KÖZLEMÉNYEK Új városaink

Átírás

1 KÖZLEMÉNYEK Új városaink A Magyar Köztársaság elnöke 52/2004. (V. 25.) KE határozatában városi cím adományozásáról döntött. E határozat alapján július 1-jei hatállyal városi címet kapott Bács-Kiskun megyében Dunavecse, Tompa; Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Abaújszántó, Cigánd; Fejér megyében Adony, Velence; Győr-Moson- Sopron megyében Jánossomorja; Hajdú-Bihar megyében Hajdúsámson; Heves megyében Bélapátfalva; Jász- Nagykun-Szolnok megyében Kenderes; Komárom-Esztergom megyében Lábatlan; Pest megyében Dunavarsány, Fót, Örkény, Szigethalom; Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Balkány; Veszprém megyében Badacsonytomaj, Berhida nagyközség. A köztársaság elnökének határozata alapján hazánkban 2004-ben a városok száma 274 lett. Immár a népesség 66%-a él városban. A II. világháború befejezésekor 56 város volt az országban. A későbbiekben a városok száma átmenetileg csökkent, majd az azt követő 20 év alatt alig növekedett. Az 1970-es évek közepétől megindult, később pedig felgyorsult a várossá válás folyamata. Az közötti időszakban kiugróan sok települést nyilvánítottak várossá. Ennek az volt az oka, hogy január 1-jén megszűnt az országban a járási területbeosztás. Az országot 139 igazgatási városkörnyékre osztották fel. Központi településeiket meghatározott igazgatási funkciók gyakorlásával bízták meg. Ezek közül 34 település városi jogú nagyközség volt ban 16 ilyen települést nyilvánítottak várossá. Az 1989-ben várossá nyilvánított 41 településből 19 városi jogú nagyközség volt et követően az önkormányzati választások éveit kivéve minden évben sor került várossá nyilvánításra. A 2004-ben várossá nyilvánított 18 településsel a viszonylag kisebb népességű városok száma növekedett ben 5 város lakossága volt 5000 főnél kevesebb ben 47 ilyen város van. Az lakosú városok száma 1990-ben 37 volt, ma 85. Kilenc kisváros népessége még a 3000 főt sem éri el. Az ország 3145 településének 8,7%-a város. Ugyanakkor a városodottság mértéke nem egyenletes az ország területén. Közép-Magyarország és az alföldi régiók a nagyfalvas, nagy népességszámú településekkel jellemezhetők. A dunántúli régiókra és Észak-Magyarországra viszont az aprófalvas települések jellemzők, kevesebb a lehetőség a városodásra, nem jöttek létre olyan egybefüggő városhalmazok, mint az Alföldön. A városok számának gyors növelése azzal is járt, hogy a városiasodás mértékét kifejező mutatók az egész városhálózatra számítva jóval kisebb javulást jeleznek, mint azt a korábban is városi rangú települések urbanizálódása alapján várhatnánk. A főnél népesebb városok környékük népességét is ellátó intézményrendszere csaknem teljesen kiépített, a , illetve az 5000 lakosnál kisebb népességű városokban ez az intézményrendszer erősen hiányos. Az utóbbi években várossá nyilvánított települések zöme a város definíciójának környezetének központi helye kevéssé tud megfelelni. Tehát a közigazgatás ezekben az esetekben a városi rang megelőlegezett odaítélésével a várossá fejlődés folyamatát kívánja gyorsítani. A most várossá nyilvánított 18 település közül 6 vándorlási veszteséges, átlagon felüli intenzitású lakásépítés a budapesti agglomerációba tartozóknál, Badacsonytomaj és Velence esetében tapasztalható. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya az átlag körül szóródik, de Abaújszántó, Balkány és Bélapátfalva arányai szembetűnően elmaradottak. Négy településen egyáltalán nincs csatornahálózat. Gyakorlatilag a városi jogállású településeken élő népességnek csak egy része él igazán városi körülmények között.

