Terhelések, fordulók, átesés, dugóhúzó
|
|
- Margit Kovácsné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A repülés valódi erőhatásai Vitorlázórepülés Terhelések, fordulók, ÁLMOK átesés, dugóhúzó NKH PÉNZ Debrecen, VALÓSÁG Gyüre Péter
2 Áramlástani alapfogalmak Az áramvonal, az áramcső és az áramkép Akár a test halad az álló levegőhöz képest, akár a levegő mozog a test körül, áramlástani szempontból az eredmény ugyanaz. Áramvonal: Áramkép: Áramfelület: Áramcső: Pálya: Nyomvonal: Egy Az Tetszőleges adott A Egy áramvonalak sebességvektorok tér részecske tetszőleges egy adott zárt összességét által pontján térgörbén befutott burkológörbéje. áthaladó áthaladt áthaladó áramképnek út. áramvonalak részecskék (egy nevezzük. adott elhelyezkedése összessége. pillanatot összessége. szemléltet) egy adott Megmutatja azt a mozgást melyet egy adott levegőrészecske fut be a pillanatban. Jellemzője, pályája során. hogy hogy ami ezen a homlokfelületen a nem belépett, át a az közeg. csak a cső végén (a Érintési másik homlokfelületen) pontjában megadja tud az kilépni. áramlás pillanatnyi helyi irányát.
3 Áramlástani alaptörvények Ha a tér valamely pontján áthaladó közeg valamennyi részecskéjének sebessége, és iránya is azonos az áthaladás pillanatában (vagy a közeg 2 különböző pontja között a sebességkülönbség állandó), akkor azt mondjuk, hogy az áramlás állandósult, vagyis stacioner. Fontos, hogy az állandósult áramlás minden egyes pontjában pontról pontra változatlan marad. diffúzor konfúzor
4 Levezetés: A folytonosság törvénye Vegyünk egy áramcsövet Egy keresztmetszeten időegység alatt átáramló közeg: A 2 keresztmetszet között nem lehet sem forrás, sem nyelő. Mivel Tehát: az az áramlás időegység állandósult, alatt az áramcső a közeg ekkor teljesen valamennyi kitölti keresztmetszetén a csövet, és mindig átáramló ugyanannyi közeg áramlik mennyisége be, mint állandó. amennyi eltávozik. A különböző felületű keresztmetszeteken az áramlás sebessége különböző. Az áramlás sebessége fordítottan arányos az áramcső keresztmetszetének felületével. Ez a folytonosság törvénye az egyenletet pedig folytonossági törvénynek nevezzük.
5 Szilárd test mozgási energiája: A dinamikus nyomás és az össznyomás Statikus nyomás Össznyomás Levegő mozgási energiája: Az áramló tömeg valamely pontjában uralkodó össznyomás a statikus és a dinamikus nyomás összegével egyenlő,
6 Az energiamegmaradás elve és a Bernoulli törvény A szabadon eső test helyzeti és mozgási energiájának összege a mozgás folyamán állandó q + p = állandó Energiamegmaradás elve összenyomhatatlan közegre A dinamikus és a statikus nyomások összege az áramlás bármely pontjában állandó. Ez a Bernoulli törvény.
7 Venturi cső A két keresztmetszetre felírt Bernoulli törvény: Ahol az áramló közeg sebessége nő, ott a statikus nyomás csökken, és fordítva: ahol a sebesség csökken, ott a statikus nyomás nő.
8 Bernoulli törvénnyel magyarázható jelenségek
9 9
10 Az áramlás szerkezete lehet: Lamináris, Turbulens. A lamináris és turbulens áramlás Lamináris áramlásban a közegrészecskék rendezetten haladnak egymás mellett, anélkül, hogy a szomszédos rétegek összekeverednének. Turbulens áramlásban a közeg részecskéi rendezetlenül haladnak és az áramlás fő irányára merőlegesen is mozognak Lamináris áramlás csak viszonylag kis sebesség esetén alakul ki. Az egyik áramlási formából a másikba való átmenet meghatározott sebességnél mindig hirtelen fog bekövetkezni
11 Örvény Örvény alapvetően két részre osztható: Örvénymagra és Forgatagra. Örvénymag: Közeg részecskéi az örvény tengelye körül forognak. A részecskék sebessége a forgástengelytől mért r távolságával egyenes arányos: v=c*r [m/s] Forgatag: A közegrészecskék szintén koncentrikus körpályán mozognak, de a sebességük fordítottan arányos az örvény tengelyétől vett r távolságával: v= c/r [m/s]. Az örvénymagban a Bernoulli tétele nem érvényes
12 Örvény
13 Vortex
14 Vortex
15 Keltett turbulencia
16 Szélcsatorna Aerodinamika legfontosabb kísérleti eszköze. Elrendezés szerint lehet: Nyílt áramlású, Zárt áramlású, Vízszintes elrendezésű, Függőleges elrendezésű. A szélcsatornában kétféle kísérlet végezhető: Az áramlásba helyezett testek körül az áramlás sebességében és nyomásában beállított változások meghatározása és Az áramlásba helyezett testeken a levegő körüláramlása következtében ébredő erők mérése.
17 Szélcsatorna Sebességeloszlás Nyomáseloszlás
18 A légellenállás fogalma A levegőben mozgó testeken olyan erő keletkezik, amely a mozgást akadályozza, és a sebesség növekedése ellen hat. A levegőben mozgó testeken ébredő, a testek mozgását akadályozó erőt légellenállásnak nevezzük. Légellenállási erő(fx) nagysága a test alakjától, méreteitől, felületének minőségétől valamint az áramlás dinamikus nyomásától függ: Fx=cx*q*A Az ellenállás nagysága a sebességgel négyzetes arányban változik. Az ellenállás-tényező az a szám, amely a test alakjára és minőségére jellemző. Nagyságát kísérleti úton állapítják meg. Felhajtóerő jele: L vagy Fy Ellenállás jele: D vagy Fx Súlyerő jele: W vagy G (Vonó-/tolóerő jele: T)
19 Az alaki ellenállás Az alaki ellenállás nagysága elsősorban alakjuktól függ, és annál kisebb, minél kedvezőbben vannak áramlástanilag kialakítva. Azonos ellenállás-tényezőjű síklap és áramvonalas test Az áramvonalak a test előtt már nagyobb távolságban széttartanak a test előtt a közeg torlódik, statikus nyomása megnő és ez a nyomásváltozás rendkívül gyorsan terjed az áramlással szemben. A közeg részecskéinek a test előli kitérését a test előtti nyomásnövekedés okozza. Az az áramvonal amely a test elől nem tér ki hanem a torlópontban találkozik azt semleges szálnak nevezzük.
