Történeti összefoglaló

Átírás

1

2

3

4

5 Történeti összefoglaló A mezõ gazdaságtan elsõ egyetemi tanszékét ben Göttingenben ll. György Ágost állította fel, a másodikat Mária Terézia ben Budán, a Tudományegyetem bölcsészeti fakultásán (a Ratio Educationis egyik intézkedéseként). Professzora, Mitterpacher Lajos 1768-tól 1774-ig a bécsi Theresianum bölcseleti tagozatán kameralisztikát tanított, s ennek keretében foglalkozott a mezõgazdasággal. Érdeklõdése ekkortájt fordult teljesen a mezõgazdaság felé. Az intézmény kertjében kísérleteket is végzett, és hozzálátott mezõgazdasági tankönyve Írásához. Így 1777-ben, professzorrá történt kinevezésekor már ki is adhatta az "Elementa rei rusticae" elsõ kötetét, amelyet késõbb még két kötet követett. E munkáját nagy becsben tartották, több nyelvre is lefordították: olasz kiadását még az 1830-as években is használták Itáliában. Az egyetemen a tárgyak egyike volt csupán a mezõgazdaságtan, és kizárólag elméleti elõadásokra szorítkozott. A gyakorlati szakemberek, a gazdatisztek oktatására a Festetics György gróf keszthelyi (1797), Albert Kázmér herceg magyaróvári (1818), Batthyány Lajos, Kázmér és Károlyi Lajos hármasban alapított rohonci (1839) magániskolái szolgáltak. Ezek sorsa azonban bizonytalan volt. A reformkor agrárpolitikai koncepciója nélkülözhetetlennek tartotta egy szilárd anyagi alapokon nyugvó, a Magyar Gazdasági Egyesület felügyelete alatt mûködõ egyetemi rangú fõiskola ("középponti gazdaképzõ intézet") létesítését. Javaslatát az egyesület 1844-ben emlékiratba foglalva, az Országgyûlés elé terjesztette, a magas alapítási költségek miatt azonban a döntést a Ház halogatta ban a tervezet ott szerepelt a nemzet sürgõs feladatai között. A szabadságharc leverése után, a Bach-korszakban az MGE megismételte -most már a bécsi udvarhoz intézve -javaslatát. A felterjesztés válasz nélkül maradt. Mindössze annyi történt, hogya magyaróvári magánintézetet átvette az állam. A többi mezõgazdasági tanintézet megszûnt ben a József-Mûegyetem -külföldi mintára - mezõgazdaságtani-erdészeti tanszéket állíttatott fel avval a céllal, hogy leendõ mérnökei áttekintést kapjanak a mezõgazdaság lényegérõl. A tanszék 1888-ban megszûnt, illetve átalakult Mezõgazdasági Géptani Tanszékké. 5

6 A kiegyezés után az Országgyûlés idõnként foglalkozott a mezõgazdasági szakképzéssei, de elõnyben részesítette az alsó fokú oktatást. A hetvenes évek államháztartási válsága mindennemû szakképzési fejlesztés elé gátakat emelt. Több javaslat is született, s felmerült egy közgazdasági-kereskedelmi jellegû fõiskola felállításának a gondolata is, de döntés nem született. Végre, 1914-ben a különbözõ érdekeltségû szakkörök a fõvárosban létesítendõ gazdasági egyetem javaslatával álltak elõ. A tervezet szerint az egyetem.1. mezõgazdasági, 2. ipari, 3. kereskedelmi, 4. társadalomtudományi karokra tagolódnék. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöke, Károlyi Mihály által december 19-én az Országgyûlés elé terjesztett javaslat teljes egyetértésre talált, s a ház határozatot hozott a közgazdasági egyetem felállítására. A néhány hét múlva kitört parlamenti válság azonban háttérbe szorította a további lépéseket. E szélcsendben, néhány héttel a világháború kitörése elõtt, a Mûegyetem újból szakosztályt szervezett a mezõgazdasági képzésre. A világháború alatt szunnyadt a közgazdasági egyetem ügye nyarán azonban, amikor ismét a koncepciót támogató Zichy János került a miniszteri székbe, elõvette és részleteiben is kidolgoztatta tervezetét, majd IV. Károlynak október én ( a vonaton) referált az ügyrõl. A király egyetértett a kultuszminiszter javaslatával, és még a vonaton engedélyezte a közgazdasági egyetem megszervezését. Egy év múlva, 1919 õszén megkezdõdtek az elõmunkálatok. December 22-én -az ország válságos gazdasági helyzete miatt -egyetem helyett csupán kart létesítettek, a tervezett karok helyett pedig szakokat azzal az elgondolással, hogy késõbb önálló egyetemmé lesz fejleszthetõ, vagy esetleg csatlakozik a Tudományegyetemhez. A Kar elsõ professzorai -hat egyetemi nyilvános rendes és öt egyetemi nyilvános rendkívüli tanár december 30-án megkapták kinevezésüket. A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar mezõgazdasági szakosztálya ( ) Alig két héttel az elsõ professzorok kinevezése után, január 13-án a Budapesti Közlönyben megjelent II A magyar kormány 272/1920. M.E. számú rendelete a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem mellett létesített Közgazdaságtudományi Kar szervezeti szabályzatáró1'1 [Sic]. S rendelet a) egyetemes közgazdasági és közigazgatási, b) 6

7 mezõgazdasági, c) kereskedelmi, ( a kereskedelmi iskolai tanárképzõvel), d) konzuli és külképviseleti szakosztályok létesítésérõl intézkedett. (5. ) Számunkra a legfontosabb, a 7. így 'hangzik: "A mezõgazdasági szak, mint a karnak külön osztálya, a mezõgazdasági oktatásügy legfelsõbb intézményének kiépítéséhez adja meg az alapot; jelenleg, az adott viszonyoknak megfelelõen a magasabbfokú mezõgazdasági tudományos intézetek személyzetének és a mezõgazdasági nagyüzemek elméleti készültségû embereinek képzésére szolgál és arról gondoskodik, hogy a magyar közgazdasági életben mûködõ egyének -a mezõ gazdaságnak nemzetgazdaságunkban irányadó jelentõségéhez képest -mezõgazdasági alapismereteket szerezzenek." A Kar a vallás- és közoktatásügyi miniszter fennhatósága alá tartozott, de a mezõgazdasági osztály felett a földmívelésügyi miniszter felügyeleti jogot gyakorolt. A tanszékeket pályázat vagy meghívás útján, nyilvános rendes (illetve rendkívüli) tanárokkal töltik be. A mezõgazdaság tárgyú tan székekre a jelöléshez a földmívelésügyi miniszter egyetértése szükséges. A l3. 17 tanszéket rendszeresít. A mezõgazdasági szak elsõ tanszékei: Agrárpolitika, Szövetkezetügy, Növénytermesztés, Mezõgazdasági Ipar, Mezõgazdasági Közigazgatás és Falupolitika, Mezõgazdasági Üzemtan voltak. A természettudományi alaptárgyak akkor még nem kaptak tanszéket; ezeket fõleg a Tudományegyetem és az Állatorvosi Fõiskola professzorai adták elõ. Erre a l5. nyújtott lehetõséget ben megalakultak az Agrokémiai, a Növénykórtáni, a Növénytani, és a Geológiai tanszékek. Az Agrokémiai, az Állattenyésztési és a Növénytermesztési tanszékek 1923-tól "tanszék és intézet" lettek, azaz az elõadások mellett még kutatási, -szervezési feladatokat is el kellett látni ok, amihez több munkatárs alkalmazására volt szükség. Késõbb intézetesítették a Növénykórtani és az Üzemtani Tanszékeket is. A mezõgazdasági osztály kísérleti telepéül a 20. az Orsz.Magyar Gazdasági Egyesület tápiószelei tangazdaságát jelöli meg. A tangazdaság elszámolási rendjét és a karral való kapcsolatát a VKM és az FM együttesen szabályozzák. (A tápió szel ei tangazdaság nem felelt meg a célnak, mert a megszálló román csapatok feldúlták ban Eber Antal ajánlotta fel sõregpusztai 2 ezer holdas birtokát. A mecénás bankelnök vállalta a diákok és oktatóik elszállásolását és ellátását is.) 7

