Új kihívások az innovációban: szervezeti innovációk és versenyképesség

Átírás

1 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi, regionális és makrogazdasági hatásainak komplex vizsgálata és modellezése - TÁMOP A 11/1/KONV Új kihívások az innovációban: szervezeti innovációk és versenyképesség Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest, Magyarország Január 23. Versenyképesség és innováció a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások körében Dr. Deutsch Nikolett, adjunktus Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar Gazdálkodástudományi Intézet

2 Miért is kellene vizsgálni a kisvállalatok? 1.KKV-k jelentősége Legnagyobb számban előforduló cégek Foglalkoztatásban betöltött szerep 2002 óta az összes foglalkoztatott 72-74%-a dolgozott a KKV-szektorban Hozzáadott érték a válság ellenére sem csökkent 2.Versenyképességi kutatás főbb indokai Korlátozott ismeretek a növekedés és versenyképesség vonatkozásában Korlátozott ismeretek a cégek megszűnésére vonatkozóan Korlátozott ismeretek a KKV-szektorban a versenyképesség megítéléséről

3 Hazai mkkv szektor időbeni változás Létszám-kategóriák fő fő fő fő fő fő és felette Vállalkozás összesen Foglalkoztatottak száma Kkv foglalkoztatottak száma Átlagos vállalatméret 4,33 4,06 4,07 4,08 4,00 4,08 4,22 4,17 3,93 3,89 3,90 Átlagos Kkv méret 3,07 2,91 2,97 2,97 2,92 2,99 3,09 3,06 2,92 2,88 2,87 Átlagos nagyvállalat méret 781,07 797,61 811,06 830,87 827,92 826,65 841,99 817,61 797,70 808,49 824,28

4 Hazai mkkv szektor- EU összehasonlítás 2013-es adatok alapján (SBA factsheet)

5 Magyar mkkv szektor nemzetközi összehasonlítás Jelentős számú vállalat/vállalkozás elaprózódott vállalati struktúra Mikrovállalatok magas aránya, Az elaprózodottság növekedése időben között eltűnt a nagyvállalatok 20% a középvállalatok 14% A magyara nagyobb méretű kisvállalatok (20-49 alkalmazott) 8% MKKV- k teljesítménye jelentősen elmarad a nagyvállalatokétól összehasonlítva az EU országokkal Mkkv szektor 2013-ban pontosan ugyanannyi embert alkalmazott, mint 2000-ben Hazai MKKV szektor problémáit nem a válság generálja, látszólag az EU csatlakozás előnyeit sem használták ki (az EU átlag 2,7-szeresét kitevő hazai gazdasági támogatás ellenére)

6 Versenyképesség vizsgálata Versenyképességi vizsgálatok fókuszai: Országok, régiók versenyképessége Versenyképességi modellek túlnyomó része a nagyvállalatokra fókuszál KKV-k, MKKV-k sajátosságainak beépítése korlátozott eltérnek innováció, stratégia, menedzsment, stb tekintetében Általában helyi, regionális piaci jelenlét Erőforrásokhoz való korlátozott hozzáférés Hazai kutatási előzmények: BCE kutatások fókuszban a közép- és nagyvállalatok PTE- kutatás Kadocsa (2006, 2012): EU csatlakozás hatásai a hazai KKV-szektorra Márkus et al (2008): A dél-dunántúli kisvállalatok versenyképességi aspektusai Kállay (2012): KKV-szektor történeti fejlődése Némethné (2009): KKV versenyképessége

7 Versenyképesség meghatározás Egy komplex meghatározás A fizikai, a humán tőke, a finanszírozás, az együttműködés, a kínált termék, az adminisztratív rutinok, a versenystratégia, az alkalmazott technológia, az értékesítési mód (marketing) és a nemzetköziesedés és az online (WEB) megjelenés olyan kompetenciái, amelyek lehetővé teszik a vállalat számára, hogy hatékonyan versenyezzen más vállalatokkal és olyan termékeket/szolgáltatásokat nyújtson, amelyet a fogyasztók magasra értékelnek. A vállalat nem az egyes versenyképességi tényezők halmaza, hanem komplex egysége az egyes tényezők egymáshoz illeszkedése a versenyképesség fontos tényezője Fontos, hogy ezeket a tényezőket ne egymástól függetlenül, izoláltan elemezzük, hanem a rendszer egészében szemléljük.

