SAJTÓKÖZLEMÉNY. A Tanács ülése. Külügyek Kereskedelem. Brüsszel, november 29. Neoklisz SZILIKIOTISZ Ciprus kereskedelmi minisztere SAJTÓ

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA SAJTÓKÖZLEMÉNY A Tanács ülése Külügyek Kereskedelem Brüsszel, november /12 (OR. en) PRESSE 498 PR CO 66 Elnök Neoklisz SZILIKIOTISZ Ciprus kereskedelmi minisztere SAJTÓ Rue de la Loi 175 B 1048 BRUSSELS Tel.: +32 (0) / 6319 Fax: +32 (0) press.office@consilium.europa.eu /12 1

2 A Tanács ülésének legfontosabb eredményei A Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy párhuzamosan kezdjen tárgyalásokat egy Japánnal kötendő szabadkereskedelmi megállapodásról, illetve egy szélesebb körű kétoldalú keretmegállapodásról. A Tanács emellett üdvözölte a Marokkóval létrehozandó mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló tárgyalások megkezdését. Erre azt követően került sor, hogy a Bizottság e hónapban bejelentette a tárgyalások során érintendő kérdések számbavételének eredményes lezárását Marokkóval /12 2

3 TARTALOM 1 RÉSZTVEVŐK... 5 MEGTÁRGYALT NAPIRENDI PONTOK Döntéshozatali folyamatok a kereskedelempolitika terén... 7 Közvetlen külföldi befektetések Vitarendezés... 8 Az EU és Japán közötti kereskedelmi kapcsolatok... 9 EU Kanada kereskedelmi tárgyalások EU Szingapúr kereskedelmi tárgyalások Kereskedelmi kapcsolatok a dél-mediterrán országokkal Egyéb EGYÉB JÓVÁHAGYOTT NAPIRENDI PONTOK KÜLÜGYEK Korlátozó intézkedések Szíria EU Izrael A mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelmének liberalizálása KERESKEDELEMPOLITIKA WTO-csatlakozás: Tádzsikisztán KÖRNYEZETVÉDELEM A járművek CO 2 -kibocsátása Az elektromos és elektronikus berendezésekben található veszélyes anyagok KÖZLEKEDÉS Veszélyes áruk szárazföldi szállítása Amennyiben a nyilatkozatokat, következtetéseket vagy állásfoglalásokat a Tanács hivatalosan elfogadta, ezt az érintett napirendi pontra vonatkozó címben feltüntetik, és a szöveg idézőjelbe kerül. A szövegben hivatkozott dokumentumok elérhetők a Tanács honlapján A nyilvánosság számára hozzáférhető, a tanácsi jegyzőkönyvekben megtalálható nyilatkozatokkal elfogadott jogi aktusokat csillaggal jelölik; e nyilatkozatok a fent említett tanácsi honlapon hozzáférhetők vagy a sajtóirodától beszerezhetők /12 3

4 TÁVKÖZLÉS Világkonferencia a nemzetközi távközlésről /12 4

5 RÉSZTVEVŐK Belgium: Didier REYNDERS Bulgária: Dimiter CANCSEV Cseh Köztársaság: Milan HOVORKA Dánia: Pia Olsen DYHR Németország: Anne Ruth HERKES Észtország: Urmas PAET Írország: Richard BRUTON Görögország: Panagiótisz MITARÁHI Spanyolország: Jaime GARCÍA-LEGAZ PONCE Franciaország: Nicole BRICQ Olaszország: Massimo VARI Ciprus: Neoklisz SZILIKIOTISZ Karalambosz RUSZOSZ Lettország: Juris PŪCE Litvánia: Raimundas KAROBLIS Luxemburg: Christian BRAUN Magyarország: MARTONYI János Málta: Marlene BONNICI Hollandia: Lilianne PLOUMEN Ausztria: Walter GRAHAMMER Lengyelország: Andrzej DYCHA Portugália: Miguel MORAIS LEITÃO Románia: Mihnea MOTOC miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter, külkereskedelmi és Európa-ügyi miniszter állandó képviselő ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes kereskedelmi és befektetésügyi miniszter államtitkár, Gazdasági és Technológiai Minisztérium külügyminiszter foglalkoztatási, vállalkozásügyi és innovációs miniszter miniszterhelyettes, Fejlesztési, Versenyképességi, Infrastrukturális, Közlekedési és a Hálózatokért Felelős Minisztérium kereskedelmi államtitkár külkereskedelmi miniszter államtitkár, Gazdasági Fejlesztési Minisztérium kereskedelmi, ipari és turisztikai miniszter a Kereskedelempolitikai Bizottság elnöke államtitkár, Gazdasági Minisztérium állandó képviselő állandó képviselő külügyminiszter állandó képviselő külkereskedelmi és fejlesztési együttműködési miniszter állandó képviselő államtitkár-helyettes, Gazdasági Minisztérium a külügyminiszter mellé rendelt Európa-ügyi államtitkár állandó képviselő 16943/12 5

