KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL VESZPRÉMI IGAZGATÓSÁGA SZÉKESFEHÉRVÁRI KÉPVISELET

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL VESZPRÉMI IGAZGATÓSÁGA SZÉKESFEHÉRVÁRI KÉPVISELET Fejér megye új városa Martonvásár Székesfehérvár október

2 KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL VESZPRÉMI IGAZGATÓSÁGA SZÉKESFEHÉRVÁRI KÉPVISELETÉN Igazgató: SZEMES MÁRIA Tájékoztatási osztályvezető: BERTA GYÖRGYNÉ Készítette: Kőrös Endréné dr. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével, adatok átadása csak a KSH Veszprémi Igazgatósága engedélyével történhet! A KSH Veszprémi Igazgatósága Székesfehérvári Képviseletének kiadványai megrendelhetők, megvásárolhatók: Székesfehérvár, Gyümölcs utca 38. Telefon: 22/ Telefax: 22/ KSH az interneten:

3 Tartalom Bevezetés 4 A város története 5 Népesség, népmozgalom.5 A gazdaság főbb jellemzői 6 Lakáshelyzet, infrastruktúra..8 Egészségügyi, szociális ellátás, intézményi ellátottság 8 Táblázatok..10 Jelmagyarázat, megjegyzések = A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő... = Az adat nem ismeretes. A százalék- és viszonyszámok számítása kerekítés nélküli adatokból történt. Az adatok és megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen-adatoktól. 3

4 Fejér megye városai (2005. július 1-jei közigazgatási beosztás szerint) Bicske Mór Martonvásár Velence Gárdony Székesfehérvár Ercsi Polgárdi Adony Dunaújváros Enying Sárbogárd A Magyar Köztársaság elnöke 85/2005 (VI. 29) KE határozata alapján július 1-jei hatállyal városi címet adományozott Fejér megyében Maronvásár településnek, így a megye városainak száma tizenkettőre emelkedett. 4

5 A város története Martonvásár a Mezőföld északi permén, a Budapest-Székesfehérvár közötti országos főútvonal és az észak-déli irányú Szent László patak metszéspontjában a völgy keleti, nyugatra néző lejtőjén települt. A Budapesttől 30 kilométerre eső település az M7-es autópálya és az ugyancsak Balaton felé tartó műút mentén 31 km 2 területen fekszik. A legrégibb településmaradványok a bronzkorból valók, később a római korból a település határában emelkedő kis dombon található feliratos sírkő bizonyítja, hogy a lakosság egyes tagjainak a Kr. után II-III. század fordulóján adományoztak római polgárjogot. A történelmi idők folyamán a Székesfehérvárról Budára vivő út mentén kialakult település, a Villa Forum Martini, azaz Márton Vására falu miként erre elnevezése is utal már 1268-ban vásáros hely volt, a település nevének előtagja az egykori birtokost, Mártont idézi. A török időkben azonban e virágzó piacközpont csaknem teljesen elpusztult. A mai Martonvásár kialakulását a Brunszvik családnak köszönheti, melynek tagjai az 1700-as évek második felében igazi honfoglalói elszántsággal telepítették újra a kihalt falut, és teremtettek ismét civilizációt az elvadult, mocsaras és kopár pusztán. Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. Ő, majd fia Ferenc virágzó gazdaságot teremtett itt. Az eredetileg barokk kastélyt 1870 körül neogót stílusban építették át. A kastély körül angolkertet alakítottak ki, közepén kis tó, benne egy sziget található hatalmas fákkal és szabadtéri színpaddal, ahol nyaranta felcsendülnek Beethoven melódiái annak emlékére, hogy a XIX. század első évtizedében többször megfordult itt a halhatatlan zeneszerző. Ludvig van Beethovent a környezet szépsége mellett a Brunszvik család tagjaihoz fűződő barátsága, a Halhatatlan Kedves, Jozefin iránti szenvedélyes szerelme vonzotta Martonvásárra. Barátsága jeléül több darabját köztük az Appassionata szonátát a család tagjainak ajánlotta. A Brunszvik kastélyban kialakított Beethoven Emlékmúzeumban a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. Az egykori főúri rezidencia ma a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének ad otthont. Népesség, népmozgalom Martonvásár lakónépessége január 1-jén 5360 fő volt. Az évi, első hivatalos népszámlálás idején a település lakossága még csupán 1940 fő volt, a XIX. és a XX. században csaknem folyamatosan gyarapodott. A világháborúk évtizedeiben a másutt tapasztalható népességfogyás Martonvásárt kevésbé sújtotta, majd az 1950-es évektől fokozatosan nőtt az itt élők száma. A település lakónépessége 1970-re négyezer fölé emelkedett, a 2001-es népszámlálás idejére pedig meghaladta az ötezret. 5

