követő nyár elején elkezdi bizonyos mutatók felülvizsgálatát, akár helyszíni ellenőrzéssel, ezáltal az ellenőrzés a tárgyévet követő év végéig általában lezárul. Ritkán, de előfordulnak olyan esetek is, amikor az ellenőrzés csak a tárgyévet követő év őszén kezdődik csak el, ami azt eredményezi, hogy például egy évre benyújtott támogatás, 2016 őszén megkezdett ellenőrzése elhúzódhat évre is A TÁMOGATÁS FOLYÓSÍTÁSA A települési önkormányzatok normatív állami támogatásának, valamint feladatalapú finanszírozásának folyósítása a központi vetéséről szóló törvényben meghatározott ütemezés szerint, nettó finanszírozás keretében történik. A nettó finanszírozás lényege, hogy az önkormányzatokat megillető egyes (feladatalapú, normatív és egyes központosított) támogatásokból a bruttó elszámolás és a nettó pénzforgalom elvét követve levonásra kerülnek az önkormányzatokat terhelő, az állammal, valamint a magánnyugdíj pénztárakkal szembeni kötelezettségek. A Kincstár a nettó finanszírozás során az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény szerint jár el, a levonásokat egy összegben, átvezetéssel teljesíti a megfelelő számlák javára. A nettó finanszírozás havi ütemét és a folyósítás időpontjait az önkormányzatok esetében az Ávr. 4. számú mellékletének C) pontja szabályozza. A tárgyévi előirányzat több részletben kerül (pontosan 13 db) folyósításra az alábbi ütemek és arányok szerint: január hónap első munkanapja: a tárgyévi előirányzat 4,0%-a, január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanap: a tárgyévi előirányzat 8,0%-a, 21/202. oldal

22 ezt követően minden hónap (február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november) utolsó munkanapját megelőző második munkanap: a tárgyévi előirányzat 8,0%-a, december hónapban eltér az utalás dátuma, 19-én: a tárgyévi előirányzat 8,0%. Ha az önkormányzatot megillető támogatás a kötelezettségek teljesítésére nem nyújt fedezetet, a Kincstár a hiányzó összeget megelőlegezi, és az így keletkezett követelését később beszedési megbízással hajtja be KIEGÉSZÍTŐ RENDSZERELEMEK Az előző fejezetekben már ismertetett szabályozási elemek képezik a finanszírozási rendszer alapját, de a rendszer működőképességének fenntartásához további kiegészítő elemek is hozzájárulnak. Ezeket ismertetjük ebben a fejezetben Működési célú kiegészítő támogatások Egyes önkormányzatok feladatainak támogatására, működőképességének megőrzésére külön támogatást kapnak egyedi juttatások keretében. Ilyen például Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat kulturális feladatainak támogatása, ami elsősorban a Zsolnay Kulturális Negyed, a Kodály Központ és a Pannon Filharmonikusok működésének támogatására szolgál. Ezt a működési célú támogatást az alábbiakkal együtt a vetési törvény 3. mellékletében találjuk, a kihelyezhető összegeket az éves vetési törvényben hagyja jóvá az adott évben az Országgyűlés. A 2017-es vetési törvény a következő kategóriákban biztosított kiegészítő működési célú támogatást: 1. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása 2. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása 3. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat kulturális feladatainak támogatása 4. A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat támogatása 5. A települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének támogatása 6. Önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítása 7. Megyei önkormányzatok rendkívüli támogatása 8. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésére kijelölt közérdekű közszolgáltató meg nem térülő einek támogatása 9. A települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó támogatása Az önkormányzatok rendkívüli támogatása A települési önkormányzatok kivételes finanszírozási helyzetekben (elsősorban vis-maior helyzetek kezelésére), pályázat útján igényelhetnek rendkívüli támogatást működőképességük megőrzése vagy egyéb, a feladataik ellátását veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében. Ennek a támogatásnak az elnyerése szigorú feltételekhez van kötve. Ilyen támogatás illeti meg például a tartósan fizetésképtelen, önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került települési önkormányzatokat adósságának rendezése céljából, valamint a pénzügyi gondnok díjának rendezése céljából. 22/202. oldal

23 A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt. 2 a beérkező támogatási igények elbírálását követően folyamatosan, de legkésőbb az adott évben. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, formája lehet vissza nem térítendő támogatás vagy visszatérítendő támogatás től az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása (továbbiakban: ÖNHIKI) helyett az önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló támogatást (továbbiakban: MÜKI) megnevezést vezették be ezen kiegészítő rendszerelemre év év év év év év év év támogatás (millió Forint) 1. ábra: az ÖNHIKI és MÜKI támogatások alakulása a időszakban Szociális feladatok kiegészítő támogatása A támogatásnak ezt a kategóriáját is a kiegészítő rendszerelemek közé soroljuk. A támogatás az olyan hátrányos helyzetű települési önkormányzatok szociális feladatainak ellátására szolgál, kötöttségek nélkül, ahol az egy lakosra jutó adóerő-képesség nem haladja meg a Forintot. Az elismert százalékos arányok az alábbi táblázatban találhatók (lásd alább 2. táblázat). 5. táblázat: Magyarország évi központi vetéséről szóló évi XC. törvény 2. Melléklet, III. Fejezet 2. Pontja szerint Kategóriák a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képessége szerint (forint) alsó határ felső határ Elismert százalék évi XC. törvény, Magyarország évi központi vetéséről 23/202. oldal

24 A támogatás 30%-a az önkormányzat által foglalkoztatott közfoglalkoztatottak január, április és július havi létszáma, 30%-a a településen élő 60 év feletti lakosok száma, 40%-a a települések lakosságszáma elismert százalékos arányában illeti meg a települési önkormányzatokat. 24/202. oldal

25 3. A TELJESÍTETT KUTATÁSOK SORÁN ALKALMAZOTT MÓD- SZERTANI MEGKÖZELÍTÉSEK TAPASZTALATAI Jelen fejezetben bemutatjuk a célterületen lebonyolított kutatási tevékenységek végleges módszertanát annak érdekében, hogy a kutatási eredmények ezek fényében legyenek értelmezhetők, illetve a kutatás (ha szükséges) megismételhető legyen. A módszertan ismertetése előtt röviden bemutatjuk a célterületi kutatás célját, és hipotéziseit, hogy ezáltal megvilágítsuk a módszertannal kapcsolatos döntéseink hátterét A CÉLTERÜLETI KUTATÁS CÉLJA ÉS TERJEDELME A feladatfinanszírozási rendszer 2013-as hazai bevezetése a központi tervezés, irányítás és a kötött felhasználású állami támogatások irányába tolta el az önkormányzatok finanszírozását, ami gyökeresen új koncepció a megelőző évtizedek gyakorlatához képest. Az önkormányzatok vetése, és az abban kódolt mozgástér alapvetően meg tudja határozni a területi versenyképességet, egyrészről az abból finanszírozható közszolgáltatások köre és minősége, másrészről a fejlesztésre, gazdaságfejlesztésre jutó/maradó szabad források oldaláról. Ezért az önkormányzati vetési mozgástér elemzése a fejlesztésekre jutó szabad források és/vagy a fejlesztési (akár kötött felhasználású) keretek szempontjából fontos vizsgálati irányt jelent. Az önkormányzati finanszírozási rendszer finomhangolás utáni állapota, a 2013-tól tapasztalható elmozdulások iránya (feladatfinanszírozás kiterjesztése, számítási módok, korrekciós tényezők változása) önmagában megérett a helyzetelemzésre. A tényleges településcsoportokra (méret, feladattelepítés címzettjei) kifejtett és esetenként területi hatások összevethetők és összevetendők a szándékolt hatásokkal: erősebb kontroll, elismert kiadások finanszírozása, mérethatékonyság, feladatfenntartás biztosítása (pl. kistelepüléseknél). A HVK projekt 3. célterületén végzett kutatásának átfogó célja a Műszaki Leírásban rögzített kutatási hipotézis igazolása. A Műszaki Leírás a célterület kapcsán a következő hipotézist állította fel: elkészíthető egy olyan feladat-finanszírozási modell, amely ösztönzőin keresztül jelentős hatással lehet a helyi versenyképességre. A célterületen végzett kutatási feladatok specifikus célja továbbá az, hogy hozzájáruljanak a HVK Projektben kiválasztott 25 helyi önkormányzati közszolgáltatás finanszírozási rendszerének továbbfejlesztéséhez, egyben mintaként szolgálva egy új közszolgáltatás finanszírozási modell kialakulásához. Cél továbbá az is, hogy a támogatásigénylés és elszámolás területén feltárásra kerüljenek a közszolgáltatások finanszírozásával kapcsolatos tapasztalatok, hozzájárulva a finanszírozási modell helyi közszolgáltatások sajátosságaihoz történő igazításához. 25/202. oldal

26 3.2. A KUTATÁSOK SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZERTANOK A célterület keretében végzett kutatásokat több összefüggő tevékenység keretében láttuk el. Az alábbiakban röviden felsoroljuk ezeket a tevékenységeket, majd kitérünk az egyes tevékenységek részletes bemutatására, a megszerzett tapasztalatokkal együtt. 1. Áttekintő helyzetképet állítottunk fel a helyi közszolgáltatások finanszírozási rendszeréről (A helyi közszolgáltatások finanszírozási rendszerének áttekintése). Ennek keretében elvégeztük az alábbi részfeladatokat. a. Erőforrásigények vizsgálata: az 1. célterület keretében, a kiválasztott 25 helyi közszolgáltatásra meghatározott szolgáltatási ajánlásokhoz, erőforrásigényt állapítottunk meg szolgáltatási szintenként. Az erőforrásigények szolgáltatási szintenként az 1. célterület ajánlásaiban kerültek dokumentálásra, mert így az önkormányzatok egy dokumentumban ismerhetik meg a szolgáltatási szinteket és azok erőforrásigényét. b. Alternatív modellek vizsgálata: az 1. célterület keretében a szakirodalom elemzés során feltárt külföldi jó gyakorlatok és a hazai gyakorlat elemzése alapján alternatív finanszírozási megoldásokat vizsgáltunk meg azon helyi közszolgáltatások esetében, ahol tudtunk azonosítani alternatív megoldásokat. c. Finanszírozási modellezés: elkészítettünk egy finanszírozási modellezési eszközt, amelynek segítségével legalább megvizsgáltuk az önkormányzati alrendszer kiadási és bevételi oldalát. Az eszköz segítségével vizsgáljuk a jelenlegi finanszírozási megoldások hatását az eltérő településtípusokra. Az eszköz szolgáltatott továbbá adatokat egy helyi közszolgáltatás specifikus kutatási kérdések megválaszolásához. d. Eljárásrendi vizsgálat: megvizsgáltuk a normatíva igénylés és elszámolás szabályrendszerét, és gyakorlatát, megválaszolva a Műszaki Leírás specifikus kutatási kérdéseit. A vizsgálat alapján javaslatokat fogalmaztunk meg a szabályrendszer tapasztalatok alapján történő továbbfejlesztésére. 2. Felülvizsgáltuk a kiválasztott 25 helyi közszolgáltatás normatíva rendszerét, és javaslatot teszünk új finanszírozási megoldásokra is. a. Költségszerkezet feltárása: a kiválasztott 25 helyi közszolgáltatás kapcsán meghatározott erőforrásigényhez megállapítottuk a fajlagos normákat, ahol ehhez rendelkezésre álltak a szükséges adatok és ezen keresztül feltártuk az adott közszolgáltatások szerkezetét. b. Költségszerkezet illeszkedésének vizsgálata: A feltárt erőforrásigény szerkezetet, illetve szerkezetet összevetettük a jelenleg hatályos finanszírozási megoldással (normatíva), vizsgálva a jelenlegi megoldás illeszkedését a helyi közszolgáltatások sajátosságaihoz. c. Finanszírozási javaslat megfogalmazása: javaslatot tettünk a kiválasztott 25 helyi közszolgáltatás esetében azok sajátosságaihoz illeszkedő finanszírozási megoldásra. 3. Elvégeztük a finanszírozási megoldások hatáselemzését. Ennek keretében: a. Finanszírozási hatások feltárása a gazdálkodásra: az elkészített finanszírozási modell eszközzel megvizsgáljuk a HVK Projekt során megfo- 26/202. oldal

27 galmazott finanszírozási javaslatok hatását az önkormányzatokra és az állami vetésre a 25 kiválasztott helyi közszolgáltatás esetében. b. Finanszírozási hatások feltárása a minőségre: megvizsgáltuk, hogy a javasolt finanszírozási megoldások miként hatnak a helyi közszolgáltatások minőségére, elérhetőségére. 4. Egy mintaprojekt segítségével megvizsgáltuk azon javasolt megoldások adaptálhatóságát, amelyek a mintaprojekt helyszínéül választott három önkormányzat (Kaposvár, Monor és Visegrád önkormányzatok) esetében relevánsak voltak. A mintaprojekt keretében három önkormányzat valós, legalább két évre kiterjedő adatait használva, az önkormányzatok munkatársaival együttműködve teszteltük a javasolt finanszírozási megoldások bevezethetőségét. A mintaprojekt alapján sor került a javaslatok finomhangolására A HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉG-ERŐFORRÁS-NORMATÍVA KAP- CSOLATAINAK ELEMZÉSE A helyi közszolgáltatások minőség-erőforrás-normatíva kapcsolatainak vizsgálata a célterület meghatározó kutatási területe volt. A kutatások során jelentős mértékben támaszkodtunk az 1. célterület által előállított szolgáltatási szint definíciókra, és ezekhez határoztuk meg a szükséges erőforrások mértékét. Erőforrás alatt ebben az esetben az adott szolgáltatási szinthez tartozó követelmények teljesítéséhez szükséges humán erőforrást, infrastruktúrát és eszközöket tekintettük. Ezeket kategóriákba csoportosítva naturáliákként jelenítettük meg az 1. célterület ajánlásaiban. Ez a megközelítés az eredeti terveknek megfelelően volt alkalmazható, és segített kimutatni azt, hogy az egyes szolgáltatási szintek milyen mértékben térnek el egymástól az erőforrások tekintetében. Az elemzési feladat alapján jól azonosíthatók voltak azok az erőforrás elemek, amelyek kritikusak a szolgáltatási szint terén történő előrelépéshez. Tanulságként azonosítható, hogy az immateriális javak (elsősorban tervek, illetve adatbázisok) is ilyen kritikus elemek, így ezeket is erőforrásként kezeltük. Az erőforrásigényekhez a következő lépésben eket rendeltünk. Ehhez a nullbázisú vetés tervezés logikáját alkalmaztuk. Ennek során az egyes erőforráselemekhez fajlagos eket rendeltünk, és azokat a szükséges mennyiségekkel felszorozva tételes mintavetéseket alkottunk. A mintavetések az 1. célterület keretében elkészült szolgáltatási szinteket figyelembe véve készültek el, így ezek alapján azonosíthatók voltak a szolgáltatási szintek közötti lépcsők. Mivel az egyes szolgáltatók (feladatellátási helyek) eltérő volumen, illetve feltételek mellett szolgáltatnak, ezért a mintavetéseket több szolgáltatási forgatókönyvre is elkészítettük. A szolgáltatási forgatókönyveket minden helyi közszolgáltatás esetében egyedileg határoztuk meg a kvalitatív kutatási eredmények (elsősorban szakmai mélyinterjúk) alapján. Az eltérő szolgáltatási forgatókönyvekhez összeállított mintavetések lehetővé tették azt, hogy azonos szolgáltatási szint mellett vizsgáljuk meg az eltérő feltételek (pl.: településszerkezet, épületállapot, személyzet korösszetétele, szolgáltatási portfólió) hatását a szerkezetre. 27/202. oldal

28 Az így feltárt szerkezetek belső arányait összehasonlítottuk a bevételi szerkezettel. Ez számos vizsgálatra adott lehetőséget: Egyrészt vizsgálható volt az, hogy az eltérő szolgáltatási forgatókönyveket megfelelően szolgálja-e ki a jelenlegi, egységes finanszírozási rendszer. Itt elsősorban azt vizsgáltuk, hogy tud-e reagálni a finanszírozás kalkulációs mechanizmusa az eltérő adottságokból adódó eltérő arányokra, szintekre. Vizsgálható volt továbbá az, hogy mire ösztönöz a kalkulációs mechanizmus, vagyis mit kell optimalizálnia a szolgáltatónak ahhoz, hogy a ek és a bevételek pozitív egyenlegét elérje. Az elemzések itt elsősorban a kvalitatív vizsgálatok során gyűjtött feltételezések, tapasztalatok validálására voltak alkalmasak. A fenti logika sajnos nem volt alkalmazható minden vizsgált helyi közszolgáltatásra. Speciális eset volt a közbiztonság biztosítása helyi közszolgáltatás, amely esetében a központi vetés jelenleg nem biztosít támogatást, így a bevételi és a szerkezet elemzése ebben az esetben nem volt releváns. Szintén nem lehetett a tervezett módon alkalmazni a módszertant azon településüzemeltetési közszolgáltatásoknál, amelyeknél az állam aktív szerepet tölt be a helyi közszolgáltatás biztosításában. Ilyenek a hulladékkezeléssel és az ivóvízzel, szennyvízzel kapcsolatos helyi közszolgáltatások. Ezek esetében több település tartozik egy, jellemzően az állam által tulajdonában álló szolgáltatóhoz, így egyrészt a települések nem rendelkeznek adatokkal, másrészt a ek a települések közötti felosztása sokkal nehezebb. Hasonló problémák merültek fel a csak a járásközpontokban telepített családjóléti központok, illetve a sok esetben társulási formában, vagy kiszervezve megvalósított egyes szociális közszolgáltatások esetében. Ezen helyi közszolgáltatások szerkezetét az önkormányzatok gazdálkodási beszámolóiból kinyert adatok alapján tártuk fel, és a kapcsolódó vizsgálatokhoz ezeket az adatokat használtuk FINANSZÍROZÁSI MODELLEZÉS A célterület számos vizsgálata alapozott a kialakított finanszírozási modellre (továbbiakban: modell). A következő fejezetekben ezt az elemző eszközt mutatjuk be az alkalmazás módjával és a tapasztalt korlátokkal együtt A finanszírozási modell kialakítása A múlt elemzéshez készített finanszírozási modell elsődleges inputját egyrészt a vetési szervként működő intézmények által készített beszámolók (KGR- K11), másrészt a Belügyminisztérium által az önkormányzati előirányzatok nyilvántartására szolgáló program (EBR42) évi adatai jelentik. A modell része a települések adóerő képessége, ez azonban az adatok rendelkezésre állása miatt a évre vonatkozó becsléseket tartalmazza. A modell adattartalma csak a HVK Projekt által vizsgált helyi közszolgáltatásokra terjed ki. A HVK projekt által érintett helyi közszolgáltatásokhoz a ek és bevételek leválogatása a közszolgáltatásokhoz rendelt kormányzati funkció(k) osztályozási rendje, vagyis a COFOG kódok alapján történt. 28/202. oldal

29 A közszolgáltatásokhoz kapcsolódó COFOG kód(ok) az alábbi táblázatban kerülnek öszszegzésre. 6. táblázat: A HVK projekt keretében vizsgált közszolgáltatások és a kapcsolódó COFOG kódok összerendelése HVK közszolgáltatás 1. Óvodai nevelési formák 2. Háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás 3. Védőnői ellátás 4. Család- és gyermekjóléti szolgálat 5. Család- és gyermekjóléti központ Bölcsőde, családi bölcsőde Gyermekek és családok átmeneti otthona 10. Gyermekétkeztetés COFOG Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Háziorvosi alapellátás Család és nővédelmi egészségügyi gondozás Ifjúság-egészségügyi gondozás Család és gyermekjóléti szolgáltatások Család és gyermekjóléti központ Gyermekek napközbeni ellátása Gyermekek bölcsődei ellátása Gyermekek átmeneti ellátása Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékos személyek nappali intézményében Intézményen kívüli gyermekétkeztetés 11. Szociális étkeztetés Szociális étkeztetés 12. Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás 13. Idősek nappali ellátása Idősek nappali ellátása Fogyatékos-, valamint demens személyek nappali intézménye 16. Idősek otthona (ápolást, gondozást biztosító intézmény) 17. Hajléktalanok átmeneti szállása 18. Közművelődési feladatellátás Fogyatékossággal élők nappali ellátása Demens betegek nappali ellátása Időskorúak tartós bentlakásos ellátása Hajléktalanok átmeneti ellátása Hajléktalanok nappali ellátása Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés 29/202. oldal

30 HVK közszolgáltatás COFOG 19. Közreműködés a közbiztonság biztosításában, közbiztonságról való Közterület rendjének fenntartása gondoskodás 20. Közparkok és a helyi közterületek fenntartása Zöldterület-kezelés Ivóvízzel, valamint szennyvízzel és csapadékvízzel kapcsolatos szolgáltatások Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése Víztermelés, -kezelés, -ellátás Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése 23. Közvilágítás biztosítása Közvilágítás 24. Helyi közutak fenntartása 25. Hulladékkezeléssel kapcsolatos szolgáltatások Út, autópálya építése Híd, alagút építése Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása Hulladékgazdálkodás igazgatása Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása Veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása Használt eszköz bontása Hulladék újrahasznosítása Figyelemmel arra, hogy a modell elsődleges feladata a gyors elemzések elkészítése, ezért kiemelt szempontként jelent meg a felhasználóbarát felépítés és a rendszerigény észszerű szinten tartása. Ennek megfelelően az adatbázisban a KGR-K11 sorai közül csupán az összegző sorok szerepelnek. A modell a kiadási oldalon az alábbi sorokat tartalmazza: Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú kiadások Beruházások Felújítások Egyéb felhalmozási célú kiadások Költségvetési kiadások (az előzőek összege) Finanszírozási Kiadások Kiadások összesen (az előző kettő összege). 30/202. oldal

31 A bevételi oldalon az összegző sorok mellett két részletező sor is felvételre került. Ezt az indokolja, hogy ezen sorok bemutatása lehetővé teszi a közszolgáltatást igénybe vevőktől származó bevételek elemzését is. A modellben a bevételi oldal adatait bemutató sorok az alábbiak: Működési célú támogatások államháztartáson belülről Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Közhatalmi bevételek Működési bevételek o o szolgáltatások ellenértéke ellátási díjak Felhalmozási bevételek Működési célú átvett pénzeszközök Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Költségvetési bevételek (az előzőek összege) Finanszírozási bevételek Bevételek összesen (az előző kettő összege) Míg a KGR-K11-es rendszerben szereplő intézményi beszámolók intézménysorosak, addig az EBR42 rendszerben szereplő támogatási és naturális adatok településsorosan jelennek meg. Tekintettel arra, hogy a KGR-K11 adatai alapján nem határozhatók meg egyértelműen, hogy mely bevétel, illetve kiadás mely településen jelent meg, így a múlt elemzéshez használt modell településsorosan került összeállításra. Az egyes intézmények ahhoz a településhez kerültek hozzárendelésre, amelyen azok székhelye van. A székhelytelepülés megállapítása a Magyar Államkincstár Közhiteles Törzskönyvi Nyilvántartása (KTÖRZS) alapján történt. A modell tehát a közszolgáltatások intézményi beszámolókban szereplő, COFOG szerinti bevételi és kiadási adatait összegzi az adott intézmény KTÖRZS szerinti székhelytelepülése szerint. A KGR-K11-hez hasonlóan az EBR42 sorai is szűrésre kerültek. Az adatbázisban csak a HVK projekt által érintett közszolgáltatásra vonatkozó főbb adatok szerepelnek. A HVK Projekt keretében vizsgált helyi közszolgáltatások bevételi és struktúrájának elemzése az egyes közszolgáltatásokra vonatkozó jogszabályi környezet feltárása, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi és naturális adatok felhasználásával történt meg. Figyelemmel arra, hogy a kutatáshoz nem állt rendelkezésre egységes adatbázis, a szükséges adatok összegyűjtése a különböző szervezetek adatbázisaiból történt. Az adatbázisok funkció szerint két részre oszthatók, így lehetnek horizontális (több közszolgáltatásra vonatkozó), illetve specifikus (egy közszolgáltatásra vonatkozó, részletes adatokat tartalmazó) adatbázisok. A modellben felhasznált horizontális adatbázisok a következők: Magyar Államkincstár (Kincstár), KGR-K11 vetési szervként működő intézmények éves beszámolóinak adatbázisa; Kincstári települési adó adatok az önkormányzati adók kimutatása adónemenként; 31/202. oldal

