HEVES MEGYE FŐBB TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEMZŐI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HEVES MEGYE FŐBB TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEMZŐI"

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága Egri Képviselet HEVES MEGYE FŐBB TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEMZŐI Eger, május 12.

2 Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető: Szalainé Homola Andrea Készítették: Hollóné Fodor Éva Nagy Erzsébet Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével, adatok átadása csak a KSH Miskolci Igazgatósága engedélyével történhet! A KSH Miskolci Igazgatósága Egri Képviseletének kiadványai megrendelhetők, megvásárolhatók: Eger, Grónay Sándor u. 3. Telefon: 36/ , 36/ , Telefax: 36/ KSH az interneten:

3 TARTALOM TARTALOM...3 MEGJEGYZÉSEK...4 JELMAGYARÁZAT...4 BEVEZETÉS...5 TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEMZŐK...6 Térségi, települési sajátosságok, különbségek a megyén belül...6 A demográfiai folyamatok jellemzői...7 A bruttó hazai termék alakulása, a gazdaság szerkezete, jellege...8 Idegenforgalom...12 Beruházás, külföldi érdekeltségű vállalkozás...14 Foglalkoztatottság, kereset...16 Infrastruktúra

4 MEGJEGYZÉSEK A százalék- és viszonyszámok számítása kerekítés nélküli adatokból történt. Az adatok és a megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen adatoktól. A népességre vetített mutatókat lakónépességi adatok alapján számítottuk. JELMAGYARÁZAT + Előzetes adat. A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő. 0 A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. 4

5 BEVEZETÉS A térségi fejlesztések megalapozásához nélkülözhetetlenek a statisztikai adatok, elemzések. A kiadványban a statisztika eszközeit felhasználva mutatjuk be a megyében az elmúlt tíz évben végbement főbb társadalmi-gazdasági változásokat, összehasonlítva az észak-magyarországi régiós és az országos adatokkal. A statisztikai vizsgálat aktualitását, témaválasztását az adta, hogy az évi (IV.5.) XXI. Törvény alapján június 11-én alakult meg a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács, mely 2006-ban 10 éves fennállását ünnepli. A kiadványban bemutatjuk Heves megye főbb demográfiai jellemzőit. Foglalkozunk a gazdaság fejlettségét jól jellemző területi GDP (bruttó hazai termék) alakulásával. A gazdaság szerkezetét a bruttó hozzáadott érték alapján vizsgáltuk, ezen belül is részletesebben a mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás, az ipar, az építőipar, valamint a szolgáltató ágak közül a szálláshely-szolgáltatás gazdasági ágakat. Külön fejezetben foglakozunk a beruházások alakulásával, a külföldi érdekeltségű vállalkozások jellemzőivel. A gazdaság ágazati szerkezetének az elmúlt évtizedben végbement átalakulását tükrözi a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti összetételének változása, melyet a népszámlálási és a évi mikrocenzus adatai alapján mutatunk be. A megyében alkalmazásban állók keresetét az Észak-magyarországi régió és az országos adatokkal összehasonlítva vizsgáljuk. Az infrastruktúra című fejezet a lakásépítésről, a közműellátásról, a közúthálózatról nyújt információt. 5

6 TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEMZŐK Térségi, települési sajátosságok, különbségek a megyén belül Heves megye az ország területének 3,9%-át alkotja, az Észak-magyarországi régión belüli részesedése pedig 27,1%. A népességen belüli aránya országosan 3,2%-ot, a régióban egynegyedes súlyt képvisel. Heves megyében az egyes térségeket eltérő demográfiai és gazdasági folyamatok jellemzik. A megye településhálózata igen változatos. Északi részét a szomszédos megyék aprófalvas területének folytatásaként kicsiny lélekszámú, többségében 1000 fő alatti települések jellemzik, a községek átlagos népességszáma 968 fő. Ebben a térségben két kisebb lélekszámú város található: év elején Bélapátfalva lakosainak száma 3351 fő, Pétervásáráé 2678 fő volt. A hegyes-dombos vidéken kanyargó utakon nehéz a kistelepüléseket megközelíteni. A térség népességeltartó ereje elegendő munkahely hiányában kicsi. Magas az időskorú (60 éves és idősebb) népesség hányada: a Bélapátfalvai kistérségben 25,1%, a Pétervásáraiban 26,9%, (a megyei átlag 22,3%). A közművekkel való ellátottság az utóbbi évek fejlesztéseinek következtében javult. A megye középső, gazdaságilag legfejlettebb sávjában az átlagos településméret lényegesen nagyobb. A három legnépesebb várost (Egert, Gyöngyöst és Hatvant) körülvevő községek átlagos lélekszáma 2650 fő. A három város közül Hatvan környékén, a Hatvani kistérségben találjuk a legnagyobb lélekszámú községeket, amelyek átlagos lakónépessége 2540 fő, háromszor akkora, mint a Bélapátfalvaiban. Fejlődésüket a nagyobb ipari és szolgáltatási centrumokhoz való közelség nagymértékben elősegíti. Hatvan és Gyöngyös térségének gazdasági előrelépésében az M3 autópálya jelentős húzóerőt képvisel, hiszen a fővárossal és azon keresztül az ország nyugati felével való gyors összeköttetést biztosítja. A munkahelyek kínálata bővebb, mint a megye más részében. A közműellátottság színvonala Eger térségében kiemelkedően a legjobb. A megye középső sávjától dél felé haladva a két régebbi város, Füzesabony és Heves, valamint a évben városi rangot kapott Kisköre térségében ismét kisebb a községek átlagos lélekszáma (1573 fő), de az északi rész községeinek átlagos népességszámát 605 fővel meghaladja. A térségben a fiatalkorúak hányada nagyobb, mint a megye többi térségében. A közművekkel való ellátottság kedvezőtlenebb, mint a megyében átlagosan. A megye 119 településéből kettő tartozik az öt-tízezer fős, három település a tízötvenezer lakosú kategóriába, ötvenezernél több lakossal pedig mindössze egy város, a megyeszékhely Eger rendelkezett. A többi helység népessége nem éri el az ötvenezer főt. Eger városnak és környékének gazdasági pozíciója kedvezőnek tekinthető. A megye többi térségéhez képest magas a szolgáltatási jellegű ágakba tartozó munkahelyek aránya. Az iparon belül a gépiparnak van kiemelt jelentősége. A gazdasági életnek további jelentős hajtóereje az idegenforgalom. A népesség iskolázottsági szintje magas. Jó színvonalú a közműellátás, a városban és környékén az elmúlt években viszonylag sok új lakás épült. 6

