SAJTÓKÖZLEMÉNY. A Tanács ülése. Külügyek KERESKEDELEM. Brüsszel, március 16. SAJTÓ

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA SAJTÓKÖZLEMÉNY A Tanács ülése Külügyek KERESKEDELEM Brüsszel, március /12 (OR. en) PRESSE 105 PR CO 15 Elnök Pia Olsen Dyhr Dánia kereskedelmi és befektetésügyi minisztere SAJTÓ Rue de la Loi 175 B 1048 BRUSSELS Tel.: +32 (0) / 6319 Fax: +32 (0) press.office@consilium.europa.eu /12 1

2 A Tanács ülésének legfontosabb eredményei A Tanács jóváhagyta a fejlődő országok számára vámkedvezményeket biztosító, az általános tarifális preferenciák uniós rendszerének (GSP) átfogó felülvizsgálatával kapcsolatos megközelítést, melyet az elnökség vázolt fel. A GSP 1971 óta van hatályban. A felülvizsgálat arra irányul, hogy a rendszer alkalmazkodjon a globális környezetben végbement változásokhoz, továbbá hogy hatékonyabban működjön, s ezáltal jobban ki tudja elégíteni a kedvezményezett országok szükségleteit. A jövőben a kedvezmények elsősorban azoknak az országoknak hivatottak segíteni, amelyek erre a leginkább rászorulnak. A Tanács kompromisszumos megállapodásra jutott, melynek előterében a Bizottság javaslatában felvázolt öt kiemelt terület áll. Ennek alapján az elnökség megbízást fog kidolgozni az új általános preferenciarendszert létrehozó rendelettervezetről az Európai Parlamenttel megindítandó tárgyalások lefolytatásához (a megbízást jóvá kell hagynia az Állandó Képviselők Bizottságának). A Tanács politikai megállapodásra jutott a Kolumbiával és Peruval kötendő szabadkereskedelmi megállapodás aláírását és ideiglenes alkalmazását illetően azzal a feltétellel, hogy egyik későbbi ülésén a Tanács hivatalosan is elfogadja a döntést. A megállapodás a magas vámtarifák eltörlését, a kereskedelmet gátló technikai akadályok elhárítását, a szolgáltatási piacok liberalizációját, az uniós földrajzi jelzések védelmét és a közbeszerzési piacok megnyitását hivatott megvalósítani. A megállapodás kötelezettségvállalásokat is tartalmaz a munkajogi és környezetvédelmi előírások érvényesítése tekintetében, továbbá hatékony és gyors vitarendezési eljárásokat is felvázol. 7543/12 2

3 TARTALOM 1 RÉSZTVEVŐK... 4 MEGTÁRGYALT NAPIRENDI PONTOK KÉTOLDALÚ BERUHÁZÁSI MEGÁLLAPODÁSOK... 6 ÁLTALÁNOS PREFERENCIARENDSZER (GSP)... 7 EU KOLUMBIA/PERU SZABADKERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS... 9 EU SZINGAPÚR SZABADKERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS KERESKEDELEM, NÖVEKEDÉS ÉS FEJLESZTÉS EGYÉB Kereskedelmi kapcsolatok az Amerikai Egyesült Államokkal Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás Élő állatok exportja Oroszországba EGYÉB JÓVÁHAGYOTT NAPIRENDI PONTOK GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYEK Szíria EBB-finanszírozás Hitelminősítő intézetek Amennyiben a nyilatkozatokat, következtetéseket vagy állásfoglalásokat a Tanács hivatalosan elfogadta, ezt az érintett napirendi pontra vonatkozó címben feltüntetik, és a szöveg idézőjelbe kerül. A szövegben hivatkozott dokumentumok elérhetők a Tanács honlapján A nyilvánosság számára hozzáférhető, a tanácsi jegyzőkönyvekben megtalálható nyilatkozatokkal elfogadott jogi aktusokat csillaggal jelölik; e nyilatkozatok a fent említett tanácsi honlapon hozzáférhetők vagy a sajtóirodától beszerezhetők. 7543/12 3

