III. Szerkezeti ismeretek

Átírás

1 III. Szerkezeti ismeretek 1. A gépkocsi felépítése A személygépkocsi f bb szerkezeti egységei (1. ábra) a kocsiszekrény (karosszéria), a motor és segédberendezései, az er átviteli szerkezetek, a kormány, a futóm - és a fékberendezés, villamos berendezések. 1. ábra A karosszéria védi a vezet t és az utasokat; tartozékai az ülések, a szell ztet - és f t berendezés és egyéb, biztonságot, valamint kényelmet nyújtó berendezések. A motor biztosítja a gépkocsi haladásához szükséges hajtóer t, energiát. A személygépkocsikat ma még szokásosan benzin (Otto-) vagy Diesel-motorokkal hajtják meg, amelyek m ködéséhez szükségesek még többek között: a gyújtóberendezés (csak a benzinüzem motornál!), a tüzel anyag-ellátó-, a h t - és a ken rendszer. Az er átviteli szerkezetek (tengelykapcsoló, sebességváltó, kardántengely, differenciálm ) juttatják el a motor nyomatékát a hajtott kerekekig, miközben a szükséges fordulatszám- és nyomatékmódosítást is elvégzik. A futóm f bb tartozékai: a kerekek, a kerekek felfüggesztései, a rugók és a lengéscsillapítók. Mivel a futóm nek nemcsak a haladást kell lehet vé tennie, hanem szükség esetén a megállást is, ezért fékberendezéssel is felszerelték. A gépkocsi haladási iránya a futóm höz kapcsolódó kormányberendezéssel változtatható. 1.1 A karosszéria A korszer személygépkocsikon az alvázas kialakítást csak ritkán alkalmazzák; általában önhordó karosszériás kivitelben készülnek. (2. ábra) Az önhordó karosszériát úgy alakítják ki, hogy az a különböz er hatásokat képes legyen átvenni, a küls vázrészek deformálódásával és a bels szerkezet merevségével megvédje a benne utazókat, továbbá a karosszériához rögzítik a gépjárm egyes f darabjait is. 2. ábra A karosszéria tartozékai A gépjárm vek karosszériáját valamint annak tartozékait (kiegészít berendezéseit) úgy készítik, hogy azok, minél jobban megfeleljenek az aktív (els dleges) és a passzív (másodlagos) biztonsági követelményeknek. Az aktív biztonsági berendezések els sorban a balesetek megel zését célozzák, pl: vezet tér megfelel kialakítása, ülés, vezet kényelmét szolgáló eszközök, m szerek, kapcsolók jó kialakítása. A passzív biztonsági elemek, baleset esetén csökkentik a káros hatásokat, pl: biztonsági övek, fejtámaszok, utastér, m szerfal kipárnázása, stb. nekiüt désre elmozduló biztonsági 1

2 kormányoszloppal, összerogyó pedálokkal, stb. f thet visszapillantó tükrökkel, jó kilátást biztosító, biztonsági üvegb l készült ablakokkal. a) Az ajtók zárása és nyitása Az ajtók kívülr l kulccsal (1) vagy központizár alkalmazása esetén távvezérléssel zárhatók és nyithatók. (3. ábra) A ma elterjedt megoldás szerint egy kulcs m ködtet mindent: a gyújtáskapcsolót, az ajtókat és a csomagteret egyaránt. Az ajtók belülr l az ajtókon lev gomb lenyomásával reteszelhet ek (2), és az ajtó bels oldalán elhelyezett kilinccsel nyithatóak. 2 Gyermekbiztonsági zárat (4. ábra) a hátsó ajtókon szoktak elhelyezni, amelyet ha lenyomnak, akkor az ajtó belülr l nem, de kívülr l nyitható marad. 3. ábra 4. ábra Az ajtókat központi zárral is elláthatják, ez esetben a gépkocsi összes ajtaja egyidej leg zárható és nyitható kulccsal vagy távirányítóval. b) A motorház nyitása és zárása Nyitás: a vezet ülés felöli oldalon általában a m szerfal alatt elhelyezett kart meghúzva, majd kívülr l a biztonsági kengyelt kiakasztva a motorháztet felnyitható. A motorháztet rudazattal kitámasztható. (A kitámasztást minden esetben végezzük el, ha valamilyen munkát akarunk végezni a motortérben! pl: h t folyadék ellen rzése, ablakmosó-folyadék utántöltése) Zárás: a motorháztet t kb. 30 cm magasságból visszaejtve a tet záródik. c) A csomagtér nyitása és zárása Nyitás: a csomagtér fedele (ajtaja) általában kulccsal, majd a nyomógomb benyomásával nyitható. Központi zár alkalmazása esetén azzal a csomagtartót - s t az üzemanyagtölt nyílás fedelét - is nyitni-zárni lehet. Zárás: a fedelet (ajtót) ütközésig visszaengedve enyhén megnyomva, kulccsal kell zárni. d) Az ülések Az ülések számát, kialakítását és elrendezését a gépkocsi jellege szabja meg. A vezet ülésnek különleges követelményeket kell kielégítenie a vezetés biztonsága érdekében. A személygépkocsik els ülései több irányban állíthatók. (5. ábra) A vezet testméreteinek megfelel en változtatható az ülés hosszanti helyzete a háttámla d lése az ülés és a fejtámasz magassága, a háttámla íve pedig a gerincoszlopnak megfelel en beállítható. Az ún. ötajtós és a kombi kivitel személygépkocsikon a hátsó ülések 5. ábra háttámlája és esetlegesen az üléslap is el re hajtható, ezáltal megnövelhet a csomagtér. A többfajta alkalmazhatóság érdekében egyes kiviteleknél a hátsó üléssor osztott, így egy-egy üléstámla külön is el re hajtható, így kombinálva a személyszállítást és egy hosszabb csomag (pl. síléc) elhelyezését.

3 Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek e) A biztonsági öv A személygépkocsik els üléseit hárompontos (három helyen rögzített) biztonsági övvel látják el. A hátsó üléseket hárompontos és középen két- vagy hárompontos biztonsági övvel látják el. Az övet az utas testméretének megfelel en kell beállítani. A régebbi kivitel övek hosszát kézzel kellett beállítani, míg ma már automatikus öv visszacsévélésével a szerkezet állítja be a megfelel méretet. Az automata övet bekapcsolás el tt lassan húzzuk ki, mert hirtelen meg rántva megakad, nem húzható tovább, az automata blokkol. A zárónyelvet a zárszerkezetbe addig nyomjuk be, amíg kattanó hangot nem hallunk. Sok esetben az öv fels rögzítési pontjának magassága is beállítható A m szerfal A m szerfalon helyezik el: az ellen rz és figyelmeztet lámpákat, a kapcsolókat és az ellen rz m szereket. A m szerek és a lámpák a gépkocsivezet számára fontos információkat nyújtanak a berendezések m ködésér l, ill. az esetleges hibákról. Az ellen rz és a figyelmezet lámpákon ill. kapcsolókon lev szimbólumok jelképek) segítik a gépkocsivezet t az eligazodásban. A m szerfalba épített táblán helyezték el a m szereket, a figyelmeztet és az ellen rz lámpákat. A sebességmér (11) méri a pillanatnyi sebességet km/h-ban, és a km-számláló (14) folyamatosan számlálja a megtett utat kmben. A rész-útszámláló (12) egy nyomó vagy forgatható gombbal "O"-ra állítható vissza. A (6) töltésellen rz lámpa nem világít, ha a generátor tölti az akkumulátort. A fordulatszámmér (18) a motor pillanatnyi fordulatszámát mutatja. Általában különböz színekkel jelölik a skálán a kedvez fordulatszám-tartományt és a túlpörgés (törésveszély) fordulatszám-tartományát Az ablaktörl - és mosóberendezés A személygépkocsik ablaktörl je egy vagy két, leng mozgást végz törl lapátból és a villamos motor által meghajtott mozgatószerkezetb l áll. Rendszerint a kormányoszlop jobb oldalán lev többállású kapcsolókarral, szakaszosan és folyamatosan (különböz sebességgel) m ködtethet. Az ablaktörl kiegészít tartozéka az ablakmosó berendezés. Az ablakmosó folyadékot villamos motorral hajtott szivattyú nyomja a tartályból csövön és fúvókákon keresztül az ablak felületére. Az ablakmosó is az ablaktörl karjával kapcsolható, a rajta lev ábra szerint. Egyes típusokon a hátsó ablak, továbbá a fényszóróüvegek is moshatóak a vezet által m ködtethet törl berendezéssel. a) Az ablaktörl - és mosóberendezések ellen rzése A törl lapát gumiját a zsír, a szilikon és a tüzel anyag megtámadja, és rontja a gumi törl - 3

