Segédanyag a Magyarország társadalomföldrajza című tárgyhoz

Átírás

1 Segédanyag a Magyarország társadalomföldrajza című tárgyhoz

2

3 Forrás:

4 Magyarország területének felosztása 1920-ban (Horvát- és Szlavónország nélkül); forrás: Püski L Ország Terület (km2) Népesség (fő) Ausztria Csehszlovákia Lengyelország Olaszország Románia Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (Jugoszlávia) Magyarország Összesen

5 1938 és 1941 között ideiglenesen Magyarországhoz csatolt területek; forrás: Püski L Ország Csehszlovákia (1938. november 2.) Csehszlovákia (1939. március) Románia (1940. augusztus 30.) Jugoszlávia (1941. április) Terület (km2) Népesség (fő) Összesen Magyarország Terület Felvidék déli sávja (87% magyar); Kárpátalja (17% magyar); É-Erdély, É-Partium (51% magyar); Bácska, D-Baranya, Muraköz, Muravidék (32% magyar);

6 Forrás: Korfa Népesedési Hírlevél 2013/2.

7 Nemzeti kisebbségek által lakott települések Magyarországon; forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció, 2005

8 A magyarországi cigányság területi elhelyezkedése 2. forrás: OTK, 2005

9 Főbb vallási felekezetekhez tartozók területi eloszlása Magyarországon; forrás: Népszámlálás, 2001

10 Élveszületés 1000 lakosra Halálozás 1000 lakosra Élveszületések és halálozások 1000 lakosra jutó száma Magyarországon ( ); forrás: KSH

11 ,5 2 1,5 1 0,5 0 A teljes termékenységi arányszám alakulása Magyarországon ( ); forrás: KSH

12 % 90% 80% egyéb öngyilkosság 70% balesetek 60% 50% emésztőrendszer betegségei 40% légzőrendszer betegségei 30% 20% 10% keringési rendszer betegségei daganatok 0% fertőző és élősdiek okozta betegségek Halálokok megoszlása Magyarországon ( ); forrás: KSH, Magyar statisztikai évkönyv, 2009;

13 ,0 75,0 70,0 65,0 60,0 55,0 50,0 Születéskor várható átlagos élettartam (férfiak) Születéskor várható átlagos élettartam (nők) Születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon ( ); forrás: KSH

14 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A népesség korszerkezetének változása Magyarországon, az elmúlt hatvan évben; forrás: KSH, Magyar statisztikai évkönyv, 2009

15 Fő Külföldi állam polgárok Magyar állam polgárok A Magyarországra érkező és az országot elhagyó külföldi és magyar állampolgárok vándorlási különbözete a rendszerváltás után; forrás: KSH, Magyar statisztikai évkönyv, 2009; Demográfiai évkönyv, 2009

16 % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Egyéb kontinens Ázsia Egyéb európai Ukrajna Szlovákia Szerbia Románia Németország Horvátország Ausztria A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok származási hely szerinti megoszlása a jelölt évek januárjának 1-jén; forrás: KSH

17 A teljes magyarországi népesség és a külföldi állampolgárságú populáció korszerkezete (2000; 2010); forrás: KSH, Magyar statisztikai évkönyv, 2009 Teljes népesség Külföldiek ,9 14,7 8,5 7, ,0 35,5 55,0 49, ,0 27,2 26,8 28, ,1 22,5 9,8 14,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0

18 Forrás: VG Online;

19 Forrás: VG Online;

20 Természeti és politikai, társadalmi, gazdasági tényezők, illetve helyi és helyzeti energiák; forrás: részben Mendöl T alapján saját szerkesztés. Természeti tényezők Helyi energiák (1) ármentes térszínek; (2) védhető magaslatok; (3) délies kitettségű lejtők; (4) klimatikus gyógyhelyek; (5) víznyerési lehetőségek; (6) hévízforrások, termálkutak; (7) felszíni vizek: élelemforrás, víznyerés, védelem, rekreáció; (8) erdők: energiahordozó; (9) ásványi nyersanyagok: építőkő, só, nemes- és színesércek, szén, bauxit, szénhidrogének; Helyzeti energiák (1) medenceközpontok; (2) vásárvonal városai; (3) szoros- és hágókapuvárosok; (4) vízi utak; (5) folyami átkelőhelyek, hídvárosok; Politikai, társadalmi, gazdasági tényezők Közvetett hatások: megteremtik bizonyos helyi energiák kiaknázásának feltételeit; (1) államhatáron felnőtt települések; (2) vasúti csomópontok; (3) közigazgatási központok;