4 RÉSZTVEVŐK Belgium: Didier REYNDERS Bulgária: Ivo MARINOV Cseh Köztársaság: Martin TLAPA Dánia: Pia Olsen DYHR Németország: Anne Ruth HERKES Észtország: Matti MAASIKAS Írország: Rory MONTGOMERY Görögország: Joannisz DRIMUSSZISZ Konsztantinosz PAPADOPULOSZ Spanyolország: Jaime GARCÍA-LEGAZ PONCE Franciaország: Pierre LELLOUCHE Olaszország: Ferdinando NELLI FEROCI Ciprus: Praxúla ANTONIADU KIRIACU Lettország: Daniels PAVĻUTS Litvánia: Egidijus MEILŪNAS Luxemburg: Christian BRAUN Magyarország: GYÖRKÖS Péter Málta: Tonio FENECH Hollandia: Henk BLEKER Ausztria: Walter GRAHAMMER Lengyelország: Andrzej DYCHA Portugália: Miguel MORAIS LEITÃO miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter, külkereskedelmi és Európa-ügyi miniszter gazdasági, energiaügyi és turisztikai miniszterhelyettes ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes kereskedelmi és befektetésügyi miniszter államtitkár, Gazdasági és Technológiai Minisztérium főtitkár, Fejlesztési, Versenyképességi és Tengerügyi Minisztérium nemzetközi gazdasági ügyekért és fejlesztési együttműködésért felelős államtitkár kereskedelmi államtitkár a gazdasági, pénzügyi és ipari miniszter mellé rendelt külkereskedelmi államtitkár kereskedelmi, ipari és turisztikai miniszter gazdasági miniszter külügyminiszter-helyettes pénzügyminiszter, gazdasági és beruházásokért felelős miniszter mezőgazdasági és külkereskedelmi miniszter államtitkár-helyettes, a Lengyel Köztársaság Gazdasági Minisztériuma a külügyminiszter mellé rendelt Európa-ügyi államtitkár 7543/12 4

5 Románia: Mihnea MOTOC Szlovénia: Rado GENORIO Szlovákia: Peter JAVORČÍK Finnország: Jan STORE Svédország: Ewa BJÖRLING Egyesült Királyság: Norman LAMB helyettes kereskedelmi miniszter a munkakapcsolatokért, a fogyasztói ügyekért és a postai szolgáltatásokért felelős miniszter Bizottság: Karel DE GUCHT biztos A csatlakozó ország kormányának képviseletében: Horvátország: Denis ČAJO az Állami Kereskedelempolitikai Hivatal elnöke 7543/12 5

6 MEGTÁRGYALT NAPIRENDI PONTOK KÉTOLDALÚ BERUHÁZÁSI MEGÁLLAPODÁSOK A Tanács áttekintette a tagállamok és harmadik országok közötti kétoldalú beruházási megállapodások tekintetében átmeneti rendelkezések megállapításáról szóló rendelettervezet témájában az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások aktuális állását. Üdvözölte az eddigiek folyamán elért előrehaladást, különösen annak megerősítését, hogy a Bizottság szolgálatai olyan új informális kompromisszum kialakításán dolgoznak, amely képes lehet majd áthidalni a Parlament és a Tanács között továbbra is fennálló nézetkülönbségeket. A rendelettervezet zökkenőmentes átmenetet hivatott biztosítani a tagállamok és harmadik országok közötti kétoldalú beruházási szerződések jelenlegi rendszere és a bevezetni kívánt új rendszer között, melyben az uniós kétoldalú beruházási szerződések megkötésére irányuló tárgyalásokat a Bizottság folytatja le az EU közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos hatáskörében, melyet a Lisszaboni Szerződés 207. cikke vezet be az EU közös kereskedelempolitikájának részeként. Az Állandó Képviselők Bizottsága 2011 júniusában jóváhagyta a tárgyalási megbízást (10908/11). Azóta öt alkalommal került sor informális háromoldalú találkozóra a Parlamenttel, legutóbb február 28-án. A felek arra törekednek, hogy mielőbb megállapodás szülessen második olvasatban. A Bizottság által a szerzett jogok témájában 2010 júliusában előterjesztett rendeletjavaslat az uniós tagállamok és harmadik országok között megkötött több mint 1000 kétoldalú beruházási megállapodás státuszát hivatott tisztázni. A rendelet meg fogja határozni, milyen feltételek mellett lehet a jelenleg hatályban lévő beruházási megállapodásokat a továbbiakban is alkalmazni, továbbá hogy a tagállamok milyen feltételek mellett módosíthatnak korábban létrejött megállapodásokat, illetve köthetnek újakat. A Tanácsot két cél vezérli a javaslattal kapcsolatban: egyrészt a lehető legteljesebb mértékben garantálni akarja a jogbiztonságot és az uniós befektetők maximális védelmét, másrészt biztosítani kívánja, hogy az EU a jövőben is kedvelt célterületet jelentsen a közvetlen külföldi befektetések szempontjából. Az EU a közvetlen külföldi befektetések terén újonnan kapott kizárólagos hatásköre alapján a Lisszaboni Szerződéssel összhangban uniós szintű befektetési politikát fog fokozatosan kialakítani a rendelettervezet hatályán kívül. Az Európai Parlament május 10-én első olvasatban elfogadta a rendeletjavaslattal kapcsolatos álláspontját. 7543/12 6