2 KÖZLEMÉNYEK 509 A városodás adatai, 2004 Megye, főváros, régió A városok száma Összes település A városi jogállású települések aránya, % A városi népesség aránya, % a) július július 1. Budapest ,0 100,0 100,0 Pest ,4 52,0 55,7 Közép-Magyarország ,8 80,9 82,4 Fejér ,2 52,3 54,2 Komárom-Esztergom ,2 61,6 63,3 Veszprém ,5 58,0 60,3 Közép-Dunántúl ,7 56,8 58,8 Győr-Moson-Sopron ,9 56,4 57,8 Vas ,2 57,0 57,0 Zala ,5 55,7 55,7 Nyugat-Dunántúl ,1 56,4 57,0 Baranya ,0 63,0 63,0 Somogy ,3 49,1 49,1 Tolna ,3 53,8 53,8 Dél-Dunántúl ,2 56,0 56,0 Borsod-Abaúj-Zemplén ,4 55,5 56,4 Heves ,7 43,4 44,5 Nógrád ,7 43,7 43,7 Észak-Magyarország ,1 50,4 51,2 Hajdú-Bihar ,6 77,6 79,7 Jász-Nagykun-Szolnok ,8 65,6 66,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,2 47,6 48,8 Észak-Alföld ,2 63,1 64,6 Bács-Kiskun ,8 63,5 65,1 Békés ,7 69,2 69,2 Csongrád ,3 71,9 71,9 Dél-Alföld ,7 67,8 68,4 ORSZÁG ÖSSZESEN ,7 65,1 66,2 Ország összesen Budapest nélkül ,7 58,0 59,3 a) A január 1-jei lakónépesség alapján.

3 510 KÖZLEMÉNYEK

4 KÖZLEMÉNYEK 511 PEST MEGYE ÚJ VÁROSAI BRINSZKYNÉ HIDAS ZSUZSANNA Dunavarsány A város két településrészből, Dunanagyvarsányból és Dunakisvarsányból áll. Dunanagyvarsány a történelmi településrész, Dunakisvarsány pedig a Budapest Kelebia vasútvonal megépítése után, a vasút mellé települve alakult ki. A város címerében a halászok eszköze, a varsa szerepel, de a település a nevét a kutatások szerint a hasonló nevű alán eredetű néptörzstől kapta, akik a magyar honfoglalókkal érkeztek e tájra. Első írásos említése 1269-ből való. A középkorban gyéren lakott területre a török hódoltság után I. Lipót svábokat telepített. A falu a XIX. század közepétől a taksonyiak birtoka volt, önállóságát 1946-ban nyerte vissza. Fejlődése különösen az 1990-es években gyorsult fel, ekkor épült ki a közművek (víz-, gáz-, telefon-, szennyvízcsatornahálózat) túlnyomó része. Dunavarsány népessége január 1-jén 6125 fő volt. Az évi, első hivatalos népszámlálás idején a még csak pusztai szórványtelepülésként létező területen 176 lelket számláltak, 1949-ben azonban már 2691-en lakták. Az önállósodás után Dunavarsány népessége az 1980-as évek kivételével folyamatosan gyarapodott. Az 1980-as évtizedben a halálozások száma meghaladta a születésekét, amihez vándorlási veszteség is járult, így a település lakóinak száma 224 fővel csökkent. Az 1990-es évtizedben a bevándorlók száma mintegy 900 fővel meghaladta az elvándorlókét, így a természetes fogyás ellenére gyarapodott a népesség, s ez a tendencia napjainkban is folytatódik. Népességnagyság alapján Dunavarsány a 31. a megye városai között; népsűrűsége 272 fő/km 2, 32 fővel kevesebb a megye többi városának átlagánál. A népesség számának alakulása, * 1. ábra fő * 1960-ig jelenlévő, 1970-től lakónépesség végén Dunavarsányban 468 vállalkozás működött, ebből 224 társas, 244 egyéni vállalkozás volt. A legtöbb vállalkozás az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban tevékenykedett, ezt követte a kereskedelem, javítás, az építőipar, valamint az ipar nemzetgazdasági ág.