8 A dékánt egy tanévre a nyilvános rendes tanárok közül titkosan választja a tanári testület. Helyettese elõdje, a prodékán. ( ) A kari ülés tagjai a nyilvános és rendes és rendkívüli tanárok, továbbá a magántanárok két választott képviselõje. Utóbbiak azonban csak a dékánválasztások alkalmával szavazhatnak. (33. ) A doktori címet -tudományos értekezés és sikeres szigorlat után - azok nyerhetik el, akik diplomájuk megszerzése óta néhány évet a gyakorlatban töltöttek el és publikációs tevékenységet folytattak, illetve a Kar valamelyik szemináriurnában egy évig sikeresen mûködtek. (41. ) Figyelmet érdemel a 43. : "Mindaddig, amíg a közgazdaságtudományi kar, akár mint a budapesti Tudományegyetem ötödik tudománykara, szervesen be nem illeszkedik a budapesti Tudományegyetem kebelébe, akár mint önálló közgazdasági egyetem ki nem alakul", a rektor jogkörét a dékán gyakorolja. A Tudományegyetem tanácsa azonban elzárkózott a Kar befogadása elõl, mert nem volt beleszólása (hivatalosan) az elsõ professzorok kiválasztásába. Az elutasítás megpecsételte a Kar sorsát. Október 5-én kihirdették az évi XXXI.törvénycikket a "budapesti kir. magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar [sic] feláliításáról és ideiglenes szervezetérõl." A kilenc paragrafusból álló törvény megerõsíti a 272/1920.M.E. rendelet fõbb intézkedéseit, egy lényeges eltérés azonban van: nem tesz említést a Kar további sorsáról; sem a Tudományegyetemhez kilátásba helyezett csatlakozásáról, sem arról, hogy önálló gazdasági egyetemmé fejlõdhet. A Kar hivatalos elnevezése augusztus végéig változatlan maradt. Központi épülethez (Szerb u. 23.) a Kar csak 1923-ban jutott. A mezõgazdasági szak már 1920-ban -részben -birtokba vehette otthonát (Eszterházy u. 3.) -(ma: Puskin u.). A kezdeti évek kísérletei és tapasztalatai alapján kiforrott tanterv 1926-ban lépett életbe. A tanulmányi idõ nyolc félév maradt. A vizsgarend könnyebbedett: az alapvizsgát eltörölték. Négy féléven keresztül (V-vIll.) legalább egy szeminárium munkájában kellett részt vennie minden hallgatónak. (Szakirodalom tanulmányozása, elõadások tartása, szakmai viták, bírálatok.) A tudományos képzésnek, a doktoranduszoknak disszertációjuk készítéséhez, majd késõbb, a magántanári habilitációra pályázóknak szintén a szemináriumok voltak a színhelyei. Négy szakosztályával a Kar a természet- és társadalomtudományok széles skáláját fogta át, és igen jó lehetõségeket 8

9 nyújtott a szakosodáshoz az élelmiszervegyészettõl a gazdaságtörténetig: a magántanári elõadások ezt a célt szolgálták. A Kar magántanári tárgyai között pl. a néprajz is megtalálható volt. (E diszciplína jól szolgálta a közigazgatási pályára készülõk látókörének bõvítését.) Új tudományágak (pl. falu szociológia) meghonosítás ával és ápolásával szintén érdemeket szerzett a Kar. A falukutatás tudományos magalapozásába, módszertanának kidolgozásába szinte valamennyi intézete bekapcsolódott. Összehangolt kutatásaik az ország területének jelentõs részét behálózták. Mindezen érdemei azonban nem feledtethették el azt a körülményt, amit a pénzügyi- államháztartási tisztviselõk többször hangoztattak: az önmagában létezõ kar anakronizmus az egyetemek életében. Vagy csatlakoztatni, integrálni kell valamely egyetembe, vagy a szakokat karokká emelve, különálló egyetemmé fejleszteni. Az utóbbi megoldás reménytelennek tûnt. A megszüntetés veszélye fenyegette a Kart, amelynek megmentésébe bekapcsolódott az ifjúság is: a különbözõ sajtótermékekben napvilágot látott hetven cikket -közöttük 35 elismert szakemberét -összegyûjtve, "V élemények a magyar sajtóban a közgazdasági egyetemrõl" címmel bocsátotta közzé. A meggyõzõ érvelés nem volt hatástalan. Hosszú tárgyalások után Hóman Bálint kultuszminiszter 1934-ben az Országgyûlés elé terjesztette javaslatát, ami mindkét ház egyetértésével találkozva, az évi X. törvénycikkben nyert testet. Magyar királyi József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezõgazdasági és Allatorvosi Kar, Mezõgazdasági Osztály ( ) Az új egyetemi kötelékben a mezõgazdasági szak státusa nem változott, most azonban az állatorvosi osztállyal (a korábbi Allatorvosi Fõiskolával) alkotott kart. Az oktatás magas színvonalát továbbra is tartotta a mezõgazdasági osztály: hat -a természet- vagy társadalomtudományok valamelyikét mûvelõ -professzora tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, az alkalmazott tudományok közé sorolt agrártudomány mûvelõinek befogadásától azonban ekkoriban még elzárkózott az akadémia. Ez késztette a professzori kart arra, hogy kezdeményezze olyan tudományos társaság szervezését, ahol az agrártudomány(ok) különbözõ ágazatainak képviselõi eszmecserétarthatnak. Így jött létre a 9

