HONVÉD ZRÍNYI SPORTEGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 1 HONVÉD ZRÍNYI SPORTEGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2 2 A HONVÉD ZRÍNYI SPORTEGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A szabályzat célja a Honvéd Zrínyi Sportegyesület (a továbbiakban: Egyesület) törvényes működése belső feltételeinek, a tagság érdekeinek valamint egyéb, az Egyesület működése által érintett személyek érdekeinek biztosítása. Ennek érdekében a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) meghatározza az Egyesület testületi szerveinek működési rendjét, a működés feltételeinek biztosítását, az Egyesület szervezeti felépítését, valamint a működésre vonatkozó speciális szabályokat. 1 Az Egyesület alapadatai Az Egyesület Neve: Honvéd Zrínyi Sportegyesület Rövidítése: HZSE Székhelye: Budapest, Hungária krt Működési területe: Budapest és vonzáskerülete. 2 Az Egyesület szervezete és testületi szerveinek működése 2.1 A küldött-közgyűlés, annak összehívása és működése A küldött-közgyűlés az Egyesület legfelsőbb testületi szerve, amely az Egyesület működésére vonatkozó jogszabályokban és az Alapszabályban meghatározott hatáskörben fejti ki működését A küldött közgyűlést az Egyesület működésére vonatkozó jogszabályokban és az Alapszabályban meghatározott esetekben össze kell hívni. A Küldött-közgyűlés összehívása az elnökség feladata, a meghívók szabályszerű elküldéséről az Egyesület elnöke gondoskodik A küldött-közgyűlés levezető elnöke az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén vagy más, indokolt esetben az elnökség valamely más tagja, akit az elnökség jelöl ki. A levezető elnök a küldött-közgyűlés megnyitása előtt megvizsgálja az összehívás jogszerűségét és megállapítja a küldött-közgyűlés határozatképességét vagy annak hiányát. A küldöttközgyűlés megnyitása után a levezető elnök Javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő személyére, majd elfogadásukat megszavaztatja; Ismerteti (majd megszavaztatja) az elnökség által javasolt és a meghívóban is közölt napirendet; További napirendi javaslatot (ha annak tárgyalásával a jelenlévő küldöttek egyszerű többsége egyetért) felveszi a tárgysorozatba; Ha a napirendi pontnak külön előadója van, felkéri a napirendi pont előadóját, előadóit a tárgy ismertetésére, majd tovább vezeti a vitát; Ügyel a küldött-közgyűlés rendjére és biztosítja a tagokat, valamint a közgyűlésen jelen lévő más személyeket megillető jogok gyakorlásának lehetőségét; Újabb érdemi javaslat hiányában a vitát lezárja; Az egyes napirendi pontok tárgyalása során figyelemmel kíséri a határozatképességet;

3 A küldött-közgyűlésen megjelent személyek jogaikat csak személyesen gyakorolhatják; A küldött-közgyűlés után öt munkanapon belül el kell készíteni a jegyzőkönyvet, amelynek tartalmaznia kell: A küldött-közgyűlés megtartásának helyét és idejét; A jelenléti ív alapján megállapított és megjelent tagok számát, a határozatképességet számszerű adatokkal alátámasztva; A küldött-közgyűlésen megjelent más személyeket nevük és meghívásuk minőségének megjelölésével; A küldött-közgyűlés tisztségviselőinek (levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, hitelesítők stb.) megválasztásáról szóló határozatot, e tisztségviselők nevének és megbízatásának feltüntetésével; A napirendi pontokat, az azokkal kapcsolatban elhangzott hozzászólások lényegét; A szavazások eredményeit és a hozott határozatok szövegét és hatályát; A döntést támogatók és ellenzők arányát, nyílt szavazás esetén a támogatók és ellenzők személyét (?) A határozatok végrehajtására esetlegesen megszabott határidőt és a határozat végrehajtásáért felelős személy nevét, vagy a végrehajtásért felelős szerv megjelölését, ha az az Alapszabály rendelkezései alapján egyértelműen nem határozható meg. A jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell a meghívót, a jelenléti ívet, és az írásbeli beszámolókat, továbbá a ban meghatározottak szerinti értesítés átvételét dokumentáló iratot. A jegyzőkönyvet annak lezárása után a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők írják alá A küldött-közgyűlés határozatainak nyilvántartásáról az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően az irodavezető gondoskodik. A határozatokat az év kezdetétől emelkedő sorszámmal kell ellátni, azokról az abban érintett személyek részére (amennyiben a küldött-közgyűlésen nem voltak jelen mindenképpen, ha jelen voltak, kérésükre) nyolc napon belül értesítést kell küldeni a határozatot és esetleges indoklást tartalmazó jegyzőkönyv-kivonattal együtt. 2.2 Az elnökség összehívása és működése: Az elnökség munkáját éves munkaprogram és munkaterv alapján végzi, amelyet az elnökség a tárgyévet megelőző utolsó elnökségi ülésén fogad el; Az elnökség félévente legalább egyszer ülésezik. Az elnökség összehívásáról az Egyesület elnöke gondoskodik. Az ülés helyéről, időpontjáról és a tárgyalni kívánt kérdésekről az elnökség tagjait és a meghívottakat legalább két héttel korábban értesíteni kell. Halaszthatatlan esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat Az elnökség üléseinek levezető elnöke az Egyesület elnöke, indokolt esetben az elnökhelyettes, vagy az elnökség egy másik tagja, akit az elnökség jelöl ki. A levezető elnök az elnökségi ülés megnyitása előtt megvizsgálja az összehívás szabályszerűségét és megállapítja az elnökségi űlés határozatképességét vagy annak hiányát. Az elnökségi ülés megnyitása után a levezető elnök Javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő személyére és elfogadtatja azt, Ismerteti az elnökség által javasolt és a meghívóban is közölt napirendet;