7 A demográfiai folyamatok jellemzői A megyében a április 1-jei mikrocenzus adatai alapján a hazai átlagnál nagyobb az időskorúak (60 évesek és idősebbek) aránya, és kisebb a fiatal felnőttkorúaké (15-39 éveseké). A mikrocenzus adatai alapján 100 felnőtt korúra az országossal azonosan 18 gyermek jutott. Az öregedési index a 100 gyermekkorúra jutó időskorúak száma 147, mely január 1. óta negyvenhéttel emelkedett és az országost tízzel meghaladta. A korösszetétellel összefüggésben, a megyében az országoshoz képest viszonylag több a házas és az özvegy és kevesebb a nőtlen, hajadon, valamint az elvált családi állapotú személy. Az iskolázottság az elmúlt tizenöt évben érzékelhetően javult. A április 1-jei mikrocenzus adatai szerint a 15 éves és idősebb népesség 89%-a rendelkezett legalább az általános iskola 8. osztályával, 15,8 százalékponttal nagyobb hányada, mint az évi népszámlálás időpontjában. A 18 évesek és idősebbek 41%-a legalább érettségivel, a 25 éves és idősebb népesség 12%-a egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezett. (1990. január 1-jén hányaduk 26; illetve 8% volt.) A javulás ellenére azonban az iskolázottság elmaradt az országostól. ezrelék Népmozgalmi mutatók Heves megyében természetes fogyás házasságkötés válás élveszületés halálozás 0 év A megyében - elsősorban a lakosság korösszetétele miatt - a népesedési folyamatok az 1990-es évek második felében az országosnál kedvezőtlenebbül alakultak. Az években az ezer lakosra jutó élveszületések száma folyamatosan csökkent, a halálozásoké nőtt. Ezt a tendenciát törte meg a év, amikor is a születések száma némileg emelkedett, a halálozásoké nagyobb mértékben csökkent, így a természetes fogyás mérséklődött. Az élveszületések száma évben is meghaladta az előző évit, ugyanakkor nőtt a halálozások száma is. Az és a évre a születések számának csökkenése, a halálozások növekedése volt a jellemző évben ismét több gyermek született, mint az előző évben, ugyanakkor kevesebben hunytak el. A javulás ellenére az ezer lakosra jutó élveszületések száma (9,1) továbbra is elmaradt az országostól, míg a halálozásoké azt meghaladó (13,8) volt. A megyében 4,7 ezrelékes, országosan 3,7 ezrelékes természetes fogyás következett be. 7

