Ady Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Intézményi Minőségirányítási Programja

Átírás

1 Az Ady Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Intézményi Minőségirányítási Programja Készítette: Madár Lászlóné igazgató Pintér Ferencné minőségügyi vezető 1

2 Tartalom Bevezető... 5 I. Jogszabályi háttér Az intézményről Minőségpolitika Az intézményi működés elvei Minőségcélok Minőségi fejlesztési rendszer Vezetési feladatok Tervezési feladatok Az intézményben folyó tervezőmunka feladata Az intézményben folyó tervezőmunka lépései Az intézményben folyó tervezőmunka szintjei A tervezés folyamata Ellenőrzési feladatok Az ellenőrzés fogalma Az ellenőrzés feladata és célja Az ellenőrzés módszerei Értékelési feladatok végrehajtása Az értékelés fogalma Az értékelés feladatai Az értékelés területei Mérési értékelési rendszer A mérési, értékelési rendszer Mérések az intézményen belül Intézményen kívüli mérésekben való részvétel Éves értékelés Az intézményi teljesítményértékelés Teljes körű intézményi önértékelés Partneri kapcsolatok működtetése A partner kapcsolatok célja, működtetése Intézményünkben a panaszkezelés rendje Az emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése Dokumentumok kezelése A program módosítása A program felülvizsgálata Az intézményegységek minőségirányítási programjai II. Általános rész Az intézményi minőségirányítás alapjai Az intézmény bemutatása Az intézmény minőségpolitikai nyilatkozata A fenntartó intézménnyel kapcsolatos elvárásainak való megfelelés Intézményi célok Az intézmény minőségirányítási rendszere A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben Jogszerű működés Tervezés Stratégiai tervezés Operatív tervezés Vezetői ellenőrzés és értékelés A minőségirányítási rendszer feltételeinek biztosítása

3 3 3. A minőségirányítási rendszer működése A minőségfejlesztő csoport működése Működési jellemzők A partnerközpontú működés Kommunikáció a partnerekkel Partneri igény és elégedettség mérése A humán erőforrás fejlesztése Pedagógiai tevékenység Az intézmény mérési és értékelési rendszere Az intézmény működésének javítása, fejlesztése A dokumentumok kezelésének rendje III. Mellékletek számú melléklet - Szervezeti minőségi célok számú melléklet - Pedagógiai minőségi célok számú melléklet - Minőségparaméterek, minőségcélok számú melléklet - Partneri igényekhez, elvárásokhoz rendelhető minőségcélok számú melléklet - Az intézményi munkát szabályozó dokumentumok és azok elfogadásának rendje számú melléklet - A partnerkapcsolatok irányításának eljárásrendje számú melléklet - A munkatársak kiválasztásának és továbbképzésének eljárásrendje számú melléklet - A fenntartó számára a tanév végi beszámoló adatközléséhez használt táblázat I II számú melléklet - A MIP teljes kialakításához szükséges fejlesztések, feladatok számú melléklet - Felülvizsgálat folyamata számú melléklet - Partnerazonosítási szabályzat számú melléklet Az alkalmazottak és vezetők teljesítményértékelési rendszere számú melléklet - Intézményi önértékelés számú melléklet -- Tantestületi klímateszt számú melléklet -- Nevelőtestületi klíma mérése számú melléklet -- SWOT analízis számú melléklet -- A pedagógusok elégedettségének mérése számú melléklet -- Szülői elégedettség mérése számú melléklet -- Szülői vélemény kérése számú melléklet -- Szülői elvárás, elégedettség mérése számú melléklet -- Szülői elvárások mérése számú melléklet -- Szülői elégedettség mérése számú melléklet -- Tanulói elégedettség mérése számú melléklet -- Kérdőív nyolcadik osztályosoknak számú melléklet -- Vezetői teljesítményértékelés számú melléklet -- Pedagógus teljesítményértékelő lapja számú melléklet -- A teljes körű intézményi önértékeléskor vizsgált területek számú melléklet -- A berhidai Ady E. Ált. Isk. mérési-értékelési rendszere számú melléklet -- Az országos kompetenciamérés eljárásrendje számú melléklet -- Tanulói mérés értékelés Az intézményi önértékelés mérési rendje Az éves értékelése és Intézkedési terv a kompetenciamérésre IV.Alapfokú művészetoktatási intézményegység Bevezetés Küldetésnyilatkozat Iskolánk bemutatása Az alapfokú művészetoktatási intézményegység minőségpolitikája Minőségpolitikai nyilatkozatunk

4 2.2. A fenntartó Berhida Város Önkormányzat intézményünkkel kapcsolatos elvárásainak való megfelelés Pedagógiai munkánk minőségcéljai Szervezeti minőségcéljaink Művészeti iskolánk minőségirányítási rendszere Az iskolavezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben Jogszerűség Tervezés Ellenőrzés és értékelés A minőségirányítási rendszer működtetése Az intézményi működés belső rendje A partnerkapcsolatok irányítása és menedzselése Kommunikáció a külső partnerekkel Külső partneri igény és elégedettség mérése Kommunikáció a belső partnerekkel Humán erőforrás A munkatársak szakmai tudásának fejlesztése A munkatársak felhatalmazása Iskolánk minőségirányítási szervezetének felépítése és működése Művészeti iskolánk mérési és értékelési rendszere Művészeti nevelő oktató tevékenységünk hatékonyságának mérése, értékelése A pedagógusok és vezetők teljesítményértékelési rendszere Intézményi önértékelés Iskolai dokumentumok kezelése V. Felhasznált irodalom VI. Legitimációs záradék 186 Bevezető 4