6 Szlovénia: Uroš ROŽIČ Szlovákia: Tomáš MALATINSKÝ Finnország: Alexander STUBB Svédország: Ewa BJÖRLING Egyesült Királyság: Stephen GREEN államtitkár, Gazdasági Fejlesztési és Technológiai Minisztérium gazdasági miniszter Európa-ügyi és külkereskedelmi miniszter kereskedelmi miniszter kereskedelmi és beruházásügyi államtitkár és kormányszóvivő, Vállalkozásügyi, Innovációs és Készségfejlesztési Minisztérium és Külügyek és Nemzetközösségi Ügyek Minisztériuma Bizottság: Karel DE GUCHT biztos A csatlakozó ország kormányának képviseletében: Horvátország: Denis ČAJO az Állami Kereskedelempolitikai Hivatal elnöke 16943/12 6

7 MEGTÁRGYALT NAPIRENDI PONTOK Döntéshozatali folyamatok a kereskedelempolitika terén A Tanács számba vette az EU közös kereskedelmi politikája terén alkalmazott döntéshozatali eljárásokról szóló Omnibus I és Omnibus II javaslatokkal (7455/ /11) kapcsolatban folytatott munkát. A két rendelettervezet célja, hogy több, 1972 és 2009 között elfogadott rendeletet módosítson, a Lisszaboni Szerződés 1 által előírt döntéshozatali eljárásokhoz igazítva azokat. A tervek szerint az Európai Parlamenttel decemberben kezdődnek meg a tárgyalások a szövegekről. Az uniós rendeletek szerinti, felhatalmazáson alapuló, illetve végrehajtási aktusok elfogadását illetően a Szerződés az alábbi rendelkezéseket vezette be: felhatalmazáson alapuló jogi aktusok: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke lehetővé teszi a jogalkotó, vagyis az Európai Parlament és a Tanács számára, hogy felhatalmazza a Bizottságot olyan általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására, amelyek a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítik, illetve módosítják. A Szerződés 290. cikkének (2) bekezdése két feltételt állapít meg, amelyektől a jogalkotó a felhatalmazást függővé teheti: először is, a felhatalmazás visszavonásának joga, másodszor pedig a kifogásemelés joga; végrehajtási aktusok: Az EUMSZ 291. cikke lehetővé teszi, hogy a Bizottságot a jogalkotó végrehajtási hatáskörökkel ruházza fel. A Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzés szabályait és általános elveit a 182/2011/EU rendelet állapítja meg. Az Omnibus-javaslatok értelmében az olyan konkrét, már meglevő rendeletek szerint alkalmazott eljárások, amelyek alapján a Tanács nem a végrehajtási eljárásokról szóló 1999/468/EK határozaton alapuló döntéshozatalban vesz részt, vagy az EUMSZ 290. cikke szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokká vagy a 291. cikk szerinti végrehajtási aktusokká változnak. Valamennyi egyéb, a kereskedelempolitikára vonatkozó joganyag által kialakított döntéshozatali eljárást illetően a javaslatok a 290. cikkben megállapított, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó szabályok alkalmazását írják elő. Az EUMSZ 207. cikkének (2) bekezdése alapján a két rendeletnek a Parlamenttel együtt történő elfogadásához a Tanácsban minősített többségre van szükség. 1 A Lisszaboni Szerződés 2009 decemberében lépett hatályba /12 7

