BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÚJ VÁROSA: PÁLHÁZA

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÚJ VÁROSA: PÁLHÁZA Miskolc, november 10. 1

2 Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2005 ISBN Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető: Szalainé Homola Andrea Készítette: Szalainé Homola Andrea Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével, adatok átadása csak a KSH Miskolci Igazgatósága engedélyével történhet! A KSH Miskolci Igazgatóságának kiadványai megrendelhetők, megvásárolhatók: Miskolc, Katalin u Pf Telefon: 46/ Telefax: 46/ KSH az interneten: 2

3 TARTALOM A város története...4 Népesség, népmozgalom...5 Gazdasági helyzet...7 Lakásállomány, infrastruktúra...8 Oktatás, egészségügy...10 Táblázatok...11 Jelmagyarázat, megjegyzések = A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő... = Az adat nem ismeretes. 0; 0,0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. A százalék- és viszonyszámok számítása kerekítés nélküli adatokból történt. Az adatok és megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen-adatoktól. A közműellátottságra vonatkozó adatok a szolgáltatóktól, a lakásállományra vonatkozó adatok a KSH adatgyűjtéséből származnak. 3

4 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÚJ VÁROSA: PÁLHÁZA A város története Pálháza Magyarország legészakibb részén, a Zempléni Hegység keleti oldalán fekvő földrajzi-földtani értelemben rendkívül változatos megjelenésű és páratlan természeti értékű, egységes mikroklímával rendelkező hegyközi tájegység középpontjában fekszik. Vonzása a Hegyköz 17 településére terjed ki. Pálháza eddigi fejlődése során a térség ipari, kereskedelmi, közlekedési, idegenforgalmi, oktatási, egészségügyi, szociális központjává vált. Pálháza területe 6,75 km 2, a sátoraljaújhelyi kistérségbe tartozik. Az ásatások során nyert leletek alapján arra lehet következtetni, hogy a Zempléni hegységben, a Hegyköz területén már az őskorban is éltek emberek. Pálháza település valószínűleg a fűzéri vár akkori várbirtokosának, Drugeth Fülöp nádornak az utasítására telepítéssel, új irtásfaluként az 1320-as években jött létre a Bisó patak völgyében. Később Luxemburgi Zsigmond 1389-ben örök adományul adta Perényi Péternek Fűzér várát és tartozékait, benne Pálházát is. Az 1389-i adománylevélben merül fel először Pálháza neve. A település háza végződéssel ellátott személyneve is későbbi középkori eredetére utal. A település a fűzéri uradalomhoz tartozott, melynek földesurai többször változtak, legutóbb I. Lipót császár 1686-ban a fűzéri várat és tartozékait Pálházával együtt előbb báró majd gróf Károlyi Lászlónak adományozta, aki 1947-ig volt a terület földbirtokosa. A település a XV. században és a XVII. század elején többször elpusztult. A XV. században a husziták többször feldúlták, majd a török hódítás idején a portyázó törökök miatt pusztult el. Ezután magyar lakosokkal települt be. Az évi pestis járványkor és tűzvész miatt ismét elnéptelenedik, az évi összeírásban mint lakatlan helység szerepel. Az ezt követő években újra betelepült, 1786-ban már mint magyar falu van feltüntetve ben Pálháza Ipartelepen megépül a mai Fűrészüzem elődje a Fűrészmalom. A Kemenc-patak völgyében lévő erdőterületen kitermelt fa szállítására évben építik meg a Kőkapui völgyben Pálháza Ipartelep induló állomással a keskeny-nyomközű erdei vasutat, ez a mai Magyarország legrégebben épített erdei vasútja. A XVIII. század végén kiépül a szilárd burkolatú főközlekedési útvonal Sátoraljaújhely-Pálháza-Hollóháza irányában. Az 1950-es években Pálháza az Állami Erdészet hegyközi központjává vált ben kiépült a községben a villanyhálózat, 1958-ban indult a körzeti általános iskola, 1973-ban épült a napközi otthonos óvoda, 1990-ben pedig új egészségügyi központ létesült ben megépítésre került a vezetékes földgáz, 1998-ban pedig a szennyvízhálózat augusztusában új közművelődési intézmény nyitotta meg kapuit Térségi Művelődési Ház néven. 4