10 "Darányi Ignác Agrártudományos Társaság" 1935-ben; amelynek vezetõségébe a szakosztály több tagját is beválasztották ban a Gazdasági Szaktanárképzõ Intézet kebelében megkezdõdhetett a mezõgazdasági szaktanárok képzése posztgraduális szinten, két félévalatt. A (Magyar) Agrártudományi Egyetem Az ideiglenes kormány M.E /1945.sz. rendeletével július 1- jén a földmívelésügyi miniszter fennhatósága alá helyezte a mezõgazdasági szakoktatási intézmények mindegyikét, majd szeptember 26-án a felsõoktatási intézményeket egyesítve létrehozta a Magyar Agrártudományi Egyetemet 1. Mezõgazdaságtudományi, 2. Kert- és Szõlõgazdaságtudományi, 3. Állatorvostudományi, 4. Erdõgazdaságtudományi Karokkal. A Mezõgazdaságtudományi Kar négy szakosztályra (budapesti, debreceni, keszthelyi és mosonmagyaróvári) tagolódott. A szaktanárképzés egyelõre a kultuszminiszter kezében maradt. (8740/1945.M.E.) A vezetõ tisztségviselõket (rektor, dékánok, osztályelnökök) az illetékes egyetemi, kari, osztálytanácsok választották meg, meghatározott rotáció szerint. A Mezõgazdaságtudományi Kar osztályai élén osztályelnökök álltak. A Kar székhelye Budapest volt. Hivatalos elnevezései: : Magyar Agrártudományi Egyetem : Agrártudományi Egyetem (Gödöllõ) szeptember 1-jétõl (?) Gödöllõi Agrártudományi Egyetem Az egyesítés az érintett nagy múltú intézmények körében ellenállásba ütközött. A legfõbb gond mégis a szétszórtságból adódott: a fõváros négy távoli pontján és négy vidéki városban helyezkedtek el az egyetem egységei. Legnehezebb helyzetben a fõvárosiak voltak. Sok tárgyalás után Budán, a Szilágyi Erzsébet fasorban elhelyezkedõ volt Bolyai János Honvéd Mûszaki Akadémia telepét szerezte meg az Egyetem szeptemberben. Ide kerültek volna elsõ sorban a központi hivatalok és intézmények, közöttük a központi könyvtár, amelynek alapját a Mezõgazdasági Múzeum, valamint a Földmívelésügyi Minisztérium történeti anyaga képezte volna. 10

11 1948-ban azonban a keményedõ diktatúra, és a nemzetközi helyzet megdermedése elsöpörte a terveket: májusban sürgõsen ki kellett költözni és visszaadni az épületeket katonai célra õszén megkezdõdött a magyar egyetemek átformálása szovjet mintára. Bevezették a felvételi vizsgát, amelyen a politikai szempont domináit, és megfosztották katedrájától az Egyetem 18 professzorát, köztük több nemzetközi szaktekintélyt áprilisában felfüggesztették a Mezõgazdaságtudományi Kar három vidéki osztályának mûködését. A hallgatóságnak több, mint a felét -polgári származása miatt -kizárták az Egyetemrõl és addigi vizsgáikat is semmissé nyilvánították. Az elhelyezés ügyében az ötéves terv keretében történt (1949. december) intézkedés: januárjában az Egyetem székhelyéül Gödöllõt jelölte ki a kormányzat: a megszüntetett premontrei gimnázium épületének felhasználásával, nagyarányú beruházást helyezett kilátásba. Ugyanekkor az Egyetemhez csatolták a 3280/l949.(IV.9.) Korm.sz. rendelettel felállított zsámbéki Mezõgazdasági Akadémiát, amely legalább hat elemit végzett és arra érdemes pártkádereknek adott az egyetemi diplomával egyenértékû oklevelet ben megindult a levelezõ oktatás, a Mezõgazdaságtudományi Karon belül pedig agronómiai, agrárközgazdasági, állattenyésztési és gépesítési szakokat indítottak. Az FM évek óta készült arra, hogy kezébe vegye a szaktanárképzést, de döntés csak 1950-ben született: október 7-én (251/1950.M.F.rendelet) felállította az Egyetem szervezeti egységeként a Mezõgazdasági Szaktanárképzõ Intézetet Debrecenben, mert a pedagógiai tárgyak oktatásához az ottani tudományegyetem tanáraira szorult. E megoldás azonban nem vált be és az intézetet már a következõ évben Budapestre költöztették. A tanárképzés posztgraduális jellegû volt, tanulmányi ideje pedig két félév. A Mezõgazdaságtudományi Kar, a múlt tanévben indult szakokból 1951/52-ben Agronómiai, Agrárközgazdasági, Állattenyésztési Karok megszervezésével egyidejûleg, megszûnt. E tanévben összesen hét kara volt az Egyetemnek ben a hibás politika aláásta az ország gazdaságát; több gigantikus építkezést -köztük a gödöllõi kampuszét -le kellett állítani. Ú gy döntöttek, hogy a megfelelõ épületekkel rendelkezõ karok maradjanak a helyükön. Így 1952-ben kivált az Egyetem kötelékébõl a soproni Erdõgazdaságtudományi Kar és a budapesti Állatorvostudományi II

12 Kar, 1953-ban a Kert- és Szõlõgazdaságtudományi Kar s valamennyi fõiskolává alakult ben a Gépesítési Kar is levált, és Budapest székhellyel önálló Mezõgazdasági Gépészmérnöki Fõiskolaként folytatta mûködését. Az Egyetemnek három kara maradt. Közben, 1951-ben Budapesten, ideiglenes épületben megalakult központi könyvtár 1954-ben Gödöllõre költözött. Igazgatója -az Egyetemi Tanács határozata (1955.júl.7.) alapján -megszervezte az Agrártörténeti Munkaközösséget és megindította az Agrártörténeti Szemle címû folyóiratot. Az 1956-ban kitört forradalom harci cselekményeiben három hallgató életét vesztette. Jóllehet az Egyetemen semmiféle atrocitás nem történt, megfosztották katedrájától és elbocsátották állásából az Egyetem rektorát, helyettesét és négy professzorát, a könyvtár igazgatóját pedig súlyos börtönbüntetésre ítélték. 30 további oktató részesült még -az elbocsátástól a figyelmeztetés ig -különféle büntetésben. A két karról összesen 37 hallgatót vontak felelõsségre. Száznál többen emigráltak elejére már felszámolták a forradalom alatt létrejött ifjúsági szervezeteket és a Magyar Szocialista Munkáspárt ifjúsági szervezetét, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget tették egyedüli legitim ifjúsági szervezetté. A forradalom leverése után a kormányzat végrehajtotta azokat a követeléseket, amelyek a politikai rendszert nem érintették ben az Agrárközgazdasági, az Agronómiai Kar és az Állattenyésztési Karok összevonásával visszaállította a Mezõgazdaságtudományi Kart, a Mezõgazdasági Fõiskola pedig -karként -visszatért az Egyetem kötelékébe, mert a fõvárosban nem sikerült megfelelõ elhelyezést kapnia. Gödöllõn megkezdõdött 1961-ben az Egyetem bõvítése. Megindult a könyvtár szervezetének a korszerûsítése. Kialakultak a követelményeknek megfelelõ gyûjtemények és katalógusok. Az igazgatóhelyettes júniusában nagyszabású kiállításon mutatta be a mezõgazdasági felsõoktatás történetét, majd a dokumentumokból ban Egyetemtörténeti Különgyûjteményt alakítottak ki, amely a következõ években folyamatosan gazdagodott. Elõször az egyetemi nyomdaüzemben elõállított -az Egyetem belsõ életére vonatkozó - termékekkel (meghívók, elõterjesztések, tervek, konferenciák elõadásai, jegyzõkönyvei stb.) bõvült. Néhány professzor hagyatéka is megtalálható e különgyûjteményben, amely ma is nélkülözhetetlen kiegészítõ dokumentum-forrás gyûjteménye az Egyetemi Szaklevéltárnak. 12