6 A népesség számának alakulása, * fő * 1960-ig jelenlévő, 1970-től lakónépesség. Martonvásár népességét egészen az 1990-es népszámlásig a születéseknek a halálozásoknál magasabb száma, azaz természetes szaporodás növelte, az utolsó két népszámlálás között azonban a város lakossága elsősorban a betelepülések miatt nőtt, az élveszületések száma ugyanis nem érte el a halálozások számát, a természetes fogyást a bevándorlások kompenzálták. Az közötti időszakban a településen 69 fővel kevesebben születtek, mint ahányan meghaltak, viszont 875-tel többen költöztek ide, mint ahányan elvándoroltak. A tendencia az utóbbi években folytatódott, Martonvásár kedvező fekvése miatt vonzza a Budapest közelében nyugodt környezetben élni vágyókat. A fiatal betelepülőknek köszönhetően a város a megyei átlagnál fiatalabb korösszetételű, a évi népszámlálás adatai szerint a 100 felnőtt korúra jutó öregkorúak száma a megyei átlaghoz hasonlóan 29 fő, a gyermekkorúak száma viszont a megyei átlagnál 4-gyel több, 31 fő volt. A gazdaság főbb jellemzői Természeti adottságaiból adódóan Martonvásár mezőgazdasági jellegű település volt. A gazdaságokban főként szántóföldi növénytermesztés és állattenyésztés folyt, a népesség foglalkozás szerinti megoszlásában sokáig az agrárjelleg dominált. A XIX-XX. században a főváros és a vidéki nagyvárosok gyors iparosodása nyomán sokan más településen kerestek munkát. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a foglalkoztatottak több mint fele más településre járt dolgozni. A kedvező közlekedési helyzetet kihasználva legtöbben Budapestre és Székesfehérvárra ingáztak. A évi népszámlálás adatai szerint a foglalkoztattak (2073 fő) 65 %-a a szolgáltatás jellegű ágazatokban, 27 %-a az iparban, építőiparban dolgozott, és csupán 8 %-a a mezőgazdaság és erdőgazdálkodásban. 6

7 A legfrissebb céginformációs adatok szerint 397 működő vállalkozást jegyeztek be Martonvásáron, amelyből 228 az egyéni vállalkozások száma, a társas vállalkozások közül 56 kft., 103 betéti társaság volt. A martonvásári székhelyű vállalkozások 99 %-a 20 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztatott, mindössze 5 helyen alkalmaztak 20 főnél (ebből 2 helyen 50-nél) több munkavállalót. A működő vállalkozások száma és megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, december 31. Ágazati kód Gazdasági ág A működő vállalkozások száma aránya, % Összesen ,0 Ezen belül: A,B Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 28 7,1 C E Ipar 46 11,6 F Építőipar 34 8,6 G Kereskedelem, javítás 78 19,6 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 9 2,3 K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,0 A vállalkozások közel háromnegyede a szolgáltatás jellegű gazdasági ágakba tartozik, többsége ingatlanügyletekkel, kereskedelemmel, szállítás, raktározással és szálláshelyszolgáltatással, vendéglátással foglalkozik. A vállalkozások egyötödének főtevékenysége az ipar, építőipar és csupán 7 %-ának a mezőgazdaság. A legismertebb és árbevétel alapján is jelentős vállalkozások közé tartozik a mezőgazdaságba sorolt MARTONSEED Martonvásári Mezőgazdasági Kísérleti Gazdaság Rt, a PREBÁZIS Termelő és Kutatás-fejlesztési Kft, az iparba sorolt MUR-HUS-M Húsfeldolgozó és Kereskedelmi Kft, és az Akadémiai Nyomda Kft, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete, mely a kutatás, fejlesztés ágazatba tartozik. A település lakosságát 2004-ben 87 kiskereskedelmi üzlet látta el, többek között 21 élelmiszer, 7 cipő, textil, ruházati és 19 egyéb iparcikk szaküzlet. A működő vendéglátóhelyek száma 22, ebből 10 étterem, cukrászda, 9 bár, borozó. A város vendéglátóhelyekkel való ellátottsága - idegenforgalmi vonzása ellenére - a városok átlagánál kedvezőtlenebb, ezer lakosra mindössze 4 vendéglátóhely jut. Martonvásár kulturális nevezetességeit sokan keresik fel. A Velencei-tó és Budapest közelsége folytán az idelátogató turisták többnyire a tóparti szálláshelyeket veszik igénybe. Martonvásáron 2004-ben mindössze 30 kereskedelmi szállásférőhely működött, továbbá 23 falusi szállás férőhely fogadta a vendégeket. (A magánszálláshelyeken megfordult vendégek 267 vendégéjszakát töltöttek a településen.) 7