20 Különféle alakú testek áramképe és ellenállása
21 Különféle alakú testek áramképe és ellenállása
22 Kármán-féle örvénysor A test mögött leváló örvényeket az egyik oldalon keletkező örvényeket a másik oldalon keletkező örvényeket a másik oldalon ellenkező forgásirányú örvény leválása követi. A test mögött elmaradó örvények örvénysort alkotnak. Neve felfedezőjéről: Kármán féle örvénysor. Kármán Tódor ( )
23 Határréteg fogalma Minden folyadéknak és gáznak van viszkozítása. A közeg viszkozítása az oka annak, hogy a testtel közvetlenül érintkező részecskéi nem síklanak végig annak felületén, hanem rátapadnak és burokként veszik körül. Az áramlásba helyezett testek körül viszonylag vékony réteg alakul ki, amelyben a közeg részecskéinek a mozgását a belső súrlódási erők befolyásolják. Ez a határréteg. A határrétegen kívüli áramlás sebessége zavartalan marad. Az áramlást két részre oszthatjuk: A test közvetlen közelében a viszkozítás hatása alatt álló határrétegre, A határrétegen kívüli, súrlódásmentes részre. A határrétegben az áramlás jellege lehet lamináris vagy turbulens.
24 Határréteg
25 Határréteg profil mentén, illetve a határréteg-leválás folyamata
26 Testek ellenállása A testek alaki ellenállása a valóságos közegekben a határréteg létrejöttének következménye. A turbulens határréteg mozgási energiája nagyobb, mint a lamináris határrétegé, ezért tovább haladhatnak benne a nyomásnövekedéssel szemben, mint a lamináris határrétegben. A turbulens határréteg később válik le a test felületéről, mint a lamináris. A testek ellenállása a súrlódási és az alaki ellenállásból tevődik össze. Erőtényezős alakban
27 Aszimetrikus áramlási viszonyok A felhajtóerő az áramlás irányára mindig merőleges. A felhajtóerő létrejötte az áramlás asszimetrikussá válásával kapcsolatos.
28 A szárny aerodinamikája A felhajtóerő létrejötte a szárny légerőtani tulajdonságaitól és annak geometriai kialakításától függ. Légerőtani tulajdonságok: A szárnyon keletkező légerők elolszlásának és támadásának módját, valamint a repülés különböző mozzanatai folyamán bekövetkező változásuk jellegét és nagyságát nevezzük. Geometriai kialakítás: A szárny alaprajzának alakját, jellemző méreteit és egyéb adatait, szárnyszelvények alakját és ezek egymás melletti elhelyezésének módját értjük.
29 A szárny geometriai kialakítása
30 A szárnyszelvény fogalma és geometriai jellemzői Húr(h): Az orrpontot és a végpontot összekötő egyenes a szelvény húrja. Ha a középvonal és a húr egybeesnek, akkor szimmetrikus szárnyszelvényről beszélünk. Az aszimmetrikus szelvények középvonala ívelt. Íveltség(f): A középvonal húrttól vett legnagyobb távolsága. Vastagság(d): A szelvény legnagyobb vastagsága.
31 Állásszög Állásszög: A szelvény húrja, vagy alsó érintője és az áramlás által bezárt szöget nevezzük.
32 A végtelen terjedségű szárny körüli áramlás képe. A felhajtóerő létrejötte az aszimmetrikus szelvényű szárnyon A statikus nyomásnak a szárny feletti csökkenése és a szárny alatti megnövekedése felfelé irányuló erőt eredményez. Ezt az erőt felhajtóerőnek nevezzük (Fy)
33 A nyomás eloszlása a szárnyszelvény körül és a nyomásközéppont A szárny feletti nyomáscsökkenés szerepe lényegesen nagyobb a felhajtóerő keletkezésében, mint a szárny alatti nyomásnövekedésé. A felhajtóerőt kétharmadát a szárny feletti nyomáscsökkenés, egyharmadát pedig az alatta bekövetkező nyomásnövekedés eredményezi. A cp nyomástényező kis állásszögek mellett jó közelítéssel azonosak a szárnyszelvény alakjától, valamint az állásszögtől függő cy felhajtóerő-tényezővel: cp cy
34 A nyomás eloszlása a szárnyszelvény körül és a nyomásközéppont A szárny feletti nyomáscsökkenés szerepe lényegesen nagyobb a felhajtóerő keletkezésében, mint a szárny alatti nyomásnövekedés. A felhajtóerő kétharmadát a szárny feletti nyomáscsökkenés, egyharmadát pedig az alatta bekövetkező nyomásnövekedés eredményezi.
35 A szárnyon keletkező légerők alakulása különböző állásszögek esetén Szimmetrikus szelvényű profil esetén: α= 0 állásszög esetén a szárny alatt és felett kialakuló áramkép szimmetrikus. Ha α > ± 0 akkor szimmetrikus profil esetén is ébred felhajtóerő mert a szelvény körül az áramlás aszimetrikussá válik. Szimmetrikus szelvényű szárnyon pozitív állásszöggel felfelé, negatív állásszöggel lefelé irányuló felhajtóerő keletkezik.
36 A szárnyon keletkező légerők alakulása különböző állásszögek esetén Aszimmetrikus szelvényű profil esetén: α= 0 állásszög esetén is keletkezik felhajtóerő mivel az áramlás aszimetrikussá válását a szelvény aszimmetrikus alakja okozza. Ha α = -4-6 állásszögnél tűnik el teljesen. Azt az állásszöget ahol a felhajtóerő megszűnik azt a nulla felhajtóerőhöz tartozó állásszögnek nevezzük. Jele: α0. A felhajtóerő kis állásszögek esetén az állásszöggel arányosan változik. Nagyobb állásszögek esetén a felhajtóerőnek az állásszöggel arányos növekedése már nem áll fenn. Az állásszög további növelésekor a felhajtóerőtényező egyre kevésbé nő. Az ellenállás nagyobb állásszögek esetén rohamosan nő. A szárnyszelvény a legnagyobb felhajóerő-tényezőt a kritikus állásszög esetén éri el. Ennél nagyobb állásszöggel a felhajtóerő-tényező rohamosan csökken. Ezt nevezzük a szárny átesésének.
37 Szimmetrikus szárnyszelvény zérus felhajtóerő esetén Aszimmetrikus szárnyszelvény zérus felhajtóerő esetén Szimmetrikus szárnyszelvény nem zérus felhajtóerő esetén Aszimmetrikus szárnyszelvény nem zérus felhajtóerő esetén 37
38 Véges terjedségű szárny A valóságos szárnyak körül térbeli áramlás alakul ki. A valóságos, véges terjedségű szárnyak körül azért alakul ki térbeli áramlás, mert az alsó és felső oldala közötti nyomáskülönbség a szárnyvégek körül egyenlítődik ki.