13

14 A levéltár megalakulása, mûködése A gödöllõi Agrártudományi Egyetem szaklevéltárának felállítását 1993-ban engedélyezte a mûvelõdési és közoktatásügyi miniszter. Az újonnan alakult intézmény alapító tagja lett az év közepén megalakított Budapest-Gödöllõi Egyetemi és Fõiskolai Levéltári Szövetségnek. A Szövetség a szervezeti és mûködési szabályzata szerint összehangolja az iratbegyûjtési, rendezési és selejtezési munkát, segíti a csatlakozott intézmények levéltári munkáját, a kutatási segédletek készítését és kiadását. (1996 végén az addig regionális jellegû Szövetség országossá vált.) A megalakulást követõen a szakmai munka a levéltári anyagnak az irattártól való leválasztásával kezdõdött meg. Az egyetem, illetve a jogelõd intézményeknél keletkezett iratanyag átvétele 1993 decemberében a Pest Megyei Levéltártól történt meg elsõként. A majdnem 10 iratfolyóméter döntõ többségét az Állatélettani és Takarmánykutatási Állomás, 1945 utáni elnevezéssel az Állatélettani Kutatóintézet anyaga alkotta. A következõ évben a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem szaklevéltárának adtunk át kisebb mennyiségû múlt századi iratot. Mivel a kassai és kolozsvári mezõgazdasági akadémia hallgatói nyilvántartásait részben levéltárunk õrzi, viszonzásul Keszthelyrõl ezekhez a fondjainkhoz kaptunk csekély mennyiségû kiegészítést. A más intézménynél õrzött iratok átvétele 1996 közepén zárult le, ekkor a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem levéltárában õrzött, a budapesti tudományegyetemi közgazdaságtudományi kar mezõgazdasági szakának törzskönyvei kerültek levéltárunkba. A levéltár megalakulásától kezdve 1996 végéig alkalmazott az egyetem mellékállásban levéltáros képzéssel rendelkezõ munkatársat. Ez alatt az idõ alatt a Szövetség munkatársainak, Horváth Ákosnak, Molnár Lászlónak és Szögi Lászlónak a segítségével befejezõdött az 1980 elõtt keletkezett iratanyag selejtezése, s végleges középszintû rendezése. A levéltári anyag tagolását a másutt is szokásos számkontingens rendszer szerint oldottuk meg. Ennek alapján: fond Jogelõd intézmények és központi szervezeti egységek, karokon kívüli szervezeti egységek fond Mezõgazdaságtudományi Kar szervezeti egységei fond Mezõgazdasági Gépészmérnöki Kar szervezeti egységei 14

15

16 1. Királyi magyar Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Mezõgazdasági Osztálya doboz, 12 kötet = 0,5 ifm A Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kart az évi XXXI. törvénycikkel hozták létre. A kar négy "szakcsoportra" oszlott, köztük a mezõgazdaságira. A mezõgazdasági szakon a felsõ kereskedelmi iskola négyéves tanfolyamát végzett növendékek, ha az érettségi vizsgálatot jeles eredménnyel tették le rendes hallgatónak, a négyéves tanfolyamot végzett s érettségit tett többi növendék, valamint a felsõ kereskedelmi iskola hároméves tanfolyamát végzett tanulók, ha jelesen érettségiztek rendkívüli hallgatónak vették fel. Az elsõ tanévre 152 rendes és 3 rendkívüli hallgató iratkozott be. Az anyakönyvekbõl és a törzslapokból a hallgatók személyi adatait, illetõleg tanulmányi elõmenetelüket lehet megismerni. A kar történetére vonatkozó többi forrás (tanácsülési jegyzõkönyvek, iktatott iratok, egyéb hallgatói nyilvántartások), a volt Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem szaklevéltárában kutatható. l/a. Hallgatói nyilvántartások doboz, 12 kötet = 0,5 ifm 1. kötet Törzskönyv 1920/ " " 1920/ " " 1921/ " " 1921/ " " 1921/ " " 1921/ " " 1921/ " " 1921/ " " 1921/ " " 1921/ " " 1923/ " " 1923/ doboz" 1923/ /32. 16

17 2. Magyar királyi József nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezõgazdasági és Állatorvosi karának Mezõgazdasági Osztálya (1927) (1953) 26 kötet = 1,25 ifm A Magyar királyi József nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet az évi X. törvénycikkel hozták létre. Ebbe az óriásegyetembe integrálták a tudományegyetemi közgazdaságtudományi kart is. A mezõgazdaság oktatása az újonnan létrehozott mezõgazdasági és állatorvosi kar mezõgazdasági osztályán történt. A kar 1945 nyarán kivált a mûegyetem szervezetébõl. A hallgatói nyilvántartásokból a diákok személyi adatait és tanulmányi elõmenetelét, míg a tanári kar nyilvántartásaiból az oktatók pályájának alakulására vonatkozó adatokat ismerhetjük meg. A mezõgazdasági oktatás 1934 és 1945 közötti története iránt érdeklõdõ kutatók a Budapesti Mûszaki Egyetem szaklevéltárában az egyetemi tanácsülési jegyzõkönyvekbõl, és a Rektori Hivatal iratanyagából tájékozódhatnak. Ezen túlmenõen a volt Állatorvostudo- mányi Egyetem szaklevéltára õrzi a Mezõgazdasági és Állatorvosi Kar 1934 és 1939 között keletkezett tanácsülési jegyzõkönyveit, a Mezõgazdasági Osztály 1936 és 1937 közötti üléseinekjegyzõkönyveit, továbbá a Dékáni Hivatal 1934 és 1945 közötti nagyon hiányosan fennmaradt valamivel több mint fél iratfolyómétemyit kitevõ anyagát. 2/a. Anyakönyvek kötet = 0,6 ifni 1. kötet Anyakönyv 1934/ /37 2."" 1937/ /40 3."" 1937/ /49 4."" 1939/ /42 5."" 1941/ /45 6. " Magyar Agrártudományi Egyetem 1944/ /47 Budapesti Osztályának anyakönyve 7." " " " 1946/ /50 17

