SZÉKESFEHÉRVÁR-MAROSHEGYI KULTURÁLIS EGYESÜLET MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Átírás

1 SZÉKESFEHÉRVÁR-MAROSHEGYI KULTURÁLIS EGYESÜLET MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az alapító tagok az évi II. tv. és az évi IV. tv. alapján közművelődési és oktatási feladatokat ellátó, közhasznú társadalmi szervezetet hoztak létre, mely egyesület az Alapszabály módosítását követően az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény és a évi V. tv rendelkezései alapján működik, az alábbiak szerint: 2. A szervezetet az alapító tagok azzal a céllal hozzák létre, hogy a szervezet önálló jogi személyiségként és közhasznú szervezetként a Fejér Megyei Bíróságon nyerjen bejegyzést. Az Alapszabály I. számú melléklete tartalmazza az Alapszabály módosításakor hatályos tagnévsort. 2.1 A hagyományok ápolásaként gondoskodik az Ikarus Gyár dolgozói kulturális igényeinek kielégítéséről, valamint oktatási feladatokat lát el. 2.2 Biztosítja a feltételeket Maroshegy városrész lakossága, kisközösségei és önkéntes szerveződései kulturális és oktatási tevékenységének kibontakozásához. 3. A szervezet neve: SZÉKESFEHÉRVÁR MAROSHEGYI KULTURÁLIS EGYESÜLET 4. Az egyesület székhelye: 8000 Székesfehérvár, Sóstó ltp Az egyesület önálló jogi személy 6. alapítók és címei PAIS NIMRÓD 8000 SZÉKESFEHÉRVÁR TOLSZTOJ U. 16. Dr DARUKA IZABELLA 8000 SZÉKESFEHÉRVÁR RÓZSAHEGYI U. 7. REHÁK MIHÁLY 8000 SZÉKESFEHÉRVÁR NEFELEJCS U. 5. KNEIFEL IMRE 8000 SZÉKESFEHÉRVÁR MARX TÉR 3. HORVÁTH ISTVÁNNÉ 8000 SZÉKESFEHÉRVÁR HOMOKSOR 63. ÉRTELMES TAMÁSNÉ 8000 SZÉKESFEHÉRVÁR GERLE U. 5. FLASKÁR SÁNDOR 8000 SZÉKESFEHÉRVÁR BORSZÉKI U. 53. ZÁMBÓ GYULA 8000 SZÉKESFEHÉRVÁR JANCSÁR U. 17. SIMON LÁSZLÓ 8854 POLGÁRDI ADY E. U. 44. NAGYNÉ JÁNOKI TÜNDE 8000 SZÉKESFEHÉRVÁR BÁTKY ZS. U. 3. KOVÁCS JÓZSEF 8000 SZÉKESFEHÉRVÁR SZÉCHENYI U. 39. ARANY SZABÓ GÁBORNÉ 7000 SÁRBOGÁRD BARÁTSÁG U. 10. SELLEI JÁNOSNÉ 8000 SZÉKESFEHÉRVÁR KOLOZSVÁRI U. 7. SZILÁGYINÉ NAGY KATALIN 8000 SZÉKESFEHÉRVÁR TRENCSÉNYI U. 35. DARABOSNÉ GYÖRE ZSUZSA 8000 SZÉKESFEHÉRVÁR VÁRKÖRÚT 42. KOVÁCS JÓZSEFNÉ 8000 SZÉKESFEHÉRVÁR SÓSTÓ 8 ÉP. LÁSZLÓNÉ HORVÁTH ANIKÓ 8000 SZÉKESFEHÉRVÁR SARLÓ U

2 II. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATA l. Az Egyesület célja: A szabadművelődés gondolatisága alapján a polgári társasági élet, a fiatalság oktatási, közművelődési, szórakozási igényeinek kielégítése, az amatőr művészeti mozgalom, a civil szervezetek működésének, illetve önképzésének segítése. Az Egyesület önkormányzati elven alapuló működésének elősegítése, a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesítése. Az Egyesület működéséhez szükséges feltételek megteremtése és biztosítása az alaptevékenység és az azt segítő vállalkozások bevételeiből valósul meg. 2. Az Egyesület közhasznú tevékenysége és feladata: Az alapszabályban foglalt célkitűzések megvalósítása és a közhasznú tevékenység folytatása érdekében Gárdonyi Géza Szakképző Iskola elnevezéssel közoktatási intézményt alapít, működtet és tart fenn. Az évi V. törvény 3:63. (5) bekezdés értelmében Gárdonyi Géza Szakképző Iskola intézmény önálló jogalanyisággal rendelkezik. Az intézmények keretében az egyesület vállalja, hogy 2.1 A köznevelésről szóló évi CXC törvénynek megfelelően biztosítja - általános középfokú oktatás (85.31) - szakmai középfokú oktatás - (85.32 m.n.s.egyéb oktatás (85.59) keretein belül a nevelést, oktatást, képességfejlesztést, ismeretterjesztést, kulturális tevékenységet személyi, tárgyi és anyagi feltételeit 2.2 Az egyesület céljainak biztosítása érdekében közművelődési megállapodást (szerződést), köt Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatával valamint szakképzési szerződést Fejér Megyei Kormányhivatallal. 2.3 Az egyesület jelen szerződés szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját az Egyesület honlapján, nyilvánosságra hozza. 2.4 Az egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot elsődlegesen honlapján történő közzététellel biztosítja a vonatkozó jogszabályokban előírt módon és határidőben. Az egyesület bárki számára biztosítja továbbá az iratbetekintés jogát székhelyén, a Gárdonyi Géza Szakképző Iskola igazgatói irodájában. Az egyesület a nyilvánosságra hozatali kötelezettségét honlapján is biztosítja. A honlap címe: Az éves beszámoló és közhasznúsági melléklet letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségét a évi CLXXV. törvényben meghatározott módon teljesíti. Ugyanakkor biztosítja a beszámoló bárki általi hozzáférhetőségét (betekintését és saját költségére másolat készítését). Az egyesület beszámolóját honlapján közzé teszi. 2