4 képességét. A törl t száraz üvegen nem szabad m ködtetni, mert a törl gumi tönkremegy és az üveget a kvarc- (por-) szemcsék összekarcolják. A törl gumi élét (6. ábra) is ellen rizni kell, nincsenek-e rajta törések, bevágások. Az ablaktörl gumilapátjait id nként cserélni kell, mert a lapát gumianyaga is kopik hibás, rugalmasságát elveszíti és öregszik. A motortérben elhelyezett ablakmosó-tartályban a folyadékszintet rendszeresen ellen rizni kell. Nyilvánvaló az is, hogy téli id szakban az ablakmosó tartályát fagyálló ablakmosó folyadékkal kell feltölteni, mert fagyveszélynek van kitéve. 6. ábra A szell zés és f tés Az utastér kényeimének alapvet követelménye a szell zés és a f tés megfelel kialakítása. A gépkocsikat kétféle módon szell ztetik. A nyitott ablakon, ill. a tet szell z n beáramló leveg természetes szell zést jelent. Tökéletesebb megoldás a kényszerszell ztetés, amelyben a leveg vezetékekbe épített ventilátor hajtja be a leveg t a fülkébe. A leveg vezeték belép nyílása a gépkocsi elején vagy a motorháztet n van. A kényszerszell ztetést mindig kiegészítik f t berendezéssel is. A meleg leveg t (vagy annak egy részét) az ablakok bels felületére irányítja, így a jegesedés, ill. párásódás meggátolható. E rendszer el nye, hogy külön f t anyagot nem igényel. Hátránya viszont az, hogy a f t berendezés csak a motor m ködése esetén üzemel. A szell ztetés, a f tés és a leveg áramlása a m szertáblán lev szabályozókapcsolókkal szükség szerint állítható. Egyre elterjedtebb a légkondicionáló berendezés beépítése is a - drágább személygépkocsikba. A kézi m ködtetéssel ki- és bekapcsolható vagy automatikus h mérsékletszabályozású légkondicionáló berendezést a kényszerszell ztet berendezéssel építik egybe, így a beáramló leveg h tésével biztosít a vezet és az utasok számára kellemes komfortot. 2. A motor és segédberendezései A járm vek haladásához szükséges hajtóer t általában bels égés motorokkal valósítják meg. M ködési elvük szerint; Otto-motorok (szikragyújtású) Diesel-motorok (kompresszió-gyújtású) Az Otto-motor (7. ábra) tüzel anyag (benzin) leveg keveréket szív a hengerbe, majd összes rítés után megfelel id pontban nagyfeszültség villamos szikra gyújtja meg a gázkeveréket. A 7. ábrán a motor egy hengerének m ködési ütemei láthatók: ha a dugattyú az alsó holtpont felé mozog, akkor a motor hengerében szívás vagy terjeszkedés üteme, ha a dugattyú a fels holtpont felé mozog, akkor s rítés vagy kipufogás üteme lehetséges. A négyütem Otto- és Diesel-motor szívó- és kipufogónyílását szelep nyitja és zárja. A Diesel-motor tiszta leveg t szív a hengerbe, majd összes rítés után alkalmas id pillanatban, a fels holtpont el tt a kb. 700 C o h mérséklet leveg be a porlasztó gázolajat fecskendez. A hengerbe befecskendezett gázolaj, a s rítéskor keletkez magas h mérséklet következtében önmagától gyullad meg. 4

5 Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek 1. ütem 2. ütem 3. ütem 4. ütem 7. ábra szívás s rítés terjeszkedés kipufogás A Diesel-motor hengerterébe összes rített és ennek következtében felhevült magas h mérséklet leveg be befecskendezett gázolaj csak azután gyullad meg, ha felmelegszik az öngyulladási h mérsékletre. A gyulladási késedelem csekély, ~ 0,001 s, amely id alatt a leveg és a tüzel anyag tökéletesen elkeveredik. Ha a gyulladási késedelem megn, a Diesel-motor járása kemény, kopogó. A gyulladási késedelem megnövekedése függ; els sorban a gázolaj cetánszámától (gyulladási hajlam). A Diesel-motorok teljesítménye a hengerbe juttatott tüzel -anyag mennyiségének szabályozásával érhet el. Mivel a beszívott leveg mennyisége közel azonos és a terhelést l független, a Diesel motorok szabályozása min ségi szabályozás. Ez el nyösebb, mint az Otto-motorok mennyiségi szabályozása, mert részterhelésnél a s rítési végnyomás változatlan marad, ezért a hatásfok sem romlik jelent sen. A Diesel-motorok teljesítménynövelésének jól bevált módszere a hengerek légs rít vel kipufogógáz-turbinás feltölt való feltöltése. a) A motorok h tése, kenése A h tés: A bels égés motorok hengerében a tüzel anyag elégetése során keletkez h mennyiségnek mindössze max. 40 %-a alakul át munkává. A további h mennyiség részben a kipufogógázokkal, részben h sugárzás révén távozik, egy részét viszont h t közeggel kell elvezetni. Amennyiben jó a h tés (h elvezetés) a motor nem melegszik túl, és a motor kenése is tökéletes. A motorok h tése leveg vel közvetlenül, vagy vízh téssel közvetve oldható meg. A közvetlen légh téses motorok hengere és hengerfeje kívülr l bordázott a felületnövelés miatt, ui. a leveg h vezet képessége kisebb, mint a vízé. Ma már ritkábban használják! A ma használatos járm motorok jellemz en vízh tés ek és a motor ékszíjtárcsájáról ékszíjjal meghajtott vízszivattyú (5) keringeti a h t folyadékot a h t - és f t rendszerben. (8. ábra) A motorok h mérséklete: A bels égés motorok üzeme akkor a legkedvez bb, ha a h t víz h mérséklete kb C o. A h t víz h mérséklete a m szerfalon elhelyezett mér m szerrel ellen rizhet. (12) A motorok ilyen szabályozott h mérsékletét a termosztát (4) és h t ventilátor (3) végzi. 8. ábra Ha e két igen fontos elem nem m ködik 5

6 megfelel en a motor túlh tötté is válhat. A hideg illetve túlh tött motor teljesítménye lecsökken, szennyez -anyag kibocsátása és tüzel anyag-fogyasztása megn, kenése romlik. Emiatt kell a motor h t vizének h mérsékletét szabályozni. A termosztát mint szabályozóelem a motor és a h t közötti ágban van elhelyezve, és csak a motor túlh tését akadályozza meg. Üzem közben a terjeszked folyadék egy része a rugós szelepen keresztül a h t vel összekapcsolt kiegyenlít tartályba (15) jut. Amikor a folyadék leh l, a nyomás csökken, ekkor a befelé nyitó visszacsapó szelepen át a folyadék visszaáramlik a h t be. A szivattyús h t rendszer ritkábban nyitott kiegyenlít tartályos, zárt rendszer, amely tiszta vízzel /használatát kerülni kell!/ vagy vízzel kevert fagyálló folyadékkal van feltöltve, amely bármely évszakban használható. A folyadékszintet zárt h t rendszer esetén a kiegyenlít tartályban kell ellen rizni. Balesetmegel zési intelem: Üzemmeleg állapotban a h t rendszerben túlnyomás (~0,05 MPa) és emiatt (~ 110 C o ) magas h mérséklet van. Ezért TILOS levenni az üzemmeleg motor zárt rendszer h t jének zárósapkáját, ui. a kicsapódó forró folyadék és g z égési sérülést okozhat. El fordulhat, hogy valamilyen okból a h t folyadék szintje nagymértékben csökken (általában valahol elfolyik). Ekkor a h t rendszerben a folyadék pótlását vagy feltöltését, csak akkor végezhetjük el, ha a motor leállítása után az leh lt kb. 50 C o -ra, majd a motort beindítjuk és alapjáratban m ködtetve pótoljuk a hiányt. A h t rendszer jó m ködésének elengedhetetlen feltétele a h t ventilátor. Régebbi gépkocsikon a vízszivattyúra közvetlen szerelve a motor m ködésével egyidej leg állandóan forog. Az ilyen ventilátorral szerelt gépkocsiknál, ha tartós, meger ltet hegymenetben közlekedünk, a túlmelegedés elkerülése miatt, a motor ne állítsuk le azonnal, hanem rövid ideig (~1 min.) járassuk alapjáraton, ezzel segítjük el a motor leh lését. Az új rendszer gépkocsikban a h t re közvetlenül szerelik a ventilátort, amelyet egy h kapcsoló akkor kapcsol be, ha a h t folyadék h mérséklete eléri a C o körüli h mérsékletet, majd néhány C o -al leh ti a vízrendszert és kikapcsol. Fontos tudni, hogy a ventilátor a gyújtáskulcs kihúzása után is foroghat, amíg a motor meleg, tehát a motorházban a ventilátor közelében 9. ábra karbantartást, ellen rzést csak a motor leh lése után szabad végezni! A vízszivattyú, a ventilátor és a villamos áramot termel generátor meghajtása a f tengelyr l ékszíjhajtáson keresztül történik. (9. ábra) A meghajtó ékszíj feszességét rendszeresen ellen rizni kell. A meghajtó ékszíj feszessége akkor megfelel, ha behajlása kézzel történ benyomás után nem több mint mm. Ha az ékszíj laza, csúszik akkor a h tés és a töltés nem lesz kielégít. b) A h t rendszer feltöltése A gyártó a h t rendszert télen és nyáron egyaránt használható, desztillált vízzel kevert fagyálló folyadékkal tölti fel. A fagyálló folyadék a téli fagyveszély elhárításán kívül akadályozza a vízkövesedést és a korróziót is. A h t folyadék fagyállóságát (fagyáspontját) a tél beállta el tt ellen rizni kell, és ha szükséges - a várható legkisebb h mérsékletnek megfelel en -, változtatni kell az összetételét. A fagyálló h t folyadékot kb. kétévente szakszervizben, ki kell cseréltetni. A kiegyenlít -tartályban rendszeresen ellen rizzük a folyadékszintet, mégpedig a motor hideg állapotában. A folyadékszint a kiegyenlít -tartály oldalán lev MAX jelzésnél magasabban ne legyen. Ha a motor meleg, a folyadékszint jelent sen megemelkedhet. 6