8 A halandóságot jellemző a korösszetétel hatását kiszűrő egyik legjobb mutató a születéskor várható átlagos élettartam. A megyében a férfiak esetében a mutató értéke évben 68,2 év volt, mely alacsonyabb, mint a nőké (77,1 év). A várható élettartam a férfiaknál kevesebb, a nőknél több az országos átlagnál (68,6; illetve 76,9 év). Mindkét nem esetében a várható élettartamok hosszabbak, mint nyolc évvel korábban: a férfiaknál 2,1, a nőknél 0,9 esztendővel. A természetes fogyás folyamatát az években némileg enyhítette a megyében és év kivételével a vándorlási nyereség. Ezer lakosra jutó értéke 2000-ben volt a legnagyobb: 2, így a lakónépesség tényleges fogyásának mértéke 2,5 ezrelék volt. A vizsgált években a vándorlási különbözet pozitív értékét a fővárosból, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és kisebb mértékben Hajdú-Bihar megyéből Heves megyébe költözők jelentősebb száma alakította ki. A tőlünk való elvándorlás főként Budapestre, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok megyébe irányult. A népmozgalmi folyamatok a megye kistérségeiben lényeges különbségeket mutatnak. A legfiatalabb korösszetételű Heves környékén évek óta a legmagasabb az élveszületési arányszám, viszonylag magas Füzesabony kistérségében is. A halálozási ráta az idős korösszetételű Bélapátfalvai kistérségben a legnagyobb és az Egriben a legkisebb. Az elmúlt években a megyeszékhely és Heves térségét vándorlási veszteség, míg a többi kistérséget vándorlási nyereség jellemezte. A bruttó hazai termék alakulása, a gazdaság szerkezete, jellege A gazdaság fejlettségét jól jellemző területi GDP (bruttó hazai termék) alakulása azt mutatja, hogy a regionális fejlettségi különbségek az utóbbi években nem csökkentek, inkább tovább nőttek, pl.: Közép-Magyarország egy főre jutó bruttó hazai termék értéke évben 2,52-szerese (1996. évben 2,12-szerese) volt az Észak-magyarországinak. A régiók sorrendjében Észak-Magyarország évben a 7. helyen állt, pozíciója évtől változatlan, évben az Észak-alföldi régiót előzte meg. Megnevezés A bruttó hazai termék (GDP) alakulása GDP beszerzési áron, a megyék átlagának Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az országos %-ában milliárd Ft, %-ában Heves megye ,7 74,6 73,4 73,4 91,6 95,6 95,3 94,0 Észak- Magyarország ,1 65,0 63,7 64,0 85,9 83,6 82,7 81,9 A megyében előállított hozzáadott érték részesedése az országosból évek óta csaknem változatlan, 2,3%. A GDP egy főre jutó értéke a régiót alkotó megyék közül években Hevesben volt a legnagyobb, azonban mind az országostól, mind a megyék átlagától elmaradt. Az egy lakosra jutó GDP alapján a megye az évi 16. helyről 2003-ra a 12. helyre került, a megyék átlagához viszonyított helyzete javult. A javulást befolyásolta, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék értéke a hét év alatt folyó áron jobban nőtt, mint az Északmagyarországi régióba tartozó másik két megyében, az Észak-alföldi, valamint a Dél-alföldi régióba tartozó megyékben ban Heves megyében az egy lakosra jutó bruttó hazai 8

9 termék (1,3 millió forint) a megyék átlagának 94%-át tette ki, megelőzve Somogy, Bács- Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád megyét. Heves megyében évben az egy főre jutó bruttó hazai termék az EU-25 átlagának 44%-át érte el, jóval meghaladva a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 38%-os és a Nógrád megyei 32%-os átlagot. A megye gazdasági szerkezete az utóbbi tíz évben változott. Ebben meghatározó szerepet játszott többek között a széleskörű privatizáció, a vállalkozások számának jelentős emelkedése, a külföldi tőke befektetések, a piac hatása. A bruttó hozzáadott érték összetétele Heves megye Észak-Magyarország Ország (százalék) Megnevezés Mezőgazdaság a) 9,2 6,0 5,1 5,5 7,3 4,6 4,2 4,1 6,6 4,3 3,7 3,3 Ipar b) 29,5 37,7 35,3 33,4 32,6 34,7 33,0 31,6 26,3 26,1 24,9 25,5 Építőipar 3,6 4,9 6,7 5,4 4,0 5,2 5,6 5,4 4,3 5,1 5,3 4,9 Szolgáltatások c) 57,7 51,4 52,9 55,7 56,1 55,5 57,2 58,9 62,8 64,5 66,1 66,3 ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 a) Vad-, erdő- halgazdálkodással együtt. b) Bányászat, feldolgozóipar, villamos-energia-, gáz-, gőz-, vízellátás együtt. c) G-O gazdasági ág. A bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulás a gazdasági ágak főbb csoportjai szerint differenciáltan alakult: években csökkent a mezőgazdaság, a szolgáltatások részesedése, nőtt ugyanakkor az iparé és az építőiparé. A mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás részesedése a bruttó hazai termékből az Észak-magyarországi régió és az ország átlagát meghaladó mértékű, de aránya csökkenő tendenciát mutat. A földek minősége összességében kedvezőtlenebb az országos átlagtól. Művelési ágak szerinti megoszlása is attól eltérő: kisebb a szántó aránya és lényegesen nagyobb a szőlő- és az erdőterületé. A földterület megoszlása művelési ágak szerint, május 31. Művelési ág Földterület, hektár Heves megye Megoszlása, % Ország Szántó ,4 48,5 Kert ,5 1,0 Gyümölcsös ,1 1,1 Szőlő ,4 1,0 Gyep ,4 11,4 Mezőgazdasági terület ,8 63,0 Erdő ,3 19,1 Nádas 159 0,0 0,6 Halastó 378 0,1 0,4 Termőterület ,2 83,1 Művelés alól kivett terület ,8 16,9 ÖSSZESEN ,0 100,0 9