5 Az intézményi minőségirányítási program a közoktatási intézmény stratégiai dokumentuma. Elkészítését a közoktatásról szóló évi LXXIX törvény a (10) bek. írja elő: A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni. Figyelemmel a jogszabályi előírásokra, az intézmény adottságaira, a partnerközpontú működés erősítésére, továbbá a fenntartó által meghatározott minőségcélokra, intézményünk elkészítette minőségirányítási programját. Berhida Város Önkormányzata augusztus 31-től a város önkormányzati fenntartású Ady Endre Általános Iskoláját és az Alapfokú Művészetoktatási Intézményt egy intézményként működteti tovább. Ennek során szükségessé vált az újabb felülvizsgálata és módosítása. A módosítás során figyelembe vettük a törvényi előírásoknak azt rendező elvét, mely szerint a közös igazgatású közoktatási intézmények az intézményi minőségirányítási programból egy dokumentációt készítenek. Bízom abban, hogy e dokumentumban foglalt elvek és gyakorlati előírások megvalósítása, betartása nemcsak az iskola hatékony, törvényes és szakszerű működéséhez járul hozzá, hanem az intézményen belüli folyamatok átláthatóságát, a partnerekkel való együttműködés javítását és a szolgáltatói szerep erősítését is elősegíti. Berhida, Madár Lászlóné igazgató 1 A közoktatásról szóló évi LXXIX törvény: a továbbiakban Kt. 5

6 I. Jogszabályi háttér Az intézményi minőségirányítási program tartalmát a közoktatási törvény (a továbbiakban: Kt.) és a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) a következőképpen szabályozza: A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni. [Kt. 40. (10)] Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. [Kt. 40. (11)] Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal [Kt. 85. (7)] A közoktatási intézményekben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak. A közoktatási intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. [R. 4. (1)] Az intézményi minőségirányítási program végrehajtására és a végrehajtás értékelésére a közoktatási törvény és a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet alábbi rendelkezései vonatkoznak: A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. [Kt. 40. (11)] A nevelési-oktatási intézménynek a minőségirányítási program végrehajtásának értékelése során vizsgálnia kell azt, hogy az intézményi minőségpolitika és a minőségfejlesztési rendszer betöltötte-e a célját. Vizsgálni és értékelni kell továbbá a nevelési-oktatási intézmény eredményességét, így különösen a nevelési, illetve pedagógiai programban megfogalmazottak 6

7 teljesülését, az intézményi nevelési, tanítási és tanulásirányítási módszerek, az alkalmazott tankönyvek, taneszközök, fejlesztő eszközök beválását, a teljesítményértékelés gyakorlatát, a szülők, a tanulók elégedettségét. [R. 5. ] A közoktatási intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során figyelembe kell venni az intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok és értékelési rend szerint kialakított teljesítményértékelést. [Kt. 16. (6)] A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A keresetkiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. [Kt (10)] A közoktatásról szóló törvény ának (10) bekezdésében meghatározott kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés jár annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában részt vesz. [R. 9. (1)] A közoktatási törvény 40. (10) bekezdése szerint az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 1. Az intézményről Az Ady Endre Általános Iskola és az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, közoktatási intézmény augusztus 31-én jött létre. Az intézmény az alapfokú nevelési, oktatási, az alapfokú művészetoktatási feladatok ellátására alapított intézmény. Ellátási kötelezettsége az általános iskola 1-8. évfolyamán oktatásinevelési feladataira; valamint az alapfokú művészetoktatás feladatainak ellátására terjed ki. Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv, amely tevékenységét az alapító okiratban foglaltak szerint végzi. 7

8 2. Minőségpolitika Intézményünk, feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából - az alábbiak szerint határozza meg általános minőségpolitikáját Az intézményi működés elvei Legfontosabb alapelvünk, hogy intézményünkben a gondjainkra bízott gyermekek, tanulók színvonalas, képességeiknek megfelelő neveléshez, oktatáshoz és egészséges testi és lelki fejlődéshez fűződő érdeke minden más érdeket megelőz. Minden tevékenységünket ennek az érdeknek rendeljük alá, nevelő-oktató munkánk sikeréért közösen dolgozunk. Intézményünk vezetése és dolgozói pedagógusok, nevelő-oktató munkát segítő, és ügyviteli alkalmazottak valamennyien elkötelezettek vagyunk a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a gyermekközpontú működés iránt. Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha azt a fenntartói elvárásoknak megfelelően, a gondjainkra bízott gyermekek, tanulók és szüleik megelégedésére végezzük Minőségcélok Célunk, hogy az intézmény és tagintézményének működése teljes mértékben feleljen meg a közoktatási törvényben, egyéb jogszabályokban, meghatározott feltételeknek. Munkánk eredményességét minőségcéljaink megvalósulásán keresztül mérjük, és értékeljük. Minőségcéljainkat az intézmény egészére, iskolai tagintézményre egységesen, az alábbiak szerint határozzuk meg: Törekszünk, hogy az, iskolai foglalkozásunkat a közoktatási törvényben meghatározott végzettségű és szakképzettségű szakember tartsa. Környezetünkben vizsgáljuk és elemezzük, melyek azok a követelmények, igények, amelyek újként jelennek meg, vagy már korábban is észlelhetően, de nem kielégítően voltak jelen. Arra törekszünk, hogy a gyermekek egyéni képességeit maximálisan vegyük figyelembe nevelési-oktatási folyamatunkban, programjainkban, a mindennapi életben. Törekszünk arra, hogy esztétikus, kulturált, jól felszerelt környezetet, és azok védelmét biztosítsuk gyermekeinknek. Törekszünk a belső és külső kapcsolatok megfelelő szintű működtetésére. A 2009/2010. tanévtől alkalmazotti teljesítményértékelési rendszert működtetünk az intézményben, amelynek keretében a pedagógusok és nevelő, oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkáját az intézményi minőségirányítási programban rögzített minőségcélok, valamint az intézményi dokumentumokban és a dolgozó munkaköri leírásában rögzített szakmai és munkaköri elvárások alapján tanévenként értékeljük. 3. Minőségi fejlesztési rendszer Vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtása. A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet szerint a közoktatási intézményekben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak. A közoktatási intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény 8

