Abuczki Ágnes. A DE és a SZTE kapcsolathálózatai az ONK-n való szerepvállalás alapján

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Abuczki Ágnes. A DE és a SZTE kapcsolathálózatai az ONK-n való szerepvállalás alapján"

Átírás

1 Abuczki Ágnes A DE és a SZTE kapcsolathálózatai az ONK-n való szerepvállalás alapján Tartalomjegyzék I. Téma bemutatása és indoklása... 2 Külsı kapcsolatok és kutatói eredményesség... 4 II. Kutatói teljesítmény, kutatói kapcsolatok a szakirodalomban... 5 A. Szakirodalmi elızmények és kapcsolódó elméletek összefoglalása A felsıoktatás szervezete, kutatáspolitikája, és oktatói Miért hasznos a kapcsolatháló elemzés az oktatásban? A kapcsolatháló szemlélet kialakulása az oktatásban - A gyenge kötés elmélet és az erıs kötés elmélet a kapcsolatháló elemzésben Egyetem és régió - A felsıoktatás térszerkezete B. Kapcsolati tıke a felsıoktatásban korábbi kutatások Hallgatók kapcsolati tıkéje Végzıs hallgatók szocializációja Kapcsolatháló kutatás a matematika tudományában Az Európai Felsıoktatási Tér Neveléstudományi oktatók és kutatók kérdıíves felmérése Empirikus kutatás a neveléstudomány tudományos aktivitásáról C. Saját megközelítés bemutatása Az elemzés hipotézisei III. Témám és kutatásom kifejtése A. Kutatásom tárgyának, az Országos Neveléstudományi Konferenciának a bemutatása B. Az elemzéskor felhasznált adatbázis bemutatása C. Az elemzés módszerei, alkalmazott eljárások, demonstráció D. Debreceni és szegedi oktatók az ONK-n A két egyetem képviselıinek kari, tanszéki, nemi és tudományos fokozat szerinti összetétele DE és SZTE részvételének aránya, tudományos aktivitásuk összehasonlítása Összesített mutatók A két egyetem kapcsolathálózatának összehasonlítása intézménytípus és térbeli kiterjedés szerint IV. Összegzés V. Irodalomjegyzék VI. Mellékletek A. Felsıoktatási együttmőködések a Partium térségben B. Negyvenheten C. Wargo Közgazdasági Elemzı és Piackutató Intézet Kft. eredményei: A magyar neveléstudomány tudományos aktivitásának felmérése empirikus eszközökkel VII. Absztrakt

2 I. Téma bemutatása és indoklása Szakdolgozatom témája tágabb kontextusban a felsıoktatási intézmények és oktatók tudományos tevékenységének és kooperációjának értékelése. Szőkebb értelemben, az egyetemi tanszékek, intézetek kapcsolathálóinak felderítése a célom, melynek elsıdleges eszköze az Országos Neveléstudományi Konferencián (ONK) való szereplésük mérése. Jellegét tekintve munkám empirikus, kvantitatív kutatás, melyben a Debreceni Egyetem (DE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) tudományos aktivitását hasonlítom össze a neveléstudomány területén, az ONK-n való részvételük és kapcsolataik alapján, saját adatbázisban rögzítve. Írásom elsı szerkezeti egységében összefoglalom a felsıoktatás kutatásának és értékelésének releváns szakirodalmát, és áttekintem az oktatói kapcsolatok kutatásának eddigi fejleményeit. Szakdolgozatom III. fejezetében saját kutatásom - az ONK kapcsolathálózat feltárásának - körülményeit, módszereit, adatbázisát, és eredményeit ismertetem. Témaválasztásomat indokolja, hogy a felsıoktatás oktatóinak, és még inkább tudományos kapcsolataiknak a vizsgálata még feltáratlan terület Magyarországon, pedig ez egyre aktuálisabb kérdés lehet a felsıoktatási intézmények akkreditációja és minıségbiztosítása, minıségellenırzése idején. A kutatói kapcsolathálók vizsgálata, a publikációs aktivitás, és az akkreditáció mellett a tudománymetria sajátos területének tekinthetı. Emellett munkámmal kapcsolódni kívánok a Debreceni Egyetemen mőködı Felsıoktatási Kutató és Fejlesztı Központ felsıoktatási kapcsolatrendszerekre vonatkozó kutatásaihoz. Témaválasztásomban szerepet játszott Pusztai Gabriella tanácsa is, aki felhívta figyelmemet a terület fontosságára. Elsısorban olyan alkalmazott, kvantitatív kutatással akartam foglalkozni, amely aktuális kérdést tár fel, és ezáltal gyakorlati haszonnal is hozzájárul a felsıoktatás alakulásához és értékeléséhez. Ezért ezúton is szeretnék köszönetet mondani Pusztai Gabriellának a munkámhoz kapott támogatásért és segítségért. A felsıoktatás helyzete sokakat érintı közügy, ezért mindenki számára hasznos értesülni változásairól. Tömegesedése révén a felsıoktatás közösségi és politikai szerepe is növekszik, így a fıiskolák és egyetemek értékelése egyre jelentısebb 2