10 A szántóföldi növények hozamai többnyire kedvezőtlenebbek az országos átlagtól. A megye déli része jó színvonalú zöldség-, ezen belül görögdinnye termesztéséről ismert. A két történelmi borvidéket (az Egrit és a Mátraaljait) nemzetközileg is jelentős szőlőtermelés és borászat jellemzi. A szőlő termésátlaga évben kg/ha volt, a megyék közül a legtöbb, az országos átlagot hektáronként 2510 kg-mal haladta meg. A szőlő termésátlaga a termőterületen, kg/ha 2004 Kg/ha Országos átlag: kg/ha Heves Somogy Bács-Kiskun Dél-Dunántúl Vas Győr-Moson-Sopron Csongrád Tolna Veszprém Zala Borsod-Abaúj-Zemplén Fejér Baranya Pest Nógrád Budapest Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Békés Szabolcs-Szatmár-Bereg A megye gazdaságában az ipar szerepe meghatározó, részesedése a bruttó hozzáadott értékből emelkedett és évben meghaladta az Észak-magyarországi régió, valamint az ország átlagát. A bruttó hozzáadott értékből az ipar részesedése Év A bruttó hozzáadott értékből az ipar részesedése, % Heves megye Észak-Magyarország Ország ,5 32,6 26, ,7 34,7 26, ,3 33,0 24, ,4 31,6 25,5 Az ipar szerkezete az utóbbi években átalakult. A bányászat súlya csökkent, a feldolgozóiparé nőtt. A bányászatban évtől nem működött 49 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozás. A feldolgozóiparon belül az élelmiszer, ital, dohánygyártás részesedése jelentősen mérséklődött, a gépiparé nőtt, és évben ez a legnagyobb termelési értéket előállító ágazatcsoport. A villamos energia-, gáz-, gőz-, vízellátás gazdasági ág részesedése a GDP-ből az évek során nem változott számottevően, azonban a Mátrai Erőmű termelése következtében továbbra is jelentős. A 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások telephely szerinti termelése évben az évhez képest jobban nőtt, mint az Észak-magyarországi régióban, az országostól azonban elmaradt. 10

11 A megyei székhelyű vállalkozások termékeinek nagyobb hányada belföldre került, míg a régióban és országosan külpiacokra. Az export értékesítés volumene években jóval dinamikusabban nőtt, mint a belföldié. Az emelkedés mértéke nagyobb, mint országosan. Az ipar exportjából az elmúlt években a gépipar aránya volt a legnagyobb, évben 82%. A gépiparon belül az exportban a villamos gép, műszergyártás, a közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása jelentős, a belföldi értékesítésben pedig a gép, berendezés gyártás részesedése számottevőbb. Megnevezés Termelés a) Az ipar fontosabb adatai, 2004 Belföldi b) Export b) Részesedés az A értékesítésből az országos ipari termelésből értékesítés export aránya, összehasonlító áron az évi %-ában exportból % b) folyó áron, % Heves megye 148,4 113,2 257,0 46,1 2,7 1,8 Észak-Magyarország 143,9 92,0 233,3 50,5 10,2 7,7 Ország 158,8 109,8 228,8 57,3 100,0 100,0 a) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai. b) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai. Az építőipar hozzájárulása a bruttó hozzáadott értékhez évben 5,4% volt, 1,8 százalékponttal nagyobb, mint évben. Ebben meghatározó szerepe volt a más megyei székhelyű vállalkozások megyében végzett tevékenységének, amelynek aránya évben 63% volt. A megyében végzett építőipari termelés volumene évben 3,3%-kal nőtt évhez képest, a növekedés mértéke kisebb volt, mint az Északmagyarországi régióban és országosan. Az építőiparban foglalkoztatottak száma ezen időszak alatt 3,5%-kal fogyott, míg a régióban és országosan a növekedés jellemző. Megnevezés Az építőipar fontosabb adatai, 2004 Az építőipari termelés értéke, millió forint összehasonlító áron az évi %-ában Az építőiparban foglalkoztatottak száma az évi %-ába Heves megye , ,4 Észak-Magyarország , ,0 Ország , ,1 A bruttó hozzáadott érték több mint felét a szolgáltatások teszik ki, arányuk azonban kisebb, mint a régióban és országosan. A szolgáltatások részesedése évben nagyobb volt, mint az előző évben. Ezen belül a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás súlya az országosból nőtt, ami mutatja az ágazat fejlődését és a megye jelentőségét az idegenforgalomban. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás GDP-hez való hozzájárulásának aránya Somogy, Zala, Vas, valamint Veszprém megyében nagyobb, mint Hevesben. 11

12 Idegenforgalom Heves megye idegenforgalmi adottságait a változatos természeti értékek, az építészeti emlékek, népművészeti hagyományok, termálvizek, valamint a turisztikai rendezvények határozzák meg. Három üdülőkörzet a Mátra-Bükk, a Tisza-tó, a Cserhát és környéke találkozik itt egymással, széles körű pihenési lehetőségeket kínálva az idelátogatóknak. A megyét felkereső vendégek részben kereskedelmi, részben magánszálláshelyeket vehetnek igénybe. vendégek száma fő A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, év = 100,0 Megnevezés Szállodák külföldi vendégek részesedése, % vendégéjszakák száma éjszaka év = 100,0 vendégek száma fő Egyéb szálláshelyek év = 100,0 külföldi vendégek részesedése, % vendégéjszakák száma éjszaka év = 100,0 Bélapátfalvai kistérség , , ,2 8, ,8 Egri kistérség ,5 27, , ,0 13, ,6 Füzesabonyi kistérség ,6 32, , ,3 11, ,3 Gyöngyösi kistérség ,0 6, , ,0 6, ,5 Hatvani kistérség ,0 9, , ,1 1, ,9 Hevesi kistérség ,7 5, ,2 Pétervásárai kistérség ,1 8, , ,9 2, ,2 Heves megye ,6 18, , ,3 9, ,2 Észak- Magyarország ,3 20, , ,8 10, ,2 Ország ,2 60, , ,1 25, ,4 A vendégek évről-évre több kereskedelmi szálláshelyet vehetnek igénybe, évben ez férőhelyet jelentett, 14%-kal többet, mint évben. A növekedés mértéke elmaradt mind az Észak-magyarországi régió (22%), mind az országos (17%) átlagtól. A kereskedelmi szálláshelyeket évben vendég kereste fel és vendégéjszakát töltöttek a megyében. Előbbiek száma 9%-kal nőtt; utóbbiaké egy százalékkal csökkent évhez képest. (A növekedés az Észak-magyarországi régióban 14; illetve 6%-os, míg országosan 22 és 12%-os volt.) A vendégfogadásban az Egri kistérség szerepe a meghatározó, a vendégforgalom fele, a külföldi vendégforgalom közel 80%-a irányult ide, ezen belül is elsősorban a megyeszékhelyre. Eger kereskedelmi szálláshelyeit kereste fel a vendégek négytizede, a 12

