Időeltolásos tévénézés hazánkban és külföldön

Átírás

1 Időeltolásos tévénézés hazánkban és külföldön A áprilisi TSV teszt eredményei és nemzetközi trendek A digitális műsorszórás beindításával, illetve az ehhez kapcsolódó időeltolásos tévénézést lehetővé tevő eszközök széles körű elterjedésével egyre gyakrabban adódik a kérdés: vajon az új eszközök milyen módon és milyen mértékben alakítják át a hagyományos tévénézést? Az időeltolásos tévénézés (Time-Shifted Viewing, TSV) lényegében nem más, mint a tévében sugárzott műsor valamilyen táregységre, memóriára (videókazetta, DVD lemez, merevlemez) történő rögzítése és visszanézése egy későbbi időpontban. A TSV valójában egyáltalán nem új jelenség: már az első kazettás videofelvevők (VCR) megjelenésének köszönhetően létrejött a 70-es évek végén. Ugyanakkor a DVD-felvevők és a műsorok megállítására, visszatekerésére vagy rögzítésére alkalmas digitális felvevők (pl. egyes digitális set-top-boxok) gyors terjedésével egyre többen emlegetik a valós idejű, hagyományos tévénézés lehetséges alternatívájaként. Napjainkban a tévénézés időbeni eltolása sokféle módon történhet: beépített merevlemezes TV-készüléken, internetes letöltéssel vagy akár Video-on-Demand (VoD) szolgáltatáson keresztül is, ahol a set-top boxra érkezik a tartalom, amely azonnal vagy egy későbbi időpontban is megnézhető. Time-Shifted Viewing Magyarországon: áprilisi teszteredmények A nemzetközi folyamatokat figyelemmel kísérve cégünk időről időre méréseket végez a hazai televíziós panelen az időeltolásos tévénézés mértékének becslésére áprilisára panelünkben 100%-os lett a UNITAM nézőmérő műszerek aránya, amely lehetővé tette, hogy a teljes panelmintát bevonjuk az időeltolásos tévénézés tesztmérésébe. Legfrissebb kutatásunkban részletesen megvizsgáltuk, hogy a április közötti műsorhéten az egy háztartásra jutó napi tévénézési időnek mekkora hányadát képezte a nem valós idejű tévénézés (TSV). Mielőtt azonban megnéznénk a hazai eredményeket, vessünk egy pillantást az időeltolásos tévénézés esetén alkalmazott speciális kategóriákra. Az egyes műsorok késleltetett nézésének elemzésekor különféle periódusokat különböztetünk meg egymástól. Különösen fontos az eredeti sugárzással azonos napon történő megtekintés (Viewing on the Same Day As Live, VOSDAL), de emellett vizsgáltuk a 3 illetve 7 napon belüli visszanézéseket is. A rögzített műsoroknak az egy hétnél későbbi megtekintését adatbázisainkban már nem tekintjük időeltolásos tévénézésnek. AGB Nielsen Médiakutató Kft. 1

2 A digitális UNITAM mérőműszerrel felszerelt panel adatait alapul véve a háztartások napi tévénézési idején belül átlagosan 0,5 százalékos arányban volt jelen a sugárzott műsorok 24 órán belül történő visszanézése. A vizsgálatot a TSV eszközzel ténylegesen rendelkező panelháztartásokra szűkítve ez az érték átlagosan 0,9 százalék volt. (TSV eszköznek tekintjük az erre alkalmas digitális beltéri egységet, merevlemezes készüléket, DVD-írót, valamint a hagyományos videó felvevőt.) Természetesen előfordul az is, hogy az adott műsor visszanézésére nem a sugárzás napján kerül sor, hanem csak egy későbbi időpontban, akár napokkal később. Ezért következő lépésként a sugárzástól számított 3 napon belüli visszanézéseket is megvizsgáltuk, amely során az időeltolásos tévénézés átlagos aránya majdnem a duplájára növekedett (0,5%-ról 0,9%-ra). A TSV legbővebb halmazába a 7 napon belüli visszanézések tartoznak. A sugárzástól számított egy héten belüli megtekintéseknél a TSV aránya tovább nőtt: a TSV eszközzel rendelkező háztartásokban átlagosan 1,9 százalékos arányt mértünk. 1. ábra A vizsgált időszakban (2011. április ) a TSV eszközökkel rendelkező háztartások körében az egy háztartásra jutó időeltolásos tévénézés átlagos napi ideje 9 és 13 perc között alakult (ld. 1. ábra). A legmagasabb TSV értéket csütörtökön mértük (közel 12,5 perc), ami azt jelenti, hogy az emberek ezen a napon nézték vissza a legintenzívebben a hét korábbi napjain vagy az aznap rögzített műsorokat nem valós időben, késleltetve. Hasonlóan magas volt még az időeltolásos tévénézés mértéke vasárnap és a szerdai napon is (majdnem 12 perc). A legkevesebb időt pénteken AGB Nielsen Médiakutató Kft. 2