3 feladattá, sıt, közbeszéd tárgyává is válik. A szakirodalomban domináns szemlélet az intézmények közötti versengést állítja a felsıoktatáspolitikai elemzés középpontjába, azonban munkánkkal fel szeretnénk hívni a figyelmet az intézményközi kooperációk szükségességére és hasznosságára. Szakdolgozatom másodlagos célja, hogy egy új szempont bevonását ajánljam a felsıoktatási intézmények, tanszékek és oktatók teljesítményének minıségértékelésébe. Ez az új szempont az adott intézmény kapcsolathálójának mérete és kiterjedtsége, ami hiteles értékmérıje a lehet az intézmények közötti kooperációnak és tudásmegosztásnak, vagyis a kutatók közötti kommunikációnak. Továbbá, a hallgatók, doktoranduszok bevonása az intézményi szocializációba szintén áldásos tevékenység lenne, és ez a mutató is a tanszék eredményességét tükrözné. Ez a megközelítés új távlatokat nyit az oktatói munka minısítésének újragondolásában. Fıként a politikusok, de maga az oktatótársadalom is sürgeti munkájuk nyilvános elszámolását a felsıoktatás expanziójának idején, hiszen annak ellenére, hogy a tömeges, mégis sokhelyütt egyenetlen oktatási és adminisztratív terhelés mellett kemény kutatói teljesítményelvárás is nehezedik az oktatókra, a szakma szerint nincs egyértelmően elismerve a magas színvonalú munkavégzés. Az intézmények rangsorolása közben az is szempontként jelenhet meg, hogy a tanszéken a munka-szerepek (oktatói, kutatói, adminisztrátori, mentori szerepek) hogyan fonódnak össze. Colbeck szerint egy tanszék munkája gyakran magába foglalja a tanítás és kutatás, tanítás és szolgáltatás, illetve kutatás és szolgáltatás együttes megjelenését és elvégzését. Éppen ezért a tanszéken folyó munka értékelésének el kellene ismerni, sıt, biztatnia kellene a tanszéki munkaszerepek integrációját. Az egyének és az akadémiai egységek értékelésében jelentıs szerepet játszanak az adott intézmény kurzusai, ösztöndíjai, felkínált lehetıségei hallgatói és dolgozói számára; illetve az intézmény nyitottsága kifelé, a közösségnek kínált szolgáltatásai, vagyis hatáskörének és vonzásának mérete (Colbeck 2002: 43-52). Ezen kívül ki szeretném fejteni azt is, hogy a technológiai fejlıdés és a világháló széleskörő elterjedése milyen változásokat eredményez az oktatói munka értékelésében. Nélkülözhetetlennek tartom olyan mutatók és azokat mérı sikeres módszerek kifejlesztését akadémikusok, felsıoktatási adminisztrátorok, és intézményi kutatással foglalkozó szakemberek számára, amelyek az egyéni kutatók és az intézmények, tanszékek munkájának eredményességét mérik az intézményben folyó karrierfejlesztı, tudáselosztó, és a szerteágazó, külsı kapcsolatépítı munka fényében. Kutatásom során én a különbözı tanszékek közötti közremőködést emeltem ki 3

4 fı mutatóként, és azokat a kapcsolatháló szemlélet fényében elemeztem. Az oktatási rendszer kutatásakor elıszeretettel alkalmazott kulturális tıke elméletével párhuzamosan egy másik megközelítést, a kapcsolati tıke felıli interpretációt azért tartjuk hasznosnak, mert ennek bevonásával gazdagabban strukturálható az oktatók, tudósok hagyományosan fokozatok, címek mentén hierarchizált társadalma. Külsı kapcsolatok és kutatói eredményesség Jelen munkámban két kelet-magyarországi felsıoktatási intézmény, a Debreceni Egyetem (DE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Neveléstudományi Tanszékein dolgozó oktatók kapcsolathálóit kívánom feltérképezni, s a gazdag szakmai kapcsolatrendszert az eredményesség egyik ismérvének tekintem. Természetesen sok szempontból meg lehet ítélni egy intézmény sikerességét, és oktatói tudományos aktivitását, például tudományos fokozatok, címek, minısítések, egyéni és közös publikációk, végzett hallgatók, doktoranduszok, illetve külsı kapcsolataik mennyisége és mértéke szerint. A kapcsolatháló szemlélet bevezetése a felsıoktatás kutatásba eddig váratott magára Magyarországon, pedig üdvös jelenség lenne, hiszen sok látens kapcsolatra és folyamatra deríthetne fényt, mint azt Raegens és Zuckermann tanulmánya is igazolja. Jelen kutatás új mutatót javasol az egyetemek minıség ellenırzésével foglalkozó szakembereknek is: a felsıoktatási intézmények és kutatók kapcsolathálóit, azok kiterjedtségét és színességét is. Az oktatói kapcsolatokat intézménytípusonként (egyetem, fıiskola, stb.), és térbeli kiterjedésük alapján is (kistérségi, regionális, régión kívüli, külföldi) kívánom összehasonlítani. A kapcsolathálók összehasonlítása során fı szempontként az Országos Neveléstudományi Konferencián (ONK: ) való részvételüket, és más intézményekkel való együttmőködésüket, közös kutatásaikat vizsgálom meg. Hipotézisem szerint ugyanis szoros összefüggés van az intézmények tudományos fórumokon, konferenciákon való szereplése, más intézményekkel való kooperációja, és a felsıoktatási intézmény munkájának sikeressége között, hiszen egymás munkájának, kutatási eredményeinek megismerése, felhasználása a specializáció és a kooperáció révén jelentıs hatékonyságnövekedés valósulhat meg. 4