32 Közhiteles Törzskönyvi Nyilvántartás (KTÖRZS) a vetési szervként működő intézmények azonosítóit és alapadatainak (név, cím, feladatok, telephelyek címe) nyilvántartása; EBR42 a Belügyminisztérium által fejlesztett és működtetett program, mely az önkormányzatok előirányzat nyilvántartását segíti; Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) naprakész adatokat szolgáltat az EU-támogatások felhasználásáról, és lehetővé teszi a pályázatok nyomon követését a beadástól a fejlesztések megvalósításáig; Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) településszintű statisztikai (pl. népesség, kommunális ellátás stb.) adatok gyűjteménye; Központi Statisztikai Hivatal (KSH) települések besorolására vonatkozó adatok; Adóerő képesség a települések helyi iparűzési adó alapjának jogszabály által meghatározott része, valamint annak egy lakosra vetített összege; Kedvezményezett térségek a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014 (XI. 26) Korm. rendeletben megállapított kedvezményezett járások listája. A modellben használt specifikus adatbázisok a következők: Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) a Nemzeti Erőforrás Minisztérium július 1-jétől vezette be a KENYSZI-t, ami egy TAJ-szám alapú nyilvántartási rendszer a szociális szolgáltatásokat igénybe vevőkről. A nyilvántartást a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) működteti; Köznevelési Információ Rendszer (KIR-STAT) az Oktatási Hivatal működteti, a projekt keretében az óvodákra vonatkozó részletes adatkörök kerültek lekérdezésre; Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a védőnők tevékenységével kapcsolatos adatkörök; Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a háziorvosi szolgáltatások által ellátott népesség, valamint a szolgáltatók részére nyújtott támogatások nyilvántartása; Kulturális statisztikai adatok (KULT-STAT) a közművelődési feladatellátással kapcsolatos adatok nyilvántartása; Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az ivóvíz, szennyvíz, valamint a hulladék kezelésével foglalkozó szervezetek tevékenységével, valamint gazdálkodási adataival kapcsolatos adatok. Az adatbázis az elemzési lehetőségek elősegítése érdekében a betöltött adatokból származtatott eredményeket is tartalmaz. Ezen adatok a következők: népességszám alapján számított településkategória, az adóerő szempontjából érintett közszolgáltatások esetén a támogatás számításakor figyelembe vett korrekciós tényező, összegző sorok (működési és felhalmozási kiadások, illetve bevételek, valamint közszolgáltatás ellátásához nyújtott állami támogatás összege), 32/202. oldal

33 működési egyenleg mutatók (a működési bevételek és a kapott támogatások, valamint a működési kiadások különbsége), fajlagos mutatók (adott mutatóra jutó működési kiadás). A modell a következő elemzések elvégzésére alkalmas: pénzügyi adatokra, naturáliára és elszámolásra vonatkozó anomáliák kiszűrése, bemutatása, szerkezet bemutatása település típusonként, település méret kategóriánként, az adóerő függvényében, fajlagos szerkezet bemutatása település típusonként, település méret kategóriánként, az adóerő függvényében, az önkormányzati hozzájárulás mértéke a fent meghatározott kategóriák alapján, a ek bemutatása szolgáltatás csoportonként, ahol lehetőség van az átcsoportosításra a eken belül, illetve jellemzően egy szolgáltató/ intézmény keretében több közszolgáltatást is ellátnak. Ilyenek a településüzemeltetési és szociális közszolgáltatások, bevételi oldal bemutatása ELJÁRÁSRENDI VIZSGÁLAT A célterület keretében vizsgáltuk azt, hogy a helyi közszolgáltatások finanszírozásával kapcsolatos jelenlegi szabályrendszer milyen hatást gyakorol a közszolgáltatók, önkormányzatok tervezési és gazdálkodási folyamataira. A szabályrendszert a helyi közszolgáltatások esetében több szabályozási elem írja elő. Ide tartoznak a jogszabályok, az igényléshez, elszámoláshoz használt informatikai rendszerek, és azok útmutatói, formanyomtatványai. A vizsgálat során áttekintettük ezeket a szabályozási elemeket, kigyűjtve a meghatározó előírásokat, majd értékeltük ezek hatását a tervezési, gazdálkodási folyamatokra. A témakör vizsgálata során elsősorban önkormányzatokat kerestünk meg, és valós adataikkal, tapasztalataikkal élve mértük fel, hogy a jelenlegi szabályrendszer milyen hatást gyakorol a közszolgáltatók, valamint önkormányzatok tervezési és gazdálkodási folyamataira. A vizsgált települések kiválasztása során szempont volt a település mérete, valamint fejlettsége, illetve országon belüli elhelyezkedése. A támogatásnyújtói oldalon készültek interjúk az NGM, valamint a Kincstár munkatársaival is. A kutatás során személyes interjúkat készítettünk a vizsgált önkormányzatok munkatársaival, olyan személyekkel, akik szélesebb körben átlátják a feladatok finanszírozását, tapasztalatuk van a támogatás igénylésében és elszámolásában egyaránt. Ezen interjúk, valamint dokumentumelemzés alapján az alábbi kérdésekre is választ kerestünk: Az igénylés szabályozásának pontossága biztosított-e? Az igénylés kalkulációja helyesen került-e megválasztásra? Az igénylés felhasználhatóságának szabályozási rendje megfelelő-e? Milyen kockázati pontok azonosíthatók? 33/202. oldal

34 A támogatások felhasználásának módja, ezen belül is kiemelten az, hogy a jóváhagyott támogatás felhasználásának szabályai valóban a cél megvalósulását szolgálják, vagy a támogatott képes olyan helyzetet teremteni, ahol a támogatás eltérő, más célok megvalósulására használja fel, illetve, hogy e szabályozás alkalmase ennek hatékony ellenőrzésére? Megfelel-e a jelenleg alkalmazott rendszer a normákkal támogatott területeken történő változások időbeli követésére, vagy túl lassan, esetleg túl gyorsan reagál a rendszer a terület változásaira? MINTAPROJEKT LEBONYOLÍTÁSA Jelen célterület egyik fontos célja a helyi közszolgáltatások pénzügyi fenntarthatóságát támogató javaslatok kidolgozása. Ennek megfelelően a célterület keretében kidolgozásra került egy olyan finanszírozási modell, amely a helyi közszolgáltatások finanszírozásában segíti a tervezési folyamatot és a döntéshozatalt. A megoldással szembeni elvárás, hogy az az adott minőségi szint erőforrásigényéhez igazodó, az eltérő infrastrukturális hátteret figyelembe vevő, a eket méltányosan, de csak a szükséges mértékig finanszírozó és a szolgáltatás fejlesztésére ösztönző legyen. A kutatási terület másik fontos célja az, hogy az önkormányzatok és a közszolgáltatásokat ellátó intézmények, közszolgáltatók múltbeli kiadási adatainak vizsgálatával feltárható legyen a közszolgáltatások szerkezete, valamint finanszírozásuk módja, illetve ezek tartalma mintázata különböző településkategóriák esetén, illetve az adóerő függvényében. A múlt elemzésére készült modellünk segítségével a meglévő adatbázisokból generálhatók egyes településekre vonatkozóan, illetve bizonyos szempontok (településméret, adóerő, megye, közigazgatási funkció, naturáliák, ellátottak száma stb.) szerint összesítő táblák és ábrák, melyek segítségével a vizsgált közszolgáltatások és bevételi szerkezete feltárható és elemezhető. Cél volt továbbá egy olyan pénzügyi modell készítése, amely segítséget nyújt az önkormányzatok számára a közszolgáltatások teljes einek és bevételeinek feltárásához és tervezéséhez. A finanszírozási rendszerek összetettsége miatt nagyon fontos a javasolt megoldások tesztelése a nem várt hatások kiszűrése érdekében. A célterületen végrehajtott mintaprojekt az említett két fő célhoz kapcsolódóan a finanszírozási modell tesztelését és a tesztelési tapasztalatok szerinti optimalizálását szolgálta. A mintaprojektben részt vevő települések intézményrendszerének, közszolgáltatások ellátásának specialitásai ismeretében az elemzések elvégzése további információt nyújtott az eltérő intézményi megoldást választó önkormányzatok adatainak értelmezéséhez. A mintaprojekt lebonyolítására kiválasztásra került három település, amelyeket bevontunk a finanszírozási modell tesztelésébe. A kiválasztás során figyelembe vételre került az, hogy a települések eltérő méretűek, eltérő szolgáltatási struktúrájú és eltérő gazdasági erejű legyen. A kiválasztott települések típusai és a kiválasztás szempontja az alábbiak voltak: megyei jogú város, mert komplex feladatellátási megoldások, intézményi struktúrák ás elszámolási rendszerek találhatók meg, 34/202. oldal

35 járásközpont, mert széles spektrumú a közszolgáltatások köre, társulás formájában ellátott közszolgáltatásai vannak, illetve a hatékonyság kevésbé érvényesül, kisebb település, mert speciális problémái lehetnek és kisebb a pénzügyi mozgástere. A fenti szempontoknak megfelelően a résztvevő önkormányzatok Kaposvár (megyei jogú város), Monor (mint járásközpont) és Visegrád (mint kisebb település) voltak. A mintaprojekt lebonyolítása három szakaszból állt: 1. szakasz - előkészítés: az előkészítés során röviden ismertetésre és egyeztetésre kerültek az érintett önkormányzattal a HVK projekt céljai, célterületei, a finanszírozási modell, és finanszírozási megoldási javaslatok. Bemutatásra és egyeztetésre került a tesztelendő normatívák köre, valamint meghatároztuk az összegyűjtendő adatok körét. 2. szakasz tesztelés végrehajtása: műhelymunka formájában tesztelésre kerültek az adott önkormányzatra lekérdezett adatok, és az önkormányzat rendelkezésére álló adatok, melynek eredményeként részletes képet kaptunk a finanszírozási modell valós önkormányzati rendszerekben történő alkalmazhatóságáról és megfogalmazódott a finanszírozási megoldással kapcsolatos pontosítás és korrekció, mely munka alapján véglegesíthető modell. 3. szakasz a tesztelés eredményeinek és tapasztalatainak dokumentálása: a kidolgozott finanszírozási modell dokumentálásra, majd egyeztetésre került az érintett önkormányzatokkal. A mintaprojekt lebonyolítása számos hasznosítható tapasztalattal szolgált a kutatás számára A KUTATÁSOK EREDMÉNYESSÉGÉT KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK A kutatás elsősorban a modellezésre, elemzésre felhasználható adatok tekintetében ütközött korlátozó tényezőkbe. Ezeket ismertetjük ebben a fejezetben. A pénzügyi modellezési feladat első részében elvégeztük a megkapott adatok elemzését. A feladatleírásban szereplő két év ( ) helyett csak a évre vonatkozó adatok elemzése volt elvégezhető, mivel a feladatfinanszírozásra való átállás és a támogatásra, valamint elszámolásra vonatkozó rendszerszintű változtatások miatt az önkormányzati beszámolók konszolidálásához 3-4 év átfutási idő lesz szükséges. Az NGM elemzései szerint a 2016-os adatok már felhasználhatók elemzési célokra, de teljesen csak a 2017-es évre állt össze olyan mértékben a kontrolling rendszer, hogy a beszámolók kétség nélkül felhasználhatók legyenek. Habár a kutatás végrehajtásához nagy mennyiségű adat állt rendelkezésre, számos olyan tény is feltárásra került, ami a következtetések levonását nehezítette. A kutatásban szereplő elemzések jelentős része elvégezhető volt, azonban az eredmények esetleges értelmezési korlátai, anomáliái az adott közszolgáltatás bevételi és kiadási struktúrájának elemzésekor feltüntetésre került. Több elemzés az adatok minősége és/vagy rendelkezésre állása következtében nem volt elvégezhető. A közszolgáltatások intézményi háttérét a közszolgáltatást szabályozó jogszabályi környezet, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó ingatlanok tulajdonosi szerkezete, a finanszírozá- 35/202. oldal

36 si források és a szakmai ellenőrzés befolyásolják. A tényleges feladatellátás számos intézményi megoldás keretében megvalósulhat. A tiszta megoldások a következők: A feladatot a helyi települési önkormányzat, vagy annak vetési szerve látja el. A feladatellátást helyi önkormányzatok társulása, vagy azok vetési szerve végzi. Nemzetiségi önkormányzat vagy azok vetési szervei általi közszolgáltatás. Helyi önkormányzat(ok) meghatározó tulajdonában levő gazdasági társaság. A helyi önkormányzattal szerződéses kapcsolatban álló vállalkozónak való kiszervezés, azaz outsourcing. Civil, egyházi, alapítvány vagy egyéb szervezet külső szervezet által történő közfeladat ellátás. A gyakorlatban előfordul az előbb vázolt, tiszta intézményi struktúrák keveredése. Ilyen lehet például, hogy az óvoda főtevékenységét (óvodai nevelés) egy önkormányzati vetési szerv látja el, de az épület és a kapcsolódó terület üzemeltetését és karbantartását egy önkormányzati cég látja el, míg a gyermekétkeztetést egy külső, szerződéses viszonyban álló vállalkozó végzi. A HVK Projekt keretében megvalósult elemzések az adatok rendelkezésre állásának következtében csak a vetési szervként működő szervezetekre terjedt ki. A modellel végezhető elemzéseket korlátozó további főbb tényezők a következők: Az adatbázisok egy része intézményi, míg másik része települési bontásban áll rendelkezésre. Figyelemmel arra, hogy az intézmények egy része több településen vagy településrészen is végez szolgáltatást, továbbá ezek településenként nem elkülöníthetők, az intézményeket azok székhely településeihez rendeltük. Az intézmények kiadásait és bevételeit az intézménysoros típusú KGR-K11 tartalmazza. Több esetben (pl. háziorvos és házi gyermekorvos, védőnő stb.) nem, vagy csak nehezen oldható meg az intézmények kiadásainak és a bevételeinek a szolgáltatást ténylegesen végzőkhöz való hozzárendelése. A rendelkezésre álló adatok nem tartalmazzák sem a gazdasági társasági formában elvégzett közszolgáltatások adatait (függetlenül attól, hogy az önkormányzati tulajdonú-e), sem az egyházi, civil stb. fenntartásúakét. Az adatok több esetben elírásokat, hibákat tartalmaznak. A fajlagos normák meghatározására abban az esetben volt lehetőség, ahol a települési szintű adat mellett rendelkezésre állt olyan naturália, amire a eket vetíteni lehetett. A közművelődési feladatellátás, közreműködés a közbiztonság biztosításában, zöldfelület-gazdálkodás, hulladékkezelés helyi közszolgáltatások esetében ehhez nem álltak rendelkezésre ilyen részletezettségű adatok. 36/202. oldal

37 4. A VÉGREHAJTOTT MEGALAPOZÓ KUTATÁSOK, CÉLTERÜ- LET-SPECIFIKUS ADAT-, ÉS INFORMÁCIÓGYŰJTÉSEK A célterületi kutatások során elsősorban az 1. és 2. célterülettel közösen elvégzett felmérések eredményeit használtuk fel. Ezek mellett önálló adatfelvételeket is lebonyolítottunk a helyi közszolgáltatások bevétel és szerkezetének feltárása érdekében A KÖZPONTI SZAKRENDSZEREKBŐL GYŰJTÖTT ADATOK Az egyes helyi közszolgáltatásoknál felmerülő információs igények vizsgálata alapján kerültek konszolidáltan meghatározásra az országos szintű központi szakrendszerek felé továbbított adatigények, amelyek alapján az érintett adatgazdákkal történt konzultációkat követően az alábbi szakrendszerekből kerültek átvételre adatok kutatási célra. A forrásrendszerek és az adatkörök jelentős mértékben átfedtek az IKIR projektben azonosítottakkal, ezért az adatkéréseket egyeztetve hajtottuk végre. Jelen célterület keretében az alábbi adatköröket használtuk fel. 7. táblázat: A központi szakrendszerektől átvett adatok Ssz. Gyűjtött adatkörök Adatgazda neve Adatok felhasználási területe 1 EBR42 teljes adatállomány (összesítő lapok adatai): a szociális közszolgáltatások finanszírozásával összefüggő, település soros, 2017-re vonatkozó adatok Nemzetgazdasági Minisztérium, Önkormányzati Költségvetési Rendszerek Főosztály Az adatok a finanszírozási modellhez nyújtottak inputokat. 2 3 KGR-K11 teljes adatbázis ra vonatkozóan: önkormányzatok, intézmények elemi vetését és éves beszámolóinak adatait tartalmazó részletes adatbázis A törzskönyvi nyilvántartásban ( K-TÖRZS ) szereplő összes törzskönyvi jogi személy címadatai 4 időállapotra vonatkozóan ( ; ; ; ) Magyar Államkincstár, Önkormányzati Főosztály Az adatok a finanszírozási modellhez nyújtottak inputokat. A finanszírozási modellhez nyújtottak inputokat. 4 KIR-STAT rendszerből elérhető, óvodai neveléssel kapcsolatos, igénybevételi és feladatellátási adatok, ei állapota Oktatási Hivatal, Köznevelési Nyilvántartási Főosztály, KIR Tájékoztatási és Adatfeldolgozási Osztály Az adatok a finanszírozási elemzéshez nyújtottak inputokat. 8 A as uniós ciklus pályázatainak EMIR adatbázisa (TA és VOP kivételével) Miniszterelnökség Az adatok a finanszírozási elemzéshez nyújtottak inputokat. 9 KULT-STAT: a közművelődéssel kapcsolatos 1438-as OSAP gyűjtés adatai évre vonatkozó adatai Nyilvánosan elérhető az Emberi Erőforrások Minisztériuma honlapjáról Az adatok a finanszírozási elemzéshez nyújtottak inputokat. 37/202. oldal

38 Ssz. Gyűjtött adatkörök Adatgazda neve Adatok felhasználási területe 10 Háziorvosi ellátással kapcsolatos finanszírozási adatok re vonatkozóan Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, Projektigazgatási és Adatszolgáltatási Főosztály, Elemzési és Adatszolgáltatási Osztály Az adatok a finanszírozási elemzéshez nyújtottak inputokat. 11 Vízközmű szolgáltatással (ivóvíz, szennyvíz) és hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások adatai Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal, Elemzési és Statisztikai Főosztály, Hatósági Adatszolgáltatói Kapcsolatok Osztálya Az adatok a finanszírozási elemzéshez nyújtottak inputokat SZAKÉRTŐI MÉLY- ÉS FÓKUSZCSOPORTOS INTERJÚK A finanszírozási rendszer és a szolgáltatási színvonal kapcsolatának megértése céljából, valamint a finomhangolási lehetőségek azonosítása érdekében a HVK projekt keretében a közszolgáltatásban dolgozó, az adott szakmában jártas, illetve annak szabályozását, felügyeletét ellátó szakemberekkel szakértői mély- és fókuszcsoportos interjúkat folytatottunk le. A fókuszcsoportos interjúk a kiválasztott önkormányzatok közszolgáltatást végző szakembereivel folytattuk le. Ezek során további inputokat gyűjtöttünk a finanszírozási rendszer felülvizsgálatához. A HVK projekt harmadik fázisában lebonyolított szakértői mély- és fókuszcsoportos interjúk során egyeztettük a projekt által kidolgozott javaslatokat is, felmérve azok relevanciáját és megvalósíthatóságát REGIONÁLIS MŰHELYMUNKÁK A HVK projekt jelentős mértékben támaszkodott az önkormányzatok képviselőinek véleményére mind a kutatási területek problémafeltárása, mind a javaslatok megfogalmazása során. Az önkormányzatok véleményének megismerésére a 2. célterületen megvalósított mélyinterjúk mellett elsősorban a regionális műhelymunkák két köre szolgált. A regionális műhelymunkák részletes ismertetése megtalálható az 1. célterület Összefoglaló Kutatási Jelentésében MINTAKÖLTSÉGVETÉSEK ELKÉSZÍTÉSE A célterület kutatásainak középpontjában a helyi közszolgáltatások szerkezetének feltárása, valamint annak a bevételek szerkezetével történő összevetése állt. A szerkezet feltárása érdekében olyan kalkulációs táblázatokat állítottunk össze, amelyek kiválasztott szolgáltatók valós gazdálkodási adatai alapján, nullbázisú vetésként az 1. célterület keretében meghatározott szolgáltatási színvonalnak megfelelő szintet reprezentálják. A szolgáltatók kiválasztása úgy történt, hogy azok a finanszírozás szempontjából meghatározó forgatókönyveket tudjanak szemléltetni. A szolgáltatási forgatókönyvek meghatá- 38/202. oldal

39 rozásánál törekedtünk arra, hogy az interjúk során feltárt problémák, anomáliák hatásainak elemzésére is alkalmasak legyenek. A mintavetések az 1. célterülettel közösen azonosított erőforrásokat, és az 1. célterület által meghatározott szolgáltatási szint definíciókat figyelembe véve készültek el, hogy a szolgáltatási szintek közötti különbözetet is vizsgálni lehessen. Egyes helyi közszolgáltatások esetében (pl.: szennyvízkezelés) a mintavetések a közszolgáltatás szerkezetének sajátosságai miatt nem voltak alkalmazhatók. Az elkészített mintavetések az 5. számú mellékletben találhatók. 39/202. oldal

40 5. A KUTATÁSI TERÜLETEKET ÉRINTŐ ÁTFOGÓ PROBLÉMA- FELTÁRÁS EREDMÉNYEI A célterület keretében elvégzett kutatások során a vizsgált helyi közszolgáltatások finanszírozása kapcsán számos problémát tártunk fel, amelyek megoldása szükséges a helyi közszolgáltatások megfelelő minőségben történő biztosításához. A problémafeltárás eredményei alapján fogalmaztuk meg a fejlesztési javaslatokat. Azokat a feltárt problémákat, amelyek csak egyes helyi közszolgáltatásokra vonatkoznak a kutatási eredmények bemutatásánál, továbbá a célterület ajánlásában szerepeltetjük. Ebben a fejezetben a kutatás során feltárt átfogó jellegű problémákat mutatjuk be. A települések gazdasági ereje jelentős mértékben meghatározza a helyi közszolgáltatások minőségét. Ezért az eltérő gazdasági erejű települések között olyan jelentős különbségek alakulhatnak ki a szolgáltatási színvonalban, amely egyes helyi közszolgáltatások esetében (pl.: óvodai nevelés) már az esélyegyenlőség elvének érvényesülésére is negatívan hathat. A szolgáltatási színvonalban tapasztalható különbségekre, és a finanszírozás kapcsolatának feltárását a kutatási eredmények ismertetésénél jellemezzük közszolgáltatásonként. A települések demográfiai tendenciái szintén jelentős hatást gyakorolnak a finanszírozási képességre, mert a helyi közszolgáltatások jelentős része az igénybevevők száma alapján kapja a bevételei meghatározó részét, és amennyiben az igénybevevők száma az optimális alá csökken alulfinanszírozottság lesz tapasztalható. Az alulfinanszírozottság közvetlenül vezet a szolgáltatási színvonal csökkenéséhez. Ez egyes esetekben egy önmagát erősítő negatív tendenciához vezethet, mert a csökkenő szolgáltatási szint erősítheti azt, hogy a helyi lakosok is inkább más településen vegyék igénybe a szolgáltatást, így az igénybevevők száma és ezzel együtt a finanszírozás tovább csökken. A 2. célterülettel közösen vizsgáltuk azt, hogy ezek a jelenségek mely településcsoportokat érintik. Az eredményeket a kutatási eredményekkel együtt mutatjuk be helyi közszolgáltatásonként. A finanszírozási rendszer kalkulációs mechanizmusai jelentős hatást gyakorolnak a helyi közszolgáltatásokkal kapcsolatos helyi döntések meghozatala során, így jelentős hatást gyakorolnak a szolgáltatási színvonalra. Ez abban a településcsoportban jelentkezik, amely nem rendelkezik elegendő saját bevétellel ahhoz, hogy függetlenítse magát (legalább részben) a finanszírozási rendszer által képviselt logikától. Emiatt különösen fontos, hogy a kalkulációs logikák úgy legyenek kialakítva, hogy ne tartalmazzanak a szolgáltatási színvonal szempontjából fontos tényezők szempontjából káros ösztönzőket. Ezt vizsgáltuk az egyes helyi közszolgáltatásoknál, és érintjük a finanszírozási rendszer felülvizsgálatát célzó javaslatoknál is. A 2013-as évtől kezdve a helyi közszolgáltatások finanszírozási rendszere erőteljesen elmozdult a kötött felhasználású és valós adatok alapján kalkulált támogatást biztosító feladatalapú finanszírozási rendszer felé. A kutatási célterület egyik fontos feladata volt annak vizsgálata, hogy az új rendszer beváltotta-e a várt előnyöket, vagyis csökkentette-e a gazdálkodási kockázatokat, közelítette-e a finanszírozást a tényleges ekhez. További kérdésként jelent meg a kutatás feladattervében az alkalmazási tapasztalatok összegzése az önkormányzatok szempontjából. Ezeket a kérdésköröket több 40/202. oldal

41 irányból is vizsgáltuk. Interjúk és dokumentumelemzés segítségével elemeztük a működtetési tapasztalatokat, kockázati pontokat. Ezt kiegészítették az egyes helyi közszolgáltatások kapcsán a gazdálkodási beszámolók alapján készített elemzések, amelyek rávilágítottak az alulfinanszírozott mértékére egyes településtípusok esetében. Mindezek alapján általánosságban az állapítható meg, hogy a feladatalapú-finanszírozási rendszert legalább annyi önkormányzat írta le a korábbinál kedvezőbbként, mint amennyi úgy nyilatkozott, hogy az korlátozza a helyi igényekre történő megfelelő reagálásban. Mivel az új rendszert részleges korlátozásként megélő önkormányzatok többsége a ténylegesen kapott állami támogatásnál többet költ a helyi közszolgáltatásokra saját bevételei révén, ezért az új rendszer ténylegesen nem jelent meghatározó kötöttséget. Fontos tanulsága a felméréseknek az is, hogy a helyi közszolgáltatások szükségszerűen bonyolult rendszerében bármely változtatás óhatatlanul elszámolási problémákhoz vezet. Ezért az önkormányzatok elsősorban a stabilitást hangsúlyozták ki, mint fejlesztési elvárást. Ezzel együtt finomhangolásokra szükség van a rendszerben, elsősorban olyan esetekben, amikor jelentős számú önkormányzat van olyan sajátságos helyzetben, amely kedvezőtlen finanszírozáshoz vezet. A kutatási eredmények bemutatásánál helyi közszolgáltatásonként mutatjuk be a kapcsolódó elemzési eredményeket. A célterület keretében elvégzett eljárásrendi vizsgálat, és a helyi közszolgáltatások specifikus felméréseinek összegzésével feltártunk több olyan problémakört is, amelyek a jelenlegi finanszírozási rendszer finomhangolásának szükségességére mutatnak rá. o o A településüzemeltetési célú működési támogatásokat a települések egy része nem tudja az infrastruktúra elhasználódásához igazodó ütemben felhasználni. A támogatás minden évben azonos mértékben áll rendelkezésre, de a mélyebb felújítási, pótlási szükségletek nem minden évben jelentkeznek, hanem jellemzően hosszabb időközönként. Azok a települések, amelyek nem rendelkeznek számottevő infrastruktúrával (pl.: nincs jelentős helyi közúthálózatuk) nem tudják célszerűen felhasználni minden évben a támogatást. Számukra kedvezőbb lenne, ha ezt a támogatást tartalékolhatnák több éven keresztül, majd egy összegben használhatnák fel. A bérfinanszírozás bevezetése számos helyi közszolgáltatásnál segítette azt, hogy a bevételi szerkezet jobban igazodjon a szerkezethez. De a jelenlegi megoldásban még mindig vannak olyan transzformációs megoldások, amelyek miatt egyes településeken a személyi ekre kapott működési támogatás jelentősen kevesebb, mint a ténylegesen felmerülő bér. Ennek oka az, hogy a támogatás kalkulációja a számított létszám és átlagbérek alapján történik. Az átlagbértől jelentősen eltérő bérek így hiányhoz, vagy többlethez vezetnek. Hiány jellemzően a kisebb településeken keletkezik, ahol a szakmai személyzet átlagéletkora magasabb az országos átlagnál (mert kevés a fiatal jelentkező, több szakember tartanak meg a nyugdíj után is). 41/202. oldal

