A megvalósítás ideje: 2010.június 21 június 26. Készült: Ábrányi Emil Általános Iskola, Nyírábrány

Átírás

1 Ha azt akarod, hogy a világ elismerje emberi rangodat, ismerd el te is a magad rangját. S viselkedj annak megfelelően ( Márai Sándor) A megvalósítás ideje: 2010.június 21 június 26. Készült: Ábrányi Emil Általános Iskola, Nyírábrány Szerkesztette: Borza Beáta, Matlag Attila, Szilágyiné Fényi Anita 1

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető A. Nyári napközis tábor a Pedagógiai program tükrében.3 B. Nyári napközis tábor a Szabadidős tevékenység tükrében 3 C. Nyári napközis tábor a Kulcskompetenciák tükrében.4 D. Nyári napközis tábor a NAT tükrében.4 E. Nyári napközis tábor az Illemszabályok tükrében..5 II. A nyári napközis tábor időtartama és ütemezése..6 III. A nyári napközis tábor feltételei. 6 IV. Erőforrások..6 V. A nyári napközis tábor célja és feladata..7 VI. Megvalósítás témakörei.8 VII. Témakörháló 14 VIII. Témakörök feldolgozásának tevékenységformái, módszerei,célrendszere 15 A. 1.nap Tevékenységformái,módszerei,célrendszere 16 a) 1.nap Tevékenységháló 17 b) 1.nap Illemteszt.18 B. 2.nap Tevékenységformái,módszerei,célrendszere.20 a) 2.nap Tevékenységháló 21 2

3 b) 2.nap Illemteszt.22 C. 3.nap tevékenységformái,módszerei,célrendszere..24 a) 3.nap Tevékenységháló 25 b) 3.nap Illemteszt 26 D. 2.nap Tevékenységformái,módszerei,célrendszere.28 c) 4.nap Tevékenységháló...29 d) 4.nap Illemteszt.30 E. 3.nap tevékenységformái,módszerei,célrendszere.32 c) 5.nap Tevékenységháló 33 d) 5.nap Illemteszt...34 IX. Megvalósítás,Lebonyolítás 36 A. Időterv.36 B. Forgatókönyv..46 X. Zárónap..52 A. Zárónap Témakörháló.54 XI. Visszacsatolás.55 3

4 XII. XIII. XIV. A. Kérdőív tanulói..55 B. Kérdőív szülői.56 C. Kérdőív tanári.57 D. Tapasztalatok összegzése, rögzítése..58 Várt eredmények.59 Eredmények terjesztése.59 Értékelés,monitoring...59 Melléklet I. BEVEZETŐ A Nyári Napközis Táborunk központi tematikájának a HH-s tanulók magatartás - és viselkedés kultúrájának fejlesztését jelöltük meg célként. A magatartás - és viselkedéskultúra nemcsak a társadalmi érintkezés szabálykörét, az élet minden területén megjelenő illemtant jelenti, hanem magában foglalja mindazt, ami a környezettudatos magatartással és az egészséges életvezetéssel, testi- lelki harmóniánkkal kapcsolatos. A. Nyári napközis tábor a pedagógiai program tükrében Az iskolánk pedagógiai programjában is központi szerepet kapnak azon elvek érvényesülése, melyek a nevelési rendszerünkbe beépülve részben enyhítik a családi eredetű szociális hátrányokat, illetve kiteljesíthetik a tanulói személyiséget. Pedagógiai alapelveink meghatározzák a legfontosabb pedagógiai feladatokat, amelyek a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesítik magukban a következő tulajdonságokat: Tanulóink vegyék észre és értékeljék a jót, előzzék meg, ismerjék fel a rosszat. Alakuljon ki bennük az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normái és helyes formái. 4

