I. Vállalati versenyképesség II. Versenyképesség és klaszter

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. Vállalati versenyképesség II. Versenyképesség és klaszter"

Csaba Balázs
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 I. Vállalati versenyképesség II. Versenyképesség és klaszter PBKIK DDRIÜ: Első magyar akkreditált klasztermenedzser tréning Dr. Jarjabka Ákos Ph.D. PTE KTK GTI, Vez Szerv Tsz

2 BEMUTATKOZÁS Munkahely: 1996 tól PTE KTK, GTI, Vezetési és Szervezési Tanszék, egyetemi docens Státuszok: KTK Alap- és Mesterképzési igazgatóhelyettese KTK Kari Tanácsának tagja KTK levelező Mesterképzésének programvezetője Szakmai tisztségek: MTA köztestületének tagja (Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottság) MTA PAB IX. sz. Gazdaság-és Jogtudományok Szakbizottság titkára, a Marketing és Menedzsment Munkabizottságának elnöke A Pénzügyminisztérium szakmai szakértői és vizsgaelnöki névjegyzékének tagja Magyar Projektmenedzser Szövetség (PMSZ) tagja PTE Pályázati Menedzsment Nonprofit Kft. Felügyelő bizottságának elnöke Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszter, Kreatív inkubátorház munkabizottságának tagja Pécs MJV Közgyűlése Pénzügyi Bizottságának külső szakértője DDRFT tagja az államháztartási miniszter képviselőjeként Zsolnay Porcelánmanufaktúra ZRt. Igazgatósági tagja

3 I. VERSENYKÉPESSÉG FOGALMA A versenyképesség (competitiveness) a vállalkozások, vállalkozási csoportok, vagy nemzetgazdaságok azon képessége, hogy egy adott piacon termékeiket, vagy szolgáltatásaikat másoknál kedvezőbb feltételekkel tudják előállítani, nyújtani és értékesíteni. KOMPLEX DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉGI KUTATÁS

4 SZINTEK, KATEGÓRIÁK A versenyképesség szintjei nemzetgazdasági értelemben: nemzetgazdaság ágazat vállalat termék. Területi alapon: globális nemzetközi országos regionális. Tevékenység jellege alapján: profit orientált szervezetek nonprofit szervezetek közigazgatás (nonbusiness) versenyképesség.

5 A VERSENYKÉPESSÉG FAKTORAI Nemzetgazdasági szinten: Erőforrás alapú Befektetés alapú Innováció alapú Jólét alapú versenyképesség. Regionális szinten: Alapkategóriák (közvetett hatás): pl. jövedelem, foglalkoztatottság, munkatermelékenység. Alaptényezők (közvetlen): kutatás-fejlesztés, innováció struktúra és humán tőke, külső befektetések, kis- és középvállalkozások, intézmények és társadalmi tőke. Sikerességi faktorok (hosszútávon változtathatók): 1. csoport (gazdasági): Gazdasági szerkezet, Innovációs kultúra, Regionális elérhetőség, A munkaerő felkészültsége. 2. csoport (externális): Társadalmi szerkezet, Döntési központok, A környezet minősége, A régiótársadalmi kohéziója.

6 A VERSENYKÉPESSÉGI INDEX (BCI) - PORTER A versenyképesség (GDP/fő) meghatározói: A vállalati stratégia és a verseny összefüggése (helyi szabályok, verseny) Input feltételek: magas minőségű, specializált inputok jelenléte (emberi erőforrás, tőke, természeti erőforrások, infrastruktúra) Kereslet (szofisztikált, igényes helyi fogyasztók) Kapcsolódó és támogató iparágak (hozzáértő, helyi beszállítók, klaszterek) Tényezői: Vállalati műveletek es stratégia: a versenyelőny jellege innováció foka termelés, marketing, szervezeti struktúra kifinomultsága nemzetközi kapcsolatok kiterjedtsége Nemzeti üzleti környezet: Infrastruktúra, tőkepiacok, humán erőforrás helyzete Gazdaságösztönzők, versenyre ösztönző helyi politikák Keresleti kondíciók, támogató iparágak jelenléte

7 VÁLLALATOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK TÉNYEZŐI Gelei szerint: Vevőérték dimenziók (ár, minőség, szállítási idő, termék tulajdonságok, kiegészítő szolgáltatás stb.) Alapvető kompetenciák (core competencies) (másolhatatlanság, egyediség, folyamatminőség, márka, flexibilitás, innovativitás, megfelelőség stb.) Chikán szerint: Vállalati kompetenciák A vezetés/menedzsment teljesítmény A vállalat stratégiai magatartása Vállalati környezetre vonatkozó reakciók

8 II. VERSENYKÉPESSÉG ÉS KLASZTER Klaszterek: Olyan, alapvetően földrajzi közelségen alapuló szövetségek, amelyek a külső versennyel szemben egységesen lépnek fel, belső viszonyaikat azonban egyszerre jellemzi a konkurencia, valamint a közös érdekek. A klaszter tagjai jogilag függetlenek, ám informális kapcsolatok kötik össze őket, így a klasztert alkotó vállalkozások együtt nagyvállalati erővel rendelkező piaci szereplőkent tudnak megjelenni, ezért piaci jelenlétük így hatékonyabb lehet.