42 6. AZ ELVÉGZETT KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁ- SA A célterületi kutatások végrehajtása során számos olyan eredmény állt elő, amelynek ismerete hasznos lehet az adott helyi közszolgáltatások ágazatirányítói, vagy kutatói számára. Az alábbi alfejezetekben ezekről számolunk be. Az első fejezetben az átfogó eljárásrendi vizsgálat eredményéről számolunk be, amely áttekintette a helyi közszolgáltatások finanszírozási rendszerének szabályozását és gyakorlatát átfogó módon. Ezután bemutatjuk a helyi közszolgáltatások finanszírozási helyzete kapcsán végzett elemzéseket. A finanszírozási rendszer szabályozásában tapasztalható összefüggések miatt a családi napközi helyi közszolgáltatást együtt mutatjuk be a bölcsődei ellátással, és a gyermekek és családok átmeneti otthonát is egy fejezetben tárgyaljuk. Az egyes fejezetekben településkategóriák szerint bemutatjuk a bevételek és ek egyenlegét, illetve ahol lehetséges volt, ott elemeztük a fajlagos ek alakulását is a településméretek, intézményméretek, körzetek stb. vonatkozásában. Két közszolgáltatásnál (háziorvosi és védőnői ellátás) az itt dokumentált vizsgálatok lehetőséget adtak a finanszírozási rendszer és a minőség kapcsolatának vizsgálatára is. A többi helyi közszolgáltatás esetében a finanszírozás és a minőség kapcsolatát azonban csak más módszerekkel volt lehetőség vizsgálni. Utóbbiak eredményei a célterület ajánlásában, a Javaslat a finanszírozás (normatíva) felülvizsgálatára című dokumentumban kerültek bemutatásra ÁTFOGÓ ELJÁRÁSRENDI VIZSGÁLAT Az átfogó eljárásrendi vizsgálat célja az volt, hogy megvizsgálja a következő kérdésköröket: Megfelel-e a jelenleg alkalmazott rendszer a normákkal támogatott területeken történő változások időbeli követésére, vagy túl lassan, esetleg túl gyorsan reagál a rendszer a terület változásaira. A támogatások felhasználásának módja, ezen belül is kiemelten az, hogy a jóváhagyott támogatás felhasználásának szabályai valóban a cél megvalósulását szolgálják, vagy a támogatott képes olyan helyzetet teremteni, ahol a támogatás eltérő, más célok megvalósulására használja fel, illetve, hogy e szabályozás alkalmase ennek hatékony ellenőrzésére. A támogatási elszámolások kötöttségének vizsgálata. Mennyire megfelelő a helyi közszolgáltatások jelenlegi finanszírozási rendszere, kiemelten vizsgálva a következő szempontokat: o o o o az igénylés szabályozásának pontossága, az igénylés kalkulációjának helyes megválasztása (megalapozottsága, célszerűsége), az igénylés felhasználhatóságának szabályozási rendje, a kockázati pontok rögzítése. Milyen alternatívái vannak a jelenlegi rendszernek? Javasolható-e valamelyik alternatíva alkalmazása? 42/202. oldal

43 Ahogy a szerteágazó kérdésekből is látszik, a vizsgálat átfogó módon elemezte a finanszírozási rendszer megfelelőségét. Az átfogó jelleg miatt a kutatás ezen részében szinte az összes a célterület kapcsán alkalmazott vizsgálati módszer eredményeit feldolgoztuk: Dokumentumelemzéssel vizsgáltuk a finanszírozási rendszer lebonyolítását szolgáló eljárásrendi hátteret. Interjúkat folytattunk le önkormányzatokkal, közszolgáltatókkal, a Magyar Államkincstár és a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársaival. Felhasználtuk a célterület keretében elkészült finanszírozási modell kimutatásait az egyes helyi közszolgáltatások a különböző településtípusok gazdálkodására gyakorolt hatásáról. Elemeztük az egyes helyi közszolgáltatások kapcsán elkészített finanszírozási vizsgálatok eredményeit az eljárásrendi megoldásokra utaló megállapítások szempontjából. Vizsgáltuk a nemzetközi és hazai szakirodalmat alternatív modellek feltárása érdekében. A következőkben az egyes vizsgálati szempontok szerint haladva mutatjuk be a megállapításokat, végére hagyva konklúzióként a legátfogóbb szempontokat A NORMATÍVÁK MEGHATÁROZÁSÁNAK, FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ELJÁRÁS- RENDJE A normatívák, illetve a feladatalapú finanszírozásban alkalmazott fajlagos támogatások kalkulációs módszerét és mértékét a vetési törvény határozza meg. Így a finanszírozási rendszer kalkulációs mechanizmusait legalább évente felül lehet vizsgálni és módosítani. A kutatás során végzett vizsgálat több olyan helyi közszolgáltatást is feltárt, amelyek esetében a finanszírozási szabályozók nem voltak összhangban a terület szabályozásával, vélhetően a korrekció, felülvizsgálat elmaradása miatt. Példaként említhető a mezőőrök után igénybe vehető támogatás elégtelensége a minimálbér emelésének fényében, vagy a családsegítő központokra vonatkozó szakmai létszámelőírások és a finanszírozott létszám közötti különbség. Ugyanakkor megállapítható, hogy eljárásrendileg nincs akadálya annak, hogy a kalkulációs mechanizmusok legalább évenként felülvizsgálhatók legyenek, sőt különleges esetben év közben is módosítható a szabályozás. Megállapítható, hogy az ágazatirányítóknak nincs elég információjuk, visszajelzésük a szabályozás miatt az önkormányzatoknál fellépő pénzügyi hatásokról. Ennek részben az oka az, hogy önkormányzati gazdálkodási beszámolók feldolgozása korábban csak jelentős adat tisztítási, értelmezési ráfordítással volt elemezhető, és az ágazatirányító szervezeti egységeknek nincs ehhez megfelelő kapacitásuk. A Nemzetgazdasági Minisztérium által az elmúlt években végrehajtott szabályozási és informatikai fejlesztések révén a évi önkormányzati gazdálkodási beszámolók konzisztenciája már alkalmas országos kimutatások elkészítésére a helyi közszolgáltatások többsége esetében, ahogy ez jelen projekt keretében meg is történt. További probléma az, hogy nem alakult ki a kultúrája még a magyar közigazgatásban a szabályozási fejlesztések ex-ante, illetve ex-post hatásértékelésének. Így esetenként az információk, vagy a szándék hiányában valóban előfordulnak olyan szituációk, amikor az önkormányzatok egy része kevesebb bevételre tesz szert egy helyi közszolgáltatás kapcsán, mint amennyi et a szabályozás miatt az adott közszolgáltatásra kell fordítania. 43/202. oldal

44 A fentiek fényében úgy látjuk, hogy a hatályos finanszírozási eljárásrendben nincs akadálya annak, hogy a finanszírozási rendszer a megfelelő időben reagáljon a felmerült kihívásokra, biztosítva az önkormányzatok számára kötelező feladatok a szakmai elvárásoknak megfelelő finanszírozását. Ugyanakkor ez csak akkor fog megvalósulni a gyakorlatban, ha az ágazatirányítóknál kiépül az ehhez szükséges elemzési kapacitás, és gyakorlat és megfelelő együttműködés biztosított az ágazatirányítók és a vetés tervezés között. Érdemes kitérni még a támogatás kalkulációinak megalapozottságára, célszerűségére. Ezen a téren azonosítható egy trade-off szituáció, a szabályozás szofisztikáltsága és az adminisztratív terhek között. Ahhoz, hogy a finanszírozási rendszer minél pontosabban finanszírozza a valós eket, szükségszerűen bővíteni kell az alkalmazott paraméterek számát, hogy azok leképezzék az eltérő helyzetű települések sajátosságait. A paraméterek számosságának növelése azonban addicionális jelentéstételi, nyilvántartási kötelezettségeket is jelent általában, amelyek adminisztratív terhet jelentenek az önkormányzatok számára. Megállapítható az interjúk alapján, hogy az önkormányzatok már jelenleg is nehezen tudják teljesíteni jelentéstételi és nyilvántartási kötelezettségeiket, így nincs jelentős mozgástér arra, hogy ilyen módon szofisztikáltabbá lehessen tenni a kalkulációs mechanizmusokat. Az önkormányzatoknál már jelentkeznek a szakemberhiány jelei és ez kiemelten érinti a gazdálkodási területet, ahol olyan szakemberek dolgoznak, akik iránt érdemi kereslet található a jobban fizető for-profit szférában is. Ezért csak nagyon megfontolt módon szabad bővíteni a kalkulációs megalapozása érdekében gyűjtendő adatok körét, mindig mérlegelve azt, hogy mekkora adminisztratív terhet jelent az új kötelezettség. Ugyanakkor azt is megállapítottuk, hogy több helyi közszolgáltatás esetében a jelenlegi kalkuláció célszerűsége megkérdőjelezhető, mert nem biztosítja jelentős számú önkormányzat esetében az elvárt követelményekhez kapcsolódó ek fedezetét, vagy a minőségfejlesztés céljával ellentétes ösztönzést jelent. A megoldást a kalkulációs mechanizmusok rendszeres felülvizsgálata kínálhatja. A HVK projekt keretében kifejlesztett finanszírozási modell alkalmazásával és az elvégzett elemzések rendszeres megismétlésével feltárhatók a kalkulációk aktuális problémái, és korrekciós javaslatok tehetők. Amennyiben indokolt, érdemes a korrekciókat területileg differenciált módon biztosítani, ahogy ez jelen projekt keretében is történt. A területi differenciálás ugyanis megtehető már rendelkezésre álló adatok alapján, és vizsgálatunk szerint jobban választ ad az eltérő helyi sajátosságok miatt kialakuló finanszírozási kihívásokra, mint a településmérethez, vagy jogálláshoz kötött megoldások A NORMATÍVA (MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁS) IGÉNYLÉS ELJÁRÁSRENDJE A működési támogatás (normatíva) igénylése sok éve bejáratott, informatikai rendszerekkel (EBR42, KGR) támogatott bevált folyamat mentén zajlik. Az önkormányzati és a Magyar Államkincstárnál lefolytatott interjúk alapján nem tártunk fel érdemi problémákat az igénylés általános folyamatával kapcsolatban. Alapvetően az igénylés szabályozásának pontossága megfelelő, így nem látunk okot az igénylés szabályozásának felülvizsgálatára eljárásrendi szempontból. Ugyanakkor itt érdemes megemlíteni a Szociális feladatok kiegészítő támogatását, amely számszerű indikátorok mentén automatikusan biztosit kiegészítő keretet az önkormányzatok által ellátott szociális feladatokhoz. Amennyiben a település indikátorai az előre meghatározott tartományba tartoznak a település részesül a kiegészítő támogatásban. Az 44/202. oldal

45 interjúk alapján úgy látjuk, hogy az indikátorok nem képezik le megfelelően az igényt, mert jelentős számban vannak olyan települések, amelyek nem használják fel ezt a keretet. A fel nem használt keretet kamatostul kell visszafizetni a településeknek, így ezek a településeknek kismértékű anyagi veszteséget is el kell könyvelniük. Másik probléma ezzel a támogatással az, hogy a nem igényelt, de kiutalt támogatás kreatív felhasználási módokra ösztönzi a településeket. A fentiekre tekintettel érdemes lenne a szociális kiegészítő támogatás felhasználásának részletes vizsgálata és ez alapján a szabályozás felülvizsgálata A NORMATÍVA (MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁS) FELHASZNÁLÁSÁNAK ELJÁRÁS- RENDJE A normatíva felhasználása és elszámolása kapcsán vizsgáltuk azt, hogy mennyire érthető az önkormányzatok számára a kapcsolódó szabályozás, mennyire jelent problémát a felhasználás kötöttsége, igazolható-e a felhasználás célja, illetve milyen kockázati pontok vannak a jelenlegi rendszerben. Elsőként azt kell rögzíteni, hogy az önkormányzatok a kapott támogatást fel tudják használni bármilyen célra, de ez legkésőbb az adott év gazdálkodási beszámolójának ellenőrzésekor kiderülne. Mivel a kiadásoknál fel kell tüntetni a COFOG kódokat, így azok alapján visszakövethető az, hogy melyik funkcióra mennyit költöttek az önkormányzatok. Az egyes helyi közszolgáltatásokra kapott támogatást az önkormányzatok a szabályozás előírásai szerint csak az adott helyi közszolgáltatásra fordíthatják. A szabályozás annyi mozgásteret kínál az önkormányzatoknak, hogy néhány helyi közszolgáltatásnál megengedi a kapott normatíva átcsoportosítását más, de azonos csoportba tartozó helyi közszolgáltatásokra (például a településüzemeltetés kategórián belül). Az elvégzett dokumentumelemzés és az interjúk alapján megállapítottuk, hogy az önkormányzatok jelentős mértékben nem tudják eltéríteni a kapott támogatást annak céljától anélkül, hogy azt az ellenőrzés ne tudná feltárni. Ahogy ezt az egyik interjúalany megfogalmazta, lehet ugyan csalni, de már senki sem lehet benne biztos, hogy azt el lehetne leplezni a beszámolók és kontrolling mechanizmusok szövevényes rendszerében. Így kijelenthető, hogy az önkormányzatok oldalán a vizsgálat nem tárt fel érdemi kockázati pontokat a felhasználás és elszámolást terén. Ugyanakkor a nem önkormányzati fenntartóknak (civil szervezetek, egyházak) nincs hasonlóan szofisztikált beszámolási kötelezettségük a helyi közszolgáltatásokra kapott állami műkődési támogatás tekintetében. Ezek a szervezetek is nyilatkoznak arról, hogy a támogatást a megjelölt célra használják fel, de ezt kontrolling eszközökkel az állam nem tudja igazolni. Mivel ezen szervezetek nem csak közpénzeket használnak fel, ezért az önkormányzatihoz hasonló kontrolling rendszer esetükben nem jöhet szóba. Ugyanakkor ez a fenntartói kör egyre több intézményt vesz át az önkormányzatoktól, és egyes közszolgáltatásoknál magasabb normatívában részesül, mint az önkormányzati fenntartó. Ezért érdemes gondolkodni azon, hogyan biztosítható az önkormányzatoknál kialakult rendszer nélkül az, hogy az állami támogatás hatékonyan kerül felhasználásra a nem önkormányzati fenntartók esetében. Meglátásunk szerint érdemes lenne itt az eredményorientált szemlélet jegyében a szakmai, minőségi ellenőrzéseket fokozni, amelynek megfelelő alapját kínálja a HVK projekt 1. célterületén kialakított ajánlás. Amennyiben az abban foglalt legelső szint elvárásai sem teljesülnek, akkor felmerül annak gyanúja, hogy a támogatást a fenntartó nem az adott helyi közszolgáltatás céljaira használta fel. 45/202. oldal

46 Egy másik markáns kérdés az, hogy az önkormányzatok mennyire tudnak a valós igényekre, helyi prioritásokra, váratlan helyzetekre reagálni a jelenleg előírt felhasználási kötöttség mellett. Ezt a témakört hangsúlyosan kezeltük az önkormányzatokkal folytatott interjúk során. A válaszok alapján markánsan eltérő helyzetek és lehetőségek mutatkoznak meg, amelyek alapján a településüket, és a kötöttségekhez való hozzáállásukat kategóriákba lehet sorolni. A települések kisebb része rendelkezik annyi saját bevétellel, amely lehetővé teszi azt, hogy a helyi közszolgáltatásokra az állami támogatásnál többet költsön. Ezek a települések jellemzően az adóerő képesség alapú korrekció miatt ténylegesen nem is kapnak támogatást. Többségében a városok tartoznak ebbe a kategóriába. Számukra a kötöttség valós korlátot nem jelent. A kisebb települések esetében a támogatás éppen csak fedezi a minimális szolgáltatási színvonal kapcsán felmerülő eket, így számukra amúgy sem lenne adott a lehetőség eltérő prioritások alkalmazására. Ide tartoznak jellemzően a kisebb községeink. A települések egy szűkebb köre az, amelyiknél a helyi közszolgáltatásokra kapott támogatás egy részét adott esetben más célra használnánk fel, és ehhez meg is van a megfelelő szándék is. Ezeket a településeket korlátozza a jelenlegi kötöttség. A kötöttség kérdése érdemben így viszonylag szűk települési körben merül fel. A kötöttségnek pozitív hatása is van a gazdálkodási anomáliák megelőzésében, a felmérésben még az önkormányzatok fele megfelelőnek találta a jelenlegi rendszernek ezt a jellemzőjét. A kérdéskőr így inkább államszervezési, elvi kérdésként vizsgálandó, amelyre az alternatívák vizsgálatánál térünk ki. Praktikus szempontból jelenleg nem láttunk okot ennek a szabályzónak a felülvizsgálatára, főleg annak a fényében, hogy a változások a feltárt tapasztalatok alapján évekre megzavarják a rendszer működését, és könnyen hibákhoz (így visszafizetésekhez, büntetésekhez) vezetnek az adminisztráció terén leterhelt önkormányzatoknál. Bár kockázati pontokat nem azonosított a vizsgálat, néhány finanszírozási elem kapcsán felmerült az igénye annak, hogy a vonatkozó szabályozás pontosítása lenne szükséges: A szociális feladatok kiegészítő támogatásának felhasználási céljai nem teljesen egyértelműek, ezért az önkormányzatok számára nem minden esetben tiszta, hogy helyesen használják-e ezt a forrást vagy nem. Ez később az ellenőrzésnél vitákhoz vezethet. A közfoglalkoztatottak kapacitásának az egyes helyi közszolgáltatásokra (pl.: zöldfelület-gazdálkodás) fordított részét nem feltétlenül az adott COFOG-ra kódolják az önkormányzatok. Bár ez szabályos, megnehezíti azt, hogy a helyi közszolgáltatás teljes e elemezhető legyen, így sem helyi, sem országos szinten nem ismert a valós igény. Kisebb mértékben ez más helyi közszolgáltatásokat (pl.: helyi közutak fenntartása) is érint. Az önkormányzatok vállalkozási tevékenységét korlátozza az, hogy egyelőre nem értelmezhető a más szervezet számára végzett szolgáltatásuk e a jelenlegi rendszerben. Amennyiben az önkormányzat szervezete (nem pedig cége) végez ilyen tevékenységet (pl.: szociális étkeztetés), az elszámolás inkonzisztenssé válik. Fontos lenne ezt a kérdéskört tisztázni, ezzel is ösztönözve a településeket vállalkozási tevékenységek indítására. 46/202. oldal

47 6.1.4 ALTERNATÍV MODELLEK VIZSGÁLATA A kutatás során vizsgáltuk több külföldi ország helyi közszolgáltatás finanszírozási rendszerét, valamint a 2013-as átalakítást megelőző magyar rendszert is, mint a hatályos rendszer esetleges alternatíváit. Fontos megjegyezni, hogy a helyi közszolgáltatások rendszere mindenhol és mindenkor leképezi a helyi közszolgáltatások szervezési megoldásait és az önkormányzatiság helyzetét. A kutatás során nem azonosítottunk olyan külföldi példát, amely érdemben adaptálható lenne a magyar körülmények között. Ennek oka elsősorban a magyar önkormányzati rendszernek következő sajátosságai között található meg: Az önkormányzataink mérete, kapacitása, felkészültsége jelentős mértékben eltér, jobban, mint az általunk vizsgált példákban. Ennyire eltérő képességű szervezeti körre eleve nagyon nehéz általánosan megfelelő szervezési, finanszírozási megoldást találni. A magyar településszerkezetben is markánsan eltérő kategóriák találhatók, mint például az aprófalvas térségek és az alföldi kisvárosok környezete. A magyar gazdaság jelentős mértékben koncentrált, így az önkormányzatoknak is nagyon eltérő a gazdasági mozgástere. A magyar gazdaság mozgástere általánosságban is szűkebb, mint az általunk vizsgált országoké. A fenti sajátosságok miatt nem találtunk olyan feladat-szervezési megoldáscsomagot, amelyet egy az egyben érdemes lenne itthon adaptálni. Sokkal hasznosabb megközelítés egyes jó megoldásokat átvenni, és ezeket igazítani egymáshoz, illetve a sajátosságokhoz. Összeségében azért kiemelhető egy lényeges eltérés az alternatív modellek vizsgálata alapján, ez pedig a célhoz kötöttség mértéke. A vizsgált külföldi rendszerekben és a 2013 előtti magyar rendszerben magasabb volt az önkormányzatok döntési szabadságfoka a rendelkezésükre álló források felhasználásában. Ahogy ezt már korábban is kifejtettük, ennek számos pozitív vetülete lehet, hiszen az önkormányzatok látják a legjobban a helyi igényeket és prioritásokat. Ugyanakkor a magasabb szabadságfoknak számos feltétele biztosított a külföldi példákban, amelyek Magyarországon nem lelhetők fel: Az önkormányzatok vetésében magasabb a saját bevételek aránya. Magasabb keretből működnek a helyi közszolgáltatások. Az önkormányzatok felkészültsége magasabb a gazdálkodási területen. Az alternatív modellek mérlegelésekor azt is vizsgálni kell, hogy ezek a feltételek milyen időtávon biztosíthatók, mert ezek nélkül a hatályos rendszer átfogó reformja jelentős kockázatokat hordoz. Nagyon fontos érv a hatályos modell megtartása mellett az, hogy az önkormányzatok képessége a változások követésére, kezelésére meglehetősen korlátozott. Az amúgy is szakemberhiánnyal küzdő önkormányzatoknál bármely jelentős változás adminisztratív kockázatokhoz, szuboptimális döntésekhez vezethet és elvonná a figyelmet a feladatokról. Mindezek mellett látunk lehetőséget arra, hogy a jelenlegi rendszerben is fel lehet oldani a feltárt problémákat. 47/202. oldal

48 A fentiek fényében a kutatás során arra a megállapításra jutottunk, hogy célszerűbb a hatályos finanszírozási rendszer továbbfejlesztésében és finomhangolásában gondolkozni, mint alternatív modellek bevezetésében. Elsősorban a feladatalapú finanszírozási rendszer kiterjesztését, illetve közelítését a feladatfinanszírozási rendszerhez látjuk indokoltnak és megvalósíthatónak. 48/202. oldal

49 6.2. ÓVODAI NEVELÉSI FORMÁK Az óvodák finanszírozása 2016-ban öt, 2017-től csupán négy tételből áll össze. Óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők bértámogatása az intézménybe beiratkozott gyermekek száma alapján meghatározott elismert létszám alapján járó támogatás; Óvodaműködtetési támogatás az intézménybe beiratkozott gyermekek száma alapján meghatározott támogatás; Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása az intézménybe beiratkozott és más településről, autóbusszal, iskolabusszal, különcélú menetrendszerinti autóbusszal utaztatott gyermekek száma alapján meghatározott támogatás; köznevelési intézmények működtetéséhez kapcsolódó támogatás (2017- től az óvodaműködtetési támogatás része) az esetlegesen fennmaradó előirányzat felhasználását szolgáló jogcím; Kiegészítő támogatás az óvodapedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz a minősített pedagógusok többlet bérigényének fedezetét szolgáló támogatás. A támogatási jogcímek mindegyike az intézménybe járó gyermeklétszám alapján kalkulálható, így normatív támogatásnak tekinthető. Az elemzések elvégzésekor az alábbi peremfeltételeket alkalmaztuk: A tényleges kiadások figyelembe vételekor az intézményi beszámolókban a Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai, a Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai, valamint a Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai COFOG-okra könyvelt tételek kerültek figyelembe vételre; Az intézmények kiadásai az intézmény székhelytelepüléséhez kerültek hozzárendelésre; A központi vetési támogatásokat az EBR42 rendszerben szereplő összegek szerint vettük figyelembe; A naturália adatokat a KIR-STAT rendszer 2016/2017 tanév adatai alapján vettük figyelembe; Az elemzésben csak azon intézmények szerepelnek, melyek beszámolója elérhető a KGR-K11 rendszerben (azaz nem alapítványi, egyházi fenntartású, vagy magánóvoda), továbbá a beszámolóval rendelkező intézményhez egyértelműen hozzárendelhető a KIR-STAT-ban szereplő naturália adat. Habár Magyarországon a KIR-STAT 2016/2017-es tanévre vonatkozó adataiban csaknem 380 ezer óvodai férőhely szerepel, ebből csupán alig 335 ezer férőhelyet biztosítanak azon intézmények, melyek vetési szervként működnek a fennmaradó 45 ezer férőhely egyházi, alapítványi stb. intézményekhez tartozik. Az eredményeket tovább korlátozza, hogy csupán 323 ezer férőhely rendelhető össze a leadott intézményi beszámolóval. A következtetéseket ezen intézményi kör adatai alapján vontuk le. A különböző méretű településeken levő óvodák jellemzőinek leíró statisztikáit a következő táblázatban mutatjuk be. 49/202. oldal