5 Természetesen az ONK-n kívül sok más konferencia és tudományos kooperáció is létezik, de a magyar színtéren ez az a konferencia, ahol mindenki képviselteti magát, aki az akadémiai szférában számít, hiszen az ONK a hazai neveléstudomány egyik legjelentısebb kutatói információ-megosztó fóruma. Nyilvánvalóan, csupán az ONK kapcsolatainak és együttmőködéseinek az elemzése nem mutatja ki egy-egy intézmény és oktatói teljes kapcsolati hálóját, de ez egy jól alkalmazható, megbízható mutató, ugyanis egy nívós konferencia, amelynek résztvevıi adatbázisa bárki számára elérhetı évkönyvein keresztül. Nyolc éves mőködésének elemzését hiteles és megbízható forrásnak és szempontnak találom két tanszék munkájának összehasonlításában, ezért jó kiinduló pontnak tekinthetı a neveléstudományi intézetek kapcsolathálóinak feltárásában. Kutatásom célja szerint felderítı jellegő, hiszen elsı, hozzávetıleges képet kívánok kialakítani a vizsgálandó jelenségrıl, a két egyetem Neveléstudományi Tanszékeinek kapcsolathálózatáról. II. Kutatói teljesítmény, kutatói kapcsolatok a szakirodalomban A tények akkor válnak adattá, ha egy bizonyos összefüggésrendszerbe helyezve értelmezzük ıket (Szalai 1992). Éppen ezért új eredményeink értelmezésekor felmerülı fogalmi reflexiónkat érdemes beleilleszteni korábban megalkotott és leírt fogalmak, észrevett összefüggésekbe és elméletekbe. Például a gyenge- és erıs kötések elmélete és ezek értékelése egy fontos összehasonlítási pontja a lehet kutatásomnak. Emellett, elıször is fel kell vázolnom a felsıoktatás jelenlegi helyzetét - annak szervezetére, szereplıire, oktatóira, és kutatáspolitikájára fókuszálva. Továbbá, hasznosnak találom bemutatni vizsgálatom hasonló témájú kutatási elızményeit. Külföldi kutatások közül figyelemre méltó az ASHE-ERIC Intézet számára készített 2001-es Higher Education Report, amely a felsıoktatási intézményekben folyó hallgatói szocializációt tárja fel. Ezen kívül érdekességképpen ismertetem az Erdıs Number történetét, amely a világ legtöbbet publikált és hivatkozott matematikusa, Erdıs László köré kiépült kapcsolathálózatot elemzi, közös publikációkból és konferencia szereplésekbıl kiindulva. Magyarországi kutatások közül kiemelném a Negyvenheten címő összefoglaló munkát - amely képet nyújt 47 neveléstudományi felsıoktatási oktatóról -; egy CHERD kutatást, amely egy határ 5

6 menti, országok közti felsıoktatási együttmőködést mutat be a Partium területén; illetve a Wargo Intézet empirikus beszámolóját a hazai neveléstudomány tudományos aktivitásáról. Végül az utóbb említett három korábbi kutatás Debreceni és Szegedi Egyetemre vonatkozó eredményeit fogom összehasonlítani saját eredményeimmel. A. Szakirodalmi elızmények és kapcsolódó elméletek összefoglalása 1. A felsıoktatás szervezete, kutatáspolitikája, és oktatói Miért tanulmányozzuk a felsıoktatást? Elsı kérdésként felmerülhet az emberben, hogy miért is érdemes kutatni a felsıoktatást. Kozma Tamás frappánsan sorra veszi a válaszokat, hogy miért is tanulmányozzuk a felsıoktatást: Az oktatásügy tágul, növekszik, kiterjed ezért fokozatosan az oktatásügy egésze a kutatás tárgyává válik Ahogy egyre többen és többen járnak felsıoktatásba (vö. tömegesedés ), úgy válik mind többeknek közvetlen, személyes (családi, kisközösségi) ügyévé a fıiskola vagy az egyetem. Nemcsak közszájon forgó beszéd lesz belıle, hanem valóságos közügy. (Kozma 2004: 9) 1. ábra: A felsıoktatás expanziója (Kozma 2008: 13) 6