5 Ismerjék meg nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait. Tápláljuk bennük a haza megbecsülését a szülőföld iránti szeretetet. Ismerje, tisztelje és óvja a természet értékeit. Viselkedjen a társadalmilag elfogadott normák szerint az emberi és természeti környezetben. Viselkedjen udvariasan, legyen beszéde kulturált, különböző kommunikációs helyzetekhez adekvát. Ismerje és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat. Ismerje és tartsa be a különféle közösségek (család, iskola. társadalmi közegek) együttélését biztosító szabályokat. Ismerje és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit. Legyen szellemileg és testileg egészséges, edzett;éljen egészségesen, szeresse a sportot. mozgást. Megjelenése és személyes környezete legyen tiszta, ápolt, gondozott. Legyen érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó,gyakorlatias. Legyen képes tudását folyamatosan gyarapítani, azt átadni, önálló ismereteket szerezni. Legyen képes társaival együttműködni, toleráns magatartást tanúsítani. B. Nyári napközis tábor a szabadidős tevékenység tükrében Iskolánkban a tanórán kívüli nevelés, a tanítási blokkokat összekötő szabadidős tevékenységek a pedagógiai programunk szerves részét képezik és átszövik a tanulóink iskolai életét. A szabadidős foglalkozásokon teremtett lehetőségek segítik a társas kapcsolatok, a sokszínű és egészséges életmód, a helyes magatartási szabályok, a kulturált viselkedés, a tanulói aktivitás kialakulását és fejlesztését és egyben hozzásegítenek bennünket tanítványaink alaposabb megismeréséhez. 5

6 A szabadidős programok, így a nyári napközis táborunk tevékenységformáival igyekszünk mintát adni tanulóinknak a szabadidős tevékenységeik hasznos eltöltéséhez. Ezen tevékenységformák hatására: Megváltozik a tanuló es a közösség kapcsolata. A tanulók és pedagógusok együttműködése szorosabbá válik. Fejlődik a tanulók aktivitása, alkotóképessége. Növekszik az önbizalmuk. Törekszenek a sikerélmény elérésére. Fokozatosan érdeklődővé válnak a tanulást, ismeretbővítést elősegítő programok iránt. Fokozatosan felismerik a szabadidő kulturált eltöltésének lehetőségeit. Bővül a kapcsolatuk a szerzett tapasztalatok alapján a tágabb környezetükkel. Így a szabadidős tevékenység a személyiség önmegvalósításának szerves részévé válik. Minden gyermek olyan kedvelt időtöltésben vesz részt, amely megfelel a műveltségi szintjének, életkorának, magatartásmintájának,teljes személyiségének. A szabadidő hasznos és változatos eltöltése tehát, visszahat a tanulókra és alakítja személyiségüket. C. Nyári napközis tábor a kulcskompetenciák tükrében Igyekeztünk táborunk programját úgy felépíteni, hogy az egyes tevékenységformák fejlesszék tanulóink kulcskompetenciáit. Ezért a kulcskompetenciákra épülő fejlesztési feladatok a tábor minden egyes témakörét áthatják azzal a fontos pedagógiai feladattal, hogy a tanulóink magatartás- és viselkedéskultúrája is gazdagodjék. A kulcskompetenciákra minden egyénnek szüksége van. Ezek a feltételei a személyes boldogulásnak, a társadalmi beilleszkedésnek és a sikeres munkavégzésnek. Így olyan képességek birtokába juthatnak tanulóink, amelyekkel gyorsan és hatékonyan tudnak alkalmazkodni a világhoz a társadalom tevékeny polgáraként. A családi ház mellett az iskola a tanulók elsődleges nevelője.tanulóink összetétele az elmúlt tanévekben a HH/HHH s tanulók számának nagymértékű növekedésével sokat változott. Ezért fontosnak tartjuk iskolán kívüli programokon belül is a kulcskompetenciák fejlesztésébe beépítve a megfelelő magatartás és viselkedéskultúra beágyazódását személyiségükbe. D. Nyári napközis tábor a NAT tükrében Témaköreinken, tevékenységformáinkon keresztül a tanulók elsajátítják és gyakorolják a mindennapok viselkedési kultúrájának alapvető ismereteit. Mindezen ismeretek elsajátítása során fejlődnek a tanulók NAT által meghatározott fejlesztendő területei is: 6