8 A koncepcionális modell

9 A modelltől a mérésig 55 változó A változók jelentős része RBV-elmélet szerint az adott erőforrás, kompetencia állapotát fejezik ki szakirodalom támasztja alá A VRIO elvnek - értékesség, egyediség, költséges helyettesítés, szervezeti illeszkedés - megfelelően értékelni ebből EGYEDISÉGET MÉRTÜK A változók egy másik csoportját képezik a időszakban változást mutató, jórészt, innovációs jellegű indikátorok. Pénzügyi változókból képzett faktorok problematikus a versenyképesség mutatói és a pénzügyi mutatók, faktorok közötti gyenge kapcsolat (9 ilyen faktor került beépítésre) Különleges változók, amelyek maguk is egyedi módon kerültek kialakításra: a változók a cég tevékenységbeli diverzifikációját NÖVSTRAT, a csőd bekövetkezési valószínűségét mérő Csődindex és az Online jelenlét a honlap technikai jellemzőit, a szolgáltatásokat és a tartalmát mérő változók külön került felmérésre

10 A modell alkotó elemei, a tíz pillér HUMÁN TŐKE Felsőfokú végzettségűek száma és aránya Az alkalmazottakkal kapcsolatban felmerült problémák Továbbképzés Ösztönzési rendszer működtetése, A válaszadó vezető vállalkozói képességei Egyediség: Kiváló vezetés és magas motiváltságú alkalmazottak Vevői szállítói alkupozíció pénzügyi faktor FINANSZÍROZÁS, PÉNZÜGYI MENEDZSMENT Pénzügyi mutatók használata a cégnél Külső forráshoz jutás: Tőkebefektetési hajlandóság, bankhitel, pályázat Likviditás, pénzügyi faktor Készletgazdálkodás, pénzügyi faktor

11 A modell alkotó elemei EGYÜTTMŰKÖDÉS Gazdasági együttműködés fajtái A fejlődést elősegítő külső segítség mértéke Együttműködés ideje a cég alapításához képest, 4 kategória Hosszú távú stabil beszállítói, vevői kapcsolatok egyedisége és az egyedi stratégiai partnerek maximális értéke tőkeáttétel, pénzügyi faktor TERMÉK ÉS TERMÉKINNOVÁCIÓ A vállalkozás értékesítésének földrajzi területei Magyarországon Célpiac alakulása a következő öt évben Termék innováció Termék/szolgáltatás bevezetésével vagy javításával kapcsolatos tevékenységek Az új termék szolgáltatás nagyjából a nettó árbevételbeli aránya Termék, szolgáltatás egyedisége, gyors reagálás a vevői igényekre és a folyamatos innováció maximális értéke Beruházás, pénzügyi faktor

12 A modell alkotó elemei DÖNTÉSHOZATAL, SZERVEZET, ADMNISZTRATÍV RUTINOK Összes információforrás használata Információ megosztás Konzultáció a döntéshozatal során Adminisztratív rutinok, tudásmegosztás Környezeti beruházás és minőségirányítás Fejlett termelésirányítási, minőségbiztosítási rendszer léte, egyedisége Működési menedzsment, pénzügyi faktor VERSENY ÉS VERSENYSTRATÉGIA A vállalkozás jellemező stratégiai iránya (védekezés, proaktivitás) Üzletágak száma A cég piaci versenyének jellemző szintje A verseny intenzitása Kiváló hosszú távú proaktív stratégia egyedisége

13 A modell alkotó elemei TECHNOLÓGIAI, IKT A vállalkozás technológiájának szintje hazai viszonylatban A Technológia kora és a technológiai innováció Alkalmazott technológia fejlettsége, modernsége, Találmány, licenc, know-how birtoklás egyedisége maximális érték Innovativitás, pénzügyi faktor MARKETING, Termék egyediség kategóriái, marketing Legfontosabb termék árszínvonala Értékesítési csatornák szofisztikáltsága Alkalmazott marketingkommunikációs eszközök Marketing innováció Marketing módszerek egyedisége Marketing, pénzügyi faktor