18 8. kötet Magyar Agrártudományi Egyetem 1947/ /49 Budapesti Osztályának anyakönyve 9." " " " 1949/ " Anyakönyvi mutató 2/b. Szigorlati nyilvántartások köte = 0,55 ifm 1. kötet Szigorlati jegyzõkönyv 1. szigorlat " " "1.,, " " "1.,, " " "ll. " " " "ll. " " " "ll. " " " "ll. " ' " " "ill. " " " "ill. " " " "mib " " " "IV. " " Oklevél névjegyzék /c. A tanári kar nyilvántartásai kötet = 0,1 ifm 1. kötet Állománykönyv " Mezõgazdaságtudományi Kar 1935/ /49 magántanári nyilvántartó 2/d. Doktori szigorlati jegyzõkönyvek kötet = 0,1 ifm 1. kötet Szigorlati jegyzõkönyv 1934/ / " " " 1940/ /49 18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35 5. kötet " " " " " " ~:'", I I "! ")~,, fl " "" " " /d. Vegyes iratok doboz = 0,96 ifm 1. doboz Hallgatói statisztikák " "" " Külön kezelt iratok " Mérnökösítési mellékletek " " " " " " " " " " K.K. nyilvántartások

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

47 136. doboz 19642~ sz. 137." sz. 138." sz. 47

48 ( 7. Jogtanácsos iratai doboz, 1 kötet = 0,75 ifm Az egyetemi jogtanácsos mûködése során keletkezett iratok egy részét 1962-tõl a Rektori Hivatalon belül külön kezelték. Az január 1-tõl életbe léptetett új iratkezelési szabályzat szerint ezek az iratok már a Rektori Hivatal irattárában maradtak. 7 la. Iktatott iratok doboz, 1 kötet = 0,75 ifm 1. doboz " " " " " Iktatókönyvek 1. kötet

49

50

51

52 - Iktatókönyvek 1. kötet " :~ 3. " Mutatókönyvek 1. kötet " " " " "

53

54 24. doboz sz. 25.,, sz. 26."" sz. 27."" 225. s~. 28."" 225. sz. 29.,, sz. 30."" sz. 31."" 225. sz. 32."" 225. sz. fl 54

55 !!;ia, 10. Gazdasági Fõigazgatóság doboz = 0,24 ifm Az egyetem gazdasági és ügyviteli feladatait a Gazdasági Fõigazgatóság látja el. Élén a fõigazgató áll, aki az egyetem egészének zavartalan mûködéséhez szükséges gazdasági és pénzügyi eszközökrõl, valamint feltételekrõl (beruházások, fejlesztések, felújítások, karbantartások, javíttatások) gondoskodik. A fõigazgatóság Pénzügyi és Számviteli, valamint Mûszaki Igazgatóságra tagolódik. Az igazgatóságok osztályokból épülnek fel. A levéltárba egyetlen év iratanyaga (1956) került be, kutatása egyenkénti átnézéssei történik. 1. doboz " /a. Iktatott iratok doboz = 0,24 ifm 55

56 11. Zsámbéki Mezõgazdasági Technikum /TSZ-elnök képzõ/ doboz, 78 kötet = 9,82 ifm Az 1940-es évek végén -az erõszakos TSz-szervezések elsõ idõszakában -, az országban tömegesen szerveztek vezetõképzõ tanfolyamokat, melyek közül a zsámbéki emelkedett ki ben az egyetemhez csatolták a Zsámbékon alapított kétéves Mezõgazdasági Akadémiát. A felvételt nem kötötték elõképzettséghez, az intézmény az egyet~mi diplomával egyenértékû "okleveles mezõgazdász" képzést adott. (Késõbb megsemmisítették az oklevélnek ezt a minõsítését.) Az egyetem néhány tanszéke 1950 és 1953 között részt vett ennek a "felsõfokú szaktanfolyam" hallgatóinak a képzésében. Az intézmény életében a 27/1961.(VIll.1.) Korm.sz.rendelet hozta a következõ jelentõsebb változást. Ekkor 17 felsõfokú mezõgazdasági technikumot alapítottak "magas színvonalon képzett, középirányító munkakörben foglalkoztatott szakvezetõk" kibocsátására. A Zsámbéki Felsõfokú Mezõgazdasági Technikumot szeptember l-i hatállyal, a gödöllõi egyetem Mezõgazdaságtudományi karába integrálták Üzemgazdasági Üzemmérnöki Szakként. A szakon három éves fõiskolai szintû képzés után "mezõgazdasági üzemgazdász" diplomát szerezhettek a hallgatók. A szak fennállásának kezdõ idõszakában levelezõ kiegészítõ képzés formában a felsõfokú technikumi végzettséggel rendelkezõk lehetõséget kaptak arra, hogy üzemgazdász oklevelet szerezzenek ban az MSZMP Pest megyei bizottságának kezdeményezésére Zsámbékon tanítóképzõ intézetet szerveztek. Az üzemgazdász képzés üzemszervezõ üzemmérnök képzés elnevezéssel Gyöngyösre került át. Itt az addig a Kertészeti Egyetemhez tartozott kart Mezõgazdasági Fõiskolai kar néven a gödöllõi Magyar Agrártudományi Egyetemhez csatolták. A levéltárba került iratokból a TSz-elnök-képzõ idõszakától a Gyöngyösre való áthelyezésig lehet nyomon követni az intézmény történetét. Az iratok közül külön is említést érdemel a tanácsülési jegyzõkönyvek állaga, melyet egyenkénti átnézéssei lehet kutatni, illetve a fondképzõ központi irattárának hiánytalanul fennmaradt iktatott iratanyaga (1949-tõl 1978-ig), melyek kutatását a segédkönyvek könnyítik meg. 56

57 ll/a. Tanácsülési jegyzõkönyvek doboz = 0,62 ifm 1. doboz doboz " " " /b. Iktatott iratok doboz = 7,2 ifm 1. doboz TSz. elnökképzõ ",, ",, ",, ",, ",, ",, ",, ",, ",, ",, ",,1958, ",, ",, ",, " Technikum " " " " 1964, " " " " " " " " " " " " " "

58 26. doboz Üzemgazdasági Üzemmérnöki Szak sz. 27." "" sz. 28." "" sz. 29." "" sz. 30." "" sz. 31." "" sz. 32." "" sz. 33." "" sz. 34." "" sz. 35." "" sz. 36." "" sz. 37." "" sz. 38." "" sz. 39." "" sz. 40." "" sz. 41." "" sz. 42." "" sz. 43." "" sz. 44." "" sz. 45." "" sz. 46." "" sz. 47." "" sz. 48." "" sz. 49." "" sz. 50." "" sz. 51." "" sz. 52." "" sz. 53." "" sz. 54." "" sz. 55." "" sz. 56." "" sz. 57." "" sz. Iktatókönyvek 1. doboz "

59 Mutatókönyvek 1. doboz 1954/55, ll/c. Anyakönyvek kötet = 0,8 icm 1. kötet Zsámbék 2. " Gödöllõ 3. " " 4. " Elnökképzõ tagozat Hévízbesnyõ 5. " " "Gödöllõ 6. " " "Zsámbék 7. " " " " 8. " " " " 9. " " " " 10. " " " " 11. " " " " 12. " " " " 13. " " " " 14. " " " " 15. " " " " 16. " Anyakönyvek 17. " " 18. " " 19. " " 20. " " nappali " " ",, " ",, " " ",, " ",, " Anyakönyv nappali " ",, " " "" " ",, " " "" " " "levelezõ