3 A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell: a) a számviteli beszámolót b) a költségvetési támogatás felhasználását c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást d) a cél szerinti juttatások kimutatását e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet. 2.6 Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni. Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem teljesítésének ideje. 3. Közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet. 4. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. 5. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységre fordítja. 6. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete független a pártoktól, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A TAGSÁG l. Az egyesületi tagság keletkezése: 1.1. Az Egyesület tagja lehet minden természetes személy, jogi személyiségű szervezet, jogi személyiség nélküli szervezet, amely belépési szándékát (alapítókon kívül) írásban bejelenti, az alapszabályt, valamint az Egyesület működésére vonatkozó egyéb 3

4 szabályokat magára kötelezőnek elismeri és a tagdíjat fizeti. A belépési szándékot tartalmazó nyilatkozatot az Elnökséghez kell benyújtani, ami azt a soron következő ülésen de legfeljebb 45 napon belül tárgyalja - és a Közgyűlés soron következő ülése elé terjeszti. A tagsági jogviszony a Ptk 3:67 (1) alapján a tagság a közgyűlés általi elfogadással keletkezik A felvételről és a tagsággal járó alapvető kötelezettségekről, valamint az esetleges elutasításról a kérelmezőt írásban kell értesíteni. A tagok felvételéről, a felvételi kérelmek elutasításáról a Közgyűlés egyszerű szótöbbséges határozattal dönt Az Egyesület tagjairól tagnyilvántartást vezet. A tagságot az erre a célra kiállított szigorú számadás alá tartozó okirat /igazolvány/ igazolja. 2. Az Egyesületi tagság megszűnik: kilépéssel. A tag a kilépési szándékot köteles az Elnökséggel írásban közölni. A tagság a kilépési szándék Elnökséggel való hitelt érdemlő írásbeli közlésével szűnik meg. kizárással, melynek részletes szabályait a 2/A. pont tartalmazza. törléssel akkor, ha a tag a tagdíjfizetési kötelezettségét hat hónapot meghaladóan írásban közölt fizetési felszólítás ellenére elmulasztja teljesíteni. A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell azt a póthatáridőt, mely időpontig a tag az elmulasztott tagdíjat jogkövetkezmény nélkül teljesítheti, illetőleg azt a figyelmeztetést is, hogy a póthatáridő elmulasztása esetén az egyesület a tagok közül törli. a természetes személy halálával, a jogi személyiségű szervezet, illetve jogi-személyiség nélküli szervezet megszűnésével. 2/A. A kizárás szabályai: Az Egyesületi tagság kizárással történő megszűnésére az alábbi esetekben és módon kerülhet sor. Az Egyesület tagjai közül kizárhatja a tagot, - ha a tag által tanúsított magatartás jogszabályt, az alapszabályt vagy a közgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten sértő, - ha a tagot szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerős szabadságvesztés büntetésre ítélik - ha a tag szándékosan veszélyezteti az Egyesület céljainak a megvalósulását és az Egyesület tevékenységét. A tagok a kizárására irányuló kizárási eljárás keretében, a Közgyűlés írásba foglalt és indokolt határozata alapján van helye. A kizárási eljárást bármely tag vagy az Elnökség írásban kezdeményezheti. A kizárásra irányuló kezdeményezésnek tartalmaznia kell a tag kizárására okot adó konkrét magatartást, a tagkizárás okait, indokait. A kizárásra irányuló kezdeményezést a tag az Elnökségnél köteles előterjeszteni. A kezdeményezés alapján a kizárási eljárás lefolytatására az Elnökség köteles rendkívüli közgyűlést összehívni. A tag vagy az Elnökség által kezdeményezett kizárási eljárás lefolytatására az Elnökségnek a Közgyűlést haladéktalanul akként kell összehívnia, hogy a kizárási eljárás lefolytatását a Közgyűlés a kezdeményezéstől számított 30 napon belül lefolytathassa. 4