5 512 KÖZLEMÉNYEK A működő vállalkozások száma és megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, december táblázat Ágazati A működő vállalkozások Gazdasági ág kód száma aránya, % Összesen ,0 Ezen belül: A,B mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat 11 2,4 C E ipar 48 10,3 F építőipar 59 12,6 G kereskedelem, javítás ,1 H szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 26 5,6 I szállítás, raktározás, posta, távközlés 31 6,6 K ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,6 A vállalkozások döntő többsége, 97%-a 10 főnél kevesebbet, 14 vállalkozás főt, 2 vállalkozás pedig főt foglalkoztat. A településen a vállalkozássűrűség viszonylag alacsony: 1000 lakosra 76 vállalkozás jutott, 20-szal kevesebb, mint a megye városaiban átlagosan, és 11-gyel elmaradt a megyei átlagtól is. A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele valamelyest eltér a városi átlagtól. A februári népszámlálás adatai alapján Dunavarsányban a foglalkoztatottak száma meghaladta a kétezer főt. A népességen belüli arányuk 37% volt, ami 3,0 százalékponttal kisebb, mint a megye többi városában. Ezzel összefüggésben az inaktív keresők részesedése (33%) Dunavarsányban magasabb. A népszámlálás időpontjában 192 munkanélküli élt a településen, népességen belüli hányaduk (3,4%) valamelyest meghaladta a városok átlagát (3,2%). A helyben lakó foglalkoztatottak többsége, 63%-a a szolgáltatási jellegű ágazatokban tevékenykedik, harmaduk az ipar, építőipar területén. Kétharmaduk naponta ingázik a munkahelyére, mindössze harmaduk dolgozik a lakóhelyén. A más településre eljáró foglalkoztatottak 60%-a Budapesten dolgozik. Dunavarsányban 2003 végén a kereskedelem, javítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágakban az összes vállalkozás egyharmada, 134 vállalkozás működött. 94 kiskereskedelmi üzlet köztük 25 élelmiszer jellegű üzlet és áruház, valamint 28 vendéglátóhely biztosította a lakosság és az ide látogató turisták ellátását. A város természeti értékei következtében jelentős idegenforgalommal rendelkezik. A Duna-parti üdülőhelyek és a mesterségesen kialakított bányatavak, a Domariba-sziget menti úszóláp kellemes pihenési, szórakozási lehetőséget biztosít a településre látogatóknak ban a város 208 férőhelyen 1169 vendéget fogadott a kereskedelmi szálláshelyeken, illetve a magánszállásadás keretében. A város lakásállománya január elején meghaladta a 2200-at, a 100 lakásra jutó lakosok száma 277 volt, 5 fővel több, mint Pest megye többi városában átlagosan. A februári népszámlálás adatai alapján a lakások fele 3 és több szobával rendelkezett, 15%-uk a II. világháború előtt, 57%-uk 1945 és 1979 között, 28%-uk az ezt követő években épült. A lakásállomány főbb adatai 2. táblázat Megnevezés február 1. Lakásállomány Ezen belül %-ban: 1 szobás 44,7 27,6 16,1 10,7.. 2 szobás 47,8 50,4 47,1 39,6.. 3 és több szobás 7,4 22,1 36,8 49,8.. Lakásállomány az előző időpont %-ában 131,0 112,6 113,4 106,9 100 lakásra jutó lakos

6 KÖZLEMÉNYEK 513 A lakások felszereltségét tekintve a évi népszámlálás időpontjában a lakásállomány 49%-a, 1005 lakás volt összkomfortos, arányuk elmaradt a megye többi városának átlagától, ugyanakkor a komfortos (26%) és a félkomfortos (6%) lakásoké meghaladta azt. A komfort nélküli és a szükséglakások részesedése együtt 19%, arányuk meghaladta a megye városainak átlagát. A lakások 68%-a hálózati vízvezetékkel, 53%-a közcsatornával ellátott. Előbbiek aránya 20 százalékponttal kisebb a megye többi városának átlagánál, utóbbiaké viszont valamelyest meghaladja azt. A lakások 72%-a hálózati gázzal, 56%-a központos fűtéssel rendelkezik. A város oktatási és egészségügyi intézményei alapellátást biztosítanak az itt élőknek. Itt működik a Közép- Magyarországi Általános Olimpiai Központ, amely a Duna-parton jelentős sportcentrum. A városban 2003-ban két helyen folyt óvodai nevelés, a pedagógusok száma 17, a beíratott gyermekeké 195 volt. Az Árpád Fejedelem Általános Iskolában a 2003/2004. tanévben 26 osztályteremben 44 pedagógus 499 diákot tanított. A település egészségügyi alapellátását 2003 végén 2 háziorvos és 2 házi gyermekorvos biztosította, munkájukat 2 körzeti ápolónő és 2 védőnő segítette. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra a 2003 végén 1531 lakos jutott (a megye városaiban átlagosan 1694). BRINSZKYNÉ HIDAS ZSUZSANNA Fót A történelmi legenda szerint a település nevének eredete az március 14- én itt zajló csatához kapcsolódik, amikor Salamon király ellen vonult csapataival Géza és László herceg Vácról Cinkota felé. A hagyomány szerint útközben (a mai Fót vidékén) László foltot tetetett elszakadt nadrágjára. Írásban nevét először egy 1353-ban keletkezett oklevélben olvashatjuk. A XVI XVII. században a falu török kézen volt, s bár egy időre a település neve mellé a desertum (lakatlan) jelző került, mégis sikerült átvészelnie a törökök pusztítását. Az 1700-as évek végén (miután többször is birtokost cserélt) Mária Terézia galántai gróf Fekete Györgynek, a kor híres jogászának, országbírónak adományozta ben gróf Károlyi István kapta meg a fóti uradalmat, s a Károlyi család a XX. század közepéig fontos szerepet töltött be a falu életében, fejlődésében ben Kisalagot Fóthoz csatolták, s április 1-jével nagyközséggé nyilvánították. Fót lakóinak száma január 1-jén fő volt, közel 15 ezer fővel több, mint az évi népszámlálás idején. Népességnagyság alapján a 14. a megye városai között, népsűrűsége 451 fő/km 2, 147 fővel több a megye többi városának átlagánál. Fót lakosainak száma folyamatosan emelkedik. A születések és a halálozások egyenlege az 1970-es évtizedben jelentős, közel ezer fős természetes szaporodást eredményezett, amelyhez 800 fős vándorlási nyereség is járult. Az 1980-as évtizedben a népesség gyarapodásának üteme lelassult, a születések száma 100 fővel haladta meg a halálozásokét, a vándorlási nyereség pedig 59 főre esett vissza. Az 1990-es évtizedtől a természetes szaporodást fogyás váltotta fel, azonban a bevándorlások jelentős emelkedése következtében a település népessége továbbra is gyarapodott, a vándorlási nyereség mintegy 3000 főt tett ki (1. ábra) végén Fóton 1734 vállalkozás működött, amiből 910 társas, 824 egyéni vállalkozás volt. A legtöbb vállalkozás az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem, javítás gazdasági ágban tevékenykedett, ezt követte az ipar és az építőipar nemzetgazdasági ág (1. táblázat). A vállalkozások döntő többsége, 96%-a 10 főnél kevesebbet, 59 vállalkozás főt, 7 vállalkozás ennél több személyt foglalkoztat. A településen 1000 lakosra 103 vállalkozás jutott, héttel több, mint a megye városaiban átlagosan, és 16-tal haladta meg a megyei átlagot.

7 514 KÖZLEMÉNYEK A népesség számának alakulása, * 1. ábra fő * 1960-ig jelenlévő, 1970-től lakónépesség. * 1960-ig jelenlévő, 1970-től lakónépesség. A működő vállalkozások száma és megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, december táblázat Ágazati kód Gazdasági ág A működő vállalkozások száma aránya, % Összesen ,0 Ezen belül: A,B mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat 21 1,2 C E ipar ,7 F építőipar ,8 G kereskedelem, javítás ,0 H szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 68 3,9 I szállítás, raktározás, posta, távközlés 120 6,9 K ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,2 A lakónépesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele valamelyest eltér a városi átlagtól. A februári népszámlálás adatai alapján Fóton a foglalkoztatottak száma megközelítette a 7000 főt. A népességen belüli arányuk 42% volt, ami 2,7 százalékponttal nagyobb volt, mint a megye többi városában. Az inaktív keresők száma 4300 fő, az eltartottaké 4500 fő volt, részesedésük 2,3 százalékponttal, illetve 0,3 százalékponttal alacsonyabb a megye városaira jellemzőnél. A népszámlálás időpontjában 512 munkanélküli élt a településen, népességen belüli hányaduk 3,1% volt, a városok átlagával közel megegyező. A helyben lakó foglalkoztatottak 68%-a a szolgáltatási jellegű ágazatokban tevékenykedik, háromtizedük az ipar, építőipar területén. A Fóton élő foglalkoztatottak hattizede nem a lakóhelyén dolgozik. Többségük, 76%-uk budapesti munkahellyel rendelkezik. Fóton 2003 végén a kereskedelem, javítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágakban összesen 485 vállalkozás működött, ezek adták az összes vállalkozás 28%-át. 304 kiskereskedelmi üzlet köztük 73 élelmiszer jellegű üzlet és áruház, valamint 92 vendéglátóhely biztosította a lakosság és az idelátogató turisták ellátását. A város 41 férőhelyes kereskedelmi szálláshelyén 3042 vendéget fogadott 2003-ban. Fót lakásállománya január 1-jén meghaladta az 5500-at. A 100 lakásra jutó lakosok száma 302 fő, 30 fővel több, mint Pest megye többi városában átlagosan. A februári népszámlálás adatai alapján a lakás-