7 Énképük és önismeretük : alakítjuk bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot azáltal, hogy aktív részeseivé válnak programjaink során saját nevelésük személyes biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában. Hon és népismeretük: gyakoroltatjuk azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, lakóhely, a szülőföld és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezzel való azonosuláshoz vezet. Segítjük programjainkkal a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és a társadalmi környezettel. Európai azonosságtudatuk, egyetemes kultúrájuk: magyarságtudatukat megőrizve segítjük őket nyitottá és elfogadóvá válni a más kultúrában élő népek szokásaival szemben,illetve a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások és a másság iránt. Környezeti nevelésük: megismertetetjük őket olyan magatartási formákkal, amelyek segítségével bekapcsolódnak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe,gyarapításába. Erősödik a természet iránti tiszteletük, a felelősségérzetük a környezeti károk megelőzésére. Testi és lelki egészségük: felébresztjük bennük és erősítjük az egészséges állapot örömteli megélését, és a harmonikus élet értékként való kezelését. Felkészülésük a felnőtt lét szerepeire: Tudatosan fejlesztjük tevékenységformáinkkal a szociális és társadalmi kompetenciáikat azáltal, hogy erősítjük a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel, versengéssel kapcsolatos képességeiket. E. Nyári napközis tábor az illemszabályok tükrében A táborunk megszervezéséhez az alapvető illemszabályok ismeretét vettük alapul és azok köré csoportosítottuk programjainkat is. Minden civil társadalom alapja az emberi méltóság tisztelete, amelynek gyökerei az erkölcsben és a konvenciókban, vagyis a viselkedési szokások formáiban rejlenek. A jó modor, az illem követelményei nemzetköziek. Nincsenek külön illemszabályok a felnőtteknek és külön gyerekeknek. Legfeljebb az alkalmazásukban lehet különbség. Az illemszabályok nem törvények, senki és semmi nem kötelez bennünket a megtartásukra. Ha megszegik őket, nem vonnak felelősségre érte. Vannak azonban másféle következményei, amelyeket vállalnunk kell. A megfelelő illemszabályok betartása könnyebb beilleszkedést jelent rohanó társdalmunkba. Úgy gondoljuk a mai túlhajszolt életmód mellett,egyre kevesebb időt szakítanak a szülők e fontos prbléma megtanítására, gyakoroltatására.ezért tartjuk fontosnak, hogy ebben a fontos kérdésben az iskola is kivegye a részét. Így táborunkat az illemtan köré, illetve a mindennapjainkat átszövő illemszabályokkal kapcsolatos tevékenységformák köré, szűkebb és tágabb társadalmi környezetünkben csoportosítottuk. Megkönnyítve ezzel a gyermekeink megfelelő szokásrendszerének kialakulását, a társadalomba való beilleszkedését. 7

8 II. A NYÁRI NAPKÖZIS TÁBOR IDŐTARTAMA ÉS ÜTEMEZÉSE A nyári tábor teljes időtartama: nap Megvalósítása: Napközis táborként iskolánkban történik Résztvevők: 30 tanuló (5 fő 2.osztályos, 5 fő 3.osztályos, 6 fő 4.osztályos, 5 fő 5.osztályos, 7 fő 6.osztályos, 2 fő 7.osztályos) Időpont: június 21 június 26. Táborzárás: 2010.június Helyszín: Ábrányi Emil Általános Iskola III. ERŐFORRÁSOK 1. TÁMOP Intézményi pályázat 2. A TÁMOP programban résztvevő osztályok tanulói és a TÁMOP programban résztvevő pedagógusok 3. Az iskola igazgatója és a program szakmai vezetője 4. A TÁMOP programban résztvevő tanulók szülei 5. A programban előadást vállaló szakemberek 6. A programban múzeumpedagógiai foglalkozást vállaló szakemberek 7. A debreceni VALCER TÁNCSTÚDIÓ táncos párjai és vezetőjük 8. A debreceni ABIGÉL tánccsoport és vezetőjük 9. A programban drámapedagógiai foglalkozást vállaló Drámapedagógus 10. VOLÁN közlekedési vállalat autóbusza 11. A debreceni BLAHÁNÉ ÉTTEREM 8

9 12. Az iskola Élelmezésvezetője és a konyhai dolgozók 13. A debreceni LOGI-SULI szakemberei IV. A NYÁRI NAPKÖZIS TÁBOR FELTÉTELEI 1. Személyi feltételek: A TÁMOP programban résztvevő osztályok tanulói A TÁMOP programban résztvevő pedagógusok Az iskola igazgatója és a program szakmai vezetője A TÁMOP programban résztvevő tanulók szülei Az iskola Élelmezésvezetője és a konyhai dolgozók A programra felkért külső szolgáltatók 2. Infrastrukturális feltételek: Az iskola épülete,tantermei, tornaterme Az iskola udvara Az iskola ebédlője Közlekedési hálózat Nyírábrány Debrecen-Álmosd útvonalakon 3. Tárgyi feltételek: Kerékpárok Laptopok,Internet-hozzáférés Projektor 4. Pénzügyi feltételek: TÁMOP Intézményi pályázat finanszírozásából külső szolgáltatások megvásárlása: - Külső előadók megvásárlása - Utaztatási szolgáltatás megvásárlása - Étkeztetési szolgáltatás megvásárlása V. A NYÁRI NAPKÖZIS TÁBOR CÉLJA ÉS FELADATA E változó korban, a felgyorsult társadalmi fejlődés során megváltoztak, érvényüket vesztették, illetve átalakultak a tanult illemszabályok, magatartáskultúrák. Ezért különösen nehéz értékrendről, értékekről,elvárásokról szólni. A családi normák világán túl az iskola a legfontosabb társadalmi közeg. 9