5 A Közgyűlés a kizárási eljárás lefolytatását a kezdeményezéstől számított 30 napon belül lefolytatja. A kizárási eljárásra az érintett tagot meg kell hívni és a felhozott okokat és indokokat vele közölni kell. Az érintett tag részére a meghívó mellékleteként a kizárási eljárást kezdeményező írásos kezdeményezést is meg kell küldeni. Az érintett tagnak módot és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy védekezését előterjeszthesse, indokait, álláspontját a Közgyűléssel közölhesse. A rendkívüli közgyűlési meghívó kézbesítése és a közgyűlés időpontja között legalább 8 napnak el kell telnie. A Közgyűlés kizárásról rendelkező határozatát az érintett tag meghallgatását követően hozhatja meg, kivéve ha az érintett tag a védekezés és a meghallgatás lehetőségével nem kíván élni. E következményre a tagot a kizárási eljárást lefolytató közgyűlési meghívóban külön is figyelmeztetni kell. A kizárás kérdésében a Közgyűlés indokolással és a jogorvoslati lehetőségre történő figyelmeztetést és kioktatást tartalmazó határozatát a jelen lévő érintett taggal szóban és 8 napon belül írásban is igazolható módon közölni kell. A Közgyűlés kizáró határozatával szemben fellebbezésnek nincsen helye. 3. A tag jogai: Részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein. Minden természetes személy tag, és a jogi személy képviselője választhat, és választható az Egyesület különböző szerveibe. A 18. életévét be nem töltött tag nem lehet képviselő, nem rendelkezhet a bankszámla felett és utalványozási joggal sem bír. Minden tagot (természetes vagy jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet) egy szavazati jog illet meg. 4. A tag kötelezettségei: A tag az Egyesület céljainak és testületi döntéseinek végrehajtása érdekében köteles aktívan közreműködni, az általa elvállalt konkrét feladatokat pontosan teljesíteni, az Egyesület jó hírnevét, közmegbecsülését magatartásával elősegíteni. A tag kötelessége a tagdíj pontos megfizetése minden hónap l0. napjáig, melyet a tag az egyesület pénztárába való befizetéssel köteles teljesíteni. A tagdíj mértéke: természetes személy estében: jogi személy esetében: jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében: 100,-Ft/fő/hó 100,-Ft/fő/hó 100,-Ft/fő/hó 5

6 A KÖZGYŰLÉS 5.1. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb döntést hozó, irányító testülete, amely a nyilvántartott tagok összességéből áll A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A meghívókat a tagoknak írásban, levélben kell megküldeni. A meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 napnak kell eltelnie. A meghívó kötelező tartalmi elemei: a) az egyesület neve, székhelye b) az ülés idejének és helyszínének megjelölése; c) az ülés napirendje. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Ha az elnökség ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. Az elnökség ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A meghívót teljes terjedelmében az egyesület honlapján ( is közzé kell tenni legkésőbb az ülés időpontját megelőző 15. napon A Közgyűlés összehívása az Egyesületi elnök feladata. Az elnöknek a Közgyűlést akkor is össze kell hívnia, ha a Bíróság, a törvényes működést ellenőrző Ügyészség, a Felügyelő Bizottság, illetőleg a tagság harmada az ok és a cél megjelölésével kívánja. Az egyesületi elnöknek össze kell hívnia a Közgyűlést, ha az a szükséges intézkedések megtétele céljából szükséges, azaz, ha a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Utóbbi esetekben összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. Az elnöknek, ha az alapszabály szerint a közgyűlést össze kell hívnia, akkor az összehívásra okot adó tény, körülmény tudomásra jutását követő 30 napon belül intézkednie kell a Közgyűlés összehívásáról. 6

7 5.4., Ha a Közgyűlés összehívása nem volt szabályszerű, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és a közgyűlés megtartása ellen senki sem tiltakozik A Közgyűlés nyilvános. 6. A tagok a Közgyűlésen szavazással hozzák meg határozataikat. A közgyűlés határozatait a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozza meg. Ha a Ptk. egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha a Ptk. egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. (1) bek. 1. pont), élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis. Az Elnökség tagjainak, valamint a Felügyelő Bizottság tagjainak a megválasztása titkos szavazással történik. Minden egyéb esetben a szavazás nyílt szavazással történik. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. 7. A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyben a határozatokat szó szerint kell kiemelni. A jegyzőkönyveket alkalmanként választott jegyzőkönyvvezető vezeti és két tag hitelesíti. 7. l. A határozatokat az Elnök vezeti be sorszámozva a Határozatok Könyvébe A Határozatok Könyvének tartalmaznia kell: a határozat tartalmát, a határozat meghozatalának időpontját, a határozat hatályát, a döntést támogatók és az ellenzők számát. 7

8 8. A közgyűlés döntéseit az érintettekkel az Igazgató írásban közöli akként, hogy a Határozatok Könyvébe bevezetett szöveg-másolatot az érintett/ek/nek ajánlott küldemény formájában postázza. 9. A döntések nyilvánosságra hozatalának módja ezen túlmenően akként történik, hogy a Határozatok Könyvébe bevezetett szövegrész másolatát a határozathozatalt követő 5 napon belül: az iskola hirdetőtábláján öt munkanapra ki kell függeszteni. Az iskola hirdetőtáblája a Gárdonyi Géza Szakképző Iskolában található (8000 Székesfehérvár, Sóstó ltp. 1.) a lépcsőházban. Az Egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület honlapjának címe: A közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki a közhasznú szervezet székhelyén betekinthet. A közhasznú szervezet működéséről, szolgáltatásai igénybevétele módjának lehetőségeiről ismertetőt állít össze, melyet bárki a szervezet székhelyén megtekinthet, s amelyről másolatot kérhet. 10. A Közgyűlés kizárólagos hatásköre: Az alapszabály módosítása. Döntés más társadalmi szervezettel való egyesülésről, más társadalmi szervezethez történő csatlakozásról, feloszlásról. Az elnökség éves beszámolójának és az új gazdasági év költségvetésének elfogadása, az éves tagdíj mértékének megállapítása. Közhasznúsági jelentés elfogadása, az éves beszámoló jóváhagyása (mindkét esetben nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik). Egyes cél szerinti juttatási formák és ezekre vonatkozó pályázati rend megállapítása. Döntés a közhasznúsági megjelölésről Az Elnökség, az Elnök valamint a Felügyelő Bizottság tagjainak öt éves időtartamra és a tiszteletbeli elnöknek határozatlan időre történő megválasztása, visszahívása munkájuk díjazásának megállapítása, a munkáltatói jogok gyakorlása. A vonatkozó törvények és az alapszabály szerinti elkészítendő belső szabályzatok és módosításaik jóváhagyása és életbe léptetése. A közgyűlés a Felügyelő Bizottság hatáskörének kivételével bármely hatáskört magához vonhat. Határoz az intézmény önálló költségvetési irányzatáról. Dönt tag kizárásáról Dönt mindazon kérdésben, melyet az Alapszabály a hatáskörébe utal. AZ ELNÖKSÉG 11. Az Elnökség három tagból áll, melynek ülései nyilvánosak és ügyrendje az alábbi: I. Általános rendelkezések 8