13 külföldi vendégek több mint nyolctizede. A Gyöngyösi kistérségbe a vendégek 23%-a, a Pétervásáraiba a 11%-a látogatott, a többi kistérség részesedése a vendégszámból nem számottevő. A vendégek évben átlagosan 2,3 vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, 0,2 éjszakával kevesebbet, mint évben. A külföldi vendégek ettől többet, átlagosan 2,7 éjszakát tartózkodtak a szálláshelyeken. Az átlagos tartózkodási idő azonban körükben 0,3 éjszakával kevesebb, mint hat évvel korábban. A 110/1997. (VI.25.) kormányrendelet értelmében lehetőség nyílt a lakások, üdülők és egyéb építmények idegenforgalmi célú üzletszerű hasznosítására, fizetővendéglátás és falusi szállásadás formájában. Fizetővendéglátásnak a városokban és kiemelt gyógy- vagy üdülőhelynek minősített községekben, falusi szállásadásnak a többi községben és a már kialakult tanyás térségben folytatott magánszállásadói tevékenység minősül. A rendelet alkalmazása tekintetében kiemelt gyógy- vagy üdülőhely Heves megyében a közigazgatásilag Gyöngyös városhoz tartozó Kékestető, valamint Parád és Szilvásvárad. A magánszállás-férőhelyek száma az utóbbi években jelentősen bővült, számuk évben 6900 volt, melyek 68%-ára falusi szállásadók, 32%-ára fizetővendéglátók fogadták a vendégeket. A férőhelyek száma több mint kétszeresére emelkedett évhez képest, ezen belül a falusi szállásadásnál nagyobb mértékben. Megnevezés vendégek száma fő év = 100,0 A magánszálláshelyek vendégforgalma, 2004 Falusi szállásadás külföldi vendégek részesedése, % vendégéjszakák száma éjszaka év = 100,0 vendégek száma fő év = 100,0 Fizetővendéglátás külföldi vendégek részesedése, % vendégéjszakák száma éjszaka év = 100,0 Bélapátfalvai kistérség ,1 1, , ,7 8, ,6 Egri kistérség ,9 3, , ,1 32, ,3 Füzesabonyi kistérség ,8 18, , Gyöngyösi kistérség ,7 4, , ,0 0, ,4 Hatvani kistérség ,1 25, ,7 Hevesi kistéség ,0 6, , Pétervásárai kistérség ,4 9, , ,6 0, ,8 Heves megye ,6 8, , ,5 24, ,3 Észak- Magyarország ,0 12, , ,1 25, ,3 Ország ,2 17, , ,0 53, ,4 13

14 A megye magánszálláshelyeit évben fő kereste fel, az itt eltöltött vendégéjszakák száma volt. Számuk több mint kétszeresére; illetve 61%-kal nőtt a hat év alatt. A magánszállásadást igénybe vevők 15%-a volt külföldi, számuk 76%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 62%-kal nőtt évhez képest. A falusi szállásadás fogadókészségének javulásával párhuzamosan a vendégek száma minden kistérségben emelkedett, a megyei átlagot meghaladóan a Bélapátfalvaiban, az Egriben, a Pétervásáraiban. A megyében évben fizetővendéglátással Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban és két községben, Parádon és Szilvásváradon foglalkoztak. Ez az öt település fogadta a magánszálláshelyeket igénybe vevő vendégek 40%-át, akik a vendégéjszakák 36%-át töltötték itt. A településeken a vendégek száma 44%-kal nőtt, a vendégéjszakáké 9,7%-kal csökkent évhez képest. Az átlagos tartózkodási idő a vizsgált időszakban mind a falusi szállásadás, mind a fizetővendéglátás esetében csökkent, 6,4 éjszakáról 4,4-ra; illetve 6 éjszakáról 3,7-re. A megye különböző térségei közül elsősorban az üdülőkörzetekbe tartozó települések rendelkeznek a turizmus kiszélesítését szolgáló adottságokkal. Az üdülőkörzetekbe tartozó településekre koncentrálódott évben a kereskedelmi és a magánszállás-férőhelyek 92%-a, a vendégszámok 95%-a, és a vendégéjszakák 96%-a. Az üdülőkörzetekbe tartozó települések vendégforgalma 13%-kal, a vendégéjszakáinak száma 5%-kal nőtt évhez képes. A legtöbb vendég évben a Mátra-Bükk üdülőkörzetbe tartozó településeket kereste fel. Az üdülőkörzet a vendégek számából 96%-kal, a vendégéjszakák számából 92%-kal részesedett. A Tisza-tó üdülőkörzetbe tartozó településeket évben közel tízezer vendég kereste fel, mintegy 47 ezer vendégéjszakára. A vendégek és a vendégéjszakák száma több mint kétszeresére emelkedett az évihez képest. Az üdülőkörzet megyébe tartozó települései közül leglátogatottabb a évben várossá nyilvánított Kisköre. A Cserhát és környéke üdülőkörzet megyébe tartozó településeit (Apc, Hatvan, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó) évben mintegy 2300 vendég kereste fel, számuk az évinél jóval kevesebb. Beruházás, külföldi érdekeltségű vállalkozás A megye területén megvalósult beruházások teljesítményértéke évben előzetes adatok alapján 81,2 milliárd forintot tett ki. Egy lakosra 251 ezer forint teljesítményérték jutott, ez az Észak-magyarországi régió átlagának 91%-a, az országosnak 84%-a volt. Az egy lakosra jutó beruházási teljesítményérték Megnevezés (forint) Heves megye Észak-Magyarország Ország