4 4 Az elnökségi tagok által javasolt további napirendi pontot, pontokat a jelenlévő elnökségi tagok egyszerű többségének egyetértése után felveszi a tárgysorozatba; Abban az estben, ha valamely napirendi pontnak külön előadója van, felkéri a napirendi pont előadóját (előadóit) a tárgy ismertetésére, majd vezeti a vitát; Ügyel az elnökségi ülés rendjére és biztosítja a tagokat valamint az elnökségi ülésen jelen lévő más személyeket megillető jogok gyakorlásának lehetőségét; Újabb érdemi javaslat, vélemény hiányában a vitát lezárja; Az egyes napirendi pontok tárgyalása során figyelemmel kíséri a határozatképességet Az elnökségi ülés után jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: A elnökségi ülés megtartásának helyét és idejét; A jelenléti ív alapján megállapított és megjelent tagok számát, a határozatképességet számszerű adatokkal alátámasztva; A elnökségi ülésen megjelent más személyeket nevük és meghívásuk minőségének megjelölésével; A elnökségi ülés tisztségviselőinek (levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, hitelesítők stb.) megválasztásáról szóló határozatot, e tisztségviselők nevének és megbízatásának feltüntetésével; A napirendi pontokat, az azokkal kapcsolatban elhangzott hozzászólások lényegét; A szavazások eredményeit és a hozott határozatok szövegét és hatályát; A döntést támogatók és ellenzők arányát, nyílt szavazás esetén a támogatók és ellenzők személyét (?) A határozatok végrehajtására esetlegesen megszabott határidőt és a határozat végrehajtásáért felelős személy nevét, vagy a végrehajtásért felelős szerv megjelölését, ha az, az Alapszabály rendelkezései alapján egyértelműen nem határozható meg. A jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell a meghívót, a jelenléti ívet, és az írásbeli beszámolókat, továbbá a ban meghatározottak szerinti értesítés átvételét dokumentáló iratot. A jegyzőkönyvet annak lezárása után a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők írják alá A küldött-közgyűlés határozatainak nyilvántartásáról az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően az irodavezető gondoskodik. A határozatokat az év kezdetétől emelkedő sorszámmal kell ellátni, azokról az abban érintett személyek részére (amennyiben a küldött-közgyűlésen nem voltak jelen mindenképpen, ha jelen voltak, kérésükre) nyolc napon belül értesítést kell küldeni a határozatot és esetleges indoklást tartalmazó jegyzőkönyv-kivonattal együtt.

5 5 2.3 Az egyesület elnöksége és elnöke Az elnökség az Egyesület képviselő-ügyintéző, operatív szerve, amely az Egyesület elnökével közös munkamegosztásban végzi és irányítja az Egyesület valamennyi tevékenységét. Az elnökség tagja: az elnök és a küldött-közgyűlés által négy évre megválasztott elnökségi tagok Az elnökség az Alapszabály által hatáskörébe utalt döntéseit ülésein hozza, amelyet az elnök a munkatervben meghatározottak szerint (szükség esetén ettől eltérően) hív össze. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell: