Az előadás főbb megállapításai

Átírás

1 Válogatott diák

2 Az előadás főbb megállapításai 1. Népességeltartó képessége ellenére Európa magterületeitől ma is elmaradó népsűrűség, nagy belső eltérésekkel / változásokkal. 2. Természetes népmozgalom és migráció szerepe, a bevándorlás nyomán különböző etnikumok és vallások egymás mellett élése. 3. Eltérő irányú és arányú népességszám-változások a múltban: két demográfiai katasztrófa és egy demográfiai megújulás. 4. Nyugat-Európához képest megkésett demográfiai átmenet, 20. század elején kulmináló szaporulatot megcsapoló amerikázás. 5. Számos 20. századi döntés / esemény jelentős népességvesztést okozó, etnikai és vallási képletet egyszerűsítő hatása. 6. A népesség 30 millió fővel a 20. század végén kulminált, a természetes fogyás és a migrációs veszteség hatására azóta fogy. 7. Magyarország a Kárpát-medence teljes népességének közel 40%-át, a magyarság a lakosság több mint 40%-át képviseli.

3

4 Forrás:

5 Magyarország területének felosztása 1920-ban (Horvát- és Szlavónország nélkül); forrás: Püski L Ország Terület (km2) Népesség (fő) Ausztria Csehszlovákia Lengyelország Olaszország Románia Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (Jugoszlávia) Magyarország Összesen

6 1938 és 1941 között ideiglenesen Magyarországhoz csatolt területek; forrás: Püski L Ország Csehszlovákia (1938. november 2.) Csehszlovákia (1939. március) Románia (1940. augusztus 30.) Jugoszlávia (1941. április) Terület (km2) Népesség (fő) Összesen Magyarország Terület Felvidék déli sávja (87% magyar); Kárpátalja (17% magyar); É-Erdély, É-Partium (51% magyar); Bácska, D-Baranya, Muraköz, Muravidék (32% magyar);

7 Forrás: Korfa Népesedési Hírlevél 2013/2.

8 Nemzeti kisebbségek által lakott települések Magyarországon; forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció, 2005

9 A magyarországi cigányság területi elhelyezkedése forrás: OTK, 2005

10 Főbb vallási felekezetekhez tartozók területi eloszlása Magyarországon; forrás: Népszámlálás, 2001

11 Az előadás főbb megállapításai 1. Hazánk az 1960 előtti száz évben az első, az elmúlt évtizedekben pedig a második demográfiai átmeneten megy keresztül. 2. Negatív népesedési anomáliákat okoztak a világháborúk, pozitív anomáliák kötődnek a Ratkó-gyerekekhez és a Ratkó-unokákhoz. 3. A korábbi, változó mértékű természetes szaporodást 1981-től természetes fogyás váltotta fel (1993-tól 3-4 ezrelékes apadás). 4. A 20. század első felében intenzívebb, a szocialista időszakban lanyhább nemzetközi migráció jellemző, népességveszteséggel. 5. Az 1980-as évek végétől Magyarország befogadó országgá vált: a kevés külföldi állampolgár nagyobb része határon túli magyar. 6. Az utóbbi években hazánk befogadó jellege megkérdőjeleződött: a természetes fogyás és a vándorlási veszteség egymást erősíti? 7. A mai országterület népessége 1980-ig 10,7 millió főre bővült, majd 2018-ig 9,8 millió fő alá apadt, erős a népesség elöregedése.

12 Demográfiai átmenet Magyarországon Forrás: Süli-Zakar I.

13 Élveszületés 1000 lakosra Halálozás 1000 lakosra Élveszületések és halálozások 1000 lakosra jutó száma Magyarországon ( ); forrás: KSH

14 ,5 2 1,5 1 0,5 0 A teljes termékenységi arányszám alakulása Magyarországon ( ); forrás: KSH

15 ,0 75,0 70,0 65,0 60,0 55,0 50,0 Születéskor várható átlagos élettartam (férfiak) Születéskor várható átlagos élettartam (nők) Születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon ( ); forrás: KSH

16 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A népesség korszerkezetének változása Magyarországon, az elmúlt hatvan évben; forrás: KSH, Magyar statisztikai évkönyv, 2009

17 13% 15% 13% 28% 5% 26% 0-14 éves éves éves éves éves 70- éves A népesség korszerkezete Forrás: Mikrocenzus, 2016

18 Fő Külföldi állam polgárok Magyar állam polgárok A Magyarországra érkező és az országot elhagyó külföldi és magyar állampolgárok vándorlási különbözete a rendszerváltás után; forrás: KSH, Magyar statisztikai évkönyv, 2009; Demográfiai évkönyv, 2009

19 Bevándorló külföldi Kivándorló külföldi Bevándorló magyar Kivándorló magyar A Magyarországra érkező és az országot elhagyó külföldi és magyar állampolgárok vándorlási különbözete a 2010-es évtizedben; forrás: KSH, STADAT 2019