8 Közvetlen külföldi befektetések Vitarendezés A Tanács áttekintette a beruházók és az államok közötti vitarendezési eljárások jogi és pénzügyi keretének létrehozását célzó rendelettervezetet, a közvetlen külföldi befektetések szélesebb keretének részeként (11868/12). A Tanács ezt követően véleménycserét tartott. A Lisszaboni Szerződés a közvetlen külföldi befektetéseket az EU közös kereskedelempolitikájának hatálya alá vonta, és ezáltal uniós kompetenciává tette. A közvetlen külföldi befektetésekről szóló nemzetközi szerződések lehetőséget kínálnak arra, hogy a beruházók keresetet indítsanak valamely állam ellen, amennyiben az vélhetően a megállapodással nem összeegyeztethető módon járt el. Amennyiben ilyen jogvitára kerül sor, a felmerülő költségeket az érintett állam fedezi, és amennyiben elveszti a vitát, kártérítés fizetésére kötelezhető. A rendelettervezet, amelyet a Bizottság júniusban nyújtott be, keretet hoz létre az ilyen jogviták pénzügyi következményeinek a kezelésére, és meghatározza, hogy a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés az egyes esetekben milyen struktúrát kövessen. A javaslat értelmében a vitarendezésre irányuló kereset kapcsán felmerülő pénzügyi felelősség vagy az EU-t, vagy valamely tagállamot terhelné, vagy pedig megosztott lenne, attól függően, hogy kitől származik az intézkedés, amelyre vonatkozóan a befektető panasszal élt. A javaslat az egyik fő eleme az uniós befektetéspolitika létrehozásának, amelynek keretében a kulcsfontosságú partnerekkel a befektetésekre vonatkozó új szabályok kerülnek megtárgyalásra 1, és hatályban maradnak a tagállamok és a harmadik országok között meglevő kétoldalú befektetési megállapodások is. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkének (2) bekezdése alapján a határozatnak a Parlamenttel együtt történő elfogadásához a Tanácsban minősített többségre van szükség. 1 A Tanács a befektetési megállapodásokra vonatkozó tárgyalási irányelveket fogadott el a Kanadával, Indiával, Szingapúrral, Tunéziával, Marokkóval, Jordániával és Egyiptommal folytatandó megbeszélések tekintetében /12 8

9 Az EU és Japán közötti kereskedelmi kapcsolatok A Tanács határozatot fogadott el, amelyben felhatalmazta a Bizottságot a Japánnal folytatandó, szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére. A határozat egyik melléklete tartalmazza a kapcsolódó tárgyalási irányelveket. A Tanács vita nélkül jóváhagyta az EU és Japán közötti szélesebb körű kétoldalú keretmegállapodásra irányuló tárgyalások megkezdését. A tárgyalások párhuzamosan futnak majd. Miután sikerrel lezárult a hatály meghatározását célzó, 2011 márciusában Brüsszelben elkezdett folyamat amelynek keretében megállapodás született a szabadkereskedelmi megállapodás hatályáról és céljairól, a Bizottság július 20-án benyújtotta a Tanácsnak a tárgyalási megbízásra irányuló javaslatát. A tárgyalási irányelvek célja, hogy olyan megállapodás szülessen, amely fokozatosan és kölcsönösen liberalizálja az árukereskedelmet, a szolgáltatásokat és a befektetéseket, valamint szabályozza a kereskedelmi vonatkozású kérdéseket és a nem kereskedelmi jellegű akadályok felszámolását. Japán az EU hetedik, az EU pedig Japán harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere: 2011-ben egymás árukereskedelmének 3,6, illetve 11%-ából részesültek /12 9

10 EU Kanada kereskedelmi tárgyalások A Tanács megvitatta az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalások során még le nem zárt kérdéseket, a Bizottság pedig tájékoztatta a minisztereket a legújabb fejleményekről. Az Európai Tanács októberben azt kérte, hogy a tárgyalások a következő hónapokban záruljanak le. Karel De Gucht biztos november 22-én találkozott Ed Fast kanadai kereskedelmi miniszterrel Brüsszelben. A Bizottság megerősítette, hogy a tárgyalások a végső szakaszba értek, ám noha sok területen sikerült jóváhagyás fenntartásával megállapodásra jutni, számos többek között a mezőgazdaságot érintő kérdés továbbra is lezáratlan maradt október 30-án a felek megállapodásra jutottak a szellemitulajdon-jogok büntetőjogi érvényesítéséről szóló fejezetről. Mivel a kérdés tagállami hatáskörbe tartozik, az erről folytatott tárgyalásokat a tagállamok nevében a ciprusi elnökség vezette /12 10

