Könczöl Erzsébet. A magyar vállalatok nemzetközivé válása a

Átírás

1 Könczöl Erzsébet A magyar vállalatok nemzetközivé válása a Összefoglaló a kutatócsoport munkájáról TM 76. sz. mőhelytanulmány BCE VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT a A vezetıi összefoglaló a TÁMOP B-09/1/KMR azonosítójú projektje, A nemzetközi gazdasági folyamatok és a hazai üzleti szféra versenyképessége címet viselı alprojektjének kutatási tevékenysége keretében készült.

2 Tartalomjegyzék ABSZTRAKT... 3 ABSTRACT... 3 BEVEZETÉS A KUTATÁSRÓL KUTATÁSI KÉRDÉSEK ÉS MÓDSZERTANI MEGKÖZELÍTÉS AZ ELKÉSZÜLT MŐHELYTANULMÁNYOK A KUTATÁS ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI ALAPJAIRÓL EREDMÉNYEK, MEGÁLLAPÍTÁSOK A MAGYARORSZÁGI EXPORTÁLÓ VÁLLALATOK TELJESÍTMÉNYÉNEK JELLEMZİI - VERSENYKÉPESSÉGI KUTATÁS VÁLLALATOK NEMZETKÖZIESEDÉSE KLASZTEREKBEN A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN ALAPÍTOTT ÉS NEMZETKÖZILEG SIKERESSÉ VÁLT MAGYAR VÁLLALATOK VERSENYKÉPESSÉGE ÖSSZEGZÉS

3 Absztrakt A magyar vállalatok nemzetközivé válása kutatási alprojekt a hazai vállalatok nemzetközivé válásának tényeit, kiváltó tényezıit, valamint annak sikertényezıit kutatta. A kutatás keretében elkészült három mőhelytanulmány eltérı nézıpontból és különbözı módszerekkel vizsgálta a témát. A vezetıi összefoglaló a tanulmányok módszereit és fı eredményeit foglalja össze. Kulcsszavak: vállalatok nemzetközivé válása, exportteljesítmény, klaszter, versenyképesség Abstract Internationalization of Hungarian Companies Subproject of Internationalization of Hungarian Companies focused on the motivating factors, facts and key success factor of the process of becoming international. Three working papers were published in the present phase of the research program reviewing the subject from different aspects and with different methods. The present management summary summarizes the methods and main findings of the three working papers. Key words: internationalization of companies, export performances, clusters, competitiveness 3

4 Bevezetés A magyar vállalatok nemzetközivé válása kutatási alprojekt szakmai célja az volt, hogy hozzájáruljon azoknak a tényezıknek a feltárásához, amelyek domináns szerepet játszottak a nemzetközi piacokra lépett magyar vállalatok fejlıdésében, versenyképességük alakításában. A kutatási cél teljesítését a projektben részt vevı kutatók eltérı nézıpontból és különbözı módszerekkel vizsgálták annak érdekében, hogy a kutatási kérdést minél sokrétőbb megvilágításba helyezzék. A kutatás keretében elkészült három mőhelytanulmány mindegyike alapozó jellegő, sokkal inkább tekinthetı további kutatómunkánk megalapozásának, mint azok összegzésének, lezárásának. Ezért a vezetıi összefoglalónak is fontos része a további kutatási irányok, feladatok megfogalmazása. 4

5 1. A kutatásról 1.1 Kutatási kérdések és módszertani megközelítés A magyar vállalatok nemzetközivé válása kutatási alprojekt szakmai célja az volt, hogy hozzájáruljon azoknak a tényezıknek a feltárásához, amelyek domináns szerepet játszottak a nemzetközi piacokra lépett magyar vállalatok fejlıdésében, versenyképességük alakításában. A fenti szakmai célt az alprojekt résztvevıi eltérı nézıpontból és különbözı módszerekkel vizsgálták annak érdekében, hogy a kutatási kérdést minél sokrétőbb megvilágításba helyezzék. A kutatásoknak azonban van három olyan eleme, amely közös, összekapcsolja az eltérı megközelítést alkalmazó mőhelytanulmányokat: Az alprojekt kutatási témái szorosan kapcsolódnak a versenyképesség fogalmához, tényezıihez, valamint a Versenyképességi Kutató Központ kutatási programjaihoz. A vállalatok nemzetközivé válásának kérdéseit vizsgáló szakmai irányok közül elsısorban az Uppsala modell és a vállalati hálózatok megközelítései adják a kutatások közös szakmai hátterét. Mindhárom tanulmány az empirikus kutatási módszerek alkalmazására épít. 1.2 Az elkészült mőhelytanulmányok Az alprojektben a TÁMOP projekt zárásáig három mőhelytanulmány készült el, de mindegyik esetében további, kapcsolódó kutatások folynak vagy vannak elıkészítés alatt (a további kutatási irányokra az egyes mőhelytanulmányokat bemutató 3. fejezetben térünk ki.) Kazainé Ónodi Annamária: A magyarországi exportáló vállalatok teljesítményének jellemzı - Versenyképességi kutatás 2009 Kocsis Alexandra: Vállalatok nemzetköziesedése klaszterekben Kozma Miklós Könczöl Erzsébet: A rendszerváltás után alapított és nemzetközileg sikeressé vált magyar vállalatok versenyképessége 5