7 ÁLTALÁNOS PREFERENCIARENDSZER (GSP) A Tanács jóváhagyta a fejlődő országok számára vámkedvezményeket biztosító, az általános tarifális preferenciák uniós rendszerének (GSP) átfogó felülvizsgálatával kapcsolatos megközelítést, melyet az elnökség vázolt fel. A Tanács kompromisszumos megállapodásra jutott, melynek előterében a Bizottság javaslatában felvázolt öt kiemelt terület áll. Ennek alapján az elnökség megbízást fog kidolgozni az új általános preferenciarendszert létrehozó rendelettervezetről az Európai Parlamenttel megtartandó tárgyalások lefolytatására. A megbízást jóvá kell hagynia az Állandó Képviselők Bizottságának. Az EU általános preferenciarendszere 1971 óta van hatályban. A fejlődő országoknak nyújtott kereskedelmi kedvezmények elősegítik, hogy a kérdéses országok integrálódjanak a globális kereskedelmi rendszerbe és fenntartható módon fejlődjenek, a (GSP+ rendszer keretében biztosított) támogatás pedig arra ösztönzi őket, hogy javítsák a kormányzást, az életminőséget és az emberi jogok védelmét. A GSP felülvizsgálata azt hivatott elérni, hogy a rendszer alkalmazkodjon a globális környezetben végbement változásokhoz, továbbá hogy hatékonyabban működjön, s ezáltal jobban ki tudja elégíteni a kedvezményezett országok egyedi szükségleteit. A jövőben elsősorban azok az országok fognak kedvezményekben részesülni, amelyek erre a leginkább rászorulnak (a legkevésbé fejlett országok, melyek jövedelme vagy az alacsony kategóriába, vagy a közepes kategória alsó sávjába tartozik). A kedvezmények odaítélése során az EU figyelembe veszi a gazdasági és kereskedelmi viszonyokban végbement változásokat, és azt a tényt, hogy a gazdasági válság és a preferencia-árrés csökkenése ( preferenciaerózió ) súlyos csapást mért a legszegényebb országokra. A kedvezményezettek kiválasztására jórészt jövedelmi helyzetük alapján fog sor kerülni. Azok az országok, amelyek szabadkereskedelmi megállapodásokból vagy autonóm megállapodásokból kifolyólag más most is kedvezményeket élveznek, nem vehetnek majd részt a rendszerben. A javaslat a következő öt főbb területen szorgalmaz intézkedéseket: az érintett országok köre, preferencia-árrések és az érintett termékek köre, termékátsorolás, GSP+ (a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás), valamint különleges biztosítékok. 7543/12 7

8 Az EU jelenlegi általános preferenciarendszerének alapját a 732/2008/EK rendelet képezi, amelyet kiegészít a különleges ösztönző előírásnak (GSP+) megfelelő kedvezményezett országok listáját meghatározó 2008/938/EK határozat. Az uniós GSP-t egy általános és két különleges ösztönző előírás alkotja: Az általános előírás vámtarifa-csökkentéseket, illetve -felfüggesztéseket biztosít az azokból a fejlődő országokból importált termékekre vonatkozóan, amelyeket a Világbank nem sorol a magas jövedelmű országok közé, és amelyeknek az exportja nem kellően diverzifikált. Az első különleges ösztönző előírás, a GSP+ további vámtarifa-csökkentéseket biztosít azon fejlődő országok számára, amelyek aláírják, megerősítik és ténylegesen végrehajtják az ENSZ és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyes alapvető az emberi jogokra, a munkajogokra, a környezetvédelemre és a jó kormányzásra vonatkozó egyezményeit. A második, fegyver kivételével mindent (Everything but Arms, EBA) elnevezésű különleges ösztönző előírás teljes vám-, illetve kvótamentességet biztosít a legkevésbé fejlett országokból származó összes termék behozatala esetében, a fegyverek kivételével. A Bizottság javaslata értelmében az EBA-előírás nem fog megváltozni. 7543/12 8