14 A modell alkotó elemei NEMZETKÖZIESEDÉS Külföldi vevők száma Export árbevételbeli részesedése intenzitása Az idegen nyelveket a különböző szinteken beszélők és a beszélt nyelvek fajtájának a kombinációja Kiváló elhelyezkedés egyedisége Eladósodottság, pénzügyi faktor ONLINE JELENLÉT Honlap technikai jellemzők Honlap szolgáltatások Honlap tartalom IKT eszközök alkalmazása IKT egyedisége,

15 Empirikus kutatás Adatfelvétel 2013 március-június a TÁMOP A 11/1/KONV keretén belül Alapvetően a legalább 4 alkalmazottal rendelkező kkv felmérése Országos adatfelvétel, rétegzetten reprezentatív iparág, méret, NUTS2 regionális szinten 950-es elemű minta, 799-as végső minta Létszámkategóriák (fő) 2012-ben Magyarországon működő vállalkozások Vállalkozások a kiinduló mintában Vállalkozások a végső mintában száma aránya száma aránya száma aránya ,3% ,6% ,4% ,9% ,5% ,1% ,7% ,8% ,6% ,3% 732 7,4% ,5% ,8% 476 4,8% 83 10,4% Összesen ,0% ,0% ,0%

16 A versenyképességi pontok kalkulálása számos újdonság 1. Az egyes pillér értékek kalkulálása: a pilléreket alkotó változók normalizált értékeinek átlagolása normalizálás: 0-1 érték közé igazítás 2. A pillérék átlagának kiegyenlítése marginális hatások kiegyenlítése 3. A szűk keresztmetszetek miatti büntetés pontok kalkulálása (Acs and Szerb 2009). A versenyképességet alkotó tíz pillér összefügg egymással, ha ezek között egyensúlytalanság van kiugróan alacsony érték található akkor az negatív hatással lesz a versenyképesség egészére. Ezért az eredeti értékeket igazítani kell, hogy ezt figyelembe vegyük. A viszonyítási alap minden cégnél a tíz pillér legalacsonyabb értéke, az ennél magasabb értékeket alacsonyabbra igazítjuk egy exponenciális büntetőfüggvény segítségével. Minél nagyobbak a különbségek, annál nagyobb lesz a büntetés mértéke. 4. A versenyképességi pontok az igazított pillér értékek összege lesz potenciális maximum A versenyképesség úgy javítható a leginkább, ha a leggyengébb ponton (pillért) javítunk, hiszen az pozitívan hat az összes többi pillérre és ezen keresztül a versenyképességre is.

17 Versenyképességi pontok eloszlása Átlagos versenyképességi pont (súlyozott): 3,35, A medián 3,19. A leggyengébb cég 0,90 A legjobb cég 7,56

18 Versenyképesség vizsgálata következtetései Az összkép nem túl kedvező, pedig a benchmarkok a magyar legjobb gyakorlatokat követik Néhány kiragadott problematikus terület: Nyelvet egyáltalán nem beszél a cégek 40,5% Továbbképzést egyáltalán nem valósított meg az elmúlt két évben a cégek 57,8% Külső finanszírozást nem kap, tőkét nem hajlandó beengedni a cégek 52,2% Semmilyen típusú együttműködésben nem vesz részt a cégek 54% Termék/technológiai innovációt bevezetett 16,9% (!) Marketing innovációt bevezetett 4,2% (!) Sem újdonság sem innováció a cégek 33,2% Nagymértékű versennyel néz szembe a cégek 41,9% Semmilyen marketingkommunikációt nem végez a cégek 31,5% Nincsen honlapja 49,5%

19 Innováció és az MKKV szektor Radikális és szakító innovációk tekintetében kiemelt szerepe van az új piaci belépőknek, KKV-szektornak Országos, regionális, KKV versenyképesség szempontjából is fontos annak vizsgálata: Képesek-e lépést tartani a technológiai fejlődéssel? Képesek-e egyediek lenni? Képesek-e tudásukat fejleszteni, tudástranszferben részt venni? Versenyképességi modellben innovativitás figyelembe vétele az egyes dimenziókon belül (?)

