DIPLOMÁS PÁLYAKEZDİK ÉS EGYETEMI, FİISKOLAI KAROK VÁLLALATI SZEMSZÖGBİL 2007

Átírás

1 DIPLOMÁS PÁLYAKEZDİK ÉS EGYETEMI, FİISKOLAI KAROK VÁLLALATI SZEMSZÖGBİL magyarországi cég körében végzett felmérés eredményei 2007/1.

2 GVI Kutatási Füzetek 2007/1 Diplomás pályakezdık és egyetemi, fıiskolai karok vállalati szemszögbıl magyarországi cég körében végzett felmérés eredményei Budapest, július

3 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzı Intézet olyan non-profit kutatómőhely, amely elsısorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Research Institute of Economics and Enterprises Hungarian Chamber of Commerce and Industry GVI Kutatási Füzetek 2007/1 A kutatásra a Magyar Villamos Mővek Zrt., a Tisza Volán Zrt. és a Capital Hitelház Zrt. megbízásából, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (szerz. szám: OFA/6341/0044) támogatása mellett került sor. A kutatás terepmunkáját irányította, az elemzést készítette: Selmeczy Iván (elemzı, GVI) A kutatás szakmai tanácsadója, a tanulmány lektora: Semjén András (tudományos fımunkatárs, MTA KTI) Kutatásvezetı: Tóth István János (tudományos fımunkatárs, MTA KTI, ügyvezetı igazgató, MKIK GVI) tothij@econ.core.hu Internet: MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzı Intézet Budapest, július ISBN Felelıs kiadó: Tóth István János, ügyvezetı igazgató MKIK GVI Készült a Publicitas nyomdában Cím: MKIK GVI 1034 Budapest, Bécsi út Tel: Fax: gvi@gvi.hu Internet:

4 Tartalomjegyzék Summary... 9 Összefoglaló Bevezetés Munkaerıpiaci és gazdasági folyamatok Kereslet és kínálat a diplomás pályakezdık munkaerıpiacán Relatív bérek és az iskolázottság kereseti hozama A diplomás pályakezdık helyzetére ható tényezık A felmérés és a minta jellemzıi Foglalkoztatás és munkaerı kereslet A diplomás pályakezdık iránti kereslet foglalkozások szerint Pályakezdı bérek Nehezen betölthetı állások A pályakezdık készségeivel, ismereteivel való elégedettség A felsıoktatási intézmények értékelése Egyetemi és fıiskolai karok presztízse Betanítási, továbbképzési módszerek A vállalatok kapcsolata a felsıoktatással Irodalom Mellékletek 1. sz. Melléklet: Diplomás pályakezdık készségei és ismeretei foglalkozási területek szerint sz. Melléklet: Keresett egyetemi, fıiskolai karok foglalkozási területek szerint sz. Melléklet: A vállalati felvétel kérdıíve

5 Ábrák és táblázatok jegyzéke 2.1. Ábra: GDP volumenváltozása és a foglalkoztatottak számának változása Ábra: Aktivitási és foglalkoztatási ráta (15-64 éves népesség) Ábra: Frissen végzett diplomások száma, (ezer fı) Ábra: Munkanélküliségi ráta a legmagasabb iskolai végzettség szerint, % ( ) Ábra: A felsıfokú végzettségőek relatív elhelyezkedési esélye az alacsonyabb végzettségőekkel szemben, (fı) Ábra: A regisztrált munkanélküli pályakezdık megoszlása iskolai végzettség szerint, éves átlag, (%) Ábra: A regisztrált munkanélküli pályakezdık éves átlagos száma és a felsıfokú végzettségő regisztrált munkanélküli pályakezdık éves átlagos száma, (fı) Táblázat: A munkanélküliségi ráta alakulása korcsoportonként ( ) Ábra: A fiatalok munkanélküliségi rátájának alakulása korcsoportonként ( ) Ábra: A felsıfokú foglalkozások bérprémiuma, a felsıfokú végzettségő foglalkoztatottak, a felsıfokú foglalkozások, valamint a felsıfokú foglalkozásokban elhelyezkedett felsıfokú végzettségő munkavállalók aránya, (%) Ábra: Az alacsony bérő foglalkoztatottak aránya az iskolai végzettségek szerinti csoportokban, % ( ) Ábra: Az alulképzett és a túlképzett munkavállalók aránya, (%) Ábra: Diplomás foglalkoztatottak koréves bérhozamának* alakulása, Ábra: A diplomások relatív bére a fiatalodó korösszetételő diplomás foglalkozási csoportban 1995 és 2004 között Ábra: A minta megoszlása létszámkategóriák szerint (%) Ábra: A minta megoszlása az export-árbevételen belüli részaránya szerint Ábra: A minta megoszlása a külföldi tulajdon aránya szerint, % Ábra: A minta gazdasági ágak szerinti megoszlása, valamint a nemzetgazdaságban a vállalkozásoknál teljes munkaidıben alkalmazottak megoszlása, % Ábra: A cégek régiók szerinti megoszlása a mintában, valamint a Magyarországon a vállalkozásoknál teljes munkaidıben alkalmazásban állók megoszlása régiók szerint, % Ábra: A vállalkozások jelenlegi üzleti helyzete (válaszok megoszlása, %) Ábra: Tervek a kapacitásbıvítı beruházásokra és az ezekkel kapcsolatos létszámváltozásra vonatkozóan (válaszok megoszlása, %) Ábra: A legalább egy diplomás pályakezdıt foglalkoztató cégek aránya az egyes létszámkategóriákba tartozó cégek között, % Ábra: A legalább egy diplomás pályakezdıt foglalkoztató cégek aránya a külföldi tulajdon aránya szerint, % Ábra: A legalább egy diplomás pályakezdıt foglalkoztató cégek aránya gazdasági ágak szerint, %