60 31. kötet Anyakönyv kisegítõ " " ",, " " " " " ",, " " " " " " " " ",, " Végzettek mutatója \ ll/d. Törzskönyvek kötet = 0,3 ifm 1.. kötet Törzskönyv nappali Zsámbék 2. " " " " 3. " " levelezõ " 4. " " nappali " 5. " " levelezõ " 6. " " " " 7. " " nappali " 8. " " levelezõ " 9. " " nappali " 10. " " levelezõ " 11. " " nappali " 12. " " levelezõ " 1.3. " " nappali " 14. " " " " 15. " " levelezõ " 16. " " nappali " 17. " " levelezõ " 1.8. " " nappali Zsámbék 1.9. " "levelezõ " 60

61 Ille. Államvizsga jegyzõkönyvek kötet = 0,4 ifm 1. kötet kötet ,, " ,, " " " ,, " " " " " " " ,, " " " f. Vegyes iratok doboz, 1 kötet = 0,5 ifm 1. doboz Mezõgazdasági Akadémia (6) Oklevél nyilvántartás, leckekönyv " Mezõgazdasági vontatóképzõ tanfolyam, Zsámbék " Tantervek, programok, Zsámbék " " " " kötet Munkaügyi nyilvántartás

62 12. Debrecen-Pallag Felsõfokú Mezõgazdasági Technikum doboz, 11 kötet = 1,40 ifm Magyarországon a 27/1961.(VIll.1.) Korm.sz. rendelettel 17 felsõfokú mezõgazdasági technikumot hoztak létre. Célként "magas színvonalon képzett, közép irányító munkakörben foglalkoztatott szakvezetõk" képzését jelölték meg. A képzési idõ nappali tagozaton három év volt. (A legtöbb intézményben esti- és levelezõ tagozat is mûködött -egy évvel hosszabb képzési idõvel.) A végzett hallgatók szaktechnikusi képesítést kaptak. Mivel az intézmények nagy többsége túlságosan kis méretû volt, melyekben a felsõfokú képzés személyi- és tárgyi feltételei nem voltak biztosíthatók, a kevésbé életképes intézmények megszûntek, illetve beolvadtak más intézményekbe. A debreceni, szekszárdi, székesfehérvári és karcagi felsõfokú mezõgazdasági technikumok anyaga így került be levéltárunk állományába. A fon dok csak hallgatói tanulmányi nyilvántartásokat tartalmaznak, mely alól csak a debreceni képez kivételt -itt csekély mennyiségû iratanyag is levéltárba került, melyet a vegyes iratok állagában helyeztünk el. 12/a. Törzskönyvek kötet = 0,32 ifm 1. kötet 1962 nappali 2. kötet nappali 3. " " 4. " " 5. " " 6. " " 7. " levelezõ 8. " levelezõ 9. " " 10. " " 11. " " 62

63 j,.j:.i 12/b. Államvizsgajegyzõkõnyvek doboz = 0,84 ifm 1. doboz nappali 2.. doboz nappali 3. " " 4. " " 5. " levelezõ 6. " levelezõ 7.,,1968. " 12/c. Vegyes iratok doboz = 0,24 ifm 1. doboz Vegyes iratok " Oklevél másolatok

64 13. Szekszárd-Palánk Felsõfokú Mezõgazdasági Technikum doboz = 0,24 ifm A felsõfokú mezõgazdasági technikumok rövid történetét a 12. fond bevezetõje tartalmazza. Levéltárunkban csekély mennyiségû tanulmányi nyilvántartás található meg. 13/a. Tanulmányi nyilvántartások doboz = 0,24 ifm 1. doboz Névmutató Oklevél nyilvántartó " Államvizsga jegyzõkönyvek

65 14. Székesfehérvár Felsõfokú Mezõgazdasági Technikum doboz, 27 kötet = 1,49 ifm A felsõfokú mezõgazdasági technikumok rövid története a 12. fond bevezetõjében található. Levéltárunkban a technikum törzskönyvei és államvizsga jegyzõkönyvei vannak meg. 14/a. Államvizsga jegyzõkönyvek doboz = 0,84 ifm 1. doboz 1963/ doboz ,, " ,, " 1969/ " Fertõd 14/b. Törzskönyvek kötet = 0,5 ifm 1. kötet kötet ll. 3. " Fertõd 4. " ill. 5.,,1962.1V. 6." Fert. 7.,,1963.V. 8." VI. 9. " Fertõd 10. " Levelezõ 11. " Vll. 12." Vill. 13. " Fertõd 14." Levelezõ 15.,,1965.1X. 16." X. 17. " Fertõd 18." Levelezõ 19. " Fertõd 20." XI. 21. " Xll. 22. "

66 141c. Vegyes tanulmányi nyilvántartások kötet = 0,15 ifm 1. kötet Oklevél nyilvántartások " Névmutató nappali " " " " " " " Oklevél nyilvántartás

67 15. Karcag Felsõfokú Mezõgazdasági Technikum doboz, 11 kötet = 1,02 ifm A felsõfokú mezõgazdasági technikumok rövid történetét a 12. fond bevezetõje tartalmazza. Levéltárunkba a technikum törzskönyvei, államvizsga:: :YJ jegyzõkönyvei és szigorlati jegyzõkönyvei kerültek be. 15/a. Törzskönyvek kötet = 0,3 ifm 1. kötet Nappali 1-97/1960-tól. 2.",, ",, ",, , 1-2/ " " 3/ / ",,53-54/1966, 1/ / ",,51-58/ " Levelezõ tól. 9.",, ",, ,1-28/ " " 29/1967-4/ /b. Államvizsga jegyzõkönyvek doboz = 0,48 ifm 1. doboz doboz " "

68 15/c. Szigorlati jegyzõkönyvek doboz = 0,24 ifm 1. doboz " + Nyilvántartók

69 16. Diákjóléti Hivatal doboz= 0,12 ifm Az ország elsõ Diákjóléti Hivatalát az 1920-as évek közepén Szandtner Pál hozta létre a szegedi egyetemen /1945. sz. rendeletével a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a diákjóléti ügyek egyöntetû intézése érdekében minden egyetem diákjóléti hivatal és diákjóléti bizottság felállítását rendelte el. Az /1949. ODK. sz. miniszteri intézkedés föloszlatta az egyetemeken mûködõ diákjóléti hivatalokat, feladatukat a tanulmányi osztályok vették át. Levéltárunkba a hivatal és évi mûködése során keletkezett iratainak. egy része került be, kutatásuk egyenkénti átnézés sei történhet. 1. doboz