9 KLASZTER FOGALMI MEGHATÁROZÁSA kapcsolat közös vonások, kiegészítés iparág Klaszter vállalatok földrajzi koncentráltság egyéb szervezetek egyetemek kutató intézetek kamarák önkormányzatok 9

10 KLASZTEREK TAGSÁGA A klaszter szemlélet: Napjainkban a versenyképességgel kapcsolatban nagy teret hódit a klaszter alapúszemlélet. A klaszterek olyan piaci egységkent kezelhető csoportok, melyek a következőket foglalhatják magukban: kapcsolódó iparágak; kormányzat; kutató közösség; pénzintézetek; az együttműködést elősegítő szervezetek.

11 KLASZTEREK CSOPORTJAI 1. Erős klaszterek jellemzői: Intenzív helyi rivalizálás. Kiterjedtebb es diverzifikáltabb beszállítói bázis. Az új belépők okozta dinamikus verseny. Intenzív kooperáció, melyhez az együttműködésre ösztönzőszervezetek nyújtanak alapot. Ilyenek lehetnek szakmai szervezetek, kereskedelmi kamarák és klaszter szervezetek. Lehetőség nyílik az egyre specializáltabb es jobb termelési tényezőkhöz (humán tőke, pénzügyi tőke és infrastruktúra) való hozzáférésre. Együttműködés a kapcsolódóiparágak között. Lehetőség nyílik az új technológiák es képességek megosztására. Kifinomult vevőkör közelsége.

12 AZ ERŐSSÉG ISMÉRVEI A klaszter múltja A verseny színvonala A vevők és szállítók ereje A versenyképesség szintje A technológiai színvonal A klaszternek tulajdonított fontosság regionális, illetve országos szinten.

13 KLASZTEREK CSOPORTJAI 2. Az EU Zöld Könyve tartalmazza az ún. CI-ket (cluster initiatives) A statikus klaszterek jellemzői: Izolált vállalatok, a verseny hiánya Fejlett beszállítok hiánya Átlagos emberi erőforrás ellátottság Kapcsolatok es bizalom hianya Kevés támogató intézmény A dinamikus klaszterek jellemzői: Helyi- és nemzetközi verseny Specializált, helyi ellátók Fejlett képzési és tudományos infrastruktúra Fejlett társadalmi tőke Fejlett intézmények az együttműködésre

14 KLASZTERSZERŰ KÖRNYEZETBEN MŰKÖDŐ VÁLLALATOK(%) 14

15 KLASZTERESEDÉS ÉS MAGYARORSZÁG Pólus Program (Magyarország) kiemelt klaszterpályázatainak eredményei ( ) Pólus Innovációs Projektek száma (db) Megítélt támogatás (milliárd Ft) Megítélt támogatás/projektek száma (milliárd/projekt) Akkreditált 49 9,6 0,19 Fejlődő 21 1,3 0,06 Induló 79 2,0 0,02 Összesen ,9 0,08 Baross Gábor Program EU 7. Keretprogram többszereplős Gazdaságfejlesztési Operatív Program : 3,3 Mrd, 100 klaszter 15 Fodor-Weiner-Jarjabka

16 A DÉL DUNÁNTÚLI RÉGIÓKLASZTEREINEK JELLEMZŐI VERSENYKÉPESSÉG SZEMPONTJÁBÓL Mélyinterjú(8) Klaszterszervezetek menedzsmentje 17 kérdés 5 tématerület A klaszter szerveződés előnyei, hátrányai Stratégia, célok Külső környezet Vezetés/irányítás Az klaszter jelenlegi és jövőbeni érdekhordozói, célcsoportjai Klaszterek stratégiáit és fejlesztési terveit vizsgáltuk

17 KLASZTEREK BEMUTATÁSA Klaszter neve Biotechnológia Innovációs Bázis (BIB) Dél-Dunántúli Energetikai Klaszter (DDEK) Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszter (DDKIK) Tagok száma Alapítás Fejlettségi szint akkreditált fejlődő fejlődő 17

18 KLASZTEREK VERSENYKÉPESSÉGI HELYZETE Földrajzi koncentráció mértéke magas alacsony Gazdasági összefonódás mértéke alacsony Kitermelő iparág Helyi piacra termelő vállalkozások (nontraded szektor) magas Regionális klaszter Iparági klaszter (OECD) A klaszteresedés Feser-i két dimenziója alapján Biotechnológia Innovációs Bázis Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszter Dél-dunántúli Energetikai Klaszter 18

19 A KLASZTERESEDÉS ELŐNYEI A HÁROM KIVÁLASZTOTT KLASZTERSZERVEZETBEN 19

20 ÖSSZEFOGLALÁS: A KLASZTEREK HAZAI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK SZŰK KERESZTMETSZETEI Akkreditáció Tényleges klaszterműködés Értékteremtés Tagok aktivitása Közös tevékenységek Közös, a tagoktól elkülönült szervezet Haszon 20 Fodor-Weiner-Jarjabka

21 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! (akos@ktk.pte.hu)

Hasonló dokumentumok

Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, )

Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, 2004.03.23.) 1. Lokális külső gazdasági hatások Alfred Marshall, 1890: külső gazdasági hatások (extern hatások), amelyek