PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/"

Sarolta Kissné
7 évvel ezelőtt
Látták:

2 A tanárképzés történeti hagyományai Magyarországon Pukánszky Béla Szegedi Tudományegyetem

3 Kétféle pedagógus szakma A felvilágosodás retorikája az alsóbb és felsőbb rétegek iskoláztatásáról. Kétféle pedagógus-szakma, kétféle tudás: 1. Gyakorlatias bölcsességek és 2. tudományosan megalapozott szakmai reflexió. Elkülönülő tudástartalmak és elkülönülő képzési rendszerek.

4 Tanítói kézikönyvek, neveléstanok Didaktika és methodika avvagy a' tanításnak közönséges tudománnya és a' tanítás módgyának tudománnya. Írta Lesnyánszky András, Nagy- Váradonn, Tichy János Könyvnyomtatóintézetében Vezérkönyv az elemi nevelés- és tanításra. Vallási különbség nélkül minden tanítók s tanulók számára készült s a Magyar Tudós Társaság által másod rendű Marczibányi Lajos-jutalommal koszorúzott pályamunka. Írta Warga János, prof., s a Magyar Tudós Társaság levelező tagja. Budán, a Magyar Királyi Egyetem betűivel, a Magyar Tudós Társaság költségén Népneveléstan. Írta Majer István esztergomi áldozópap és mesterképző intézeti tanár, táblabíró. Budán, a Magyar Királyi Egyetem betűivel, Tanítás-mód várasi, s falusi elemi iskola-tanítók és mesterképző intézetek használatára. Írta Rendek József, Esztergom főmegyebeli áldozó pap, s az esztergomi érseki mesterképző intézet tanítója és táblabíró. Pesten, Emich Gusztáv sajátja, 1846.

5 Általános neveléstan. Dr. Peregriny Elek, a Magyar Akademia lev. s a Pesti. Kir. Egyetem Bölcsész Karának bekebelezett tagja. egy finevelő intézet igazgatója által. Pesten, nyomatott Trattner Károlynál, Neveléstudomány. Műveltebb közönség számára. Írta Garamszeghy Lubrich Ágost m. k. egyetemi tanár. Harmadik kiadás, Budapest, Nyomatott a Hunyady Mátyás Intézetben. A neveléstudomány kézikönyve. Írta Felméri Lajos. Második, javított kiadás, Budapest, Eggenberger-féle Könyvkereskedés, Neveléstan. Bevezetés az iskolai nevelés munkájába. Írta: Imre Sándor. A Studium kiadása, Budapest, Az oktatás elmélete. Írta: Prohászka Lajos. Kiadja az Országos Középiskolai Tanáregyesület, Budapest, Bevezetés a neveléstudományba. Írta: Weszely Ödön. Budapest, 1923

Eltérő képzések: Tanítóképzés 1. Norma-iskolához kötött, tanfolyami szintű tanítóképzés. (1770-es évek közepétől az 1840-es évek végéig.) 2. Középfokú tanítóképzés.

9 Eltérő képzések: Tanítóképzés 1. Norma-iskolához kötött, tanfolyami szintű tanítóképzés. (1770-es évek közepétől az 1840-es évek végéig.) 2. Középfokú tanítóképzés. (1828-tól 1959-ig.) 1868: 3 éves, 1882: 4 éves, 1923: 5 éves képzés. 3. Felsőfokú tanítóképző intézetek 1959-től, tanítóképző főiskolák: 1975-től. 1995: a képzési idő 4 évre emelkedik.

10 Középiskolai tanárképzés Előkép: a 1 7. századtól a 19. század közepéig collegium repetentium 9 éves tanárképzés! (Mösch Lukács, 1695.) A pedagógia a katolikus lelkészhallgatók képzésének része Ösztöndíj a tanárképzős hallgatóknak Második Ratio Educationis: Önálló egyetemi tanulmány a pedagógia Tanszék abécsi egyetemen, 1914: tanszék a pesti egyetemen. Feladat: házitanítók és udvarmesterek (Hofmeister) képzése! Organisationsentwurf. 8 osztályos gimnázium. Előírja a kinevezendő tanárok számára a képesítő vizsgát. 1862/63. Tanárvizsgáló Bizottság.