50 8. táblázat: Az óvodai nevelési formák közszolgáltatás főbb ellátási mutatói Állandó népesség (fő) Férőhelyek száma (db) Gyermekek száma (fő) Óvodapedagógusok száma (fő) Férőhelykihasználts ág (%) Gyermek/óvodapedagógus Ezer lakosra jutó óvodai férőhely 1000 fő alatt fő fő 5-10eze r fő 10-40eze r fő 40eze r fő felett főváros 763,485 19,148 13,849 1, % ,312,629 48,431 38,477 3, % ,076,856 38,474 31,783 3, % ,103 30,285 25,735 2, % ,246,310 71,878 62,181 5, % ,965,005 61,364 53,162 5, % ,705,272 53,599 46,045 4, % átlag 10,022, , ,232 25, % Országos átlagban ezer lakosra több, mint 32 óvodai férőhely jut, ami elsősorban az 5000 fő feletti településeket jellemzi. Az 1000 és 5000 fő közötti lakosságszámú településeken a kapacitás ennél több, míg az ezer fő alatti településeken ennél jelentősen kevesebb. Ezt feltehetően az okozza, hogy a kistelepülések gyermekszáma már a korábbi időszakokban sem tette lehetővé, hogy önálló intézményt tartsanak fenn, azt a környékbeli 1000 és 5000 fő közötti önkormányzatok végezték. A férőhely kihasználtság esetében az országos átlag 83,9%, ami a (nagy)városi önkormányzatok jobban kihasznált (85-86%) és a kisebb települések kevésbé kihasznált intézményei átlagaként adódik. Fontos kiemelni, hogy az 1000 fő alatti települések még működő intézményeinek kihasználtsága az átlagot jelentősen alulmúlja. 9. táblázat: Kiadások fajlagos nagysága az óvodákban, településméret szerint Személyi jellegű kiadás (/gyermek) Egyéb folyó kiadás (/gyermek) Felhalmozási kiadás (/gyermek) Egy dolgozóra jutó személyi jellegű kiadás 1000 fő alatt 685,843 73,419 16,304 6,892, fő 660,595 57,888 8,010 6,770, fő 656,753 50,171 5,655 6,757, ezer fő 639,074 55,008 5,503 6,748, ezer fő 645,684 50,974 7,503 6,680,411 40ezer fő felett 629,989 49,586 16,726 6,531,101 főváros 700,338 56,151 16,349 6,894,814 átlag 656,722 64,601 10,928 6,728,512 Az óvodai intézmények alapvetően bérigényesek a tényleges kiadások túlnyomó többségét a személyi jellegű kiadások teszik ki. Habár ez az összeg egy gyermekre vetítve évente átlagosan 656 ezer forint, ugyanez a bértömeg az al- 50/202. oldal

51 kalmazotti létszámra vetítve átlagosan 6,7 millió forintot tesz ki. Ez az összeg megközelítőleg havi bruttó 443 ezer forintos bért jelent valamennyi alkalmazottra, ami mind a magyarországi átlagos bruttó béreket, mind az állami támogatás összegét jelentősen meghaladja. Valószínűbb azonban, hogy a KIR-STAT-ban szereplő alkalmazotti létszám és/vagy az intézményi beszámolók adatai torzítanak. Fontos kiemelni, hogy ez az összeg viszonylag stabil az ország valamennyi településén. Az egy gyermekre jutó nem bérjellegű kiadás összege országos átlagban 64,6 ezer forint, ami az évente alig 50 ezer forint kiadással működő nagyvárosi intézmények, valamint a több, mint 73 ezer forintot költő kistelepülési óvodák átlagaként áll elő. Feltételezhető, hogy a nagyobb intézmények esetén méretgazdaságosság érvényesül, továbbá elképzelhető, hogy a kistelepülési óvodák a fenntartó rosszabb anyagi helyzet következtében átlagosan rosszabb állapotúak. A felhalmozási kiadások esetében érdekes trend figyelhető meg: míg a 40 ezer fő feletti, valamint az 1000 fő alatti településeken az egy gyermekre jutó kiadás kb. 16 ezer forint, addig a többi településen ez 5-8 ezer forint között alakul. A jelenség oka nem ismert. A nem bérjellegű kiadások összege az fő alatti települések kivételével az állami támogatás összege évente 81,7 ezer forint/gyermek alatt marad. Ezt feltehetően a magasabb fenntartási ek okozzák, míg más településeken a megmaradó működési támogatás átcsoportosítható más területekre (gyermekétkeztetés, bérek, nagyobb beruházások stb.). 10. táblázat: Kiadások fajlagos nagysága az óvodákban, óvodaméret szerint Személyi jellegű kiadás (/gyermek) Egyéb folyó kiadás (/gyermek) Felhalmozási kiadás (/gyermek) Egy dolgozóra jutó személyi jellegű kiadás , ,551 9,467 7,598, ,785 76,916 11,015 6,186, ,318 65,343 8,367 6,378, ,380 63,754 9,579 6,545, ,983 57,805 11,520 6,515, ,232 58,394 11,111 6,602,673 átlag 635,971 62,225 10,548 6,515,915 Az intézmények szerkezetét óvodaméret szerint vizsgálva megállapítható, hogy az átlagbérek ugyan ebben az esetben is irreálisan magasak, a leginkább kiugró mértékben a 30 férőhely alatti intézményekben haladják meg az átlagot. Ezzel párhuzamosan az a trend is kirajzolódik, hogy az intézmény méretének növekedésével párhuzamosan a nem bérjellegű működési kiadások egy beiratkozott gyermekre jutó összege lassuló ütemben csökken. Összességében tehát megállapítható, hogy a kisebb intézmények pénzügyi hatékonysága gyenge. A gazdaságos üzemméret kb. a 75 férőhely feletti intézmények esetén érhető el. Az eredmények annak ellenére erre utalnak, hogy a nagyobb intézmények nem feltétlen egy nagy intézményt jelölnek, sokkal inkább a kisebb (40-70 fős) tagintézmények hálózataként jelennek meg. Az óvodai nevelés közszolgáltatás bevételi szerkezetét az alábbi táblázatban mutatjuk be. 51/202. oldal

52 11. táblázat: Az óvodai ellátás kormányzati funkcióira könyvelt bevételek jogcímcsoportonként () Sajátos nevelési Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Összesen feladatai Működési célú támogatások államháztartáson belülről Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Felhalmozási bevételek Működési célú átvett pénzeszközök Működési bevételek Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Költségvetési bevételek Bevételek összesen Az óvodai nevelés nem díjköteles, az intézmények csak az egyéb, kiegészítő szolgáltatásokért (pl. lovaglás, korcsolyázás, programok stb.) kérhetnek hozzájárulást. Ennek megfelelően a bevételek között az ellátási díjak csekély összeget tesznek ki. A működési bevételeken belül a szolgáltatások ellenértékének összege 286,3 millió -ot, míg az ellátási díjaké 93,8 millió forintot tesz ki, ami a kiadások kb 0,2%-ának felel meg. Az óvodai nevelés kormányzati funkcióira (COFOG) könyvelt bevételek rendszerint államháztartáson belüli transzferek. 12. táblázat: Az óvodai ellátás kormányzati funkcióira könyvelt bevételek jogcímcsoportonként () Szolgáltatások ellenértéke Ellátási díjak Összesen % ,2% ,6% ,1% ,9% ,5% ,2% intézmény nem beazonosítható ,4% Összesen ,0% A szolgáltatást igénybe vevőktől származó bevételeknek csak alig 20%-a rendelhető hozzá egyértelműen az óvodai intézményekhez. Ezen bevételek jellemzően az önkormányzatoknál, vagy azok társulásainál kerültek könyvelésre. 52/202. oldal

53 6.3. HÁZIORVOSI ÉS HÁZI GYERMEKORVOSI ELLÁTÁS A háziorvosi és a házi gyermekorvosi ellátás jellemzően céges formában (betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság) működő háziorvosi szolgáltatók keretében valósul meg. A szolgáltatás finanszírozását az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szól 43/1999 (III. 3) Korm. rendelet alapján a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) végzi. A szolgáltatók finanszírozása a háziorvosi körzetek jellemzői szerinti jobb differenciálás érdekében több jogcímből áll elő: fix összegű díj a körzet jellege (felnőtt, gyermek, vegyes) és annak mérete alapján meghatározott, havonta állandó összegű finanszírozás, fix összegű díj növelése a körzet különböző jellemzői alapján (kedvezményezett település, eltérő településen levő rendelők stb.) folyósított többlet finanszírozás, ellátottak után járó díj (ún. kártyapénz ) a háziorvosi szolgáltatóhoz leadott TAJ kártyák száma alapján folyósított finanszírozás, területi kiegészítő díjazás a körzet elhelyezkedése alapján folyósított támogatás, szakdolgozói kiegészítő díjazás a foglalkozott szakdolgozó bérkompenzációjára vonatkozó finanszírozás, teljesítményindikátorok alapján folyósított támogatás a gyógyítómegelőző tevékenység és az adatszolgáltatása minősége alapján, a jól teljesítőknek folyósított ösztönző finanszírozás. Az egészségügyi szolgáltatás díja nem támogatás, hanem ellenérték, amelyet a szolgáltató árbevételként számol el. Az elszámolás bizonylata a számla, amelyet az egészségügyi szolgáltatást nyújtó társaságnak kell kiállítani. A NEAK finanszírozást az önkormányzat saját hatáskörben kiegészítheti. Az önkormányzat támogatása kiterjedhet az infrastruktúra ingyenes rendelkezésre bocsátására, a háziorvosi rendelő üzemeltetési, karbantartási kiadásaira (ha a rendelő önkormányzati tulajdonban van), önkormányzati tulajdonban lévő szolgálati lakás, szolgálati autó, orvosi műszerek, bútor rendelkezésre bocsátására, helyi iparűzési adó elengedésére, önkormányzat által egészségügyi alapellátást is érintő pályázatok keretében nyújtott támogatásokra. Egyes szolgáltatások az igénybe vevő számára díjkötelesek. Ezek ára államilag szabályozott, arányuk kicsi. A hálapénz az interjúk alapján jelen van, de aránya kisebb, mint a szakellátásban (leginkább a fekvőbeteg ellátásra jellemző, háziorvosi ellátásban vidéken inkább szolgáltatás, ajándék formájában van jelen). Az elemzések elvégzésekor az alábbi peremfeltételeket alkalmaztuk: Tekintettel arra, hogy a rendszerben magánszolgáltatók működnek, sem a teljes bevételi, sem a kiadási struktúra nem ismert; Az elemzések alapját a NEAK évi folyósított finanszírozási adatai adja; Az önkormányzati kiadások figyelembe vételekor az intézményi beszámolókban Háziorvosi alapellátás COFOG-ra könyvelt tételek kerültek figyelembe vételre. Az önkormányzat kiadásokat az adott településen működő szolgáltatókra egyenlően osztottuk fel. 53/202. oldal

54 község nagyközség város megyei jogú város megyeszékhely, megyei jogú város fővárosi kerület község nagyközség város megyei jogú város megyeszékhely, megyei jogú város fővárosi kerület község nagyközség város megyei jogú város megyeszékhely, megyei jogú város fő Összefoglaló Kutatási Jelentés 3. célterület A következő ábra a vegyes, felnőtt és gyermekkörzetekben mutatja be a leadott kártyák számát korcsoportokra bontva vegyes körzet felnőtt körzet gyermek körzet 0-4 éves korosztály 5-14 éves korosztály éves korosztály éves korosztály 60 év fölött korosztály 2. ábra: A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgáltatók által ellátott személyek száma településtípus, körzettípus és kor szerint (fő) Egyértelműen megállapítható, hogy a legnagyobb különbség a vegyes körzetek esetén van a vizsgált településkategóriák között, ahol a megyeszékhely/ megyei jogú város esetén kiemelkedően magas a leadott kártyaszám és ott a háziorvosi ellátást gyakran igénybevevő 60 év fölöttiek részaránya magasabb, tehát ott a legnagyobb arányú a háziorvosok közszolgáltatás ellátásával kapcsolatos feladata. Az is látható, hogy a NEAK által meghatározott minimum főnél a vegyes ellátású községek kivételével mindenhol magasabb a leadott kártyaszám. A gyermekorvosok tekintetében viszonylag kiegyensúlyozott a leadott kártyák száma és nem, vagy csak kismértékben lépi át a NEAK által megadott főt. 54/202. oldal

55 község nagyközség város megyei jogú város megyeszékhely, megyei jogú város község nagyközség város megyei jogú város megyeszékhely, megyei jogú város fővárosi kerület község nagyközség város megyei jogú város megyeszékhely, megyei jogú város fővárosi kerület /szolgáltató Összefoglaló Kutatási Jelentés 3. célterület vegyes körzet felnőtt körzet gyermek körzet Teljesítménydíj (kártyapénz) Fix díj (alap) Fix díj (növelés) Területi kiegészítő díjazás Szakdolgozói kiegészítő díjazás Indikátor díjazás 3. ábra: A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgáltatók NEAK finanszírozása a körzet típusa, a település típusa és finanszírozási jogcímek szerint (/év) A fix díjak vegyes és felnőtt körzet esetén degresszívek, tehát magasabb leadott kártyaszám esetén a kártyánként adott finanszírozás csökkenő mértékű. Gyermek körzetek esetén a 600 főnél kevesebb leadott kártyaszám esetén a legalacsonyabb a finanszírozás és között a legmagasabb. A kártyapénz meghatározásánál is alkalmazzák a degressziót, ennek következtében a jövedelmek némileg kiegyenlítődnek ott, ahol nagy a különbség a leadott kártyaszámban (vegyes körzet község és megyei jogú város). Láthatjuk, hogy jelentősebb eltérés a teljesítménydíjon kívül csak a fix díj növelés tételben van, ami a vegyes körzetek esetén magasabb, feltehetően a több rendelőben való rendelés és hogy vegyes körzetek nagyobb arányban vannak a kedvezményezett települések között. Figyelemre méltó, hogy míg a kisebb településeken levő felnőtt és vegyes körzetek szolgáltatói évente jellemzően 12,5-13 millió forint NEAK finanszírozást kapnak, addig a gyermek körzetek valamennyi esetben 12,5 millió forintnál kevesebből gazdálkodnak. 55/202. oldal

56 betöltetlen betöltött betöltetlen betöltött betöltetlen betöltött betöltetlen betöltött betöltetlen betöltött betöltetlen betöltött betöltetlen betöltött fő 1000 fő alatti fő fő 5-10ezer fő 10-25ezer fő ezer fő 1000 fő alatti fő fő 5-10ezer fő 10-25ezer fő ezer fő 100ezer fő feletti 1000 fő alatti fő fő 5-10ezer fő 10-25ezer fő ezer fő 100ezer fő feletti /szolgáltató /ellátott Összefoglaló Kutatási Jelentés 3. célterület Vegyes körzet Felnőtt körzet Gyermek körzet Teljesítménydíj (kártyapénz) Fix díj (alap) Fix díj (növelés) Területi kiegészítő díjazás Szakdolgozói kiegészítő díjazás Indikátor díjazás Egy ellátottra jutó finanszírozás 4. ábra: A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgáltatók NEAK finanszírozása a körzet típusa, a település mérete és finanszírozási jogcímek szerint (/év) Településméret szerint vizsgálva jelentősebbek a finanszírozásbeli különbségek, különösen a gyermekkörzetek esetén. A legalacsonyabb az fős települések praxisainak jövedelmezősége, amelyet némileg kiegészít a fix díj kompenzáció fő alatti fő fő 5-10ezer fő 10-25ezer fő ezer fő 100ezer fő feletti 0-4 éves korosztály 5-14 éves korosztály éves korosztály éves korosztály 60 év fölött korosztály 5. ábra: A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgáltatók által ellátott személyek korosztályi összetétele a település mérete és a praxis betöltöttsége szerint (/év) Minden település kategóriánál lényeges különbség van a leadott kártyák számában, ami indokolhatja, hogy miért marad betöltetlen egy praxis. 56/202. oldal

57 forint Összefoglaló Kutatási Jelentés 3. célterület Az alábbi ábrán a szolgáltatók önkormányzati finanszírozását szemléltetjük Egy szolgáltatóra jutó finanszírozási célú kiadás (e) Egy szolgáltatóra jutó felhalmozási célú kiadás (e) Egy szolgáltatóra jutó működési célú kiadás (e) Egy szolgáltatóra jutó személyi jellegű kiadás (e) 6. ábra: Az önkormányzatok által a háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgáltatóknak nyújtott támogatás átlagos összege a település típusa szerint (/év) Az adatok alapján megállapítható, hogy jellemzően a vidéki, kisebb települések vetésében jelenik meg a háziorvosi és a házi gyermekorvosi tevékenység támogatása. Ezt vélhetően az okozza, hogy az ezen települések körzeteit fenyegeti leginkább az elnéptelenedés (ezáltal pedig a NEAK finanszírozás csökkenése), másrészt a kistelepülések körzetei a szolgáltatók számára kevésbé attraktívak. Az elemzés alapján az is látszik, hogy a NEAK által kapott támogatás a háziorvosi és házi gyermekorvosi feladatok ellátásának csak a működési eit fedezi (kb. 90%) a körzetek jelentős részében. Azonban ezen felül az önkormányzatok jelentős forrást biztosítanak a közszolgáltatás biztosításának érdekében. A háziorvosi körzet gazdasági fenntarthatóságának, gazdasági vonzerejének megőrzéséhez az önkormányzatnak támogatást kell biztosítania. Ez a támogatás kiterjedhet a háziorvosi rendelő üzemeltetési, karbantartási kiadásaira (ha a rendelő önkormányzati tulajdonban van), önkormányzati tulajdonban lévő szolgálati lakás, szolgálati autó, orvosi műszerek, bútor rendelkezésre bocsátására, helyi iparűzési adó elengedésére, önkormányzat által egészségügyi alapellátást is érintő pályázatok keretében nyújtott támogatásokra es Kincstári intézménysoros beszámolók adatai alapján szinte minden második önkormányzat (1.477 db) nyújt a háziorvosoknak támogatást szolgálati autó biztosításával, telefonek térítésével, vagy az asszisztens bérének finanszírozásával. Szintén a fent említett Kincstári adatok alapján, rendszerszinten közel 9 milliárd kiadás jelent meg az önkormányzatoknál, ebből kb. 2 milliárd közvetlen (azaz az intézménynél munkaviszonnyal rendelkező személynek fizetett) bér és 0,5 milliárd kapcsolódó munkaadót terhelő járulék, kb. 2,5 milliárd felújítás, beruházás, kb. 3,5 milliárd dologi kiadás (pl. közüzemi díjak, szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások stb.) e. 57/202. oldal

58 Sok településen a háziorvosi rendelő felújítása mellett az informatikai fejlesztések jelentenek nagyobb kiadásokat az önkormányzatok számára. A betöltetlen háziorvosi körzetek esetében a praxis működtetésére az Egészségügyi Alapból érkező finanszírozás csökkenése tapasztalható a betöltött körzetekhez képest. Jelenleg a teljesítmény- és a minőségmutatók érdemben nem jutnak szerephez a háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás finanszírozásában. Hiányzik egy olyan indikátorrendszer, amellyel a háziorvos és a házi gyermekorvos által végzett gyógyító és megelőző tevékenységek kedvező hatásait mérni lehetne, és ezt a finanszírozás alapjává lehetne tenni. Minél kisebb a település, annál magasabb kéne, hogy legyen az önkormányzati kiegészítő finanszírozás mértéke, és mivel az önkormányzatok az ellátás megszervezésében a legtöbbször a minimumfeltételek biztosításával vesz részt feladat-ellátási szerződésben megállapítható többlet-szolgáltatás is -, a kistelepülések számára ez komoly anyagi kihívást jelent. Továbbá a betöltetlen praxisoknál több támogatást kell adnia az önkormányzatnak a közszolgáltatás ellátásáért (szolgálati autó biztosításával, telefonek térítésével, vagy az asszisztens bérének finanszírozásával), és ahogy fentebb említettük is, az önkormányzatok nyújtanak is (bár ez nagyban függ a gazdálkodási lehetőségeiktől). A betöltött praxisok esetén magasabb a felhalmozási típusú ek aránya, vagyis például a háziorvosi rendelő felújítását az önkormányzat finanszírozza. Összefoglalva az állapítható meg, hogy ennél a közszolgáltatásnál az önkormányzatoknál egy olyan jelentkezik, amelynek fedezete nem áll rendelkezésre az önkormányzatok számára. Egyes településeken ez a közszolgáltatás minőségének romlásában jelentkezik (pl.: elavult eszközök, ritkább rendelési idő), míg másutt az egyéb bevételekből, vagy hitelből fedezik az önkormányzatok a felmerülő eket VÉDŐNŐI ELLÁTÁS A védőnői szolgáltatás finanszírozása a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátáshoz hasonlóan történik. Fő különbség azonban, hogy míg a háziorvosok, házi gyermekorvosok jellemzően magánszolgáltatókként működnek, a védőnőket legtöbb esetben az intézmények (többnyire önkormányzatok) közalkalmazottként foglalkoztatják. A szolgáltatás finanszírozását az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999 (III. 3) Korm. rendelet alapján a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) végzi. A finanszírozás a következő jogcímekből áll elő: a körzetben ellátandó személyek száma alapján kalkulált pontszám alapján járó támogatás; védőnői kiegészítő pótlék; fix összegű díjazás, a védőnői körzet területi sajátosságai alapján számított díjazás. A finanszírozás célzott támogatásnak minősül, azaz kizárólag a védőnői közszolgáltatás ellátására fordítható. Habár a jogszabály tételesen megszabja, hogy a finanszírozás legalább mekkora hányadát kell közvetlenül a védőnők bérére fordítani, a közalkalmazotti bértáblába való besorolás rendszerint alacsony bérszínvonalat eredményez. A források fennmaradó része az infrastruktúra üzemeltetését és karbantartását szolgálja. 58/202. oldal

59 Az elemzések elvégzésekor az alábbi peremfeltételeket alkalmaztuk: A tényleges kiadások figyelembe vételekor az intézményi beszámolókban a Család és nővédelmi egészségügyi gondozás, valamint a Ifjúság-egészségügyi gondozás COFOG-ra könyvelt tételek kerültek figyelembe vételre; Az intézmények kiadásai az intézmény székhelytelepüléséhez kerültek hozzárendelésre; A védőnők létszámának meghatározásakor az ÁNTSZ által nyújtott, évi adatszolgáltatásban szereplő telephely adatokat vettük figyelembe. A következő táblázatban a Család és nővédelmi egészségügyi gondozás kormányzati funkcióra könyvelt bevételek és kiadások egy védőnőre jutó összegét mutatjuk be. 13. táblázat: A Család és nővédelmi egészségügyi gondozás kormányzati funkcióra könyvelt összegek egy védőnőre jutó összege településkategóriánként (/védőnő) Személyi jellegű kiadás Egyéb folyó kiadás Felhalmozás kiadás Folyó bevétel Felhalmozási bevétel Működési hiány () Működési hiány % 1000 fő alatt ,89% fő ,71% fő ,26% 5-10ezer fő ,02% 10-40ezer fő ,68% 40ezer felett fő ,08% Főváros ,76% átlag ,15% A védőnői tevékenység jellemzően emberigényes tevékenység a működési kiadások csaknem 86%-át a személyi jellegű kiadások teszik ki. Ugyanakkor jelentős eltérések adódnak ezen kiadások között az egyes településtípusok között míg az 1000 fő alatti településeken az egy védőnőre jutó személyi jellegű kiadás 2,635 millió (bruttó 173 ezer forint/hó), addig az országos átlag ennek csaknem a másfélszerese (bruttó 251 ezer forint/hó). Az adatok alapján a 40 ezer fő feletti (de nem fővárosi) települések védőnői keresetei a legmagasabbak. Az egyéb folyó jellegű kiadások szintje országos átlagban kiegyensúlyozottnak tekinthető, egyedül az 5-10 ezer fős városokban marad el a kiadás jelentősen az átlagtól. A működési hiány országosan a működési kiadások 8,15%-át teszi ki. E tekintetben jelentős szóródás mutatható ki míg a fővárosban a hiány 1% alatti, addig a fős településeken csaknem 15%-os. A felhalmozási kiadások volumene országosan védőnőnként 129 ezer forint, azonban jelentős eltérések tapasztalhatók településtípusok szerint, amit okozhat egyrészt az önkormányzatok eltérő teherviselési képessége, másrészt az EU-s és egyéb pályázati források hozzáférhetősége, lehívásának ideje. 14. táblázat: A Ifjúság-egészségügyi gondozás kormányzati funkcióra könyvelt összegek egy védőnőre jutó összege településkategóriánként (/védőnő) Személyi jellegű kiadás Egyéb folyó kiadás Felhalmozás kiadás Folyó bevétel Felhalmozási bevétel Működési hiány () Működési hiány % 59/202. oldal