5 Népesség, népmozgalom Pálháza lakónépessége 1104 fő volt a évi népszámlálás adatai szerint, ami az első hivatalos népszámlálás (1870-ben) idején regisztrált népesség 1,8-szerese. A település lélekszáma az közötti időszakban fő között alakult, 1980-ban megközelítette az 1000 főt, majd 1990-óta 1100 fő közelében állandósult. (1. ábra) fő *1970-ig a jelenlévő, 1970-től a lakónépesség. A népesség számának alakulása* ábra A év végi adatok szerint a népesség nemek szerinti összetétele a megyeihez hasonlóan nőtöbbletet mutatott, ezer férfira 1087 nő jutott, a megyei átlagnál 13-mal kevesebb. Népsűrűsége 2004-ben 163 fő/km 2, háromszorosa a megyei községek (55 fő/km 2 ), 1,6-szerese a megye átlagának (101 fő/km 2 ), a városok átlagának (313 fő/km 2 ) viszont csak 52%-a. Az élveszületések és halálozások egyenlege között 37 fős, között 20 fős növekedést, míg között 22 fős csökkenést mutatott. A népességszám változását befolyásoló másik tényező a lakóhely változtatás, a vándorlások egyenlegeként az említett időszakokban 169, majd 134 fővel, az utolsó 11 évben pedig 2 fővel gyarapodott a lakónépesség. Ezt követően csak 2002-ben haladta meg 35 fővel a beköltözők száma az elvándorlókét, az ezt követő években negatív volt a vándorlási különbözet ben 17-en haltak meg, ezzel szemben csak 7 élveszületést regisztráltak, és a vándorlások (állandó és ideiglenes együtt) következtében a lakónépesség további 18 fővel apadt. A népesség korösszetétele a legutóbbi két népszámlálás között változott: 1990-ben a lakónépesség 25,4%-a 14 éves vagy fiatalabb gyermek, 36,1%-a 15-39; 24,9%-a pedig éves felnőtt volt, a 60 éven felüli időskorúak 13,5%-ot tettek ki ben a gyermekek aránya 19,1%-ra, a éveseké 29,5%-ra csökkent, míg a évesek hányada 32,4%-ra, a 60 éven felülieké 18,9%-ra növekedett. Míg 1990-ben száz gyermekkorúra 53 öregkorú jutott, addig 2001-ben a mutató értéke 99-re emelkedett. 5

6 2001-ben Pálháza 15 éves és idősebb népességének 93,5%-a legalább általános iskolai, a 18 éves és idősebb korosztály 38,4%-a befejezett középiskolai, a 25 éves és idősebb népesség 8,9%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezett, ami a felsőfokúak arányát kivéve meghaladja a megyei átlagot (86,8; 34,0; illetve 9,5%). A népesség gazdasági aktivitását, a foglalkoztatottak gazdasági ág és nemek szerinti összetételét a 2. ábra mutatja. A népszámlálások alkalmával regisztrált adatok szerint a foglalkoztatottak aránya 1949 és 1960 között 48,2%-ról 39,6%-ra csökkent, majd ezt követően emelkedett (1980-ban és 1990-ben 50% körül volt), de a évi népszámláláskor már csak 35,5%-ot tett ki a hányaduk. A foglalkoztatás ágazati szerkezete is megváltozott. A legnagyobb változás a mezőgazdaságban történt: míg 1949-ben a foglalkoztatottak hattizede, 2001-ben már csak 13,5%-a dolgozott ebben az ágazatban. Az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak részaránya 16,9%-ról 33,4%-ra, a szolgáltatás jellegű ágazatokban dolgozóké pedig 22,9%-ról 53,1%-ra emelkedett. A nők foglalkoztatásban betöltött, egyre erősödő szerepét jelzi, hogy a foglalkoztatottakon belül a nők hányada 1949 és 2001 között 1,9-szeresére, 26,8%-ról 51%-ra növekedett ben Pálházán 18 fő vallotta magát valamely nemzetiségi kisebbséghez tartozónak, közülük 15 fő volt szlovák. A településen élők 58,6%-a katolikus, 36,2%-a pedig református vallású. Pálháza népességének gazdasági aktivitása, az aktív keresők gazdasági ág és nemek szerinti összetétele 2. ábra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Foglalkoztatott Inaktív kereső Munkanélküli Eltartott 100% 80% 60% 40% 20% 0% Szolgáltatás Ipar, építőipar Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 100% 80% 60% 40% 20% 0% Férfi Nő 6