39 Véges terjedségű szárny esetében az áramvonalak kilépnek a párhuzamos síkokból és a nyomáskülönbség hatására a szárny alatt a szárnyvégek felé, a szárny felett pedig a szimmetriasík felé irányulnak. Szárnyvég körüli örvények: A szárny alatti és feletti nyomások különbségének tekintélyes része ezekben az örvényekben egyenlítődnek ki. Ezeket nevezzük indukált örvénynek. Az indukált örvények létrejöttét indukált ellenállás kíséri. Az indukált ellenállás - X i - létrejötte a felhajtóerő keletkezésének következménye.
40 Véges terjedségű szárny A véges terjedségű szárny felhajtóereje kisebb, mint a végtelen terjedségű szárny vele azonos hosszúságú darabjáé. Az indukált ellenállási tényező adott állásszög esetén akkor a legkisebb, ha a felhajtóerő-tényező fesztávolság menti eoszlása fél ellipszishez hasonló.
41 41
42 A szárny elcsavarása Geometriai elcsavarás Azonos szárnyszelvényt alkalmaznak, de a szelvények állásszöge a fesztávolság mentén változó. Az elcsavarás rendszerint negatív ami azt eredményezi, hogy szárnyvégeken a szelvények állásszöge kisebb. Aerodinamikai elcsavarás A szárnytőtől a szárnyvég felé haladva más és más szárnyszelvényt alkalmaznak. A szárnyszelvények ilyenkor a szárnytőben rendszerint vastagabbak és íveltebbek, a szárnyvégek felé haladva pedig az íveltség és a vastagság folyamatosan csökken. A kétféle elcsavarást együttesen is alkalmazzák.
43 Az interferencia ellenállás A repülőgép részei körül kialakuló áramlás a szomszédos részek körüli áramlás alakulására is hat. Ennek az egymásrahatásának a következménye az interferencia-ellenállás.
44 A felhajtóerőt növelő eszközök
45
46 Repülési helyzetek erőegyensúlya Emelkedés: A repülőgép állandósult emelkedése Feltétele: v=állandó Θ=állandó (pályahajlásszög) Függőleges síkban történő mozgás Fp = X+ G sinθ Y = G cosθ < G Y v X G sinθ Fp Θ Θ G G cosθ v Θ Vx előrehaladási Vy em elk ed dé si vario 46
47 Repülési helyzetek erőegyensúlya Emelkedés csörlésből: Mi történik csörlés folyamán? A testeken ébredő erők minden komplex mozgásnál és folyamatnál állandóan változnak. A csörlésből történő felszállásra ez különösen igaz, mivel ott egy állandó változásban lévő aerodinamikai helyzetről van szó. Az összes erő folyamatosan vándorol; hol nőnek, hol csökkennek, de végül mindig kiegyenlítődnek. 47
48 Repülési helyzetek erőegyensúlya Emelkedés csörlésből: A csörlés folyamatát négy nagyobb szakaszra lehet bontani: A) A kötél megfeszítése, elemelkedés B) Stabilizálódás C) Emelkedés D) Vízszintes szakasz, és leoldás 48
49 Repülési helyzetek erőegyensúlya Emelkedés csörlésből: A csörlés előkészítése: A szélviszonyoknak megfelelően kiválasztjuk a starthelyet és a fix-csörlő helyét. A csörlés esetében is igaz, hogy lehetőleg széllel szemben kell kiállnunk. A sodronyt, vagy kötelet kihúzzuk a starthelyig. 49
50 Repülési helyzetek erőegyensúlya Emelkedés csörlésből: A) A kötél megfeszítése, elemelkedés Ha a pálya szabad, a pilóta engedélyt kér a felszállásra, a repülésvezető kiadja az engedélyt, és a starthelyről zászlójelzésekkel vagy rádión értesítik a csörlőkezelőt. A kötél megfeszítése után megkezdődik a csőrlés, és a szárnyat kísérő ember rövid kifutással engedi el a szárnyat. A csörlőkezelő igyekszik a húzóerőt állandó szinten tartan. 50
51 Repülési helyzetek erőegyensúlya Emelkedés csörlésből: A) A kötél megfeszítése, elemelkedés A húzás iránya vízszintes 51
52 Repülési helyzetek erőegyensúlya Emelkedés csörlésből: B) Stabilizálódás Amint a repülőgép elemelkedett, a csörlőkezelő növeli a húzóerőt miközben a pilóta óvatos kormánymozdulatokkal emelkedik, amíg el nem éri a talaj feletti ca. 50 méteres biztonságos magasságot. A kötél egyre inkább felemelkedik a talajról, és a csörlő teljes húzóereje hatni kezd. A stabilizálódási szakaszban a pilótának főként a húzási irány megtartására kell koncentrálnia, és az esetleges kitörést kell korrigálnia. Mivel a sebesség alacsony a kormányfelületek hatásfoka relatíve kicsi. 52
53 Repülési helyzetek erőegyensúlya Emelkedés csörlésből: B) Stabilizálódás A húzás iránya közelíti a vízszintest 53
54 Repülési helyzetek erőegyensúlya Emelkedés csörlésből: C) Emelkedés Amikor a pilóta elérte a biztonságos magasságot, a csörlőkezelő a húzóerőt közel maximálisra növeli. Az emelkedési szakasz elején a még viszonylag kis magasság az, ami problémát okozhat, ezért akkor különösen óvatosan kell repülni. Kötélszakadás esetén a biztonságos magasság alatt megoldható az előre történő leszállás, még afölött a pilóta biztonságosan dönthet a visszafordulás mellett is. 54
55 Repülési helyzetek erőegyensúlya Emelkedés csörlésből: C) Emelkedés A húzás iránya közelíti a vízszintest 55
56 Repülési helyzetek erőegyensúlya Emelkedés csörlésből: D) Vízszintes szakasz, és leoldás A csörlés végén a húzóerő lefelé mutat. A kétféle erő (a húzóerő, és a súlyerő) eredője megfelel a repülőgépre ható összes terhelésnek. A 4. szakaszban jelentős emelkedés már nem érhető el: csupán 1-3 m/s. A maximálisan elérhető csörlési magasság szélcsendben a kihúzott kötélhossz kb. 30%-a. Erősebb szembeszél esetén a leoldási magasság megnő. 56
57 Repülési helyzetek erőegyensúlya Emelkedés csörlésből: D) Vízszintes szakasz, és leoldás A leoldás idejét a csörlőkezelő határozza meg, mivel a gyakorlatlan pilóták nagyon nehezen tudják megbecsülni a kötélnek a talajjal bezárt szögét. A csörlőkezelő teljesen tehermentesíti a kötelet. A pilótának elég ideje van arra, hogy a gépet átvezesse és meghúzza a kioldófogantyút. A leoldás után a pilóta azonnal elhagyja a csörlési pályát. 57
58 Repülési helyzetek erőegyensúlya Emelkedés csörlésből: D) Vízszintes szakasz, és leoldás A húzás iránya lefelé mutat 58
59 59
60 Repülési helyzetek erőegyensúlya Vízszintes repülés Fp Y X G Stacionárius vízszintes repülésben a felhajtóerő a repülőgép súlyával, a vonó-/tolóerő pedig a gép légellenállásával egyenlő. 60
61 Repülési helyzetek erőegyensúlya Süllyedés: A repülőgép állandósult süllyedése Feltétele: v=állandó Θ=állandó (pályahajlásszög) Függőleges síkban történő mozgás Θ Y Θ G X Θ G sinθ = X a v = állandó feltétele G cosθ = Y a Θ = állandó feltétele Ha Θ kicsi Y=G 61
62 Repülési helyzetek erőegyensúlya A repülőgép fordulózása: Vízszintes síkban végrehajtott görbevonalú mozgás - Fordulóban a repülőgépnek nagyobb felhajtóerőre van szüksége mint vízszintes repülésben. (Y=G) - A felhajtóerő függőleges irányú összetevője a súlyerővel tart egyensúlyt, míg vízszintes irányú összetevője tartja körpályán a repülőgépet 62
63 Repülési helyzetek erőegyensúlya A repülőgép fordulózása: Állandósult forduló Feltétele: v=állandó R=állandó Vízszintes síkban történő mozgás Függőleges komponens Y Y = ny G ny = Y/G=1/cos ny: terhelési többes Fcf Vízszintes komponens Fcp = Y+G G 63
64 Repülési helyzetek erőegyensúlya A repülőgép fordulózása: Befelé csúszó forduló - Amikor adott felhajtóerőhöz túl nagy bedöntési szög társul. Kifelé csúszó forduló - Amikor adott felhajtóerőhöz túl kis bedöntési szög társul. A repülőgép gyorsulva csúszik befelé vagy kifelé, amíg a törzsre ható erők ki nem egyenlítik egymást. 64 Onnantól egyenletes sebességgel fog csúszni.
