Törekvések a szakoktatás fejlesztésére ( ) Dr. Nyéki Lajos 2016

Átírás

1 Törekvések a szakoktatás fejlesztésére ( ) Dr. Nyéki Lajos 2016

2 Tessedik szarvasi iskolája Négyévnyi szünet után, 1798-ban újraindult az iskola. Tanárai fizetést kaptak az államtól. A profil bővült, már a gyárak vezetésére alkalmas szakembereket, a szarvasi módszerekhez értő néptanítókat, gazdatiszteket kívánt képezni. Királyi leirat rendelkezett arról, hogy minden tankerületből két tanítójelöltet kell Szarvasra küldeni kétéves tanfolyamra. Az intézmény anyagi okokból 1806-ban végleg megszűnt. Fennállásának hét éve alatt 64 tanító és gazdatiszt végzett.

3 A keszthelyi Georgikon Gróf Festetich György 1797-ben hozta létre Európa első mezőgazdasági főiskoláját a modernizálódó nagybirtoka szükségleteinek kielégítésére. A főiskolai szintű gazdatiszt képzésre jelentkezőktől megkívánták a gimnázium és a főiskolai filozófiai tanfolyam elvégzését. A képzés három éves volt. A fő tagozat mellett gazdasági jogi tanfolyam, erdésztanfolyam és mérnökiskola is működött. A képzés nyelve latin és német, 1840-től magyar ig 483 fő végzett.

4 A magyaróvári Gazdasági Felsőbb Tanintézet Albert Kázmér szász-tescheni herceg 1818-ban hozta létre a főiskolát a saját birtokán. A főiskolai képzés két éves volt, gazdatiszteket nevelt a hercegi uradalom számára. Másokat is befogadtak, még külföldieket is. Az oktatás német nyelven folyt.

5 A nagyszentmiklósi földmíves iskola Nákó Kristóf bánáti földbirtokos végrendeletében egy olyan földműves iskola felállítását kérte, amely az uradalom számára képez a gazdálkodásban jártas szakembereket. Az iskola 1803-ban nyílt meg, Tessedik tervei alapján. Az uradalom jobbágycsaládjaiból való 12 növendék évenként rendszeres ösztöndíjat is kapott. Az iskola csak rövid ideig működött.

6 Erdészeti iskolák 1801-ben nyílt meg a Vízner Ferenc kamarai erdőfelügyelő kezdeményezésére a liptóújvári erdészeti intézet. Kétéves képzést nyújtott ban a Esterházy Miklós herceg Kismartonban a liptóújvárihoz hasonló erdészeti iskolát hozott létre erdőbirtokai szakemberszükségletének kielégítésére ben királyi rendelet hozza létre a selmeci Erdészeti Tanintézetet. A tanulmányi idő 1811-től 3 év lett. A tanítás német nyelven folyt ben a másik két intézetet megszüntették.

7 Küzdelem az önálló műegyetemért 1806-ban a II. Ratio Educationis a Mérnökintézet évfolyamainak számát egy évvel csökkentette. A tananyagot hosszú ideig nem korszerűsítették. Az évi országgyűlés önálló műegyetem és a nagyobb városokban ipari-kereskedelmi irányú középiskola felállítását kezdeményezte. Hiába ban nyílt meg műegyetem helyett a középfokú József Nádor ipartanoda ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tagozattal. A két évfolyamos képzésre egy előkészítő évfolyam elvégzése után lehetett bejutni.

8 A József politechnikum A bölcsészkari Mérnökintézetet 1850-ben hozzácsatolták a József ipartanodához. Az új intézmény a Technikai Intézet nevet kapta. Megszüntették a mezőgazdasági tagozatot, a kereskedelmit pedig beolvasztották a technikaiba. A képzési időt az előkészítő megszüntetésével három évre növelték ban létrehozzák a József politechnikumot, német tanítási nyelvvel. A képzési idő 1863-tól az általános és a gépészmérnököknél öt év, a vegyészeknél maradt három. Műegyetemi végbizonyítványt adott tól a tanítás nyelve a magyar.

9 A kereskedelmi szakoktatás kialakulása A kereskedelmi szakoktatás alapfokát az ipariéhoz hasonlóan a vasárnapi iskolák képviselték. Ezekben az ötvenes évek elején kiadott szabályzat szerint három éves képzés folyt, heti öt órában. Az inasok felszabadításának feltétele volt az iskola elvégzése ben nyílt meg a Pesti Kereskedelmi Akadémia. Három évfolyamú, német nyelvű középfokú iskola. Felsőfokon a József politechnikum nyújtott közgazdasági és kereskedelmi szakképzést.

10 A mezőgazdasági szakoktatás változásai 1860-ban megnyílik a Vincellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet, hároméves tanulmányi idővel. A keszthelyi Georgikon 1848-ban bezárta kapuit ben éledt újjá mint Országos Gazdászati és Erdészeti Tanintézet ben állami kezelésbe került a magyaróvári iskola Császári-királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet néven ben különvált a tudományegyetemtől és megalakult az önálló Pesti Állatgyógyintézet.