60 Személyi jellegű kiadás Egyéb folyó kiadás Felhalmozás kiadás Folyó bevétel Felhalmozási bevétel Működési hiány () Működési hiány % 1000 fő alatt ,17% fő ,74% fő ,86% 5-10ezer fő ,28% 10-40ezer fő ,78% 40ezer felett fő ,52% Főváros ,98% átlag ,81% Az ifjúság-egészségügyi gondozás adatai elsősorban a nagyobb (2.500 főnél nagyobb) települések esetén értelmezhetők. Ennek oka feltehetően az, hogy ezen településeken találhatók óvodák és iskolák. A működési hiány ezen települések esetén sokkal homogénebb, 20% körüli értéket vesz fel, függetlenül attól, hogy az egyes kiadási és bevételi kategóriák fajlagos értékei meglehetős heterogenitást mutatnak. A kutatás keretében zajlott horizontális felméréseink során kiderült, hogy a feladatellátásban egyenlőtlenségekhez vezet a gondozotti létszám meghatározásának jelenlegi rendszere. Valamint a finanszírozásról országos szinten elmondható, hogy a jelenlegi támogatási rendszer többségében fedezné a védőnői béreket, ha azokat az önkormányzatok nem csak dologi kiadásokra, hanem teljes egészében a védőnők személyi bérére fordítanák. Annak érdekében, hogy a védőnők a munkájukért megfelelő bért kaphassanak első körben szét kéne választani a szakmai tevékenységet a működtetéstől. A kutatás a finanszírozási rendszer vizsgálata során több nehézségbe is ütközött: a finanszírozás szerkezete, volumene és tényleges megvalósulása nehezen, vagy nem átlátható, a finanszírozó, a fenntartók és a szolgáltatók részéről nem, vagy nehezen értelmezhető és összehasonlítható szerkezetben állnak rendelkezésre a típusokat és az ellátás tényleges ét bemutató adatok, az önkormányzati fenntartók meglévő nyilvántartásai sok esetben következetlenek, az egyes ek könyvelése a vizsgált időszakban sokszor évről-évre eltérő módon történt. A fent említett gondozói létszám problémája onnan ered, hogy a gondozotti körbe tartoznak azok a személyek is, akik életvitelszerűen az adott védőnői körzetben élnek, annak ellenére, hogy a bejelentett lakcímük más. Ez az érintett körzetek védőnőinek túlterheltségéhez vezet, hiszen nekik jogszabályból adódóan ellátási kötelezettségük van, így munkaidejükön túl is kénytelenek a gondozottakat ellátni. Ebből következik a finanszírozással kapcsolatos probléma, hogy a személyi juttatások a munka mennyiségével, valamint az arra fordítandó idővel összefüggésben alulfinanszírozottak, ami többek között magas számú pályaelhagyáshoz vezet. Összefoglalva, a jelenlegi helyzet elemzése alapján megállapítható, hogy a finanszírozás jelenlegi rendszere sem szerkezetében, sem volumenében nem biztosítja a védőnői ellátás biztosításához szükséges forrásokat, ezért a közszolgáltatás színvonala országos szinten jelentős eltéréseket mutat. Ennek megfele- 60/202. oldal

61 lően nem valósul meg az egyenlő esélyű hozzáférés az ellátáshoz. A jelenlegi finanszírozási rendszer kevésbé képes figyelembe venni a településenként, illetve védőnői körzetenként eltérő gondozotti szükségleteket és igényeket, továbbá nem ösztönzi a szolgáltatási színvonal emelését, az ellátás minőségének javítását CSALÁD- ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT A családsegítés célja a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek és családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. A családsegítésben nyújtott szolgáltatások személyes szociális szolgáltatások, amelyek a szociális munka eszközeire és módszereire építenek. A szolgáltatást nyújtó intézmények általánosságban családgondozói feladatokat látnak el, ellátásokat közvetítenek, és szervezési tevékenységeket végeznek. A gyermekjóléti szolgáltatás ugyancsak a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Az önkormányzatok által működtetett család- és gyermekjóléti szolgálatok támogatása a 2016-os vetési évtől alapvetően a számított elismert létszám függvénye. A számított elismert létszám meghatározása a település jogállásától és a lakosságszámtól függ, mely vidéken a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések száma és összesített lakosságszáma, a Fővárosban pedig a kerületben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya alapján korrekcióra kerül. A támogatás összege a 2016-os vetési évtől kezdve fejenként 3 millió forint. A támogatás normatív támogatásnak tekinthető, mely a számítási módszertan alapján a személyi jellegű kiadások fedezetét szolgálja. Amennyiben az önkormányzat az elismert létszám szerinti létszámot foglalkoztatja és a kapott támogatási összeget teljes egészében bérekre fordítja, az a 2018-as évben havonta bruttó bért jelent. A finanszírozási rendszer érdekessége, hogy a feladat forráshiánya már a vetésben is tervezve van. Vagyis, míg a szakmai előírások szerint a gyerekjóléti szolgáltatásoknál főként, a családsegítésnél főként kötelező 1 családsegítő munkatárs foglalkoztatása, addig a vetés a gyerekjóléti szolgáltatásokra csak főnként, a családsegítésnél pedig 9000 főként ad támogatást 1 családsegítő munkatárs foglalkoztatására. Az elemzések elvégzésekor az alábbi peremfeltételeket alkalmaztuk: A tényleges kiadások figyelembe vételekor az intézményi beszámolókban Család és gyermekjóléti szolgáltatások COFOG-ra könyvelt tételek kerültek figyelembe vételre; Az intézmények kiadásai az intézmény székhelytelepüléséhez kerültek hozzárendelésre; Mivel a közszolgáltatást az ellátottak ingyenesen veszik igénybe, továbbá a szolgálatok önálló bevétellel nem rendelkeznek, a bevételek számszerűsítésétől eltekintettünk; 61/202. oldal

62 /elismert létszám Összefoglaló Kutatási Jelentés 3. célterület A központi vetési támogatásokat az EBR42 rendszerben szereplő összegek szerint vettük figyelembe; A tényleges dolgozói létszám nem ismert, így vetítési alapként a támogatási öszszegből visszafelé számolt egy becsült elismert létszámot alkalmaztuk. A következő ábrán a Család- és gyermekjóléti szolgálat egy főre vetített kiadásait mutatjuk be településméret szerint fő alatt fő fő 5-10ezer fő 10-40ezer fő 40ezer fő felett átlag személyi jellegű kiadás felhalmozási kiadás egyéb folyó kiadás állami támogatás 7. ábra: A Család- és gyermekjóléti szolgálat egy főre vetített kiadásai településméret szerint (/elismert létszám) Az adatok alapján megállapítható, hogy míg a fő alatti települések esetén az egy főre jutó kiadás összege hozzávetőlegesen 4 millió forint, addig a nagyobb települések esetén a kiadások összege a településmérettel együtt növekszik. A szolgálatok esetén a fő tényező a bér (átlagosan kb. 79%), míg az egyéb folyó kiadások aránya nem éri el a 20%-ot. A felhalmozási kiadások összege elenyésző. A bérek településmérettől függő eltéréseit feltételezhetően elsősorban a nagyobb létszám, kisebb mértékben pedig az önkormányzat által juttatott egyéb kifizetések okozzák. 15. táblázat: A Család- és gyermekjóléti szolgálat egy főre vetített kiadásai településméret szerint (/elismert létszám) Személyi jellegű kiadás (/elismert létszám) Egyéb folyó kiadás (/elismert létszám) Felhalmozás kiadás (/elismert létszám) Kiadások összesen (/elismert létszám) Állami támogatás (/elismert létszám) Működési egyenleg Működési hiány 1000 fő alatt 2,860,794 1,273,898 70,690 4,205,382 3,000,000-1,134, % fő 3,022, ,985 62,427 4,025,054 3,000, , % fő 4,676,633 1,317, ,662 6,103,931 3,000,000-2,994, % 5-10 ezer fő 5,819,946 1,398,587 88,277 7,306,810 3,000,000-4,218, % ezer fő 6,584,660 1,658, ,879 8,357,363 3,000,000-5,243, % 40 ezer fő felett 8,628,444 1,632, ,148 10,534,987 3,000,000-7,260, % átlag 5,933,202 1,436, ,627 7,505,142 3,000,000-4,369, % 62/202. oldal

63 A közszolgáltatás működési egyenlege valamennyi esetben negatív, vagyis az állami támogatáson felül egyéb önkormányzati forrás felhasználása szükséges. A hiány mértéke településmérettől függően eltérő míg a kisebb (2.500 fő alatti) településeken a tényleges kiadások az állami támogatást annak harmadával haladják meg, addig a és fő közötti lakosságszámú települések a támogatással megegyező saját forrást használnak fel, a nagyobb települések pedig még ennél is többet. Országos átlagban megközelítőleg a nyújtott támogatás másfélszeresét allokálják a feladat ellátására. Feltételezhető, hogy a kedvezményezett járásban levő települések esetén a közszolgáltatás ellátását az önkormányzat kevesebb saját forrással tudja támogatni, míg a szolgáltatásra való kereslet magasabb. 16. táblázat: A Család- és gyermekjóléti szolgálat egy főre vetített teljes kiadásai településméret és kedvezményezett járás szerint (/elismert létszám) nem kedvezményezett körzet kedvezményezett körzet fejlesztendő körzet komplex programmal fejlesztendő körzet 1000 fő alatt 2,306,986 6,321,189 2,944,650 6,227, fő 4,260,168 3,545,336 4,644,672 4,472, fő 6,184,445 6,278,955 8,373,303 4,896, ezer fő 9,609,982 7,892,155 5,138,805 5,787, ezer fő 8,563,613 8,642,000 5,838,742 7,245, ezer fő felett 10,597,366 8,934, átlag 8,584,351 6,729,872 5,854,438 5,513,396 Országos átlagban megállapítható, hogy a nem kedvezményezett körzetben működő települések költései jelentősen meghaladják a hátrányosabb helyzetű települések kiadásait. A trend az egyes településméret szerinti kategóriákat elemezve kevésbé áll fenn. Ezt elsősorban az egyes kategóriákban megfigyelhető rendkívül alacsony mintaelemszám okozza. Az önkormányzati kérdőíves kutatás eredményei szerint a kérdésre a válaszadó 959 települési önkormányzat közül 117 település egészíti ki a szolgáltatás működéséhez szükséges kiadásokat összesen évi 168 millió forinttal. Ez a válaszadó települések 12 százaléka. Átlagosan 1,4 millió forint éves kiegészítést jelent településenként, de ez nagyon széles skálán mozog, 20 milliótól a ezer forintig CSALÁD- ÉS GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT A járásszékhely település önkormányzata által működtetett család- és gyermekjóléti központ feladata a hatósági tevékenységhez, hatósági intézkedéshez kapcsolódó családgondozási, segítő tevékenység ellátása, továbbá azon speciális segítő, támogató tevékenységek biztosítása, amelyek speciális szaktudással rendelkező szakember bevonását igénylik (pl. jogi tájékoztatásnyújtás, pszichológiai tanácsadás, családkonzultáció, családterápia). Család- és gyermekjóléti központ fenntartása járásszékhelyeknek és a főváros kerületi önkormányzatnak kötelező. A járásszékhelyi önkormányzatok által működtetett család- és gyermekjóléti központok támogatása a 2016-os vetési évtől alapvetően a számított elismert létszám függvénye. A számított elismert létszám meghatározása a település lakosságszámától, valamint az ellátott települések számától függ, mely vidéken a járás 63/202. oldal

64 kedvezményezetti jogállása, a Fővárosban pedig a kerületben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya alapján korrekcióra kerül. A támogatás összege a 2016-os vetési évtől kezdve fejenként 3 millió forint. A támogatás normatív támogatásnak tekinthető, mely a számítási módszertan alapján a személyi jellegű kiadások fedezetét szolgálja. Amennyiben az önkormányzat az elismert létszám szerinti létszámot foglalkoztatja és a kapott támogatási összeget teljes egészében bérekre fordítja, az a 2018-as évben havonta bruttó bért jelent. A család- és gyermekjóléti központok finanszírozása a szolgálatokhoz hasonlóan viszont nincs összhangban a szakmai létszámra vonatkozó előírásokkal (9.000 főként 1 fő munkatárs finanszírozása szemben a főkénti 1 fő munkatárs kötelező alkalmazásával). Emellett nincsenek külön finanszírozva azok a többletfeladatok, amelyeket a jogszabály a központokhoz rendel, mint például a jogi- és pszichológiai tanácsadás, amelyet a járás összes településén szükséges biztosítani. Az elemzések elvégzésekor az alábbi peremfeltételeket alkalmaztuk: A tényleges kiadások figyelembe vételekor az intézményi beszámolókban Család és gyermekjóléti központ COFOG-ra könyvelt tételek kerültek figyelembe vételre; Az intézmények kiadásai az intézmény székhelytelepüléséhez kerültek hozzárendelésre; Mivel a közszolgáltatást az ellátottak ingyenesen veszik igénybe, továbbá a szolgálatok önálló bevétellel nem rendelkeznek, a bevételek számszerűsítésétől eltekintettünk; A központi vetési támogatásokat az EBR42 rendszerben szereplő összegek szerint vettük figyelembe; A tényleges dolgozói létszám nem ismert, így vetítési alapként a támogatási öszszegből visszafelé számolt egy becsült elismert létszámot alkalmaztuk. A következő ábrán a Család- és gyermekjóléti központ egy főre vetített kiadásait mutatjuk be településméret szerint. 64/202. oldal

65 8. ábra: A Család- és gyermekjóléti központ egy főre vetített kiadásai településméret szerint (/elismert létszám) A család- és gyermekjóléti szolgálatokhoz hasonlóan a járási székhelyekre delegált család- és gyermekjóléti központok esetén is megfigyelhető, hogy a kisebb települések ( fő) esetén a fajlagos kiadás volumene nem, vagy csak alig haladják meg a központi vetésben meghatározott normatíva összegét. A nagyobb települések kiadásai a településmérettel párhuzamosan nőnek, így a nagyvárosokban több, mint kétszer annyi kiadás jut egy elismert alkalmazottra, mint az fő alatti járásszékhelyeken. A kiadások több, mint háromnegyede jellemzően bérjellegű kiadásokra fordítódik, az egyéb folyó kiadások volumene 20% alatti. A felhalmozási kiadások volumene a teljes kiadásokon belül átlagosan 5%-ot tesz ki. A bérek településmérettől függő eltéréseit feltételezhetően elsősorban a nagyobb létszám, kisebb mértékben pedig az önkormányzat által juttatott egyéb kifizetések okozzák. 17. táblázat: A Család- és gyermekjóléti központ egy főre vetített kiadásai településméret szerint (/elismert létszám) Személyi jellegű kiadás (/elismert létszám) Egyéb folyó kiadás (/elismert létszám) Felhalmozás kiadás (/elismert létszám) Kiadások összesen (/elismert létszám) Állami támogatás (/elismert létszám) Működési egyenleg Működési hiány 1000 fő alatt nem számítható fő 2,472, , ,199 2,986,906 3,000, , % fő 2,279, , ,037 3,190,273 3,000,000 84, % 5-10 ezer fő 3,051, , ,222 3,998,481 3,000, , % ezer fő 3,759, , ,256 4,947,098 3,000,000-1,657, % 40 ezer fő felett 5,536,516 1,207, ,559 7,053,036 3,000,000-3,744, % átlag 4,228, , ,856 5,483,688 3,000,000-2,189, % A család- és gyermekjóléti központok esetén az fő alatti települések működési egyenlege pozitív, azaz az állami támogatás összege meghaladja a tényleges kiadástö- 65/202. oldal

66 meget. Ezt az önkormányzatok többnyire felhalmozásra költik az fős települések teljes fajlagos kiadása gyakorlatilag 3 millió forint, míg a fős önkormányzatoké azt 190 ezer forinttal meghaladja. A nagyobb települések esetén egyre növekvő mértékű hiány jelentkezik a 40 ezer fő feletti nagyvárosok a támogatási összegnél több, mint kétszer többet költenek a közszolgáltatásra. Országos átlagban kimutatható, hogy a járásszékhely önkormányzatok az állami támogatás összegét jelentősen kiegészítik. A család- és gyermekjóléti szolgáltatásokhoz hasonlóan a család- és gyermekjóléti központok esetében is felmerülhet az a hipotézis, mely szerint a hátrányosabb helyzetű járásokban a kereslet nagyobb, míg a rendelkezésre álló források összege az átlagnál csekélyebb. 18. táblázat: A Család- és gyermekjóléti központ egy főre vetített teljes kiadásai településméret és kedvezményezett járás szerint (/elismert létszám) nem kedvezményezett körzet kedvezményezett körzet fejlesztendő körzet komplex programmal fejlesztendő körzet 1000 fő alatt fő 0 0 2,525,114 2,766, fő 4,102,021 4,406,639 3,525,403 2,257, ezer fő 6,096,373 5,636,258 3,140,770 3,544, ezer fő 5,508,836 4,686,017 3,768,084 4,388, ezer fő felett 7,414,960 1,871, átlag 6,765,752 4,465,635 3,380,611 3,554,620 Habár a finanszírozás pozitívan diszkriminálja a hátrányos helyzetű járások közszolgáltatóit, a kedvezményezett körzetekben levő család- és gyermekjóléti központok fajlagos kiadásai szinte minden esetben elmaradnak a nem kedvezményezett körzetekétől BÖLCSŐDE ÉS CSALÁDI NAPKÖZI A bölcsődék, valamint családi bölcsődék működtetéséhez szükséges fedezetet az állami vetés, a fenntartó hozzájárulása és a szolgáltatást igénybevevő szülők által fizetett térítési díj biztosítja. Jogszabályban ezek megoszlása nem került rögzítésre. A település lehetőségétől függ, hogy mennyivel tud hozzájárulni és mekkora összeget hárít a szülőre. Ezzel a közszolgáltatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés elve nem érvényesül. Ugyan a bölcsődékre vonatkozó finanszírozás központi vetési támogatása 2017-től módosult, az elemzésben az utolsó lezárt adatokkal rendelkező év adatai kerültek elemzésre. A bölcsődei ellátás központi vetési támogatását mind 2016-ban, mind 2017-ben a központi vetésről szóló törvény II. melléklet III. 3. j) pontja szabályozza. A os évben a bölcsődei ellátást a beíratott és ellátott gyermekek száma határozza meg. A normatív támogatás összege a gyermekek fogyatékos és/vagy hátrányos helyzete alapján korrekcióra került. Ezt a támogatást kiegészítette a II. melléklet III. 7. pont szerinti Kiegészítő támogatás a bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők béréhez ben a finanszírozás annyiban változott, hogy bevezetésre került a mini bölcsőde fogalma, továbbá a forint egy lakosra jutó adóerőt el nem érő ön- 66/202. oldal

67 kormányzatok a bölcsőde, illetve mini bölcsőde működtetésére kiegészítő támogatást kaphatnak. A családi napköziket 2016-ban a központi vetés II. mellékletének III. 3. jb) pontja szerint a családi napközibe beíratott és ellátott, legfeljebb 14 éves gyermekek alapján támogatás illette meg. A finanszírozás ösztönözte a társulás általi feladatellátást, ugyanis az 130%-os normatíva lehívást tett lehetővé től a családi napközik támogatása megszűnt. Új elemként jelent meg a családi bölcsőde. Az elemzések elvégzésekor az alábbi peremfeltételeket alkalmaztuk: A tényleges kiadások figyelembe vételekor az intézményi beszámolókban a bölcsőde a Gyermekek bölcsődei ellátása, míg a családi napközi a Gyermekek napközbeni ellátása COFOG-ra könyvelt tételek alapján került figyelembe vételre; Az intézmények kiadásai az intézmény székhelytelepüléséhez kerültek hozzárendelésre; Az állami támogatások, valamint az igénybe vevők száma az EBR42 rendszer adatai szerint kerültek figyelembe vételre. A bölcsődék bevételi és kiadási adatait az alábbi táblázatban foglaljuk össze. 19. táblázat: A bölcsődék bevételi és kiadási struktúrája településméret szerint (/ellátott gyermek) Személyi jellegű kiadások Egyéb folyó kiadások Felhalmozási célú kiadások Állami támogatás Folyó bevétel Felhalmozási célú bevétel Működési hiány () Működési hiány (%) 1000 fő alatt ,7% fő ,5% fő ,6% 5-10ezer fő ,3% 10-40ezer fő ,2% 40ezer fő felett ,9% átlag ,7% Az fő alatti településekre vonatkozó adatsor ugyan a felhasznált adatok alapján korrektnek tekinthető, az feltehetően jelentős torzításokat tartalmaz. Ugyan az fő közötti településekre vonatkozó adatsor minőségibb adatokat tartalmaz, a működési többlet oka elsősorban abban keresendő, hogy ebben a településkategóriában még az óvoda-bölcsőde intézménytípus a meghatározó, a pénzügyi elszámolások ezáltal torzíthatnak. Önálló bölcsődei intézmény a 40 ezer fő feletti településeken jellemző, így a bölcsődék nem bérjellegű kiadását elsősorban ezen települések adatai alapján szükséges figyelembe venni. A személyi jellegű kiadásokra, mivel azok intézménytípustól függetlenül elkülöníthetők, az adatok alapján nem lehet alátámasztott átlagot megállapítani. 67/202. oldal

68 A bölcsődei intézmények a 2016-os év adatai alapján átlagosan működési ek 30-40%-ára rúgó hiánnyal működtek. 20. táblázat: A családi napközik bevételi és kiadási struktúrája településméret szerint (/ellátott gyermek) Személyi jellegű kiadások Egyéb folyó kiadások Felhalmozási célú kiadások Állami támogatás Folyó bevétel Felhalmozási célú bevétel Működési hiány () Működési hiány (%) 1000 fő alatt ,4% fő ,4% fő ,3% 5-10ezer fő ,6% 10-40ezer fő ,5% 40ezer fő felett ,4% átlag ,5% A családi napközik esetében az adatok a következő okokból nem értelmezhetők: hasonlóan a bölcsődékhez, az fő alatti települések adatai nem értelmezhetők; az 5 ezer fő feletti települések esetében néhány intézmény jelentős összegű támogatáshoz jutott, ami az átlagot erősen torzította; a Gyermekek napközbeni ellátása kormányzati funkció a családi napközin kívül magában foglalta a házi gyermekfelügyelet, a Gyvt. hatálya alá tartozó alternatív napközbeni ellátások, valamint a családi napközi alapellátáson túl nyújtott szolgáltatásaival, így az időszakos gyermekfelügyelettel, a játszóházzal, babamama klubbal, játékkölcsönzéssel, speciális tanácsadással vagy más gyermeknevelő szolgáltatással összefüggő feladatok ellátását, melyek kiadásai nem elválaszthatók GYERMEKEK- ÉS CSALÁDOK ÁTMENETI OTTHONA A gyermekjóléti alapellátások körébe tartozó átmeneti gondozás több különböző, egymásra épülő, egymást kiegészítő elemből áll, amelynek egyik eleme, intézménytípusa a gyermekek, illetve a családok átmeneti otthona. Az átmeneti gondozás (befogadó szülők, helyettes szülő, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona) azon kiskorúak és családjaik segítésére hivatott, akiknek a felügyeletét vagy a család lakhatásával szorosan összefüggő problémát egy adott élethelyzetben nem tudják megoldani. A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő, tizenkettedik életévét betöltött vagy tizenkettedik életévét be nem töltött, nem helyettes szülőnél elhelyezett gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei 68/202. oldal

69 miatt veszélyeztetett. A szolgáltatás csak a szülő kérésére, illetve beleegyezésével vehető igénybe, és legfeljebb 12 hónapig tarthat. A családok átmeneti otthonában nyújtott segítség célja, hogy az ideiglenesen lakhatási gondokkal küzdő családok számára lehetőséget biztosítson a család egységének megtartására, és a szociális munka eszközeivel támogassa a családot önálló életvitelük megtartásában, vagy annak visszaállításában. A családok átmeneti otthonának célcsoportja az átmenetileg otthontalanul maradt, veszélyeztető környezetből menekülő, családon belüli erőszak áldozatává vált gyermek és szülője, illetve a válsághelyzetben lévő várandós anya. A családok- és gyermekek átmeneti otthonának állami támogatását a központi vetésről szóló törvény 2. mellékletének III. 4. pontja szabályozza. A törvény a közszolgáltatás finanszírozását az időskorúak átmeneti és tartós bentlakásos ellátásával, a hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátásával azonos módon kezeli. A támogatás két részre oszlik: Az elismert szakmai dolgozók bértámogatása az ellátotti létszám alapján kerül meghatározásra, ahol pozitív diszkriminációt kapnak a demens betegek (1-2 személynek felelnek meg), míg 2018-tól a családok átmeneti otthonában külső férőhelyen elhelyezett személyek 0,7-es szorzóval kerülnek figyelembe vételre. A számított létszámra jutó támogatási összeg 2016 és 2018 között forintban került meghatározásra. A finanszírozás másik része az intézmény-üzemeltetési támogatás, ami nem haladhatja meg az éves, térítési díjakkal csökkentett intézmény-üzemeltetési kiadás és az elismert intézményvezető bérkiadásának összegét. A szakmai dolgozók bértámogatása normatív támogatásnak, míg az intézményüzemeltetési támogatás feladatalapú finanszírozási formának tekinthető. Utóbbi esetben fontos kiemelni, hogy a támogatás pontos összege nem automatizmusok alapján kerül meghatározásra, hanem arról a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az önkormányzati adatszolgáltatások alapján dönt. A közszolgáltatás térítési díjköteles, melyet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény szabályoz. A törvény alapján a személyi térítési díj összege igénybevevőnként nem haladhatja meg az egy főre jutó rendszeres havi jövedelem 50%-át. Gyakorlatban a szolgáltatást igénybe vevő családok a családtámogatásokon kívül nem rendelkeznek egyéb rendszeres havi jövedelemmel, így nem képesek a szolgáltatásért érdemben fizetni. Az elemzések elvégzésekor az alábbi peremfeltételeket alkalmaztuk: A tényleges kiadások figyelembevételekor az intézményi beszámolókban Gyermekek átmeneti ellátása COFOG-ra könyvelt tételek kerültek figyelembevételre; Az intézmények kiadásai az intézmény székhelytelepüléséhez kerültek hozzárendelésre; Mivel a központi vetésről szóló törvény több közszolgáltatást egy soron nevesít, így az állami támogatások dedikáltan a közszolgáltatásra jutó összege a nem elkülöníthető; 69/202. oldal