6 4.4. Ábra: A diplomás pályakezdık létszáma az összlétszám függvényében Ábra: Pályakezdık aránya a diplomás foglalkoztatottak között, a cégek létszáma szerint Táblázat: A vizsgált gazdasági ágakban összesen, ill. szellemi munkakörben foglalkoztatottak megoszlása cégméret szerint, a nemzetgazdaságban (fı, %) Ábra: A létszám várható alakulása a következı egy évben, a létszámkategóriák szerint (válaszok megoszlása, %) Ábra: Összlétszám, diplomások és diplomás pályakezdık számának várható alakulása a következı egy évben (válaszok aránya, %) Ábra: A diplomás pályakezdık számának várható alakulása a következı egy évben, gazdasági ágak szerint (válaszok megoszlása, %) Ábra: Átlagos létszámváltozás a következı egy évben (fı) Táblázat: Diplomások és pályakezdık következı egy évben várható létszámváltozásának medián értékei a diplomások felvételét tervezı cégek körében (fı) Ábra: A pályakezdık aránya a diplomások között jelenleg, és várhatóan egy év múlva, létszámkategóriák szerint (%) Ábra: A pályakezdık aránya a diplomások között jelenleg, és várhatóan egy év múlva, gazdasági ágak szerint (%) Ábra: Beruházási tervek és létszámváltozás (válaszok megoszlása, %) Ábra: Várhatóan hány százalékkal növeli a teljes létszámot a diplomások, ill. a diplomás pályakezdık létszámváltozása a beruházást tervezı, ill. nem tervezı cégek körében, létszámkategóriák szerint (%) Ábra: Várhatóan hány százalékkal növeli a teljes létszámot a diplomások, ill. a diplomás pályakezdık létszámváltozása a beruházást tervezı, ill. nem tervezı cégek körében, a cég jelenlegi üzleti helyzete szerint (%) Ábra: Diplomás pályakezdıket foglalkoztató, vagy 2007-ben foglalkoztatni tervezı cégek száma a mintában, foglalkozások szerint Ábra: A 2007-ben felvenni tervezett diplomás pályakezdık száma a jelenleg foglalkoztatott diplomás pályakezdık számához viszonyítva, (%) Ábra: A diplomás pályakezdık felvételét tervezı cégek száma a diplomás pályakezdıket jelenleg foglalkoztató cégek számához viszonyítva (%) Ábra: A diplomás pályakezdık iránti kereslet várható alakulása a következı két évben budapesti humánerıforrás-tanácsadó és -szolgáltató cégek szakértıinek elırejelzései alapján (%) Ábra: A diplomás pályakezdık bruttó bére a kezdéskor, és két év gyakorlat után (átlagértékek, ezer Ft) Ábra: A diplomás pályakezdık bruttó bére a kezdéskor, és két év gyakorlat után a középmagyarországi régióban (átlagértékek, ezer Ft) Ábra: Építıipar hóvégi szerzıdésállománya, január február (elızı év azonos idıszak=100%) Ábra: A termékek és üzleti szolgáltatások külkereskedelmi forgalmának alakulása, (millió US dollár, folyó áron)

7 6.5. Ábra: Diplomás pályakezdıknek fizetett bruttó bérek a felvételkor és két év gyakorlat után, régiók szerint (ezer forint) Ábra: Foglalkoztatási ráta régiók szerint, a éves népesség százalékában, % ( ) Ábra: Milyen állás betöltésénél okozott gondot a megfelelı pályakezdı megtalálása az elmúlt egy-két évben? (megnevezések gyakorisága) Ábra: Milyen nehézségek merültek fel az elmúlt egy-két évben a megfelelı diplomás pályakezdı felvételénél? (megnevezések gyakorisága) Ábra: Milyen állások betöltésénél és miért merültek fel nehézségek az elmúlt egy-két évben a jelentkezı diplomás pályakezdıkkel kapcsolatban? (válaszok gyakorisága) Ábra: A pályakezdıknek kínált bruttó bérek átlaga a nehezen betölthetı állások esetén, és az alkalmazott pályakezdıknek fizetett bruttó bérek átlaga (ezer forint) Ábra: A diplomás pályakezdık tudásának, ismereteinek értékelése Ábra: A diplomás pályakezdık tudásának, ismereteinek értékelése a foglalkozási területek szerint (osztályzatok átlaga) Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények, diplomás pályakezdık állásinterjúra történı behívásánál, foglalkozási területek szerint. Error! Bookmark not defined Táblázat: Közgazdasági karok, gazdasági fıiskolák presztízsrangsora Táblázat: Mőszaki egyetemek, fıiskolák presztízsrangsora Táblázat: Jogtudományi, jogi karok presztízsrangsora Táblázat: Természettudományi karok, fıiskolák presztízsrangsora Táblázat: Agrár-, kertészettudományi, mezıgazdasági karok, fıiskolák presztízsrangsora Táblázat: Általános orvosi karok, egészségügyi fıiskolák presztízsrangsora Táblázat: Bölcsész karok presztízsrangsora Ábra: Végeznek betanítást, továbbképzést a diplomás pályakezdık készségeinek fejlesztése érdekében? (%) Ábra: Végeznek betanítást, továbbképzést a diplomás pályakezdık készségeinek fejlesztése érdekében a magyar illetve a külföldi cégek? (%) Ábra: Képzési, betanítási módszerek alkalmazásának gyakorisága (a betanítást, képzést tartó cégek körében, %) Ábra: Nyelvtanulás segítése saját képzésben, vagy anyagi hozzájárulás útján a cégek mérete szerint (%) Táblázat: Van kapcsolata a cégnek az egyetemi vagy fıiskolai oktatással, kutatói munkával? (válaszok megoszlása, %) Ábra: Adott típusú egyetemekkel, fıiskolákkal együttmőködı cégek aránya (%) Ábra: Az egyetemekkel, fıiskolákkal együttmőködı cégek aránya az együttmőködés jellege szerint (%) Ábra: Az innovációs járulék felhasználása