21 A magyarországi városok hierarchiája 1910-ben (Beluszky P. 2007)

22 Az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció középfokú és magasabb szerepkörű központrendszere; forrás: Hajdú Z. 2004

23 Forrás: OFTK 2014

24 A Kárpát-medence legnépesebb városai Város Ország Lakosság (1910, fő) Lakosság (2011, fő) Budapest Magyarország Zágráb Horvátország Pozsony Szlovákia Kolozsvár Románia Temesvár Románia Brassó Románia Kassa Szlovákia Újvidék Szerbia Debrecen Magyarország Nagyvárad Románia Szeged Magyarország Miskolc Magyarország Arad Románia Pécs Magyarország Nagyszeben Románia

25 Megye / régió Városi népesség (fő) Össznépesség (fő) Városlakók aránya (%) 1.1. Hajdú-Bihar , Jász-Nagykun-Szolnok , Szabolcs-Szatmár-Bereg ,16 1. Észak-Alföld , Bács-Kiskun , Békés , Csongrád ,24 2. Dél-Alföld , Borsod-Abaúj-Zemplén , Heves , Nógrád ,79 3. Észak-Magyarország , Baranya , Somogy , Tolna ,25 4. Dél-Dunántúl , Győr-Moson-Sopron , Vas , Zala ,61 5. Nyugat-Dunántúl , Fejér , Komárom-Esztergom , Veszprém ,94 6. Közép-Dunántúl , Budapest , Pest ,55 7. Közép-Magyarország ,64

26 Forrás: Beluszky P. Győri R. 2004

27 Forrás: Beluszky P. Győri R. 2004

28 Városok településhierarchiában elfoglalt pozíciójának hosszú távú változásai; forrás: Beluszky P. Győri R. 2004

29 Név (2007) Települések száma (db) Lakónépesség (fő) Központ súlya (%) Budapesti agglomeráció Debreceni településegyüttes Miskolci agglomeráció Szegedi településegyüttes Győri agglomeráció Pécsi agglomeráció Békéscsabai településegyüttes Balatoni agglomerálódó térség Kecskeméti településegyüttes Tatabányai településegyüttes Nyíregyházi településegyüttes Székesfehérvári településegyüttes Szombathelyi agglomerálódó térség Szolnoki településegyüttes Kaposvári településegyüttes Veszprémi településegyüttes Zalaegerszegi agglomerálódó térség Egri agglomerálódó térség Soproni településegyüttes Szekszárdi településegyüttes Salgótarjáni településegyüttes

30 Forrás:

31 Forrás: Beluszky P. Sikos T. T. 2007

32 Tanyás tér ségek K ü lterü leti n ép esség szám a legalább 200 fő, és ar án ya mi ni mu m 2% (2001) Forrás: OTK, 2005

33

34 Forrás: KSH

35 Forrás: KSH

36 Növénytermesztés Állattenyésztés Mezőgazdasági termék A növénytermesztés, az állattenyésztés és az összes mezőgazdasági termék bruttó termelése az évi érték %-ában ( ); forrás: KSH

37 Forrás: KSH

38 Forrás: KSH

39 Búza Kukorica Egyéb gabonaféle A gabonafélék termésének alakulása ( , ezer tonna); forrás: KSH

40 Cukorrépa Olajos magvak Burgonya Néhány ipari növény termésének alakulása ( , ezer tonna); forrás: KSH

41 Zöldségféle Gyümölcs Szőlő A kertészeti ágazat termelésének alakulása ( , ezer tonna); forrás: KSH

42 Csemegekukorica-termelés (EU): MO, FRO; Export: USA, MO

43

44

45 Forrás:

46 Szarvasmarha Sertés Juh Baromfi Az állatállomány létszámának alakulása ( , ezer darab); forrás: KSH A baromfiállomány 10 ezer darabban értendő.