7 Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek A zárt rendszer h t szelepes zárósapkáját a motor üzemmeleg állapotában TILOS levenni, mert a h t rendszerben lev túlnyomás miatt a kicsapódó forró g z és víz súlyos égési sérülést okozhat! Ha a h t rendszerb l jelentékeny mennyiség folyadék szivárgott el, és nincs fagyálló folyadékunk, akkor, tiszta vízzel kell a hiányt pótolni a következ k szerint: ha a motor túlmelegedett, akkor várjuk meg, amíg leh l 50 C o alá; vegyük le a h t - és a kiegyenlít -tartály zárósapkákat; a vizet töltsük a tartályba, amíg a szintje nem emelkedik néhány cm-rel a jelzés fölé. A h t berendezést az els lehetséges alkalommal fel kell tölteni fagyálló folyadékkal! A kenés: a négyütem Otto- és Diesel-motorok kenése szivattyús olajozással történik. A ken olaj (motorolaj) többfokozatú (multigrade), amely minden évszakban használható. A többfokozatú (multigrade) olajok jellemz je, hogy viszkozitásuk a h mérséklett l csak kismértékben függ, télen, nyáron egyaránt használhatók. Viszkozitási osztályukat két számmal jelölik pl. SAE 10 W/50. A motor olajszintjét a motor hidegállapotában ellen rizzük az olajtekn be nyúló mér pálcával (10. ábra), amelyen két jelölés található ész az olajszint megfelel, ha a szint a jelölések közé esik. Ha csökkent a olajszint, akkor utántöltésre ugyanazt a fajta olajat használjuk, mint ami a motorban van. A motorolajat el írt kilométer teljesítmény után (~ km) cserélni kell. Az olajnyomás 1 megfelel mértéke a m szerfalon nyomásmér m szerrel, vagy jelz lámpával ellen rizhet. 10. ábra a) A motorolajok A gépkocsi motorok kenésére ásványi olajokat vagy szintetikus olajakat használnak. Az olajok jellemz je a viszkozitás és az igénybevételekkel szembeni ellenálló képesség. A viszkozitás a folyadék bels súrlódása, folyékonysága. Az olaj viszkozitása a h mérséklet függvényében változik: az olaj melegben felhígul, hidegben bes r södik. A min ségi olajok viszkozitása a motor különböz h mérsékletein csak kismértékben változik. Az olajok min ségét különböz adalékanyagokkal javítják. A jó min ség olaj megakadályozza a motorkorróziót, lebeg állapotban tartja az égési maradványokat, csökkenti az olajkoksz-lerakódást. Kétütem motorok keverékolajozására speciális olajok használatosak. Ezek az olajok jól keverednek a benzinnel, a motorban majdnem teljesen elégnek. A SAE-szabvány a motorolajokat a következ osztályokba sorolja: SAE 5 W, 10 W, 20 W, 20, 30, 40, 50. b) A keverékolajozás A keverékolajozás a kétütem Otto-motorok olajozási rendszere. A motorban nincs semmiféle olajozószerkezet. Az olajat motortípustól függ en 1 :25 és 1 :50 között változó arányban a benzinhez keverik. Az elporlasztott benzin és olaj a leveg vel keveredve jut a motor un. forgattyúsházába, majd a hengerekbe miközben az olajköd lecsapódik a csapágyakra. 1 Ha az olajnyomás bármely okból megsz nt, vagy az olajnyomást jelz lámpa világít TILOS a szivattyús olajozású motort tovább üzemeltetni. 7

8 8 c) A szivattyús olajozás Az olajat fogaskerék-szivattyú nyomja az olajtekn b l a kenend helyekhez. ca) A szivattyús olajozás ellen rzése Az olajfogyasztás: a motor olajfogyasztása sok tényez t l függ: a motor m szaki állapotától, az üzemi viszonyoktól és a ken olaj min ségét l. Új motornál számottev olajfogyasztás nincs. Ha a motor már nagyon elhasználódott, a motor olajfogyasztása rohamosan növekszik. A túlzott olajfogyasztást dönt en a dugattyú és a dugattyúgy r k, valamint a hengerfal állapota, a kopott szelepek, szelepvezetékek, a megnövekedett rés csapágyak határozzák meg. E kopásokból el álló hibák miatt nagyobb mennyiség olaj kerül a motor égésterébe, ahol részben elég és a kipufogócsövön kékes szín füst távozik. Az olajfogyasztást növelik még a különböz olajfolyások, amelyek a tömítéseken át általában a szabadba jutnak, és ez által szennyezik a környezetet is. cb) Az olajszint ellen rzése A motor olajszintjét rendszeresen kell ellen rizni. A motor m ködését szüntessük meg (kapcsoljuk ki a gyújtást), álljunk vízszintes talajon a gépkocsival. Mérés el tt az olajszintjelz pálcát ki kell húzni és nem foszló tiszta ronggyal megtörölni. Az olajszintmér pálcát a helyére visszadugva, majd ismét kihúzva ellen rizhet a ken olaj szintje a motorban. Az olajszint a mér pálcán bejelölt két rovátka között legyen. (10. ábra) A motor jó m ködéséhez, hosszú élettartamához utántöltésre a motor gyártója által javasolt min ség motorolajat pl: CASTROL márkájú használjunk. 2.1 A motorok tüzel anyag-ellátása a) A tüzel anyagok A motorok tüzel anyagai szénhidrogén-vegyületek. A tüzel anyagot a k olaj lepárlásával állítják el. Az Otto-motorok tüzel anyaga általában benzin, ritkábban benzin- és autógáz (LPG), a dízelmotoroké pedig gázolaj. aa) A benzin A benzin nagy f t érték illékony anyag, már igen kis h mérsékleten párolog, g zei a leveg vel érintkezve robbanóelegyet képeznek, ezért igen t zveszélyes. A gépkocsiba csak az el írt, vagy annál nagyobb oktánszámú benzint tankoljunk! A katalizátoros gépkocsik csak ólommentes benzinnel üzemeltethet k! A benzinnek több olyan tulajdonsága van, amit az autósnak ismernie kell. A jó min ség benzin nagymértékben összes ríthet a motor hengerében anélkül, hogy az öngyulladása bekövetkezne. Kompressziót rés. A benzin öngyulladással szembeni ellenállása a kompressziót rés, ami a benzin ún. oktán számától függ. Minél nagyobb a benzin oktánszáma, annál kevésbé hajlamos az öngyulladásra. Kopogó égés. Akkor jön létre, ha a benzin oktánszáma jóval kisebb, mint amelyet a motorhoz el írtak, emiatt a motor élettartama csökken. Az égést ebben az esetben is a gyertya elektródái között létrehozott elektromos ív (szikra) indítja el; a kezdeti égés után a benzin egy része öngyulladással felrobban. A hirtelen nyomásemelkedés ütésszer en hat a dugattyúra, és

9 Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek csilingel, kopogó hangot ad. Ha a benzin oktánszáma nagyobb, mint amilyenre szükség van, a motor nem károsodik, de üzeme sem lesz kedvez bb, ráadásul drágább is. A benzin kompressziót rését, oktánszámát régebben ólomvegyületek hozzáadásával növelték. Ez volt az ún. ólmozott benzin. A benzinhez kevert ólomvegyület igen mérgez, a környezetet er sen szennyezi. Magyarországon már megszüntették az ólmozott benzin forgalmazását, és a környezetet kímél ún. ólommentes benzin gyártására tértek át. Ebben a benzin oktánszámát alkoholkeverékkel és egyéb, ólmot nem tartalmazó adalékkal növelik. A vásárolható benzin oktánszámára a kereskedelmi megjelölésében található szám utal, pl. az ESZ-95 jel benzin oktánszáma: 95-ös. ab) Az autógáz (LPG) A benzinüzem gépkocsikat az erre feljogosított szakm helyekben átalakíthatják úgy, hogy azok autógázzal (LPG) is m ködjenek. Az így gázüzemre alakított gépkocsit autógázzal is lehet használni, vagyis ezek az autók un. kett s-üzem ek. A gépkocsiban használt autógáz a háztartási propán-bután gázzal vegyileg megegyezik, azonban annál kevesebb szennyez anyagot tartalmaz. A háztartási propán-bután gáz így nem használható fel a gázautók tüzel anyagaként. Az autógáz színtelen, szagtalan (szagosított), a leveg nél nehezebb gáz, amely a környezetbe kerülve robbanásveszélyt okozhat. Az ilyen típusú gépkocsikat tankolni csak autógáz tölt állomáson lehet és a gázellátó rendszer szerkezeti elemei kizárólag szakm helyben javíthatók! ac) A gázolaj A Diesel-motorok üzemeltetéséhez öngyulladásra hajlamos tüzel anyag szükséges. A gázolaj jellemz je a gyúlékonyság (cetánszám). Minél nagyobb a gázolaj cetánszáma, annál hajlamosabb az öngyulladásra. A gázolaj másik fontos tulajdonsága a sz rhet sége kis h mérsékleten. A sz retlen gázolajban lév szennyez dések nagymértékben növelik a szivattyúelemek, és a porlasztófúvókák kopását. A gázolajnak tehát fontos a sz rése, ülepítése. A tápszivattyún található egy vízzsákkal ellátott szitasz r, a durva szennyez dések kisz résére. A f sz r általában két sz r elemet tartalmaz, az els, mint el sz r filc, (nemez) a második egy finomsz r papír. Vannak nyári és téli gázolajok. A gázolaj használhatóságát a hideg, téli id járás is er sen befolyásolja, ui. a nagy hidegben a paraffinkiválás miatt eltöm dhetnek a sz r k. Ez ellen úgy lehet védekezni, ha kb. 15 C o alatti h mérséklett l kezd d en a téli gázolajhoz kb. 20 %-os arányban petróleumot kevernek, vagy egyéb adalékanyaggal növelik a gázolaj folyékonyságát. 2.2 A kipufogó berendezés A forró kipufogógázokat a kipufogó berendezésen keresztül (11. ábra) a kipufogócsövön (1), a katalizátoron (2) és a hangtompítón (3) úgy kell a szabadba vezetni, hogy a gépkocsiban ül ket ne veszélyeztesse, és a kipufogás zaja is a lehet legkisebb legyen Rendszeresen kell ellen rizni a kipufogó-berendezés tömítettségét és a karosszériához való rögzítését. 11. ábra A kipufogógáz a motor tökéletes m ködése esetén is tartalmaz szén-monoxidot, elégetlen szénhidrogéneket, nitrogén-oxidokat és szén-dioxidot. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, 9