70 17. Kutatószolgálati Állomás IBabatl doboz = 2,04 ifm A Mezõgazdaságtudományi kar babati lúdtenyésztési kisérleti telepe a sertéstenyésztési teleppel együtt alkotta az "Agrártudományi Egyetem Babati Költségvetési Üzemét", amely közös vezetés alatt, az Állattenyésztési Tanszékhez tartozott. Levéltárunkban az 1969 és 1980 közötti iratok találhatók meg, kutatásuk egyenkénti átnézéssei történhet. 17 la. Kísérleti üzem iktatott iratok doboz = 1,8 ifm 1. doboz 1967, , sz. 2. " 1968,1969, , , sz sz. 3. " 1970, sz. 4. " sz. 5. " sz. 6. " ,171. sz. 7. " sz. 8. " sz. 9. " 1974, , sz. 10. " sz. 11. " sz. 12. " sz. 13. " sz. 14. " sz. 15. " sz. 70

71 .J,.-. '.~IIII.. 17/b. Vegyes iratok doboz = 0,24 ifm 1. doboz Káderfejlesztés, személyi ügyek " " " iodvj1.o)jj()1 ~.' '.otbjoatb,. 'a.-jm8t ig?tlfo1 üiqö 11. Iq) ",,, _"f.-,:' \..1' \:,'{ r,.,,: 71

72 18. Kollégium doboz = 0,84 ifm 1945 után két népi kollégium mûködött az egyetemen. Az Achim András Népi Kollégium tagjai egyetemisták voltak, míg a Somogyi Imre Népi Kollégium tagjait a munkástanfolyam résztvevõi alkották. Ez utóbbi tagjai nagyrészt teljes ellátásban részesültek, délelõttönként tanultak és politikai oktatásban is részt vettek. A munkástanfolyam 1949-re fejezõdött be és szûnt meg. A tanfolyam hallgatói, akár az elsõ, akár a második évet végezték el, felvételt nyertek az egyetemre. A hallgatók elhelyezése az 1960-as évek közepéig sok kívánnivalót hagyott maga után õszén tették le Gödöllõn az elsõ kollégiumi épület alapkövét november 1-én az egyetem diákotthonait Nyisztor György Kollégiumnak nevezték el. (Nyisztor a Tanácsköztársaság földmûvelésügyi népbiztosa volt.) A központi kollégium három egymással összekötött négyszáz személyes épületbõl állt, ezen kívül máshol is helyeztek el hallgatókat. (pl. Máriabesnyõn) Az akkori politikai berendezkedésnek megfelelõen a kollégium "önkormányzati szerve a KISZ-Bizottság" volt õszén volt népi kollégisták megalakították a Nyisztor György Kollégium Tanácsadó Testületét, melynek elnökévé Romány Pál késõbbi mezõgazdasági és élelmezésügyi minisztert, az MSZMP Központi Bizottsága Területfejlesztési osztályának akkori vezetõjét választották. A kollégium iratai az 1966 és 1980 közötti évekbõl kerültek be a levéltárba. Kutatásuk egyenkénti átnézéssei történhet. 1. doboz " " " " " " ikt.könyv mutatókönyv

73 19. Központi Intézetek és Tanszékek doboz = 3,84 ifm A hetvenes évek elején belsõ átcsoportosítások eredményeként jött létre a Központi Intézetek és Tanszékek Szervezete (KITSZ) es megalakulása után ebben a szervezetben egyesítették az összegyetemi érdekeket szolgáló, jobbára társadalomtudományi jellegû oktatási -szervezeti egységeket. A KITSZ élén elnökként kezdetben az egyik rektorhelyettes állt. A Szervezet Tanácsát a betagozott intézmények vezetõin kívül az MSZMP, a szakszervezet és a KISZ alap-szervezetének vezetõi és a hallgatók képviselõi alkották. Az adminisztrációs munka a Vezetõi Hivatalban folyt. A KITSZ szervezetébe a Tanárképzõ Intézet, az Idegennyelvi Lektorátus, a Filozófi a- Tudományos Szocializmus Tanszék, Mezõgazdasági Jogi Tanszék, a Politikai Gazdaságtan Tanszék, a Testnevelési Tanszék és az 1974-ben felállított Továbbképzési Osztály tartozott. Mivel a Mezõgazdaságtudományi és a Mezõgazdasági Gépészmérnöki karon is oktató tanszékek nem tudtak hatékonyan kapcsolódni a karokhoz, ezért 1983 szeptemberében az Egyetemi Tanács a MÉM jóváhagyásával a szervezetet megszüntette. A levéltárba került iratok évenként vannak rendezve, kutatásuk egyenkénti átnézéssel történhet. 19/a. Iktatott iratok doboz = 3,72 ifm 1. doboz sz. 2.,, sz. 3. "" sz. 4.,, sz. 5. "" sz. 6. "" sz. 7.,, sz. ~ 8.,, sz. 73

74 9. doboz sz. 10. "" sz. 11. " " sz. 12. " sz. 13. "" sz. 14. "" sz. 15. "" sz. 16.,, sz. 17. "" sz. 18. "" sz. 19. "" sz. 20. "" sz. 21.,, sz. 22. "" sz. 23. "" sz. 24. "" sz. 25. "" sz. 26.,, sz. 27. "" sz. 28. "" sz. 29. "" sz. 30. " " sz. Mutatók 1. doboz /b. Vegyes iratok doboz = 0,12 ifm 1. doboz ~.d,..\'.-:Q I.,;~.C 74

75

76

77 45. doboz sz. 46."" sz. 47.,, sz. 20tb. Tanulmányi nyilvántartások /nappali tagozat! doboz = 2,04 ifm 1. doboz Államvizsga jegyzõkönyvek " " " " " " " " " " " " 1972/ /75. 6." " " 1975/ / " Szigorlati jegyzõkönyvek 1965/ /75. 8." " " 1975/ / " Vegyes tanulmányi nyilvánt. 1951/ / " """ 1965/ / " """ 1973/ " """ 1974/ " """ 1974/ / " """ 1975/ " """ 1976/ / " """ 1977/ / " """ /c. Tanulmányi nyilvántartások /levelezõ tagozat! doboz = 2,76 ifm 1. doboz Államvizsga jegyzõkönyvek " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " "

78

79

80

81

82

83

84

85

86

87

88

89

90

91

92

93

94

95

96

97

98

99

100

101

102

103

104

105

106

107

108

109 96." " Nappali 1964/ /68 97." " " 1964/ / kötet Mezõgazdaságtudo- Levelezõ 1965/66- mányi Kar 1969/70 99." " " 1965/ / " " " 1966/ / " " " 1966/ / " " " 1966/ / " " Nappali 1965/ / " " " 1965/ / " " " 1966/ / " " " 1966/ / " " " 1966/ / " " " 1966/ / " " Levelezõ 1967/ / " " " 1967/ / " " Levelezõ 1967/ / " " Nappali 1967/ / " " " 1967/ / " " " 1967/ /73 109

110

111

112

113 31. Állatélettani Tanszék doboz = 0,72 ifm A Mezõgazdaságtudományi karhoz tartozó Állatélettani Tanszék történetére vonatkozó iratok közül az 1974 és 1978 között keletkezettek kerültek be levéltárunkba. Az iratokat évenként rendeztük, kutatásuk egyenkénti átnézéssel történhet. 1. doboz doboz " " " " Iktató