20 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% ezer fő 207 ezer fő 162 ezer fő Egyéb kontinens Ázsia Egyéb európai Horvátország Lengyelország Szerbia Ausztria Oroszország Szlovákia Ukrajna Németország Románia A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok származási hely szerinti megoszlása a jelölt évek januárjának 1-jén; forrás: KSH, STADAT 2019

21 TOP 5 (48%): Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs, Nyíregyháza Vése: 16% Parádsasvár: 14% Külföldiek aránya Magyarország településeinek lakónépességében (2001, %); forrás: Kincses 2014

22 TOP 5 (50%): Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs, Kecskemét Rajka: 37% Somogysimonyi: 26% Külföldiek aránya Magyarország településeinek lakónépességében (2011, %); forrás: Kincses 2014

23 Domináns külföldi állampolgárok Magyarország településein (2001); forrás: Kincses 2014

24 Domináns külföldi állampolgárok Magyarország településein (2011); forrás: Kincses 2014

25 1. Fiatalok 2. Felsőfokú végzettségűek és szakmunkások 3. Munkavállalási cél 4. Még félmillió tervezi? Forrás:

26 Az előadás főbb megállapításai 1. A Kárpát-medence hosszabb távú településfejlődését változatos, időnként átértékelődő helyi és helyzeti energiák, illetve pozitívan és / vagy negatívan ható történelmi körülmények határozzák meg. 2. A nyugat-európai minták követése meghatározó, a 15. század végéig érdemi konvergenciával, de megkésettség és fejletlenség. 3. Középkori városfejlődés térbeli kétarcúsága: peremi hegyvidékek szabad királyi és bányavárosai vs. medencebelső mezővárosai. 4. Sokáig egypólusú modern urbanizáció, Budapestet ma is csak részben ellensúlyozni képes fővárossá vált Zágráb és Pozsony. 5. II. világháború után kiteljesedő városrobbanás, majd relatív és abszolút dekoncentráció, sőt, reurbanizáció: csaknem mindenütt 50% feletti, Magyarországon 70% feletti városlakó népesség. 6. Sűrűségben, átlagos méretben, funkciókban, épített környezetben térbeli eltéréseket mutató, differenciált településhálózat jellemző.

27 Természeti és politikai, társadalmi, gazdasági tényezők, illetve helyi és helyzeti energiák; forrás: részben Mendöl T alapján saját szerkesztés. Természeti tényezők Helyi energiák (1) ármentes térszínek; (2) védhető magaslatok; (3) délies kitettségű lejtők; (4) klimatikus gyógyhelyek; (5) víznyerési lehetőségek; (6) hévízforrások, termálkutak; (7) felszíni vizek: élelemforrás, víznyerés, védelem, rekreáció; (8) erdők: energiahordozó; (9) ásványi nyersanyagok: építőkő, só, nemes- és színesércek, szén, bauxit, szénhidrogének; Helyzeti energiák (1) medenceközpontok; (2) vásárvonal városai; (3) szoros- és hágókapuvárosok; (4) vízi utak; (5) folyami átkelőhelyek, hídvárosok; Politikai, társadalmi, gazdasági tényezők Közvetett hatások: megteremtik bizonyos helyi energiák kiaknázásának feltételeit; (1) államhatáron felnőtt települések; (2) vasúti csomópontok; (3) közigazgatási központok;

28 A magyarországi városok hierarchiája 1910-ben (Beluszky P. 2007)

29 Az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció középfokú és magasabb szerepkörű központrendszere; forrás: Hajdú Z. 2004

30 Forrás: OFTK 2014

31 A Kárpát-medence legnépesebb városai Város Ország Lakosság (1910, fő) Lakosság (2011, fő) Budapest Magyarország Zágráb Horvátország Pozsony Szlovákia Kolozsvár Románia Temesvár Románia Brassó Románia Kassa Szlovákia Újvidék Szerbia Debrecen Magyarország Nagyvárad Románia Szeged Magyarország Miskolc Magyarország Arad Románia Pécs Magyarország Nagyszeben Románia

32 Az előadás főbb megállapításai 1. Magyarország a Kárpát-medence urbanizáltabb része, a városlakók száma és aránya természetes szaporodással, pozitív migrációs mérleggel és a városok körének bővülésével nőtt. 2. A funkcionális és közigazgatási szempontok szerint városnak tekinthető települések köre a rendszerváltásig inkább az előbbiek, majd az utóbbiak felé billenve tér el egymástól. 3. Budapest korábban kialakult dominanciáját részlegesen sem sikerült ellensúlyozni: a szocialista időszak középvárosok erős hálózatát és a nagy város vidék ellentétet hagyta maga után. 4. Nagyságrendi, funkcionális és hierarchikus szempontból színes, jelentős belső átalakulásokat mutató városhálózat jellemző. 5. A városrobbanás, majd szuburbanizáció Magyarországon is agglomerálódó térségek kialakulását eredményezte: Budapest mellett Győr, Miskolc és Pécs agglomerációja a legfejlettebb.