10 mérgez gáz. Belélegezve fejfájást, szédülést, súlyosabb esetben halált okozhat. A szén-monoxid-mérgezés elhárítása érdekében be kell tartani a következ ket: a hibás (pl. lyukas) vagy tömítetlen kipufogó berendezést a lehet leghamarabb javítani, ill. cserélni kell, nehogy a gázok az utastérbe szivárogjanak; a gépkocsi motorját zárt helyiségben (pl. garázsban) huzamosabb ideig nem szabad m ködtetni; a személygépkocsi csomagtartófedelét, ill. a kombi hátsó ajtaját menet közben nem szabad nyitva hagyni, mert az örvényl leveg vel együtt a gázok az utastérbe juthatnak A kipufogógázok tisztítása katalizátorral A benzin, valamint a gázüzem motorok kipufogógázában lev szén-monoxid, szénhidrogének és nitrogén-oxidok az egészségre és a környezetre igen ártalmas anyagok, ezért ezeket ártalmatlanítani kell. E káros anyagok egyidej ártalmatlanítása a kipufogócs be szerelt, lambdaszondával (1) (oxigénérzékel ) szabályozott, hármas hatású (mind a három szennyez anyagra ható) katalizátorral (12. ábra) lehetséges. 12. ábra A katalizátor a hangtompítóhoz hasonló dobban van elhelyezve, amelyben nagy felület kerámia vagy fém hullámlemez (2) van, amely sok, párhuzamosan futó csatornácskából áll, ezek bels falát igen vékony platina- és ródiumréteg borítja. A katalizátoron keresztül áramló kipufogógáz káros vegyületei egészségre nem ártalmas anyaggá, a szén-monoxid és az elégetlen szén-hidrogének oxidáció folytán széndioxiddá és vízzé, és a nitrogén-oxidok a redukció folyamán nitrogénné alakulnak át. A gyárak a benzinüzem új gépkocsikat már csak katalizátorral felszerelve forgalmazzák. A gépkocsi nem megfelel üzemeltetése esetén a katalizátor meghibásodhat. A katalizátor védelmében be kell tartani a következ ket: a tüzel anyag-tartályba csak ólommentes benzin tölthet, mert az ólmozott benzin tönkreteszi a katalizátort; a motor mindig kifogástalanul, üzembiztosan m ködjön. Ha a gyújtóberendezés, a befecskendez -rendszer hibája miatt elégetlen benzin kerül a katalizátorba, vagy ha a keverék aránya nem megfelel, akkor a katalizátor élettartama jelent sen lecsökken, az elégetlen benzin a katalizátorba kerülve meggyulladhat, a katalizátor túl melegszik és tönkremegy. Ezért kerülni kell: a többszöri egymás utáni hidegindítást; hogy a tüzel anyag-tartály menet közben teljesen kiürüljön (a nem megfelel keverési arány túlmelegedést okoz); a motor betolással vagy vontatással való beindítását (elégetlen benzin kerülhet a katalizátorba). 10

11 Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek 3. A villamos berendezések A gépkocsi legfontosabb villamos berendezései: az áramforrások, az indítómotor, a gyújtókészülék, továbbá a világító- és jelz berendezések. 3.1 Az akkumulátor Az akkumulátor (13. ábra) nem termeli az elektromos áramot, hanem csupán tárolja azt. Amíg a motor áll vagy kis fordulatszámon m ködik, addig az akkumulátor látja el árammal a bekapcsolt villamos fogyasztókat. A motor beindításához is az akkumulátor szolgáltatja a villamos energiát. Amikor a motor már jár, akkor a generátor által el állított árammal tölt dik fel az akkumulátor. A gépkocsikban általában savas ólomakkumulátort használnak. Az akkumulátor szerkezete 13. ábra 1 negatív pólus; 2 m anyag ház; 3 pozitív lemez; 4 szigetel lemezek; 5 negatív lemez; 6 összeköt híd; 7 pozitív pólus; 8 záródugó A szigetel anyagból készült, cellákra osztott akkumulátorház saválló. A cellákban pozitív és negatív töltés ólomtartalmú lemezek vannak, egymástól elszigetelve. A cellákat felül fedelek zárják. A fedeleken lev feltölt -nyílásokat szell ztet furattal ellátott csavaros dugók zárják. Az akkumulátorok készülnek zárt kivitelben is (záródugók nélkül). A folyadékszint magassága és a feltöltés: Az akkumulátor celláit gyárilag desztillált vízzel hígított kénsavoldattal töltik fel. Használat közben a cellák fölötti szint csökken. Az elhasználódott folyadék utántöltésére csak desztillált vagy ioncserélt vizet használhatunk. A folyadékszint magassága akkor megfelel, ha a cella lemezeit mm-re ellepi. A gépkocsi indításakor az akkumulátor jelent s áramot vesz fel. Folyamatos indítózáskor egy gyengébb akkumulátor hamar kimerülhet. Az akkumulátor kímélése miatt különösen télen az indítómotort a következ k szerint célszer m ködtetni. Kb. 10 s-ig indítózunk és ha nem indul be a motor, kb. 20 s szünetet tartunk, majd az indítást ismét megkíséreljük. Ügyeljünk a katalizátoros gépkocsik indítására vonatkozó el írásokra. 3.2 Az áramfejleszt (generátor) A generátor feladata a villamos fogyasztók árammal való ellátása és az akkumulátor töltése. A gépkocsikon általában háromfázisú, váltakozó áramú generátort alkalmaznak, félvezet s egyenirányítással és feszültségszabályozással. A generátor ellen rzése A generátor karbantartási igénye csekély. Ha a generátor hibás, nem tölti az akkumulátort, akkor a töltésellen rz lámpa piros fénnyel világít (3. oldal fejezetben, a m szerfalon a 6-os lámpa). Ez esetben tovább lehet ugyan közlekedni a gépkocsival, de a hibát a lehet leghamarabb 11

12 javítassuk meg, mert az akkumulátor hamar kimerülhet. Ha a generátor m ködésében rendellenesség tapasztalható, akkor szakm helyben javíttassuk meg. 3.3 A vezetékhálózat, a biztosítók A gépjárm vek villamos hálózata egyvezetékes rendszer. Általában az akkumulátor negatív pólusát kötik a testhez, vagyis a járm acélvázához (a karosszériához), amely a fogyasztók eg yik vezetéke, a másik vezeték kábel. A hibás, kidörzsöl dött szigetelés vezetékek könnyen rövidzárlatot okozhatnak, ezért a vezetékek védelmére az áramkörökbe biztosítókat iktatnak. Rövidzárlat esetén a megengedett áramer sség átlépésekor a biztosító elolvad, és megszakítja az áramkört. A biztosítókat biztosítószekrényben (14. ábra) (dobozban) helyezik el, rendszerint külön-külön rugós lemezek közé szorítva. A gépjárm vek kötelez tartozéka az izzó- és biztosító-készlet, amelyet a gépjárm vön kell tartani, minden biztosítóból legalább egy-egy darabot. A kiolvadt biztosítót dróttal, szöggel vagy egyéb fémmel helyettesíteni, TILOS mert rövidzárlat esetén a felizzó vezeték tüze okozhat! 14. ábra 3.4 A világító- és jelz berendezések A távolsági és a tompított fényszóró A fényszórókat általában a kocsiszekrénybe süllyesztve helyezik el. A fényszóró mechanikus része az állítószerkezettel ellátott ház. Optikai berendezése a fényforrás a tükör és a fényt a szükséges módon szétterít szórótest (üveg). (15. ábra) 15/a. ábra Tompított fényszóró 1 állítócsavar; 2 fényszórótükör; 3 foglalat; 4 fényszóróizzó; 5 helyzetjelz lámpa; 6 szórótest (üveg) 15. ábra 15/b. ábra Távolsági fényszóró A vakítás elkerülése az izzó légmentesen zárt üvegburájában két izzószálat helyeznek el (un. bilux izzó), a távolsági és a tompított fény izzószálát. Az izzót a tükörben foglalat rögzíti. A távolsági fény izzószála a tükör gyújtópontjában van, amelynek fényét a tükör párhuzamos fénykévébe tereli. A tompított fény izzószála valamivel a gyújtópont el tt áll. Az izzószál alá árnyékoló-erny t helyeznek, amely felfogja az alsó tükörfél felé irányuló fénysugarakat. A tükör fels felét ér fénysugarakat a tükör lefelé vetíti, ezáltal az úttestnek csak egy rövid szakaszát világítja meg, így elkerülhet a szembejöv vezet elvakítása. 12