8 M.1.1. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése ügyintézı, asszisztens, irodavezetı foglalkozási területeken M.1.2. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése adószakértı foglalkozási területen M.1.3. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése üzletkötı, értékesítı, ügyfélkapcsolati felelıs foglalkozási területeken M.1.4. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése számviteli és kontrolling foglalkozási területeken M.1.5. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése gazdaságelemzı, közgazdász foglalkozási területeken M.1.6. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése pénzügyes foglalkozási területen M.1.7. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése kereskedelmi és logisztikai foglalkozási területeken M.1.8. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése ügyvitelszervezı, projektvezetı, üzemgazdász foglalkozási területeken M.1.9. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése humánerıforrás foglalkozási területen M Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése reklám- és marketing foglalkozási területeken M Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése vendéglátóipari foglalkozási területeken M Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése piackutató foglalkozási területen M Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése jogi foglalkozási területen M Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése közlekedésmérnöki foglalkozási területen M Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése mérnök üzletkötı, mőszaki menedzseri foglalkozási területen M Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése vegyészmérnök, környezetmérnök foglalkozási területen M Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése minıségbiztosító, minıségellenır foglalkozási területen M Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése informatikai, programozói foglalkozási területeken M Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése gépészmérnöki foglalkozási területeken M Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése villamosmérnöki foglalkozási területeken M Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése könnyőipari mérnöki foglalkozási területen

9 M Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése termelésirányítói foglalkozási területeken M Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése építımérnöki foglalkozási területen M Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése építészmérnöki foglalkozási területen M2.1. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények humánerıforrás menedzseri állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál M2.2. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények turisztikai és vendéglátó menedzseri állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál M2.3. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények kereskedelmi menedzseri állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál M2.4. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények számviteli és kontrolling állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál M2.5. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények gazdaságelemzı, piackutató, statisztikus állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál M2.6. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények logisztikus állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál M2.7. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények pénzügyes állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál M2.8. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények reklám-, és marketingmenedzseri állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál M2.9. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények üzletkötıi állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál M2.10. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények üzemgazdász, ügyvitelszervezıi állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál M2.11. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények élelmiszeripari, környezetés vegyészmérnöki állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál M2.12. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények építı- és építészmérnöki állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál M2.13. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények gyártástechnológiai mérnöki állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál M2.14. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények gépészmérnöki állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál M2.15. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények villamosmérnöki állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál M2.16. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények informatikus, programozói állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál M2.17. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények termelésirányítói állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál

10 Summary The research: We examine current and expected employment situation of graduate entrants in our research. We carried out two sets of research in the first quarter of 2007 to obtain data required for the analysis: one research through personal questionnaire at 1000 firms all over the country and through interviews performed by consultants at 30 firms engaged in human resources consulting and services in Budapest. Current employment situation: Firms with foreign ownership tend to employ graduate entrants more frequently than purely Hungarian owned ones. In addition, the employment of graduate entrants is more frequent at larger firms; however the general conclusion one can draw is that a decisive role belongs to medium sized firms in both current and future situation of entrants. Expected employment situation: Firms expectations are positive in most of the cases and the number of employees is expected to grow slightly in the coming year. Similarly to the change in total headcount forecasts concerning graduates and graduate entrants are also positive. However it has to be noted that the proportion of those predicting a lack of movement, i.e. stagnation in the number of graduates and, especially, entrants, is extremely high, whereas the proportion of firms expecting a decline in the number of entrants is insignificant. As for business sectors, the proportion of firms intending to hire young graduates is the highest among firms delivering business services. Firms having provided the least positive prediction belong to the hotel and restaurant industry and tourism sector. The fact that the increase in graduate headcount is not trailed by a substantially less number of graduate entrants is a favorable indicator. Tendencies in expectations regarding demand for graduate entrants: All in all a growth in demand for graduate entrants can be expected in the labour market, i.e. their employment chances will not deteriorate. The business sector will mainly need technical graduates in the coming 1-2 years, more specifically electric engineer and mechanical engineer entrants but equally in demand will be entrants in the chemical and environmental engineering areas of employment. Good employment opportunities lie ahead of those trying to find a job as light industry engineer or sales representative and customer relations manager entrants. Forecasts, at the same time, point to a declining tendency in the demand for entrants graduated as lawyers and equally modest are hiring plans in the catering industry and tourism sector. Competition has aggravated in the labour market of economist-entrants and it appears to be in favour of those having qualified at recognised institutions and built their career consciously. Gross wage of entrants and its change as graduates obtain experience: At national level, average monthly entry-level wages vary between 106 and 181 thousand forint and after two years experience wages are between 140 and 221 thousand forint depending on profession or occupational area. Average wages reveal considerable deviations among regions, especially as far as the deviation is concerned between the Central Hungarian and other regions. In the Central Hungarian region the average entry-level gross wage is around 188 thousand forint, which significantly exceeds the national average of 149 thousand forint. Entrants can expect their wage to increase by roughly 25 per cent after two years of experience. The lowest entrylevel gross wage concerning the national level is paid to entrants in tourism and catering, and relatively low wage is offered to building engineer and sales representative entrants. Low wages offered in tourism and the building industry can partly be ascribed to a higher weight of grey economy, at the same time it also has to be considered that the relative, i.e. compared to other occupations, wage yield of architects is considerably higher in Central Hungary than in rural areas. Initial monthly pay of entrants intending to find employment in the areas of commerce and logistics is close to the average level, and can be considered as satisfactory, especially when considering their relatively high pace of expected wage increase. A starter salary in business analysis and market research positions is around gross 158 thousand forint and gross 201 thousand forint in the Central Hungarian region. Electric engineers can expect to 9