11 EU Szingapúr kereskedelmi tárgyalások A Bizottság tájékoztatta a Tanácsot a szabadkereskedelmi megállapodás megkötése céljából Szingapúrral folytatott tárgyalásokkal kapcsolatos legújabb fejleményekről. A miniszterek megvitatták a lezáratlan kérdéseket és a megállapodás elérésének kilátásait. Az Európai Tanács októberben azt kérte, hogy a tárgyalások a következő hónapokban záruljanak le. A Szingapúrral kötendő szabadkereskedelmi megállapodás mintául szolgálhat az EU és az ASEAN 1 többi országa között tárgyalandó megállapodások számára. Az ASEAN az EU harmadik legnagyobb Európán kívüli kereskedelmi partnere, Szingapúr pedig a szövetségen belül is a legfontosabb befektetési partnere az Uniónak, hiszen az EU és az ASEAN közötti kereskedelem harmada Szingapúrral megy végbe. Azt követően, hogy megszakadtak a régióközi szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére irányuló megbeszélések az ASEAN-nal, a Tanács 2009 decemberében úgy döntött, hogy kétoldalú tárgyalásokba kezd, mégpedig elsősorban Szingapúrral, fenntartva ugyanakkor, hogy a stratégiai célt továbbra is az ASEAN-országokkal való régióközi szabadkereskedelmi megállapodás létrehozása jelenti. 1 A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége /12 11

12 Kereskedelmi kapcsolatok a dél-mediterrán országokkal A Tanács értékelte az Egyiptommal, Jordániával, Marokkóval és Tunéziával folytatandó szabadkereskedelmi tárgyalások elindítása felé tett lépéseket. A Bizottság tájékoztatta a minisztereket a hatály meghatározásában elért eredményekről. Ennek a szakasznak az a célja, hogy megállapodás szülessen a négy országgal kialakítandó esetleges mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek hatályának és céljának a meghatározásáról. A Tanács üdvözölte a Marokkóval létrehozandó mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló tárgyalások azonnali megkezdését. A Bizottság november 14-én bejelentette, hogy Marokkóval sikeresen befejezték a hatály meghatározását, a Kereskedelempolitikai Bizottság pedig a november 23-i ülésén úgy ítélte meg, hogy a Bizottság véleményének megfelelően Marokkó készen áll a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló tárgyalások megkezdésére. A Tunéziával kapcsolatos munka eközben tovább folyik: még legalább egy kétoldalú ülésre lesz szükség a technikai szintű munka befejezéséhez. Emellett jelenleg folytatódik az előkészítő munka Jordániával és Egyiptommal. Az arab tavasz eseményeire reagálva az Európai Tanács 2011 márciusában felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat arra vonatkozóan, hogy miként lehet tovább élénkíteni a délmediterrán országokkal folytatott kereskedelmet és az oda irányuló közvetlen külföldi befektetéseket rövid, közép- és hosszú távon. A Tanács 2011 decemberében engedélyezte a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló tárgyalások megkezdését Egyiptommal, Jordániával, Marokkóval és Tunéziával, és tárgyalási irányelveket fogadott el ezekre vonatkozóan. A Tanács leszögezte, hogy a tárgyalások megkezdésére csak a Kereskedelempolitikai Bizottsággal történő, a Bizottság által készített jelentés alapján végzett konzultációt követően kerülhet sor. Tárgyalások kezdődnek az EU és Egyiptom, Jordánia, Marokkó és Tunézia közötti létező euromediterrán társulási megállapodások továbbfejlesztése érdekében is. Ezek célja az egyes partnerországok sajátos körülményeit figyelembe véve jelentősen növelni a piacra jutás lehetőségeit, javítani a befektetési környezetet és támogatni az adott országokban zajló gazdasági reformokat /12 12