13 Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek A távolsági fényszórónak az út felületét a járm el tt éjszaka, tiszta id ben legalább 100 méter távolságban meg kell világítania. A bekapcsolt állapotát kék fény visszajelz lámpa jelzi a m szerfalon. A tompított fényszórónak - a nélkül, hogy a szembejöv járm vezet jét vakítaná - az út felületét a járm el tt éjszaka, tiszta id ben legalább 40 méter távolságban meg kell világítania. A tompított és távolsági fényszóró csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki. Az aszimmetrikus tompított fény az úttest jobb oldalát nagyobb távolságra, kb méterre, míg az úttest bal oldalát csak rövid szakaszon kb. 40 méterre világítja meg. A hagyományos volfrámszálú (bilux, doulux) izzók mellett mind több korszer gépkocsi fényszóróját halogénizzóval szerelik. (16. ábra) A halogénizzó kvarcüvegb l készült burájában van a távolsági (1) és a tompított fény (2) volfrám izzószála. A bura nagynyomású kriptongázzal van töltve, és még csekély mennyiség halogénelemet jód, bróm) is tartalmaz. 16. ábra Halogénizzó csak olyan lámpatestbe szerelhet, amelyet a gyár eredetileg is halogénizzóra készített. A halogénlámpa nagyobb fényer sség és hosszabb élettartamú, mint a hagyományos izzók. (Figyelem: izzócsere esetén a halogénizzó üvegburáját kézzel ne érintsük!) Egyes korszer gépkocsikban un. Xenonlámpákat alkalmaznak, amelyek már csak különleges eszközökkel, szakm helyben cserélhet k, javíthatók A nappali menetjelz lámpa A korszer típusokat nappali menetjelz lámpákkal is felszerelik, mivel egyre több országban el írják a gépkocsik nappali kötelez kivilágítását. (Hazánkban ez jelenleg lakott területen kívüli úton történ közlekedésnél használható csak nappal még jó látási viszonyok esetén is a tompított fényszóró helyett.) A lámpák teljesítményfelvétele (fogyasztása) kicsi, ugyanakkor a koncentrált fénykévében kibocsátott fényük már nagy távolságban észlelhet vé teszi a gépkocsit nappal is A helyzetjelz lámpák A gépkocsikat általában elöl és hátul két-két helyzetjelz lámpával, szerelik fel. Az els helyzetjelz lámpákat gyakran a fényszóróban, a hátsókat pedig a féklámpával egy burában helyezik el. A lámpák egy és két izzószálas (helyzetjelz és féklámpa) szuronyzáras kivitel ek. A helyzetjelz lámpák fényének éjszaka, tiszta id ben 300 m távolságból észlelhet nek kell lenniük. Ezért csak el írt teljesítmény izzót (5 W) szereljünk a helyzetjelz lámpába. Izzócsere, ill. szerelési munkák után a vakítás elkerülése végett a fényszórókat szakm helyben, fényszóró-beállító készülékkel kell beállítani és ellen rizni. Célszer ezért a menet közben elvégzett szükségjavítást kivéve - eleve a szakm helyre bízni az izzók cseréjét. Ha a fényszóró izzó cseréjét mi végezzük el, célszer egy a fényszóró elé tartott fehér papírlap segítségével ellen rizni a tompított fény átvilágítási képét. Helyes beszerelés esetén, az ábrán látható átvilágítási kép látható. 13

14 4. Az er átviteli berendezés Az er átviteli berendezés feladata, hogy a motor által szolgáltatott hajtóer t a hajtott kerekekhez továbbítsa. Az er átviteli berendezés részei: a tengelykapcsoló, a sebességváltóm, a kardántengely, a differenciálm és a féltengelyek. (17. ábra) Gyakori elrendezés, amikor a motor az er átviteli berendezéssel egy tömböt alkot, vagyis a motor és a hajtás egy helyen, általában elöl, vagy esetleg hátul van. Ilyenkor nincs az er átviteli berendezések között kardántengely, hanem a sebességváltóval egybeépített differenciálm b l közvetlenül kivezetett féltengelyek hajtják a kerekeket. A kardántengely, a differenciálm és a féltengelyek a gépkocsivezet által karbantartást 17. ábra nem igényl egységek. 4.1 A tengelykapcsoló A tengelykapcsoló feladata, hogy üzem közben is lehet vé tegye a motor és az er átviteli szerkezetek szétválasztását, ill. fokozatos összekapcsolását. A gépkocsikon így a személygépkocsin is, túlnyomó részben száraz, egytárcsás teherjárm veken kéttárcsás ritkábban hidraulikus tengelykapcsolót alkalmaznak. A tárcsás tengelykapcsoló szerkezetét a 18. ábra szemlélteti. 18. ábra A tengelykapcsoló szerkezete és holtjátékának ellen rzése 1 kiemel csapágy; 2 kiemel kar; 3 állítócsavar; 4 tengelykapcsoló-pedál A tengelykapcsoló szerkezet m ködtetése mechanikus (bowdn-huzal által) vagy hidraulikus (olajnyomás) kialakítású. A korszer gépjárm vekben hidraulikus m ködtetést alkalmaznak. A pedál lenyomásával a nyomó-henger dugattyúja csövön keresztül folyadékot nyom a munkahengerbe, amelynek dugattyúja m ködteti a kiemel szerkezetet A tengelykapcsoló karbantartása A nyomócsapágy és a kiemel karok között mm hézagot hagynak. Ez a hézag az áttételek és beállítási játékok miatt a pedálon mérve cm holtjátékot hoz létre ( ábra). Hibajelenségek: A holtjátékot id közönként utána kell állítani, ui. a tengelykapcsoló holtjátéka a betétek fokozatos kopása miatt csökken. A holtjáték nagysága az összeköt rudazaton lev állítócsavarral szabályozható. 14

15 Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek Ha a tengelykapcsolónak nincs holtjátéka, a nyomócsapágy a kiemel karokra állandóan felfekszik, a motor és a sebességváltóm közötti kapcsolat nem tökéletes, a tengelykapcsoló csúszik. A csúszást az jelzi, hogy gázadásra a motor felpörög, de a gépkocsi nem gyorsul vele arányosan. Ha a tengelykapcsolónak nagy a holtjátéka, akkor a tengelykapcsoló nem emel ki, a motor és a sebességváltóm közötti kapcsolat nem szüntethet meg teljesen, a tengelykapcsoló nem old. Emiatt a sebességfokozatok csak a fogaskerekek káros igénybevételét jelz éles, recseg hang kíséretében kapcsolhatóak. A hidraulikus er átvitel esetén hetenként ellen rizni kell a folyadéktartály feltöltöttségét. Utántöltéshez csak a kezelési utasításban el írt folyadékot szabad használni. Ha a hidraulikus rendszerbe leveg jut, akkor a pedál többszöri lenyomásakor kisebb-nagyobb rugalmasság érezhet. A leveg t légtelenítéssel el kell távolítani (ez szakm hely feladata). 4.2 A sebességváltóm Menet közben a gépkocsinak a talaj és a kerekek közötti gördülési ellenállást, a légellenállást és az emelkedési ellenállást kell legy znie. Ezek az ún. menetellenállások a körülményekt l függ en változnak, ennek megfelel en a gépkocsi vonóer igénye is változik. A gépkocsi haladását akadályozó ellenállások leküzdésére (pl. induláskor, emelked n) a motor forgatónyomatékának 2 többszörösére van szüksége. Ezért a forgatónyomaték növelése miatt sebességváltóm vet helyeznek el a tengelykapcsoló után. A sebességváltóm feladata a vonóer növelése, továbbá a kerekek tartós függetlenítése a motortól, és a hátramenet biztosítása. 19. ábra A gépkocsikon leggyakrabban mechanikus, ritkábban hidromechanikus sebességváltóm veket alkalmaznak. A személygépkocsik sebesség-váltója általában négy vagy öt el remeneti és egy hátrameneti fokozattal van ellátva. Az el remeneti fokozatok egymás utáni kapcsolása közben a váltókar egy nyomtatott nagy H alakot ír le, amely csaknem minden gépkocsitípus kapcsolására jellemz. (19. ábra) A H bet vízszintes szára az üres állás. Az ötödik fokozat és a hátrameneti fokozat kapcsolóállása a H bet b l ágazik ki, gépkocsitípustól függ en más-más irányban. A hátramenet kapcsolását külön reteszelik, ezzel megakadályozzák a véletlenszer kapcsolást. A reteszelés típustól függ en a sebességváltókaron elhelyezett gy r felhúzásával (pl. OPEL), a sebességváltókar lenyomásával (pl. LADA) vagy viszonylag er s oldalirányú er alkalmazásával (pl. SUZUKI) oldódik és a hátramenet így kapcsolható. A hidromechanikus sebességváltóm egy hidraulikus nyomatékváltó és egy mechanikus bolygóm ves váltóm kombinációjából áll. A hidraulikus nyomatékváltó egyben az önm köd tengelykapcsoló szerepét is betölti, tehát a tengelykapcsoló-pedál elmarad. A gépkocsi vezet je csak a gázpedált és a fékpedált m ködteti. Az automata sebességváltóm a kapcsolókar állításával a megfelel üzemmód-állásba kapcsolható. (20. ábra) 20. ábra 2 A forgatónyomaték: az er és az er kar szorzata 15