7 A diagramról tisztán leolvasható, hogy a felsıoktatás valóban egyre nagyobb tömegeket érint; csúcsát pedig a 2005/06-os tanévben érte el. Ezzel együtt, a tapasztalatok és a kutatási eredmények alapján sajnos a magyar felsıoktatás expanziója gyakran az oktatási és hallgatói anyag romlásához és túlképzéshez vezet. Ezért a tömegesedés folyamatának vizsgálata erısen indokolt. A felsıoktatás jelentıs közösségi és politikai szerepe miatt több csoport is foglalkozik a kutatásával. A felsıoktatás olyan tudomány, amelyet fıleg azok mővelnek, akikrıl szól (13). A különbséget az jelenti a kutatásokban, hogy a különféle csoportok különbözı szempontokból, különbözı célokkal vizsgálják az oktatást. Az oktatók például elsısorban saját munkájukra és tapasztalataikra reflektálnak. Az adminisztrátorok az intézmények vezetését elsısorban irányítási problémaként érzékelik. A kormányzati szakértık pedig a kormányzati problémák (finanszírozás, munkanélküliség) megoldásán fáradoznak. Jelen munkámban én a felsıoktatást a kapcsolatháló szemlélet fényében fogom megvizsgálni, és az intézmények tudományos aktivitását fogom értékelni konferencián való szereplésük és szimpóziumi kapcsolataik összetétele szerint, hiszen ez képet ad az intézetek kutatási irányvonaláról és külsı kapcsolatairól. A felsıoktatás szervezete Amikor a felsıoktatást kutatjuk, elengedhetetlen úgy is megvizsgálni mint egy intézményt, amely meghatározott jellegő szervezettel rendelkezik. A szervezetkutatások sem egységesek természetesen, hiszen ugyanazt a szervezetet különbözı elméletek képviselıi más-más szempontokból vizsgálhatnak. Kozma felosztása szerint léteznek igazgatástudományi, szervezéstudományi, és politikatudományi szervezetkutatások (Kozma 2004: 104). Általánosságban azonban úgy definiálható a szervezetelemzés fogalma, hogy ez egy olyan kutatási területet, amely egy-egy társadalmi egység szervezıdésével, emelkedésével, és hanyatlásával foglalkozik. Szervezetkutatást és elemzést az egyetemeken is gyakran alkalmaznak. Azokon belül is meg lehet különböztetni olyan kutatásokat, amelyek a felsıoktatás formális, és informális szervezetével foglalkoznak. Kozma úgy definiálja, hogy a felsıoktatás formális szervezetén a leírt, dokumentumokban közzétett vagy legalábbis mindenki által ismert és használt 7

8 struktúrát értjük (109). Valóban, a felsıoktatás hierarchikus szervezete mindannyiunk számára ismert, gondoljunk csak szakunkra, tanszékünkre, és karunkra. Én azonban szakdolgozati kutatásom során a felsıoktatás informális szervezetét vizsgálom meg, méghozzá nemcsak az egy adott egyetemen belüli spontán szervezıdéseket, csoportokat, és együtteseket, hanem a számos felsıoktatási intézmény, és a rokon tanszékek között meghúzódó informális viszonyokat és szerepeket. Mindezt a különbözı tanszékek közötti konferenciákon való együttmőködés mennyiségével fogom megragadni. Továbbá, a felsıoktatás informális szervezetének kutatásába tartozik a felsıoktatási szerepek vizsgálata is. Szerepeken azokat a közösség által elvárt nyíltan megfogalmazott vagy látensen érvényesített elvárásokat értik, amelyek egy-egy felsıoktatási pozícióhoz kötıdnek (Kozma 2004: 113). Szokás szerint a tanárokkal szembeni elvárásokat három szerep közé csoportosítják, melyek a kutató vagy tudós, a mester vagy oktató, és a hivatalnok vagy szolgáltató. Feltevésem szerint egy egyetem sikeressége azon is nagyban múlik, hogy dolgozóinak, elıadóinak mennyire sikerül egyesíteni és egyensúlyba hozni magukban ezeket a szerepeket. Ennek megfelelıen, a tanárképzés sikeressége is mérhetı azzal, hogy milyen mértékben készítik fel a tanárjelölteket mindezekre a különféle szerepekre. Ez a hallgatói elégedettségi felmérésekbıl, és hallgatókkal folytatott interjúkból deríthetı ki, illetve a pályakezdı pedagógusok beválásának megfigyelésével. Az angol nyelvő szakirodalom manapság sokat foglalkozik ezzel a mutatóval mint az egyetemek hatékonyságának egyik kritériumával. Például szakdolgozatom késıbbi fejezetében röviden ismertetem Austin és McDaniels kutatását, ami a doktorandusz hallgatók oktatását ítélte meg abból a szempontból, hogy erre a szerephármasra hogyan készíti fel ıket a képzés. Magyar egyetemi hallgatók körében is érdekes, sıt hasznos és tényfeltáró lenne egy ilyen interjúsorozat felvétele. Felsıoktatási szerepek Az oktatók és a kutatók világa A felsıoktatás kutatásának egyik jelentıs szegmense az oktatók világának vizsgálata. Chait (2002) kezdeményezésére indult meg a felsıoktatás oktatóinak esettanulmányokon alapuló, szisztematikus vizsgálata az Európai Unióban. Persze ezt megelızték egyéb korábbi kutatások is, például a 80-as évek szociálantropológiai ihletéső felsıoktatási kutatásai. Becher (1989) szerint az egyetemi oktatóknak külön életterük van a campuson, és különféle akadémiai törzsekbe verıdnek. Becher 8