9 azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez Vezetési feladatok Minőségfejlesztésünk legfőbb célja, hogy intézményünk pedagógiai, szakmai célkitűzéseinek megfelelően működjön. Intézményünk vezetése elkötelezett a minőségfejlesztés iránt, ezért kiépíti és működteti a minőségirányítási rendszert, és folyamatosan tökéletesíti a partneri elégedettség megtartása, illetve javítása céljából. A vezetés, a fenntartó támogató együttműködésével a minőségi munka feltételeit, a továbbképzések erőforrásainak megteremtésével és a megfelelő munkakörnyezet fenntartásával biztosítja. Az intézményvezető feladata arról gondoskodni, hogy az intézmény jogszerűen működjön. Ennek érdekében meghatározza azt az eljárást, ami biztosítja az intézmény használói számára, hogy az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok hozzáférhetőek legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák. Az igazgató és a tagintézmény vezető, nevelői irodákban lehet hozzáférni a belső intézményi dokumentumokhoz: Pedagógiai program Házirend SZMSZ Munkaterv Ellenőrzési terv Tűzvédelmi szabályzat CD jogtár, (igazgatói irodában közlönyök) A könyvtárban: Pedagógiai program SZMSZ Házirend A dokumentumok megismerésének helyi eljárásrendje: Az intézménybe érkező nyomtatott dokumentumokat először az igazgató tekinti át. A működést befolyásoló fontos információkat, a pedagógiai jellegű információkat a tagintézményvezetőnek átadja megtekintésre. A tagintézmény-vezető átadja az érintett dolgozóknak a dokumentumokat. A több dolgozót, vagy munkacsoportot érintő kérdésekben, értekezleten tárja a dolgozók elé. A dolgozók az információ áttanulmányozása után eljárnak. Kívánság esetén a vezetésnek adatot, visszajelzést szolgáltatnak. Ha valamely előírás, határidőre való teljesítésére rövid idő áll rendelkezésre, az igazgató rendkívüli értekezletet tart Tervezési feladatok 9

10 Az intézményben folyó tervezőmunka feladata Az intézményben folyó tervezőmunkának biztosítania kell, hogy az intézmény működése az intézmény céljainak, az elvárásoknak és az igényeknek megfelelő, szabályozott, egymásra épülő folyamatokból álló, átlátható, ellenőrizhető legyen Az intézményben folyó tervezőmunka lépései 1. Az elvégzendő feladat, tevékenység meghatározása. 2. Az elvégzendő feladat, tevékenység megtervezéséért felelős személyek (csoportok) kiválasztása. 3. A kiinduló állapot jellemzőinek rögzítése (információgyűjtés, helyzetelemzés). 4. Az adott feladattal, tevékenységgel kapcsolatos elvárások, igények tudatosítása (jogszabályi előírások, partneri igények összegyűjtése). 5. A terv kialakítása: az elérendő célok; a célok eléréséhez szükséges feladatok, tevékenységek; a feladatok, tevékenységek végrehajtásáért felelős személyek; a feladatok, tevékenységek végrehajtásához szükséges idő; a feladatok, tevékenységek végrehajtásához szükséges eszközök előzetes meghatározása. 6. Az elkészített terv véleményeztetése az adott feladat, tevékenység megvalósulásában érintett partnerekkel. 7. Az összegyűjtött vélemények alapján a terv végleges kidolgozása. 8. Az elkészített terv elfogadtatása, jóváhagyatása az arra jogosult testületekkel. 9. Az eltervezett tevékenységek megvalósítása a gyakorlatban. 10. A megvalósítás értékelése és ellenőrzése: az eltervezett célok és az elvégzett tevékenységek révén elért eredmények közötti különbség megállapítása, a feladatban közreműködő felelős személyek tevékenységének értékelése. 11. Az elvégzendő feladat, tevékenység újbóli tervezésének és megvalósításának már az ellenőrzés, értékelés megállapítása alapján kell történnie Az intézményben folyó tervezőmunka szintjei Hosszú távú tervek: Intézményi Minőségirányítási Program Középtávú tervek: Pedagógiai Program o Nevelési program o Helyi tanterv Szervezeti és működési szabályzat Házirend Továbbképzési program Minőségfejlesztési intézkedési terv Rövid távú tervek: Éves munkaterv 10