33 Db Városi rangú települések száma Magyarországon (db); forrás: KSH

34 Megye / régió Városi népesség (fő) Össznépesség (fő) Városlakók aránya (%) 1.1. Hajdú-Bihar , Jász-Nagykun-Szolnok , Szabolcs-Szatmár-Bereg ,16 1. Észak-Alföld , Bács-Kiskun , Békés , Csongrád ,24 2. Dél-Alföld , Borsod-Abaúj-Zemplén , Heves , Nógrád ,79 3. Észak-Magyarország , Baranya , Somogy , Tolna ,25 4. Dél-Dunántúl , Győr-Moson-Sopron , Vas , Zala ,61 5. Nyugat-Dunántúl , Fejér , Komárom-Esztergom , Veszprém ,94 6. Közép-Dunántúl , Budapest , Pest ,55 7. Közép-Magyarország ,64

35 Forrás: Beluszky P. Győri R. 2004

36 Forrás: Beluszky P. Győri R. 2004

37 Városok településhierarchiában elfoglalt pozíciójának hosszú távú változásai; forrás: Beluszky P. Győri R. 2004

38

39

40 Forrás: KSH, 2014 Vidéki agglomerációk: Terület 15%-a; Települések 15%-a; Lakónépesség 27%- a;

41 Forrás: KSH, 2014 Települések (2003, db) Települések (2014, db) Lakónépesség (2013, fő) Központ súlya (%) Budapesti agglomeráció Debreceni településegyüttes Miskolci agglomeráció Győri agglomeráció Szegedi településegyüttes Pécsi agglomeráció Székesfehérvári települése Nyíregyházi településegyüttes Békéscsabai településegyüttes Kecskeméti településegyüttes Szombathelyi aggl. térség Szolnoki településegyüttes Zalaegerszegi aggl. térség Tatabányai településegyüttes Kaposvári településegyüttes Veszprémi településegyüttes Egri agglomerálódó térség Soproni településegyüttes Nagykanizsai települése Dunaújvárosi települése Salgótarjáni települése Szekszárdi települése

42 Az előadás főbb megállapításai 1. A magyar faluállomány századi fejlődése többnyire a hagyományos falu-sztereotípiáktól távolodás jegyében telt. A faluállomány népességvesztését a szuburbanizáció megállítja. 2. A rendszerváltás előtt és után eltérő tényezők játszanak szerepet a falvak differenciálódásában: az intézmények és infrastruktúra helyét átveszik a helyi jövedelemszerzési lehetőségek 3. Korábban a falvak általában hátrányos helyzete vertikális differenciálódással, később a nem egyértelműen hátrányos helyzet inkább regionális különbségekkel párosul: falutájak! 4. A 18. századtól kiterjedő, belterjesebb földhasznosítás céljával született tanyavilág 1 millió ember lakhelyeként jelentős differenciálódást mutatva a II. világháború után ér zenitjére. 5. A II. világháború után a tanyavilág visszafejlődését a gazdasági szerkezetváltás, a mezőgazdasági üzemszervezet-váltás, illetve adminisztratív intézkedések (új települések is) befolyásolták.

43 Forrás: Beluszky P. Sikos T. T. 2007

44 Forrás: Beluszky P. Sikos T. T. 2007

45 Forrás: Balogh A. 2014

46 Forrás: Balogh A. 2014

47 Forrás: Nagy Dudás 2016

48 Tanyás tér ségek K ü lterü leti n ép esség szám a legalább 200 fő, és ar án ya mi ni mu m 2% (2001) Forrás: OTK, 2005

49 Az előadás főbb megállapításai 1. Magyarország mindenféle mérsékelt övi kultúra művelésére alkalmas agroökológiai potenciálja a hazai lakosság ellátása mellett jelentős kivitelt tesz lehetővé, felértékeli a külpiacokat. 2. Az agrárium és a köré épülő iparágak meghatározó szerepet játszottak a modern tőkés gazdaság kialakulásában, miközben a szektor a 20. század második felében sokat veszített súlyából. 3. A szocialista időszak szovjet piacra, illetve nagyüzemi és háztáji gazdaságok együttműködésére épülő, támogatott rendszerét piaci zavarok, szervezetlenség (dekoncentráció), erőforráshiány követi. 4. A rendszerváltás után a mezőgazdaság visszaesése és külterjes irányba történő szerkezetváltása jellemző: kevesebb öntözés és műtrágya, kertkultúra és állat, hozzáadott érték és foglalkoztatott. 5. Az EU-ban előnyösek a természeti adottságaink és olcsóságunk, hátrányos a műszaki elmaradás, szervezetlenség, infrastruktúra állapota és az alacsonyabb támogatottság. Jobb tőkeellátottság.