10 A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. A viselkedés - és magatartáskultúra alapjainak, mint az illemszabályok gyakorlása és elsajátítása, környezettudatos magatartás fenntartása, egészséges életmód igényének fejlesztése, hazai értékeink megbecsülése, pozitív énkép kialakítása fontos szerepet játszik a tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez, azaz elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos kialakításában és fejlesztésében. Kiemelt célok: 1. A tanulók ismerjék meg a mindennapok viselkedési kultúrájának alapvető alapismereteit. 2. Fejlődjön a tanulók önismerete, személyisége a viselkedéskultúrájuk ismeretével és gyakorlásával. 3. Ismerjék meg önmagukat és egymást, legyenek közösségük és saját személyiségük tudatos formálói. 4. Tényként kezeljék azt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteik, választásaik, személyközi kapcsolataik minőségének függvénye. 5. Alakuljon ki bennük az egészséges életvezetés igénye és gyakorlata. 6. Alkalmazzák a társadalmi normáknak megfelelő tanult és ismert magatartási formákat és szabályokat a mindennapi életben. 7. Gyakorolják a társas érintkezési formák szabályait, konkrét élethelyzetekben. 8. Érezzenek felelősséget a természeti, társadalmi és emberi környezetükért, legyenek annak aktív alakítói és formálói. 9. Legyenek tisztában a közlekedésben elvárható viselkedési, magatartási normákkal, tudjanak helyesen alkalmazkodni a tömegközlekedési eszközökön kialakult szokásokhoz Alkalmazzák tudatosan a viselkedési szabályok azon részét az iskolai életben, amelyek ott alkalmazhatóak. A nyári tábor feladata: Ismerje a kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás szabályait, a kulturált beszélgetés és vita módjait. Tudjon viselkedni nyilvános helyeken és különböző társasági körökben. Ismerje a korszerű gasztronómia alapjait, legyen jártas az étkezési szokásokban, ismerje az egészséges táplálkozás alapelveit. A tanuló ismerje az ápoltság jeleit, az ízléses öltözködés módjait. 10

11 A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe,gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Magatartásukban alakuljon ki és erősödjön meg a személyes biztonságra való törekvés. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelésében és megoldásában. Ismerjék fel a szabadidejük változatos eltöltésének lehetőségeit. VI. MEGVALÓSÍTÁS TÉMAKÖREI A nyári napközis táborunk megvalósításához a következő témaköröket dolgoztuk fel és csoportosítottuk köréjük a tábor napjainak egyes tevékenységformáit: 1. Környezetkultúra, környezettudatos magatartás: A környezettudatosságra nevelés alapvető célja a környezeti nevelés, a környezeti kultúra és az ökológiai szemlélet megalapozása. Cél az, hogy a tanulók életmódjának része legyen a természet védelme, tisztelete és a felelősségteljes magatartás. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük természeti értékeinek megóvásába, gyarapításába. Tekintsék megőrizendő értéknek élő környezetük sokféleségét, tudatosuljon bennük, hogy azok pótolhatatlan értékeket képviselnek. Ismerjék meg a környezeti problémákat, környezeti ártalmakat, valamint azok következményeit. Célok, feladatok: Legyenek képesek úgy élni, hogy ne veszélyeztessék a természet megóvását és a társadalom fenntartható fejlődését. Tudatosuljon bennük a környezetbarát emberi magatartás. Váljanak érzékennyé a környezeti problémák iránt. Ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetük természeti értékeit. Alakuljon ki bennük az értékek megőrzésének, védelmének igénye. Váljon az életmódjuk részévé a természet védelme, tisztelete és a felelősségteljes viselkedés a természeti környezettel szemben. 2. Testi-lelki egészség megőrzése: Az egészség a teljes testi, lelki és szociális harmónia állapota, Az egészség olyan érték, amelyet az egyénnek és a közösségnek egyaránt óvni, védeni kell. Erkölcsi kérdés, hiszen önmagunkért és másokért is felelősséget vállalunk. Az egészséges életmódra nevelés hatékony módszere a megelőzés, amely feltételezi az ismeretek közlését, elsajátítását és a magatartás pozitív irányú befolyásolását. 11