13 Egyéb Az acéltermékek uniós előzetes felügyeleti rendszere A Tanács az olasz delegáció kérésére megvitatta az acéltermékek uniós előzetes felügyeleti rendszerének 2012 utáni megújítására nyíló lehetőségeket. * * * A munkaebéd alatt a miniszterek beszéltek az Oroszország augusztusi WTO-csatlakozását követő fejleményekről, mindenekelőtt megvitatták, hogy milyen mértékben tett eleget Oroszország a csatlakozási folyamat során vállalt kötelezettségeinek, és hogy mennyire felelnek meg az orosz kereskedelmi korlátozások a WTO szabályainak. A miniszterek emellett tárgyalták az EU és Kína közötti kereskedelmi és befektetési kapcsolatok kilátásait, többek között a befektetésről szóló tárgyalások esetleges megkezdését, és foglalkoztak a szabadkereskedelmi megállapodás megvalósíthatóságának feltérképezésére irányuló kínai javaslattal is /12 13

14 EGYÉB JÓVÁHAGYOTT NAPIRENDI PONTOK KÜLÜGYEK Korlátozó intézkedések Szíria A Tanács meghosszabbította a Szíriával szembeni uniós korlátozó intézkedéseket, amelyek hatálya november 30-án járt volna le. EU Izrael A mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelmének liberalizálása A Tanács jóváhagyta az EU Izrael társulási megállapodáshoz csatolt 1. és 2. jegyzőkönyv módosításáról szóló megállapodás megkötését (7433/12). A módosítás a mezőgazdasági termékek, a feldolgozott mezőgazdasági termékek, a hal és a halászati termékek kereskedelmének kölcsönös liberalizációjára vonatkozik. KERESKEDELEMPOLITIKA WTO-csatlakozás: Tádzsikisztán A Tanács határozatot fogadott el, amelyben lefekteti a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) Általános Tanácsában Tádzsikisztán WTO-csatlakozásával kapcsolatban képviselendő álláspontját. KÖRNYEZETVÉDELEM A járművek CO 2 -kibocsátása A Tanács úgy döntött, hogy nem ellenzi a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárásra benyújtott járművek szén-dioxid-kibocsátásának meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági rendelet elfogadását (15606/12). A Bizottság jogalkotási aktusai az ún. ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás hatálya alá tartoznak. Ez azt jelenti, hogy most, hogy a Tanács egyetértését adta, a Bizottság elfogadhatja a rendeletet, feltéve, hogy az Európai Parlament nem ellenzi azt /12 14

15 Az elektromos és elektronikus berendezésekben található veszélyes anyagok A Tanács megerősítette, hogy nem áll szándékában ellenezni azt a két, felhatalmazáson alapuló jogi aktust, amellyel a Bizottság a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából módosítani kívánja a 2011/65/EU irányelv III. mellékletét a kadmiumot (14904/12) és az ólmot (14902/12) tartalmazó alkalmazások mentesítése érdekében. A Bizottság október 10-én nyújtotta be a szóban forgó jogi aktusokat. Az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 2011/65/EU irányelv értelmében a Tanácsnak az értesítést követően három hónap áll rendelkezésére egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus kifogásolására. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az Európai Parlament nem emel kifogást az említett jogi aktusok ellen, akkor azokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetik, majd az aktusok a kihirdetéstől számított huszadik napon hatályba lépnek. KÖZLEKEDÉS Veszélyes áruk szárazföldi szállítása A Tanács úgy határozott, hogy nem ellenzi azt, hogy a Bizottság elfogadja a veszélyes áruk szárazföldi szállításának uniós szabályait a vonatkozó nemzetközi megállapodásokon végrehajtott módosításokhoz hozzáigazító irányelvet (15825/12). A tagállamoknak ezt a módosító irányelvet 2013 júniusának végéig kell átültetniük nemzeti jogukba. A veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló 2008/68/EK irányelv mellékleteit módosító irányelvtervezetre az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás vonatkozik, tehát most, hogy a Tanács egyetértését adta, a Bizottság elfogadhatja az irányelvet feltéve, hogy az Európai Parlament nem ellenzi azt. TÁVKÖZLÉS Világkonferencia a nemzetközi távközlésről A Tanács határozatot fogadott el, amelyben lefekteti a nemzetközi távközlési szabályozás (ITR) felülvizsgálatára vonatkozó, a nemzetközi távközléssel foglalkozó világkonferencián (Dubai, december 3 14.) képviselendő uniós álláspontot. A nemzetközi távközlési szabályozást 1988-ban fogadták el Melbourne-ben a Távíró- és Telefonszolgáltatók Világkonferenciáján (WATTC), és azt azóta nem módosították. A szabályozás jelenleg 178 országra nézve kötelező, ideértve az EU 27 tagállamát is /12 15