50 Forrás: KSH

51 4,4% A mezőgazdaság súlya az egyes megyék gazdaságában (2017); forrás: KSH 2,6% Megye Bruttó hozzáadott érték (%) Alkalmazásban állók (%) 1.1. Borsod-Abaúj-Zemplén 4,3 2, Heves 5,5 2, Nógrád 4,8 2, Hajdú-Bihar 11,2 5, Jász-Nagykun-Szolnok 9,7 3, Szabolcs-Szatmár-Bereg 10,7 5, Bács-Kiskun 10,3 5, Békés 16,5 7, Csongrád 9,1 4, Baranya 10,0 5, Somogy 11,5 5, Tolna 11,0 5, Fejér 5,3 3, Komárom-Esztergom 4,9 3, Veszprém 5,6 3, Győr-Moson-Sopron 4,0 2, Vas 5,5 3, Zala 6,6 4, Budapest 0,2 0,1

52

53

54

55 Forrás: KSH

56 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% Művelés alól kivont terület Nádas, halastó Erdő Gyep Szőlő Gyümölcsös Konyhakert Szántó 10% 0% A földterület használata művelési ágak szerint; forrás: Süli-Zakar I. 1996; KSH

57 A földterület megoszlása művelési ágak szerint (2018. június 1. %); forrás: KSH Területi egység neve Szántó Konyhakert Gyümölcs Szőlő Gyep Erdő Nádas Halastó Művelés alól kivett terület 1.1. Borsod-Abaúj-Zemplén 35,6 0,5 1,1 0,9 8,9 31,4 0,1 0,0 21, Heves 36,8 0,8 1,5 3,0 8,6 24,0 0,0 0,1 25, Nógrád 24,1 0,6 0,9 0,1 9,6 39,8 0,1 0,0 24, Hajdú-Bihar 52,6 0,5 0,5 0,1 18,4 11,4 1,0 1,0 14, Jász-Nagykun-Szolnok 57,2 0,3 0,3 0,2 7,9 5,4 0,3 0,3 28, Szabolcs-Szatmár-B. 41,6 0,5 4,9 0,1 9,3 20,6 0,5 0,1 22, Bács-Kiskun 41,4 0,4 1,2 2,5 12,7 20,8 0,5 0,2 20, Békés 72,0 0,5 0,2 0,0 7,8 4,6 0,1 0,3 14, Csongrád 55,2 0,5 0,8 0,4 8,9 8,7 0,3 0,9 24, Baranya 50,8 0,4 0,3 0,8 4,8 25,8 0,1 0,4 16, Somogy 43,2 0,4 0,6 0,6 5,9 32,3 0,6 0,6 15, Tolna 62,2 0,6 0,6 1,2 5,2 19,7 0,2 1,0 9, Fejér 55,5 0,6 0,6 0,5 5,6 11,8 0,8 0,3 24, Komárom-Esztergom 45,3 0,7 0,3 0,7 6,5 26,5 0,1 0,4 19, Veszprém 31,4 0,4 0,3 1,0 9,3 31,5 0,4 0,1 25, Győr-Moson-Sopron 54,0 0,5 0,5 0,5 5,2 19,2 0,7 0,0 19, Vas 46,7 0,4 0,5 0,2 4,0 28,0 0,1 0,0 20, Zala 32,6 0,5 0,9 0,6 7,6 32,4 0,0 0,0 25, Budapest 22,8 0,0 1,2 1,6 8,4 3,7 1,1 1,8 59, Pest 44,6 0,5 1,3 0,3 8,0 26,4 0,3 1,0 17, Magyarország 46,6 0,5 1,0 0,8 8,6 20,8 0,4 0,4 20,9

58 Növénytermesztés Állattenyésztés Mezőgazdasági termék A növénytermesztés, az állattenyésztés és az összes mezőgazdasági termék bruttó termelése az évi érték %-ában ( ); forrás: KSH

59 Forrás: KSH

60 Forrás: KSH

61 Árpa: 1,6 mió t, búza: 5,6 mió t, kukorica: 8,7 mió t, rizs 12 e t, rozs 84 e t (2016). Búza Kukorica Egyéb gabonaféle A gabonafélék termésének alakulása ( , ezer tonna); forrás: KSH

62 Napraforgó: 1,9 mió t. Repce: 0,9 mió t Cukorrépa Olajos magvak Burgonya Néhány ipari növény termésének alakulása ( , ezer tonna); forrás: KSH

63 Zöldségféle Gyümölcs Szőlő A kertészeti ágazat termelésének alakulása ( , ezer tonna); forrás: KSH

64 Fontosabb termelt gyümölcsök és zöldségek Magyarországon (2016); forrás: KSH Gyümölcs Betakarított termés (t) Hol? Zöldség Betakarított termés (t) Hol? Alma SZSZB, HB, BAZ Fejes káposzta PE, SZSZB Körte SZSZB, BAZ Paradicsom BE, CS Őszibarack CS, PE Uborka SZSZB Kajszibarack BAZ, BK Görögdinnye BE, SZSZB Cseresznye SZSZB, PE, HE, JNSZ Zöldpaprika CS, BK Meggy SZSZB, BK Vöröshagyma BE, BK, CS Szilva BK Torma HB Málna PE, NO Zöldborsó HB Szamóca CS, BK, SO Csem. kukorica HB Csemegekukorica-termelés (EU): MO, FRO; Export: USA, MO

65 Forrás:

66 Szarvasmarha Sertés Juh Baromfi Az állatállomány létszámának alakulása ( , ezer darab); forrás: KSH A baromfiállomány 10 ezer darabban értendő.

67 Élő állatok és állati termékek termelése (2016); forrás: KSH Szarvasmarha-állomány (ezer db) Vágómarha (tonna) Tejtermelés (millió liter) 1 726, , , , ,8 Juhállomány (ezer db) Vágójuh (tonna) Gyapjú (nyers, tonna) Sertésállomány (ezer db) Vágósertés (tonna) Tyúkállomány (ezer db) Vágótyúk (tonna) Tyúktojás (millió db) 2 468, , , , ,8 Lúdállomány (ezer db) Vágólúd (tonna) Kacsaállomány (ezer db) Vágókacsa (tonna) Pulykaállomány (ezer db) Vágópulyka (tonna)

68 Forrás: 20,7% erdősültség (2012)

69 Forrás: Pálvölgyi T (szerk.) et.al. 2011

70 Forrás: Magyarország élelmiszergazdasági programja

71 Forrás: KSH

72 Forrás: KSH

73 Forrás: KSH

74 Az előadás főbb megállapításai 1. Magyarország energiahordozókban alapvetően szegény ország, mégis magas fajlagos energiafelhasználással működik. 2. Energiafelhasználása nem megújuló energiahordozókra épül: az összesben a fosszilis, a villamos energiában az atom dominál. 3. Az energiaszektor egésze nagyrészt import energiahordozókon alapul, a hazai villamosenergia-fogyasztás egyharmada import. 4. Az energiafogyasztás hatékonyságának javítására és az elavuló erőművek felének kiváltására egyszerre van szükség a következő 15 évben, de a koncentrált szerkezet nem látszik változni. 5. A rendszerváltás után az ágazat részleges privatizációjában, 2010 után inkább a visszaállamosításban látják a jövőt: az energiaszektor óriásai (MOL, MVM) a legnagyobb cégek között. 6. A rendszerváltás után az ellátásbiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság céljai mind hangsúlyosabbakká váltak.

75 A magyar primer energiafelhasználás alakulása; forrás: Vajda Gy. 1999

76 2015: 1012 pjoule; 2016: 1072 pjoule; 2017: 1115 pjoule;

77 A hazai energiafelhasználás fogyasztók szerint A 4,4 millió számon tartott lakás kétharmada energetikailag elavult. A lakosság által felhasznált energia százaléka megtakarítható lenne (A legolcsóbb energia, amit fel sem használunk. Hol tart Magyarország az energiahatékonysági célok teljesítése terén? március 13. VL

78 A primer energiafelhasználás forrásszerkezete 1. Részesedés az összes termelésből és behozatalból együtt, fűtőérték alapján (%) Szénféleségek 68,3 81,7 72,4 28,8 19,1 13,9 Kőolaj 0,2 4,7 18,6 37,4 32,8 32,1 Földgáz 0,0 0,0 2,6 26,2 28,4 36,5 Egyéb* 31,5 13,6 6,4 7,6 19,7 17,5 Behozatal aránya 25,9 52,2 54,6 59,3 Forrás: Perczel Gy * Tűzifa, faszén, vízenergia, import villamos energia, atomenergia

79 Összevont primer energiahordozó-mérleg (2018) Forrás: KSH

80

81 Villamosenergia-termelő kapacitások és termelés Beépített teljesítmény (MW) Villamosenergia-termelés (TWh) 1,4 7,6 23,0 34,2 35,9 Forrás: Perczel Gy. 2003; KSH; Export (2009): 5,5 milliárd kwh; Import (2009): 11 milliárd kwh;

82 2018: 45,42 TWh fogyasztás 2018: 31,07 TWh termelés 2018: 14,35 TWh import

83

84 Forrás: Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat

85

86 Forrás: Nemzeti Energiastratégia 2030

87 Forrás: KSH

88 Forrás:

89

90 Forrás:

91 A legnagyobb geotermikus energiatermelő és közvetlen felhasználó országok (2015) Ország Elektromos áramtermelés (GW) Ország Közvetlen hőfelhasználás (GW) USA Kína Fülöp-szigetek USA Indonézia Svédország Mexikó Törökország Új-Zéland Németország Olaszország 916 Franciaország Izland 665 Japán Kenya 594 Izland Japán 519 Svájc Törökország 397 Finnország Costa Rica 207 Kanada Salvador 204 Norvégia Nicaragua 159 Olaszország Oroszország 82 India 986 Guatemala 52 Magyarország 906 Világ összesen Világ összesen Forrás: IGA International Geothermal Association, 2017

92 Az előadás főbb megállapításai 1. Megkésett, a magyar gazdaság szerkezetéhez igazodó, az állami beavatkozások mellett külföldi vállalkozókra, szakemberekre és tőkére támaszkodó iparosodás, II. világháború utáni kiteljesedéssel. 2. Kezdetben Budapest-központú, néhány szénmedencére és elszigetelt központra koncentrálódó iparosodás, II. világháború után megerősödő ipari tengely, majd munkaerő-bázison dekoncentrált iparosítás. 3. Az 1970-es évektől előbb lassú, majd a transzformációs válság idején nagyarányú deindusztrializáció, melyet a KMT alapú export-orientált gazdasági növekedési modell keretében újraiparosodás váltott fel. 4. Az ipar telephelyeként felértékelődött az Észak-Dunántúl, Budapest iparirányító és K+F profilja erősödött, az ipari tengely keleti felének éledezésével az Észak Dél különbségek látszanak kiújulni. 5. A TNC-k révén globális termelési hálózatokba integrálódott nagyipar a hazai gazdaság külső függőségének tipikus reprezentánsa, belső dualitásának, területi egyenlőtlenségeinek fontos okozója.

93 Magyarország foglalkozási szerkezete forrás: népszámlálási adatok 2011: Mezőgazdaság: 4,5%; Ipar, építőipar: 28,3%; Szolgáltatások: 67,2%

94 Az ipar és építőipar súlya az egyes megyék gazdaságában (2017); forrás: KSH Megye Ipar és építőipar a bruttó hozzáadott értékben (%) Ipar és építőipar a foglalkozási szerkezetben (%) 1.1. Borsod-Abaúj-Zemplén 48,7 30, Heves 43,8 41, Nógrád 29,4 31, Hajdú-Bihar 26,0 28, Jász-Nagykun-Szolnok 40,9 41, Szabolcs-Szatmár-Bereg 29,3 27, Bács-Kiskun 38,9 38, Békés 26,1 29, Csongrád 26,7 30, Baranya 23,8 27, Somogy 25,2 35, Tolna 39,0 37, Fejér 52,2 41, Komárom-Esztergom 55,7 53, Veszprém 38,3 41, Győr-Moson-Sopron 56,1 48, Vas 48,7 44, Zala 33,4 31, Budapest 15,3 15, Pest 32,5 31,7

95 Külföldi működő tőke a gazdaságban A külföldi leányvállalatok aránya az iparág teljes árbevételében Iparág (2014) Arány (%) Számítógép, elektronika 97,3 Közúti járműgyártás 96,3 Villamosgép-gyártás 87,9 Gépgyártás 87,3 Fémalapanyag-gyártás 85,2 Bőr- és lábbeligyártás 83,1 Egyéb járműgyártás 82,4

96 A hozzáadott érték megoszlása a ruházati ipar értékláncai mentén forrás: Fernandez-Stark, K. et al alapján

97 CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 3% 11% 2% CB Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 30% 3% 4% 6% 3% CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás CE Vegyi anyag, termék gyártása CF Gyógyszergyártás CG Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 8% CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 7% CJ Villamos berendezés gyártása 4% 12% 7% CK CL Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás CM Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Az értékesítés feldolgozóipari alágak szerinti megoszlása (2016, %); forrás: KSH

98 CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 8% 14% CB Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 14% 7% CE Vegyi anyag, termék gyártása CF Gyógyszergyártás 9% 6% 2% 1% CG Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 6% 7% 10% 3% CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása CJ Villamos berendezés gyártása CK Gép, gépi berendezés gyártása 13% CL Járműgyártás CM Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Az alkalmazásban állók feldolgozóipari alágak szerinti megoszlása (2016, %); forrás: KSH

99 TOP-10 iparvállalat árbevétel alapján (2017) 1. MOL Nyrt. (olaj- és gázipar) 2. Audi Hungaria Zrt. (autógyártás) 3. MVM Zrt. (villamosenergia-ipar) 4. Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (autógyártás) 5. Flextronics International Kft. (elektronikai ipar) 6. GE Infrastructure Hungary Holding Kft. (gépgyártás) 7. Samsung Electronics Magyar Zrt. (elektronikai ipar) 9. Magyar Suzuki Zrt. (autógyártás) 12. Robert Bosch Elektronika Kft. (autóelektronika) 16. BorsodChem Zrt. (vegyipar)

100 Az ipari növekedés megyei szintű különbségei forrás: Nemes Nagy Lőcsei 2015

101 A magyar ipar térszerkezetének átalakulása a rendszerváltás után: az ipari tengely újjáéledése? forrás: Molnár Lengyel 2015

102 Az ipari termelés és az ipari termelékenység területi különbségei (2016) forrás: KSH adatok alapján szerkesztette Németh G.