9 elıdjének és forrásának tekinthetı Bourdieau korábbi mőve, a Homo academicus (1984). Kapcsolathálózati megközelítésünk szempontjából is különösen érdekes a tudományos közösség szerkezete, ezért próbálom megvizsgálni a felsıoktatási kutatók között húzódó kapcsolatokat, és ezek hálózatát. Próbálok tipikus mintázatokat találni a magyar oktatók közötti szocializációról és interakcióról. Alapjában véve, e közösség szerkezete erısen tagolt és hierarchizált, és mindezt az akadémiai fokozatok nyilvánvalóan tükrözik. A tudományos közösség úgy válhat nyíltabbá, ha a különféle fokozatú és más-más tudományterületet képviselı oktatók is minél többet dolgoznak, kutatnak együtt, például olyan tudományos fórumokon, mint az ONK. Felsıoktatási kutatáspolitika A felsıoktatási intézmények szerepe a kutatáspolitikában fokozatos felértékelıdésen halad át. A pedagógiai kutatások fı szervezeti keretét a pedagógusképzı intézmények adják, együttmőködve a társdiszciplínák intézményeivel, tanszékeivel. Jelentıs, komplex kutatásokat végeznek a nagy egyetemeken, elsısorban az öt egyetemen, ahol a Magyar Felsıoktatási Akkreditációs Bizottság engedélyezte a neveléstudományi PhD programok mőködését. Ahogy a kutatásom is mutatja a doktorandusz hallgatók egyre gyakoribb szereplésével a konferenciákon - ezek az intézetek jelentıs szerepet játszanak a kutató-utánpótlás nevelésében. Azért is bírnak ilyen nagy szereppel a neveléstudományi tanszékek a kutatásban, mert az MTA Pedagógia Kutatócsoportjának megszőnése óta (1981) a diszciplínának nincs akadémiai intézete, és nincs képviselıje a Doktori Tanácsban sem. Kozma kutatásainak eredményei szerint, a kutatásban megindult a regionális átrendezıdés. Ez elsısorban a fıváros-vidék viszonylatban érzékelhetı, mégpedig sok esetben a vidék javára; valamint az északnyugati-délkeleti tengelyen, az északnyugati régió javára (Kozma 2004: 161). Ugyanakkor Kozma problémaként veti fel, hogy a felsıoktatásban a kutatói szerepek nem professzionalizálódnak, hanem az oktatói szerep részei és kiegészítıi. Ahhoz, hogy a kutatást beépíthessék a felsıoktatásba, és ezzel a szereppel terhelhessék az oktatókat, szükséges lenne fejleszteni a felsıoktatás infrastruktúráját, fejlesztési súlypontokat létrehozni a felsıoktatás intézményhálózatában, és pontosítani a munkamegosztást az oktatásban és a kutatásban (Kozma 2004: 163). Sajnos azonban a felsıoktatás tömegesedése magával hozta azt a jelenséget is, hogy megnövekedette az egy oktatóra jutó hallgatók száma, az oktatást kísérı adminisztratív tevékenység 9

10 mennyisége, így azoknak egyre kevesebb kapacitásuk van a kutatáshoz. Továbbá, elınyös lenne tudományos központok kiépítése a regionális igényeknek és a tudományterületi súlypontoknak megfelelıen. A nemrég bekövetkezett felsıoktatási intézmények szervezeti integrációja magával hozta az ún. regionálisan specializált tudományos parkok kiépítésének lehetıségét. Erre egy aktuális helyi példa az, hogy 2009 februárjában, a tavaszi félév kezdetével elindult a képzés a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) területén mőködı speciális oktatási-kutatási egységben. Az együttmőködés eredményeképpen létrejött Petrolkémiai és Polimertechnológiai Kihelyezett Tanszék gyakorlatorientált képzést, versenyképes tudást biztosít a vegyész és vegyészmérnök hallgatók számára. Egy másik nagy volumenő tudományos összefogás a hazai gyógyszeripar versenyképessége érdekében jött létre három város, Debrecen, Szeged és Pécs között, hiszen ezek a városok, egyetemeik és a köréjük szervezıdı vállalatok adják Magyarországon a gyógyszeripar fı innovációs bázisait. Ezen a területen nagy hangsúly helyezıdik az oktatás és a képzés mellett az infrastrukturális beruházásokra, a tudományos és technológiai parkok létrehozására is, ami szükségessé teszi az egyetemek, a középiskolák, az önkormányzatok, a vállalatok és a pénzintézetek szoros együttmőködését. Ezek az együttmőködések ugyan nem a neveléstudomány területén jöttek létre, mégis fontosnak találtam ismertetésüket a szakdolgozatomban, hiszen ezek az oktatási-kutatási kooperációk követendı példát mutatatnak egyéb tanszékeknek, elsısorban a Természettudományi Kar tanszékeinek és intézeteinek. Ugyanakkor, a BTK nem egy profitorientált szektornak termel, így ez a fajta együttmőködés nem követhetı számára. Ezen kívül természetesen a kutatások szükségességét, eredményeit, és hasznosságát is szükséges megvizsgálni. A hagyományos kutatásértékelést maga a tudományos közösség végzi, és a kutatási normákat is ı szabja meg. Ennek egyik megnyilvánulási formája a kollegiális véleményezés, vagyis a peer review. (166) Ez az értékelési mód is indokolja a kutatói kapcsolathálók vizsgálatának szükségességét és hasznosságát. Vizsgálatom eredményei is rámutatnak arra, hogy a kutatás mára már kinıtt az egyetemekrıl, és vegyes összetételő kutatócsoportok kollektív tevékenységévé vált, új szervezeti formákat kialakítva, mint például a kutatásomban felmért szimpóziumok. Egyre elterjedtebbé válik az egyetemek nyitottsága, és a kooperáció egyéb, akár különbözı profilú intézményekkel, mint ahogy a Debreceni Egyetem és a TVK együttmőködése is mutatja. Viszont a neveléstudomány hazai eredményei és 10