7 Gazdasági helyzet A rendszerváltást követően új vállalkozási formák korlátolt felelősségű társaságok, betéti társaságok jelentek meg, a kisvállalkozások száma megszaporodott végén Pálházán 94 vállalkozás működött, ebből 29 társas, 65 pedig egyéni vállalkozási formában. A kereskedelemben 23, a mezőgazdaságban 14, a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás gazdasági ágban 11, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban 10, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban 9, az építőiparban 8, a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén pedig 5 vállalkozás működött ebben az időpontban. A működő vállalkozások száma Megnevezés december 31. Jogi személyiségű vállalkozás 7 13 Ebből: korlátolt felelősségű társaság 3 9 szövetkezet 2 1 Jogi személyiség nélküli vállalkozás Ebből: betéti társaság egyéni vállalkozás Működő vállalkozás összesen táblázat A vállalkozások közül 18 nem tartott alkalmazottat, 68 vállalkozás 10 főnél kevesebbet, 7 vállalkozás főt, 1 vállalkozás pedig főt foglalkoztatott végén Pálházán ezer lakosra 100 regisztrált vállalkozás jutott, ami a Sátoraljaújhelyi kistérség átlagának (72) 1,4-szerese, a megyei átlagnak (76) pedig 1,3-szerese. A vállalkozások mellett a civil szférát képviselő nonprofit szervezetek is jelen vannak a városban, 2004 végén 8 ilyen szervezet működött. Az 1990-es évek elejétől kezdődően Pálházán is számolni kellett a munkanélküliséggel december 31-én 65 regisztrált munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban, 52%-uk nő. A tartósan, 180 napon túl regisztrációban lévők aránya meghaladta az 55%-ot. A munkanélküliek mindössze 11%-a nem rendelkezett általános iskolainál magasabb végzettséggel, nyolctizedük középfokú, 9%-uk pedig felsőfokú végzettségű volt. A regisztráltak több mint hattizede fizikai munkakörből került ki. A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyben kirendeltséget működtet, ahol a településen és annak vonzáskörzetében lakó regisztrált munkanélküliek ellátását és munkához jutását szakemberek segítik év végén Pálházán 26 kiskereskedelmi üzlet és egy gyógyszertár állt a lakosság szolgálatában. Az üzletek 38%-a élelmiszer jellegű üzlet és áruház, zöldség-, gyümölcsszaküzlet, illetve hús-, húskészítmény-szaküzlet volt; a kiskereskedelmi üzletek csaknem héttizedét egyéni vállalkozások működtették. A településen egy üzemanyagtöltőállomás üzemel. 7