6 2. A kutatás elméleti és módszertani alapjairól Az alprojekt annak a kutatásnak a része, amely a rendszerváltás után alapított és nemzetközileg sikeressé vált hazai vállalatok versenyképességi tényezıit vizsgálja. A kutatás elıfeltételezése, hogy a vállalatok nemzetközi tevékenységének domináns sikertényezıiként azonosítható a multinacionális cégekhez való kapcsolódás (beszállítóvá válás), a felsıvezetık/tulajdonosok szerepe, az infó-kommunikációra alapozott termékek/szolgáltatások valamint a vállalkozói és innovációs hajlandóság. A kutatás jelentıségét az adja, hogy az elméleti kutatások és az empirikus vizsgálatok egyaránt alátámasztják azt a megállapítást, hogy a sikeres magyar vállalatok számára a nemzetközi versenyképesség megkerülhetetlen stratégiai követelmény. Az alprojekt kutatásainak elméleti hátterét tekintve azok fókuszában az Uppsala modell-ként ismertté vált megközelítés áll b. Emellett fontosak a kutatás szempontjából azok a hazai és nemzetközi empirikus kutatások is, amelyek a vállalatok nemzetközivé válását segítı sikertényezıknek c, valamint az azt akadályozó tényezıknek a feltárást célozzák. További releváns aspektusokat adnak a kutatás elméleti hátteréhez: o a vállalati hálózatok modelljei, a hálózatelmélet új irányzatai d a nemzetközivé válás szerepe a versenyképesség alakulásában e a nemzetközivé válás megjelenési formái: klaszterek, stratégiai szövetségek a hálózatok sajátosságai az ellátási lánc mentén o a Born global megközelítés és annak iparági sajátosságai o a vállalatok mérete szerinti elemzések (specialties of entrepreneurial sector, small and mediumsized companies), valamint o a vállalatok nemzetközivé válása és a vállalati teljesítmények közötti összefüggések kutatása. f b Johanson-Vahlne: The Internalization Process of the firm (Journal of International Business 1977/8) és Johanson Vhalne: The Uppsala internationalization process model revisited (Journal of International Business Studies 2009/40) c egyebek mellett Laki Mihály Szalai Júlia:The Puzzle of Success: Hungarian entrepreneurs at the term of the Millennium ( Europe-Asia Studies 2006, vol.58, no..3) és Antalóczy Katalin- Sass Magdolna: Kis és közepes mérető vállalatok nemzetköziesedése Külgazdaság 2011/9-10.) d H. Hakkanson- D. Ford: How should companies interact in business networks? (Journal of Business Research 2002, 55. évf. 2.) e Chikán A. Czakó E.: Versenyben a világgal (Akadémiai Kiadó 2009, II.5 fejezet ) 6