11 Költségvetés Beiskolázási terv Belső ellenőrzési terv Munkaközösségek munkatervei Tantárgyak tanmenetei A tervezés folyamata Az igazgató Tájékoztatja a tagintézmény vezetőt a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a tanév fő feladatairól, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásáról. Tájékoztatást ad a személyi feltételek alakulásáról. A tagintézmény vezető. Elkészíti a tagintézményi éves munkatervet, melyben személyre szólóan rögzítik az adott tevékenységeket, ezek időpontjait és felelőseit. Felülvizsgálja a szabályzatokat. A munkaközösségek Az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket. Munkatervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. A Diákönkormányzat Vezetősége elkészíti az éves munkatervét. A nevelőtestület A tanévnyitó értekezleten dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják, ha nem, akkor az adott területen beavatkozás szükséges Ellenőrzési feladatok Az ellenőrzés fogalma 11

12 Ellenőrzés: az intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve pedagógiai program alapján. Az ellenőrzés azt vizsgálja, ahogy az intézmény működése megfelel, vagy nem felel meg a jogszabályok, illetve a belső szabályzatok előírásainak Az ellenőrzés feladata és célja Az ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységekről, illetve a tevékenységek által elért eredményekről. Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyekkel az esetleges hibák, problémák kijavíthatóak. Ehhez azonban az ellenőrzés eredményeit elemezni kell, és ezt a folyamatot nevezzük értékelésnek Az ellenőrzés módszerei Az ellenőrzés során alkalmazható módszerek: Megfigyelés (lehet tervezett vagy spontán). Írásos kikérdezés (kérdőív). Interjú (lehet egyéni vagy csoportos). Tanulók által készített produktumok vizsgálata. Tanulói teljesítmények felmérése (mérés). Dokumentumok elemzése, ellenőrzése. Tematikus látogatás (előre meghatározott szempontsor). Visszatérő látogatás. A megfelelő módszer kiválasztása az ellenőrzés céljától és tartalmától függ Értékelési feladatok végrehajtás Az értékelés fogalma Az értékelés a közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményével. Az értékelés a központi oktatásirányítás, a fenntartó és a közoktatási intézmény által elfogadott dokumentumokban megfogalmazott pedagógiai célkitűzéseket hasonlítja össze a tényleges működés eredményeivel. Az értékelés szembesítést jelent: az elért eredményeket kell összehasonlítani a kitűzött célokkal Az értékelés feladatai Az értékelés: rögzíti az elért eredményeket, értékeket, és így megerősíti az eddigi tevékenység folytatását, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így a változtatás, a fejlesztés szükségességét fogalmazza meg Az értékelés területei Az intézményben folyó nevelő és oktató munka értékelésének területei: a tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése, (a Pedagógiai Programban, Házirendben határoztuk meg részletesen), 12

13 a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelése, a vezetők munkájának értékelése, a pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelése, az intézmény nevelő és oktató munkájának értékelése Mérési értékelési rendszer 13 A mérés valamilyen jelenség, dolog mennyiségi jellemzése egy szám hozzárendelésével valamilyen szabály alapján. A mérés célja mindig az adott helyzet feltárása A mérési, értékelési rendszer A mérés eredményei kiindulópontul szolgálnak az értékeléshez: az elért eredmények, az esetleges problémák, a fejlesztendő területek feltárásához. A mérést mindig értékelés követi. Az értékelés során értelmezni kell a mérés eredményeit: Milyen következtetéseket tudunk levonni a mérés eredményeiből? A mérés eredményeit össze kell hasonlítani a kitűzött célokkal és a célokhoz rendelt sikerkritériumokkal. A mérési, értékelési rendszer folyamatos működtetése alapozza meg a reális, objektív tényeken alapuló helyzetelemzést, amelyre a folyamatos fejlesztés épül Mérések az intézményen belül Az intézményi mérési, értékelési rendszer részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt gyakorisággal: A pedagógusok körében A nevelőtestületi elégedettség vizsgálata SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása A szülők körében A szülői igény- és elégedettség mérése. A tanulók körében A tanulói igény- és elégedettség mérése. A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések Intézményen kívüli mérésekben való részvétel Az iskolai mérési, értékelési rendszer részeként az intézmény bekapcsolódik a jogszabályban előírt, illetve a nevelőtestület döntése alapján más külső szervek által szervezett mérésekbe. A jogszabályban előírt országos mérés, értékelés eredményeinek intézményi feldolgozása. A nevelőtestület évente értékeli az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét.

14 Az intézményben intézkedési tervet kell készíteni, ha a fenntartó felhívja az intézmény igazgatójának figyelmét, hogy az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont értesítése alapján az iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot Éves értékelés A nevelőtestület minden tanév végén értékeli: az intézmény nevelő és oktató munkáját, a Minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit. A tagintézmény önállóan készíti el éves értékeléseit, melyet az igazgató kiegészít az egész intézményre vonatkozó összegző értékeléssel. Az igazgató a fenntartó kérésére intézményi beszámolót készít Az intézményi teljesítményértékelés A évi LXXI. törvény módosította a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényt, mely szerint az új törvény 9. -a a következőket mondja ki: Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell: az intézményben vezetői feladatokat ellátók teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét, a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét Teljes körű intézményi önértékelés A teljes körű intézményi önértékelés több tanévre vonatkozó, összegző értékelés. A teljes körű intézményi önértékelés célja, hogy az intézmény teljes körűen felmérje adottságait és elért eredményeit, s ennek segítségével: azonosítani tudja az intézmény működésének erős és gyenge pontjait, kijelölje a működésen belüli legfontosabb területeket, meghatározza a továbbfejlődés irányát (célkitűzés és intézkedések elrendelése). 14