11 publikációi nemzetközi színtéren nem kapnak elegendı visszhangot. Kozma említi Negyvenheten címő munkájában a neveléstudományi oktatók gyenge pontjai között azok szakmai-nyelvi elszigeteltségét, amely miatt a mai neveléstudományi kutató is hajlamos kimaradni a nemzetközi szakmai szervezetekbıl, elkerülni a konferenciákat, meg sem próbálkozni idegen nyelven publikálással (Kozma et. al. 2007: 15). Ugyanakkor hangsúlyozandó a hazai pedagógia kutatóinak és oktatóinak pozitív szerepe és fogadtatása a kisebbségi magyarság körében. (Báthory 1996: 7). Erre a nemzetközi együttmőködésre jó példa a Debreceni Egyetem együttmőködése az erdélyi egyetemekkel (pl. a Babes-Bolyai Tudományegyetemmel, a Partiumi Keresztény Egyetemmel, és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Fıiskolával), amely az ONK közös szimpóziumi szerepléseiben is megnyilvánul. Összefoglalva, a felsıoktatás egészének és a tudományos kutatásnak a fejlesztése kéz a kézben jár egymással, pontosabban, kellene, hogy járjon egymással. Erre a kettısségre kellene törekedniük az egyetemi oktatóknak, adminisztrátoroknak és intézményvezetıknek, hiszen a felsıoktatás tömegesedése idején, egy intézmény a kutatásokban való részvételével, aktivitásával, és nyitottságával javíthat színvonalán. Ahhoz, hogy az egyetemek egyre nagyobb szerepet vállaljanak a kutatásból, szükséges a felsıoktatás egészét fejleszteni, amellyel a tudományos kutatásnak megfelelı személyi és anyagi feltételeket teremthetnének. Emellett, az intézmények, illetve karok integrációja magában hordozhatja a tudományos parkok és kutatási központok létrehozásának a lehetıségét. Véleményem szerint további terveknek kell készülni és megvalósulni a kormányzati és magán szféra kutatóhelyeinek egyetemekre való telepítésérıl. 2. Miért hasznos a kapcsolatháló elemzés az oktatásban? A felsıoktatás kapcsolathálózatának elemzése azért is lehet aktuális kérdés, mert az ún. Bolognai folyamat magával hozta az Európai Felsıoktatási Tér kialakításának szándékát is. A létrejött új helyzet a felsıoktatásban arra sarkallja az intézményeket, hogy európai színvonaluk fenntartása vagy létrehozás érdekében a regionális és/vagy nemzetközi együttmőködésüket növeljék, tudományos külsı kapcsolataikat terjesszék ki minél szélesebb körben (Pusztai-Kozma 2008: 9). Az intézmények társadalmi tıkéje oktatói és kutatói kapcsolathálózatának kiterjedtségével ítélhetı meg. Az MTA 11

12 Szociológiai Kutatóintézetének szervezésében vettek fel húsz interjút a felsıoktatási intézmények együttmőködésérıl. Ennek eredményeit a CHERD kutatócsoport elemezte, és arra a következtetésre jutottak, hogy az intézmények még nem realizálták azt a jelenséget, hogy sikeres fennmaradásukhoz elengedhetetlen az együttmőködés a rokon intézményekkel, és a harc az elszívás ellen már nem mőködhet tovább. Még nem fedezték fel a szomszédos országok térségünkben lévı egyetemeik elszívó hatását sem kellıképpen, így a velük való kooperáció szándéka sem kristályosodott ki. Történeti szempontból, az Európai Felsıoktatási Tér léte nem új kelető jelenség, hiszen már a reformáció idején is létezett a peregrináció formájában. Fekete (2008) tanulmánya szerint az egyházi fenntartású felsıoktatási intézmények kapcsolataiban ma is fontos szervezı erı az egyházi kötıdés, a vallásos világnézet. Térségünkben a nemzetikulturális összetartozás képez alapot az együttmőködéshez, melynek mentén együttmőködı és szolidáris networkök épültek ki a Kárpát-medencében. Újabban a posztszocialista térség intézményei találnak egymásra, s regionális, interregionális hálózatokat építenek, amelyek a regionális és nemzetközi kutatásoknak katalizátorai lehetnek. A kapcsolatháló elemzést a közoktatásban már alkalmazták (Pusztai 2009), de a felsıoktatásban Magyarországon még nem igazán jelent meg ez a szemlélet, kivéve Fekete (2008) felsıoktatási intézmények kapcsolatrendszerével kapcsolatos disszertációjának elsı eredményeit, amelyek szintén a felsıoktatási együttmőködését javasolják a nemzetközi színtéren való fennmaradás érdekében (ONK: 2008). Fekete problémaként emeli ki még azt, hogy a magán szektor értelmezésébıl még hiányzik az európai közjó és határokon átívelı bizalom fogalma. Külföldi kutatások közül kiemelném még a kutatócsoportok kapcsolathálóival foglalkozó Reagens és Zuckermann munkásságát; illetve az Erdıs László, világhírő, legtöbbet publikált és hivatkozott matematikus köré kiépült tudományos kör kapcsolatháló megközelítéső vizsgálatát. Jelen munkám célja a felsıoktatás kapcsolathálózatának vizsgálata, és a kapcsolatháló szemlélető értékelés bevezetésének tudományos megalapozásához való hozzájárulás a felsıoktatásban. A teljesség igénye nélkül a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kapcsolathálózatait hasonlítom össze, azok térbeli kiterjedtsége és megoszlása szerint, illetve intézmény típusonkénti összetétele szerint. 12