70 Habár az EBR42 rendszerben megbontásra került az ellátott gyermekek és családok összlétszáma, mivel ez a megbontás a tényleges bevételekben/kiadásokban nem követhető nyomon, azok összegét tekintettük vetítési alapnak; 2016-ban a gyermekek átmeneti otthonát 210 fő, míg a családok átmeneti otthonát 909 fő vette igénybe, a többségük nagyvárosban. Mivel a közszolgáltatás infrastruktúra igényesnek tekinthető és csak egy elemzési év állt rendelkezésre, így az adatok torzíthatnak. 21. táblázat: A családok- és gyermekek átmeneti otthona egy ellátottra vetített bevételei és kiadásai településméret szerint (/ellátott) Személyi jellegű kiadás Egyéb folyó kiadás Felhalmozási kiadások Kiadások összesen Folyó bevételek Felhalmozási bevételek 1000 fő alatt fő fő* 480, ,717 25, ,051 21, ezer fő** 3,195, , ,029, , ezer fő 948, ,573 25,073 1,337,534 69, ezer fő felett 1,667, ,184 82,892 2,560, ,968 3,150 átlag 1,371, ,743 59,278 2,049, ,664 1,881 * 92 fő adata alapján számítva ** 16 fő adata alapján számítva A gyermekek számára vetített fajlagos adatokból az látszik, hogy nemcsak a 20 ezer lakosszám feletti települések tartanak fent gyermekek és családok átmeneti otthonát, hanem a kisebbek is, közös önkormányzat vagy társulat keretében. A legtöbbet a támogatásban részesülő 40 ezer fő feletti és ezer fő közötti települések fordítanak gyermekek és családok átmeneti otthonának működtetésre. A kiadások többsége működési célú kiadás, amin belül a személyi jellegű kiadások dominálnak. Felhalmozási célra csak a 40 ezer fő feletti települések kapnak támogatást, ugyanakkor a fő közötti és ezer fő közötti településeket is költenek felhalmozási célokra. A kiadások megközelítőleg kétharmadát a személyi jellegű kiadások teszik ki, míg a folyó kiadások aránya 30% körül alakul. A felhalmozási kiadások mértéke 5% alatti. Egy fő ellátása 2016-ban átlagosan megközelítőleg 2 millió forintba került, míg ez a 40 ezer fő feletti nagyvárosokban, ahol a feladatellátás koncentrálódik csaknem 2,5 millió forintot tesz ki. A közszolgáltatási bevételi potenciálja elhanyagolhatónak tekinthető. Figyelemmel arra, hogy az állami támogatás nem köthető specifikusan a közszolgáltatáshoz, így működési egyenleget nem számszerűsítettünk. 70/202. oldal

71 6.9. GYERMEKÉTKEZTETÉS A gyermekétkeztetés állami támogatása a központi vetési törvény II. melléklet III. 5. pontja szerint két részből tevődik össze: finanszírozás szempontjából elismert dolgozók bértámogatása, mely az ellátottak száma, az intézmény mérete, jellege stb. alapján kerül meghatározása; üzemeltetési támogatás, ami legfeljebb a teljes működési bértámogatással és ellátási díjakkal csökkentett összege. Míg az elismert dolgozói létszám alapján számított támogatás normatív támogatásnak tekinthető, addig az üzemeltetési támogatás feladatalapú támogatást jelent. Utóbbi esetben fontos kiemelni, hogy a támogatás pontos összege nem automatizmusok alapján kerül meghatározásra, hanem arról a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az önkormányzati adatszolgáltatások alapján dönt. Az állami támogatásokkal nem fedezett kiadásokat az ellátottaktól kapott bevételek, valamint az önkormányzati hozzájárulások együttesen finanszírozzák. A központi vetési törvény II. melléklet III. 6. pontja szerinti rászoruló gyermekek szünidei étkeztetésének támogatása normatív támogatás, mely az ellátott gyermekek számára elkészített ételadagok számától, valamint a település egy főre jutó adóerejétől függ. Az elemzések elvégzésekor az alábbi peremfeltételeket alkalmaztuk: A tényleges kiadások figyelembe vételekor a gyermekétkeztetés esetén az intézményi beszámolókban Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, illetve Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékos személyek nappali intézményében, míg a szünidei gyermekétkeztetés esetében a Intézményen kívüli gyermekétkeztetés COFOG kódra könyvelt tételek kerültek figyelembe vételre; Az intézmények kiadásai az intézmény székhelytelepüléséhez kerültek hozzárendelésre; A gyermekétkeztetés esetén nem állt rendelkezésre információ az előállított adagok vagy az ellátott gyermekek számára vonatkozóan; A szünidei gyermekétkeztetésre vonatkozóan vetítési alapként az EBR42 A rászoruló gyermekek intézményen kívüli étkeztetésének támogatása adatsorát használtuk fel. A gyermekétkeztetés finanszírozási adatait a következő táblázatban mutatjuk be. 22. táblázat: A gyermekétkeztetés bevételi és kiadási struktúrája () Személyi jellegű Egyéb dologi Bértámogatás Működési támogatás Folyó bevételek (ellátási díjak) Kiadások fedezettsége 1000 fő alatt ,35% fő ,81% fő ,16% 5-10ezer fő ,98% 10-40ezer fő ,17% 71/202. oldal

72 Személyi jellegű Egyéb dologi Bértámogatás Működési támogatás Folyó bevételek (ellátási díjak) Kiadások fedezettsége 40ezer fő felett ,64% Összesen ,67% A gyermekétkeztetés elsősorban anyagigényes a személyi jellegű kiadások a működési kiadások alig ötödét teszik ki. Ezt az állami támogatások teljes egészében fedezik, a fennmaradó összeg átcsoportosítható a nem személyi jellegű kiadások finanszírozására. A közszolgáltatás az fő alatti településeken jellemzően 90% körüli mértékben, az 5-40 ezer fős településeken 80%-ban, a nagyvárosokban pedig 72%-os mértékben fedezettek az állami támogatásokból, valamint az ellátási díjakból. Az adatok nem teszik lehetővé, hogy az esetleges mérethatékonysági eltérések elemezhetők legyenek. A szünidei gyermekétkeztetés adatait a következő táblázatban mutatjuk be. 23. táblázat: A szünidei gyermekétkeztetés bevételi és kiadási struktúrája (/adag) Személyi jellegű Egyéb dologi Támogatás Folyó bevételek (ellátási díjak) Működési hiány () Működési hiány (%) 1000 fő alatt 42,1 532,0 561,6 44,5-32,0-5,58% fő 72,4 528,4 561,8 23,8 15,3 2,54% fő 86,1 517,4 556,1 20,7 26,7 4,43% 5-10ezer fő 75,3 586,3 540,9 19,5 101,1 15,28% 10-40ezer fő 58,0 565,0 500,2 16,9 105,8 16,99% 40ezer fő felett 40,4 649,6 361,8 27,1 301,0 43,63% Összesen 64,5 542,6 542,5 27,1 37,5 6,17% A szünidei gyermekétkeztetés az iskolai időszakhoz hasonlóan elsősorban anyagigényes szolgáltatás. A fajlagos működési párhuzamosan növekszik a településmérettel, mely elsősorban a nem személyi jellegű kiadások fajlagos értékének növekedéséből következik. A közszolgáltatás egyenlegét jelentős mértékben befolyásolja a település adóereje (és a település mérete). Emiatt az 5 ezer fő alatti települések számára a viszonylag alacsony adóerő és az alacsony fajlagos kiadások következtében a kapott állami támogatás csaknem teljes mértékben elegendő, addig a nagyobb városok esetében jelentős kiegészítő önkormányzati forrás igénybevétele szükséges. Mindehhez hozzátehető az önkormányzatokat érintő kérdőíves kutatásunk eredménye, amely alapján a kérdésre válaszadó 959 település közül 120 település egészíti ki 533 millió forinttal a szolgáltatás finanszírozását. Ez a válaszadó települések 12 százaléka. Ez átlagosan 4,4 millió forint éves kiegészítést jelent településenként, ami nagyon széles skálán mozog, a 102 milliótól a ezer forintig. A legnagyobb összeget a szociális és gyermekjóléti ellátások közül a gyermekétkeztetéshez teszik hozzá az önkormányzatok, majd a házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés következik. 72/202. oldal

73 6.10. SZOCIÁLIS ÉTKEZTETÉS A szociális étkeztetés állami támogatása a központi vetési törvény II. melléklete III. 3. c) pontja szerinti normatív támogatással történik. A támogatás az ellátott létszám függvénye. A finanszírozás ösztönzi a társulás általi feladatellátását, ugyanis a társulások az alap normatíva 110%-át igényelhetik. A közszolgáltatás díjköteles, a díj nagyságát a Szoctv. az igénybevevők jövedelmének hányadában határozza meg. Az állami támogatás és az ellátási díjak után is felmerülő működési hiány az önkormányzati vetést terheli. Az elemzések elvégzésekor az alábbi peremfeltételeket alkalmaztuk: A tényleges kiadások figyelembe vételekor az intézményi beszámolókban Szociális étkeztetés COFOG kódra könyvelt tételek kerültek figyelembe vételre; Az önálló, illetve a társulási formában történő feladatellátás a KGR-K11 szektor adatai szerint került besorolásra; Az intézmények kiadásai az intézmény székhelytelepüléséhez kerültek hozzárendelésre; A közszolgáltatás igénybe vétele a Szoctv. alapján az igénybevevők jövedelmi helyzetéhez kötött. Tekintettel arra, hogy az ellátási díjak ennek megfelelően csekélyek, azokat az elemzésben nem vettük figyelembe; Az ellátotti létszám, valamint az állami támogatás volumenét az EBR42 adatai szerint vettük figyelembe. A szociális étkeztetést önállóan (tehát nem társulási formában) végző intézmények bevételi és kiadási adatait az alábbi táblázatban mutatjuk be. 24. táblázat: Az önállóan (nem társulási formában) történő szociális étkeztetés bevételi és kiadási struktúrája (/fő) Működtetés összesen Felhalmozás öszszesen Állami támogatás Működési hiány () Működési hiány (%) 1000 fő alatt ,77% fő ,04% fő ,31% 5-10ezer fő ,68% 10-40ezer fő ,69% 40ezer fő felett ,19% Átlag ,03% Egy személy ellátása átlagosan 213 ezer forint (846 /adag), ami a különböző településtípusok esetén jelentősen eltér. A szociális étkeztetést társulási formában végző intézmények bevételi és kiadási adatait az alábbi táblázatban mutatjuk be. 25. táblázat A társulási formában történő szociális étkeztetés bevételi és kiadási struktúrája (/fő) Működtetés összesen Felhalmozás öszszesen Állami támogatás Működési hiány () Működési hiány (%) 1000 fő alatt ,98% fő ,67% fő ,11% 73/202. oldal

74 Működtetés összesen Felhalmozás öszszesen Állami támogatás Működési hiány () Működési hiány (%) 5-10ezer fő ,18% 10-40ezer fő ,53% 40ezer fő felett ,80% Átlag ,00% A társulási formában ellátott szociális étkeztetés esetében az egy ellátottra jutó kiadás kis mértékben magasabb (863 /adag), mint az önálló feladatellátás esetén, ezáltal a működési hiány kis mértékben kisebb. A közszolgáltatás esetén az állami támogatás összege (220, illetve 242 /adag) egyrészt jelentősen elmarad a tényleges kiadások szintjétől, másrészt nincs tekintettel sem a valós viszonyokra, sem a település teherviselő képességére. Az önkormányzati kérdőíves kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a szociális étkeztetés kiadásaihoz a válaszadó több mint 900 település közül 121 település járul hozzá 189 millió forinttal. Ez a válaszadó települések 13 százaléka. Mindez átlagosan 1,5 millió forint éves kiegészítést jelent településenként, de ez nagyon széles skálán mozog, 20 milliótól a ezer forintig HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A házi segítségnyújtás két tevékenységet, a szociális segítést, valamint a személyi gondozást foglalja magában. Mindkét tevékenység állami támogatása a központi vetés II. mellékletének III. 3. d) pontja szerinti normatív támogatás. A támogatás alapja az igénybe vevő személyek száma. A társulás általi feladatellátást ösztönzi azáltal, hogy a drágábban megvalósítható személyi gondozás esetén a társulások a normatíva 130%-át vehetik igénybe. A közszolgáltatás díjköteles, a díj nagyságát a Szoctv. az igénybevevők jövedelmének hányadában határozza meg. Az állami támogatás és az ellátási díjak után is felmerülő működési hiány az önkormányzati vetést terheli. Az elemzések elvégzésekor az alábbi peremfeltételeket alkalmaztuk: A tényleges kiadások figyelembe vételekor az intézményi beszámolókban Házi segítségnyújtás COFOG kódra könyvelt tételek kerültek figyelembe vételre; Az önálló, illetve a társulási formában történő feladatellátás a KGR-K11 szektor adatai szerint került besorolásra; Az intézmények kiadásai az intézmény székhelytelepüléséhez kerültek hozzárendelésre; A közszolgáltatás igénybe vétele a Szoctv. alapján az igénybevevők jövedelmi helyzetéhez kötött. Tekintettel arra, hogy az ellátási díjak ennek megfelelően csekélyek, azokat az elemzésben nem vettük figyelembe; Az ellátotti létszám, valamint az állami támogatás volumenét az EBR42 adatai szerint vettük figyelembe. A szolgáltatást igénybe vevő személyek számát az alábbi táblázatban mutatjuk be. 74/202. oldal

75 26. táblázat: A házi segítségnyújtás közszolgáltatást igénybe vevők száma Házi segítségnyújtás, ellátott fő Házi segítségnyújtás - társulás által, ellátott fő 1000 fő alatt fő fő ezer fő ezer fő ezer fő felett Összesen Az ellátottak számát tekintve a házi segítségnyújtás önállóan ellátó települések körében a fő alatti településeken a településszámot meghaladó számú, fő ellátottat gondoztak, miközben a ezer fő közötti településeken csak fő, a 40 ezer fő feletti településeken pedig csak fő a gondozotti létszám. A társulás keretében történő házi segítségnyújtás esetén az 10 és 40 ezer fő közötti településeken már megsokszorozódik a gondozotti létszám. Sokkal jobban megéri a házi segítségnyújtást társulati keretben, mint egyénileg ellátni. A házi segítségnyújtást önállóan (tehát nem társulási formában) végző intézmények bevételi és kiadási adatait az alábbi táblázatban mutatjuk be. 27. táblázat: Az önállóan (nem társulási formában) házi segítségnyújtás bevételi és kiadási struktúrája (/fő) Működtetés összesen Felhalmozás öszszesen Állami támogatás Működési hiány () Működési hiány (%) 1000 fő alatt ,61% fő fő 5-10ezer fő 10-40ezer fő 40ezer fő felett Átlag ,21% ,14% ,83% ,93% ,58% ,14% A házi segítségnyújtás tényleges kiadásainak túlnyomó többsége (kb. 90%-a) személyi jellegű kiadás. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a működési ek tekintetében míg a fő alatti települések átlagos egy ellátottra jutó kiadása 400 ezer forint körül alakul, a és 40 ezer fő közötti települések kiadásai az 550 ezer forintos fajlagos érték körül mozognak, addig a nagyvárosok esetében ennél csaknem kétszer több, 1,27 millió forint jut egy ellátottra. Ennek megfelelően alakul a közszolgáltatás működési hiánya, ami kisebb települések esetében a működési kiadások kb. 60%-át teszi ki, addig a nagyvárosok esetében megközelíti a 90%-ot. 28. táblázat A társulási formában történő házi segítségnyújtás bevételi és kiadási struktúrája (/fő) Működtetés összesen Felhalmozás öszszesen Állami támogatás Működési hiány () Működési hiány (%) 1000 fő alatt ,01% fő ,68% 75/202. oldal

76 Működtetés összesen Felhalmozás öszszesen Állami támogatás Működési hiány () Működési hiány (%) fő 5-10ezer fő 10-40ezer fő 40ezer fő felett Átlag ,22% ,32% ,81% ,95% ,75% A társulások általi feladatellátás esetén, habár az állami támogatás összege az önálló közszolgáltatás esetén kapott finanszírozás 130%-a, a fajlagos kiadások szintje rendre alacsonyabb ennek következtében az átlagos működési hiány sem éri el az 50%-ot. Az önkormányzatokra vonatkozó kérdőíves kutatásunk kiegészíti a fenti adatokat, eszerint a válaszadó több mint 900 település közül 124 település egészíti ki a házi segítségnyújtás kiadásait, mindösszesen 226 millió forinttal. Ez a válaszadó települések 13 százaléka. Ez átlagosan 1,8 millió forint éves kiegészítést jelent településenként, ami nagyon széles skálán mozog, 23 milliótól a ezer forintig IDŐSEK NAPPALI ELLÁTÁSA Az idősek nappali ellátása a napközbeni tartózkodásra, az igény szerinti napi étkezésre, társas kapcsolatok kialakítására biztosít lehetőséget azon személyek számára, akik amúgy a településen saját otthonukban élnek, és nem szorulnak állandó ápolásra, felügyeletre. Segítség életvitelük fenntartásában, az elszigetelődés megakadályozásában. Az ellátást főnél több állandó lakossal rendelkező település köteles biztosítani. A nyújtott szolgáltatások településekként, telephelyekként, közismertebb nevén klubokként különbözhetnek. Általánosságban a fő feladatok közé tartozik a hiányzó családi gondoskodás pótlása, az életkörülmények javítása, az egészségi állapot folyamatos ellenőrzése és a lehetőségekhez mérten javítása. A nappali ellátás a szolgáltatás igénybevevői számára lehetőséget biztosít a klubokban a közösségi együttlétre, pihenésre, személyi tisztálkodásra, a személyes ruházat tisztítására. A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. -a alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően időskorúak nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akire vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást, vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható vetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet) alapján az akkreditált foglalkoztatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak a támogatás 40%-át igényelheti. Az ellátottak számának meghatározása: naponta összesített ellátottak száma a heti 6, illetve heti 7 napon nyújtott szolgáltatásoknál a 6, illetve 7 nap alapul vételével osztva 252-vel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők. 76/202. oldal

77 Amennyiben az időskorúak nappali intézményi ellátásáról a Kiegészítő szabályok 5. d)- e) alpontoknak megfelelő társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos öszszeg 150%-a igényelhető. Az elemzések elvégzésekor az alábbi peremfeltételeket alkalmaztuk: A tényleges kiadások figyelembe vételekor az intézményi beszámolókban Idősek nappali ellátása COFOG kódra könyvelt tételek kerültek figyelembe vételre; Az intézmények kiadásai az intézmény székhelytelepüléséhez kerültek hozzárendelésre; Térítési díj a szolgáltatásokért kérhető, de a települések nagy részén csak az ebédért kérnek térítési díjat; Az ellátotti létszám, valamint az állami támogatás volumenét az EBR42 adatai szerint vettük figyelembe. A működési ek között a szociális gondozó bére és dologi ek, illetve a nappali intézmény fenntartási e, a felhalmozási ek között a nappali intézmény felújítási ei szerepelnek. A nyilvántartásokban rendelkezésre álló idősek nappali ellátásával kapcsolatos bevételi adatok között - annak ellenére, hogy a szolgáltatásért fizetni kell, csak állami támogatás szerepel, folyó és felhalmozási bevételek nem. A tényleges bevételi adatokat a helyi szociális ellátások közötti átcsoportosítási lehetőség is torzíthatják. Az állami támogatás az ellátottak száma alapján igényelhető, mely ellátottak egy része idősorú, másik részük foglalkoztatási támogatásban részesül, s mindkét formánál a társulás keretében történő feladatellátásra 150%-os támogatás jut. A következő táblázat mutatja település kategóriánként. 29. táblázat Az idősek nappali ellátása fajlagos bevételi és kiadási adatai település kategóriánként (/fő) Működtetés összesen (/ellátott) Felhalmozás összesen (/ellátott) Kiadások összesen (/ellátott) Állami támogatás (/ellátott) 1000 fő alatt ,7% fő ,0% fő ,3% 5-10ezer fő ,9% 10-40ezer fő ,0% 40ezer fő felett ,1% Állami támogatás aránya (%) 3 Az idősek nappali ellátásának átlagos állami támogatása 42%, melyből arányosan a kis és közepes méretű települések kapják a magasabb támogatást. Az összes kiadások közül országosan a legtöbb működési célú 94,8%, míg felhalmozási célú csupán 5,2%. A működési célú kiadások fajlagos értékei a település méretének növekedésével nőnek. A jelenség okát nem ismerjük, de feltételezhető, hogy összefüggés van azzal, hogy a kisebb települések gyakran csatlakoznak társulásokhoz, amely esetben sokszor nem kerülnek a felmerülő ek arányosan megtérítésre a székhely település számára, amely a fajlagos eket alacsonyan tartja. A fajlagos felhalmozási ek közül a 40 ezer fő 3 Állami támogatás és kiadások aránya 77/202. oldal

78 felettiek fajlagos ei kiemelkedők, amely a finanszírozási lehetőségek különbségére utalhat a különböző településkategóriák között. A következő táblázat az előző táblázat szerinti struktúrában mutatja be az adatokat, de megbontva aszerint, hogy az önkormányzat egyénileg, vagy társulás formájában látta el a közszolgáltatást. 30. táblázat Az idősek nappali ellátása fajlagos bevételi és kiadási adatai település kategóriánként egyéni és társulás keretében történő feladatellátás esetén(/fő) ösz- Működtetés szesen (/ellátott) Felhalmozás összesen (/ellátott) Kiadások összesen (/ellátott) Állami támogatás (/ellátott) Állami támogatás aránya az összes kiadásokhoz Egyéni * Társulás általi ** Egyéni Társulás általi Egyéni Társulás általi Egyéni Társulás általi Egyéni Társulás általi 1000 fő alatt ,8% 74,1% fő ,7% 57,7% fő ,4% 74,0% 5-10ezer fő ,4% 63,7% 10-40ezer fő ,5% 42,3% 40ezer fő felett ,5% 28,9% * feladatellátás helyi vagy nemzetiségi önkormányzat ill. azok vetési szerve ** feladatellátás társulás ill. vetési szerve A feladatellátás egyéni, vagy társulás keretében történő ellátását tekintve az összes és működési kiadás 43%-a társulásoknál merül fel, míg a felhalmozási kiadásoknak csak 13,9%-a. A működési eket vizsgálva látható, hogy a 40 ezer fő feletti települések kivételével a társulás keretében ellátott szolgáltatás fajlagosan kisebb ű, mint az egyénileg ellátott szolgáltatás. Az adatokból láthatjuk, hogy a társulások fajlagos eit magasabb mértékben megtéríti az állam a normatív támogatással. A különbség különösen az fő alatti, illetve az 5-10 ezer közötti települések esetén kimagasló. A kis települések közül az egyéni feladatellátás során az fős, míg a társulás keretében történő feladatellátásnál az fő alatti és fős települések idősek nappali ellátását támogatja legnagyobb részben az állam. Az önkormányzatok működését feltáró kérdőíves kutatás eredményei alapján ehhez még hozzátehetjük, hogy a válaszadó 959 települési önkormányzat közül 101 település egészíti ki az idősek nappali ellátásának finanszírozását 148 millió forinttal. Ez a válaszadó települések 11 százaléka. Ez átlagosan 1,4 millió forint éves kiegészítést jelent településenként, ami nagyon széles skálán mozog, 45 milliótól a ezer forintig FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK NAPPALI INTÉZMÉNYE A fogyatékos személyek nappali ellátása elsősorban a saját otthonukban élő, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a szolgáltatások igénybevételére. A vetési törvény 2. melléklet, III. 3. g) soron a demens személyek ellátásával közösen foglalkozik a fogyatékos személyek támogatásával. A támogatás összege és ösz- 78/202. oldal