9 EU KOLUMBIA/PERU SZABADKERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS A Tanács politikai megállapodásra jutott a Kolumbiával és Peruval kötendő többoldalú szabadkereskedelmi megállapodás aláírását és ideiglenes alkalmazását jóváhagyó határozattervezetről. A határozatot a Tanács a megállapodás szövegének véglegesítését követően egyik soron következő ülésén fogja elfogadni. A megállapodás megkötéséhez az Európai Parlament egyetértését is ki kell kérni. A 2011 márciusában parafált megállapodás a magas vámtarifák eltörlését, a kereskedelmet gátló technikai akadályok elhárítását, a szolgáltatási piacok liberalizációját, az uniós földrajzi jelzések védelmét és a közbeszerzési piacok megnyitását hivatott megvalósítani. A megállapodás kötelezettségvállalásokat is tartalmaz a munkajogi és környezetvédelmi előírások érvényre juttatása tekintetében, továbbá hatékony és gyors vitarendezési eljárásokat is felvázol. Az egyezmény ezen túlmenően egyenlő versenyfeltételeket fog biztosítani a régióbeli versenytársakkal, köztük az Amerikai Egyesült Államokkal szemben. A regionális integráció elve alapján a megállapodást a későbbiek folyamán az Andok Közösséget alkotó másik két ország, Ecuador és Bolívia is aláírhatja júniusában megszakadtak azok az EU és az Andok Közösség közötti tárgyalások, melyek a politikai párbeszédre, az együttműködésre és a kereskedelemre is kiterjedő régióközi társulási megállapodás megkötésére irányultak januárjában a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy többoldalú kereskedelmi megállapodás megkötése céljából folytasson tárgyalásokat az Andok Közösséggel. 7543/12 9

10 EU SZINGAPÚR SZABADKERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS A Bizottság tájékoztatta a Tanácsot a szabadkereskedelmi megállapodás megkötése céljából Szingapúrral folytatott tárgyalásokkal kapcsolatos legújabb fejleményekről. Annak érdekében, hogy a tárgyalásokat az idei év első felében le lehessen zárni, a Tanács több olyan kulcsfontosságú kérdést megvitatott, amelyek még megoldásra várnak. Az áttekintett kérdések elsősorban a pénzügyi szolgáltatásokkal, a földrajzi jelzésekkel, a származási szabályokkal (regionális kumuláció), a vámtarifákkal és a nem vámjellegű akadályokkal voltak kapcsolatosak. Mostanra a tárgyalások előrehaladott szakaszba érkeztek. A legutóbbi fordulóra január án került sor. A megállapodás célja, hogy új lehetőségeket teremtsen a szingapúri piacon, illetve hogy megnyissa az utat a többi ASEAN-országgal kötendő szabadkereskedelmi megállapodások előtt. Karel De Gucht biztos és a szingapúri kereskedelmi miniszter, Lim Hng Kiang találkozójára a tervek szerint a hónap végén, az EU és az ASEAN-országok gazdasági minisztereinek Kambodzsában megrendezésre kerülő ülésének alkalmával kerül sor. Az EU és az ASEAN között az áru- és a szolgáltatáskereskedelem forgalmának értéke 2011-ben a várakozások szerint meghaladta a 200 milliárd eurót, és az európai kontinensen kívül továbbra is az ASEAN az EU harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere. Az EU és az ASEAN-országok közötti kereskedelmi forgalom egyharmadát Szingapúr bonyolítja el az Unióval, és Szingapúr jelenti az EU legfontosabb befektetési partnerét is a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségén belül. Azt követően, hogy megszakadtak a régióközi szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére irányuló megbeszélések az ASEAN-nal, a Tanács 2009 decemberében úgy döntött, hogy kétoldalú tárgyalásokba kezd, mégpedig elsősorban Szingapúrral, fenntartva ugyanakkor, hogy a stratégiai célt továbbra is a régióközi szabadkereskedelmi megállapodás létrehozása jelenti az ASEANországokkal. 7543/12 10