8 Lakáshelyzet, infrastruktúra A város lakásállománya év elején 1807 volt, ami 2 %-kal több a évinél. A lakásállomány 1970 és 2005 között a másfélszeresére emelkedett. A lakónépesség száma ez időszak alatt 31 %-kal nőtt, így a laksűrűség javult január 1-jén a 100 lakásra jutó lakosok száma 297 volt, ami a megye városainak átlagánál magasabb. Az elmúlt 35 év alatt főleg nagy alapterületű, tágas otthonok épültek a településen, melynek nyomán a legutolsó népszámlálás időpontjában már az otthonok kétharmada legalább 3 szobával rendelkezett. Az átlagos alapterületük (93 m 2 ) 19 m 2 -rel felülmúlta a megye és 25 m 2 -rel a városok átlagát. A lakásállomány főbb jellemzői, Megnevezés január február január 1. Lakásállomány Ezen belül: 1 szobás szobás és több szobás lakásra jutó lakos A évi népszámlálás időpontjában a martonvásári otthonok 62 %-a volt összkomfortos, 2 százalékponttal több mint a megyében. A lakások 26 %-a komfortos, a komfort nélküli és a szükség és egyéb lakások hányada ugyanakkor elmaradt a megyei átlagtól. A városban a hálózati ivóvíz teljes körűen biztosított, a lakások 98 %-a közüzemi vízhálózattal ellátott, azonban a közcsatorna-hálózatba végéig csupán 5,2 %-át kapcsolták be. A évi adatok szerint Martonvásáron 46,2 km hosszú közüzemi ivóvízvezeték mellett csupán 5,8 km szennyvízcsatorna-hálózat létezett. A településen a közműolló csak lassan záródik. Egy kilométer vízhálózatra mindössze 125,5 méter szennyvízcsatorna jutott, amely a megyei átlag egynegyedénél is kevesebb. A lakások nyolctizede vezetékes gázzal ellátott, villamos energiával valamennyi háztartás rendelkezik. A kommunális hulladékgyűjtés a településen megoldott, 2004 évben a rendszeres szemétgyűjtésbe a lakások közel kilenc tizedét vonták be. A városban jó a vezetékes telefon-ellátottság év végén 1000 lakosra 329 távbeszélő fővonal jutott, ami jóval magasabb a megyei átlagnál. A személygépkocsiellátottság magas, év végén 1000 lakosra 305 gépkocsi jutott. Egészségügyi, szociális ellátás, intézményi ellátottság A város egészségügyi alapellátását év végén 2 háziorvos és egy házi gyermekorvos biztosította, munkájukat két körzeti ápolónő és két védőnő segítette. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra 2004-ben 1787 lakos jutott, ami magasabb a hasonló népességkategóriájú városok országos átlagánál. 8