8 KÖZLEMÉNYEK 515 állomány 57%-a három vagy több szobás volt, részesedésük 4,3 százalékponttal magasabb, mint Pest megye többi városában átlagosan. A lakások kétharmada az 1980-as évet követően épült. A lakásállomány főbb adatai 2. táblázat Megnevezés február Lakásállomány Ezen belül %-ban: 1 szobás 56,9 30,7 15,3 10,0.. 2 szobás 34,0 40,3 36,8 32,7.. 3 és több szobás 9,1 29,0 47,8 57,3.. Lakásállomány az előző időpont %-ában 118,9 117,4 125,3 102,3 100 lakásra jutó lakos A évi népszámlálás adatai alapján a lakásállomány felszereltsége általában kedvezőbb a megyei városi átlagnál. A lakások 63%-a 3454 lakás összkomfortos, minden ötödik lakás komfortos, 4%-uk félkomfortos. A komfort nélküli és a szükséglakások együttes aránya 13%. Az összkomfortos lakások aránya 5 százalékponttal nagyobb, a komfort nélküli és a szükséglakásoké valamelyest kisebb a megye városainak átlagánál. A lakások 95%-a, az átlagosnál 8 százalékponttal magasabb hányada, hálózati vízvezetékkel ellátott. A közcsatornával ellátott lakások részesedése 40%, alacsonyabb a megye városaira átlagosan jellemzőnél. A város oktatási intézményei alap- és középfokú ellátást biztosítanak az itt élőknek. A településen hét helyen működik óvoda, ahová 2003-ban összesen 747 gyermeket írattak be, nevelésükkel 73 óvodapedagógus foglalkozott. A település hat általános iskolai feladatellátási helyén a 2003/2004-es tanévben 1880 diák végezte tanulmányait, 190 főállású pedagógus irányításával. Az általános iskolák között művészeti és Waldorf alapítványi iskola is található. A településen két képzési helyen folytattak középiskolai oktatást. A legutóbbi tanévben 141 gimnáziumi és 168 szakközépiskolai tanuló képzéséről 16, illetve 28 főállású pedagógus gondoskodott. Fóton működik a Károlyi István Gyermekközpont, régi és ma még ismertebb nevén a Fóti Gyermekváros, melyet 1957-ben hoztak létre az állami gondozásba kerülő gyerekek ellátására, nevelésére. Fót egészségügyi alapellátását 2003 végén 6 háziorvos és 2 házi gyermekorvos biztosította, munkájukat 6 körzeti ápolónő és 10 védőnő segítette. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra 2003 végén 2111 (a megye városaiban átlagosan 1694) lakos jutott. A város négy gyógyszertárral és egy 20 férőhelyes bölcsődével rendelkezik. FÁBIÁNNÉ PESZTERITZ MÓNIKA Örkény A település nevét történelme során egy 1424-ből származó oklevél említi először. Területét a török időkben hol Nagykőrös, hol Kecskemét városa bérelte a budai basától. A középkori forrásokban birtokként, a török írásokban pedig pusztaként jelölt Örkény a XVIII. század első harmadától a Grassalkovich-uradalom része. A településen jelentős változások Pálóczi- Horváth István nevéhez kötődnek, aki 1888 után szabad kezet kapott a hatalmas kiterjedésű, kiaknázatlan lehetőséget rejtő uradalom felett ban új kastélyt építtetett, a XVIII. századi úrilakot gazdaképző iskola céljára adományozta, építtetett tégla- és cserépgyárat, tanyasi és belterületi iskolákat is. A település infrastruktúrája az 1960-as évektől indult fejlődésnek, az

9 516 KÖZLEMÉNYEK utóbbi években az egészségügy, a művelődésügy, a kereskedelmi ellátás, az autópályához csatlakozó út kiépítésével pedig a közlekedés terén történtek fontos változások. Örkény népessége január 1-jén 4995 fő volt, négyszer annyi, mint az évi, első hivatalos népszámlálás idején. Népességnagyság alapján a 33. a megye városai között, népsűrűsége 137 fő/km 2, 167 fővel kevesebb a megye többi városának átlagánál. A településen az 1970-es évtizedben a születések száma mintegy 240 fővel meghaladta a halálozásokét, így a negatív vándorlási egyenleg ellenére a város népessége gyarapodott. Az 1980-as évtizedben a vándorlási veszteség 250 főre nőtt, a születések és halálozások száma közel azonos volt, ennek következtében népességfogyás következett be. Az 1990-es évektől a népesség ismét gyarapodott: a születések száma valamelyest meghaladta a