47 Vágóállat, ezer tonna Tehéntej, millió liter Tyúktojás, millió darab Gyapjú (nyers), tonna Különböző állati termékek termelésének alakulása ( ); forrás: KSH

48

49 Forrás: 20,7% erdősültség (2012)

50 Forrás: Pálvölgyi T (szerk.) et.al. 2011

51 Forrás: KSH

52 Forrás: KSH

53 Forrás: Andrási Fábián 2017

54 Forrás: Andrási Fábián 2017

55 Forrás: Magyarország energiapolitikai tézisei ;

56 A primer energiafelhasználás forrásszerkezete 1. Részesedés az összes termelésből és behozatalból együtt, fűtőérték alapján (%) Szénféleségek 68,3 81,7 72,4 28,8 19,1 13,9 Kőolaj 0,2 4,7 18,6 37,4 32,8 32,1 Földgáz 0,0 0,0 2,6 26,2 28,4 36,5 Egyéb* 31,5 13,6 6,4 7,6 19,7 17,5 Behozatal aránya 25,9 52,2 54,6 59,3 Forrás: Perczel Gy * Tűzifa, faszén, vízenergia, import villamos energia, atomenergia

57 Összevont primer energiahordozó-mérleg (2015) 8% 10% 23% 28% Szén és széntermékek Kőolaj és kőolajtermékek Földgáz Primer villamos energia Egyéb 31% Forrás: KSH

58

59 Villamosenergia-termelő kapacitások és termelés Beépített teljesítmény (MW) Villamosenergia-termelés (TWh) 1,4 7,6 23,0 34,2 35,9 Forrás: Perczel Gy. 2003; KSH; Export (2009): 5,5 milliárd kwh; Import (2009): 11 milliárd kwh;

60

61 Forrás:

62 Forrás: Nemzeti Energiastratégia 2030

63 Forrás: Nemzeti Energiastratégia 2030

64 Forrás: KSH

65 Forrás: Nemes Nagy Lőcsei 2015

66 CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 3% 11% 2% CB Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 30% 3% 4% 6% 3% CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás CE Vegyi anyag, termék gyártása CF Gyógyszergyártás CG Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 8% CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 7% CJ Villamos berendezés gyártása 4% 12% 7% CK CL Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás CM Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Az értékesítés feldolgozóipari alágak szerinti megoszlása (2016, %); forrás: KSH

67 CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 3% 6% 2% 2% 1% CB Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 5% CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 3% CE Vegyi anyag, termék gyártása 37% 7% 6% CF Gyógyszergyártás CG Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása CJ Villamos berendezés gyártása 8% 5% 15% CK CL Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás CM Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Az export feldolgozóipari alágak szerinti megoszlása (2016, %); forrás: KSH

68 CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 8% 14% CB Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 14% 7% CE Vegyi anyag, termék gyártása CF Gyógyszergyártás 9% 6% 2% 1% CG Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 6% 7% 10% 3% CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása CJ Villamos berendezés gyártása CK Gép, gépi berendezés gyártása 13% CL Járműgyártás CM Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Az alkalmazásban állók feldolgozóipari alágak szerinti megoszlása (2016, %); forrás: KSH

69 Forrás: Vas Lengyel Szakálné Kanó 2015

70 A lábbeli-gyártás néhány teljesítmény-mutatójának alakulása az ipar egészével összevetve a rendszerváltás után (1989. évi érték %-ában); forrás KSH Lábbeli-gyártás Mutató Termelési érték Export árbevétel Alkalmazottak Ipar Mutató Termelési érték Export árbevétel Alkalmazottak A lábbeli-gyártás néhány strukturális jellemzője a rendszerváltás után; forrás KSH Mutató Termelés értéke egy alkalmazottra (ipar %-ában) Export értékesítés aránya (%) Szellemi foglalkoztatottak (%) Havi bruttó átlagkereset (ipar %-ában)