12 Célok, feladatok: Alakuljon ki bennük a pozitív beállítódások, magatartások, szokások az egészséges életmóddal kapcsolatban. Kezeljék értékként az egészséget. Tudatosuljon bennük az egészséges táplálkozás lényege. Ismerjék fel, hogy milyen összefüggés van az életmód, a környezet, a viselkedés és az egészségi állapot között. Sajátítsák el a helyes viselkedésmódokat a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására. Alakuljanak ki bennük a tevékeny egészségmegőrző szokások. Motiválja a tanulókat az egészséges életmód kialakítására, továbbvitelére és az elsajátított magatartásformák szinten tartására és fejlesztésére. 3. Közlekedés: A közlekedésre nevelés szerves része a Nemzeti Alaptantervnek, sőt a kormányprogram is azt célozza, hogy a KRESZ legfontosabb elemeinek oktatása az általános iskolában megtörténhessen, hiszen közlekedési szabályokat oktató szervezetek tananyagában nem szerepel a kulturált közlekedés, az udvariasság, a figyelmesség mások iránt. Célok, feladatok: Ismerje és alkalmazza az udvarias magatartási szokásokat a közlekedésben, közlekedési eszközökön. A közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokások, elvárt udvariassági szabályok rendszerezése, alkalmaztatása. Ismerje lakhelyének közlekedési rendjét. Legyen képes balesetmentes közlekedésre a tanult közlekedési ismeretek betartásával. Fejlődjön a közúti közlekedéshez szükséges képességei és készségei. Ismerje fel a kerékpár, mint fontos környezetbarát közlekedési eszköz fontosságát. A gyalogosok kötelességeinek és jogainak megismerése a városi-közúti közlekedésben. Ismerje a kerékpáros közlekedés szabályait, a kerékpárosokra vonatkozó jelzőtáblák, útburkolati jelek jelzéseit. 4. Énkép, önismeret: Ezen személyiségjegyek döntően meghatározzák tevékenységeink jellegét és irányultságát. Tartalmazzák a saját képességeinkről kialakított véleményt is, ezért befolyásolják a tevékenység hatékonyságát, ismeretszerzési folyamat aktivitásának mértékét, az igényeket és az elvárásokat a saját teljesítménnyel szemben. Az ember társas lény. Az énkép és az önismeret kialakulását döntően a környezete formálja és alakítja. Kialakulásában meghatározó a szülők, pedagógusok és az 12

13 egész kortárscsoport véleménye, fejlesztő értékelése. Ezek hatása csak akkor érvényesül, ha a tanuló ezeket elfogadja, beépíti énképébe és azok az önismeretük szerves részévé válhatnak. Célok,feladatok: Reális kép kialakítása önmagáról, képességeiről, igényeiről és az önmagával szemben támasztott elvárásokról. Alakuljon ki az önkontroll, a felelősség önmagunkért, az önfejlesztés igénye és a személyes méltóság megőrzése. Találja meg helyét saját közösségében. Értékelje pozitívan saját elért eredményét és ismerje el társai teljesítményét. Tudatosuljon bennük, hogy az önismeret az önfejlesztés alapja. 5. Információszerzés,Internet-számítógép használat: A NAT fontosnak tartja a tartalmilag korszerű, a technológiai fejlődéssel lépést tartó ismeretek biztosítását, illetve a mindennapi élet szerves részévé vált és egyre bővülő eszköztár gyakorlati alkalmazásának elfogadását. Mivel az informatikai termékek átszövik világunkat, csak azok fogják tudni jól kihasználni a z információs társadalom adta lehetőségeket, akik megismerik és alkalmazzák ezeket az informatikai eszközöket. A digitális kompetencia fejlettsége fontos a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Fontos tehát a tanulók természetes kíváncsiságának felkeltése, nyitottságuk, kreativitásuk megőrzése. Célok, feladatok: Értse meg, hogy az információknak változatos megjelenési formája van. Legyen képes a különféle módon megjelenő információt felismerni, értelmezni, kezelni. Ismerkedjen meg a világháló információszerzési lehetőségeivel. Informatikai eszközök alkotó használata révén képes legyen az információkat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Váljék igényévé az informatikai környezet célszerű felhasználása. 6. Európai azonosságtudat: Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká hangsúlyozza a NAT, mint kiemelten fejlesztendő területet. Fontos, hogy megismerjék az egyetemes emberi civilizáció sokszínűségét. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Váljon igényükké,hogy legyen friss információjuk az emberiség közös globális problémáiról és az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. 7. Hon és népismeret: 13