9 1. Az elnökség munkaterv alapján működik. A munkatervet az elnök terjeszti az elnökség elé elfogadás céljából. 2. Az elnökség a hatáskörébe tartozó feladatokat tagjai között nem osztja meg. 3. Az elnökség az elnök akadályoztatásának esetére tagjai sorából elnökhelyettest választ nyílt szavazással, akinek ez a megbízatása addig tart, amíg őt ez alól az elnökség fel nem menti. II. Az elnökségi ülés összehívása 1. Az elnökség ülését a munkatervben meghatározott időpontokban, vagy ettől eltérően a szükséghez képest, az elnökség elnöke (aki egyben az egyesület elnöke is), akadályoztatása esetén az igazgató hívja össze. 2. A meghívót, amely az ülés helyét, időpontját és napirendjét tartalmazza, legkésőbb az ülés időpontját megelőző 8. napon kell eljuttatni az elnökség tagjaihoz, továbbá azokhoz, akik az elnökség ülésén részt vesznek. Amennyiben a napirend valamelyik pontjához írásbeli előterjesztés készült, a meghívóval együtt annak szövegét is meg kell küldeni. A meghívó kötelező tartalmi elemei: a) az egyesület neve, székhelye b) az ülés idejének és helyszínének megjelölése; c) az ülés napirendje. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Ha az elnökség ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. Az elnökség ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A meghívót teljes terjedelmében az egyesület honlapján ( ) is közzé kell tenni legkésőbb az ülés időpontját megelőző 8. napon. III. Az elnökségi ülés lefolytatása 1. Az elnökségi ülésen az elnökség elnöke, akadályoztatása esetén a helyettese elnököl. 2. Az ülés megnyitása után az elnök számba veszi a megjelenteket, és attól függően állapítja meg a határozatképességet. Ezt követően ismerteti az ülés napirendjét, a napirenddel kapcsolatos indítványokat, majd a napirendet és az indítványokat vitára és szavazásra bocsátja. 3. Ha az elnökség a napirendet elfogadja, az elnök, vagy más kijelölt személy ismerteti a napirenddel kapcsolatos előterjesztéseket. 4. A napirend keretében az elnök minden ülésen beszámol az előző elnökségi ülések határozatainak végrehajtásáról és a két elnökségi ülés között elnöki hatáskörben tett intézkedésekről. 5. Minden elnökségi ülés napirendjén külön napirendi pontot képeznek a bejelentések, amelyek keretében az ülés bármelyik résztvevője bejelentéseket tehet. Nemcsak a 9

10 napirendben szereplő, hanem egyéb ügyekre vonatkozóan is lehet feltenni kérdéseket és lehet kérni az egyesület elnökétől (aki az elnökség elnöke) az egyesület működését érintő bármely ügyben tájékoztatást. Az elnök köteles a kérdésekre válaszolni és tájékoztatást adni. Ha erre az ülésen nincs lehetőség, legkésőbb a elnökségi ülés időpontjától számított 15 napon belül kell a kérdés feltevőjének, vagy a tájékoztatást kérőnek a választ írásban megadni. Az elnökség dönthet úgy is, hogy a válaszadásra, illetve a tájékoztatásra a legközelebbi elnökségi ülésen kerüljön sor. Egy-egy napirendi pont tárgyalása, annak előterjesztése után kérdések feltételével folytatódik, amelyre az ügy előadója, vagy az elnök adja meg a választ. Az ülés résztvevői az előterjesztéssel kapcsolatban javaslatot tehetnek és a javaslatokat is vitára kell bocsátani. 6. Az elnökségi ülés rendjére az elnök ügyel. Ha a felszólalások elhúzódnak, az elnökség dönt arról, hogy a vitát bezárja, vagy a felszólalások idejét korlátozza. 7. A vita befejezése után az elnök összefoglalja annak eredményét, és javaslatot tesz a elnökségi ülés határozatára, majd a határozati javaslatokat szavazásra bocsátja. Ha az elnökség valamely tagja az elfogadott határozattal nem ért egyet, különvéleményét kívánságára jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 8. Minden határozatban meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személy nevét és a végrehajtás határidejét. 9. Az elnökségi ülés határozatait a naptári év kezdetétől annak végéig az évszám megjelölésével folyamatosan számozni kell. (Például: 11/1999/3.) Az első szám a határozat sorszámát, a harmadik pedig a elnökségi ülés sorszámát jelzi. A határozatok nyilvántartásáról az elnök az e célra rendszeresített nyilvántartó könyvben gondoskodik. 10. Az elnökségi ülés határozatait közölni kell a végrehajtásért felelős, vagy a végrehajtással érintett személyekkel, illetve szervekkel és a elnökség döntésétől függően, részben vagy egészben ismertetni kell az egyesület tagjaival. IV. Az elnökségi ülés jegyzőkönyve a) Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök, és a két elnökségi tag ír alá. b) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - az elnökségi ülés helyét, idejét - a résztvevők nevét és beosztását - meghívás szabályszerűségére és a határozatképességre vonatkozó megállapítást - az előző elnökségi ülés határozatainak végrehajtásával és a tett intézkedésekkel kapcsolatos beszámolót - a napirendi javaslat ismertetését és az ezzel kapcsolatos indítványok lényegét - a napirendre vonatkozó szavazás eredményét - a napirend egyes pontjainak lényegét - a kérdéseket, javaslatokat és az azokra adott választ 10