103 Ipari robotok alkalmazásához kötődő cégek a foglalkoztatottak létszáma alapján, illetve a közúti járműgyártás és elektronikai ipar / villamosgép-gyártás aránya a feldolgozóipari foglalkoztatásban; forrás: KSH és saját gyűjtés alapján szerkesztette Németh G.

104 Az ipar és építőipar aránya a helyi munkaerő-piaci körzetek foglalkozási szerkezetében, 2001; forrás: Molnár Pénzes

105 Az ipar és építőipar aránya a helyi munkaerő-piaci körzetek foglalkozási szerkezetében, 2011; forrás: Molnár Pénzes

106 Ipari és építőipari foglalkoztatás a munkaerőpiaci körzetek kategóriái szerint LLS Forrás: népszámlálási adatok alapján Ipar aránya (2001, %) Ipar aránya (2011, %) Budapest 25,2 9,9 Magas foglalkoztatási rátájú körzetek (nemzetgazdasági átlag felett) Közepes foglalkoztatási rátájú körzetek (nemzetgazdasági átlag %-a) Alacsony foglalkoztatási rátájú körzetek (nemzetgazdasági átlag 75%-a alatt) 39,8 36,1 33,7 30,1 33,1 31,3 Nemzetgazdasági átlag 32,9 25,2 LLS Forrás: népszámlálási adatok alapján Ipar aránya (2001, %) Ipar aránya (2011, %) Budapest 25,2 9,9 Magas jövedelmű körzetek (nemzetgazdasági átlag felett) Közepes jövedelmű körzetek (nemzetgazdasági átlag %-a) Alacsony jövedelmű körzetek (nemzetgazdasági átlag 75%-a alatt) 42,6 38,7 33,9 30,5 34,3 29,8 Nemzetgazdasági átlag 32,9 25,2

107 Győr Győr Székesfehérvár 140 Székesfehérvár 120 Szeged 100 Pécs Kecskemét Debrecen 80 Nyíregyháza 60 Miskolc Debrecen Kecskemét Nyíregyháza 60 Pécs Szeged Miskolc Debrecen relatív pozíciója a magyar nagyvárosok mezőnyében (1995, 2015) függőleges tengely: egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték a csoportátlag százalékában; vízszintes tengely: komplex szerkezeti mutató az export aránya, a vállalatok átlagos mérete és az ipari társas vállalkozások aránya alapján: balról jobbra növekvő export- és ipari társas vállalkozás-arány, illetve növekvő átlagos vállalatméret

108 Az előadás főbb megállapításai 1. A rendszerváltás idején a már korábban is növekvő jelentőségű szolgáltató szektor a termelő ágazatok leépülése és a tercier szektor egyes területeinek (kereskedelem, turizmus, pénzügyi szolgáltatások, infokommunikáció) növekedése miatt látványosan megerősödött. 2. Miközben a fővárosban, nagyobb városokban, illetve idegenforgalmi térségekben a piaci szereplők élénkülése hozzájárult a gazdasági megújuláshoz, kevésbé dinamikus térségekben és településeken az állami szolgáltatásokhoz kötődő gazdaság tompította a válságot. 3. A szolgáltató szektor aránya a piaci és állami szféra összeadódó jelentősége miatt Budapesten a legnagyobb, míg vidéken a regionális központok vezetnek. A fejlettebb vidéki térségek újraiparosodás-alapú fejlődése a szolgáltató szektor legkisebb súlyát eredményezi. 4. A szolgáltató szektor különböző ágazatai is markáns globalizációs folyamatok részesei, melyek leglátványosabban talán az SSC szektorban és a turizmusban ragadhatók meg a kreatívnak tartott, jellemzően szolgáltató tevékenységek a nagyvárosokban tömörülnek.

109 A szolgáltatások súlya az egyes megyék gazdaságában (2017); forrás: KSH Megye Szolgáltatások BHÉ-aránya (%) Szolgáltatás a foglalkoztatásban (%) 1.1. Borsod-Abaúj-Zemplén 47,0 66, Heves 50,7 55, Nógrád 65,8 66, Hajdú-Bihar 62,8 66, Jász-Nagykun-Szolnok 49,4 53, Szabolcs-Szatmár-Bereg 60,0 69, Bács-Kiskun 50,7 55, Békés 57,4 63, Csongrád 64,2 64, Baranya 66,3 67, Somogy 63,2 59, Tolna 50,0 57, Fejér 42,5 54, Komárom-Esztergom 39,4 43, Veszprém 56,1 54, Győr-Moson-Sopron 39,8 48, Vas 45,7 52, Zala 60,0 64, Budapest 84,5 84, Pest 64,8 66,7