71 Cipőipari foglalkoztatás Magyarországon, az 1980-as évek derekán; forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza (1989) adatai alapján

72 Cipőipari foglalkoztatás Magyarországon, a 2000-es évek végén; forrás: KSH Cég-Kód-Tár 2010/4 telephelyekkel korrigált adatai

73 Az alkalmazottak létszáma (a és évi értékek %-ában); forrás: KSH alapján Közúti járműgyártás alkalmazotti létszáma Ipar összes alkalmazotti létszáma 100,0 107,8 119,3 150,5 170,3 100,0 82,9 88,9 106,8 100,0 96,8 93,0 89,1 88,4 100,0 88,4 89,0 91,7 A közúti járműgyártás alkalmazottainak megoszlása régiók szerint (%); forrás: KSH alapján ÉNY 62,9 61,3 58,8 62,2 65,4 59,2 59,0 62,8 62,4 DNY 3,8 4,2 3,6 2,8 3,0 3,5 4,0 4,6 4,4 KM 17,4 18,2 16,2 10,2 7,7 15,1 16,4 10,6 12,1 ÉK 6,3 6,1 7,7 13,2 11,5 12,3 10,5 11,7 10,6 DK 9,6 10,2 13,7 11,6 12,3 9,9 10,2 10,3 10,4 SUM 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

74 Autóipari cégek a vezető exportőrök között Forrás: HVG, 2014/30. szám Export árbevétel (2013, millió HUF) Telephelyek (2.) Audi Hungaria Motor Kft Győr (4.) Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft Kecskemét (6.) Magyar Suzuki Zrt Esztergom (9.) Robert Bosch Elektronika Kft Hatvan (20.) Continental Automotive Hungary Kft Budapest, Makó, Nyíregyháza, Szeged, Vác, Veszprém (22.) Lear Corporation Hungary Kft Gödöllő, Gyöngyös, Győr, Mór (23.) Robert Bosch Energy and Body Systems Kft Miskolc (24.) Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft Budapest, Nyíregyháza, Tuzsér, Vác (26.) LuK Savaria Kuplunggyártó Kft Szombathely (28.) Hankook Tire Magyarország Kft Rácalmás (29.) Harman Becker Kft Székesfehérvár (30.) Denso Gyártó Magyarország Kft Székesfehérvár (31.) Delphi Hungary Kft Szombathely, Balassagyarmat, Tatabánya (41.) BorgWarner Turbo Systems Kft Oroszlány (43.) SMR Automotive Mirror Technology Bt Mosonszolnok, Mosonmagyaróvár (44.) Johnson Controls Mór Bt Mór (48.) Ibiden Hungary Kft Dunavarsány

75 Időbeli és területi egyenlőtlenségek az iparág magyarországi fejlődésében forrás: KSH adatok ( ) alapján szerkesztette Németh G.

76 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Ipar, építőipar Szolgáltatások A foglalkoztatottak ágazatok szerinti megoszlása (%); forrás: KSH, Mikrocenzus, : 64,4%

77 Településhálózaton belüli differenciák A mezőgazdaság, az ipar, építőipar, valamint a szolgáltatások helyi foglalkoztatásban játszott szerepe Magyarországon, a településméret függvényében; forrás: népszámlálás (2001)

78 3% 4% A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B+C+D+E Ipar összesen 17% F Építőipar 9% 8% 28% 4% G+H+I Kereskedelem, szállítás és raktározás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K L M+N Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Üzleti szolgáltatások 4% 5% 18% O+P+Q Közigazgatás, oktatás, egészségügyi szolgáltatás R+S+T+U Egyéb szolgáltatás A szolgáltató szektor különböző ágazatainak a súlya a magyar gazdaságban, a bruttó hozzáadott érték megoszlása alapján (2015, %); forrás: KSH