11 - a szavazás eredményét, a szavazók névszerinti feltüntetésével, a javaslatra vonatkozó állásfoglalást illetően (igen, nem, tartózkodott) - az elnökségi ülés határozatát (határozatait) - a végrehajtásért felelős személy (személyek) nevét és a végrehajtás időpontját c) Az elnökségi ülés jegyzőkönyvét az ülést követő 8 napon belül kell elkészíteni. d) A jegyzőkönyvet az elnökség tagjai bármikor megtekinthetik, annak kijavítását vagy kiegészítését legkésőbb a következő elnökségi ülésen kérhetik. A kijavítás, vagy kiegészítés kérdésében a elnökségi ülés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. e) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a beszámolók írásos anyagát, a határozattervezeteket, valamint a elnökségi ülés napirendjével kapcsolatos egyéb anyagokat. f) Az elnöknek gondoskodnia kell a jegyzőkönyv és mellékleteinek megőrzéséről. Az elnökségi ülés határozatait a Határozatok Összesítőjébe kell folyamatos sorszámozással ellátva bejegyezni, melyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. Az elnökség határozatát az elnök írásban köteles az érintettekkel közölni, a döntés meghozatalát követő 8 napon belül, ahol a közlést tartalmazó levelet ajánlott küldeményként kell kézbesíttetni az érdekelt számára. A Határozatok Összesítőjét bárki a Gárdonyi Géza Szakképző Iskola (8000 Székesfehérvár, Sóstó ltp. 1.) Igazgató irodájában jogosult megtekinteni naponta 8-12 órák között. 12. Az Elnökség dönt és intézkedik mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés, illetve a Felügyelő Bizottság kizárólagos hatáskörébe. 13. Az Elnökség feladata: a) az Egyesület cél szerinti működésének folyamatos biztosítása, b) pénzügyi, gazdasági ügyek intézése. A bankszámla feletti rendelkezés joga Mihály Gyula elnököt önállóan illeti meg, valamint Majzer Mária Erika igazgatót és Baritz Lászlóné gazdaságvezetőt együttesen. c) határozati javaslatok, a belső szabályzatok előkészítése közgyűlési jóváhagyásra d) a Közgyűlés munkájának előkészítése, a Felügyelő Bizottság munkafeltételeinek biztosítása. e) a jogszabályok, hatósági rendelkezések, alapszabály és belső szabályzatok végrehajtása, f) a nyilvántartások, és az adminisztráció vezetése g) a tagsággal kapcsolatos ügyek intézése h) a közművelődési megállapodás és szakképzési megállapodások megkötése i) a közhasznúsági jelentés elkészítése. 14. Az elnökség évente legalább 2 alkalommal ülésezik. Üléseit az elnök hívja össze a napirend közlésével. Az ülések nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha tagjai közül 2 (kettő) fő jelen van. 15. Határozatait nyílt szavazással, kézfeltartással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 11

12 Amennyiben az elnökségi ülés azért határozatképes, mert azon kettő elnökségi tag van jelen, akkor ez esetben határozat csak egyhangúan hozható. 16. Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 17. Az elnök feladatai: Képviseli az egyesületet a hatóságok, bíróságok, harmadik személyek előtt. A képviseleti jogot az elnök önállóan gyakorolja, ezen jogát akadályoztatása esetén az igazgatóra átruházhatja. Az igazgató az elnök által írásban meghatározott terjedelemben, akár korlátozás nélkül is jogosult az elnök akadályoztatása esetén az egyesület képviseletére. Levezeti a közgyűlés és az elnökség üléseit, gondoskodik a döntések előkészítéséről és végrehajtásáról. Az egyesület első elnöke: Pais Nimród 8000 Székesfehérvár, Tolsztoj u /A. A tiszteletbeli elnök: A Közgyűlés tagjai az arra a Közgyűlés által érdemesnek tartott személyt vagy személyeket tiszteletbeli elnökül választhat határozatlan időre. A tiszteletbeli elnök nem képviselője az Egyesületnek. A tiszteletbeli elnök díjazásra és költségtérítésre az Egyesülettől nem jogosult. Tiszteletbeli elnökké olyan természetes személy választható, aki az Egyesület érdekében megválasztásáig kifejtett tevékenységével az Egyesület eredményes működését elősegítette, hírnevét öregbítette és vállalja azt, hogy ezen hatáskörrel nem járó tisztségével a jövőben is az Egyesület céljai érdekében munkálkodik. A tiszteletbeli elnöki tisztség a Közgyűlés által történő megválasztással és a tisztség elfogadásával jön létre határozatlan időtartamra. A tiszteletbeli elnöki tisztség megszűnik: a tiszteletbeli elnök halálával a tiszteletbeli elnöknek a Közgyűléshez intézett írásbeli lemondásával a tiszteletbeli elnök visszahívásával A tiszteletbeli elnök visszahívását az Egyesület Elnöke kezdeményezi, ha a tiszteletbeli elnök az Egyesület alapszabálya ellen vét, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az Egyesület jó hírnevét sérti vagy veszélyezteti. A határozatát a Közgyűlés kétharmados többséggel hozza. A tiszteletbeli elnök jogai: A tiszteletbeli elnök jogosult észrevételezési joggal részt venni az Egyesület Közgyűlésén. 12