110 3% 4% A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B+C+D+E Ipar összesen 17% F Építőipar 9% 8% 28% 4% G+H+I Kereskedelem, szállítás és raktározás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K L M+N Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Üzleti szolgáltatások 4% 5% 18% O+P+Q Közigazgatás, oktatás, egészségügyi szolgáltatás R+S+T+U Egyéb szolgáltatás A szolgáltató szektor különböző ágazatainak a súlya a magyar gazdaságban, a bruttó hozzáadott érték megoszlása alapján (2015, %); forrás: KSH

111 A Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat B+C+D+E Ipar összesen 12% 1% 1% 3% F G Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás 9% 25% I J Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 10% 6% 3% 1% 2% 3% 3% 7% 12% 4% L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabadidő S Egyéb szolgáltatás A szolgáltató szektor különböző ágazatainak a súlya a magyar gazdaságban, az alkalmazásban állók száma alapján (2015, %); forrás: KSH

112 A kreatív gazdaságban foglalkoztatottak száma a 20 ezer főnél népesebb városokban (2007); forrás: Kovács Egedy Szabó 2011

113 A 20 ezer főnél népesebb városok sorrendje a kreatív gazdaság összesített súlya alapján; forrás: Kovács Egedy Szabó 2011

114 2018 6,8% 10,7% 10,0 % 13,2%

115 Forrás: Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról 2017, KSH

116 Forrás: Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról 2017, KSH

117 Forrás: Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról 2017, KSH

118 Forrás: Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról 2017, KSH

119 2018: 6,6 millió fő / 15,6 millió véj 2018: 5,9 millió fő / 15,3 millió véj

120

121

122

123

124 Forrás: Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról 2017, KSH

125

126 Forrás: Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról 2017, KSH

127 Forrás: Magyar Turisztikai Ügynökség, A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek 2018-as

128

129

130

131

132

133 Az előadás főbb megállapításai 1. Magyarország gazdaságában a földrajzi elhelyezkedésből fakadó tranzit szerepből adódóan (is) a közlekedési és kommunikációs szektornak fontos szerepe, a logisztikának perspektívái vannak. Budapest Kelet-Közép-Európa egyik meghatározó gócpontja. 2. Az áruszállítási teljesítmények a konjunktúrák és dekonjunktúrák hullámaihoz igazodnak, hosszabb távon azonban gazdasági szerkezeti okokból és a közlekedési alágak rendszerjellemzőiből adódóan markáns eltolódás van a közúti közlekedés irányába. 3. Komoly közlekedésszervezési problémákat okoz a közút- és vasúthálózat monocentrikussága, minőségi hiányosságai, illetve a dunai és tiszai átkelőhelyek korlátozottsága. A vízi közlekedés szerepe marginális, a légi forgalom ugyanakkor felértékelődő. 4. Magyarország legtöbb infokommunikációs mutatóját tekintve az EU-országok mezőnyének harmadik harmadában foglal helyet, miközben a szektor jelentős országon belüli különbségeket mutat.

134 1. Nyugati főfolyosó; 2. Adria főfolyosó; 3. Borsod-Galícia másodrendű tengely;4. Tátra-Krakkó melléktengely; 5. Kárpátalja-Podólia főtengely; 6. Pontus-Levante tengely; 7. Szuezi tengely; 8. Szlavón tengely (Erdősi F.);

135 Áruszállítás indexe (tonna) Áruszállítás indexe (tonnakilométer) A magyarországi áruszállítási teljesítmények változása; forrás: KSH

136 Távolsági személyszállítás indexe (utasszám) Távolsági személyszállítás indexe (utaskilométer) Helyi személyszállítás indexe (utasszám) A magyarországi személyszállítási teljesítmények változása; forrás: KSH

137 Forrás: KSH

138 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Vasút Közút Belvízi szállítás Légi szállítás Csővezeték Összesen Belföldi forgalom Behozatali forgalom Kiviteli forgalom Átmenő forgalom A különböző áruszállítási viszonylatok jelentősége közlekedési ágazatonként, árutonna-kilométerben kifejezett teljesítmény alapján (2007); forrás: KSH

139 A nemzetközi személyközlekedés ágazati szerkezete; forrás: KSH A helyközi személyközlekedés ágazati szerkezete (belföld); forrás: KSH

140 Forrás: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

141 Forrás: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

142 Vasúthálózati fejlesztések

143 Forrás: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

144 Forrás: KSH

145 Forrás: KSH 2013

146 Magyarország autópályái 2017 Forrás:

147 Forrás: KSH 2013

148 Forrás: KSH 2013

149 Forrás: KSH

150 Forrás: KSH

151 Forrás: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

152 Forrás: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

153 Forrás: KSH

154 Forrás: KSH

155 Forrás: KSH

156

157 Forrás: KSH

158 A debreceni repülőtér utasforgalma (fő) forrás: KSH adatai alapján

159 Forrás: KSH

160 Forrás: KSH

161 Forrás: KSH

162 Forrás: KSH

163 Forrás: KSH

164 Forrás: KSH

165 Forrás: KSH

166 Forrás: KSH

167 Forrás: KSH

168 Forrás: KSH

169

170