11 KERESKEDELEM, NÖVEKEDÉS ÉS FEJLESZTÉS A Tanács következtetéseket fogadott el az elkövetkező évtized kereskedelmével, növekedésével és fejlődésével kapcsolatos uniós megközelítésről. Következtetéseiben a Tanács hangsúlyozza, hogy a fejlődő országokban az inkluzív növekedés fenntartásához és a szegénység csökkentéséhez kulcsfontosságú a nemzetközi kereskedelemmel szembeni nyitottság, csakúgy, ahogy Európa gazdasági növekedése és jóléte szempontjából is kulcsfontosságú, hogy piacai továbbra is nyitottak legyenek. A fejlődő országok közötti egyre jelentősebb gazdasági különbségek miatt differenciáltabban kell megtervezni és végrehajtani az uniós kereskedelmi, beruházási és fejlesztési politikákat annak érdekében, hogy az EU nagyobb mértékben összpontosíthasson a legkevésbé fejlett országokra és a leginkább rászoruló többi fejlődő országra. A Tanács hangsúlyozta, mennyire fontos a többoldalú megközelítés a protekcionizmus elleni küzdelem és a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos lezáratlan kérdések megoldása szempontjából, és felkérte a Bizottságot, hogy 2015-ben számoljon be a követő intézkedésekről. A következtetések a 7412/12 dokumentumban találhatók. 7543/12 11

12 EGYÉB Kereskedelmi kapcsolatok az Amerikai Egyesült Államokkal A Tanács röviden áttekintette az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatok jelenlegi állását. Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás A Tanács áttekintette az EU és Ausztrália, az Egyesült Államok, Japán, Kanada, a Koreai Köztársaság, Marokkó, Mexikó, Svájc, Szingapúr és Új-Zéland közötti hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás 1 aláírásával és megerősítésével kapcsolatos helyzetet. A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás olyan nemzetközi keretrendszert hoz létre, mely elősegíti a szellemitulajdon-jogok érvényesítését, és szigorúbb nemzetközi előírásokat fogalmaz meg a szellemitulajdon-jogok széles körű megsértésével szembeni intézkedések tekintetében. A tárgyalások 2010 novemberében zárultak le, a megállapodást pedig január 26-án írta alá Tokióban az EU és 22 tagállama. Február 22-én a Bizottság úgy határozott, hogy a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást a Bíróság elé utalja annak megállapítása céljából, hogy az összeegyeztethető-e az uniós szerződésekkel és mindenekelőtt az Európai Unió Alapjogi Chartájával. Élő állatok exportja Oroszországba A lett delegáció kérésére 2 a Tanács megvitatta azt a tényt, hogy Oroszország március 20-i hatállyal importtilalmat rendelt el az Európai Unióból származó szarvasmarhákra, kistestű kérődzőkre és sertésekre vonatkozóan. * * * A miniszterek munkaebéd keretében megvitatták a környezeti javak és szolgáltatások kereskedelmének liberalizációjával kapcsolatos lehetséges megközelítéseket. Ezen túlmenően véleményt cseréltek a Japánnal indítandó szabadkereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatos kilátások és a tárgyalások során érintendő kérdések feltérképezése céljából megindított folyamatról, és megvitatták az Indiával ápolt kereskedelmi kapcsolatokat / / /12 12

13 EGYÉB JÓVÁHAGYOTT NAPIRENDI PONTOK GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYEK Szíria EBB-finanszírozás A Tanács megerősítette: nem áll szándékában kifogást emelni a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusa ellen, mely Szíriát eltávolítja az Európai Beruházási Bank (EBB) által uniós garancia mellett biztosított finanszírozás igénybevételére jogosult országok listájáról. A Bizottság február 8-án nyújtotta be a kérdéses jogi aktust, azt követően, hogy a Tanács 2011 májusában következtetéseket fogadott el, melyekben felkérte az Európai Beruházási Bankot, hogy egyelőre ne hagyjon jóvá új finanszírozási műveleteket Szíriában. Hitelminősítő intézetek A Tanács megerősítette: nem áll szándékában kifogást emelni a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusa ellen, mely meghatározza az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (EÉPH) által a hitelminősítő intézeteknek a felügyeletért, nyilvántartásba vételért és hitelesítésért felszámított díjakat. A Bizottság február 7-én nyújtotta be a kérdéses jogi aktust. A hitelminősítő intézetekre vonatkozó rendelet értelmében a Tanácsnak az értesítés kézhezvételét követően három hónap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy kifogást emeljen a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, hacsak a Parlamenttel együtt fel nem gyorsítják a folyamatot azáltal, hogy tájékoztatják a Bizottságot, miszerint nem áll szándékukban kifogást emelni az aktus ellen. 7543/12 13