7 3. Eredmények, megállapítások 3.1 A magyarországi exportáló vállalatok teljesítményének jellemzıi - Versenyképességi kutatás 2009 g Propozíció A Versenyképességi felmérés 2009-es adatbázisa lehetıvé tette a különbözı exportteljesítményt nyújtó vállalatok mőködési jellemzık vizsgálatát. A tanulmány abból indul ki, hogy az adatbázis felhasználásával felállíthatóak olyan jellemzı vállalati csoportok, klaszterek, amelyekben az oda sorolt vállalatok exportsikerei azonos tényezıcsoportokra vezethetıek vissza. Módszerek A tanulmány a Versenyképességi kutatás 2009-es kérdıíves felmérési adatbázisának elemzésére épült. A felmérés során 317 vállalattól sikerült értékelhetı kérdıívet szerezni, amely kérdıív felsıvezetıi, marketing, termelés, pénzügy területre vonatkozó részekbıl állt. A szerzı bemutatja a minta vállalatainak exportteljesítményét, azok jellemzıit a vállalatok mérete és tulajdonosi szerkezet szerint. Áttekinti az exportteljesítmények változásának idıbeli tendenciáit 2005 és 2009 között, ennek során a pénzügyi adatokat és a vállalatok szubjektív értékelését egyaránt figyelembe veszi. A szerzı kutatása során egy újszerő megközelítést alkalmazott: a vállalatok exportteljesítménye (exportértékesítés volumene, aránya, exportárbevétel változása, jövedelmezıség) alapján képezett vállalati klasztereket, majd elemezte az így kialakított klasztereket egyéb vállalati jellemzık (méret, tulajdonosi szerkezet, fı tevékenységi terület) szerint. Megállapítások A klaszterelemzés három jól elkülöníthetı csoportot eredményezett. A jelentıs exporthányaddal és folyamatos exportvolumen növekedéssel jellemezhetı stabil növekvı vállalatok. Bár a teljes vállalati mintaszámnak csak a 19%-át jelentették, a vállalati minta 2008-as teljes exportárbevételének 63%-át ık adták. A különbözı vállalati önértékelések is egyértelmően alátámasztották, hogy ez a vállaltcsoport a legsikeresebb az g A 3.1 pont Kazainé Ónódi Annamária mőhelytanulmányának fı megállapításait összegzi, esetenként annak szó szerinti átvételével. 7

8 exporttevékenység területén és 2008 között exportpiaci forgalmukat növekvınek jellemezték, amely növekedést 68%-ban a pénzügyi adatok is alátámasztották ben alapvetıen növekedési és támadó stratégia jellemezte ıket, ugyanakkor 2008-ban a stabilitási stratégia vált dominánssá. A válság hatása a 2008-as pénzügyi adatokban már jelentkezett, egyharmaduk 2009-ben már védekezı stratégiát alkalmaz, és rájuk volt a legjellemzıbb az az állítás, hogy nem ismerik az elkövetkezendı két év várható piaci lehetıségeit. A vállalatok mőködési jellemzıit vizsgálva mőködési kiválósággal jellemezhetjük e vállalatcsoportot: a többi vállalattal összehasonlítva az exportpiaci megjelenésük kiugróan jó önértékelést kapott, ezzel összhangban ık rendelkeztek a legmagasabb szakmai felkészültséggel az exporttevékenységhez, illetve a legtöbb információval az exportpiacokról. Az exportpiaci sikerek értékeléséhez viszont érdemes tudni, hogy e vállalatcsoporton belül a vállalatok 55%-ánál a tulajdonosok szerepeltek a vevık között, és 2008-ban a tulajdonosok vagy különbözı érdekeltségek részesedése az összárbevételbıl átlagosan 57,7% volt. Érdemes kiemelni, hogy az exportüzletek legfontosabb sikertényezıjének a gyors és rugalmas szállítást tekintették és csak ezt követte a kapcsolatok megléte. A vállalatcsoport kiváló mőködési jellemzıi alátámasztották a sikeres exportpiaci megjelenést, ugyanakkor néhány gyenge pontra érdemes odafigyelni. Vállalati önértékelés alapján a leginkább fejlesztendı területnek a költséggazdálkodást tekintik, a legnagyobb veszélyt a világpiaci tendenciáknak való kitettségük jelenti A második csoportot a kiugróknak elnevezett vállalatcsoport jelentette. Általánosságban önmagukat az iparáguk meghatározó szereplıjének tekintették, 50%-uk úgy gondolta, hogy képes hatást gyakorolni az ellátási láncuk többi szereplıjére. Az exportrészesedésük ugyanakkor nagyon alacsony volt, az összexportvolumennek csupán 1,5%-át adták. Mőködési jellemzıiket vizsgálva mőködési kiválósággal jellemezhetjük ıket is, több esetben a vállalati önértékelésük még a stabil növekvı vállalatok önértékelésénél is jobb volt. A vállalati jövedelmezıség és költséggazdálkodás tekintetében felülmúlták a többi vállalatot. Két olyan tényezıt érdemes kiemelni, amelyben a kiugrók önértékelése nem érte el a nem exportáló vállalatok átlagát sem: a vevıi igényekre történı hatékony reagálás és a versenytársak lépéseire történı gyors válaszadás. A kiugrók leggyengébb pontja egyértelmően az exportpiacokon való megfelelés volt, s ezzel összhangban a leginkább fejlesztendı területnek az értékesítést tekintették. Habár mőködési kiválóság jellemzi ezeket a vállalatokat, érdemes odafigyelni arra, hogy hiába jók a költséggazdálkodás területén, a versenyképes árakat mindenki a legkevésbé befolyásoló tényezınek tekintette 8