15 3.6. Partneri kapcsolatok működtetése A partner kapcsolatok célja, működtetése A partnerközpontú működés fenntartása, fejlesztése: A partnerek igényeinek folyamatos figyelemmel kísérése. Az együttesen, több partnertől jelentkező igények koordinálása, prioritási sorrend megállapítása. A lehetőségekhez mérten az igények kielégítése Intézményünkben a panaszkezelés rendje Az intézményben történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten oldjuk fel, illetve meg. Intézményünkben törekszünk a panaszok legalsóbb szinten történő rendezésére Az emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése Cél: A megfelelő szakképzett munkaerő kiválasztásával, a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével a szervezet célkitűzéseinek elérése. 4. Dokumentumok kezelése Nyilvánosságra hozatal: A faliújságon, a szeptemberi szülői értekezleten közzéteszik, hogy az alábbi helyeken található : 1 pl. a nevelői irodákban 1 pl. az iskolatitkárnál 1 pl. iskolai könyvtárban A szeptemberi szülői értekezleten rövidített változatát, diákokra, szülőkre vonatkozó fejezeteit ismertetni kell a szülőkkel. Minden új belépő dolgozóval meg kell ismertetni az -et. Megőrzés: a program 1 példányát irattárba kell helyezni. 5. A program módosítása A program módosítása: az intézmény igazgatója, a tagintézmény vezető, a nevelőtestület bármely tagja, az iskola ügyviteli dolgozója, a nevelők szakmai munkaközösségei, az SZMK, az iskola fenntartójának javaslata alapján. A módosítási javaslatot írásban kell eljuttatni a minőségügyi vezetőnek. A módosítási javaslatot a minőségfejlesztési csoport megvizsgálja, az alkalmazotti közösség elé terjeszti. 15

16 A módosítást véleményezi az SZMK és a DÖK. A módosítás a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosítás a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától lép hatályba. 6. A program felülvizsgálata A Minőségirányítási Program felülvizsgálatát 5 évenként, illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük. Kötelező az felülvizsgálata: a helyi nevelési program, az önkormányzati (fenntartói) minőségirányítási program változása esetén, illetve ha a vezetői átvizsgálások során felmerült szempontok ezt indokolják. 7. Az intézményegységek minőségirányítási programjai I. Az általános iskola Minőségirányítási Programja II. Az alapfokú művészetoktatási intézmény Minőségirányítási Programja II. Általános rész II. Általános rész 1. Az intézményi minőségirányítás alapjai Az intézmény bemutatása Az intézmény fontosabb adatai: 16

17 Az intézmény feladatai az Alapító okirat szerint: Berhida Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 10. (1) bekezdés»g) pontja, az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 88. -a, a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény V. fejezet ) bekezdése alapján az alábbi (egységes szerkezetbe foglalt) alapító okiratot adja ki: A költségvetési szerv Neve: Ady Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Rövid neve: Ady Ált. Iskola és AMI Székhelye: 8181 Berhida, Kossuth L. utca 11. OM azonosító: Jogszabályban meghatározott közfeladata: Alapfokú oktatás Alaptevékenysége: Alapfokú oktatás Kötelező alapfeladata: Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplextámogatása Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, - a megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, - a HH, a HHH tanulók oktatását, - a képesség-kibontakoztató felkészítést és integrált oktatást (pályázati forrással) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (l-4. évfolyam) Általános iskolai felnőttoktatás (1-4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. - a HH, a HHH tanulók oktatását. - a képesség-kibontakoztató felkészítést és integrált oktatást (pályázati forrással) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Általános iskolai felnőttoktatás (5-8. évfolyam) Alapfokú művészetoktatási zeneművészeti ágban Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágban Általános iskolai napközi otthoni nevelés Általános iskolai tanulószobai nevelés Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység (logopédia) Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 17

18 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása Egyéb közfoglalkoztatás Iskolai, diáksport- tevékenység és támogatása Alapfeladatai között látja el: A selejtezett, vagy feleslegessé váló eszközök értékesítését. A német kisebbséghez tartozók kezdeményezésére a legalább heti 5 tanórai német nyelvi oktatást, valamint a roma kisebbségi oktatást. A gyógypedagógiai oktatás 1-4. osztályainak oktatását. A HH, a HHH tanulók oktatását. A képesség-kibontakoztató felkészítést és integrált oktatást (pályázati forrás bevonásával). A Várpalota Kistérség Többcélú Társulása szervezésében az oktatási feladatok kistérségi koordinációját, a pedagógiai szakszolgálatok közül a logopédiát és gyógy-testnevelést. Működési területe: Berhida Város közigazgatási területe, kiemelten Berhida, Kiskovácsi és Peremarton települési körzetrész (I-II. védőnői körzettel azonos terület) Érvényes működési engedély száma: 2l27-2/ Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye: Berhida Városi Önkormányzat Képviselőtestülete 8181 Berhida, Veszprémi út 1-3. Alapítás időpontja: 1962 év Gazdálkodási besorolása alapján: önállóan működő. A pénzügyi-gazdasági feladatait - a feladatmegosztásról szóló megállapodás szerint - a Polgármesteri Hivatal látja el. A költségvetési szerv számlaszámmal rendelkezik. A költségvetési számla száma: Adószámmal rendelkezik: A nem tárgyi adómentes tevékenységének az ÁFA szabályai szerint tesz eleget. Vállalkozási tevékenységet nem végez. Vezetőjének megbízási rendje: Az iskolaigazgató vezetői megbízásának rendje: a képviselő-testület - pályázat alapján a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek és az önkormányzat által a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek megfelelő igazgatót bíz meg. A vezetői megbízás határozott időre szól. Vezetője: Madár Lászlóné Határozott időre Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Foglalkoztatottjainak jogviszonya közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya (közfoglalkoztatottak) munkavállaló, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló évi. IV. törvény (megbízási jogviszony) az irányadó. Alapító, illetve a fenntartó neve és címe: Berhida Városi Önkormányzat Képviselőtestülete 8181 Berhida, Veszprémi út 1-3. Az intézmény típusa: közoktatási; általános iskola Nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai: német nemzetiségi nyelven folyó oktatás. A feladatellátást szolgáló vagyona: A leltárában szereplő eszközök; az alapító által biztosított támogatás és meghatározott saját 18