halálozásokét, amihez több mint 300 fős vándorlási nyereség is járult. A népesség számának alakulása, * 1. ábra fő * 1960-ig jelenlévő, 1970-től lakónépesség végén Örkényben 283 vállalkozás működött, ebből 92 társas és 191 egyéni vállalkozás volt. A legtöbb vállalkozás a kereskedelem, javítás területén tevékenykedett, ez követte az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, valamint az ipar nemzetgazdasági ág. A működő vállalkozások száma és megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, december táblázat Ágazati kód Gazdasági ág A működő vállalkozások száma aránya, % Összesen ,0 Ezen belül: A,B mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat 18 6,4 C E ipar 36 12,7 F építőipar 19 6,7 G kereskedelem, javítás 81 28,6 H szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 11 3,9 I szállítás, raktározás, posta, távközlés 25 8,8 K ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 69 24,4

10 KÖZLEMÉNYEK 517 A vállalkozások döntő többsége, 95%-a 10 főnél kevesebbet, 10 vállalkozás főt, 4 vállalkozás főt foglalkoztat. A településen a vállalkozássűrűség alacsony: 1000 lakosra 57 vállalkozás jutott, 39-cel kevesebb, mint a megye városaiban átlagosan, és 30-cal elmaradt a megyei átlagtól is. A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele eltér a megye városi átlagától. A februári népszámlálás adatai alapján Örkényben a foglalkoztatottak száma 1575 fő volt. A népességen belüli arányuk 32%, ami 8 százalékponttal kisebb, mint a megye többi városában átlagosan. Az inaktív keresők száma 1597 fő, az eltartottaké 1582 fő volt, részesedésük 3,4 százalékponttal, illetve 3,8 százalékponttal magasabb a megye városaira jellemzőnél. A népszámlálás időpontjában 196 munkanélküli élt a településen, népességen belüli hányaduk 4,0% volt, a városok átlagát 0,8 százalékponttal haladta meg. A helyben lakó foglalkoztatottak 53%-a a szolgáltatási jellegű ágazatokban tevékenykedik, négytizedük az ipar, építőipar területén. Az Örkényben élő foglalkoztatottak 45%-a nem a lakóhelyén dolgozik. Az ingázók negyede budapesti munkahellyel rendelkezik. Örkényben 2003 végén a kereskedelem, javítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágakban összesen 92 vállalkozás működött, ezek adták az összes vállalkozás egyharmadát. 82 kiskereskedelmi üzlet köztük 17 élelmiszer jellegű üzlet és áruház, valamint 22 vendéglátóhely biztosította a lakosság és az idelátogató turisták ellátását. A város lakásállománya január elején meghaladta az 1700-at. A 100 lakásra jutó lakosok száma 290 fő, 18 fővel több, mint Pest megye többi városának átlaga. A februári népszámlálás adatai alapján a lakások több mint fele, 54%-uk 3 vagy több szobás, 36%-uk kétszobás, 9,2%-uk egyszobás, ötöde a II. világháború előtt, négytizedük az 1970-es években és azt követően épült. A lakásállomány főbb adatai 2. táblázat Megnevezés február 1. Lakásállomány Ezen belül %-ban: 1 szobás 49,8 26,8 15,8 9,2.. 2 szobás 42,2 49,7 42,2 36,3.. 3 és több szobás 7,9 23,4 42,0 54,4.. Lakásállomány az előző időpont %-ában 109,2 102,7 109,0 100,5 100 lakásra jutó lakos Felszereltségüket tekintve a évi népszámlálás adatai alapján Örkény lakásállományának 37%-a 631 lakás összkomfortos, arányuk elmarad a megye többi városának átlagától. A lakások 35%-a komfortos, 8%-a félkomfortos. A komfort nélküli és a szükséglakások száma együtt 353, arányuk meghaladja a megye városainak átlagát. A lakások 85%-a a megye városaira jellemzőnél 2 százalékponttal kisebb hányada hálózati vízvezetékkel ellátott, a közcsatornával ellátott lakások aránya azonban jelentősen magasabb az átlagosnál, 82%. A város oktatási intézményei alap- és középfokú ellátást biztosítanak az itt élőknek. A 175 férőhelyes óvodába 2003-ban 166 gyermeket írattak be, nevelésükkel 14 óvodapedagógus foglalkozott. A 2003/2004. tanévben az 529 általános iskolás tanulót 43 főállású pedagógus képezte. A két középfokú intézményben 31 főállású pedagógus irányításával 398 diák tanult. A település egészségügyi alapellátását 2003 végén 2 háziorvos és 1 házi gyermekorvos biztosította, munkájukat 2 körzeti ápolónő és 2 védőnő segítette. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra a 2003 végén 1665 lakos jutott (a megye városaiban átlagosan 1694).