11 receive the highest amount of gross wage at the national level of 181 thousand forint, which is expected to increase during the first two years to 201 thousand forint. Evaluation of the skills and knowledge of entrants: According to response received from employers precise performance of work, ability to work independently, skills required for team work, ability to work hard, computer skills and awareness of the theoretical foundations of the profession can be considered to be the most important skills and knowledge. Entrants lag behind the requirements mainly in terms of precision of work performance, ability to work independently, i.e. the skills that can be mastered and improved on practice, and they are assigned lower than average scores for their language skills also. It has to be noted that firms expectations are high and only few entrants can live up to them with respect to one or two skills. Assessment of institutions of higher education: The majority of faculties preferred over the others belong, as one would expect, to universities commanding higher prestige and found mainly in Budapest. Yet graduates of some rural universities are also welcome at interviews of firms. Entrants in technical areas may expect a smooth admission to hiring interviews if possessing degrees from electricity and information technology engineering, mechanical engineering of the electric engineering, information technology, mechanical engineering, architecture and building engineering faculties of the Budapest University of Technology and Economics. Graduates having obtained their degree at the Corvinus University of Budapest run the highest chance to be invited to job interviews. Apart from university degrees, college degrees are also welcome and, in certain occupations, college graduates even take the upper hand over university graduates in the preference rating of firms. Entrants graduated from the Budapest Business School s College of International Management and Business Studies (former College for Foreign Trade) have a good chance to apply and equally sought for are entrants graduated from the College of Finance and Accountancy. As for occupations requiring technical qualifications graduates holding degrees of Bánki Donát Faculty of Mechanical Engineering and Kandó Kálmán Faculty of Electrical Engineering at the Budapest Polytechnic are granted preference when invited to job interviews of firms. University prestige from company perspectives: Spearheading the rank of prestige of business universities and colleges is the Corvinus University of Budapest, followed by the Faculty of Economics of the Pécs University of Sciences. Quite surprisingly closely following them ranking third is the Department of Economics and Social Sciences of the Budapest University of Technology and Economics, squeezing to the fourth place the Department of Economics of Debrecen s University. Among business colleges the College of Finance and Accountancy and the College of International Management and Business Studies of the Budapest Business School are also among the most recognised ones. In engineering education three faculties of the Budapest University of Technology and Economics take the first three prestige places: the Faculty of Architecture, Electrical Engineering and Informatics and the faculty of Mechanical Engineering. In the education of engineers - similar to the education of economics- in terms of prestige some college faculties can stand comparison with renowned universities. Methods of training used by companies: Regrettably only few firms pay attention to training, further training and skills enhancing of entrants. Interesting though, especially because most firms set exceedingly high requirements in front of the entrants even in the area of skills that are typically mastered through experience. The bigger an enterprise, the more probable the chance entrants can participate in trainee and skills enhancing programs. Over half of the big firms employing more than 250 people extend training or trainee programs in some form or another. Even more frequent is the training and further training of entrants at foreign owned firms. Relationship between higher education and business: Every fourth firm maintains some form of relationship with university and college education and research activity. Cooperation is most widespread in technical areas, and firms are visible relatively frequently in the activities of business and economics departments. The most common form of cooperation is sponsorship of 10

12 research activities and closely the same frequency applies to presentations and lectures held by firms. Improvement of cooperation would be necessary primarily in the area of the flow of information between firms and institutions of higher education. It would be useful to tap the knowledge firms accumulate in their own area of expertise, in the overall market and major technical trends and demand. Firms rarely take advantage of the possibility of using the research and innovation contribution paid by them. 11