79 szetétele megegyezik a demens személyek támogatásával. Az ellátásra fajlagos összeget határoz meg megkülönböztetve a társulati és egyéni kertben történő feladatellátást, illetve foglalkoztatási támogatást. A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.- ben szabályozott módon és külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint fogyatékos személyek nappali ellátását, illetve demens ellátást biztosító intézményt tartanak fenn. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan akkreditált foglalkoztatói támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e támogatás 40%-át igényelheti. Az ellátottak számának meghatározása: naponta összesített ellátottak száma a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartassál működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapul vételével osztva 252-vel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők. Amennyiben a fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátásáról társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 110%-a igényelhető. Az elemzések elvégzésekor az alábbi peremfeltételeket alkalmaztuk: A tényleges kiadások figyelembe vételekor az intézményi beszámolókban Fogyatékossággal élők nappali ellátása COFOG kódra könyvelt tételek kerültek figyelembe vételre; Az önálló, illetve a társulási formában történő feladatellátás a KGR-K11 szektor adatai szerint került besorolásra; Az intézmények kiadásai az intézmény székhelytelepüléséhez kerültek hozzárendelésre; Térítési díj a szolgáltatásokért kérhető, amely nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 15%-át, illetve 30%-át, amennyiben étkezést is kap; Az ellátotti létszám, valamint az állami támogatás volumenét az EBR42 adatai szerint vettük figyelembe Elszámolási problémák Mivel a fogyatékos személyek ellátása a demens betegek ellátásával közös soron szerepel, ezért a két feladat tényleges ei és bevételei nehezen szétválaszthatók. A ek és bevételek pontos meghatározását nemcsak az összesített adatnyilvántartás nehezíti, hanem az is, hogy az önkormányzatoknak lehetőségük van az adott vetési soron belül a eket átcsoportosítani az egyik feladatról a másikra, így míg bizonyos feladatoknál működési hiány, addig másoknál működési többlet jelentkezik. A szolgáltatás fenntartásában, működtetésében jelenleg a nonprofit szféra játssza a legnagyobb szerepet, valamivel megelőzve az önkormányzatokat. Nem elhanyagolható az egyházi szolgáltatók nappali ellátás esetében egyre növekvő szerepe sem. A magánszektor jelenlétéről viszont nem lehet beszélni. Ezen intézményi sajátosság miatt a teljes szektor ei és bevételei nem ismerhetők meg pusztán a vetési beszámolókból. A közszolgáltatás ellátása jogszabály szerint 10 ezer fő fölött kötelező, ugyanakkor más települések esetén is jelennek meg kiadási és bevételi adatok. 79/202. oldal

80 Jellemző ellátási formák A következő táblázat mutatja az ellátási formák közül a nappali ellátást, illetve a foglalkoztatást, illetve az egyénileg és társulás formájában ellátottak számát. 31. táblázat Az ellátott fogyatékos személyek száma (fő) ellátási formánként Fogyatékos személyek nappali ellátása, fő Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali ellátottak száma, fő Fogyatékos személyek nappali ellátása - társulás általi feladatellátás, fő Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali ellátottak száma - társulás általi feladatellátás, fő 1000 fő alatt fő fő ezer fő ezer fő ezer fő felett Végösszeg Az adatokból látható, hogy a 10 ezer fő feletti települések történik mind a nappali ellátás, mind a foglalkoztatás legnagyobb része. Körülbelül ugyanannyi fogyatékos személyt látnak el az önkormányzatok egyénileg, mint társulás formájában. Az ellátási formák közül körülbelül ¾ részben a nappali ellátás, és ¼ részben a foglalkoztatás a jellemző. 80/202. oldal

81 Kiadások és bevételek bemutatása A következők táblázatban bemutatjuk az egyénileg, illetve társulás formájában történő ellátás esetén a különböző településkategóriák jellemző kiadási és bevételi adatait, illetve a működési hiányt. 32. táblázat A fogyatékosok nappali ellátása fajlagos bevételi és kiadási adatai település kategóriánként (/fő) Kiadás Bevétel Hiány Egyéni feladatellátás Személyi jellegű kiadás Egyéb folyó kiadás Felhalmozási kiadás Bevétel Támogatás Felhalmozási bevétel Működési hiány () Működési hiány (%) 1000 fő alatt 0,0 0,0 0,0 0,0 0, ,0 nem számítható fő , , ,7 0, , ,2-124,3% fő , , , , , ,8-95,3% 5-10ezer fő 0, , ,7 0, , ,3-277,1% 10-40ezer fő , , , , , ,3 31,9% 40ezer fő felett , , , , , ,0 65,6% átlag , , , , ,0 Működési kiadás összesen ösz- Kiadás szesen Társulás általi feladatellátás Személyi jellegű kiadás Egyéb folyó kiadás Felhalmozási kiadás ösz- Kiadás szesen Működési kiadás összesen ,7 56,7% Bevétel Támogatás Felhalmozási bevétel Működési hiány () Működési hiány (%) 1000 fő alatt , , ,2 0, , ,3-105,2% fő , , ,5 0, , ,5-73,5% fő , , , , , ,9-154,9% 5-10ezer fő , , ,9 282, , ,4 34,7% 10-40ezer fő , , , , , ,6 29,3% 40ezer fő felett , , , , , ,6 62,8% átlag , , , , , ,0 23,8% A különböző adatbázisokban szereplő adatok nehéz összehangolhatósága miatt a bevételek és kiadások működési egyenlegét, vagyis a finanszírozási hiányt, csak országos átlagban érdemes nézni. Mivel a számokban ilyen mértékű anomália jelentkezik, melynek pontos in- 81/202. oldal

82 dokát nem ismerjük, de feltehetően a fentebb bemutatott elszámolási problémákból adódik, ezért az adatok további elemzésétől eltekintünk, mert az nem adna a közszolgáltatás ellátásáról reális képet. 82/202. oldal

83 6.14. DEMENS SZEMÉLYEK NAPPALI ELLÁTÁSA A demens személyek nappali ellátása megszervezhető önálló intézményi formában, de leginkább más nappali ellátással együtt (jellemzően idősek nappali ellátásával együtt) kerül megszervezésre. Nem minden idősek klubja tudja fogadni a demens személyeket, és kizárólag a szakvéleménnyel rendelkező klienseknek jár jogszabály szerint az ellátás. A közszolgáltatást a főnél több állandó lakosú településeken kötelező biztosítani. A vetési törvény 2. melléklet, III.3.g) soron a demens személyek ellátásával közösen foglalkozik a fogyatékos személyek támogatásával. A támogatás összege és összetétele megegyezik a demens személyek támogatásával. Az ellátásra fajlagos összeget határoz meg megkülönböztetve a társulati és egyéni kertben történő feladatellátást, illetve foglalkoztatási támogatást. A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon és külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint fogyatékos személyek nappali ellátását, illetve demens ellátást biztosító intézményt tartanak fenn. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan akkreditált foglalkoztatói támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e támogatás 40%-át igényelheti. Az ellátottak számának meghatározása: naponta összesített ellátottak száma a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartassál működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapul vételével osztva 252-vel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők. Amennyiben a fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátásáról társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 110%-a igényelhető. Az elemzések elvégzésekor az alábbi peremfeltételeket alkalmaztuk: A tényleges kiadások figyelembe vételekor az intézményi beszámolókban Fogyatékossággal élők nappali ellátása COFOG kódra könyvelt tételek kerültek figyelembe vételre; Az önálló, illetve a társulási formában történő feladatellátás a KGR-K11 szektor adatai szerint került besorolásra; Az intézmények kiadásai az intézmény székhelytelepüléséhez kerültek hozzárendelésre; Térítési díj a szolgáltatásokért kérhető, amely nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 15%-át, illetve 30%-át, amennyiben étkezést is kap; Az ellátotti létszám, valamint az állami támogatás volumenét az EBR42 adatai szerint vettük figyelembe. A demens személyek nappali ellátása esetén is a fogyatékos személyek nappali ellátása esetén bemutatott elszámolási problémák érvényesek. 83/202. oldal

84 Jellemző ellátási formák A következő táblázat mutatja be az ellátási formák közül az egyénileg és társulás formájában ellátottak számát. Demens ellátottak esetén a foglalkoztatás nem jellemző. 33. táblázat Az ellátott fogyatékos személyek száma (fő) ellátási formánként Demens személyek nappali ellátása egyénileg, fő Demens személyek nappali ellátása - társulás általi feladatellátás, fő 1000 fő alatt fő fő ezer fő ezer fő ezer fő felett Végösszeg Az adatok alapján látható, hogy a társulás általi ellátás a jellemzőbb ezen közszolgáltatás esetén. A fogyatékos személyek nappali ellátásához képest, hogy a kisebb településeken is némileg nagyobb arányú a közszolgáltatás ellátása, tehát gyakorlatilag sem csak a 10 ezer fő fölötti települések látják el a közszolgáltatást. Ugyanakkor az önkormányzatok által ellátott személyek száma országos szinten nagyon alacsony, aminek az okát nem ismerjük. 84/202. oldal

85 Kiadások és bevételek bemutatása A következők táblázatban bemutatjuk az egyénileg, illetve társulás formájában történő ellátás esetén a különböző településkategóriák jellemző kiadási és bevételi adatait, illetve a működési hiányt. 34. táblázat A fogyatékosok nappali ellátása fajlagos bevételi és kiadási adatai település kategóriánként (/fő) Kiadás Bevétel Hiány Személyi jellegű kiadás Egyéb folyó kiadás 1000 fő alatt , , fő , , fő , ,8 5-10ezer fő , , ezer fő , ,9 40ezer fő felett , ,5 átlag , ,4 Működési kiadás összesen Felhalmozási kiadás , , , , , , , , , , , , , ,7 Kiadás összesen Bevétel Támogatás Felhalmozási bevétel Működési hiány () 4 Működési hiány (%) , ,7 20,0% , ,3-68,3% , ,3 6,1% , ,5 39,0% , ,5-36,5% , ,4 6,2% , ,1 3,3% Tárulás általi feladatellátás Személyi jellegű kiadás Egyéb folyó kiadás Működési kiadás összesen Felhalmozási kiadás Kiadás összesen Bevétel Támogatás Felhalmozási bevétel 1000 fő alatt 0,0 0,0 0,0 0,0 0, , fő , , fő , , ,0 79, , ,8 Működési hiány () Működési hiány (%) Egyéni feladatellátás nem számítható , ,2 21,9% , ,3-48,4% 4 Működési bevételek és kiadások különbsége 5 Működési bevételek és kiadások aránya 85/202. oldal

86 Egyéni feladatellátás Kiadás Bevétel Hiány Személyi jellegű kiadás Egyéb folyó kiadás 5-10ezer fő , , ezer fő , ,6 40ezer fő felett ,2 átlag , , ,6 Működési kiadás összesen Felhalmozási kiadás , , ,2 987, , , , ,6 Kiadás összesen Bevétel Támogatás Felhalmozási bevétel Működési hiány () 4 Működési hiány (%) , ,5 10,0% , ,1-59,5% , ,9 20,1% , ,1-13,1% Az adatok alapján azt láthatjuk, hogy a társulás keretében történő feladatellátás átlagos e némileg alacsonyabb az egyénileg ellátottakéhoz képest, bár nagy eltérések találhatók az egyes településkategóriák fajlagos működési ei között. Amit az adatok alapján nagy biztonsággal megállapíthatunk még az az, hogy a ek jelentős részét a személyi jellegű kiadások teszik ki. A felhalmozási jellegű kiadások minden kategória esetén nagyon alacsonyak, de kivált a társulások keretében ellátott szolgáltatások körében. A működési hiány mértékének megbízhatósága a más szolgáltatások közötti átcsoportosítási lehetőségek és az egyéb elszámolási problémák miatt megkérdőjelezhető. 86/202. oldal

87 6.15. IDŐSEK OTTHONA Az öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátását, mentális gondozását, egészségügyi ellátását, valamint lakhatását (teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény. A Fővárosi Önkormányzat és a megyei jogú városok számára kötelező önkormányzati feladat. A vetés a szakmai dolgozók bérét az ellátottak száma alapján számított elismert létszám alapján finanszírozza. Az ellátottak között 1,2-szeres szorzóval kell figyelembe venni azokat a személyeket, akik rendelkeznek a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát megállapító szakvéleményével. Az ellátottak számának meghatározása: nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal. A központi vetés támogatást biztosít az intézményvezető és a nem a közvetlen szakmai feladatellátásban dolgozók béréhez, az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális hozzájárulási adóhoz, a szakmai dologi kiadásokhoz, valamint a feladatellátásra szolgáló épület és annak infrastruktúrája folyamatos működtetéséhez szükséges kiadásokhoz, az intézményi térítési bevételek figyelembe vételével. A szolgáltatásért az igénybe vevőknek díjat kell fizetniük. Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80%-át. A személyi térítési díj mellett eseti térítési díj kérhető a külön jogszabály szerinti alapfeladatok körébe nem tartozó szociális szolgáltatásokért, valamint az intézmény által szervezett szabadidős programokért. Az eseti térítési díj fizetésének eseteit a házirendben és a megállapodásban kell meghatározni. Az elemzések elvégzésekor az alábbi peremfeltételeket alkalmaztuk: A tényleges kiadások figyelembe vételekor az intézményi beszámolókban Fogyatékossággal élők nappali ellátása COFOG kódra könyvelt tételek kerültek figyelembe vételre; Az intézmények kiadásai az intézmény székhelytelepüléséhez kerültek hozzárendelésre; Térítési díj a szolgáltatásokért kérhető, azt az elemzések során figyelembe vettük; Az ellátotti létszám, valamint az állami támogatás volumenét az EBR42 adatai szerint vettük figyelembe. A következő táblázat mutatja a kiadások és bevételek fajlagos értékeit az egyes településkategóriák esetén. 87/202. oldal

88 35. táblázat Az idősek otthona közszolgáltatás fajlagos bevételi és kiadási adatai település kategóriánként 2016 (/fő) Kiadás Bevétel Hiány Személyi jellegű kiadások Egyéb folyó kiadás Működtetés Felhalmozási kiadások 1000 fő alatt ő fő ezer fő ezer fő ezer fő felett átlag Kiadás összesen Támogatás Folyó bevétel Felhalmozási bevétel Működési hiány () 6 Működési hiány (%) ,1% ,9% ,4% ,8% ,7% ,0% ,9% Az ápoló-gondozó otthonokban lakókra lebontott fajlagos ekből az látszik, hogy a kiadások többsége működési kiadás, melyből 2/3 személyi, 1/3 dologi célokra lett fordítva. A felhalmozási célú kiadások nagy szórást mutatnak. Míg az átlagos 82 ezer körül mozog, addig ez az összeg az fő alatti és 40 ezer fő feletti településeken 130 ezer, illetve 119 ezer, s a fő közötti településeknél 40 ezer. A települések többsége átlagosan ot költött egy gondozottra, ugyanakkor az fő közötti települések átlag felett 2,8 M -ot, és a fő, illetve 5-10 ezer fő közötti teleülések átlag alatt, 1,35 M és 1,79 M -ot költöttek egy gondozottra. Az idősek otthonának bevételeinél a működési támogatás pontos összegét azért nem ismerjük, mert a vetésben ez a tétel a gyermekek és családok átmeneti ellátásával közösen, a bentlakásos szociális intézmények támogatása soron összesítve szerepel. A felhalmozási célú bevételek összes átlaga alatt van az átlagos felhalmozási célú kiadásoknak. A legtöbb felhalmozási célú támogatásban az fő közötti, illetve a 40 ezer fő feletti települések részesülnek. 6 Működési bevételek és kiadások különbsége 7 Működési bevételek és kiadások aránya 88/202. oldal

89 A folyó bevételek többsége az ellátottak térítési díjából származó bevételek. A gondozottak közül átlag feletti térítési díjat az fő és ezer fő közötti településeken, míg átlag alatt a fő közötti településeken fizetnek. A bizonytalan támogatási összeg miatt csak a folyó és felhalmozási bevételekből számított fajlagos működési hiány (A működési bevételek és kiadások egyenlege.) minden településkategóriában 50% körül mozog. A működési hiány finanszírozásának forrásáról nincs pontos információnk HAJLÉKTALANOK ÁTMENETI SZÁLLÁSA A hajléktalanok átmeneti intézményeit a központi vetési törvény 2. melléklete III. 3. k) pontja szerinti állami támogatás illeti meg. A támogatás a biztosított férőhelyek száma szerint kalkulált normatív támogatás. A jogalkotó ösztönzi a társulás általi feladatellátást, ugyanis ebben az esetben a normatíva 110%-a igényelhető. A kutatásban a figyelembe vételre került a hajléktalanok nappali ellátása is. A közszolgáltatás ellátásakor a feladatellátó a központi vetés 2. melléklete III. 6. i) pontja szerinti normatív állami támogatást veheti igénybe. A társulás általi feladatellátás ebben az esetben is megjelenik, a társulások a normatíva 120%-át igényelhetik. Az elemzések elvégzésekor az alábbi peremfeltételeket alkalmaztuk: A tényleges kiadások figyelembe vételekor a hajléktalanok átmeneti ellátása az intézményi beszámolókban a Hajléktalanok átmeneti ellátása, valamint a Hajléktalanok nappali ellátása COFOG kódokra könyvelt tételek kerültek figyelembe vételre; Az intézmények kiadásai az intézmény székhelytelepüléséhez kerültek hozzárendelésre; A közszolgáltatásra vonatkozó naturális adatok az EBR42-ben szereplő értékek szerint kerültek figyelembe vételre; Az önálló, illetve a társulási formában történő feladatellátás a KGR-K11 szektor adatai szerint került besorolásra; A közszolgáltatás biztosítására igény jellemzően a nagyobb településeken jelenik, így a kisebb települések (üres) adatait figyelmen kívül hagytuk; Az EBR42 adatbázis a közszolgáltatásról nem tartalmaz adatot, így jelen közszolgáltatás elemzése ebből az adatkörből nem tartalmaz elemet. A hajléktalan ellátás finanszírozásának adatait a következő táblázatban mutatjuk be. 36. táblázat: A hajléktalanok nappali ellátásának bevételi és kiadási struktúrája (/fő) Személyi jellegű kiadás Egyéb folyó kiadás Felhalmozási célú kiadás Folyó bevétel Támogatás Felhalmozási bevétel Működési egyenleg () Működési egyenleg (%) 10-40ezer fő 244,317 92, , ,867 24,431 1, , % 40ezer fő felett 319, ,216 13, ,578 44, , , % Főváros 145, ,987 16, ,100 11, , % Átlag 209, ,185 56, ,012 23,181 66, , % A hajléktalanok nappali ellátásának finanszírozottsága a vidéki városokban és a Fővárosban jelentősen eltér: míg a vidéki városokban a működési egyenleg 60%-os hiányt mu- 89/202. oldal

90 társulás általi feladatellátás önálló feladatellátás Összefoglaló Kutatási Jelentés 3. célterület tat, addig a Fővárosban ez csupán 20% körüli. Az eltérés oka a kiadások volumene: míg a vidéki városokban egy hajléktalanra több, mint 300 ezer forint kiadás jut, addig a fővárosban ez az érték 277 ezer forint. Habár a kapacitásról és annak kihasználtságáról részletesebb adatok nem állnak rendelkezésre, az eltérés oka a Főváros kapacitásainak teljes mértékű (vagy akár időszakonként azt meghaladó) kihasználtsága lehet. 37. táblázat: A hajléktalanok átmeneti ellátásának bevételi és kiadási struktúrája (/fő) Személyi jellegű kiadás Egyéb folyó kiadás Felhalmozási célú kiadás Folyó bevétel Működési egyenleg () Működési egyenleg (%) fő* , , % 5-10ezer fő 461, ,952 11, ,350 40, , % 10-40ezer fő 571, ,791 28, ,660 84,303 9, , % 40ezer fő felett 952, ,496 62, , ,414 41, , % Főváros 525, ,032 71, ,350 50, , % Átlag 582, ,785 56, ,073 70,143 8, , % * Az érték nem értelmezhető. A hajléktalanok átmeneti ellátása országosan évente kb. 900 ezer forintba kerül egy főre vetítve. Jelentős eltérés mutatkozik a települések között ebben az esetben is: míg az 5-40 ezer fős városok egy főre 700 ezer forintot fordítanak, addig a 40 ezer fő feletti vidéki városok esetében ez az érték ennek duplája. Budapest esetében a fajlagos kiadás kis mértékben az országos átlag alatti. A működési egyenleg a kiadási szintekhez igazodik: a legnagyobb hiány a drágán üzemelő vidéki nagyvárosokban figyelhető meg. A jelenség magyarázata az adatok alapján nem azonosítható. 38. táblázat: A hajléktalanok nappali ellátásának bevételi és kiadási struktúrája a feladatellátás módja szerint (/fő) Működési kiadás Támogatás Felhalmozási bevétel Felhalmozási célú kiadás Támogatás Folyó bevétel Felhalmozási bevétel Működési egyenleg () Működési egyenleg (%) 10-40ezer fő 413, , ,100 70,267 1, , % 40ezer fő felett 443,690 16, , , , % Főváros 277,275 16, , , % átlag 341,475 74, , , , % 10-40ezer fő 253,698 1, ,913 42, , % 40ezer fő felett 559,076 5, ,320 26, , % Főváros nem számítható átlag 309,827 2, ,052 40,021 1,278-22, % A nappali ellátásban a növelt normatíva ellenére is az önálló feladatellátás a jellemző: az ellátottak 55%-át nem társuláshoz köthető szervezetek látják el. A kiadások tekintetében a súlyuk némileg magasabb. Az önálló feladatellátók vidéken lényegesen magasabb kiadási szinten működnek, mint a fővárosiak, ennek megfelelően a működési egyenlegükben mutatkozó hiány is jóval magasabb. A társulások esetében a ezer fő közötti településeken működési többlet 90/202. oldal

91 társulás általi feladatellátás önálló feladatellátás Összefoglaló Kutatási Jelentés 3. célterület figyelhető meg, míg a nagyobb városokban a működési hiány a működési kiadások felét teszi ki. Ez a tény fakadhat abból, hogy míg a ezer fős városokban a társulások 2016-ban 364 főt láttak el, addig a nagyobb települések társulásai csak 128 főt. 39. táblázat: A hajléktalanok átmeneti ellátásának bevételi és kiadási struktúrája a feladatellátás módja szerint (/fő) fő Működési kiadás Felhalmozási célú kiadás Támogatás Folyó bevétel Felhalmozási bevétel Működési egyenleg () Működési egyenleg (%) nem számítható 5-10ezer fő 378,872 8, ,350 22, , % 10-40ezer fő 40ezer fő felett 653,035 35, ,350 37,186 13, , % 1,303,998 65, , ,797 46, , % Főváros 888,130 71, ,350 50, , % átlag 903,992 64, ,350 59,688 9, , % fő , , , ezer fő ezer fő 40ezer fő felett nem számítható* nem számítható 900,304 18, , ,171 4, , % 1,934,931 49, , ,234-1,419, % Főváros nem számítható átlag 907,670 19, , , , % * Az érték nem értelmezhető. Az átmeneti ellátás részletesebb adatai alapján megállapítható, hogy a 40 ezer fő feletti vidéki nagyvárosok kiadási szintje kiemelkedően magas, különösen a társulás általi feladatellátás esetén ebben az esetben több, mint kétszerese bármely egyéb településkategóriának. Ez a kiugró érték az átlagot valamennyi esetben jelentősen befolyásolja. A közszolgáltatás a vidéki kisebb települések esetén 20-30%-os, míg a Főváros esetén 40%-os működési hiánnyal üzemeltethető KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATELLÁTÁS A helyi önkormányzatok által végzett közművelődési feladatok állami támogatását a központi vetési törvény 2. mellékletének IV.1. bekezdése tartalmazza. A törvény által megfogalmazott támogatási jogcímek rendszerint a lakosságszámra vetítve, vagy tételesen határozzák meg a támogatás összegét. A törvény alapján a közművelődés működési támogatása a következő jogcímeken valósul meg: Megyei könyvtárak feladatainak támogatása (IV.1.b) o megyei jogú városok önkormányzata, valamint Szentendre város részére Megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzata közművelődési feladatainak támogatása (IV.1.c) o lakosságszám alapján meghatározott normatív támogatás 91/202. oldal

92 Települési önkormányzatok nyilvános könyvtári és közművelődési feladatainak támogatása (IV.1.d) o lakosságszám alapján meghatározott normatív támogatás Budapest Főváros Önkormányzata múzeumi, könyvtári és közművelődési feladatainak támogatása (IV.1.f) o tételesen meghatározott összeg Fővárosi kerületi önkormányzatok közművelődési feladatainak támogatása (IV.1.g) o lakosságszám alapján meghatározott normatív támogatás Megyei könyvtár kistelepülési könyvtári célú kiegészítő támogatása (IV.1.h) o a megállapodással érintett kistelepülések lakosságszáma alapján meghatározott normatív támogatás A települési önkormányzatok könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatása (IV.1.i) o korábbi költések által meghatározott támogatás Az elemzések elvégzésekor az alábbi peremfeltételeket alkalmaztuk: a tényleges kiadások figyelembe vételekor a zöldterület-gazdálkodás esetén az intézményi beszámolókban a következő COFOG kódra könyvelt tételek kerültek figyelembe vételre: o o o o Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése, Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása, Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek, Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés, tekintettel arra, hogy a közművelődéshez a könyvtári szolgálat mind pénzügyi, mind intézményi téren számos módon kapcsolódik, így a következő könyvtári COFOG kódokra könyvelt bevételek/kiadások is figyelembe vételre kerültek: o o o Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások az intézmények kiadásai az intézmény székhelytelepüléséhez kerültek hozzárendelésre; a közszolgáltatásra vonatkozó naturális adatok nem ismertek, így az elemzésben csak a közszolgáltatás ellátására fordított abszolút értékek szerepelnek; az EBR42 adatbázis a közszolgáltatásról nem tartalmaz adatot, így jelen közszolgáltatás elemzése ebből az adatkörből nem tartalmaz elemet. A közművelődési feladatellátás finanszírozási adatait a következő táblázatban mutatjuk be. Személyi jellegű kiadások 40. táblázat: A közművelődés főbb pénzügyi adatai (millió ) Egyéb folyó kiadások Felhalmozási kiadások Támogatás Folyó Felhalmozási bevétel bevétel Működési egyenleg () Működési hiány (%) 1000 fő alatt 1, , , , % 92/202. oldal