16 Az üzemmódok bet -, ill. számjelei általában a következ k: ~ P parkolóállás, ~ R hátrameneti fokozat, ~ N semleges vagy üres állás, ~ D automatikus el remeneti fokozat, A tartós lassúfokozatot szokták L bet vel is jelölni, * (L) 2 tartós II. fokozat, * (L) 1 tartós I. fokozat. A gépkocsi motorját P és N kapcsolóállásban lehet csak beindítani, a gépkocsi azonban ilyenkor gázadás ellenére sem indul el. A többi menetmódban a gépkocsi automatikusan elindul, ha gázt adunk, ill. a motor fordulatszámát növeljük. Ha a tartós II. vagy I. fokozatot kapcsoljuk, akkor a gépkocsi lassú menetben, ill. motorféküzemben m ködtethet. A gépkocsi a fékpedál benyomásával lassítható és állítható meg. 5. A futóm 5.1 A kerekek A személygépkocsi kerekének részei: ~ a kerékpánt és a keréktárcsa, amely általában egy-egységet képez, ~ a gumiabroncs, más néven köpeny, ~ a töml. A keréktárcsa rögzítése: 1 keréktárcsa; 2 kúpos kerékanya; 3 kúpos kerékcsavar A tárcsás kereket a kerékagyhoz központosítva kell rögzíteni, ezért a keréktárcsán lev furatok kúpos kialakításúak, amelyekbe az ugyan-csak kúpos vég kerékanyák vagy kerékcsavarok fekszenek fel. 5.2 A gumiabroncsok A gumiabroncs bels szövetvázának felépítése szerint megkülönböztetünk diagonál és radiál gumiabroncsot. A ma már szinte kizárólagosan alkalmazott korszer gumiabroncsok radiál szerkezet ek. A diagonál gumiabroncs vázát alkotó szövetrétegek kordszálai egymást keresztezik, míg a radiál gumiabroncs (21. ábra) szövetrétegeinek kordszálai sugárirányban helyezkednek el. A szövetváz felett különleges párnaréteg - az acélhuzalból vagy m anyagból sz tt öv - fut körbe. A radiál gumiabroncs szerkezete 1 futófelület; 2 oldalfal; 3 övrétegek; 4 szövetváz; 5 perem; 21. ábra 22. ábra A töml nélküli gumiabroncs keresztmetszete 1 gumiabroncs (köpeny); 2 légmentesen záró gumiréteg; 3 kerékpánt; 4 a pántba agyazott szelep 16

17 Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek A radiál gumiabroncs futófelülete alatt lev merev öv lánctalpszer en viselkedik, oldaler hatására a futófelület kevésbé deformálódik, ezért a radiál gumiabroncsnak a diagonál gumiabroncshoz képest jobb a tapadása, kisebb a gördülési ellenállása és a futófelület kevésbé kopik. A radiál gumiabroncsnak lágyabb a rugózása a megengedett belapulása nagyobb, mint a diagonál gumiabroncsé. Mindez a vékonyabb oldalfallal és a radiálisan haladó kordszálakkal magyarázható. A gumiabroncsok készülhetnek töml s és töml nélküli kivitelben. Töml s kivitelnél a köpenyen belül különállóan helyezkedik el a töml. A töml t a bele vulkanizált szelepen keresztül töltjük fel leveg vel, és ezen keresztül ellen rizzük a benne lev leveg nyomást. A töml nélküli gumiabroncsok (22. ábra) bels falán légzáró réteg van. A szelep jól tömítve a kerékpántban helyezkedik el. A töml nélküli gumiabroncsokat általában TUBELESS felirattal jelölik. A gumiabroncsok futófelülete mintázott. Az aprómintás futófelület jól megfelel általános használatra városban, országúton, autópályán egyaránt. Azonban havas, sáros, latyakos úton a hó, a sár eltömi az apró mintákat, a gumiabroncs tapadása csökken, ezért könnyen megcsúszhat. (23. ábra) Télen lágyabb gumianyagból készül, nagymintás gumiabroncsokat (téli gumi) ajánlatos használni az említett hátrányok miatt. A széles és mély mintázat nehezebben tömít dik el, a kerekek kevésbé hajlamosak a megcsúszásra. A téli gumi (24. ábra) használata azonban száraz, jó útviszonyok mellett nem gazdaságos, mivel gyorsabban kopik. 23. ábra 24. ábra Télen hacsak tehetjük, téli gumival közlekedjünk és még a nagy hideg el tt, szánjunk rá néhány órát, hogy autónkat felkészítsük a télre. A téli gumikat célszer akkor felszereltetni, ha tartósan 7 C o alá süllyed a h mérséklet. Ha napközben sem emelkedik 7 C o fölé huzamosabb ideig a h mérséklet, fel kell tenni a téli abroncsokat. A téli gumik nemcsak hóban, hanem nagy hidegben is jobbak a nyáriaknál, mivel más összetev kb l készülnek. Nyári gumikkal hidegben n a fékút és az autó stabilitása is sokat romlik. Ha a gyárinál szélesebb és alacsonyabb perszámú nyári gumink van, a téli lehet ennél kisebb is. A keskenyebb egy collal kisebb, de nagyobb perszámú és átmér re azonos gumik olcsóbbak. A sebességindexre azonban figyelni kell. A téli guminak is bírnia kell az autó végsebességét. A gumi oldalfalán szerepl Q jelzés 160, a T 190, a H-sebességindex pedig 210 kilométer/órás tempót engedélyez maximálisan. Téli gumi vásárlásakor hasznos felnit is venni az abroncsokhoz, mivel ilyenkor egyszer bb a tárolás és a gumik is kevésbé sérülékenyek. A könny fém felnit nem jó télen használni, mivel a sózás károsítja azokat. Az összkerék-meghajtású járm vek hóláncát a jobb fékhatás miatt szereljük az elüls tengelyre. A hóláncot már a behavazott emelked el tt tegyük fel A gumiabroncsok jelölése A gumiabroncsok oldalfalán különböz jelölések vannak. Általában feltüntetik a gumiabroncs méretét, szerkezetét (R = radiál; - = diagonál); szám kód jelzi az abroncs teherbírását; bet jelzi a megengedett legnagyobb sebességét. (25. ábra) 17

18 Sok esetben jelölik a gumikeresztmetszet magasságának és szélességének arányát is. A gumiabroncs oldalfalán látható méretjelöl számok és bet k jelentése a 25. ábra alatt található. Például: 195/55R15 84V 25. ábra 195 a gumiabroncs (profil) szélessége (mm) 55 viszonyszám (%): a gumiabroncs magasságának és szélességének aránya, ebben az esetben a magasság 55%-a a szélességnek. R gumiabroncs felépítése, a rétegek karkaszon belüli elhelyezkedését jelöli, az R radiált jelent. 15 felni átmér, a keréktárcsa átmér je collban 84 terhelési index, ez az abroncs az egyezményes jelölési rendszer alapján maximum 500 kg-ig terhelhet. A különböz számok különböz terhelést jelentenek. A maximális terhelés kg-ban megadva. V sebességi index: a gumiabroncs egyezményes jelölési rendszerben megadott maximális sebessége > 240 km/ó. A különböz bet k különböz maximális sebességet jelentenek A gumiabroncs mérete A gumiabroncs méretét egységesen, (lásd ábra) szélessége (b) és bels átmér je (kerékpánt-átmér ) (d) alapján adják meg hüvelykben (coll) vagy mm-ben Ügyeljünk a mintaárok mélységére! A gumiabroncs futófelületi mintaárok mélységét természetesen alapos ellen rzésnek ajánlatos alávetni, ugyanis a gumiabroncs számos lényeges tulajdonsága függ ett l. A mintaárok mélysége dönt fontosságú, amelynek a hatósági el írások szerinti legkisebb mérete 1,6 mm lehet. (0,75 m-t meg nem haladó átmér j gumiabroncsok esetén) Aki ennél kisebb mélység mintaárkú gumiabronccsal közlekedik, számolnia kell azzal, hogy baleset esetén a biztosító nem téríti meg a keletkezett kárt A kerekek kiegyensúlyozása Ahol bizonyos alkatrészek egy tengely körül forognak, fellép a kiegyensúlyozatlanság. Kiegyensúlyozatlanságnak a tömeg egyenetlen eloszlását nevezik egy forgó tárgyon. Gépjárm vek esetében ez a gumiabroncsok rázkódásához és a gumiabroncsok, csapágyak valamint egyéb futóm alkatrészek nagyobb mérték kopásához vezet. Ha a gépkocsi kerekei kiegyensúlyozatlanok, akkor nagyobb sebességnél (már km/h!) az els kerekek szitáló, ugráló mozgása miatt a járm nehezen irányítható, a kormánykerék rángat. 18