19 bevétel; valamint az alapfeladataihoz elnyert pályázati pénzeszközök. A vagyon feletti rendelkezés joga: Az Önkormányzat rendeletében elfogadott költségvetési keretén belül kötelezettségvállalási, utalványozási, szakmai teljesítés igazolási joggal és felelősséggel bír az intézményvezető, beleértve a selejtezett, vagy feleslegessé váló eszközeiről, mint vagyontárgyairól történő rendelkezést is. (a vagyon rendeletben foglaltak figyelembevételével). Az ingatlan feletti rendelkezési jog csak az üzemeltetésre, fenntartásra terjed ki. Az ingatlanok az önkormányzat nyilvántartásában szerepelnek, a beruházási, felújítási, hasznosítási jogkört az alapító gyakorolja, az alapító nevében a polgármester jár el. Maximális tanulólétszám: 400 fő Évfolyamok száma: 1-8 évfolyam 1-4 évfolyam gyógypedagógiai oktatás augusztus 31-től tagintézménye: Tagintézmény neve: Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Tagintézmény alapfeladata: Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágban Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása Egyéb közfoglalkoztatás Tagintézmény típusa: közoktatási, alapfokú művészetoktatási intézmény Tagintézmény működési területe: Berhida Város Közigazgatási területe. Tagintézmény telephelyei: 8182 Berhida, Ibolya út Berhida, Orgona út 2. (telephelyein kihelyezett tanszak-képzések folynak a telephelyek intézmény vezetőivel történő egyeztetés szerint) Tagintézmény maximális tanulólétszáma: 240 fő A tagintézménybe felvehető más oktatási intézmény tanulója is, azonban a kizárólag alapfokú művészetoktatást igénybe vevő diákok csak ezen képzési formában vehetők figyelembe a központi támogatások igénylése és elszámolása során. Tagintézmény évfolyamainak száma: 12 (Ek. 1-2 év Alapfok 1-6 évf. Tk évf.) Tagintézmény által oktatott művészeti ágak: - Zeneművészeti ág: Klasszikus zene: billentyűs tanszak zongora fafúvós tanszak - fuvola vonós tanszak hegedű zeneismeret tanszak szolfézs Elektroakusztikus zene: billentyűs tanszak szintetizátor keyboard Népzene: citera népi furulya 19

20 - Táncművészeti ág: néptánc modern-kortárs tánc társastánc - Képzőművészeti ág: festészet - Színművészeti ág: színjáték A tagintézmény feladatellátását szolgáló vagyont, gazdálkodási adatokat - a Kincstár bevonásával- elkülönítetten tartja nyilván. Záradék Az Ady Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény alapító okirat módosítását (s így az egységes szerkezetű új alapító okiratot) a Berhida Város Önkormányzat Képviselőtestülete a február 23-i ülésén a 15/2012. (II.23.) számú Kt. Határozatával hagyta jóvá Az intézmény minőségpolitikai nyilatkozata Az Ady Endre Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, törvényes, eredményes és hatékony működésének alapja a minőség. A minőség az intézményi feladatok komplex ellátását biztosító tervezési, szervezési, mérési, értékelési, döntési rendszerekben, eljárásokban, intézményi folyamatokban megjelenő jellemzők összessége. A minőség biztosításáért az iskola vezetése és minden intézményi dolgozó felelős. Törekszünk arra, hogy a település lakossága érintett része tanulók családja felénk irányuló elvárásainak megfeleljünk, minőségpolitikánkat érvényesítjük valamennyi eljárásunkban, döntésünkben. Ennek megfelelően biztosítjuk, hogy: Az iskolai tantestület megfeleljen a törvényesség, szakszerűség, eredményesség és hatékonyság követelményeinek. Pedagógusaink és egyéb dolgozóink munkáját a szakértelem, a nyitottság, az eredményesség jellemezze. Az intézmény működésében a törvényesség és szakszerűség mellett gyermekközpontú, humánus és kreatív legyen. Felelősek vagyunk a ránk bízott gyermekekért, tanulókért, ezért részükre a tőlünk telhető legoptimálisabb szociális és pedagógiai környezet biztosítjuk. Kiemelt figyelmet fordítunk az intézményi szervezeti struktúra hatékony kiépítésére és működtetésére, a szervezeti kultúra tudatos fejlesztésére, az infrastruktúra, a környezetvédelem, a versenyképesség, a humánerőforrás fejlesztésére; a civil kapcsolatok fejlesztésére, az iskola pedagógiai munkájának fejlesztésére. Fontosnak tartjuk, hogy munkánkat a partneri szemlélet jellemezze. Vállaljuk, hogy az iskola pedagógiai programjában előírtakat igyekszünk maradéktalanul megvalósítani. Partnereink érdekében folyamatosan vizsgáljuk elégedettségük mértékét, és ezt figyelembe véve formáljuk tevékenységünket. Intézményünk kinyilvánítja, hogy a minőség munkánk jellemzője, egyben szemléletmód is az iskola működésében. Minőségpolitikánk lehetővé teszi, hogy a céljaink megvalósítása során feltárjuk és megoldjuk a minőséget befolyásoló problémákat. 20