13 Részt vehet az Egyesület rendezvényein. A tiszteletbeli elnök kötelezettségei: A tiszteletbeli elnök köteles az Egyesület alapszabályának betartására, és olyan magatartás tanúsítására, mely az Egyesület jóhírét, megbecsültségét elősegíti. A tiszteletbeli elnök köteles továbbá mindennapi tevékenységével, társadalmi kapcsolatainak felhasználásával az Egyesület céljainak elérését lehetőségéhez képest elősegíteni. Az egyesület elnöke: név cím anjya neve Mihály Gyula 8000 Székesfehérvár, Gáz u. 9/c Cserti Magdolna Az egyesület elnökségi tagja: név cím anjya neve Majzer Mária Erika 8000 Székesfehérvár, Dévai u. 7. Kóber Mária Az egyesület elnökségi tagja: név cím anjya neve dr. Mayer András Gyuláné 8000 Székesfehérvár, Orsovai u. Keszi Erzsébet Az Egyesület és szervezeti egységeinek működése: 18.1 Az Egyesület az elnökségi tagok sorából 5 éves időtartamra, titkos szavazással ügyvezetőt választ. Szakmailag irányítja az Egyesület célja szerinti tevékenységet, gondoskodik annak operatív előkészítéséről. Végzi az Egyesület írásbeli, levelezési munkáit, vezeti a nyilvántartásokat, a Határozatok könyvé -t és elvégzi a szervezeti és működési szabályzatban rá kirótt feladatokat. Irányítja az Egyesület gazdálkodását Az Egyesület által alapított önálló intézmény élén az igazgató áll. Az igazgató az Egyesület elnökségének tagja, aki 5 éves időtartamra kerül megválasztásra Az igazgató önállóan képviseli az igazgatása alatt álló önálló jogi személyt, a Gárdonyi Géza Szakképző Iskolát. Az igazgató neve: Majzer Mária Erika Az igazgató címe: 8000 Székesfehérvár, Dévai u Az intézmény szervezete és működése Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató Az intézmény szervezeti tagozódása: Vezetőség: 4 fős Tagjai: az igazgató, az igazgató helyettesek, a gazdasági vezető 13

14 A további tagozódást az intézmény saját szervezeti és működési szabályzatában rögzítik Az intézménye irányítása, képviselete Az intézmény élén a Székesfehérvár-Maroshegyi Kulturális Egyesület vezetősége által választott igazgató áll A fenntartói jogokat a Székesfehérvár-Maroshegyi Kulturális Egyesület látja el az alábbiak szerint: - az intézmény alapítása, magszüntetése, az igazgató megbízása, felmentése - Az igazgató feletti egyéb munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület elnökének hatásköre, - Az igazgató felterjesztésére meghatározza az intézmény használati szabályait, működésének módját, feladatait. Kiadja az intézmény Alapító Okiratát, jóváhagyja az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát, munkatervét és költségvetését. Biztosítja az intézmény szervezeti, személyi, szakképzettségi és tárgyi feltételeit Az igazgató és a dolgozók kinevezésének rendje: - az igazgatót a fenntartó Egyesület Elnöksége határozott időre, 5 évre bízza meg a vezetői feladatok ellátásával - az igazgató az intézmény összes dolgozójára vonatkozó munkáltatói jogokat gyakorolják Az intézmény vezetésének rendszere Az igazgató az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, a munkaköri leírásában meghatározott feladatkör, hatáskör és felelősségi kör szerint. Távolléte esetén a helyettesítési rend lép életbe az iskola SzMSz-ében meghatározott rend szerint. Az igazgató megbízása alapján meghatározott igazgatói feladatokat az intézmény más dolgozója is elláthat. Az érintett dolgozó e hatáskörét a munkaköri leírásban is rögzíteni kell Utasítási jog, fegyelmi rend Az utasítási jogot az intézmény igazgatója gyakorolja. A feladat elvégzése közvetlenül vagy közvetve felettese útján utasíthatja a dolgozót. Az igazgatótól kapott közvetlen utasításról a dolgozó köteles tájékoztatni közvetlen felettesét. A fegyelmi jogkört az igazgató gyakorolja a nevelési oktatási intézményeket működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet szerint Munkavédelmi ügyrend Az intézmény munkavédelmi tevékenységéért az igazgató a felelős. Az igazgató - egyszemélyi felelősségének megtartása mellett - a munkavédelmi tevékenység operatív irányítását más dolgozóra is átruházhatja, ha ehhez írásban megadja a szükséges jog- és hatáskört Az igazgatói döntések előkészítése Stratégiailag fontos kérdésekben a vezetőség készíti elő a döntéseket. A vezetőséget az igazgató hívja össze. Üléseire meghívja szükség esetén az Egyesület elnökét. 14