79 A Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat B+C+D+E Ipar összesen 12% 1% 1% 3% F G Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás 9% 25% I J Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 10% 6% 3% 1% 2% 3% 3% 7% 12% 4% L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabadidő S Egyéb szolgáltatás A szolgáltató szektor különböző ágazatainak a súlya a magyar gazdaságban, az alkalmazásban állók száma alapján (2015, %); forrás: KSH

80 A kreatív gazdaságban foglalkoztatottak száma a 20 ezer főnél népesebb városokban (2007); forrás: Kovács Egedy Szabó 2011

81 A budapesti városrégió részesedése a kreatív gazdaság egyes ágazataiból (2007); forrás: Kovács Egedy Szabó 2011

82 1. Nyugati főfolyosó; 2. Adria főfolyosó; 3. Borsod-Galícia másodrendű tengely;4. Tátra-Krakkó melléktengely; 5. Kárpátalja-Podólia főtengely; 6. Pontus-Levante tengely; 7. Szuezi tengely; 8. Szlavón tengely (Erdősi F.);

83 Áruszállítás indexe (tonna) Áruszállítás indexe (tonnakilométer) A magyarországi áruszállítási teljesítmények változása; forrás: KSH

84 Távolsági személyszállítás indexe (utasszám) Távolsági személyszállítás indexe (utaskilométer) Helyi személyszállítás indexe (utasszám) A magyarországi személyszállítási teljesítmények változása; forrás: KSH

85 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Vasút Közút Belvízi szállítás Légi szállítás Csővezeték Összesen Belföldi forgalom Behozatali forgalom Kiviteli forgalom Átmenő forgalom A különböző áruszállítási viszonylatok jelentősége közlekedési ágazatonként, árutonna-kilométerben kifejezett teljesítmény alapján (2007); forrás: KSH

86 Forrás: KSH

87 A nemzetközi személyközlekedés ágazati szerkezete; forrás: KSH A helyközi személyközlekedés ágazati szerkezete (belföld); forrás: KSH

88 Forrás: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

89 Forrás: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

90 Forrás: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

91 Az import áruforgalom megoszlása Magyarország vasútvonalain; forrás: GKM

92 Az export áruforgalom megoszlása Magyarország vasútvonalain; forrás: GKM

93 A tranzit áruforgalom megoszlása Magyarország vasútvonalain; forrás: GKM

94 Forrás: KSH 2013

95 Magyarország autópályái 2017 Forrás:

96 Forrás: KSH 2013

97 Forrás: KSH 2013

98 Forrás: KSH 2013

99 Forrás: KSH

100 Forrás: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

101 A közúti import áruszállítás területi megoszlása; forrás: GKM

102 A közúti export áruszállítás területi megoszlása; forrás: GKM

103 A közúti tranzit áruszállítás területi megoszlása; forrás: GKM

104 Forrás: KSH

105 Forrás: KSH

106 Forrás: KSH

107

108 Forrás: KSH

109 Forrás: KSH

110

111 Forrás: KSH

112 Forrás: KSH

113 Forrás: KSH

114 Forrás: KSH

115 Forrás: KSH

116 Forrás: KSH

117 Forrás: KSH

118 Forrás: KSH

119 Forrás: KSH

120 Forrás: KSH

121 Forrás: KSH

122 Forrás: KSH

123

124 Palánkai T. Miklós G. 2014

125 Palánkai T. Miklós G. 2014

126 Palánkai T. Miklós G. 2014

127 Forrás: Kengyel Á. 2014

128 TOP 10 export célország Magyarország számára 2014-ben (millió HUF); forrás: KSH 67%-a a teljes exportnak

129 TOP 10 importforrás Magyarország számára 2014-ben (millió HUF); forrás: KSH 73%-a a teljes importnak

130 Magyarország áruimportjának megoszlása termékcsoportok szerint; forrás: KSH 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök

131 Magyarország áruexportjának megoszlása termékcsoportok szerint; forrás: KSH 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök

132

133

134

135

136

137

138

139

140

141

142

143

144

145

146

147

148

149

150