13 3. A kapcsolatháló szemlélet kialakulása az oktatásban - A gyenge kötés elmélet és az erıs kötés elmélet a kapcsolatháló elemzésben A társas kapcsolatok hálózatának elemzése ma már fı módszernek számít a modern szociológiai kutatásokban. A kapcsolatháló metaforája jól alkalmazható az egyének és közösségek közötti kapcsolati összefüggések megragadására. Egy kapcsolati hálót jellemezhetünk annak alakjával, szorosságával, központosítottságával, magjának méretével, kiterjedtségével, és annak különbözı irányaival. Összetételét is vizsgálhatjuk nemi arányai, és estünkben, tagjai tudományos fokozata tekintetében. Viszont kiemelendı, hogy kapcsolatháló szemléletben az egyének tulajdonságai nem olyan lényegesek, mint a tagok közötti kapcsolatok és kötések, amelyek közösséggé formálják ıket. A neveléstudományi intézmények és konferenciák sikerének kulcsa is nagyrészt abban rejlik, hogy mennyire képesek a lehetıleg minél kiterjedtebb kapcsolathálózatban a munkamegosztásra és a tudás elosztására. Mi a magyarázata annak, hogy egy szervezeten belül egyes alegységek (a mi esetünkben például egyetemi intézetek és tanszékek) képesek a tudás megosztására maguk között, míg mások nem vagy kevésbé? Szervezetkutatók azokat a tényezıket keresték, amelyek befolyásolják a tudás elosztását. Hansen szerint az egyik ilyen fı tényezı az egységeken/intézményeken belüli kapcsolatok minısége és erıssége ( interunit relations ). Hansen úgy definiálja ezt a tényezıt, mint rendszeresen létrejövı személyes kontaktusok, megbeszélések, és közös tevékenységek egy adott intézmény különbözı egységei között (Hansen 1999: 82). Mindez az én elemzésemre vonatkoztatva például egy egyetemen belül a karok, tanszékek, és intézetek közötti interakcióra és munkára értendı, továbbá, még szőkebb értelmezésben, egy tanszéken belül az oktatók és kutatók közötti interakcióra és közös tevékenységre. Az utóbbi idıben két álláspont emelkedett ki ez ügyben. Többen arra a megállapításra jutottak, hogy a közeli és gyakori interakciók (úgynevezett erıs kötések ) a kutatásfejlesztés és a csoportok, szervezeti alegységek között növelik a projekt hatékonyságát, mivel a tudás integrálása az alegységek között nem sok idıt vesz igénybe. Ezt a szemléletet nevezik erıs kötés teóriának (Hansen 1999: 82-90). Ezzel ellentétben, az eredetileg Granovetter által elıterjesztett gyenge kötés elmélet szerint a távoli és ritka kapcsolatok (úgynevezett gyenge kötések ) 13

14 hatékonyabbak a tudás megosztásában, mert azok hozzáférést biztosítanak az új információhoz azáltal, hogy egyébként egymástól távol álló csoportokat, személyeket, és tudományterületeket kötnek össze. Ugyanakkor szerinte az erıs kötések az információ redundanciájához vezetnek, hiszen az közeli kapcsolatokban (például egy tanszéken belül) az egyének (az oktatók) úgyis sok közös tudással rendelkeznek. Vagyis Granovetter álláspontja szerint a gyenge kötésekkel rendelkezı project teameknek kedvezıbb a keresési pozíciója a hálózaton belül, mint az erıs kötésekkel rendelkezı project teameknek (Granovetter 1973: 1361). Jelen dolgozatomban a gyenge kötés elméletre alapozott hipotézist vizsgálunk, nem vitatva az erıs kötések jelentıségét, úgy véljük, az erıs kötések önmagukban mégsem képeznek elég innovációs potenciált, hiszen például egy tanszék munkájában kizárólag az erıs, közeli kapcsolatok a tudás redundanciájához vezethetnek. Ezért ajánlott más tanszékekkel és intézetekkel is kapcsolatokat kiépíteni, hiszen egymás kutatási eredményeinek megosztásával és felhasználásával idıt és energiát lehet megtakarítani, mivel így ugyanaz a munka és kutatás nem lesz többszörösen végrehajtva, egyenként az intézmények által, külön-külön, hanem az információ és a tudás gyors transzferével a közös kutatás teljesítésének/végrehajtásának az ideje erısen csökkenthetı. Ugyanakkor megállapítható az is, hogy a teljes tudás mély átadásának ideje az intézmények között igen hosszú is lehet, ha ezen intézmények tevékenysége és ismeretköre túl távol áll egymástól. Granovetterhez hasonlóan Henderson és Clark (1998) is azt a következtetést vonja le, hogy egy erıs kötésekkel rendelkezı projekt team kevésbé nyitott más teamekkel, (vagy bármilyen intézményekkel) folytatott közös munkára, mert a közeli kapcsolataihoz kényelmesebben és nagyobb bizalommal fordulhat. A gyenge kötésekkel (is) rendelkezı egységek viszont éppen azért végeznek sikeresebb és innovatívabb tevékenységet, mert azok könnyebben létesítenek új kutatási kapcsolatokat a szokásos köreiken kívül esı intézményekkel és egyénekkel (például területileg távol esı egyetemekkel, vagy távoli tudományterületek intézeteivel és tanszékeivel). Az ONK szimpóziumi együttmőködéseinek vizsgálata alapján elmondható, hogy a magyar felsıoktatási intézmények nagyon erıs helyi és kistérségi kötésekkel rendelkeznek, a regionális és a külföldi kapcsolatok rovására (ld. x. ábra). Tehát javasolt lenne az intézményeken belüli kapcsolatokon kívül a térben, tudományterületben, és intézménytípusban is távol álló szervezetekkel való együttmőködés erısítése. 14