65 Repülési helyzetek erőegyensúlya Y A repülőgép fordulózása: Y zt Fcp=Y+zt+G Zt+G Fcf Fcp=Y+zt+G zt Fcf+G Fcf Zt+G G Fcf+G Befelé csúszó forduló G Kifelé csúszó forduló 65
66 Repülési helyzetek erőegyensúlya A repülőgép fordulózása: Befelé csúszó forduló - Vagy a bedöntési szöget kell csökkenteni, vagy a felhajtóerőt növelni. Kifelé csúszó forduló - Vagy a bedöntési szöget kell növelni, vagy a felhajtóerőt csökkenteni. A repülőgép gyorsulva csúszik befelé vagy kifelé, amíg a törzsre ható erők ki nem egyenlítik egymást. Onnantól egyenletes sebességgel fog csúszni. 66
67 67
68 Repülési helyzetek erőegyensúlya Dugóhúzó: A repülőgép önpörgése amely a kritikus állásszögnél nagyobb állásszögön jön létre és a forgást a légerők tartják fent. Mindaddig fent marad amíg a kiváltó okokat meg nem szüntetjük!!! A repülőgép a függőleges- és a hossztengelye körül forog. Süllyedő mozgás csavarvonalú pályán. A 2 szárnyfélen különböző az ellenállás. Ez forgatja a gépet! Az átlagos függőleges sebesség 50 m/s! 68
69 Repülési helyzetek erőegyensúlya Dugóhúzó: Hosszanti dőlésszög: α=25-30 > αkr. V=1,8-2 2 fajtája vmin. van: Meredek Hosszanti dőlésszög: α=50-60 >>> αkr. V=1,2-1,3 vmin. Lapos H=150m t=2-3s H=80-100m t=1-1,5s 69
70 Repülési helyzetek erőegyensúlya Cy Dugóhúzó: A mozgás létrejötte: Cy Cy bal Cy jobb -Δα +Δα α0 α Cx bal Cx Cx jobb 70
71 Repülési helyzetek erőegyensúlya A dugóhúzó kialakulását befolyásoló tényezők: 1.) A szárny kialakítása: a.) profilalak Cy i=5% Fokozatos átesés, kis nyomaték, Nem hajlamos dugóhúzóra i=2% Kis íveltség, kis orrgörbületi sugar, élesen esik át. α 71
72 Repülési helyzetek erőegyensúlya A dugóhúzó kialakulását befolyásoló tényezők: 1.) A szárny kialakítása: b.) felülnézeti alak: - tőben akar átesni - ha a htő/hvég nagy, akkor a szárnyvég esik át (lebillen) elcsavarás 72
73 Repülési helyzetek erőegyensúlya A dugóhúzó kialakulását befolyásoló tényezők: 2.) Súlyponthelyzet: a.) Mellső: A mellső súlyponthelyzetből eredő forgatónyomaték az állásszöget csökkenteni akarja, tehát kedvező. b.) Hátsó: A hátsó súlyponthelyzetből eredő forgatónyomaték az állásszöget növeli, ezáltal laposítja a dugóhúzót! 73
74 Repülési helyzetek erőegyensúlya A dugóhúzó kialakulását befolyásoló tényezők: 3.) A repülőgép tömegeloszlása: A súlyponttól távol elhelyezkedő tömegek dugóhúzó közbeni centrifugális ereje laposítani akarja a dugóhúzót. Dúgóhúzóból történő kivétel: Az állásszöget a kritikus állásszög alá kell csökkenteni! Tehát: NYOMNI KELL!!! 74
75 Repülési helyzetek erőegyensúlya A dugóhúzó kialakulását befolyásoló tényezők: Az arra hajlamos gépeknél kialakulhat a már említett lapos dugóhúzó speciális esete amikor maga a farokrész is átesik, és a forgás kilaposodik. Mivel a farokrész is átesésben van, így a korményok nem hatnak, tehát KORMÁNYSZERVEKKEL NEM MEGSZÜNTETHETŐ! Az egyetlen megoldás, hogy a súlyponthelyzetet előrehozzuk, hogy a farokrész átesése megszűnjön! 75
76 76
77 77
AERODINAMIKA KÁLLAI RUDOLF
AERODINAMIKA KÁLLAI RUDOLF A LEVEGŐ, MINT ANYAG Gázok elegye Taszító erő: kitölti a teret Összenyomható A Föld gravitációs ereje tartja lekötve Sűrűsége, nyomása a magassággal változik A légkör határa
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért felmelegedik. A folyadékok
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Hőkerék készítése házilag Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért
RészletesebbenTájékoztató. Értékelés Összesen: 60 pont
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenGYAKORLATI REPÜLÉS. Szabó Zoltán
GYAKORLATI REPÜLÉS Szabó Zoltán GÉPTENGELYEK Függőleges tengely Hossz tengely Kereszt tengely GÉPTENGELYEK Kereszt tengely GÉPTENGELYEK Hossz tengely GÉPTENGELYEK Függőleges tengely STABILITÁSI HELYZETEK
RészletesebbenB) A VÍZ ALATTI SZÁRNYAK. 1. Bevezetés
Jereb Gábor Szárnyas Hajók Új technika sorozat B) A VÍZ ALATTI SZÁRNYAK 1. Bevezetés A vízkiszorításos hajók körük kialakuló áramlás képe elméletileg csak nehezen követhető nyomon a hajótestek bonyolult
Részletesebben1. Feladatok a dinamika tárgyköréből
1. Feladatok a dinamika tárgyköréből Newton három törvénye 1.1. Feladat: Három azonos m tömegű gyöngyszemet fonálra fűzünk, egymástól kis távolságokban a fonálhoz rögzítünk, és az elhanyagolható tömegű
RészletesebbenF. F, <I> F,, F, <I> F,, F, <J> F F, <I> F,,
F,=A4>, ahol A arányossági tényező: A= 0.06 ~, oszt as cl> a műszer kitérése. A F, = f(f,,) függvénykapcsolatot felrajzolva (a mérőpontok közé egyenes huzható) az egyenes iránytaogense a mozgó surlódási
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a
RészletesebbenAz úszás biomechanikája
Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható
RészletesebbenHenger körüli áramlás Henger körüli áramlás. Henger körüli áramlás. ρ 2. R z. R z. = 2c. c A. = 4c. c p. = c cos. y/r 1.5.