114

115 '~II~IIIIII 80/a. Tanácsülési jegyzõkönyvek doboz = 1,96 ifm 1. doboz doboz " " " " ,, " " " " " ,, " " " " " /b. Iktatott iratok doboz, 15 kötet = 15,69 ifm 1. doboz 1952, sz. 2.,, ,841,856. sz. 3.,, sz. 4.,, ,333,841. sz. 5. "" 841,856,861. sz. 6.,, sz. 7.,, sz. 8. "" sz. 9.,, sz. 10.,, sz. 11. "" sz. 12.,, sz. 13. "" sz. 14.,, sz. 15. "" 36. sz. 16. "" sz. 17.,, sz. 18. doboz sz. 115

116

117

118

119

120

121 140. Kolozsvári Gazdasági Akadémia kötet = 1,5 ifm A gazdasági akadémiák a mezõgazdasági szakemberek képzésének felsõfokú tanintézetei voltak. Az elsõ gazdasági akadémia 1874-ben a magyaróvári gazdasági tanintézet akadémiai rangra emelésével jött létre, 1906-ban pedig a debreceni, kassai, keszthelyi és kolozsvári felsõbb gazdasági tanintézetet szervezték át. Az akadémiákon három éves volt a képzési idõ. Azok a középiskolát befejezett érettségizett ifjak tanultak az akadémiákon, akik magasabb mezõgazdasági szakképzettséget akartak szerezni, melyhez a szükséges tudományos alapokat és a gyakorlati ismereteket ezekben az intézményekben sajátíthatták el. A kolozsvári akadémia jogelõde a Kolozsmonostoron 1869-ben felállított felsõbb gazdasági tanintézet volt. Az ilyen típusú intézetekben a tanulmányi idõ három év volt s középfokú végzettséget szerezhettek a diákok, akik késõbb mint birtoktulajdonosok, bérlõk vagy gazdatisztek "a mezõgazdaság minden ágában a szükséges szakképzettség korszerû tudományos alapját" itt szerezhették meg ben kormányrendeletben szabályozták a mezõgazdasági képzést, melynek értelmében a középfokú tanintézetekbe hat középiskolai osztály elvégzése után lehetett beiratkozni. Az 1880-as évektõl az ország négy tanintézete azonos szabályzatok és tanrendek alapján mûködött. Levéltárunkba a tanintézetbõl tanulmányi nyilvántartások kerültek be, azokból az idõszakokból, amikor Kolozsvár Magyarországhoz tartozott. 1. kötet Anyakönyv "" " Szigorlati jegyzõkönyv " Anyakönyv "" "" "" ""

122 9. kötet Anyakönyv " M.kir.Mezõgazdasági Fõiskola 1940/41. osztályzási könyv 11." "" 1940/ / " "" 1940/ / " "" 1941/ " "" 1942/ " "" 1942/ " "" 1942/ " Kolozsvári Mezõgazdasági Kar Iktatókönyve 18. " Anyakönyvi névmutató 122

123 141. Kassai Gazdasági Akadémia kötet = 1,5 ifm A kassai mezõgazdasági tanintézet felállításának terve az 1860-as évekre nyúlik vissza. A város már akkor jelentkezett a tervezett Felvidéki Tanintézet székhelyéül. A tanintézet felállításának ügye folyamatosan napirenden maradt, s végül 1872-ben a fóldmívelésügyi minisztérium és a város szerzõdést kötött, melynek értelmében Kassa 272 hold szántót és 200 hold erdõt ajánlott fel az intézet célj1iira. Az építkezések elhúzódása miatt az intézmény ünnepélyes megnyitására csak 1875-ben került sor ban az ország három másik tanintézetévei együt akadémiai rangra emelték. A felsõbb gazdasági tanintézetek és akadémiák történetére vonatkozó fõbb adatokat a Kolozsvári Gazdasági Akadémia fondbevezetõjében közöljük. Levéltárunkban hiánytalanul megtalálhatók a hallgatók anyakönyvei, melyek a diákok származására vonatkozó adatokon túl (születési hely, idõ, vallás stb.) a tanulmányi elõmenetel fõbb adatait is tartalmazzák. 1. kötet Anyakönyv "" "" "" " Gyakorlati gazdatisztek " Mezõgazdasági Akadémia anyakönyve 7." " " " " " " " " " Névmutató " "Kassai Tanintézet " "Kassai Gazdasági Akadémia 123

124 142. Állattani Kutatóintézet /M.kir.Állat-Élettani és Takarrnányozási Kísérleti ÁllomásI doboz, 10 kötet = 11,4 ifm Nyugat-Európában a legelsõ állattenyésztési intézetet a németországi Möckerben 1858-ban állították fel. Hazánkban folyamatosan figyelemmel kisérték a külföldi kutatásokat, s az 1890-es évektõl már tudományos igényességgel kezdtek foglalkozni az állattenyésztés két alapvetõ kérdésével, az örökléstannal és a takarrnánytannal. Liebermann Leó -az Országos Chémiai Intézet egykori igazgatója -felhívással fordult az érdekeltekhez, melynek eredményeként 13 malom, 6 szeszgyár, a magyar cukorgyárak országos egyesülete és a kõbányai "sertésszállásbirtokosok" az intézet létrehozásához koronát gyûjtöttek össze, ami az építkezési költségek felét tette ki. Ekkor már a Darányi Ignác vezette fóldmûvelõdésügyi tárca is elérkezettnek látta az idõt az állomás megalapítására végén nyílt meg az intézet az Állatorvosi Tanintézet területén, annak épületeiben. Az elsõ öt esztendõ elég mostoha körülmények között telt el, majd 1901-ben a kutatóintézet önállóvá vált és új épületbe költözött. Az intézet feladata "a hasznos háziállatok okszerû takarrnányozásának tanulmányozása... tudomc:ínyos kisérletezés útján. Mûködésénél fõsúlyt fektet az állomás a hazai viszonyokra, a Magyarországon tenyésztett fajtákra és az ott termelt vagy gyártott takarmánynemûekre" tõl megszabott díj ellenében magánszemélyek részére is végeztek takarmány elemzéseket. Az iratok az intézet történetének elsõ két évtizedébõl igen hiányosan maradtak fenn, 1915-tõl tekinthetõk folyamatosnak. A fondot abban a rendben õrzi levéltárunk, amelyet a Pest Megyei Levéltár munkatársai alakítottak ki. 1. doboz sz sz. 2.,, sz. 3." sz sz. 124

125 4. doboz sz. 5.,, sz sz. 6.,, sz. 7.,, sz. 8.,, sz. 9.,, sz. 10." sz. 11." ; sz. 12.,, sz. 13.,, sz. 14.,, sz. 15.,, sz sz. 16.,, sz. 17." sz. 18.,, sz sz. 19.,, sz. 20.,, sz. 21." sz. 22.,, sz. 23.,, sz. 24.,, sz. 25.,, sz. 26." sz. 27." sz. 28.,, sz. 29.,, sz. 30.,, sz. 31.,, sz. 32.,, sz. 33.,, " sz. 34." sz. 35.,, sz. 36.,, sz. 37.,, sz. 38." sz. 39." sz. 125