15 A vezetőség tagjai az intézmény magasabb beosztású dolgozói, a további tagokra az összmunkatársi értekezlet tesz javaslatot. A vezetőség tagja lehet az intézmény dolgozója és (külső) megbízási jogviszonyban vagy társadalmi munkában tevékenykedő munkatársa is. A vezetőség havonta, illetve szükség szerint ülésezik. Feladata és joga: -a munkaterv, a költségvetés, a havi programok kialakítása, a feladatok koordinálása, a végrehajtás szakmai, módszertani és szervezési kérdéseinek meghatározása, illetve -az iskolakoncepció kidolgozása, az éves költségvetés véleményezése, fejlesztési hozzájárulás összegének megállapítása, kérelmek elbírálása, a szociálisan rászoruló tanulók támogatásának odaítélése, a minőségbiztosítás intézményi szintű kidolgozása Az összmunkatársi értekezlet Az igazgató hívja össze évente legalább egyszer, illetve szükség szerint. Feladata az intézmény és az egyes dolgozók éves munkájának értékelése és a következő évi feladatok megismertetése. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 19. A Felügyelő Bizottság három tagból áll, akiket a közgyűlés öt évre választ meg, és ügyrendje az alábbi: A felügyelő bizottság (fb) tagjai: Név Lakcím Édesanyja neve Bánfalvi Róbert 8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 22. Nagy Ágnes 1 fb. elnök 3/70 2 fb. tag Handl Szabolcs 2840 Oroszlány, Takács Imre u. 19. Huszár Mária Ibolya 3 fb. tag Mayer Gábor 8000 Székesfehérvár, Fáy A. ltp. 11/a, Fekete Mária Attila 3/2 I. Általános rendelkezések 1. A felügyelő bizottság munkaterv alapján működik. A munkatervet a felügyelő bizottság elnöke terjeszti a felügyelő bizottság elé elfogadás céljából. 2. A felügyelő bizottság a hatáskörébe tartozó feladatokat tagjai között nem osztja meg. 3. A felügyelő bizottság az elnöke akadályoztatásának esetére tagjai sorából elnökhelyettest választ nyílt szavazással, akinek ez a megbízatása addig tart, amíg őt ez alól a felügyelő bizottság fel nem menti 15

16 II. A felügyelő bizottsági ülés összehívása 1. A felügyelő bizottság ülését a munkatervben meghatározott időpontokban, vagy ettől eltérően a szükséghez képest, a felügyelő bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a helyettesítésére kijelölt felügyelő bizottsági tag hívja össze. 2. A meghívót, amely az ülés helyét, időpontját és napirendjét tartalmazza, legkésőbb az ülés időpontját megelőző 8 napon belül kell eljuttatni a felügyelő bizottság tagjaihoz, továbbá azokhoz, akik a felügyelő bizottság ülésén részt vesznek. Amennyiben a napirend valamelyik pontjához írásbeli előterjesztés készült, a meghívóval együtt annak szövegét is meg kell küldeni. 3. A felügyelő bizottság határozatképes, ha tagjai közül 2 fő jelen van. 4. A felügyelő bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök, az ő távollétekor pedig helyettesének szavazata a döntő. III. A felügyelő bizottsági ülés lefolytatása 1. A felügyelő bizottsági ülésen a felügyelő bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes elnököl. 2. Az ülés megnyitása után az elnök számba veszi a megjelenteket, és attól függően állapítja meg a határozatképességet. Ezt követően ismerteti az ülés napirendjét, a napirenddel kapcsolatos indítványokat, majd a napirendet és az indítványokat vitára bocsátja. Az előzetesen meghatározott napirendi javaslatban nem szereplő ügyek napirendre tűzésének kérdésében a felügyelő bizottság dönt. 3. Ha a felügyelő bizottság a napirendet elfogadja, az elnök, vagy más kijelölt személy ismerteti a napirenddel kapcsolatos előterjesztéseket. 4. A napirend keretében az elnök minden ülésen beszámol az előző felügyelő bizottsági ülések határozatainak végrehajtásáról és a két felügyelő bizottsági ülés között elnöki hatáskörben tett intézkedésekről. 5. Minden felügyelő bizottsági ülés napirendjén külön napirendi pontot képeznek a bejelentések, amelyek keretében az ülés bármelyik résztvevője bejelentéseket tehet. Nemcsak a napirendben szereplő, hanem egyéb ügyekre vonatkozóan is lehet feltenni kérdéseket és lehet kérni az egyesület elnökétől az egyesület működését érintő bármely ügyben tájékoztatást. Az elnök köteles a kérdésekre válaszolni és tájékoztatást adni. Ha erre az ülésen nincs lehetőség, legkésőbb a felügyelő bizottsági ülés időpontjától számított 15 napon belül kell a kérdés feltevőjének, vagy a tájékoztatást kérőnek a választ írásban megadni. A felügyelő bizottság dönthet úgy is, hogy a válaszadásra, illetve a tájékoztatásra a legközelebbi felügyelő bizottsági ülésen kerüljön sor. Egy - egy napirendi pont tárgyalása, annak előterjesztése után kérdések feltételével folytatódik, amelyre az ügy előadója, vagy az elnök adja meg a választ. Az ülés résztvevői az előterjesztéssel kapcsolatban javaslatot tehetnek és a javaslatokat is vitára kell bocsátani. 6. A felügyelő bizottsági ülés rendjére az elnök ügyel. Ha a felszólalások elhúzódnak, a felügyelő bizottság dönt arról, hogy a vitát bezárja, vagy a felszólalások idejét korlátozza. 7. A vita befejezése után az elnök összefoglalja annak eredményét, és javaslatot tesz a felügyelő bizottsági ülés határozatára, majd a határozati javaslatokat szavazásra bocsátja. Ha a felügyelő bizottság valamely tagja az elfogadott határozattal nem ért egyet, különvéleményét kívánságára jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 8. Minden határozatban meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személy nevét és a végrehajtás határidejét. 16