21 Céljaink megvalósítása érdekében a jogi szabályzóknak való megfelelésre törekszünk, a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 40. -a szerint minőségpolitikánk végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert építünk ki és működtetünk A fenntartó intézménnyel kapcsolatos elvárásainak való megfelelés Biztosítjuk az iskola törvényes, az adott feltételek mellett a lehető legszakszerűbb, legszínvonalasabb és leghumánusabb feladatellátását. Törekszünk a közvetett és közvetlen partnerek tanuló, szülő, a teljes alkalmazotti kör, fenntartó, társintézmény, szolgáltatók stb. által az iskolával szemben támasztott igények tervezett, hatékony, átlátható és ellenőrizhető kielégítésére. Folyamatosan, célszerűen és tervezetten fejlesztjük humán erőforrásainkat. A pedagógiai munka színvonalának emelése, valamint a tanulók identitásának erősítése érdekében folyamatosan ápoljuk és fejlesztjük az intézmény külső kapcsolatait. Felkutatjuk és kiaknázzuk a különböző térségi, országos pályázati lehetőségeket a rendelkezésre álló források bővítése, a feladatellátás színvonalának emelése érdekében. Az iskola igazgatója minden munkaköréből eredő megnyilvánulásában elkötelezettséget mutat a minőségirányítás rendszerének kiépítése és folyamatos működtetése iránt. Folyamatosan figyelemmel kísérjük az intézmény területén a tanuló- és gyermekbalesetet esetlegesen előidéző okokat; ezek megszüntetésére haladéktalanul foganatosítjuk a szükséges intézkedéseket. Kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók testi és lelki állapotának javítására, a rendszeres tisztálkodásra, a ruházat, a környezet rendben tartására, ápolására. Folyamatosan törekszünk arra, hogy a pedagógusok és tanulók, valamint a tanulók és tanulók kapcsolataiban minél bensőségesebb, minél családiasabb légkör jellemezze az intézményt. Kiemelt figyelmet fordítunk az osztálytermek, illetve az iskolai környezet esztétikájára, otthonosabbá tételére, valamint e környezet védelmére. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók felzárkóztatására, illetve a tehetséggondozásra, az e célokat elősegítő programok minél hatásosabb végrehajtására, a tanulók személyiségének fejlesztésére. Tervezetten, rendszeresen és ellenőrizhetően tájékoztatjuk a tanulók szüleit részletes és érdemi módon a tanuló fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről, tanácsokat adunk, illetve segítséget nyújtunk a tanuló neveléséhez. Rendszeres kapcsolatot tartunk az illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel, illetve pedagógiai szakszolgálatokkal a tanulók érdekeit veszélyeztető problémák megoldása érdekében. Figyelemmel kísérjük az általános iskolai tanulók számára szervezett versenyeket, vetélkedőket, s lehetőségeik maximális kihasználásával részt veszünk e programokon. Lehetőségeink kiaknázásával magunk is szervezünk, rendezünk iskolai, tanulmányi versenyeket, kulturális és sportvetélkedőket a tanulók számára, tanévenként legalább egy alkalommal. 21

22 Széleskörű információkat és pedagógiai segítséget nyújtunk az iskola utolsó évfolyamain tanulók és szüleik számára a megalapozott pályaválasztási, iskolaválasztási döntés meghozatalához. Törekszünk arra, hogy az iskola végzős tanulói birtokában legyenek a továbbtanulás igényének és képességének, illetve minél jobb eséllyel indulhassanak a középfokú továbbtanulás útján Intézményi célok Minőségirányítási programunkat pedagógiai programunk megvalósítását szolgáló eszközrendszernek tekintjük. Kiépítésével, működtetésével szeretnénk biztosítani a pedagógiai programunkban megfogalmazottak teljesítését. Ennek érdekében az Intézményi Minőségügyi Csoport javaslatára a tantestület (szükség szerint az alkalmazotti közösség) az éves munkaterv összeállításához minőségcélokat fogad el, melyek elérését, mérését, értékelését éves tervében rögzíti. 1. számú melléklet: Szervezeti minőségcélok 2. számú melléklet: Pedagógiai minőségcélok 3. számú melléklet: Minőségparaméterek, minőségcélok 4. számú melléklet: Partneri igényekhez, elvárásokhoz rendelhető minőségcélok Az IPR projekt általános célja A halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási esélyeinek növelésével elérje, hogy a majdani munkavállalók a munkaerőpiacon nagyobb munkavállalási eséllyel jelenjenek meg. Állampolgári készségeik kiterjedjenek a fenntarthatósággal kapcsolatos felelős magatartásra. Olyan képességekkel, készségekkel rendelkezzenek, amelyek megalapozzák élethosszig tartó tanulásukat, képesek legyenek környezetük értékeinek megőrzésére, és gyarapítására, ezáltal eredményesen beilleszkedni a társadalomba. A tartós együttnevelés pedagógiája a mindennapok gyakorlatává váljon. Nyitott, kirekesztésektől mentes, befogadó intézményi környezet megteremtése. A szociális, gazdasági hátrányokból eredő esélykülönbségek csökkentése. A pedagógiai kultúra fejlesztése a társadalmi és kulturális különbözőségek iránti érzékenység fejlesztése. A projekt közvetlen célja Olyan tanulási kompetenciák kialakítása, amelyek lehetővé teszik a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulók képességeiknek maximális kibontását személyre szabott, differenciált oktatási nevelési módszerek alkalmazásával. Aktív cselekvésen alapuló tanítási- tanulási technikák elsajátítása pedagógusokkal, diákokkal. Multikulturális elemek megjelenítésével a tananyagban érjük el a tanulók érdekeltté tételét az oktatatás eredményességében. Csökkenjen az oktatási rendszerből a végzettség megszerzése előtt kieső tanulók száma. Jobb eredményekkel szerepeljenek a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulók az országos kompetencia méréseken. 22