13 Összefoglaló A kutatás: Kutatásunkban a diplomás pályakezdık foglalkoztatásának jelenlegi és várható helyzetét vizsgáljuk. Az elemzéshez szükséges adatok és információk megszerzéséhez két kutatást végeztünk 2007 elsı negyedévében, egy országos személyes kérdıíves felmérést 1000 cég, és egy személyes szakértıi megkérdezést 30 budapesti székhelyő humánerıforrástanácsadó és -szolgáltató cég körében. A foglalkoztatás jelenlegi helyzete: A diplomás pályakezdık foglalkoztatása a külföldi tulajdoni hányaddal rendelkezı cégek körében gyakoribb, mint a tisztán magyar tulajdonúak között. Emellett elterjedtebb a diplomás pályakezdık foglalkoztatása a nagyobb cégek körében, de összességében arra a következtetésre jutottunk, hogy a pályakezdık mind jelenlegi, mind várható helyzetében meghatározó szerepet töltenek be a közepes mérető vállalkozások is. A foglalkoztatás várható helyzete: A cégek kilátásai többnyire pozitívak, a foglalkoztatottak száma várhatóan enyhén növekedni fog a következı egy évben. Az összlétszám változásához hasonlóan pozitívak a diplomások és a pályakezdı diplomások létszámváltozására vonatkozó elırejelzések is, de az is megfigyelhetı, hogy a diplomások különösen a pályakezdık tekintetében rendkívül nagy a létszám változatlanságát, azaz stagnáló keresletet elırejelzık aránya, a pályakezdık számának csökkenésére számító cégek aránya azonban jelentéktelen. A gazdasági ágak közül a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégek körében a legnagyobb a diplomás pályakezdık felvételét tervezık aránya. A legkevésbé pozitív elırejelzést a szállásszolgáltatás gazdasági ágban adták a cégek. Kedvezı elıjelnek tőnik, hogy a létszámbıvítést tervezı cégeknél a diplomások létszámnövelése mögött nem marad el számottevıen a felsıfokú végzettségő pályakezdık felvétele sem. A diplomás pályakezdık iránti kereslet várható alakulása: Az általunk vizsgált szektorokban összességében a kereslet erısödése várható a diplomás pályakezdık munkaerıpiacán, azaz rövidtávon nem rosszabbodnak elhelyezkedési esélyeik. Az üzleti szférának a következı egykét évben elsısorban mőszaki végzettségő, leginkább villamosmérnök, gépészmérnök pályakezdıkre lesz az eddiginél nagyobb igényük, de hasonlóan keresettek lesznek a pályakezdık a vegyész- és környezetmérnöki foglalkozási területeken. Jó elhelyezkedési esélyekre számíthatnak továbbá a könnyőipari mérnökként munkát keresı, valamint az üzletkötıként vagy ügyfélkapcsolati menedzserként elhelyezkedni kívánó diplomás pályakezdık. Mérséklıdı keresletre utalnak az elırejelzések a jogász végzettségő pályakezdık tekintetében, és visszafogottak a felvételi tervek a vendéglátóiparban is. A pályakezdı közgazdászok munkaerıpiacán az utóbbi években kiélesedett a verseny, ami a karrierjüket tudatosabban építı, elismertebb intézményekben tanuló fiataloknak kedvez. A pályakezdık bruttó bére és annak változása a tapasztalatszerzéssel: A kezdı bruttó bérek foglalkozások szerinti átlagértékei országosan 106 és 181 ezer forint között mozognak, a két év gyakorlat után fizetett béreké 140 és 221 ezer forint közé esnek. Az átlagbérekben jelentısek a regionális különbségek, különösen a közép-magyarországi és a többi régió között. A közép-magyarországi régióban a kezdı bruttó bérek átlaga 188 ezer forint, ami jelentısen meghaladja a 149 ezer forintos országos átlagot. A pályakezdık két év gyakorlat után bruttó fizetésük 25%-os emelkedésére számíthatnak. A legalacsonyabb kezdı bruttó bért országos szinten a turizmusban és vendéglátásban elhelyezkedı pályakezdık kapják, és viszonylag alacsony fizetést kínálnak a munkáltatók a kezdı építészmérnököknek, valamint az üzletkötıknek. Az idegenforgalomban és az építıiparban kínált alacsony bérek részben a szürkegazdaság nagyobb súlyával is magyarázhatóak, továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy a kezdı építészmérnökök relatív azaz a többi foglalkozáshoz viszonyított bérhozama a közép-magyarországi régióban jelentısen magasabb, mint az ország többi régióiban. A kereskedelemben, illetve a logisztika területén elhelyezkedni kívánó pályakezdık átlag körüli kezdı fizetése kielégítınek tekinthetı, különösen, ha a viszonylag magas várható 12

14 béremelkedési ütemet is figyelembe vesszük. A gazdaságelemzı és piackutató foglalkozásokban a kezdı fizetés országos szinten átlagosan bruttó 158 ezer forint, a középmagyarországi régióban bruttó 201 ezer forint. A keresleti viszonyoknak megfelelıen a villamosmérnökök számíthatnak országosan a legmagasabb, 181 ezer forintos kezdı bruttó bérre, ami az elsı két év alatt várhatóan 221 ezer forintra emelkedik. A pályakezdık készségeinek, ismereteinek értékelése: A munkáltatók válaszai alapján a legfontosabb készségek és ismeretek közé sorolhatjuk a precíz munkavégzést, az önálló munkavégzést, a csapatmunkához szükséges készségeket, a nagy munkabírást, a számítógépes-ismereteket és a szakmai elméleti alapok ismeretét. A pályakezdık a precíz munkavégzés és az önálló munkavégzés tekintetében, azaz többnyire a gyakorlatban elsajátítható és fejleszthetı készségekben maradnak el leginkább az elvárásoktól, és az átlagosnál rosszabb osztályzatot kaptak az idegennyelv-tudásukra is. Megfigyelhetı, hogy magasak a cégek elvárásai, aminek a pályakezdık csak egy-két készség tekintetében tudnak eleget tenni. Felsıoktatási intézmények értékelése: A leginkább preferált karok nagy része a várakozásoknak megfelelıen a nagyobb presztízső és elsısorban budapesti egyetemekhez tartoznak, de több vidéki egyetemi kar végzıseit is szívesen látják a cégek az állásinterjún. A pályakezdık a mőszaki területeken a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai, Gépészmérnöki, Építész- és Építımérnöki Karán szerzett diplomával, a gazdasági területeken pedig a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdász képzésében szerzett diplomával juthatnak be az állásinterjúkra a legnagyobb eséllyel. Az egyetemi mellett a fıiskolai diploma is kedvelt, sıt, néhány foglalkozás esetében a fıiskolai végzettségő pályakezdık meg is elızik az egyetemi végzettségőeket a cégek preferenciarangsorában. A közgazdász végzettséget igénylı állásokra a Budapesti Gazdasági Fıiskola Külkereskedelmi Fıiskolai Karán végzett pályakezdık is jó eséllyel pályázhatnak, és ugyanilyen keresettek a Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Karon végzett pályakezdık. A mőszaki végzettséget igénylı foglalkozások terén a Budapesti Mőszaki Fıiskola Bánki Donát Gépészmérnöki és a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán végzett pályakezdıket hívják be a cégek elıszeretettel a felvételi beszélgetésekre. Egyetemek presztízse vállalati szemszögbıl: A gazdasági egyetemek és fıiskolák presztízsrangsorát a Budapesti Corvinus Egyetem vezeti, második helyen végzett a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara és meglepı módon dobogós helyezést ért el a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara, a negyedik helyre szorítva a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karát. A gazdasági fıiskolák között a Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kara, valamint Külkereskedelmi Fıiskolai Kara szintén a legelismertebbek közé tartoznak. A mérnökképzésben az elsı három presztízs-helyen a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem három kara, az Építészmérnöki, a Villamosmérnöki és a Gépészmérnöki Kar szerepelt. Presztízs tekintetében a közgazdász-képzéshez hasonlóan a mőszaki tudományterületeken is több fıiskolai kar fel tudja venni a versenyt a neves egyetemekkel. Képzési módszerek alkalmazása a vállalatoknál: A pályakezdık betanítására, továbbképzésére, valamint a készségek fejlesztésére sajnos csak a cégek kisebb hányada fordít figyelmet. Ez különösen azért érdekes, mert a többségük nagy elvárásokat támaszt velük szemben, olyan készségek tekintetében is, amelyeket leginkább tapasztalatszerzés útján lehet megszerezni. A cég méretével ugyanakkor egyértelmően nı a pályakezdık esélye arra, hogy a cégnél betanítási vagy készségfejlesztési programokban vehetnek részt. A nagy, több mint 250 fıt foglalkoztató cégeknek már több mint fele nyújt valamilyen formában képzést vagy betanítást. A külföldi tulajdonú cégek körében gyakoribb a pályakezdık képzése, továbbképzése. 13