9 a sikeres exportügyletek tekintetében. Véleményük szerint az exportüzletek sikerének legfontosabb tényezıi a meglévı kapcsolatok. A vállalat jövıbeli kilátásait tekintve ık a legoptimistábbak ben is még 36%-uk növekedési stratégiát alkalmazott. Elsısorban a belföldi piacokra koncentrálnak, az exporttevékenység területén jelentıs hátránnyal rendelkeznek a stabil növekvı vállalatokhoz képest. Kérdés hogy akarnak-e illetve képesek-e ezen változtatni a jövıben. A harmadik csoport, a stagnálók tekinthetık a legheterogénabb csoportnak. E vállalatcsoporton belül voltak jelentıs exportrészesedéssel és jelentıs exportpiaci tapasztalatokkal rendelkezı vállalatok, ugyanakkor a részesedésük az összexport volumenbıl csupán 6,7%. Tevékenységüket a stagnálás, s gyakran a hanyatlás jellemezte ban a többségük visszahúzódó vagy védekezı stratégiát követett. Beruházásaikat az elmúlt években visszafogták. A stagnáló vállalatok önértékelése a vevıi értékteremtés, a versenytársak lépéseire történı reagálás, a versenytársak magatartásának követése, a vállalat versenyelınyeinek kihasználása szempontjából alulmaradt a nem exportáló vállalatok átlagánál is. Jövedelmezıségük és piaci részesedésük iparági átlag alatt volt az önértékelésük szerint. Kérdés az, hogy ezen a negatív tendencián képesek-e változtatni a jövıben. A hálózatosodás jellemzıi A kutatási alprogram egyik alapkérdéséhez, a hálózatosodás szerepéhez kapcsolódóan a mőhelytanulmány az alábbi fı megállapításokat teszi: A stratégiai szövetségek aránya a három vizsgált klaszterben megközelítıleg azonos volt (25-27%,) és jelentısen meghaladták a nem exportáló vállalatoknál tapasztalt 10,6%-os arányt. A kiugrók mindhárom stratégiai szövetségüket közvetlen vagy potenciális versenytársukkal kötötték marketing-értékesítés vagy/és beszerzés-logisztika területén. A stabil növekvı vállalatok is kötöttek stratégiai szövetségeket marketing-értékesítés és beszerzés-logisztikai területeken, ugyanakkor ık a legnagyobb arányban a beszállítóikkal kötöttek, illetve egy-egy stratégiai szövetség létesült a vállalat vevıivel illetve versenytársaival. A stabil növekvı vállalatok tartották a legfontosabbnak a stratégiai szövetségeket a vállalati stratégia megvalósítása szempontjából, de mindhárom vállalatcsoportban a legfontosabbnak tartott hosszú távú értékesítési kapcsolat és hosszú távú beszállítói kapcsolat után következett. 9