9 Martonvásáron évben egy fogászati rendelő és egy gyógyszertár működött. Az időskorúak otthonában 55 idős embert gondoztak. Az önkormányzat az alapellátás keretében 2004-ben 30 rászoruló számára biztosított étkeztetést, 26 személy részére házi segítségnyújtást, további 10 személy részére pedig étkezést és házi segítségnyújtást is. A városban évben két óvodájában 201 kisgyermeket fogadtak, ellátásukat 19 óvodapedagógus biztosította. A két általános iskolában a tanév folyamán 603 tanulót oktattak. Speciális szakiskolája 3 osztályában összesen 36 nappali tagozatos szakiskolai tanuló tanulhatott. Oktatási intézményei a Beethoven Általános Iskola, a Művészeti Iskola valamint az Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon. A lakosság kulturális igényeit szolgálja a 22 ezer könyvtári egységgel rendelkező települési könyvtár, melynek 713 beiratkozott olvasója volt. A város pezsgő kulturális életnek ad otthont. Ma már országos jelentőségűek az 1958 óta nyaranta, rendszerint három alkalommal - a több mint 2000 főt befogadó szigeti hangversenykertben rendezett Beethoven-Koncertek. E páratlan hangulatú szabadtéri koncerteken a Nemzeti Filharmonikusok mellett időről időre jeles hazai és külföldi művészek működnek közre. A település büszkesége a nemzetközi hírű Százszorszép együttes, mely a magyar népi táncművészet hagyományait népszerűsíti. A hagyományőrzés, a gazdag múltra visszatekintő Martonvásár emlékeinek ápolása a célja az 1991 óta évente megrendezett Martonvásári napok -nak, mely sokféle programot (zene, sport, néptánc, kiállítások, stb.) kínáló rendezvénysorozat. A város nevezetességei közül kiemelkedő a Brunszvik kastélyban kialakított Beethoven Emlékmúzeum, ahol a Brunszvik család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. Ugyancsak a kastélyban kapott helyet Közép-Európa egyetlen Óvoda Múzeuma, mely bepillantást enged a látogatóknak 1828-tól a magyar kisdedóvás történetébe. Műemlékei közül figyelemre méltó még a római katolikus templom (egykor a kastély kápolnája volt) s a XVII. századból származó Immaculata-Mária-szobor, a Nepomuki Szent János-szobor, valamint a Milleneumi emlékoszlop, amely Martonvásár alapítóinak kíván emléket állítani. 9

10 TÁBLÁZATOK

11 FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés Mértékegység TERÜLET, NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM A település területe km 2 31,25 31,25 Lakónépesség az év végén fő Népsűrűség fő/km 2 170,8 171,5 A lakónépességből a férfiak % 48,4 48,1 aránya a nők % 51,6 51,9 A népességből a 0-14 évesek % 16,8 16, évesek aránya % 64,4 64,5 60 évesek és idősebbek % 18,8 19, lakosra jutó élveszületés fő 7,9 7,3 halálozás fő 12,1 9,3 természetes szaporodás, illetve fogyás fő -4,1-2,1 belföldi vándorlási különbözet fő 13,6 6,2 házasságkötés db 4,5 2,1 válás db 1,9 3,4 GAZDASÁGI SZERVEZETEK Működő társas vállalkozás db Ebből: korlátolt felelősségű társaság db betéti társaság db szövetkezet db 4 4 Működő egyéni vállalkozás db Működő vállalkozás összesen db Működő nonprofit szervezet db Működő egyéb szervezet db 9 9 Működő gazdasági szervezet összesen db

12 FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés Mértékegység Működő vállalkozások gazdasági áganként: A,B GAZDASÁGI SZERVEZETEK (folytatás) mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás db bányászat, feldolgozóipar, C,D,E villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás db F építőipar db G kereskedelem, javítás db H I K szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás db 12 9 szállítás, raktározás, posta, távközlés db ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás db Működő vállalkozások létszámkategóriánként 10 főnél kevesebb db fő közötti db fő közötti db fő közötti db főnél többet foglalkoztató db lakosra jutó működő gazdasági szervezet db lakosra jutó működő vállalkozás db lakosra jutó működő társas vállalkozás db lakosra jutó működő egyéni vállalkozás db lakosra jutó működő nonprofit szervezet db