93 Személyi jellegű kiadások Egyéb folyó kiadások Felhalmozási kiadások Támogatás Folyó Felhalmozási bevétel bevétel Működési egyenleg () Működési hiány (%) fő 2, , , , % fő 2, , , , % 5-10ezer fő 2, , , , % 10-40ezer fő 5, , , , , % 40ezer fő felett 5, , , , , % Főváros 2, , , , % összesen 22, , , , , % A közművelődési feladatok ellátása során felmerülő működési kiadások 40%-át teszik ki a bérek és a kapcsolódó közterhek, de ez településtípusonként a 30 és az 50% között ingadozik. A legalacsonyabb arányú személyi jellegű kiadás a Fővárost jellemzi, míg a legmagasabb az 5-10 ezer fő közötti településeket. A közszolgáltatás jellemzően támogatásokból finanszírozott. A folyó bevételek teljes egészükben a Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása került könyvelésre, tehát elsősorban a könyvtári szolgáltatás rendelkezik csekély mértékű bevételi potenciállal. A közszolgáltatás nyújtása jelentős mértékű önkormányzati forrást igényel. Ez az fő alatti településeken (ahol az intézményrendszer kisebb volumenű) 50%-os működési hiányt jelent, míg a nagyobb településeken a kiadások kb. 70%-át a helyi önkormányzat finanszírozza. A könyvtári és a közművelődési feladatellátás kiadásait az alábbi táblázat foglalja össze. 41. táblázat: A könyvtári és a közművelődési feladatok kiadásainak összetétele (millió ) Személyi jellegű kiadások Könyvtár Egyéb folyó kiadások Felhalmozási kiadások Személyi jellegű kiadások Közművelődés Egyéb folyó kiadások Felhalmozási kiadások 1000 fő alatt , fő , , fő , , ezer fő , , ezer fő 2, , , , , ezer fő felett 3, , , , Főváros 1, , , összesen 11,359 6,216 1,882 10,904 27,642 3,737 Az önkormányzatok közművelődési feladatellátásának 56,12 milliárd forintos működési kiadástömegének alig harmadát a könyvtárak, a fennmaradó részét a közművelődés teszi ki. Fontos különbség, hogy míg a könyvtár viszonylag élőmunka igényesnek tekinthető, addig a közművelődés költéseinek alig 30%-át teszik ki a személyi jellegű kiadások. Ezt elsősorban a dologi kiadások, másodsorban az egyéb működési célú kiadások teszik ki. 93/202. oldal

94 6.18. KÖZREMŰKÖDÉS A KÖZBIZTONSÁG BIZTOSÍTÁSÁBAN, KÖZBIZ- TONSÁGRÓL VALÓ GONDOSKODÁS Az önkormányzatok közbiztonsággal kapcsolatos feladatainak állami támogatását az egyéb, helyben ellátandó közszolgáltatásokkal ellentétben nem a központi vetési törvény 2. melléklete, hanem külön jogszabályok tartalmazzák. A mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjéről és feltételeiről szóló 64/2009. (V. 22.) FVM- PM együttes rendelet értelmében az önkormányzat az újonnan létrehozott őrszolgálat megalakítási einek felét (de max. 500 ezer forint), továbbá a fenntartási és működési einek szintén a felét (de legfeljebb őrönként havi 90 ezer forint) kérelmezheti. Az elemzések elvégzésekor az alábbi peremfeltételeket alkalmaztuk: A tényleges kiadások figyelembe vételekor az intézményi beszámolókban Közterület rendjének fenntartása COFOG kódra könyvelt tételek kerültek figyelembe vételre; Az intézmények kiadásai az intézmény székhelytelepüléséhez kerültek hozzárendelésre; A közszolgáltatásra vonatkozó naturális adatok nem ismertek, így az elemzésben csak a közszolgáltatás ellátására fordított abszolút értékek szerepelnek; A címzett állami támogatások volumene nem ismert, így azok az elemzésben nem, vagy a folyó bevételek között szerepelnek; Az EBR42 adatbázis a közszolgáltatásról nem tartalmaz adatot, így jelen közszolgáltatás elemzése ebből az adatkörből nem tartalmaz elemet. Az önkormányzatok közbiztonsággal összefüggő feladatainak finanszírozási adatait a következő táblázatban mutatjuk be. 42. táblázat: A közbiztonsághoz való hozzájárulás főbb pénzügyi adatai (millió ) Személyi jellegű kiadások Egyéb folyó kiadások Felhalmozási kiadások Folyó bevételek Felhalmozási bevételek Működési hiány () Működési hiány (%) 1000 fő alatt % fő % fő % 5-10ezer fő % 10-40ezer fő 1, , % 40ezer fő felett 1, , , , % Főváros 4, , , % összesen 8, , , , % A közbiztonsághoz való hozzájárulás az adatok alapján jellemzően munkaerő-intenzív feladat a felmerült kiadások hozzávetőlegesen 60-80%-át teszik ki a bérek és a bérekhez kapcsolódó közterhek. A közszolgáltatás jellemzően önkormányzati saját forrásból finanszírozzák. A közszolgáltatás jelentős mértékű saját bevétellel rendelkezik. Az országos szinten megjelenő 3 milliárd forintos folyó bevétel kétharmadát a közhatalmi bevételek (elsősorban bírságok) teszik ki. Ezen kívül jelentős a működési bevételek aránya (20,5%), ami a 94/202. oldal

95 szolgáltatások ellenértékéből, valamint kamatbevételekből, tulajdonosi bevételekből stb. áll össze. A bevételek belső megoszlása településtípusonként jelentős eltéréseket mutat. 43. táblázat: A közbiztonsághoz való hozzájárulás folyó bevételeinek belső megoszlása főbb bevételi kategóriánként (%) Működési célú támogatások államháztartáson belülről Közhatalmi bevételek Működési bevételek Működési célú átvett pénzeszközök 1000 fő alatt 18.8% 14.9% 51.5% 14.8% fő 49.8% 30.7% 8.3% 11.3% fő 45.2% 26.5% 22.8% 5.5% 5-10ezer fő 40.9% 27.0% 7.2% 24.9% 10-40ezer fő 19.6% 60.9% 18.1% 1.4% 40ezer fő felett 1.4% 75.1% 18.4% 5.1% Főváros 27.3% 22.1% 50.6% 0.0% összesen 8.1% 66.1% 20.6% 5.2% A közhatalmi bevételek nagy tömege (így elsősorban a bírságok) a 10 ezer fő feletti vidéki városokat jellemzik. Ezzel szemben a Fővárosban, illetve az 1000 fő alatti kistelepüléseken a működési bevételek adják a folyó bevételek jelentős részét. Az ezer fő közötti települések esetében az állami vagy önkormányzati forrásból kapott működési támogatások jelentik a fő bevételi potenciált ZÖLDFELÜLET-GAZDÁLKODÁS A zöldfelület-gazdálkodás központi vetési támogatását a vetési törvény 2. melléklete I. 1. ba) pontja szerinti normatív támogatás biztosítja. A támogatás Budapest kivételével a település belterülete alapján kerül megállapításra. Budapest esetében a törvény fix összegű támogatást határoz meg. A támogatás összege a központi vetési törvény 2. mellékletének V. bekezdése alapján a település adóerejétől függően kiegészítésre vagy csökkentésre kerül. Az elemzések elvégzésekor az alábbi peremfeltételeket alkalmaztuk: A tényleges kiadások figyelembe vételekor a zöldfelület-gazdálkodás esetén az intézményi beszámolókban Zöldterület-kezelés COFOG kódra könyvelt tételek kerültek figyelembe vételre; Az intézmények kiadásai az intézmény székhelytelepüléséhez kerültek hozzárendelésre; Tekintettel arra, hogy a helyi közszolgáltatás ingyenesen vehető igénybe, az állampolgároktól származó bevételek (bírságok, területek rendezvények céljára történő rendelkezésre bocsátása stb.) összege csekély, így a bevételek elemzésétől eltekintettünk; A kiadások egységre vetítése során a belterület nagyságát vettük figyelembe. Ennek számszerűsítését az EBR42-ben szereplő támogatások és a normatív támogatási összeg segítségével állapítottuk meg. A zöldfelület-gazdálkodás finanszírozási adatait a következő táblázatban mutatjuk be. 95/202. oldal

96 44. táblázat: A zöldterület-gazdálkodás főbb pénzügyi adatai () Személyi jellegű kiadások Egyéb folyó kiadások Felhalmozás összesen Támogatás Működési egyenleg Működési egyenleg (%) 1000 fő alatt 3,565 6,779 1,264 20,671 10, % fő 6,204 8,707 2,071 18,469 3, % fő 6,247 11,547 2,074 15,213-2, % 5-10ezer fő 5,190 15,499 1,401 10,388-10, % 10-40ezer fő 5,583 50,658 3,402 4,066-52, % Főváros 1, ,011 41, , % átlag 4,572 36,933 6,113 11,620-29, % A zöldfelület-gazdálkodás közszolgáltatás bevételi és kiadási struktúrája, valamint a kapott támogatások összege a települések mérete szerint jelentősen változik. A kisebb (2.500 fő alatti) települések esetén megfigyelhető, hogy a kapott támogatás fedezi a működési és a felhalmozási kiadásokat, sőt, esetenként jelentős tartalékok is vannak a rendszerben, melyet a település más településüzemeltetési közszolgáltatás finanszírozására csoportosíthat át. A fő közötti települések esetében ugyan a támogatás nem fedezi a tényleges működési kiadások szintjét, de ez a hiány nem jelentős. Ezen települések abban is a kisebb népességű önkormányzatokhoz hasonlítanak, hogy működési költéseik jelentősen elmaradnak a nagyobb városoknál megfigyelhető kiadásszinttől. Az 5 ezer főnél népesebb vidéki városoknál ugyan a kiadások szintje a népességszámmal párhuzamosan növekedik, valamennyi esetben jelentős saját forrás igénybe vételére van szükség. A támogatás összege az adóerő növekedésével párhuzamosan csökken a 10 ezer fő feletti városok esetében a ténylegesen megkapott támogatás összege nem éri el a normatíva ötödét. A Főváros, illetve a kerületek költései jelentősen meghaladják az országos átlagot, továbbá az adóerő nagyságából kifolyólag a város támogatásra nem jogosult. Külön kiemelendő, hogy a ténylegesen felmerülő felhalmozási célú kiadások közel 60%-a is itt merül fel IVÓVÍZZEL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁSOK Az ivóvízzel és szennyvízzel kapcsolatos közszolgáltatásokért a fogyasztók a közszolgáltatóknak szolgáltatási díjat fizetnek. A szerkezet vizsgálatát a továbbiakban a MEKH által biztosított adatszolgáltatás alapján végezzük el, amelynek főbb jellemzői a következők: Csak az önkormányzati többségi tulajdonban lévő szolgáltatók adatait tartalmazza, az öt állami víziközmű-szolgáltató adatait nem; Mivel az adatokat csak olyan bontásban kaphattuk meg, hogy az egyes közszolgáltató teljesítménye ne legyen beazonosítható, ezért felhasználói egyenérték alapján lettek bekategorizálva a szolgáltatók és öt csoport lett megállapítva a felhasználói egyenérték alapján; A kapott adatok: jellemző naturáliák, és bevételi adatok, mérleg és eredmény kimutatás. 96/202. oldal

97 AZ IVÓVÍZ SZOLGÁLTATÁS KÖZSZOLGÁLTATÓKNÁL JELENTKEZŐ KÖLTSÉ- GEK ÉS BEVÉTELEK BEMUTATÁSA A következő táblázat egységesen mutatja be a fajlagos bevételeket és ráfordításokat az öt szolgáltatói csoportra. A további összehasonlíthatóság kedvéért a táblázat utolsó két sorába tettük az átlagos lakossági és nem lakossági díjak számított fajlagos értékét. 45. táblázat A víziközműszolgáltatók ivóvízszolgáltatásra vonatkozó jellemző fajlagos bevételei és ráfordításai 2016 (/m 3 ) I. csoport II. csoport III. csoport IV. csoport V. csoport Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Összes bevétel Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Ráfordítások összesen Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Átlagos számított lakossági vízdíj Átlagos számított nem lakossági vízdíj A táblázatból láthatjuk, hogy az öt szolgáltatói csoportból kettő veszteséges volt, illetve, hogy a másik három csoport megtérülése is alacsony mértékű. A veszteséget két tényező okozza, egyrészt a magasabb fajlagos ek, másrészt a bevételek, amelyek az alacsonyabban megállapított vízdíjak miatt nem elegendők a ek megtérüléséhez. A magasabb eket indokolják az átlaghoz képest magasabb víztermelési, vízátvételi ek (II. és IV. csoport), a magasabb vízelosztási ek (II., III. csoport), a magasabb karbantartási ek (II., III., IV. csoport), és a magasabb vízveszteség (I., II., III., IV. csoport). Mind az öt csoportra általánosságban megállapítható, hogy a magas karbantartási és különösen hibaelhárítási ek és a vízveszteség (amely európai átlagban egyébként nem számít kiemelkedően magasnak) nagyban csökkenti az egész szektor hatékonyságát és nehezíti a megtérülést a fogyasztók számára megfizethető díjak mellett. A magasabb víztermelési, vízátvételi eket a víztermelés technológiájával és a vízátvétel szükségességével hoztuk kapcsolatba. A vízelosztási eknél az alacsonyabb eket a hálózat kihasználtságának magasabb szintje eredményezheti. A magasabb karbantartási, hibaelhárítási eket pedig az ivóvízhálózat állapotával tudtuk összefüggésbe hozni. 97/202. oldal

98 A mérethatékonyság az összesített adatok alapján nem érvényesül a szektorban, ezt a fenti táblázat ráfordítások összesen sorából láthatjuk. Tehát a nagyobb számú felhasználói egyenértéket ellátó szolgáltatók nem tudnak alacsonyabb fajlagos működési értékeket felmutatni. A fajlagos ekre tehát nem az ellátott felhasználók száma van hatással, hanem az egyéb, fentebb vizsgált tényezők, mint a víztermelés módja, a hálózat relatív hossza és kihasználtsága, a vízveszteség és karbantartási különbségek. Természetesen a beruházás és rekonstrukció mértéke szintén befolyásolhatja, de ennek hatását nem tudtuk vizsgálni. A bevételi oldalt vizsgálva láthatjuk, hogy a díjak sem úgy lettek megállapítva, hogy a et fedezni tudnák. Például a IV. csoport, amely a második legmagasabb ekkel jellemezhető, rendelkezik a második legalacsonyabb vízdíjakkal mind a lakossági, mind a nem lakossági kategóriák esetében. A megtérülés tehát nem biztosított, pedig még nem is beszélünk a teljes ek megtérüléséről, mivel a vizsgált ek nem tartalmazzák a rekonstrukciók szükséges mértékének fedezetét A VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÁS ÁLLAMI TÁMOGATÁSA A közműves víz- és szennyvízszolgáltatás biztosítására központi működési támogatás nincs, ugyanakkor a Ktv. 3. mellékletének I. fejezetében a lakossági víz- és csatornaszolgáltatási díj csökkentésére, illetve az átmeneti ivóvízellátás biztosítására tartalmaz pályázati forrást. A támogatás településenkénti összegének megállapítása során figyelembe kell venni az adott település lakosainak szociális helyzetét is. A központi vetés szintén ebből a keretből támogatja azon önkormányzatokat, ahol az egészséges ivóvizet zacskós vagy palackos kiszerelésben, illetve tartálykocsis szállítással biztosítani. Az uniós pályázatokhoz szükséges önrészt kisebb részben az önkormányzatok saját vetésükből, nagyobb részben a központi vetésből erre elérhető támogatásból fedezik AZ IVÓVÍZ SZOLGÁLTATÁS ÖNKORMÁNYZATOKNÁL MEGJELENŐ KÖLTSÉ- GEINEK ÉS BEVÉTELEINEK BEMUTATÁSA Az önkormányzati és bevétel adatokat a közműves ivóvíz és szennyvíz szolgáltatásra közösen mutatjuk be. A szolgáltatóknál jelentkező adatok jellemzően működési eket tartalmaznak, amelyek a jelenlegi vizsgálat szempontjából elsősorban relevánsak. Ezt egészítik ki az önkormányzatok beszámolóiban megjelenő adatok, amelyek a rendelkezésünkre bocsátott MÁK adatbázis 2015-re és 2016-ra vonatkozó önkormányzati, társulási bevételeit és kiadásait tartalmazza, amely jellemzően a fejlesztési kiadásokat és az azok lebonyolítását lehetővé tévő bér- és dologi eket tartalmazza. Ezek az adatok a jelen kutatás szempontjából kevésbé relevánsak, ugyanakkor a teljes szemlélet jegyében kiegészítik a közszolgáltatóknál megjelenő adatokat. A két adatbázis egymással nem öszszehasonlítható, mivel más bontásban tartalmazza az adatokat. A következőkben az önkormányzati beszámolók alapján mutatjuk be az önkormányzatok és önkormányzati társulások ivóvíz és szennyvíz célra könyvelt bevételeit, kiadásait. A működtetés (üzemeltetés és karbantartás) ei a szolgáltatóknál jelentkeznek, amelynek fedezete finanszírozási oldalon a szolgáltatási díjak és egyéb saját bevételek. A rekonstrukciós ek nagyobbrészt az ellátási felelősnél (önkormányzatnál) jelent- 98/202. oldal

99 keznek, ugyanakkor ez függ az önkormányzat és víziközmű szolgáltató közötti közszolgáltatói szerződéstől is. A következőben bemutatásra kerülő adatok tehát csak az önkormányzat vagy víziközmű társulat által megvalósuló fejlesztéseket tartalmazzák, illetve az azok kapcsán megjelenő személyi és dologi eket, pl. programirodák fenntartása, megrendelt tervezői szolgáltatások stb. A következő ábrák COFOG kódonkénti megbontásban tartalmazzák a főbb kiadási és bevételi adatokat 2015-re és 2016-ra. Az adatok a következő COFOG kódokon jelennek meg: Víztermelés, -kezelés, -ellátás Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása 9. ábra: Az önkormányzatok ivóvíz és szennyvíz szolgáltatással kapcsolatos kiadásai () Az ábrából is látszik, hogy a as programozási időszakban kiemelt prioritású ivóvíz minőségi és szennyvízhálózat építési, szennyvíztisztítási projektek 2015-ös kötele- 99/202. oldal

100 ző projektzárása miatt igen jelentős, összességében mintegy 330 mrd forint értékű fejlesztés összpontosult erre az évre, míg 2016-ban mindössze 46 mrd forint értékű fejlesztés zajlott. A fejlesztési célok közül kiemelkedett a szennyvízcsatorna hálózatok építés, amelyet a vízminőségi célú beruházások követtek. Meglepően magas volt a szennyvíziszap kezelési, ártalmatlanítási fejlesztések is, ami azért meglepő, mivel mint a következő ábrán láthatjuk, - az gyakorlatilag támogatás nélkül valósult meg. A fejlesztésekhez kapcsolódó működési ek inkább szolgáltatás megvásárlásával (dologi ek), mint saját megvalósításban (személyi ek) történtek. A karbantartási ek alacsony voltát indokolja, hogy azokat a szennyvíz szolgáltatók általában működési eik terhére finanszírozzák, de így is előfordul, hogy ez is az önkormányzatok eként jelentkezik. A rekonstrukciók alacsony értéke (2015-ben mindössze 3,8%, ban 4,3%) viszont azért nem érthető, mivel az EU-s pályázatok minimum 5%-os rekonstrukciós keretet lehetővé tettek, és az önkormányzatok saját forrásból is kell, hogy rekonstrukciókat hajtsanak végre, minimum a vagyonhasználati díjak értékéig. 10. ábra: Az önkormányzatok ivóvíz és szennyvíz szolgáltatással kapcsolatos bevételei () A bevételek tekintetében láthatjuk, hogy a bevételek döntő többsége az államháztartáson belülről érkező felhalmozási támogatás, amely az EU-s és az azokat kiegészítő vetési támogatásokat jelenti. A tulajdonosi bevételek jelentik a vagyon használatáért a szolgáltatók által fizetett díjakat, amelyeket az önkormányzatok minimálisan rekonstrukcióra, fejlesztésre kell, hogy fordítsanak. Az államháztartáson belülről érkező működési célú támogatások elsősorban azon települések számára igénybevehetők, ahol a nem megfelelő vízminőség miatt tartósan ideiglenes vízellátást kell biztosítani a lakosságnak, vagy ahol nagyon magasak a vízdíjak. A ek és bevételek különbsége nagyságrendileg kiteszi az önkormányzatok hozzájárulását a ekhez. Ez a legkiemelkedőbb a szennyvíziszap kezelési, ártalmatlanítási projektek esetén, ami azt jelenti, hogy az önkormányzatok a szennyvíztisztítási projektekhez kapcsolódva saját forrásból valósították meg ezeket a fejlesztéseket. 100/202. oldal

101 6.21. SZENNYVÍZZEL, CSAPADÉKVÍZZEL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁ- SOK KÖZMŰVES SZENNYVÍZSZOLGÁLTATÁS A szennyvízszolgáltatás közszolgáltatóknál jelentkező einek és bevételeinek bemutatása A következőkben bemutatjuk az eredménykimutatás főbb fajlagos értékeit. 46. táblázat A víziközműszolgáltatók szennyvízvízszolgáltatásra vonatkozó jellemző fajlagos bevételei és ráfordításai 2016 (/m 3 ) I. csoport II. csoport III. csoport IV. csoport V. csoport Eladott áruk beszerzési értéke Egyéb bevételek Bevételek összesen Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Összes ráfordítás Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Fedezet -9,8-1,1-42,7-39,1-53,4 A táblázat alapján láthatjuk, hogy két szolgáltatói csoport veszteségesen üzemelt, másik két csoport pedig nullához közeli eredményt mutatott 2016-ban. Felhívjuk a figyelmet a táblázat legalsó sorára, amelyben a fedezetet (fajlagos díjbevétel-fajlagos működési ) mutatjuk be. E szerint a díjbevételek még a működési ek fedezetét sem biztosítják. Az V. csoport az egyéb bevételekből biztosította végül a nyereségességét. A magasabb fajlagos eket a következő főbb tényezők eredményezik: a kényszeráramú vezetékszakaszok aránya, amely a legnagyobb veszteséget kimutató III. csoportban kiemelkedő, több mint hatszorosa a II. és V. csoporténak; a kis kapacitású szennyvíztisztítók magas aránya, amely az I., II. és IV. csoportra jellemző; a magas hibaelhárítási, amely mindenhol magas, de különösen a III. és V. csoportban; a magas infiltráció (szennyvízmennyiség különbözet), amely leginkább a IV. csoportra jellemző; a szennyvíziszap kezelés és hasznosítás magasabb e az V. csoportnál jelentkezik. Az alacsony hálózat kihasználtság és a magasabb tisztítási fokozat növelő hatását a megkapott adatok alapján nem tudtuk kimutatni. A mérethatékonyság az összesített adatok alapján nem érvényesül a szektorban, ezt a fenti táblázat ráfordítások összesen sorából láthatjuk. Tehát a nagyobb számú felhasználói egyenértéket ellátó szolgáltatók nem tudnak alacsonyabb fajlagos működési értékeket felmutatni. A fajlagos ekre tehát nem az ellátott felhasználók száma van hatással, hanem az egyéb, fentebb vizsgált tényezők. 101/202. oldal

102 A víz- és szennyvízszolgáltatás állami támogatása és önkormányzatoknál jelentkező einek és bevételeinek bemutatása A szektor állami támogatását, illetve a közműves szennyvíz szolgáltatásra vonatkozó önkormányzati adatokat az ivóvíz szolgáltatásról szóló részben mutattuk be NEM KÖZMŰVES SZENNYVÍZSZOLGÁLTATÁS A nem közműves szennyvíz szolgáltatás támogatása a lakossági ráfordítások (díjak) csökkentéséhez járul hozzá, s a Kvt. 2. mellékelte I. 2. fejezett a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítását szolgálja. A támogatás a háztartási szennyvíz mennyisége (m 3 ) után illeti meg azon települési önkormányzatokat, amelyek közszolgáltatói szerződés alapján közműves csatornahálózattal el nem látott településrészekről gyűjtik össze a szennyvizet. Az Európai Uniós pályázatok jelenleg a lakosegyenérték alatti települések autonóm és természetközeli szennyvízkezelés megvalósítására, főként egyedi szennyvízkezelő berendezések beszerzésére nyújtanak támogatást. A pályázatokhoz szükséges önrészt kisebb részben az önkormányzatok saját vetésükből, nagyobb részben a központi vetésből erre elérhető támogatásból fedezik. A következő ábra mutatja a főnél kisebb településeket, színessel jelölve, ahol kialakították a közműves szennyvízelvezetést, - jelölve a fajlagos elvezetett szennyvízmennyiséget is -, és szürkével, ahol nincs vezetékes közműhálózat. 11. ábra: A 2000 LE alatti települések, fajlagos vízfogyasztás (liter/fő/nap), ahol megvalósult a közműves szennyvízelvezetés TFH közszolgáltatás A működés eire vonatkozóan tény adatbázissal nem rendelkezünk. Kifejezetten települési folyékony hulladék gyűjtésre vonatkozóan nincs külön COFOG kód. Naturáliára vonatkozó adat, nevezetesen A településről közvetlenül a szennyvíztisztító telepre szállí- 102/202. oldal