10 Az exportáló vállalatok 42,6%-a nyilatkozott úgy, hogy képes hatást gyakorolni az ellátási láncuk többi szereplıjére. A nem exportáló vállalatoknál ez az arány csupán 21,7%. Az exportáló vállalatokon belül a kiugrók 50%-a, a stabil növekvık 47,4%-a, míg a stagnálók csupán 36,8%-a tekintett magára úgy, mint aki befolyással rendelkezik az ellátási lánc többi szereplıjére. Továbbfejlesztési irányok Az exportáló vállalatok teljesítményét befolyásoló tényezık vizsgálata különös tekintettel a hálózatosodás jellemzıire az ellátási lánc mentén interjúk és további adatbázisok feldolgozásával. 3.2 Vállalatok nemzetköziesedése klaszterekben h Propozíció A tanulmány ahhoz az elıfeltételezéshez kapcsolódik, hogy a nemzetközileg sikeressé vált hazai vállalatok fejlıdésében domináns szerepet játszik a vállalatok multinacionális cégekhez való kapcsolódása (leginkább a beszállítóvá váláson keresztül). A szakirodalom alapján a sikeres nemzetközi tevékenységet meghatározhatja a kis- és középvállalkozások közötti hálózatosodás, klaszteresedettség szintje is. Ebben a tanulmányban a két témát összekapcsolva arra a kérdésre fókuszálunk, hogy milyen szerepe lehet a hazai klaszterekben jelen lévı multinacionális vállalatoknak a klasztertag kkv-k külföldi piacokon való könnyebb, sikeresebb megjelenésé? A feltételezésünk az, hogy az általánosságban véve alacsony üzleti- és pénzügyi ismeretekkel, menedzsment tudással rendelkezı klasztertag kkv-k a fejlett, magas technológiai szintet és tıkeerıt képviselı multinacionális vállalatokkal a klaszterben való együttmőködés során elınyösebb helyzetbe kerülnek, és nagyobb esélyük van a multi beszállítójává válni, esetleg késıbb ennek köszönhetıen saját termékkel kikerülni a világpiacra, mintha ezt a klaszteren kívül próbálnák megtenni. Tehát a multinacionális vállalatok pozitív szerepet töltenek be a klasztertag kkv-k exportpiacokra való közvetett vagy közvetlen kikerülésében. h A 3.2 pont Kocsis Alexandra mőhelytanulmányának fı megállapításait összegzi, esetenként annak szó szerinti átvételével. 10

11 Módszerek A kutatásban a szakirodalom-feldolgozás mellett kvalitatív módszertant alkalmaztunk. A multinacionális vállalatok és kkv-k klaszterbeli együttmőködésének vizsgálatakor azokat a hazai akkreditált, innovációs klasztereket vizsgáltuk, amelyekben jelen van multinacionális vállalat leányvállalata is. Az interjúk idıpontjában (2010) az akkori 18 hazai akkreditált klaszter közül négy esetében találtunk multinacionális vállalatot a klaszterben, ezek közül három klasztert vizsgáltunk mélyebben. Iparági megoszlásukat tekintve két klaszter az informatikai, egy a csomagolástechnikai ágazatban mőködik. Strukturált interjúkat folytattunk le a vizsgált klaszterek menedzsmentjével, a multinacionális vállalatokat képviselıkkel, kis- és közepes mérető klaszter tagvállalatokkal és az állami szféra oldaláról a Pólus Program Iroda képviselıivel. Megállapítások Az interjúk tapasztalatai alapján a multinacionális vállalatok elsısorban piaci lehetıséget keresnek a hazai kkv-kban, a kisvállalatok felıl érkezı ötletek és tudás megszerzésére törekednek, ami általános formában a kkv-k ötleteinek megvásárlását, vagy részfejlesztések kiszervezését, esetleg az egész cég felvásárlását jelentik. A technológiai tovagyőrőzı hatást nem lehetett egyértelmően megragadni a vizsgált klaszterekben. Az interjúalanyok megerısítették, hogy azzal, hogy multinacionális vállalat is részt vesz a klaszterben, a kkv-k a multik mőködésének figyelemmel kísérése során tudatába kerülnek az adott iparágat meghatározó globális tendenciáknak, irányvonalaknak, és naprakész információik vannak a multi anyavállalatának kutatási csapásirányairól. Így a kisvállalatok olyan fejlesztéseken dolgozhatnak, amelyekre várhatóan lesz piaci kereslet, akár kiegészítı termékeket is gyárthatnak a multinak, illetve ezeknek az irányvonalaknak az ismerete további ötletelésre, gondolatokra adhat lehetıséget, amely késıbb hazai projektté is generálódhat. A multinacionális vállalatok innovációban betöltött szerepe tehát leginkább a globális trendek illetve a sztenderdek klaszterbeli elterjesztésében bizonyult relevánsnak. Ezzel megerısítést nyert az a feltételezésünk, hogy a klaszterben való mőködés elınyös a kkv-k számára a multi felıl érkezı információ- és tudásáramlás szempontjából. Az interjúk alapján a klaszterekben a multi-kkv viszony fejlesztésében rendkívül fontos szerepe van egy professzionális és kezdeményezı klasztermenedzsment szervezetnek, amely képes érdekeltté tenni a feleket a kölcsönösen elınyös együttmőködésben. 11