19 Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek A korszer kerékkiegyensúlyozó gépek segítségével maradéktalanul kiküszöbölhet a kiegyensúlyozatlanság, ami biztonságos, kényelmes menettulajdonságokat biztosít. Ezen okból kifolyólag azt javasolják, hogy minden kerék- illetve gumiabroncscserét követ en a gumiabroncsokat szakemberrel egyensúlyoztassuk ki. A kerekek áthelyezésekor szintén ajánlott a kerekek kiegyensúlyoztatása. Milyen gumiabroncsok szerelhet k fel a személygépkocsi kerekeire? A személygépkocsi valamennyi tengelyén csak azonos szerkezet (diagonál vagy radiál) lehet leg azonos m szaki jellemz vel és mintázattal rendelkez gumiabroncsot lehet felszerelni A gumiabroncsok leveg nyomása A gumiabroncs élettartama és biztonsága alapvet en függ a megfelel leveg nyomástól. A gumiabroncsokban a leveg nyomást mindig indulás el tt ellen rizzük (mérjük), amikor az abroncs még hideg. Meg kell mérni a pótkerék leveg nyomását is. A leveg nyomás ellen rzése és a fúvatás után a szelepsapkát vissza kell tenni a szelepre. Hosszabb út közben az abroncsok felmelegednek, a leveg nyomás a gumiabroncsokban növekszik. Ebben az esetben nem szabad a leveg t kiereszteni, vagyis a leveg nyomást csökkenteni a gumiabroncsokban, mert ha a gumiabroncsok leh lnek, a nyomás ismét az el írt értékre csökken. Az el írt leveg nyomás a gépkocsi gyártója által megadott adatok (használati utasítás) vagy a gépkocsi karosszériáján elhelyezett adattáblák (ajtóoszlop, üzemanyag-betölt fedél, napellenz stb.) vagy a gumiabroncs gyártójának leveg nyomásra vonatkozó adatai. A túl alacsony vagy túl magas leveg nyomás megakadályozza a gumiabroncs futófelületi mintaelemeinek megfelel kapcsolatát az út felületével. Ennek következményei nem csak a túlzott vagy egyenetlen futófelületi kopás, hanem a lényegesen rosszabb tapadás, ami els sorban nagyobb sebességgel vett kanyaroknál vagy nedves útfelület esetén jelenthet veszélyt. A megfelel leveg nyomás; optimális felfekvési felületet, megfelel tapadást, rövidebb fékutat, a vízen-futással szembeni nagyobb tartalékot, jobb menettulajdonságokat és kanyarstabilitást, alacsonyabb gördülési zajt, kisebb gördülési ellenállást és fogyasztást, kisebb alakváltozást és h képz dést, jobb utazási komfortot biztosít. A GUMIABRONCS ALACSONY LEVEG NYOMÁSA BALESETVESZÉLLYEL ÉS ANYAGI KÁRRAL JÁRHAT! A gumiabroncsok kopása A gumiabroncsok a gépkocsi használata során általában egyenletesen, természetes kopással kopnak, így a mintaárok (profil) mélysége csökken. El fordul azonban hogy helytelen leveg nyomásból, a futóm szerkezeti meghibásodásából, a kerekek nem megfelel kiegyensúlyozásából, vezetéstechnikai hibából adódóan, különféle kopások jelennek meg a gumiabroncs felületén. A vezet napi ellen rzéskor észre kell vegye ezeket a kopásokat. 19

20 Az alábbi ábrákon a kopási formákat láthatjuk. A 26. ábra összesítve mutatja a legjellemz bbeket a kopásokról. Ha a gumiabroncsok leveg nyomása az el írásnak megfelel akkor az abroncs nagy felületen fekszik fel a talajon, így a tapadása jó, a teljes futófelület körben, egyenletesen kopik. Túl nagy leveg nyomás (26/a. ábra) esetén a gumiabroncs kis felületen fekszik fel a talajra. Az abroncs tapadása rosszabb a talajon, a futófelület körben középen kopik jobban. Nagyobb nyomás esetén a gumiabroncs nagyon érzékeny az ütésekre. Pattogóssá válik a 26. ábra gépkocsi. 26/b. ábra 26/a. ábra A túl alacsony nyomású abroncs körben, a két szélén er sen kopik. (26/b. ábra) Az el írtnál kisebb leveg nyomás esetén az abroncs rugalmasabb, az út ütéseit jobban felveszi. Az abroncs igénybevétele igen nagy. Ha túl alacsony nyomású gumiabronccsal közlekedünk az els keréken lév alacsony nyomása esetén kormányzási nehézség lép fel, valamint számítsunk az üzemanyagtöbblet fogyasztásával is. A 27. ábrán látható kopási forma az els futóm hibás beállítására utal. A 28. ábrán az un. kagylós kopás a lengéscsillapító elégtelen m ködését jelzi. 27. ábra 28. ábra A járdaszegély mellé álláskor történ durva ütközés a gumiabroncs szerkezetét is és a felnit is súlyosan károsít-(hat)ja, így a gumiabroncs sérülése miatt balesetveszély áll fenn! 5.3 A rugózás A futóm höz szorosan kapcsolódik a gépkocsi rugózása és a lengéscsillapítás. Az utazás kényelme és a menetbiztonság érdekében a kerekeket, ill. a tengelyeket rugózva szerelik a kocsiszekrényhez. A rugó az út egyenetlenségeib l adódó er s lökéseket lágy, csillapított lengésekké alakítja át. (29. ábra) A személygépkocsi rugózására leginkább lap-, csavar- vagy torziós rugót alkalmaznak A lengéscsillapító Feladata a futóm nél fellép lengések hatásos csillapítása, továbbá a lökésszer nagy rugólengések, esetleges felütések megakadályozása 29. ábra 20

21 Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek és ezzel a folyamatos kerék-talaj (útburkolat) kapcsolat biztosítása. A legelterjedtebbek a kett s henger, teleszkóprendszer lengéscsillapítók. Ha a lengéscsillapítók hibásak, akkor a kerekek és az úttest kapcsolata rossz, csökken a menetbiztonság. A hibás lengéscsillapítók a lengéseket nem csillapítják hatásosan, a kerekek ugrálnak az úttesten. Mivel a kerekek és az úttest kapcsolata nem megfelel, csökken az utazás biztonsága és kényelme. A hibás lengéscsillapítók a gumiabroncsok és a kerékfelfüggesztések élettartamát is károsan befolyásolják. A lengéscsillapítók nem megfelel állapotára következtethetünk abból, ha egyenetlen, hullámos útszakaszon a járm hintázómozgást végez, és er sebb lengések keletkeznek, vagy ha, kanyarokban a gépkocsi szokatlanul sodródik. A legegyszer bb ellen rzési mód az, ha az álló személygépkocsit kézzel hintáztatjuk, majd hirtelen elengedjük. Ha a lengés lassan csillapodik, akkor a lengéscsillapító hibás. A lengéscsillapító állapotáról, hatásosságáról pontos képest csak szakm helyben, m szeres ellen rzéssel kapunk. Az ásványolajtermékek a gumiabroncsokra kerülve kedvez tlenül befolyásolják az élettartamot, ezért, ha karbantartáskor vagy egyéb munkálatok során a gumiabroncsra ásványolajtermék (benzin, olaj) került, azt onnan gondosan el kell távolítani! 6. A gépkocsi kormányzása A kormányszerkezett l megkívánjuk, hogy a gépkocsi legyen iránytartó: az elfordított kerekek a kormányzás befejezése után térjenek vissza egyenes irányba, az út egyenetlenségéb l származó ütése ne adódjanak át a kormánykerékre; hibamentesen (biztonságosan) m ködjön. 6.1 Kormányszerkezetek A kerekek kormányzását végz kormányszerkezetet a 30. ábra szemlélteti. Általában régebbi gépkocsikon a csigás, a fogasléces vagy a csavarorsós kormánym veket alkalmazták. A kormánym vet a kormánykerék a kormányoszloppal m ködteti. A kormánym (kormánygép) mozgatja a nyomtávrudakkal a kerekeket. A holtjáték nagysága a két határhelyzet között a kormánykerék elfordulási szögévei mérhet. A holtjáték el írt értéke gépkocsitípusonként eltér, de általában között változik, ami a kormánykerék kerületén mérve kb cm-es elmozdulást jelent. 30. ábra A holtjáték megnövekedését okozhatja (31. ábra) a kormánym ben a kapcsolódó részek, a gömbcsuklók (3), a tengelycsonk csapszegek kopása vagy a szerkezetek lazulása illetve a kormánym (4) hibája is. A hibás kormányberendezést szakm helyben javíttassuk. Hibás kormány-berendezés gépkocsival közlekedni tilos! 31. ábra 21