Henger körüli áramlás y/r.5 x/r.5 3 3 R w z + z R R iϑ e r R R z ( os ϑ + i sin ϑ ) Henger körüli áramlás ( os ϑ i sin ϑ ) r R + [ ϑ + sin ϑ ] ( ) ( os ) r R r R os ϑ + os ϑ + sin ϑ 444 3 r R 4 r [ os
RészletesebbenHIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA
HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA Hidrosztatika a nyugvó folyadékok fizikájával foglalkozik. Hidrodinamika az áramló folyadékok fizikájával foglalkozik. Folyadékmodell Önálló alakkal nem rendelkeznek. Térfogatuk
Részletesebben45. HÉT/ 1. foglalkozás 3 óra STABILITÁS
1/6 45. HÉT/ 1. foglalkozás 3 óra 081 04 00 00 STABILITÁS 081 04 01 00 Egyensúlyi feltételek stabilizált vízszintes repülésben 081 04 01 01 A statikus stabilitás előfeltételei 081 04 01 02 A nyomatékok
RészletesebbenHÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE
HÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE Csécs Ákos * - Dr. Lajos Tamás ** RÖVID KIVONAT A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszéke megbízta a BME Áramlástan Tanszékét az M8-as
RészletesebbenFolyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye
Folyadékok áramlása Folyadékok Folyékony halmazállapot nyíróerő hatására folytonosan deformálódik (folyik) Folyadék Gáz Plazma Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2012.09.12. Folyadék Rövidtávú
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop
RészletesebbenLESZÁLLÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK. Trimm, ívelőlap, féklap, csúsztatás, leszállás, szél, szélnyírás.
LESZÁLLÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Trimm, ívelőlap, féklap, csúsztatás, leszállás, szél, szélnyírás. TRIMM A kitérített állású kormánylapot a levegő megpróbálja visszatolni, ez az erő a kitérítés mértékével
RészletesebbenMit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
RészletesebbenHidrosztatika, Hidrodinamika
Hidrosztatika, Hidrodinamika Folyadékok alaptulajdonságai folyadék: anyag, amely folyni képes térfogat állandó, alakjuk változó, a tartóedénytől függ a térfogat-változtató erőkkel szemben ellenállást fejtenek
RészletesebbenHidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai
Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenPropeller és axiális keverő működési elve
Propeller és axiális keverő működési elve A propeller egy axiális átömlésű járókerék, amit tolóerő létesítésére használnak repülőgépek, hajók hajtására. A propeller nyugvó folyadékban halad előre, a propellerhez
Részletesebben..::HATON Oktatóanyag::.. ALAPFOK 2. fejezet. HATON Oktatóanyag. .: Hungarian Aviation Training Online :. 2.2.1 FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK ÁRAMLÁSA
2.: Hungarian Aviation Training Online :...::::.. ALAPFOK 2. fejezet Repüléselmélet 2.2.1 FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK ÁRAMLÁSA Mint tudjuk, folyadékok és gázok között az a legfőbb különbség, hogy a folyadékok
RészletesebbenNyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny
Nyomás Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny, mértékegysége N (newton) Az egymásra erőt kifejtő testek, tárgyak érintkező felületét nyomott felületnek
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenH01 TEHERAUTÓ ÉS BUSZMODELL SZÉLCSATORNA VIZSGÁLATA
H01 TEHERAUTÓ ÉS BUSZMODELL SZÉLCSATORNA VIZSGÁLATA 1. A mérés célja A mérési feladat moduláris felépítésű járműmodellen a c D ellenállástényező meghatározása különböző kialakítások esetén, szélcsatornában.
RészletesebbenA MULTIMÉDIA ALKALMAZÁSA AZ AERODINAMIKA ÉS REPÜLÉSMECHANIKA TANTÁRGYAK OKTATÁSÁBAN
A MULTIMÉDIA ALKALMAZÁSA AZ AERODINAMIKA ÉS REPÜLÉSMECHANIKA TANTÁRGYAK OKTATÁSÁBAN Békési László Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Kar Repülőgép sárkány-hajtómű
RészletesebbenFolyadékáramlás. Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006
14. Előadás Folyadékáramlás Kapcsolódó irodalom: Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 A biofizika alapjai (szerk. Rontó Györgyi,
RészletesebbenMechanika. Kinematika
Mechanika Kinematika Alapfogalmak Anyagi pont Vonatkoztatási és koordináta rendszer Pálya, út, elmozdulás, Vektormennyiségek: elmozdulásvektor Helyvektor fogalma Sebesség Mozgások csoportosítása A mozgásokat
RészletesebbenA MIG-15 REPÜLŐGÉP GEOMETRIAI, REPÜLÉSI ÉS AERODINAMIKAI JELLEMZŐI BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS
Dr. Békési László A MIG-15 REPÜLŐGÉP GEOMETRIAI, REPÜLÉSI ÉS AERODINAMIKAI JELLEMZŐI BEVEZETÉS A Véget ért a MIG-korszak a konferencia címéhez kapcsolódva a Magyarországon elsőként repült és gázturbinás
RészletesebbenA REPÜLÉSELMÉLET TANTÁRGY MULTIMÉDIÁS FELDOLGOZÁSA A HAJÓZÓ ÉS MŰSZAKI HALLGATÓI ÁLLOMÁNY SZÁMÁRA
A REPÜLÉSELMÉLET TANTÁRGY MULTIMÉDIÁS FELDOLGOZÁSA A HAJÓZÓ ÉS MŰSZAKI HALLGATÓI ÁLLOMÁNY SZÁMÁRA A MH Légierő Parancsnokság Repülő Felkészítő Osztály felügyeli a kanadai hajózó kiképzésre kijelölt hívatásos
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenGyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)
2. Gyakorlat 30B-14 Az Egyenlítőnél, a földfelszín közelében a mágneses fluxussűrűség iránya északi, nagysága kb. 50µ T,az elektromos térerősség iránya lefelé mutat, nagysága; kb. 100 N/C. Számítsuk ki,
RészletesebbenHidraulika. 1.előadás A hidraulika alapjai. Szilágyi Attila, NYE, 2018.