8 A település nem rendelkezik szállodával, július 31-én egy panzió és egy turistaszállás állt a vendégek rendelkezésére összesen 117 kereskedelmi szálláshellyel ben ezeken a szálláshelyeken 2173 vendég 5398 vendégéjszakát töltött el. Falusi szállásadással 5 vendéglátó foglalkozott, akik 40 férőhelyen 162 vendéget fogadtak 492 vendégéjszakára ben Pálházán 9 vendéglátóhely működött, ebből 7 egyéni vállalkozásban. A vendéglátóhelyek közül 2-2 étteremként, cukrászdaként; illetve munkahelyi vendéglátóhelyként, 5 pedig bárként, borozóként üzemelt. Lakásállomány, infrastruktúra A település fejlődésében és várossá alakulásának folyamatában a lakásállomány gyarapodásának is nagy szerepe volt, a növekedés üteme meghaladta a megyei átlagot és 2004 között a megyében 80%-kal, míg Pálházán 2,4-szeresére nőtt a lakások száma. Jelentősen javultak a településen a lakás ellátottsági mutatók is: míg 1949-ben 418; 2004-ben már csak 266 lakos jutott 100 lakásra (3. ábra). A lakásállomány alakulása darab ábra Lakásállomány 100 lakásra jutó lakos A lakásállomány összetételében is lényeges változások mutatkoztak: 1949-ben a lakások 74,1%-a, 2001-ben már csak 3,5%-a volt egyszobás, a 3 és több szobások aránya ugyanezen idő alatt 4,6%-ról 68,4%-ra emelkedett ban 100 lakásból még csak 6, 2001-ben már 93 rendelkezett fürdőszobával. A évi lakásállomány 18%-a még 1944 előtt épült. A II. világháborút követően, 1945 és 1959 között a lakásállomány mindössze 5,5%-át építették, majd az ezt követő 10 éves periódusokban közel azonos ütemben bővült a lakásállomány. Kivétel az közötti időszak, amikor a lakások egytizede készült. (4. ábra) A 2001 óta eltelt időszakban is gyarapodott a lakások száma, de meg kell jegyezni, hogy 2004-ben egyetlen lakást sem építettek a településen. 8

9 A évi lakásállomány megoszlása az építés éve szerint 4. ábra ,1% ,2% 1919 előtt 8,0% ,4% ,5% ,6% ,2% Az életkörülményeket nemcsak a lakások mérete, szobaszáma, hanem a közművekkel való ellátottsága is meghatározza. Az infrastruktúra kialakításában legalapvetőbb a villamos áram bevezetése ben a lakások 57%-a volt felszerelve villannyal, 1960-ban a nyolctizede, 1970-ben már 98%-a, az évi népszámláláskor pedig a teljes hálózat kiépítettségét regisztrálhatták. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 2004-ben 90%-ot tett ki, ami meghaladta mind a községi (76%), mind pedig a megyei átlagot (87%). A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 10,2 km, 2004-ben 342 lakás (a lakások 82%-a) volt bekötve a hálózatba. A vezetékes gázhálózatot 1995-ben kezdték el építeni ben még csak 87; de 2004-ben már 205 háztartás használt vezetékes gázt. A településen a lakások közel 97%-a tartozik a rendszeres hulladékgyűjtésbe (szemétszállításba) bevont lakások közé. Pálházán 2004 végén 355 személygépkocsit tartottak nyilván, ami 1000 lakosra átlagosan 322 gépkocsit jelent, 100-zal többet, mint a kistérségi, és 114-gyel többet, mint a megyei átlag. A 405 távbeszélő-fővonalból adódóan 1000 lakosra 368 fővonal jutott, ugyanez a mutató a sátoraljaújhelyi kistérségben 300, a megyében pedig 292 volt. A hagyományos postai szolgáltatásokat egyetlen postahivatal látja el. Pálházán a Zemplén Takarékszövetkezet működtet fiókot. 9

10 Oktatás, egészségügy A városban egy 75 férőhelyes óvoda van, ahol a 2004/2005. tanévben 6 óvodapedagógus 75 beiratkozott gyermekkel foglalkozott. 100 óvodai férőhelyre 100 gyermek jutott, ami a kistérségi (93) és a megyei átlagot (96) is meghaladta. A 6 tantermes általános iskolában 269 diák tanult, 26 főállású pedagógus irányításával. Egy pedagógusra 10 tanuló jutott, a megyei átlaghoz (11) hasonlóan. Az egészségügyi alapellátást két háziorvos biztosítja, ezen kívül két védőnő is dolgozik a településen ben egy háziorvosra 551 lakos jutott, mind a községi (1816), mind pedig a városi (1421) átlagnál kevesebb. Az időskorúakat egy 50 férőhelyes, nappali ellátást adó idősek klubja segíti, ahol 2004-ben 68 idős embert láttak el. 15 fő részesült szociális étkeztetésben, szintén 15 fő pedig étkeztetésben és házi segítségnyújtásban is. A helyi önkormányzat évről évre jelentős összegeket fordít a nehéz helyzetbe került lakosok támogatására ben éves átlagban 9-en részesültek rendszeres szociális segélyben, 322-en pedig átmeneti segélyben. Az említett támogatásokra 3,9; illetve 2,1 millió forintot használtak fel. Ezenkívül az önkormányzat 10 fő részére nyújtott lakásfenntartási támogatást, 290 gyermek részére pedig rendkívüli gyermekvédelmi támogatást. Ezeket részben pénzben, részben természetben kapták a rászorulók. 10