15 A felsıoktatás és az üzleti szféra kapcsolata: Minden negyedik cég valamilyen formában kapcsolatban áll az egyetemi, fıiskolai oktatással vagy kutatói munkával. Az együttmőködés a mőszaki területen a legelterjedtebb, és viszonylag gyakran vállalnak szerepet a cégek a gazdasági karok tevékenységében is. Az együttmőködés leggyakoribb formája a felsıoktatási intézmény kutatói munkájának támogatása, és közel ugyanilyen gyakran tartanak a cégek prezentációkat vagy elıadásokat. Az együttmőködés fejlesztésére elsısorban a cégek és a felsıoktatási intézmények közötti információáramlás terén lenne nagy szükség. Hasznos lenne jobban kiaknázni a cégek szakmai, piaci tapasztalatait, a jelentısebb szakmai trendekkel és igényekkel kapcsolatos ismereteit. Az együttmőködések kialakításában a cégek ritkán élnek az innovációs járulék felhasználásának lehetıségével. 14

16 1. Bevezetés Az Európai Unió országaiban a felsıoktatási rendszerek hatékony mőködésében egyre nagyobb a szerepe az olyan kutatásoknak, amelyek a vállalati oldalt vizsgálva nyújtanak információt a diplomás pályakezdık iránti keresletrıl, a tudásukkal kapcsolatos elégedettségrıl, a felsıoktatási intézmények elismertségérıl vagy az oktatás színvonaláról. Ezeknek a felméréseknek elsısorban az a szerepe, hogy hozzájáruljanak a kereslet és kínálat közötti egyensúly javulásához vagy fenntartásához a diplomások és diplomás pályakezdık munkaerıpiacán. Az ilyen vállalati felvételeknek nem az az elsıdleges céljuk, hogy az oktatáspolitika és a felsıoktatási intézményrendszer központi döntéshozó szerveire hatást gyakorolva (pl. a felvételi keretszámokon keresztül) közvetlenül befolyásolják a felsıoktatás bemeneti, azaz a diplomás munkaerıpiac évekkel késıbbi kínálati oldalát. Sokkal inkább arra irányulnak, hogy tájékoztassák a felsıoktatás szereplıit, a döntéshozókat, az intézmények vezetıit, a továbbtanulás vagy szakosodás elıtt álló fiatalokat és a munkáltatókat, s ezzel segítséget nyújtsanak az egyéni döntések meghozatalához. Ezáltal a hangsúly a felsıoktatás merev, központi irányítása helyett egy olyan önszabályozó mechanizmusra helyezıdhet át, amelyben a rendszer egyik fogaskerekét alkotják az említett vállalati felmérések, de hasonlóan fontos szerepet töltenek be a makrogazdasági elırejelzések, a karrierépítı és tanácsadó szolgáltatások, valamint a vállalati szféra és a felsıoktatás közötti kapcsolatok és együttmőködések. Hatékony mőködésük és felhasználásuk esetén ezek az információforrások támpontként szolgálhatnak azokhoz az egyéni döntésekhez, amelyek aggregátuma a diplomás munkaerıpiac kínálatát, a képzés tartalmát és színvonalát a piaci és társadalmi elvárásoknak megfelelıen alakíthatja. Ilyen egyéni döntések születnek akkor, amikor a felvételi jelentkezés elıtt álló fiatalok kiválasztják, hogy melyik egyetemen, fıiskolán szeretnének továbbtanulni, amikor a felsıoktatási intézmények vezetıi kialakítják a programkínálatot és meghatározzák az oktatott tantárgyakat, amikor a hallgatók a szakosodásról, vagy éppen más intézményben való továbbtanulásról döntenek, vagy amikor a munkáltatók diplomás pályakezdıket hívnak be állásinterjúra. Ez a rendszer a piaci alapokra épülı mechanizmusokhoz hasonlóan akkor mőködhet hatékonyan, ha a szereplık egyrészt hozzáférhetnek a szükséges információkhoz, másrészt egyaránt nyitottak az információk befogadására és szolgáltatására, illetve felismerik az együttmőködésben rejlı kölcsönös elınyöket. A felsıoktatás és a munkaerıpiac igényeinek összehangolódásában az elérhetı információk mennyisége mellett ezek megbízhatósága is rendkívül fontos szempontként jelenik meg. Tudomásunk szerint Magyarországon eddig egy-két kivételtıl eltekintve nem készültek a diplomás pályakezdık helyzetének, kilátásainak és a felsıoktatás színvonalának vállalati megítélését több szempont szerint részletesen vizsgáló nagymintás felmérések. Az eddigi néhány kutatás megbízhatósága nem csak a minták kis mérete alapján, hanem az alkalmazott kérdezési módszerek (például telefonos vagy on-line megkérdezések), vagy a mintavételi eljárások tisztázatlanságai miatt is megkérdıjelezhetı. Kutatásunkkal ezt a hiányt kívánjuk pótolni, s egyben szeretnénk az elsı lépést megtenni a fent vázolt, a felsıoktatás és a vállalati oldal közötti egyensúlyt szabályozó mechanizmus elemeinek kiépítése irányába. 15