20 Termék és szolgáltatás innováció jellemzői 88,7% egyáltalán NEM végzett ilyen tevékenységet, 23 vállalatnál tapasztalható új termék nagyon intenzív bevezetése Az új termék/szolgáltatás bevezetésének köszönhető árbevétel 75 cégnél haladta meg a teljes árbevétel 25%-át Termék egyediségét, a folyamatos innovációt és a vevői igényekre való gyors reagálást figyelembe véve a vállalatok összesen 13,4%-a sorolható a többi versenytárshoz hasonló, vagy attól kismértékben eltérő kategóriába

21 Marketing innováció jellemzői Termék, ár, csatorna, promóció, marketing módszerek egyedisége alapján 96,8% egyáltalán NEM végzett ilyen tevékenységet

22 Együttműködések tekintetében Megkérdezettek: 8%-a gondolja úgy, hogy a versenytársakhoz viszonyítva teljesen új, egyedi stratégiai kapcsolatokkal rendelkezik 11%-a szerint beszállítói és vevői kapcsolataik a piacon teljesen egyedinek tekinthetők 4%-a szerint stratégiai partnerségeik és vevői, beszállítói kapcsolataik EGYARÁNT EGYEDIEK A PIACON

23 Továbbképzések, szervezeti tanulás Házon belüli tréning, Külső tréning, Munkaköri rotáció segítségével 74,7%-nál munkavállalók nem vettek részt külső tréingen 79,6%-nál belső tréningen 92,9% egyáltalán nem alkalmaz belső rotációt

24 Technológia, IKT szempontjai Alkalmazott technológia tekintetében a megkérdezettek 78,2%-a hazai iparági szinten átlagosnak vallja magát. Technológiai egyediségben is visszatükröződik

25 Klaszterek és az innovativitás szempontjai Pillér (átlagosra igazított) Átlag/ összesen Humán tőke 0,640 0,510 0,578 0,432 0,455 0,391 0,378 0,347 0,450 Finanszírozás 0,610 0,422 0,386 0,398 0,623 0,416 0,366 0,386 0,450 Együttműködés 0,601 0,440 0,453 0,516 0,383 0,322 0,301 0,268 0,450 Termék és termékinnováció 0,609 0,650 0,540 0,550 0,413 0,437 0,318 0,288 0,450 Adminisztratív rutin 0,642 0,371 0,520 0,476 0,449 0,279 0,274 0,296 0,450 Versenystratégia 0,637 0,655 0,458 0,542 0,402 0,516 0,314 0,243 0,450 Technológia 0,619 0,607 0,410 0,708 0,402 0,392 0,371 0,381 0,450 Marketing 0,607 0,618 0,616 0,492 0,444 0,419 0,377 0,281 0,450 Nemzetköziesedés 0,660 0,410 0,541 0,444 0,409 0,354 0,310 0,296 0,450 Online jelenlét IKT 0,736 0,733 0,570 0,313 0,502 0,203 0,624 0,140 0,450 Átlag versenyképességi pont 6,01 5,01 4,68 4,47 4,21 3,43 3,38 2,67 3,79 Összesen (súlyozatlan) Összesen (súlyozott) Összesen (súlyozott százalék) 4,71% 7,57% 9,37% 9,24% 14,61% 19,53% 11,08% 23,89% 100,00%

26 A versenyképességi pontok és az innovációs mutatók korrelációja Termékinnováció Versenyképességi pont Továbbképzési formák Hosszú távú együttműködések Termék innováció Technológia kora és a technológia innováció Marketing innováció Versenyképességi pont Továbbképzési formák Hosszú távú együttműködések Technológia kora és a technológia innováció Marketing innováció 1 0,20** 0,587** 0,405** 0,231** 0,158** 1 0,140** 0,150** 0,137** 0,06 1 0,119** 0,12-0,089** 1 0,093** 0,120** 1 0,183** 1

27 Következtetések, javaslatok Egyedi céges javaslatok megfogalmazása Versenyképességi elméletek továbbfejlesztése Problematikus területek Pénzügyi problémák, de a nyelvtudás a továbbképzés együttműködés innováció

28 Köszönöm a figyelmet!