11 TÁBLÁZATOK 11

12 1. A TELEPÜLÉSEK FONTOSABB ÖSSZEHASONLÍTÓ MUTATÓI 2004 Megnevezés Pálháza Sátoraljaújhelyi kistérség Borsod- Abaúj- Zemplén megye városok Ezen belül: községek Terület, népesség, népmozgalom Terület, ha Lakónépesség az év végén Az állandó népességből a ,0 17,0 17,5 15,7 19, évesek aránya, % 68,2 64,2 62,7 64,2 60, x 16,8 18,8 19,8 20,1 19, lakosra jutó: házasságkötés 1,8 3,2 3,9 4,2 3,4 válás 1,8 2,2 2,2 2,6 1,7 élveszületés 6,3 8,5 10,0 9,3 10,9 halálozás 15,2 15,6 14,0 13,4 14,6 természetes szaporodás, illetve fogyás (-) -9,0-7,1-3,9-4,1-3,7 vándorlási különbözet -16,1-8,5-4,9-7,4-1,9 100 házasságkötésre jutó válás 100,0 68,8 56,0 60,9 48,4 Lakáshelyzet, közműellátás és környezet Lakásállomány lakásra jutó lakos 265,5 249,8 259,2 251,4 269, lakosra jutó épített lakás - 1,5 1,7 1,7 1,7 természetes Az épített személy által építettek - 92,1 79,0 65,3 95,9 lakásokból 3 és több aránya, % szobával - 73,7 72,9 71,5 74,6 Az épített lakások átlagos alapterülete, m 2-83,2 101,7 105,5 97,0 Egy háztartási fogyasztóra jutó évi villamos-energia felhasználás, kwh a) 2 034, , , , ,9 Egy háztartási fogyasztóra jutó évi vezetékes gázfogyasztás, m , , , , ,7 Egy lakosra jutó évi vízfogyasztás, m 3 36,2 27,8 25,2 29,8 19,5 a) évi adat 12

13 1. A TELEPÜLÉSEK FONTOSABB ÖSSZEHASONLÍTÓ MUTATÓI 2004 (folytatás) Megnevezés Pálháza Sátoraljaújhelyi kistérség Borsod- Abaúj- Zemplén megye városok Ezen belül: községek Lakáshelyzet, közműellátás és környezet (folytatás) Egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat, m 1 073,7 759,0 566,8 724,8 471,2 Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt 90,4 87,7 86,5 94,4 76,0 Közüzemi szennyvíz- lakások aránya, % csatorna-hálózatba 82,4 71,7 56,8 77,1 29,8 Szociális ellátás, egészségügy 100 bölcsődei férőhelyre jutó beírt gyermek a) hatvan éves és idősebb lakosra jutó férőhely az idősek klubjában b) Csak szociális étkeztetésben részesülők aránya, % 1,3 1,2 1,1 0,8 1,6 Csak házi segítségnyújtásban részesülők aránya, % - 0,4 0,1 0,1 0,2 Egy működő háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos Oktatás, kultúra 100 óvodai férőhelyre jutó beírt gyermek Egy óvodai gyermekcsoportra jutó beírt gyermekek száma lakosra jutó általános iskolai tanuló Egy osztályteremre jutó Egy főállású pedagógusra általános iskolai tanuló lakosra jutó: könyvtári egység moziférőhely Gazdasági szervezetek lakosra jutó működő: jogi személyiségű jogi személyiség nélküli vállalkozások egyéni a) Május 31. b) Állandó népességgel számolva. 13