15 A beruházások volumene a megyében között hullámzóan alakult. A évben mindössze 1,6%-kal haladta meg a négy évvel korábbit, ami jóval elmaradt az országostól (26%). A beruházások volumenének növekedése kiemelkedő volt a évben, amit jelentősen befolyásolt az M3 autópálya megyei szakaszának átadása. % 140,0 120,0 A beruházások volumenének alakulása (2000 = 100,0) 100,0 80,0 60,0 Heves megye Ország 40,0 20,0 0, = Előzetes adatok. A beruházások legnagyobb hányada a vizsgált években év kivételével az iparban valósult meg, e gazdasági ág beruházási volumene 4 év alatt 9,5%-kal csökkent ben a szállítás, raktározás, posta, távközlés teljesítményértéke volt a legjelentősebb. Ebben a gazdasági ágban a beruházások volumene években 53%-kal nőtt. A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma a megyében években 300-ról 268-ra csökkent, ugyanakkor a saját tőke állomány több mint két és félszeresére nőtt és év végén 155,9 milliárd forint volt. Az egy vállalkozásra jutó saját tőke ez idő alatt közel háromszorosára emelkedett. Módosult a külföldi érdekeltségű vállalkozások tulajdonosi szerkezete: nőtt a kizárólag külföldi tulajdonban lévők súlya, kisebb ugyanakkor a többségében külföldi és a többségében belföldi vállalkozásoké. A külföldi érdekeltségű vállalkozások Heves megyében Száma Saját tőke, 2004 Megnevezés megoszlása, a évi millió forint % %-ában Kizárólag külföldi tulaj ,1 427,4 Többségében külföldi don- ban ,5 203,0 Többségében belföldi lévő ,4 158,4 ÖSSZESEN ,0 255,4 A külföldi érdekeltségű vállalkozások számából a teljes egészében külföldi tulajdonban lévők aránya a legnagyobb, 48%. A legnagyobb összegű saját tőkével a többségében külföldi tulajdonban lévő cégek rendelkeztek, ezen belül a külföldi tőke hányada (83%) nagyobb, mint év azonos időpontjában (74%). A külföldi érdekeltségű vállalkozások közül a többségében belföldi tulajdonúak aránya (25%) a legkisebb, ahol a saját tőkéből a külföldi részesedés 2004-ben 32% volt. 15

16 Megnevezés A külföldi érdekeltségű vállalkozások számának megoszlása gazdasági ág szerint, 2004 ipar Ezen belül Összesen mezőgazdaság, vaderdő, halgazdálkodás építőipar kereskedelem, javítás szálláshely szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés (százalék) ingatlan ügyletek, gazdasági szolgáltatás Heves megye 100,0 6,0 35,8 2,2 28,7 5,6 1,5 16,4 Észak- Magyarország 100,0 5,8 35,6 2,8 31,7 4,6 2,0 13,6 Ország 100,0 3,1 13,7 3,8 40,3 4,6 2,9 27,7 Az egy vállalkozásra jutó saját tőke és ezen belül a külföldi tőke összege évben meghaladta az országost (20; illetve 36%-kal). A korábbi évekhez hasonlóan a megyében a külföldiek elsődlegesen az iparba fektettek be: a vállalkozások számából 36; a saját tőkéből pedig 97%-kal részesedtek. Foglalkoztatottság, kereset Az 1990-es években a megyében élők gazdasági aktivitásában (az országoshoz hasonlóan) jelentős átrendeződés következett be. A többnyire kedvezőtlen irányú változások túlnyomórészt az évtized első felében zajlottak. Az évtized második felében és a 2000-es évek elején a foglalkoztatás helyzetében lassú, szerény mértékű javulás indult meg. A gazdasági aktivitás alakulása Heves megyében * ezer fő Foglalkozatott Munkanélküli Inkatív kereső Eltartott * Az adatok január 1., február 1., április 1. A évi mikrocenzus (április 1.) adatai alapján a megye népességének 40%-a minősült gazdaságilag aktívnak, míg a nagyobb hányada, 60%-a gazdaságilag nem aktív. (Országosan a gazdaságilag aktívak aránya 43%, a nem aktívaké 57%.) A foglalkoztatottak száma április 1-jén az évi népszámláláskor regisztrálttól jelentősen (19%-kal) elmaradt, ugyanakkor meghaladta a évi népszámláláskorit (4,5%-kal). A mikrocenzus adatai alapján a népesség 36%-a volt foglalkoztatott, két százalékponttal nagyobb hányada, mint február 1-jén. A foglalkoztatottak aránya a népességből kisebb, mint az országos átlag (38%). 16