14 Egyéni és közösségi tevékenységek során olyan ismereteket gyűjtsenek, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezzel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Ezáltal elősegíthetjük egy harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és a társadalmi környezettel. Célok, feladatok: Tudatosuljon bennük,hogy a természeti és társadalmi örökségünk, az élő és élettelen természeti értékeink nemzeti kincsnek számítanak. Tiszteljék a városi és vidéki élet hagyományait. Tartsák fontosnak a hagyományok eredetét,jelentőségét és az emberi nagyság tiszteletét. Erősödjön hazaszeretetük és nemzeti identitásuk. 8. Viselkedéskultúra: A lelki egészség része a fegyelmezettség, belső lelki összerendezettség. Az emberi kapcsolatok bármennyire is szabályozottak részben változnak, részben természetes velejárói az emberi kapcsolatoknak, ezeket a mintákat meg kell tanulni annak érdekében, hogy a társadalomba való beilleszkedés lehetővé váljon. Célok, feladatok: Ismerjék meg a fegyelemre vonatkozó szabályokat, elveket. Fejlődjön ki bennük a fegyelmezett magatartás, viselkedés és cselevés szokásai. Alakuljon ki bennük a tisztelettudó, intelligens, kulturált magatartás. Fejlődjön a kulturált beszédmodoruk a közösségfejlesztés érdekében. Lépjenek fel nyugodtan, higgadtan a másik fél személyiségét, érdekeit tiszteletben tartó konfliktushelyzetekben is. 9. Kooperativitás: A kooperatív tanulás szituációiban a diákok erősebben motiváltak, és mivel tanulásuk aktivitáshoz, tevékenységhez kötődik, többet is tanulnak, mint a versenyhelyzetben tanuló legtöbb diák. Ez a tanulási mód jobban fejleszti a problémamegfogalmazás, a problémamegoldás, az elemzés, a kutatás képességeit. Ezek a képességek alkotófolyamatokat indítanak el és fejlesztenek. Mindenkinek lehetősége van kommunikálni a társaival a közös munka során. Számos tapasztalatokat szereznek az eredményes, kölcsönösen elfogadható kommunikáció formáiról, és kimunkálják saját hiteles és célravezető kommunikációs formáikat. A diákok megtanulják a munka során,hogyan viszonyulnak társaikhoz a jobb munkakapcsolat kialakítása érdekében. Ez a pozitív viszonyulás erősíti, és jelentősen elősegíti a szocializációt. A diákok több visszajelzést kaphatnak társaiktól. A pozitív visszajelzés énerősítő, önbizalomnövelő hatású, és ugyanilyen fontos a kritika mások számára elfogadható formában történő kifejezésének és a kritika elfogadásának megtanulása is. 14