14 1. A TELEPÜLÉSEK FONTOSABB ÖSSZEHASONLÍTÓ MUTATÓI 2004 (folytatás) Megnevezés Pálháza Sátoraljaújhelyi kistérség Borsod- Abaúj- Zemplén megye városok Ezen belül: községek Kiskereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom Kiskereskedelmi üzlet a) Ezen belül: egyéni vállalkozás által működtetett aránya, % 69,2 54,7 46,6 42,9 56,0 Vendéglátóhely Ezen belül: egyéni vállalkozás által működtetett aránya, % 77,8 56,9 54,4 47,0 67, lakosra jutó kereskedelmi szállásférőhely Összes vendég Ezen belül: külföldiek aránya, % - 2,7 16,0 20,8 6,8 Vendégéjszaka szállodákban Ezen belül: külföldek által eltöltött aránya, % - 8,3 29,0 32,2 9,6 Vendégéjszaka egyéb szálláshelyeken Ezen belül: külföldiek által eltöltött aránya, % - 1,7 14,7 20,0 8,2 Vendégéjszaka a kereskedelmi szálláshelyeken Ezen belül: külföldiek által eltöltött aránya, % - 2,7 19,2 25,1 8,4 Szállítás, posta és távközlés 1000 lakosra jutó: személygépkocsi távbeszélő fővonal c) a) Gyógyszertárak nélkül. b) Július 31. c) ISDN vonalakkal együtt. 14

15 2. PÁLHÁZA TELEPÜLÉS FŐBB ADATAI Megnevezés Mértékegység Terület, népesség, népmozgalom A településhez tartozó földterület hektár Lakónépesség a) (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) fő Élveszületés fő 8 7 Halálozás fő Csecsemőhalálozás (egy éven aluli meghalt) fő - - Házasságkötés esemény 3 2 Válás esemény 2 2 Odavándorlás (állandó és ideiglenes vándorlás összesen) fő Elvándorlás (állandó és ideiglenes vándorlás összesen) fő Lakáshelyzet, közműellátás és környezet Lakásállomány db Épített lakás (üdülő nélkül) db 4 - Az év folyamán épített lakás - fürdőszobával (mosdóhelyiség nélkül) db gázvezetékkel db közüzemi vízvezetékkel db házi vízvezetékkel db közcsatornával db házi csatornával db egyszobás db kétszobás (másfél szobásokkal együtt) db három szobás (két és fél szobásokkal együtt) db négy és több szobás (három és fél szobásokkal együtt) db összes alapterülete m 2 475,0 - - lakóépületek száma (üdülők nélkül) db 3 - a) Év végén. 15

16 2. PÁLHÁZA TELEPÜLÉS FŐBB ADATAI (folytatás) Megnevezés Mértékegység Lakáshelyzet, közműellátás és környezet (folytatás) Az év folyamán épített lakásokból: - természetes személy által épített db családi házas formában 3 - Az év folyamán megszűnt lakás db - 2 Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége 1000 m Üzemelő közkifolyók száma db 2 13 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza km 9,5 9,5 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma db Összes szolgáltatott víz mennyisége 1000 m Közüzemi szennyvíz csatorna-hálózat hossza km 8,5 10,2 Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma db Közcsatornába elvezetett összes szennyvíz mennyisége 1000 m Közcsatornába tisztítottan elvezetett összes szennyvíz mennyisége 1000 m Közcsatornahálózat hosszából elválasztó rendszerű szennyvízcsatorna hossza km 8,5 10,2 Az év folyamán a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma db 5 3 Az év folyamán a közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma db 8 2 Háztartási villamosenergia fogyasztók száma háztartás a) A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége 1000 kwh a) Az összes gázcsőhálózat hossza km Összes gázfogyasztók száma db Háztartási gázfogyasztók száma db Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül) 1000 m Az összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége (átszámítás nélkül) 1000 m Gázzal fűtött lakások száma db Szociális ellátás, egészségügy Működő háziorvos fő 2 2 A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma eset Betöltött védőnői álláshelyek száma db 2 2 a) évi adat 16