17 Kutatásunkban 1 egy nagymintás, országos empirikus felvétel eredményeire alapozva kívánjuk felmérni a magyarországi vállalkozások diplomás pályakezdık iránti keresletét, és az ezt meghatározó tényezıket, a felsıfokú tudással kapcsolatos igényeket és elvárásokat. A személyes megkérdezéses módszerrel végzett adatfelvétel során 1000 cég vezetıjét vagy humánerıforrás vezetıjét kérdeztük meg különbözı gazdasági ágakban, amit további 30 humánerıforrás-tanácsadó és -szolgáltató cég munkatársának szakértıi megkérdezésével egészítettünk ki. A vizsgálat a Gazdaság- és Vállalkozáselemzı Intézet (GVI) egy évvel korábbi, hasonló módszerrel, de kisebb mintán végzett kutatásának 2 folytatása, és egyben egy újabb lépés egy hosszú távú, standard adatfelvételi módszereken alapuló, és ily módon összehasonlítható eredményeket szolgáltató kutatássorozat kifejlesztésének irányába. Megállapításainkat és javaslatainkat természetesen annak figyelembevétele mellett kell értelmezni, hogy a felsıoktatás a piaci igényeknek eleget tevı szakemberek kibocsátása mellett számos más fontos funkcióval is rendelkezik. Az eredmények továbbá csak az általunk vizsgált gazdasági ágakra vonatkoznak. A kutatási koncepció kidolgozásában és az elemzésben arra törekedtünk, hogy az eredmények elsısorban támpontként szolgáljanak a továbbtanulás, szakosodás vagy pályamódosítás elıtt álló fiatalok, a felsıoktatási intézmények vezetıi, a tanárok illetve a munkáltatók számára, és segítséget nyújtsanak egyéni döntéseik meghozatalában. Ennek megfelelıen az eredmények számszerősítése, a szigorú rangsorok és osztályozások helyett egy informatív, a vizsgált területeket sok szempontból bemutató összkép kialakítására helyeztük a hangsúlyt. A keresletre, a felsıoktatási intézmények elismertségére vagy színvonalára vonatkozó következtetéseket ezért a bemutatott eredmények együttes értelmezésébıl és szintetizálásából vonjuk le. A kutatási eredmények bemutatása elıtt, a 2. fejezetben a releváns hazai szakirodalom és statisztikai adatok alapján röviden összefoglaljuk a rendszerváltás óta végbement fıbb munkaerıpiaci folyamatokat, a diplomás foglalkoztatottak és a diplomás pályakezdık munkaerıpiaci helyzetének alakulását, és kiemeljük az utóbbi évek fıbb tendenciáit. A 3. fejezetben ismertetjük a felmérés fıbb módszertani jellemzıit és a minta tulajdonságait. A 4. fejezetben elıször általánosságban mutatjuk be a foglalkoztatásra és a tervezett létszámváltozásra vonatkozó eredményeket, majd az 5. fejezetben foglalkozások szerint részletezve értelmezzük a diplomás pályakezdık iránti kereslet erısségét, várható alakulását. A 6. fejezetben a diplomás pályakezdıknek a kezdéskor, valamint két év gyakorlat után fizetett bruttó bérek átlagértékeit tárgyaljuk foglalkozási területek szerint, figyelembe véve a bérek és a keresleti-kínálati viszonyok közötti összefüggéseket. A 7. fejezetben azokat a foglalkozási területeket vizsgáljuk meg közelebbrıl, amelyekre a munkáltatók az elmúlt egy-két évben nehezen találtak megfelelı pályakezdıt, és kitérünk a munkáltatók által adott magyarázatokra is. Emellett azt is vizsgáljuk, hogy magyarázhatóak-e a nehézségek az állások betöltésében azzal, hogy a cégek túl alacsony bért kínálnak a jelentkezıknek. A 8. fejezetben bemutatjuk, hogy a cégek milyen tudást, készségeket tartanak fontosnak és ezek tekintetében mennyire elégedettek a pályakezdık felkészültségével. A 9. fejezetben azt a kérdést vizsgáljuk, hogy a cégek adott foglalkozási területen mely fıiskolai vagy egyetemi karon végzett pályakezdıket hívnának be egy állásinterjúra az elsı három helyen. A preferált végzettségeket 17 foglalkozási terület szerint mutatjuk be. A 10. fejezetben az egyetemeket és fıiskolákat, illetve ezek karait 1 A kutatás és ezen belül a 2007-es adatfelvétel elvégzését magyar vállalatok (közöttük a Tisza Volán Zrt, a Magyar Villamos Mővek Zrt. és a Capital Hitelház Zrt.) közvetlen anyagi támogatása és az OFA pályázati forrása tette lehetıvé. Ezúton is szeretnénk megköszönni Dr. Szeri Istvánnak, a Tisza Volán Zrt. vezérigazgatójának, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének, valamint Bihall Tamásnak, az MKIK alelnökének, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének a kutatás anyagi feltételeinek megteremtésében játszott messzemenı segítségét. 2 Az üzleti szféra felsıfokú végzettségő pályakezdık iránti kereslete, ennek várható alakulása és a pályakezdık tudásával való elégedettség 2005-ben ; MKIK GVI; 2006 január, 16