Hidraulika 1.előadás A hidraulika alapjai Szilágyi Attila, NYE, 018. Folyadékok mechanikája Ideális folyadék: homogén, súrlódásmentes, kitölti a rendelkezésre álló teret, nincs nyírófeszültség. Folyadékok
RészletesebbenÁRAMVONALAS TEST, TOMPA TEST
ÁRAMVONALAS TEST, TOMPA TEST Súrlódásmentes áramlás Henger F 0 Súrlódásos áramlás F 0 Gömb ÁRAMVONALAS ÉS TOMPA TESTEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Áramvonalas testek: az áramvonalak követik a test felületét, a nyomáseloszlásból
Részletesebben6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás
ZÉHENYI ITVÁN EGYETE GÉPZERKEZETTN É EHNIK TNZÉK 6. EHNIK-TTIK GYKORLT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya ulmann-szerkesztés Ritter-számítás 6.. Példa Egy létrát egy verembe letámasztunk
Részletesebben205 00 00 00 Mûszertan
1. oldal 1. 100710 205 00 00 00 Mûszertan A sebességmérõ olyan szelencés mûszer, mely nyitott Vidi szelence segítségével méri a repülõgép levegõhöz viszonyított sebességét olyan szelencés mûszer, mely
RészletesebbenMérés: Millikan olajcsepp-kísérlete
Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat
RészletesebbenA nyomás. IV. fejezet Összefoglalás
A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező
Részletesebben6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár)
SZÉHNYI ISTVÁN GYT LKLZOTT HNIK TNSZÉK 6. HNIK-STTIK GYKORLT (kidolgozta: Triesz Péter egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár) Négy erő egyensúlya ulmann-szerkesztés Ritter-számítás 6.. Példa gy létrát egy
RészletesebbenA +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra
. Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától
RészletesebbenTömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások
2. gyakorlat 1. Feladatok a kinematika tárgyköréből Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 1.1. Feladat: Mekkora az átlagsebessége annak pontnak, amely mozgásának első szakaszában v 1 sebességgel
Részletesebben1. ábra. 24B-19 feladat
. gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,
Részletesebben1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel
1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel Munkavégzés, teljesítmény 1.1. Feladat: (HN 6B-8) Egy rúgót nyugalmi állapotból 4 J munka árán 10 cm-rel nyújthatunk meg. Mekkora
RészletesebbenVIZSGA ÍRÁSBELI FELADATSOR
ÍRÁSBELI VIZSGA FELADATSOR NINCS TESZT, PÉLDASOR (120 perc) Az áramlástan alapjai BMEGEÁTAKM1 Környezetmérnök BSc képzés VBK (ea.: Dr. Suda J.M.) VIZSGA ÍRÁSBELI FELADATSOR EREDMÉNYHIRDETÉS és SZÓBELI
RészletesebbenA K É T V É G É N A L Á T Á M A S Z T O T T T A R T Ó S T A T I K A I V IZS-
A K É T V É G É N A L Á T Á M A S Z T O T T T A R T Ó S T A T I K A I V IZS- Forgatónyomaték meghatározása G Á L A T A Egy erő forgatónyomatékkal hat egy pontra, ha az az erővel össze van kötve. Például
RészletesebbenPropeller, szélturbina, axiális keverő működési elve
Propeller, szélturbina, axiális keverő működési elve A propeller egy axiális átömlésű járókerék, amit tolóerő létesítésére használnak repülőgépek, hajók hajtására. A propeller nyugvó folyadékban halad
RészletesebbenKéplet levezetése :F=m a = m Δv/Δt = ΔI/Δt
Lendület, lendületmegmaradás Ugyanakkora sebességgel mozgó test, tárgy nagyobb erőhatást fejt ki ütközéskor, és csak nagyobb erővel fékezhető, ha nagyobb a tömege. A tömeg és a sebesség együtt jellemezheti
RészletesebbenKÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS
KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS 1 EGYENLETES KÖRMOZGÁS Pálya kör Út ív Definíció: Test körpályán azonos irányban haladva azonos időközönként egyenlő íveket tesz meg. Periodikus mozgás 2 PERIODICITÁS
Részletesebben203 00 00 00 Szerkezettan
1. oldal 1. 100870 203 00 00 00 Szerkezettan A faanyagokat környezeti hatások nem károsítják, nem igényelnek kezelést. 2. 100871 203 00 00 00 Szerkezettan A szálerõsítésû mûanyagok nagy szilárdságú szálakból
RészletesebbenPÉLDÁK ERŐTÖRVÉNYEKRE
PÉLÁ ERŐTÖRVÉNYERE Szabad erők: erőtörvénnyel megadhatók, általában nem függenek a test mozgásállapotától (sebességtől, gyorsulástól) Példák: nehézségi erő, súrlódási erők, rugalmas erők, felhajtóerők,
Részletesebben2.3 Newton törvények, mozgás lejtőn, pontrendszerek
Keresés (http://wwwtankonyvtarhu/hu) NVDA (http://wwwnvda-projectorg/) W3C (http://wwww3org/wai/intro/people-use-web/) A- (#) A (#) A+ (#) (#) English (/en/tartalom/tamop425/0027_fiz2/ch01s03html) Kapcsolat
RészletesebbenFigyelem! Csak belső és saját használatra! Terjesztése és másolása TILOS!
Figyelem! Csak belső és saját használatra! Terjesztése és másolása TILOS! 1. példa Vasúti kocsinak a 6. ábrán látható ütközőjébe épített tekercsrugóban 44,5 kn előfeszítő erő ébred. A rugó állandója 0,18
RészletesebbenNewton törvények, erők
Newton törvények, erők Newton I. törvénye: Minden test megtartja nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását (állandó sebességét), amíg a környezete ezt meg nem változtatja (amíg külső
RészletesebbenA légerők és nyomatékok keletkezése és jellemzése. Dr. Bauer Péter BME Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék 2015.