15 A diákok sokféle típusú egyéniségekkel dolgoznak együtt. Az együttműködés mint munkaforma,és norma, lehetővé teszi a diákoknak, hogy kifejezzék és képviseljék a közös munkában saját kulturális környezetükből származó értékeiket.ez segíti a tolerancia erősödését a különböző értékekkel kapcsolatban. Célok,feladatok: Fejlődjön a szociális kompetenciájuk együttműködés során. Tanulási motivációjuk erősödjön. Gazdagodjon énképük, önbizalmuk. Legyenek toleránsak a más kulturális környezetből származó értékekkel szemben. Fejlődjön problémamegoldó,- megfogalmazó,elemző és kutató képességük. 10. Kreativitás: A mindennapok problémamegoldása során a jobb teljesítmény elérésére jelentős hatással van a kreativitás. Napi tevékenységeink, cselekvéseink sorát, a szüntelenül felmerülő kisebb-nagyobb feladatok (problémák) megoldása alkotja. Ennek eredményessége vagy inkább hatékonysága attól függ, hogy már ismert, rendszeresen jelentkező feladatokról van-e szó, amelyeket általában rutinszerűen végezhetünk el, vagy pedig attól eltérnek. Az élet ugyanis egyre inkább új, sőt nemegyszer szokatlan, váratlan problémák megoldása elé állít bennünket. Utóbbiak esetében a sikeres megoldás már attól függ, hogy milyen tapasztalatokkal rendelkezünk, milyen hamar ismerjük fel az eredményhez vezető utat. Mindezek hatásfoka pedig a gyors és egyszerű végrehajtásnak a függvénye. Célok,feladatok: A reproduktív, problémamegoldó, alkotó gondolkodásmód fejlesztése. Helyes önismeret (önkritika, önértékelés) kialakítása. Legyenek képesek a problémamegoldásra, döntésre, felelősségvállalásra. Logikus gondolkodásuk (analizálás, szintetizálás) fejlődjön. Egyéni tanulói megoldások szorgalmazása Alakuljon ki bennük a rugalmasság, nyitottság, együttműködési készség, az újrakezdés bátorsága. 11. Szociális kompetencia A szociális kompetencia társas kapcsolataink irányításában játszik fontos szerepet. Az iskola szerepe nyilvánvaló a szociális kompetenciák fejlesztésében. Segíti a szociális készségek készletének a gyarapodását és azt, hogy a gyerekek megismerjék erősségeiket és gyengeségeiket, képesek legyenek erősségeikre építve a gyengeségeiket javítani. Továbbá segíti őket abban, hogy megtanulják, hogyan kell 15

16 barátokat szerezni, kapcsolatokat fenntartani. Összetevői a személyközi viselkedés,az önmagunkkal szembeni viselkedés, a feladattal kapcsolatos viselkedés és a környezeti viselkedés. Célok,feladatok: Fejlődjön társas készségük,konfliktuskezelésük,csapatszellemük. Legyenek motiváltak,kezdeményezők,elkötelezettek. Hasznos és konstruktív ötletekkel és javaslatokkal segítse a csoportmunkát. 12. Önművelés: Az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket, tanulási technikákat meg kell alapozni. A tanulás tanítása,érdeklődéskeltés, útbaigazítás a tananyag szerkezetéről hozzáférésről, hatékony tanulási mód, stratégia, stílus, szokás megismerése, alakítása. Az élethosszig tartó tanulásra való ösztönzés kiemelt feladat. Célok,feladatok: Az önművelés igényének és szokásának kialakítása. Fokozódjon önállóságuk a feladatok tervezésében. Fejlődjön gondolkodásuk,járuljon hozzá az alapkézsségek megszilárdításához. 16

17 VII. TÉMAKÖRHÁLÓ Európai Önművel és Hon és IKT Személyi Kreativitás Beszédkultúr a Hagyományőrz Egészséges Önismeret - Énkép Testi-lelki-szellemi Közlekedés Környezetkultúra Kooperativitás Viselkedéskultúr

18 VII. TEVÉKENYSÉGFORMÁK MÓDSZERHÁLÓ Témakörök feldolgozásának módszerei, tevékenységformái Hagyományőrző Akadályvers Tánch Logikai Gyűjtőmun Főzé Bemuta Közleked Könyvtárhaszn Ügyességi Tervezés Beszélgetők ör Illemtesz Szituációs játék IKT Napl Előadá Kreatív Éttermi Terítés Múzeumpedagógi a Színházi előadás Drámaját Kérdőí Kooperatív Reggeli torna Hulladékgyűjtés

19 VIII.A 1.NAP TEVÉKENYSÉGFORMÁI,MÓDSZEREI,CÉLRENDSZERE TEVÉKENYSÉGEK: Megnyitó Reggeli torna Drámapedagógiai foglalkozás Kreatív foglalkozás Protokoll előadás Kooperatív játékok Angliában minden másképp van Előadás Szituációs játékok Beszélgetőkör TÉMAKÖRÖK ÉS MÓDSZEREK: Testi-lelki szellemi egészség Egészséges életmód Viselkedéskultúra Kooperativitás Önművelés Európai azonosságtudat Kreativitás Beszédkultúra CÉLOK: Egészséges életmódra nevelés Ismerkedés, kapcsolatteremtés, kapcsolaterősítés Kommunikációs képességek fejlesztése Empátia, szociális kompetencia fejlesztése Együttműködési készség fejlesztése Önismeret,társismeret, énkép fejlesztés Önbizalom erősítése Nyitottság, elfogadó magatartás más európai országban élő emberekkel szemben 19