18 más szempontból, a munkáltatók által érzékelt presztízsük szerint értékeljük ugyancsak 17 foglalkozási terület szerinti bontásban. A 11. fejezetben a vállalkozásoknál alkalmazott betanítási és képzési módszerek elterjedtségével foglalkozunk, majd végezetül a 12. fejezetben megvizsgáljuk az üzleti szféra és a felsıoktatás közötti együttmőködések gyakoriságát és tartalmát. 17

19 2. Munkaerıpiaci és gazdasági folyamatok A kilencvenes években Magyarországon a munkaerıpiaci folyamatokat a nyolcvanas évek végén bekövetkezett gazdasági szerkezetváltás és az átmeneti gazdaság hatásai alakították. Az átmeneti gazdaságokra jellemzı munkahelyrombolási és teremtési hullám Magyarországon a 90-es évek második felére véget ért (Kırösi Surányi [2002]). A rendszerváltás utáni elsı években jelentısen csökkent a GDP és a foglalkoztatási szint, nıtt a munkanélküliség és az inaktivitás, majd az évtized közepétıl a kilencvenes évek végéig a GDP elıbb lassabb, majd gyorsabb ütemben növekedett, a foglalkoztatás enyhén növekedett, majd stagnált, a munkanélküliség némileg visszaszorult Ábra: GDP volumenváltozása* és a foglalkoztatottak** számának változása; (1995. évi adat=100%) foglalkoztatottak, % Összes foglalkoztatott, év=100% GDP volumenindex, év=100% GDP, % * évi árfolyamon ** Forrás: : KSH MEM, 1992-tıl: KSH MEF2.1. Ábra: Aktivitási és foglalkoztatási ráta (15-64 éves népesség) Az ezredfordulóval a GDP növekedési üteme lassult, és ezzel egy idıben visszaesett a foglalkoztatás növekedési üteme (lásd a 2.1. ábrát és a 2.2. ábrát). Átmenetileg kissé csökkent a munkanélküliség is, ami azonban 2002-ben újra enyhe növekedésnek indult, s 2005 folyamán ismét megugrott, 2006-ban pedig kismértékben tovább emelkedett. A 2.2. ábrán megfigyelhetjük, hogy az aktivitási ráta emelkedéséhez nem csak a foglalkoztatottak, hanem a munkanélküliek táborának bıvülése is hozzájárult rıl 2006-ra a év közötti népesség körében 303 ezerrıl 316 ezerre nıtt a munkanélküliek átlagos száma, miközben a foglalkoztatottak száma is emelkedett 27 ezer fıvel 3 millió 906 ezer fıre. 18

20 2.2. Ábra: Aktivitási és foglalkoztatási ráta (15-64 éves népesség) % Aktivitási ráta Foglalkoztatási ráta Munkanélküliségi ráta (jobb skála) % F I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV Forrás: KSH Munkaerıpiaci jellemzık 2006/IV A transzformációs sokk után, a 90-es évek második felétıl a 2000-es évek elejéig lezárult a munkaerıpiaci szerkezetváltás. Ennek egyik jeleként megszaporodott a felsıfokú végzettséget igénylı állások száma, és ezzel együtt megnıtt a felsıfokú foglalkozásokban dolgozó felsıfokú végzettségőek aránya is. Galasi Péter [2004a] az ÁFSZ bértarifa-felvételének az 1994 és 2002 közötti idıszakra vonatkozó adatait elemezve arra jutott, hogy a felsıfokú foglalkozásokban foglalkoztatott felsıfokú végzettségőek aránya 1994 és 1997 között mérséklıdött (25%-ról 20%- ra), majd 1997 és 2000 között rohamosan, csaknem háromszorosára nıtt, így 2000-ben már az összes felsıfokú végzettségő foglalkoztatott 73%-a felsıfokú foglalkozásokban dolgozott. A 2001-ben megfigyelt csekély csökkenés után a mutató 2002-ben még magasabb, 78%-os értéket vett fel. A korszerő beruházások, a külföldi tıke beáramlása és a külföldi multinacionális cégek megjelenése a nyugati munkakultúra meghonosodását idézte elı. A termelés és a hatékonyság növekedésével a bérszínvonal is fokozatosan emelkedhetett, ami elsısorban a képzett, illetve magasan képzett munkaerı relatív bérhozamának növekedését jelentette. A gazdaságot ebben az idıszakban dinamikus fejlıdés, élénkülı beruházási aktivitás és mérséklıdı munkanélküliség jellemezte. A kilencvenes évek második felében lendületre kapó konjunktúra ugyanakkor nem hozott látványos javulást a foglalkoztatottságban, a pozitív irányú változás üteme az ezredfordulóval lelassult ban Magyarországnak volt az egyik legalacsonyabb foglalkoztatási rátája az Európai Unió országai között. A közoktatás átfogó reformját szorgalmazó tanulmányukban Csapó Benı, Fazekas Károly, Kertesi Gábor, Köllı János és Varga Júlia [2006] arra hívják fel a figyelmet, hogy a magyar foglalkoztatási szint nem "általában" alacsony. A középiskolát és fıiskolát egyetemet végzettek nagyjából a fejlett piacgazdaságokban megfigyelt átlagokkal egyezı mértékben találnak munkát. Az OECD-átlaghoz viszonyított közel tíz százalékpontos lemaradásunk zöme abból adódik, hogy a nyolc osztályt vagy azt sem végzettek foglalkoztatottsága húsz százalékponttal alacsonyabb hasonló iskolázottságú nyugati társaikéhoz képest. Ez olyan mértékő lemaradás, 19