13 FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés Mértékegység KISKERESKEDELEM, VENDÉGLÁTÁS Kiskereskedelmi üzlet a) db Ebből: élelmiszer jellegű üzlet és áruház db iparcikk jellegű üzlet és áruház db 3 3 ruházati szaküzlet db 5 4 vasáru-, festék-, üveg szaküzlet db 7 6 könyv-, újság-, papírárú-szaküzlet db 2 2 használtcikk-szaküzlet db 9 9 gépjárműüzemanyag-töltő állomás db 3 3 A kiskereskedelmi boltokból az egyéni vállalkozások által üzemeltetettek aránya % 50,6 51, lakosra jutó kiskereskedelmi üzlet db Vendéglátóhely db Ebből: étterem, cukrászda db bár, borozó db 9 9 munkahelyi vendéglátóhely db 3 3 A vendéglátóhelyekből az egyéni vállalkozások által üzemeltetettek aránya % 36,4 31,8 IDEGENFORGALOM Kereskedelmi szálláshelyek Férőhely db Vendég fő Ebből: a külföldiek aránya % - 100,0 Vendégéjszaka éjszaka Ebből: a külföldiek aránya % - 100, lakosra jutó kereskedelmi szállásférőhely db 4,5 5,6 Magánszálláshelyek Férőhely db Vendég fő Ebből: a külföldiek aránya % 32,3 43,7 Vendégéjszaka éjszaka Ebből: a külföldiek aránya % 17,0 11,6 a) Gyógyszertár nélkül. 13

14 FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés Mértékegység LAKÁSHELYZET, KÖZMŰELLÁTÁS, KÖZTISZTASÁG Lakásállomány db lakásra jutó lakos fő Épített lakás db Ebből: 4 és több szobás db 9 10 fürdőszobával rendelkező db természetes személy által épített db saját használatra készült db családi házas formájú db Az épített lakások átlagos alapterülete m 2 139,7 128, lakosra jutó épített lakás db Megszűnt lakás db épített lakásra jutó megszűnt lakás db Villamosenergia fogyasztás Háztartási villamosenergia fogyasztó háztartás Egy háztartási fogyasztóra jutó évi villamosenergia fogyasztás kwh Gázfogyasztás Összes gázfogyasztó db Ebből: háztartási gázfogyasztó db Egy háztartási fogyasztóra jutó évi vezetékes gázfogyasztás m Az összes gázcsőhálózat hossza km 38,8 39 Gázzal fűtött lakás db Vízellátás A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakás db Egy lakosra jutó évi háztartási vízfogyasztás m 3 43,9 37,1 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza km 46,2 46,2 Üzemelő közkifolyó db

15 FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés Mértékegység LAKÁSHELYZET, KÖZMŰELLÁTÁS, KÖZTISZTASÁG (folytatás) Csatorna Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakás db Közcsatornába elvezetett összes szennyvíz mennyisége 1000 m Ebből: Háztartásokból elvezetett 1000 m 3 9,4 10 Közcsatornába tisztítottan elvezetett összes szennyvíz mennyisége 1000 m Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza km 5,8 5,8 Ebből: elválasztó rendszerű km 2 2 Egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat m 125,5 125,5 Közműves szennyvíztisztító berendezések kapacitása kgo 2 /nap Hulladékszállítás Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakás db EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Háziorvos és házi gyermekorvos az év végén fő 3 3 Háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek és meglátogatottak száma összesen eset Járóbeteg szakellátás évi rendelési ideje óra Évi gyógykezelési vizsgálati eset a járóbeteg szakellátásban eset Az év folyamán dolgozó védőnők átlagos száma fő 2 2 A szociális alapellátás keretében csak étkezésben fő csak házi segítségnyújtásban részesülők étkezésben és házi száma fő segítségnyújtásban is fő Gyógyszertár db

16 FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés Mértékegység OKTATÁS, KÖZMŰVELŐDÉS Óvodai feladatellátási hely db 2 2 Óvodai férőhely fő Óvodába beírt gyermek fő Óvodapedagógus fő óvodai férőhelyre jutó beírt gyermek fő Általános iskolai feladatellátási hely db 2 2 Általános iskolai osztály db Általános iskolai tanuló fő Ebből: napközis fő első évfolyamos fő Egy osztályra jutó tanuló fő Általános iskolai főállású pedagógus fő Szakiskolai és speciális szakiskolai feladatellátási hely db 1 1 Nappali tagozatos szakiskolai és speciális szakiskolai tanuló fő Főállású pedagógus a szakiskolákban a a speciális szakiskolákban fő 7 6 A települési könyvtárak száma db 1 1 Könyvtári egység (leltári állomány) db Kölcsönzött könyvtári egység db Beíratkozott olvasó fő lakosra jutó könyvtári egység db KÖZLEKEDÉS Személygépkocsi-állomány db lakosra jutó személygépkocsi db Teherszállító gépjármű db Ebből: áruszállító tehergépkocsi db Motorkerékpár db Vontató db