23 23 Hatékony szakmai partnerkapcsolat kialakítása a partnerekkel annak érdekében, hogy a jó pedagógiai gyakorlat bevezetésre kerüljön az intézmény gyakorlatában. Olyan intézményi környezet kialakítása, mely partnerkapcsolataira építve segíti az integrációs oktatási gyakorlat megvalósítását. Olyan szabadidős foglalkozások szervezése a tanulók számára, melyen kreatív kézműves képességeiket fejleszthetik, valamint lehetőségük van kialakítani egy, a környezeti fenntarthatóságot biztosító felelősen dönteni tudó állampolgári magatartást. Az intézményi IPR szervezeti felépítése, a mikrocsoportok feladatai IPR menedzsment Óvoda-iskola átmenet csoport Továbbtanulást segítő csoport Módszertani adaptációt segítő csoport Környezeti csoport Honlapfejlesztő csoport IPR menedzsment feladatai: Komplex IPR fejlesztés irányítása, koordinálása, integrációs stratégia kialakítása. Együttműködések szervezése intézményen kívül és belül. Feltételek megteremtése (humánerőforrás, eszközök). Óvoda-iskola átmenet team feladatai: Óvoda-iskola átmenetet segítő tevékenységek megvalósítása. Kapcsolatépítés az iskola és az óvoda között. Továbbtanulást segítő csoport feladatai: Segítséget nyújtani a diákok iskolai továbbhaladását, középiskolába történő továbbtanulását. Tevékenységükkel javítani az intézmény országos kompetencia mérésének eredményén. Módszertani adaptációt segítő team feladatai: A továbbképzéseken szerzett ismeretek beépítésének támogatása a pedagógiai gyakorlatba. Szakmai támogatásnyújtás. Hospitációra épülő szakmai együttműködés koordinálása. Iskolai szintű projektek koordinálása. Intézményi Környezeti Csoport feladatai: Az IPR-t segítő partneri kapcsolatok kiépítése és működtetése. Honlapfejlesztő team feladata: Az intézmény honlapjának folyamatos frissítése és karbantartása.

24 2. Az intézmény minőségirányítási rendszere 2.1. A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben Az intézmény e minőségirányítási programban leírt minőségfejlesztési rendszert a szolgáltatásaira vezette be. A minőségirányítási rendszert a közoktatási törvény 40.. követelményeinek megfelelően dolgoztuk ki. A rendszer kiépítésekor figyelembe vettük a fenntartó önkormányzat minőségirányítási programjában (ÖMIP) megfogalmazott elvárásait is. Az intézmény vezetője kinyilvánítja teljes elkötelezettségét: a partneri igények és elvárások teljesítésének tudatosításában az intézmény minden szintjén a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározásában, betartásában, elérésében, rendszeres felülvizsgálatában a minőségirányítási rendszer időszakos átvizsgálásában a minőségirányítási rendszer kifogástalan működéséhez szükséges erőforrások mindenkori biztosításában a költségvetés lehetőségei szerint. Az igazgató vállalja, hogy a kiépített és működtetett rendszert fenntartja, és folyamatosan tökéletesíti a partneri elégedettség megtartása és javítása (újabb partnerek megnyerése) céljából. Az intézmény munkatársai felelősséget viselnek e program megvalósításáért, a célok eléréséért, a minőséget befolyásoló folyamatok előírásszerű végrehajtásáért. Minden munkatárs joga és kötelessége a szolgáltatásaink bármely fázisában észlelt, a minőséget károsan befolyásoló jelenséget felismerve azokat a hatáskörrel felruházott kollégáknak jelezni. Joga és kötelessége a megszüntetésre vonatkozóan javaslatot tenni Jogszerű működés Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy az iskola működését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, különböző szintű rendeletek a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetőek legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák. Jogi dokumentumok azonosítása: Törvények, rendeletek Fenntartói szabályozók rendeletek, határozatok Belső intézményi szabályzatok 2.3. Tervezés Célunk olyan tervezési struktúra kialakítása, mely eszköz lehet a kiszámítható, ellenőrizhető, egyenletes feladatellátásban. Feladatunk a stratégiai tervezés folyamatának leírása, az operatív tervezés kidolgozása, a tervezési szintek meghatározása. Célok megfogalmazása 24