20 Más ország kultúrájának, szokásainak, életmódjának ismerete A diplomácia rendezvényeinek, szertartásrendjének és kötelmeinek ( megjelenés, öltözet,lemondás,viselkedés) megismerése Az illedelmes, kulturális viselkedés a protokolláris szertartásrendekben való jártasság Személyközi és állampolgári kompetencia fejlesztése ILLEMTESZT: Viselkedésünk alapjai 1. Melyik köszönési forma fejezi ki a bizalmasabb viszonyt? 1. Tegeződés 2. Magázódás X. Mindkettő 2. Melyik a leghelyesebb köszönési forma gyermek esetében, ha felnőttel találkozik? 1. Napszakra vonatkozó 2. Szia! X. Mindkettő 3. Ki köszön előbb: a nő vagy a férfi, a gyerek vagy a felnőtt? 1. Mindig a férfi köszön a nőnek előre, illetve a gyerek a felnőttnek. 2. Mindig a férfi köszön a nőnek előre, illetve a felnőtt a gyereknek. X. Mindig a nő köszön előre, illetve a gyerek a felnőttnek. 4. Ki nyújtja előre a kezét találkozáskor? 1. A férfi a nőnek 2. A nő a férfinak X. Mindegy 5. Mikor nem illetlen hölgy társaságában csak bizonyos nőknek kezet csókolni? 1. Ha megkülönböztetni akarunk valakit. 2. Ha a legszebb nőnek csókolunk kezet. X. Ha édesanyánknak, nagymamánknak csókolunk kezet. 6. Illik-e egyenruhához való egyensapkát megemelni? 1. Igen. 2. Nem. 20

21 X. Csak ha idősebb nővel találkozunk. 7. Zárt helyiségben le kell-e venni a férfiaknak a sapkát? 1. Igen 2. Nem. X. Csak ha melege van. 8. Ha társaságba mész, kinek szóljon a köszönésed? 1. A társaság egy tagjának? 2. A társaság minden tagjának. X. Csak a barátodnak. 9. Kinek kell egy társaságban először bemutatkoznia? 1. Mindegy a sorrend. 2. A már ott lévőknek. X. Az érkezőknek. 10. Bemutatkozásnál illik-e felállni? 1. Igen 2. Nem X. Attól függ, hogy ki az illető. 11. Mit mondjunk bemutatkozásnál? 1. Keresztnevünket. 2. Vezeték- és keresztnevünket. X. Becenevünket. 12. Hogyan mutatkozzunk be? 1. Szinte üvöltve, hogy mindenki hallja. 2. Hangosan, érthető módon. X. Halkan, hogy ne zavarjuk a társaságot. 13. Melyik az udvariasabb megszólítás? 1. Maga. 2. Ön. X. Mindkettő. +1. Melyik megszólítás fejez ki személytelenséget? 21

22 1. Kérem,asszonyom! 2. Tisztelt hölgyeim és uraim! X. Hé, figyeljen! 22

23 VIII.A a) TEVÉKENYSÉGHÁLÓ 1. nap Kreatív Csapatok Ebé Csapatalakí Drámapedagógiai Reggeli Protokoll Kooperatív Anglia Szituációs Napi teszt Megnyit Beszélgetők

24 VIII.B 2.NAP TEVÉKENYSÉGFORMÁI,MÓDSZEREI,CÉLRENDSZERE TEVÉKENYSÉGEK: Beszélgetőkör Reggeli torna Utazás Debrecenbe autóbusszal Látogatás a Csokonai színházban: betekintés kulisszák mögé Ebéd étteremben Könyvtárlátogatás: hagyományőrző, kézműves játékos foglalkozás Táncbemutató Napló: napi teszt, művelődés, szórakozás TÉMAKÖRÖK ÉS MÓDSZEREK: Testi-lelki-szellemi egészség Egészséges életmód Viselkedéskultúra autóbuszon Környezetkultúra Magatartás kultúra színházban Kreativitás Beszédkultúra Ékezés kultúrája és higiéniéja CÉLOK: Egészséges életmódra nevelés Kommunikációs képesség fejlesztés Kreativitás, szókincs fejlesztés Étkezési és ital fogyasztási szokások megismerése Étkezés kultúrájának, higiéniájának megismerése, betartása Étteremben való helyes illem szabályok elsajátítása Viselkedés és magatartás kultúra színházban Színvonalas szórakozás lehetőségeinek megismerése 24