17 9. A felügyelő bizottsági ülés határozatait a naptári év kezdetétől annak végéig az évszám megjelölésével folyamatosan számolni kell. (Pl.:11/1999/3.) Az első szám a határozat sorszámát, a harmadik pedig a felügyelő bizottsági ülés sorszámát jelzi. A határozatok nyilvántartásáról az elnök az e célra rendszeresített nyilvántartó könyvben gondoskodik. 10. A felügyelő bizottsági ülés határozatait közölni kell a végrehajtásért felelős, vagy a végrehajtással érintett személyekkel, illetve szervekkel és a felügyelő bizottság döntésétől függően, részben vagy egészben ismertetni kell az egyesület tagjaival. Ez történhet hirdetmény útján, a közgyűlésen, vagy az egyesület helyi önkormányzati egységeivel. IV. A felügyelő bizottsági ülés jegyzőkönyve 1. A felügyelő bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök, és a két felügyelő bizottsági tag ír alá. 2. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - a felügyelő bizottsági ülés helyét, idejét - a résztvevők nevét és beosztását - a meghívás szabályszerűségére és a határozatképességre vonatkozó megállapítást - az előző felügyelő bizottsági ülés határozatainak végrehajtásával és a tett intézkedésekkel kapcsolatos beszámolót - a napirendi javaslat ismertetését és az ezzel kapcsolatos indítványok lényegét - a napirendre vonatkozó szavazás eredményét - a napirend egyes pontjainak lényegét - a kérdéseket, javaslatokat és az azokra adott választ - a szavazás eredményét, a szavazók névszerinti feltüntetésével, a javaslatra vonatkozó állásfoglalást illetően (igen, nem, tartózkodott) - a felügyelő bizottsági ülés határozatát (határozatait) - a végrehajtásért felelős személy (személyek) nevét és a végrehajtás időpontját 3. A felügyelő bizottsági ülés jegyzőkönyvét az ülést követő 8 napon belül kell elkészíteni. 4. A jegyzőkönyvet a felügyelő bizottság tagjai bármikor megtekinthetik, annak kijavítását vagy kiegészítését legkésőbb a következő felügyelő bizottsági ülésen kérhetik. A kijavítás, vagy kiegészítés kérdésében a felügyelő bizottsági ülés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. 5. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a beszámolók írásos anyagát, a határozattervezeteket, valamint a felügyelő bizottsági ülés napirendjével kapcsolatos egyéb anyagokat. 6. Az elnöknek gondoskodnia kell a jegyzőkönyv és mellékleteinek megőrzéséről. A felügyelő bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását, - ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Megállapításairól a Közgyűlésnek jelentést tesz. A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik. A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy 17

18 a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 20. A felügyelő bizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a/ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b/ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 21. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve a szervezet könyvvizsgálója az a személy, aki: a) a Közgyűlés, illetve az Elnökség elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület Közgyűlésének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) az egyesülettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. 22. A Felügyelő Bizottság évente legalább két alkalommal ülésezik. Üléseit a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze. IV. AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYÉB SZABÁLYOK 1. Az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, az egyesület megszűnését követő két évig nem lehet ezen egyesület tisztségviselője. 2. Az Egyesület Tagnyilvántartási Szabályzatot Számviteli és Pénzügyi Szabályzatot 18

19 Munkaügyi Szabályzatot köteles készíteni A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a/ a számviteli beszámolót b/ a költségvetési támogatás felhasználását; c/ a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d/ a cél szerinti juttatások kimutatását; e/ a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f/ a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g/ a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. Az éves beszámoló: A közhasznú szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérleg fordulónappal köteles beszámolót készíteni. A beszámoló egyszerűsített éves mérlegből, eredmény levezetésből, valamint közhasznúsági mellékletből áll a Számviteli törvény és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet előírásai szerint. 3. A Szervezet irataiba minden tag betekinthet, a vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet. V. AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA 1. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 2. Az Egyesület vagyona az alábbiakból képződik: tagdíjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból. 3. Az Egyesület bevételei: az alapítóktól, utóbb csatlakozott tagoktól az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány, a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, az Egyesület eszközeinek bérbeadásából származó bevétel, a tagdíj, egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel, a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. 19

20 4. Az Egyesület költségei: a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani. Az Egyesület megszűnése esetén a kötelezettségek teljesítése után fennmaradó vagyonát a Gárdonyi Géza Szakképző Iskola részére adja át azzal a céllal, hogy ezen vagyon a szakképzési tevékenység kielégítését szolgálja. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre tagok az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény, valamint az Egyesületre mindenkor érvényes jogszabályok az irányadók. Ezen alapszabály-módosítás április 15. napján lép hatályba. Záradék: Az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalomnak. Az egységes szerkezetű alapszabály elkészítésére az Alapszabály III/2., III/6., III/10., V/3. pontjainak a változása adott okot. (2011. CLXXXI. tv. 38. (2). bek.) Székesfehérvár, április 15. Mihály Gyula s.k. elnök 20