3 fordították a nézők a felvett műsorok megtekintésére: ezen a napon mindössze 8 perc 53 másodpercet tett ki a nem valós idejű tévénézés. 2. ábra A vizsgált műsorhét időeltolásos tévénézésének napi megoszlását a 2. ábra mutatja. Jól látszik, hogy a szombati nap (április 16.) kivételével minden nap a rögzített műsorok 24 órán belüli késleltetett megtekintése fordult elő legnagyobb arányban: három napon a teljes TSV időnek az 50%- át is meghaladta az egy napon belül megnézett programokra fordított idő. A legkisebb arányt a hét minden napján a 4-7. napon történő visszanézések alkották. Tehát összességében elmondhatjuk, hogy a nem valós idejű tévénézés általában a felvett műsorok mielőbbi megtekintését jelenti, és minél távolabb kerülünk időben az élő sugárzás napjától, annál kisebb mértékben nézzük vissza a rögzített programokat. Nemzetközi trendek Az időeltolásos tévénézés mérésére először 1991-ben az Egyesült Királyságban került sor, ahol 10 évig kizárólag a videófelvevőkre alkalmazták a mérés ezen típusát augusztusától az addigra már digitális UNITAM műszerekkel korszerűsített panelen a digitális SKY+ set-top-boxokra és további eszközökre is kiterjesztették a TSV mérését. Az USA-ban 2003-ban mérték először a TSV-t a TiVo-val történt együttműködés keretében, és 2005-ben kezdték el összekapcsolni a TSV adatokat a hagyományos műszeres mérésből származó perces nézettségi adatokkal. AGB Nielsen Médiakutató Kft. 3

4 2008-ban már 7 országban (Egyesült Királyság, Kanada, USA, Dánia, Finnország, Hollandia és Norvégia) mérték az időeltolásos tévénézést. Németország 2009 júliusában vezette be a TSV mérését, 2010-ben pedig újabb öt ország (Ausztria, Ausztrália, Belgium, Írország és Svédország) kezdte meg a hagyományos adatszolgáltatásból származó nézettségi adatok konszolidálását a TSV adatokkal. Az alábbi táblázat azon európai országok napi tévénézési idejének trendjét mutatja 2007-től, ahol 2010 folyamán kezdődött meg az időeltolásos tévénézés mérése. Valamennyi országról elmondható, hogy 2009-ről 2010-re növekedett az egy főre jutó napi átlagos tévénézési idő, ahogy ezt egyébként hazánkban is tapasztalhattuk (nálunk a Teljes lakosság (4+) körében 265 percről 284 percre emelkedett ez az érték 2009-ről 2010-re). Nézett idő (perc/nap/fő) Változás 2009-ről 2010-re Ausztria perc Észak-Belgium perc Dél-Belgium perc Írország* perc Svédország** perc * TSV mérés szeptember 1-től. ** TSV mérés március 22-től. 1. táblázat: A napi átlagos tévénézési idő alakulása a TSV mérést 2010-ben bevezető európai országokban, ( ) Forrás: Eurodata TV Worldwide & Relevant partners - One Television Year in the World 2011 issue Ha abból a szempontból vizsgáljuk meg az időeltolásos tévénézést, hogy az élő adáshoz képest mennyi időn belül történt meg a felvett műsorok visszanézése, akkor a nemzetközi adatok alapján azt láthatjuk, hogy dominál a 24 órán belüli TSV nézés, vagyis a legtöbben még aznap leülnek a képernyők elé és pótolják az élő adásról való lemaradást a felvett anyaggal (ld. 3. ábra). Az Egyesült Királyság-beli és a holland példa alapján is azt látjuk, hogy az élő adással azonos napon történő visszanézés után az 1 vagy 1-2 napon belüli TSV tevékenység áll a második helyen (24, illetve 29%- kal). Összességében elmondható, hogy az időben eltolt tévénézés jelentős hányada az élő adást követő 48 órán belül megtörténik (UK: 74%, Hollandia: 67%). Szinte elenyésző azon visszanézések aránya, amelyekre már több mint 4 nappal az eredeti adást követően kerül sor. Vagyis minél frissebb a tartalom, annál inkább sor kerül a késleltetett lejátszására, de amint elkezd veszíteni aktualitásából, vagy feledésbe merül az egyéb tevékenységek mellett, annál kevésbé nézik vissza az emberek. AGB Nielsen Médiakutató Kft. 4

5 3. ábra: Az időeltolásos tévénézés megoszlása aszerint, hogy a visszanézés az élő adást követően hány napon belül történt (Egyesült Királyság, Hollandia) Forrás: Eurodata TV Worldwide & Relevant partners - One Television Year in the World 2011 issue A hazai időeltolásos tévénézés tesztmérését a jövőben is időről időre megismételjük és az eredményeket publikáljuk. Mérési rendszerünk készen áll a tévénézés eme új formájának mérésére. Koltai Viktória, Dömötör Sándor május 20. AGB Nielsen Médiakutató Kft. 5