12 A kutatási eredményeink megerısítik, hogy a multinacionális vállalatoknak egyelıre nincs meghatározó szerepe, hatása a hazai klaszterek fejlıdésében. A szereplık többsége egyelıre nem érzékeli, hogy a klaszterben lévı multinacionális vállalatok elısegítenék a külföldi piacokon való könnyebb megjelenést vagy a klaszter mint együttmőködési platform elısegítené a kkv-k szempontjából meghatározó üzleti megrendeléseket. Továbbfejlesztési irányok További kutatás alapját jelentheti a téma vállalati adatokon keresztüli vizsgálata, azaz annak vizsgálata, hogy exportképesebbek-e azok a hazai vállalatok, amelyek klaszterben mőködnek, a hozzájuk nagyon hasonló azon vállalatokhoz képest, amelyek nem tagjai egyetlen klaszternek sem. 3.3 A rendszerváltás után alapított és nemzetközileg sikeressé vált magyar vállalatok versenyképessége Propozíciók A kutatás az alábbi négy propozícióra épített: - A multinacionális cégekhez való kapcsolódás (beszállítóvá válás) segíti a magyar kisvállalatok nemzetközivé válását, elsısorban a nemzetközi elvárások érvényesítésén, és az üzleti kultúra közvetítésén keresztül. - A felsıvezetık/tulajdonosok személyisége, aktív szerepe segíti a magyar kisvállalatok nemzetközivé válását, elsısorban a kockázatvállalási hajlandóságon, a stratégiai szemléleten és a nemzeti öntudaton keresztül. - A sokszereplıs, globális iparágakban való szerepvállalás segíti a magyar kisvállalatok nemzetközivé válását, elsısorban a versenytényezık sokrétőségén és földrajzi elhelyezkedés kulturális sajátosságai révén. - A vállalkozói és innovációs hajlandóság magas foka segíti a magyar kisvállalatok nemzetközivé válását, elsısorban a tudásintenzív tevékenységek esetében, proaktív értékesítési megközelítés segítségével. 12

13 Módszerek Az elemzési módszer lényege - a vonatkozó nemzetközi szakirodalom feldolgozása mellett - esettanulmányok készítése, majd az esettanulmányok során győjtött információk tartalomelemzése többféle kódolási technika alkalmazásával. A kapott eredményeket a szakirodalomban található hasonló kutatások eredményeivel összevetve kell majd értékelni. Az adatgyőjtés során elsıdleges forrás a kiválasztott cégek felsıvezetıivel/tulajdonosaival készített félig strukturált mélyinterjúk, kiegészítve a hozzáférhetı céges dokumentumokból nyerhetı információkkal. Megállapítások A kutatás elsı szakaszában 3 cégnél 3 tulajdonos-vezetıvel összesen 6 mélyinterjú készült. Közülük a mőhelytanulmány két vállalatnál készült interjúk szerkesztett szövegét tartalmazza. További interjúk szervezése további cégeknél folyamatban van. 4. Összegzés Az alprojekt kutatásai a hazai vállalatok nemzetközivé válásának tényeit, kiváltó tényezıit, valamint annak sikertényezıit kutatta. Az elméleti háttér és a hazai, valamint a nemzetközi szakirodalomban publikált empirikus kutatás eredményeit alapul véve három nézıpontból szándékozott eredményeivel hozzájárulni a kérdéskör vizsgálatához: kérdıíves vállalati felmérés adataira építve elemezni az exportáló vállalatok jellemzıit, statisztikailag is értékelhetı klasztereket alakítva közöttük, strukturált mélyinterjúk alapján feltárni a hazai vállalatok nemzetközivé válásának sajátos mintázatait, valamint egy hálózatosodási forma, a klaszterek esetében elemezni a nemzetközivé válás egyes tényezıit. Az eddigi eredmények, valamint az egyes kutatási témákban tervezett további vizsgálatok gazdagíthatják a vállalatok nemzetközivé válásáról eddig publikált ismerteket, esttanulmányok formájában segíthetik az egyetemi oktatást, s a sikertörténetek publikálása útján mintákat adhatnak a vállalatok, fıként a kis- és középvállalatok számára is. 13

14 Jelen tanulmány a VERSENYKÉPESSÉG KUTATÁS MŐHELYTANULMÁNYSOROZAT kötetét képezi. BCE Versenyképesség Kutató Központ Kiadásért felelıs: Chikán Attila igazgató ISNN