17 A évi mikrocenzus adatai alapján változott a foglalkoztatás szerkezete: tovább csökkent a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, valamint az ipar, építőipar területén alkalmazásban állók aránya a évihez képest. A foglalkoztatottak 59%-a országosan 64%-a a szolgáltató szektor gazdasági ágaiban tevékenykedett, 37%-a országosan 31%-a az ipar, építőipar területén, és mintegy 5%-uk az országossal közel azonosan a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás területén állt alkalmazásban. A megyében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete évben a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál, létszámkorláttól függetlenül valamennyi költségvetési szervnél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél forint volt, az Észak-magyarországi régió átlagától 3,3%-kal több, az országos átlagtól 11,8%-kal kevesebb. A fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete forint, a szellemieké forint, az országos átlagot az előbbi 0,5%-kal meghaladta, az utóbbi 15%-kal elmaradt attól. A fizikai, valamint a szellemi foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete nagyobb, mint az Észak-magyarországi régióban. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók a bruttó átlagkeresetükből az adózás és egyéb levonások után annak kétharmadát, forintot kaptak kézhez. A havi nettó átlagkereset legtöbb mind a fizikaiaknál, mind a szellemieknél a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátásban; a legkevesebb a fizikaiaknál a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a szellemieknél a mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás gazdasági ágban. Az alkalmazásban állók havi átlagkeresete Heves megyében, 2004 * Megnevezés Fizikai Szellemi foglakozásúak Összesen Bruttó kereset, Ft A bruttó keresetek az észak-magyarországi régió %-ában 106,2 102,3 103,3 A bruttó keresetek az országos %-ában 100,5 85,3 88,2 Nettó kereset, Ft A nettó keresetek az észak-magyarországi régió %-ában 103,9 101,6 102,3 A nettó keresetek az országos %-ában 100,0 88,1 91,0 * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámkorláttól függetlenül valamennyi költségvetési szerv és a megfigyelt nonprofit szervezetek teljes munkaidőben foglalkoztatottainak adatai. Infrastruktúra A lakásépítések üteme tízezer lakosra jutó épített lakások száma jelentősen elmarad az országostól, de kedvezőbb, mint az Észak-magyarországi régió átlaga. A tízezer lakosra jutó lakásépítések száma évben az Egri kistérségben volt a legtöbb (55,2), a Pétervásáraiban a legkevesebb (10,3). 17

18 Lakásépítés Megnevezés Épített lakások száma Heves megye Észak-Magyarország Ország lakosra jutó épített lakás Heves megye 22,8 22,3 21,3 27,5 24,0 Észak-Magyarország 21,3 16,0 14,9 19,1 18,9 Ország 27,8 27,5 31,0 35,1 43,4 A vízvezeték-hálózat 1994-re minden településen kiépült. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya évben 93% volt, közel azonos az országossal. A száz lakásra jutó vízhálózatba bekapcsolt lakások száma a Pétervásárai, a Bélapátfalvai, a Hevesi kistérségben a megyei átlagtól kisebb. A 90-es évek második felétől a települések szennyvízelvezetése a csatornahálózat bővülése következtében javult. A közüzemi szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya 1996-tól évről-évre emelkedett, de az országostól még elmaradt. A fejlesztések minden kistérséget érintettek, a színvonalbeli különbségek azonban továbbra is jelentősek. A szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya évben a Hatvani kistérségben a legkisebb, az Egriben a legnagyobb. A megyében a 119 település közül 48-ban (2000. évben 71-ben) nem volt közüzemi szennyvízelvezetés. Pétervásárán a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését évben fejezték be. A közműolló Heves megyében 2500 km Közüzemi vízcsőhálózat hossza Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza A közműolló 1996-tól évről-évre szűkült, és ma már közel azonos az országossal. Az egy km vízvezetékre jutó szennyvízcsatorna hossza év végén 548 m volt, az évinél 319 m-rel több. Valamennyi kistérségben javulás következett be, legnagyobb mértékű a Bélapátfalvaiban, a Füzesabonyiban és a Pétervásáraiban. A fejlesztések ellenére a mutató értéke a Füzesabonyi, a Hatvani, a Hevesi kistérségben még mindig kisebb a megyei átlagnál. 18