17 2. PÁLHÁZA TELEPÜLÉS FŐBB ADATAI (folytatás) Megnevezés Mértékegység Szociális ellátás, egészségügy (folytatás) Nappali ellátást adó idősek klubjainak száma db 1 1 Nappali ellátást adó idősek klubjaiban működő férőhelyek száma db Nappali ellátást adó idősek klubjaiban ellátottak száma fő Csak szociális étkeztetésben részesülők száma fő 8 15 Szociális étkeztetésben és házi segítségnyújtásban részesülők száma fő Közforgalmú gyógyszertárak száma a) db 1 1 Oktatás, kultúra Óvodai feladat ellátási helyek száma db 1 1 Óvodai férőhelyek száma fő Óvodába beírt gyermekek száma fő Óvodai gyermekcsoportok száma db 3 3 Általános iskolai feladat ellátási helyek száma db 1 1 Általános iskolai osztálytermek száma db 6 6 Általános iskolai főállású pedagógus fő Általános iskolai tanuló fő Napközis tanulók száma az általános iskolákban fő Általános iskolában tanuló első osztályos tanulók száma fő Általános iskolában tanuló 8. osztályos tanulók száma fő Általános iskolai osztályok száma db A települési könyvtárak száma db 1 1 A települési könyvtárak egységeinek száma (leltári db állomány) A települési könyvtárakba beiratkozott olvasók száma fő A települési könyvtárakból kölcsönzött könyvtári egységek db száma Mozitermek száma db 1 1 Mozi férőhelyek száma db Mozilátogatások száma db a) Fiókgyógyszertárakkal együtt. 17

18 2. PÁLHÁZA TELEPÜLÉS FŐBB ADATAI (folytatás) Megnevezés Mértékegység Gazdasági szervezetek Működő jogi személyiségű vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdasági szervezettel) db Működő korlátolt felelősségű társaságok száma db 7 9 Működő szövetkezetek száma db 1 1 Ebből: mezőgazdasági szövetkezet db 1 1 Működő jogi személyiség nélküli vállalkozás (megszűnő gazdálkodási formával) db Ebből: betéti társaság db Működő egyéni vállalkozások száma db Működő vállalkozások összesen db főnél kevesebbet db főt foglalkoztató db főt működő db főt vállalkozás db főt db - - Kiskereskedelem Kiskereskedelmi üzletek száma a) db Ebből: - élelmiszer- és élelmiszer-jellegű üzletek és áruházak száma db ruházati, textil-, cipő és bőráru szaküzletek száma db vasáru-, festék-, üveg szaküzletek száma db iparcikk-jellegű üzletek és áruházak száma db gépjárműüzemanyag-töltő állomások száma db - 1 Egyéni vállalkozás által működtetett kiskereskedelmi üzletek száma db Ebből: - élelmiszer- és élelmiszer-jellegű üzletek és áruházak száma db ruházati és textil-, cipő és bőráru szaküzletek száma db vasáru-, festék-, üveg szaküzletek száma db gépjárműüzemanyag-töltő állomás száma db - 1 a) Gyógyszertárak nélkül. 18

19 2. PÁLHÁZA TELEPÜLÉS FŐBB ADATAI (folytatás) Megnevezés Mértékegység Idegenforgalom, vendéglátás Összes kereskedelmi szálláshely - szállásférőhely a) db vendég fő ebből: külföldi fő vendégéjszaka éjszaka ebből: külföldiek által eltöltött éjszaka - - Panziók - száma db szállásférőhely a) db vendég fő ebből: külföldi fő vendégéjszaka éjszaka ebből: külföldiek által eltöltött éjszaka - - Turistaszállások - száma db szállásférőhely a) db vendég fő ebből: külföldi fő vendégéjszaka éjszaka ebből: külföldiek által eltöltött éjszaka - - Magánszálláshelyek - szállásadók száma fő szállásférőhely a) db vendégek száma fő ebből: külföldi fő vendégéjszaka éjszaka ebből: külföldiek által eltöltött éjszaka - - Vendéglátó helyek száma összesen db 9 9 ebből: éttermek, cukrászdák db 2 2 Egyéni vállalkozás keretében működő vendéglátóhelyek száma db 7 7 ebből: éttermek, cukrászdák db 2 2 Szállítás, posta és távközlés Személygépkocsik száma db Távbeszélő fővonalak száma b) db ebből: nyilvános távbeszélő állomások száma db 9 8 a) Július 31. b) ISDN vonalakkal együtt. 19