A légerők és nyomatékok keletkezése és jellemzése Dr. Bauer Péter BME Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék 015. Ebben a segédletben röviden a repülőgép szárnyon keletkező légerőkkel, az ezekből eredő
RészletesebbenMágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük.
Mágneses mező tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához
RészletesebbenMunka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása
Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása Munkavégzés történik ha: felemelek egy könyvet kihúzom az expandert A munka Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő
RészletesebbenEGYSZERŰ GÉPEK. Azok az eszközök, amelyekkel kedvezőbbé lehet tenni az erőhatás nagyságát, irányát, támadáspontjának helyét.
EGYSZERŰ GÉPEK Azok az eszközök, amelyekkel kedvezőbbé lehet tenni az erőhatás nagyságát, irányát, támadáspontjának helyét. Az egyszerű gépekkel munkát nem takaríthatunk meg, de ugyanazt a munkát kisebb
Részletesebben28. Nagy László Fizikaverseny Szalézi Szent Ferenc Gimnázium, Kazincbarcika február 28. március osztály
1. feladat a) A négyzet alakú vetítővászon egy oldalának hossza 1,2 m. Ahhoz, hogy a legnagyobb nagyításban is ráférjen a diafilm-kocka képe a vászonra, és teljes egészében látható legyen, ahhoz a 36 milliméteres
RészletesebbenKÖZEG. dv dt. q v. dm q m. = dt GÁZOK, GŐZÖK ÉS FOLYADÉKOK ÁRAMLÓ MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE MÉRNI LEHET:
GÁZOK, GŐZÖK ÉS FOLYADÉKOK ÁRAMLÓ MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE MÉRNI LEHET: AZ IDŐEGYSÉG ALATT ÁTÁRAMLÓ MENNYISÉG TÉRFOGATÁT TÉRFOGATÁRAM MÉRÉS q v = dv dt ( m 3 / s) AZ IDŐEGYSÉG ALATT ÁTÁRAMLÓ MENNYISÉG TÖMEGÉT
RészletesebbenNewton törvények, lendület, sűrűség
Newton törvények, lendület, sűrűség Newton I. törvénye: Minden tárgy megtartja nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását (állandó sebességét), amíg a környezete ezt meg nem változtatja
RészletesebbenVentilátor (Ve) [ ] 4 ahol Q: a térfogatáram [ m3. Nyomásszám:
Ventilátor (Ve) 1. Definiálja a következő dimenziótlan számokat és írja fel a képletekben szereplő mennyiségeket: φ (mennyiségi szám), Ψ (nyomásszám), σ (fordulatszám tényező), δ (átmérő tényező)! Mennyiségi
RészletesebbenW = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.
Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. Pl.: ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem
RészletesebbenFIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015
FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni
RészletesebbenKérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika
Kérdések Fizika112 Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika 1. Adjuk meg egy tömegpontra ható centrifugális erő nagyságát és irányát!
Részletesebben7.GYAKORLAT (14. oktatási hét)
7.GYAKORLAT (14. oktatási hét) Lehetséges témakörök a 14. heti 7. gyakorlatra: - Gyakorlati anyag: az áramlások hasonlósága, a hidraulika és az áramlásba helyezett testekre ható erő témakörökre gyakorló
RészletesebbenOsztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ
Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?
RészletesebbenBMEGEÁTAT01-AKM1 ÁRAMLÁSTAN (DR.SUDA-J.M.) 2.FAKZH AELAB (90MIN) 18:45H
BMEGEÁTAT0-AKM ÁRAMLÁSTAN (DR.SUDA-J.M.).FAKZH 08..04. AELAB (90MIN) 8:45H AB Név: NEPTUN kód:. Aláírás: ÜLŐHELY sorszám PONTSZÁM: 50p / p Toll, fényképes igazolvány, számológépen kívül más segédeszköz
RészletesebbenSZERKEZETTAN II. SZAKOS TIBOR
SZERKEZETTAN II. SZAKOS TIBOR Egy kis ismétlés Egy kis ismétlés R-26 Góbé típusú repülőgép törzse A törzs is teljesen fém építésű, két oldala vászon borítású. Az első rész alsó fele, és a hátsó rész felső
RészletesebbenA kísérlet célkitűzései: A súrlódási erőtípusok és a közegellenállási erő kísérleti vizsgálata.
A kísérlet célkitűzései: A súrlódási erőtípusok és a közegellenállási erő kísérleti vizsgálata. Eszközszükséglet: Mechanika I. készletből: kiskocsi, erőmérő, súlyok A/4-es írólap, smirgli papír gyurma
Részletesebben2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések
. REZGÉSEK.1. Harmonikus rezgések: Harmonikus erő: F = D x D m ẍ= D x (ezt a mechanikai rendszert lineáris harmonikus oszcillátornak nevezik) (Oszcillátor körfrekvenciája) ẍ x= Másodrendű konstansegyütthatós
Részletesebbenösszeállította: Kmetovics Milán oktató glideomarama.com Pacz Gábor oktató aeroszeged.hu
összeállította: Kmetovics Milán oktató glideomarama.com Pacz Gábor oktató aeroszeged.hu BALESETEK SZÁMA 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 HALÁLOS KIMENETELŰ VITORLÁZÓREPÜLŐ BALESETEK SZÁMA - ANGLIA (4 éves felbontásban)
RészletesebbenÁbragyűjtemény levelező hallgatók számára
Ábragyűjtemény levelező hallgatók számára Ez a bemutató a tanszéki Fizika jegyzet kiegészítése Mechanika I. félév 1 Stabilitás Az úszás stabilitása indifferens a stabil, b labilis S súlypont Sf a kiszorított
RészletesebbenMechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó
Mechanika Kinematika A mechanika a fizika része mely a testek mozgásával és egyensúlyával foglalkozik. A klasszikus mechanika, mely a fénysebességnél sokkal kisebb sebességű testekre vonatkozik, feloszlik:
RészletesebbenTOL A MEGYEI SZILÁRD LEÓ FIZIKAVERSE Y Szekszárd, március óra 11. osztály
TOL A MEGYEI SZILÁRD LEÓ FIZIKAVERSE Y Szekszárd, 2002 március 13 9-12 óra 11 osztály 1 Egyatomos ideális gáz az ábrán látható folyamatot végzi A folyamat elsõ szakasza izobár folyamat, a második szakasz
RészletesebbenMechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.
Mechanikai hullámok Mechanikai hullámnak nevezzük, ha egy anyagban az anyag részecskéinek rezgésállapota továbbterjed. A mechanikai hullám terjedéséhez tehát szükség van valamilyen anyagra (légüres térben
RészletesebbenA II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása
Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett
Részletesebben1. A levegőről és a légkörről általában.