11 518 KÖZLEMÉNYEK FÁBIÁNNÉ PESZTERITZ MÓNIKA Szigethalom A város története az 1800-as évek végére nyúlik vissza, területét 1890-től parcellázták fel. Jelentős változást a Budapest Ráckeve között közlekedő Helyiérdekű Vasút évi megépítése hozott. A II. világháború utolsó éveiben a Dunai Repülőgépgyár környéke hadiközponttá vált és elpusztult. A térség újjáépítése 1950-re fejeződött be. A Dunai Repülőgépgyár helyén felépült Csepel Autógyár biztosította a lakosság megélhetését. A települést 1949-ben nyilvánították önálló községgé, Szigethalom néven. Szigethalom népessége január 1-jén fő volt. Az évi, első hivatalos népszámlálás idején 51-en éltek e területen. A XIX. század utolsó éveiben a népesség a szőlőkultúra fejlődése és a betelepülések következtében gyarapodott, az első világháborút követően a környéken létesült ipari üzemek által nyújtott munkalehetőségek kedveztek a népességszám növekedésének. Az 1970-es évtizedben a jelentős, 1120 fős természetes szaporodáshoz 1800 fős vándorlási nyereség is járult. Az 1980-as években a népesség gyarapodásának üteme lassult ugyan, de még mindig 500 fővel több gyermek született, mint ahányan elhunytak, és a bevándorlások száma is 149 fővel meghaladta az elvándorlásokét. Az 1990-es évektől a népesség számának növekedése felgyorsult, ami a közel 200 fős természetes szaporodáson kívül elsősorban a 2000 főt meghaladó vándorlási nyereség következménye. Népességnagyság alapján Szigethalom a 21. a megye városai között, népsűrűsége 1507 fő/km 2. A népesség számának alakulása, * 1. ábra fő * 1960-ig jelenlévő, 1970-től lakónépesség végén Szigethalmon 1008 vállalkozás működött, ebből 451 társas, 557 egyéni vállalkozás volt. A legtöbb vállalkozás a kereskedelem, javítás és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban, illetve az építőipar gazdasági ágban tevékenykedett.