19 Megnevezés A közműellátás fontosabb adatai Közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya, % Egy km közüzemi vízhálózatra jutó szennyvízcsatornahálózat, m Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában Bélapátfalvai kistérség 20,8 57, ,3 65,9 Egri kistérség 64,0 79, ,3 92,3 Füzesabonyi kistérség 2,4 32, ,8 78,1 Gyöngyösi kistérség 31,7 45, ,1 71,8 Hatvani kistérség 20,7 29, ,7 85,9 Hevesi kistérség 14,1 31, ,7 70,1 Pétervásárai kistérség 12,3 57, ,5 74,0 Heves megye 30,3 49, ,6 79,6 Észak-Magyarország 34,5 54, ,3 69,5 Ország 44,9 62, ,7 74,3 A vezetékes gázellátás tekintetében a megye helyzete kedvező. A 119 település közül évben már csak kettőben (Tarnabod és Szarvaskő) nem volt kiépítve a gázcsőhálózat. A fejlesztés az 1990-es évek második felétől folyamatos volt. A vezetékes háztartási gázfogyasztók száma években 22%-kal emelkedett. Részesedésük év végén a lakásállományból 80%, mely a nyolc évvel korábbinál (66%) lényegesen nagyobb és az országos átlagot (74%) is meghaladta. Az ellátottság a megye minden kistérségében javult, de továbbra is jelentősek a különbségek. A bekötött lakások aránya az Egri kistérségben a legnagyobb, de kiemelkedő a Hatvaniban is. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya a lakásállományból a Bélapátfalvai kistérségben a legkisebb. A megye részesedése az országos közúthálózatból területi súlyát meghaladó, 4,1%. Hossza 1270 km, melynek 6%-a autópálya és autóút, mintegy 7%-a elsőrendű főútvonal. A másodrendű főútvonalak aránya 15%, míg az úthálózat 72%-át az egyéb utak teszik ki. A Hevesi és a Pétervásárai kistérségeken csak másodrendű főútvonal halad át. Az úthálózat döntő része (99%-a) aszfalt és bitumennel burkolt. A kiépítetlen utak (földutak) hossza 3 km. Megnevezés Az országos közúthálózat megoszlása az út jellege szerint Autópálya, autóút Elsőrendű főút Másodrendű főút (százalék) Egyéb országos közút Heves megye 2,1 6,4 7,6 7,2 16,2 14,9 74,1 71,5 Észak-Magyarország 0,5 3,2 6,4 6,1 11,3 10,9 81,8 79,8 Ország 1,4 2,2 6,8 7,1 14,6 14,2 77,2 76,5 Az elmúlt években a közúti közlekedés javítása érdekében történt fejlesztések elsősorban az autópályát érintették. Az M3 autópálya a megyét érintő szakaszát átadták a forgalomnak. Az autópálya nyomvonala a Hatvani, a Gyöngyösi, a Füzesabonyi kistérséget érinti. Egerben elkészült az ipari park jobb megközelítését szolgáló úgynevezett K2-es elkerülő út. 19

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar, lakásépítés... 5 Turizmus...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 3 Építőipar, lakásépítés... 4 Turizmus...

Részletesebben

Heves megye főbb társadalmi-gazdasági jellemzői

Heves megye főbb társadalmi-gazdasági jellemzői Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-253-4 Heves megye főbb társadalmi-gazdasági jellemzői Tartalom Település-szerkezet, népesség, népmozgalom...2

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:

Részletesebben

Fókuszban a megyék I. negyedév Térségi összehasonlítás

Fókuszban a megyék I. negyedév Térségi összehasonlítás Fókuszban a megyék 2017. I. negyedév Térségi összehasonlítás 2017 I. negyedévében Magyarországon 22 072 gyermek született, és 38 589 személy hunyt el. Az élveszületések száma 1,7%-kal csökkent, a halálozásoké

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006

A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006 Miskolc 2008, szeptember Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-195-7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN

TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Szegedi Igazgatósága TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2005. november 7. Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2005 ISBN 963 215 872 5 Igazgató:

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei március. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei március. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei április. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei április. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2010/1 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...3 Idegenforgalom...3 Gazdasági szervezetek...4

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 5

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar... 5 Lakásépítés... 6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei július. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei július. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Összefoglaló... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Építőipar... 3 Idegenforgalom... 4 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei január. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei január. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2011. Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye 2011. Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2010/3 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Beruházás...4 Építőipar...4 Lakásépítés...5 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 213/2 Központi Statisztikai Hivatal 213. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben

Összefoglaló a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről

Összefoglaló a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről Foglalkoztatási Hivatal Összefoglaló a magán-munkaközvetítők 2005. évi tevékenységéről Budapest 2 A magán-munkaközvetítők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/3 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...5 Gazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2010/1 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Beruházás...3 Építőipar...4 Lakásépítés...4

Részletesebben

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző

Részletesebben

A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005 2300/9/2005. GYŐR 2005. november Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Beruházás...4 Építőipar...4 Lakásépítés...5 Idegenforgalom...6

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5

Részletesebben

A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007

A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007 2009/99 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 99. szám 2009. július 06. A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007 A tartalomból 1 Egy főre jutó GDP 2 Bruttó hozzáadott

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 4 Építőipar... 5 Lakásépítés... 6 Turizmus... 7

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA 2007. január - december Veszprém, 2008. február Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2008 Igazgató:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezető... 2 Ipar... 2 Beruházás... 3 Építőipar... 4 Lakásépítés... 5 Turizmus... 5 Gazdasági

Részletesebben