11 A középiskolai tanárképzés összetevői 1. Egyetemi előadások a szaktudományból. 2. Egyetemi előadások a neveléstudományból 3. Egyetemi szemináriumok, kollégiumok, gyakorlatok 4. Középiskolai tanárképző intézet 5. Gyakorló középiskola

12 Középiskolai tanárképző intézet 1870-től Feladata volt, hogy a középiskolai tanárságra készülő hallgatókat egyidejűleg ösztönözze a szaktudományos búvárkodásra és a szaktárgyak tanításával kapcsolatos módszertani ismeretek elsajátítására. A tanítási szabadság korlátozása. Öt szakosztály: a) óklasszikai, nyelvészeti és irodalmi, a b) történelmi-földrajzi, a c) mennyiség- és természettani, a d) természetrajzi és e) pedagógiai. Ez utóbbit, a vele együtt létesített gyakorló gimnáziummal együtt 1872-ben hozták létre. Szervezésében és működési rendjének meghatározásában kulcsfontosságú szerepet játszott Kármán Mór.

13 Középiskolai tanárképző intézet Fináczy Ernő kritikája, február 8.: (A tanárjelölt) nem viszi magával a szakmájához tartozó középiskolai anyag teljes tudományos készletét a tudománynak csak egyes területeivel ismerkedett meg, s ezeken is inkább kutató, mint tanító célzattal mozgott. Tudományos ismereteiben hézagok maradtak, melyeknek tanári működése vallja kárát. Nem kapott áttekintést szaktudománya összes részein, s így nincsen egységes szempontja, melynek mértékével élhessen, mikor a tudomány nagy anyagából kell merítenie az iskola számára.

14 Törvény a tanárképzésről: 1924 Az új törvénnyel útjára indított tanárképzési reform legfontosabb elemi a következők: 1. Mind a négy magyarországi tudományegyetem (budapesti, szegedi, debreceni, pécsi) mellett egy-egy középiskolai tanárképző intézetet szervezett 2. A tanárképző intézet a vallás- és közoktatásügyi miniszter fennhatósága alá tartozott. Élén az elnök és a tanárképző intézeti tanári testületből szervezett igazgatótanács állt. 3. Az intézet tanári testülete az egyetem azon nyilvános rendes és rendkívüli tanáraiból állt, akik előadások és gyakorlatok tartására vállalkoztak. Ez a kör kiegészülhetett a miniszter által felkért egyetemi (műegyetemi) magántanárokkal főiskolai és középiskolai tanárokkal.

15 4. A középiskolai tanárságra készülőknek számára a szabályszerű egyetemi (műegyetemi) tanulmányaikkal párhuzamosan kötelezően előírta a négy évig tartó tanárképző intézeti tagságot. A tanárjelölteknek igazolniuk kellett, hogy az egyetemi (műegyetemi) és tanárképző intézeti előadásokon és gyakorlatokon eredményesen részt vettek. 5. A fent jelzett tanulmányok elvégzése után legalább még egy évig valamely nyilvános középiskolában, elsősorban a tanárképző intézettel kapcsolatos gyakorlati középiskolában tanítási gyakorlaton kellett részt venniük. A törvény ezzel párhuzamosan előírta a tanárképző intézetek székhelyén gyakorló középiskolák felállítását. 6. A középiskolai tanárok képesítő vizsgáját továbbra is a tudományegyetemek székhelyén működő állami vizsgálóbizottságok előtt kellett letenni. A törvény előírása szerint a szóbeli és írásbeli részből álló tanárképesítő vizsga témakörei egyebek mellett a szaktárgyak oktatásmódszertanára is kiterjednek.

16 Legitimáció és együttműködés A középiskolai tanárképző intézet célja az egyetemi autonómia viszonylagos korlátozása volt a középiskola oktató-nevelő feladatainak markáns megjelenítésével. Kezdetben hiányzott az érdekérvényesítés legitmációs ereje. Az évi XXVII. törvény nyomán ez megteremetdött. A tanárképzés egyes összetevői (szaktudomány, szakmódszertan, pedagógia, lélektan, gyakorlati képzés) már nem csak mozaikszerű elemek rendezetlen halmazaként jelentek meg a képzésben. A tanárképző intézet hatására az egyetemi karokon is kezdetét vette egy tananyagszervező folyamat, amelyben már a középiskola gyakorlatias szempontjai is egyre fontosabb szerephez jutottak.

Hasonló dokumentumok

II. RÖVIDCIKLUSÚ TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK

II. RÖVIDCIKLUSÚ TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakképzettségek: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Képzési idő angol nyelv és kultúra tanára,