22 6.2 A kormányszervó A korszer személygépkocsikon a kormányzás megkönnyítésére segédberendezést, ún. kormányszervót alkalmaznak. A kormányzáshoz szükséges er t nagyrészt a kormányszerv fejti ki, a gépkocsivezet csak a szervberendezést vezérli csekély er kifejtései. A kormányszervó nagymértékben megkönnyíti, s t biztonságossá teszi a vezetést. Nem jelent pl. különösebb veszélyt a nagy sebességnél bekövetkez abroncsszakadás sem, mivel a defektes kerék nem rántja ki a kormányt a gépkocsivezet kezéb l, és a gépkocsi sem tér ki a haladási irányból. A személygépkocsik kormányszervója elektromos vagy hidraulikus rendszer. A kormányszervó bármilyen rendszer csak akkor m ködik segíti a kormányzást, ha gépkocsi motorja is m ködik A hidraulikus kormányszervók ellen rzése Az olajszintet a tartályban rendszeresen ellen rizzük a tartályba nyúló olajszintmér pálcával. Az olajszintnek a mér pálca alsó és fels jelzése között kell lennie. Alacsonyabb olajszint esetén a hiányzó olajmennyiséget - szakm helyben - a felölt nyíláson keresztül pótoltatni kell. Csak a gyári el írásoknak megfelel, speciális, ún. hidroolajat szabad a tartályba juttatni, különböz min ség olajok keverése tilos! A kormányszervók hibái Ha a kormányszervó nem m ködik, akkor a gépkocsi kormányzásához a szokottnál jóval nagyobb er kifejtés szükséges. Ha a hidraulikus rendszerben az olajszint megfelel, de az olajnyomás valamilyen hiba miatt megsz nt (pl. szivattyú meghajtó ékszíj elszakadt), de a hidraulika olaj nem folyt el, tovább üzemeltethet a gépkocsi, de csak a legközelebbi javítóm helyig. A hidraulikus rendszer tömítetlensége (pl. a cs vezeték sérülése) esetén az olaj elfolyik. A motort azonnal le kell állítani, különben az olaj nélkül m köd szivattyú rövid id n belül berágódik, tönkremegy. A gépkocsit csak emelve vontatva vagy tréleren szabad szállítani! 7. A fékberendezések A fékberendezések feladata a gépkocsi sebességének csökkentése, megállítása valamint az álló gépkocsi rögzítése. A gépjárm veket üzemi, rögzít - és biztonsági fékezést lehet vé tev fékberendezésekkel kell ellátni. Az üzemifék-berendezést mindig lábbal, a rögzít féket általában kézzel m ködtetjük. Az üzemifék hidraulikus, a rögzít fék mechanikus rendszer ábra Kétkörös hidraulikus fékberendezés 1 fékfolyadéktartály; 2 f fékhenger; 3 els fékkör; 4 els kerék-fékszerkezetek; 5 hátsó fékkör; 6 hátsókerék-fékszerkezetek

23 Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek 7.1 Az üzemifék-berendezés A hidraulikus üzemifék-berendezéseket a biztonság növelése miatt kétkörös kivitel re készítik. A 32. ábra ilyen el l tárcsa-, hátul dob-fékes kerékfékszerkezetekkel kétkörös, hidraulikus fékberendezést mutat, Lényege: mivel a fékhatást két, egymástól független fékkör hozza létre, ha az egyik fékkör meghibásodik, (pl. cs törés) a másik fékkör még hatásosan m ködtethet 3. A fékrendszert különleges folyadékkal un. fékfolyadékkal töltik fel. Fékezéskor a dugattyúk a fékfolyadékot a nyomóterekb l cs vezetékeken keresztül a fékhengerekbe nyomják. A folyadék nyomása a kerékfékhenger-dugattyúkon keresztül a fékbetéteket a féktárcsához, ill. a fékpofákat a fékdob bels falához nyomja. A fékpedál visszaengedésével a fékhatás megsz nik. A hidraulikus fék kerékfék-szerkezetei; (33. ábra) az els kerekeken tárcsafék, míg a hátsó kerekeken általában dobfék található. 33. ábra A 32. ábrán az 1 jel fékfolyadék-tartályban rendszeresen ellen rizni kell a fékfolyadék szintjét. A féktartályba utántöltéskor lehet leg a fékrendszerben lev fékfolyadékkal megegyez t kell tölteni. A járm vezet nek a gépkocsi fékberendezésének m köd képességét naponta, els elindulás el tt ellen rizni kell! Az Otto-motor szívócsövében uralkodó vákuum felhasználható a láber kiegészítésére, így a megnövelt fékez er nagyobb fékhatást eredményez A kétkörös, hidraulikus féket gyakran kombinálják vákuumos fékrásegít vel 4, (34. ábra) amely csak akkor m ködik, ha a motor jár. 5 Ha a fékrásegít valahol tömítetlen a hidraulikus fékberendezés továbbra is üzemképes marad, de a fékpedált nagyobb er vel kell nyomni, hogy megfelel legyen a fékhatás. A fékrásegít motorféküzemben és a motor nagy fordulatszámán fejt ki nagy fékez er t. Motorféküzemben 6 csak a motorral az er átviteli berendezésen keresztül összekapcsolt hajtott kerekek fékez dnek. A motor bels ellenállása révén valósul meg a motorféküzem. Az egyes motortípusok közül a négyütem Diesel-motoros gépkocsik fejtenek ki nagyobb fékhatást motorféküzemben. A fékpedál megnyomásakor közvetlenül még nem m ködnek a kerékfékek munkahengerei, csak minimális késéssel. Ez az un. fékkésedelmi id, amely hidraulikus fékberendezéseknél ~ 0,2 s, légfékeknél ~ 0,6 s. 34. ábra 3 Az egykörös fékberendezéssel szemben ez a legnagyobb el nye. 4 A vákuumos fékrásegít rendeltetése: fékezéskor fokozza a fékez er t, ezért a pedáler kisebb lehet. 5 Ha a motor áll vagy, ha a gépkocsit motorhiba miatt vontatják, a vákuumos fékrásegít nem m ködik. 6 Motorféküzem akkor m ködik, ha a gázpedált teljesen vagy részben visszaengedjük. 23

24 7.1.1 Az üzemi fék (lábfék) ellen rzése A hidraulikus fékberendezés üzemképessége, a rendszer tömítettsége indulás el tt a fékpedál lenyomásával ellen rizhet. A fékberendezés akkor megfelel, ha a fékpedál a teljes pedálút kb. 1/3-áig nyomható be, majd ellenállása szilárd, "felkeményedik" a fék. Ha ett l eltér tapasztalható a fékberendezés m ködése nem kielégít. Hibajelenségek, amelyek esetén TILOS továbbközlekedni vagy szakm helybe kell a gépkocsit vinni: ha a kétkörös hidraulikus fék egyik fékköre nem m ködik, a fékpedál útja nagyobb, a fékút pedig hosszabb lesz. ha a fékpedál ellenállása többszöri lenyomás ellenére nem szilárd, hanem rugalmas, akkor leveg jutott a rendszerbe, amely leveg összenyomható. ha a fékpedál csekély ellenállással teljesen (padlóig) benyomható, akkor a fékfolyadék tömítetlenség miatt elfolyik. ha a fékpedál útja túl hosszú, a teljes pedálút kb. 2/3-áig benyomható, de ellenállása szilárd, akkor nagy a hézag a fékpofák és a fékdob között. ha a fékdobba víz kerül (pl. kocsimosáskor), akkor - lassú menetben - kis er vel fékezzünk addig, amíg a víz el nem párolog, ui. a kerékfékszerkezetbe jutott víz csökkenti a fékhatást. ha a fék felkeményedik", majd fokozatosan beljebb nyomhatóa pedál, akkor a fékfolyadék valahol szivárog. A f fékhengert és a kerékfékhengereket összeköt merev (réz- vagy acél) fékcsöveket és a hajlékony féktöml ket szemrevételezéssel ellen rizhetjük. Ha észrevesszük, hogy valahol kidörzsöl dtek vagy szemmel látható repedés, törés keletkezett rajtuk, akkor azt azonnal cseréltessük ki. Ügyeljünk arra, hogy a fékbetétekre víz, zsír vagy olaj ne kerüljön. Ha fékbetét zsíros vagy olajos, akkor a betétet ki kell cseréltetni. Szakm helyben rendszeresen ellen riztessük a fékberendezést, ill. ha szükséges szabályoztassuk be a fékpofák és a fékdob közötti hézagot. Ha a fékbetétek kopása már nagymérv, akkor azokat ki kell cserélni. A tárcsafék fékbetétjeit ugyancsak rendszeresen kell ellen rizni, és ha vastagságuk már csak kb. 2 mm, akkor a féktuskókat ki kell cserélni. Egyes gépkocsikon a tárcsafék kopását is ellen rz lámpa jelzi. Ha a lámpa kigyullad, a betéteket cseréltetni kell. 7.2 A rögzít fék A gépkocsi rögzít fékje általában a gépkocsi hátsó, egyes típusoknál az els kerekeit fékezi. A rögzít fék felépítése a 35. ábrán látható. A kilincsm vel (2) rögzíthet kézifékkar (1) kiegyenlit -karon és huzalokon (3) keresztül kapcsolódik a fékpofákat mozgató karokhoz A rögzít fék (kézifék) ellen rzése 35. ábra Húzzuk be a kézifékkart, ha elmozdulása csak 3-4 fognyi (kattanásnyi), akkor a beállítása jó. Ha a gépkocsit behúzott kézifékkel indítjuk, és a motor lefullad (a kerekeket nem sikerül megforgatni), akkor a kézifék hatásos. A kéziféket, a kart és a huzalokat id közönként be kell állíttatni. 24