1 Kedves olvasó! Ez a könyv, amelyet most a kezében tart, nem csak azoknak szól, akik a gyakorlatban is szeretnék elsajátítani a vitorlázó repülőgép vezetésének a tudományát, hanem azokhoz is, akik csak
RészletesebbenSzívókönyökök veszteségeinek és sebességprofiljainak vizsgálata CFD szimuláció segítségével
GANZ ENGINEERING ÉS ENERGETIKAI GÉPGYÁRTÓ KFT. Szívókönyökök veszteségeinek és sebességprofiljainak vizsgálata CFD szimuláció segítségével Készítette: Bogár Péter Háznagy Gergely Egyed Csaba Zombor Csaba
RészletesebbenÁramlástan kidolgozott 2016
Áramlástan kidolgozott 2016 1) Ismertesse a lokális és konvektív gyorsulás fizikai jelentését, matematikai leírását, továbbá Navier-Stokes egyenletet! 2) Írja fel a kontinuitási egyenletet! Hogyan egyszerűsödik
RészletesebbenQ 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)
. Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol
RészletesebbenMérések állítható hajlásszögű lejtőn
A mérés célkitűzései: A lejtőn lévő testek egyensúlyának vizsgálata, erők komponensekre bontása. Eszközszükséglet: állítható hajlásszögű lejtő különböző fahasábok kiskocsi erőmérő 20 g-os súlyok 1. ábra
RészletesebbenFizika alapok. Az előadás témája
Az előadás témája Körmozgás jellemzőinek értelmezése Általános megoldási módszer egyenletes körmozgásnál egy feladaton keresztül Testek mozgásának vizsgálata nem inerciarendszerhez képest Centripetális
RészletesebbenC) A SZÁRNYAS HAJÓK ELMÉLETE. 1. A szárny felületek kialakítása
Jereb Gábor Szárnyas Hajók Új technika sorozat C) A SZÁRNYAS HAJÓK ELMÉLETE 1. A szárny felületek kialakítása A szárnyas hajók víz alatti felületeinek kettős feladata van: egyrészt a lehető legkisebb ellenállás
Részletesebben1 2. Az anyagi pont kinematikája
1. Az anyagi pont kinematikája 1. Ha egy P anyagi pont egyenes vonalú mozgását az x = 1t +t) egyenlet írja le x a megtett út hossza m-ben), határozzuk meg a pont sebességét és gyorsulását az indulás utáni
RészletesebbenNewton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat)
Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat) 1. Az inerciarendszer fogalma. Newton I. törvénye 3. Newton II. törvénye 4. Newton III. törvénye 5. Erők szuperpozíciójának elve 6. Különböző mozgások
RészletesebbenPálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.
Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember
Részletesebben1.1 Hasonlítsa össze a valós ill. ideális folyadékokat legfontosabb sajátosságaik alapján!
Kérem, þ jellel jelölje be képzését! AKM VBK Környezetmérnök BSc AT0 Ipari termék- és formatervező BSc AM0 Mechatronikus BSc AM Mechatronikus BSc ÁRAMLÁSTAN. FAKULTATÍV ZH 203.04.04. KF8 Név:. NEPTUN kód:
RészletesebbenSzent István Egyetem FIZIKA. Folyadékok fizikája (Hidrodinamika) Dr. Seres István
Szent István Egyetem (Hidrodinamika) Dr. Seres István Hidrosztatika Ideális folyadékok áramlása Viszkózus folyadékok áramlása Felületi feszültség fft.szie.hu 2 Hidrosztatika Nyomás: p F A Mértékegysége:
Részletesebben2. mérés Áramlási veszteségek mérése
. mérés Áramlási veszteségek mérése A mérésről készült rövid videó az itt látható QR-kód segítségével: vagy az alábbi linken érhető el: http://www.uni-miskolc.hu/gepelemek/tantargyaink/00b_gepeszmernoki_alapismeretek/.meres.mp4
RészletesebbenFelvételi, 2018 szeptember - Alapképzés, fizika vizsga -
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kar Felvételi, 2018 szeptember - Alapképzés, fizika vizsga - Minden tétel kötelező Hivatalból 10 pont jár Munkaidő 3 óra I Az alábbi kérdésekre
RészletesebbenPONTSZÁM:S50p / p = 0. Név:. NEPTUN kód: ÜLŐHELY sorszám
Kérem, þ jellel jelölje be képzését! AKM1 VBK Környezetmérnök BSc AT01 Ipari termék- és formatervező BSc AM01 Mechatronikus BSc AM11 Mechatronikus BSc ÁRAMLÁSTAN 2. FAK.ZH - 2013.0.16. 18:1-19:4 KF81 Név:.
RészletesebbenFOGLALKOZÁSI TERV. Tanítási hetek száma: 14 A tantárgy kredit értéke: 3
NYÍREGYHÁZI EGYETEM Műszaki és Agrártudományi Intézet Közlekedéstudományi és Infotechnológiai Tanszék Tantárgy: Repüléselmélet 2016/2017. tanév 1. félév Közlekedésmérnök szak II. évf. FOGLALKOZÁSI TERV
RészletesebbenDINAMIKA ALAPJAI. Tömeg és az erő
DINAMIKA ALAPJAI Tömeg és az erő NEWTON ÉS A TEHETETLENSÉG Tehetetlenség: A testek maguktól nem képesek megváltoztatni a mozgásállapotukat Newton I. törvénye (tehetetlenség törvénye): Minden test nyugalomban
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, 2017. október 10.. CHFMAX NÉV: Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 Előadó: Márkus / Varga Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1) Az l hosszúságú
RészletesebbenHatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. J 0,063 kg kg + m 3
Hatvani István fizikaverseny 016-17. 1. kategória 1..1.a) Két eltérő méretű golyó - azonos magasságból - ugyanakkora végsebességgel ér a talajra. Mert a földfelszín közelében minden szabadon eső test ugyanúgy
RészletesebbenReológia Mérési technikák
Reológia Mérési technikák Reológia Testek (és folyadékok) külső erőhatásra bekövetkező deformációját, mozgását írja le. A deformációt irreverzibilisnek nevezzük, ha a az erőhatás megszűnése után a test
RészletesebbenFizika feladatok - 2. gyakorlat
Fizika feladatok - 2. gyakorlat 2014. szeptember 18. 0.1. Feladat: Órai kidolgozásra: Mekkora az átlagsebessége annak pontnak, amely mozgásának első szakaszában v 1 sebességgel s 1 utat, második szakaszában
RészletesebbenErők (rug., grav., súrl., közegell., centripet.,), és körmozgás, bolygómozgás Rugalmas erő:
Erők (rug., grav., súrl., közegell., centripet.,), és körmozgás, bolygómozgás Rugalmas erő: A rugalmas test (pl. rugó) megnyúlása egyenesen arányos a rugalmas erő nagyságával. Ezért lehet a rugót erőmérőnek
RészletesebbenKirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)
3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)
Részletesebben