12 KÖZLEMÉNYEK 519 A működő vállalkozások száma és megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, december táblázat Ágazati kód Gazdasági ág A működő vállalkozások száma aránya, % Összesen ,0 Ezen belül: A,B mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat 7 0,7 C E ipar 81 8,0 F építőipar ,3 G kereskedelem, javítás ,5 H szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 46 4,6 I szállítás, raktározás, posta, távközlés 94 9,3 K ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,5 A vállalkozások döntő többsége, 99%-a 10 főnél kevesebbet, 14 vállalkozás főt, egy vállalkozás pedig ennél több személyt foglalkoztat. A településen a vállalkozássűrűség viszonylag alacsony: 1000 lakosra 73 vállalkozás jutott, 23-mal kevesebb, mint a megye városaiban átlagosan, és 14-gyel elmaradt a megyei átlagtól is. A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele valamelyest eltér a megye városi átlagától. A februári népszámlálás adatai alapján Szigethalom lakosságának 38%-a, 4600 fő foglalkoztatott volt. A népességen belüli arányuk 1,8 százalékponttal kisebb, mint a megye többi városában átlagosan. Az inaktív keresők száma 3594 fő, az eltartottaké 3477 fő volt, részesedésük 30%, illetve 29%, valamelyest magasabb a megye városaira jellemzőnél. A népszámlálás időpontjában 473 munkanélküli élt a településen, népességen belüli hányaduk 3,9% volt, a városok átlagát 0,7 százalékponttal haladta meg. A helyben lakó foglalkoztatottak 62%-a a szolgáltatási jellegű ágazatokban tevékenykedik, 37%-uk az ipar, építőipar területén. A városban élő foglalkoztatottak 74%-a naponta ingázik a munkahelyére. Többségük, 54%- uk munkahelye Budapesten van. Szigethalmon 2003 végén a kereskedelem, javítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágakban összesen 303 vállalkozás működött, ezek adták az összes vállalkozás 30%-át. 149 kiskereskedelmi üzlet köztük 39 élelmiszer jellegű üzlet és áruház, valamint 78 vendéglátóhely biztosította a lakosság és az idelátogató turisták ellátását. A város lakásállománya január elején meghaladta a 4600-at. A 100 lakásra jutó lakosok száma 299 fő, 27 fővel több, mint Pest megye többi városának átlaga. A februári népszámlálás adatai alapján a lakások több mint fele, 52%-a 3 és több szobás, a kétszobásak részesedése 37%, az ennél kisebbeké 11%, 4,7%-uk a II. világháború előtt, 72%-uk 1970 óta épült. A lakásállomány főbb adatai 2. táblázat Megnevezés február Lakásállomány Ezen belül %-ban: 1 szobás 57,9 28,6 15,0 10,9.. 2 szobás 34,9 45,6 36,4 36,7.. 3 és több szobás 7,2 25,8 48,5 52,4.. Lakásállomány az előző időpont %-ában 151,2 111,9 140,0 111,7 100 lakásra jutó lakos A lakásállomány felszereltségét tekintve a évi népszámlálás adatai alapján a lakások 52%-a 2150 lakás összkomfortos, arányuk közel azonos a megye többi városának átlagával. Minden negyedik lakás

13 520 KÖZLEMÉNYEK komfortos, 4%-uk félkomfortos. A komfort nélküliek aránya 8%, a szükséglakásoké 12%. Utóbbiak részesedése a megye városi átlagának közel kétszerese. A lakások 88%-a hálózati vízvezetékkel, 57%-a közcsatornával ellátott, mindkettő aránya nagyobb a megye többi városának átlagánál. A település oktatási és egészségügyi intézményei alapellátást biztosítanak az itt élőknek. A városban három óvodai feladatellátási hely működik, ahová 2003-ban összesen 511 gyermeket írattak be, és nevelésükről 38 óvodapedagógus gondoskodott. Általános iskolai oktatást 4 képzési helyen folytattak, a legutóbbi tanévben a diákok száma 1222 fő, a pedagógusoké 94 fő volt. Az iskolák között találhatunk emelt szintű testneveléssel, művészeti képzéssel foglalkozókat egyaránt. A település egészségügyi alapellátását 2003 végén 4 háziorvos és 2 házi gyermekorvos biztosította, munkájukat 2 körzeti ápolónő és 4 védőnő segítette. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra a 2003 végén 2291 lakos jutott (a megye városaiban átlagosan 1694). MÉG KAPHATÓK Magyarország régiói A színes, grafikonokban, térképekben bővelkedő 136 oldalas kiadvány egységes, áttekinthető szerkezetben mutatja be az ország tervezési-statisztikai régióinak társadalmi és gazdasági folyamatait. A könyv mellékletként tartalmazza a budapesti, illetve a balatoni agglomerációról készült fejezeteket. Ára: 2700 Ft. Területi számjelrendszer, 2004 A területi számjelrendszer a települések egyedi azonosítására és statisztikai szempontok szerinti csoportosítására szolgál. A évi kötet tartalmazza mindazokat a változásokat, amelyek január 1-je óta a területi számjelrendszerben és az ország közigazgatási rendszerében bekövetkeztek. Néhány új csoportosítás: kistérség (168), világörökségi helyszín, nemzeti park, aktív turizmus, gyógyturizmus. A kötet ára: 2300 Ft. A számjelrendszer megvásárolható CD-n is. Ára: 7500 Ft. A felsorolt kiadványok kaphatók a Területi Statisztika hátoldalán feltüntetett címeken.