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Erasmus+ Nemzetközi Kredit mobilitási Program MUNKATERV

Erasmus+ Nemzetközi Kredit mobilitási Program MUNKATERV 1. Személyes adatok Erasmus+ Nemzetközi Kredit mobilitási Program MUNKATERV Név: Sándor-Schmidt Barbara Felsőoktatási intézmény neve: Szak megnevezése: A képzés típusa: Kutatási téma címe, tudományági

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

RÉSZISMERETI KÉPZÉSEK. Felsıoktatás-pedagógia és felsıoktatás-menedzsment témájú

RÉSZISMERETI KÉPZÉSEK. Felsıoktatás-pedagógia és felsıoktatás-menedzsment témájú Felsıoktatás-pedagógia és felsıoktatás-menedzsment témájú RÉSZISMERETI KÉPZÉSEK Tájékoztató a ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar neveléstudományi MA szak felsıoktatás-pedagógia szakirányán induló Felsıoktatás-pedagógia,

Részletesebben

Fejlesztı kutatás (akciókutatás) a kétszintő pedagógia és tanári szak bevezetéséhez (2006- )

Fejlesztı kutatás (akciókutatás) a kétszintő pedagógia és tanári szak bevezetéséhez (2006- ) Fejlesztı kutatás (akciókutatás) a kétszintő pedagógia és tanári szak bevezetéséhez (2006- ) A kutatócsoport aktív belsı magja: Dömsödy Andrea, Gaskó Krisztina, Hajdú Erzsébet, Kasnya-Kovácsné Bakacs Judit,

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

BUDA MARIANN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

BUDA MARIANN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ BUDA MARIANN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ I. KÉPZETTSÉG, KÉPESÍTÉS mentálhigiénikus 1995 KLTE kutató-fejlesztı szakpedagógus 1987 KLTE matematikus és matematika szakos 1979 KLTE középiskolai tanár II. OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG

Részletesebben

Szent István Egyetem, Gödöllı KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA MINİSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT

Szent István Egyetem, Gödöllı KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA MINİSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT Szent István Egyetem, Gödöllı KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA MINİSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT A doktori iskola (DI) minıségbiztosítási tevékenységét a SZIE Doktori és Habilitációs Tanácsa által kidolgozott

Részletesebben

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. megnevezés évszám kibocsátó intézmény Mővelıdési menedzser 2003 Debreceni Egyetem Jogász 2004 Debreceni Egyetem

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. megnevezés évszám kibocsátó intézmény Mővelıdési menedzser 2003 Debreceni Egyetem Jogász 2004 Debreceni Egyetem SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ DR. TAKÁCS-MIKLÓSI MÁRTA I. KÉPZETTSÉG, KÉPESÍTÉS megnevezés évszám kibocsátó intézmény Mővelıdési menedzser 2003 Debreceni Egyetem Jogász 2004 Debreceni Egyetem II. OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Bozóki Sándor

Oktatói önéletrajz Bozóki Sándor egyetemi docens Közgazdaságtudományi Kar Operációkutatás és Aktuáriustudományok Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1996-2001 ELTE-TTK, alkalmazott matematikus 1999-2003 ELTE-TTK, matematika tanár

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE, TÚLÉLÉSI ESÉLYEI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Parragh

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Bozóki Sándor

Oktatói önéletrajz Bozóki Sándor egyetemi docens Közgazdaságtudományi Kar Operációkutatás és Aktuáriustudományok Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1999-2003 ELTE-TTK, matematika tanár 1996-2001 ELTE-TTK, alkalmazott matematikus

Részletesebben

A magyar doktori iskolák nemzetköziesedésének vizsgálata. Dr. Kovács Laura Tempus Közalapítvány június 5.

A magyar doktori iskolák nemzetköziesedésének vizsgálata. Dr. Kovács Laura Tempus Közalapítvány június 5. A magyar doktori iskolák nemzetköziesedésének vizsgálata Dr. Kovács Laura Tempus Közalapítvány 2019. június 5. AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE: A doktori kutatás háttere, módszerei A doktori iskolák nemzetköziesítési

Részletesebben

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka A Menedék képzéseinek hatásértékelı kutatása Hegedős Réka Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat Segítı Egyesület 2009-2011 Európai integrációs Alap

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr. A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Dr. Iker János A pedagógusképzés alapvetı problémái közül kettı Hiányzik: kutatásra,

Részletesebben

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése Készítették: Galli Tamás Nater Ulrike Dátum: 2011. 04. 01. 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETİ 3 PÁRATLANKLUB KÉRDİÍV 4 Elıadás

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

Munkaanyag ( )

Munkaanyag ( ) Munkaanyag (2016.07.02.) Ki a Kutatótanár: A Kutatótanár az a köznevelési intézményben dolgozó pedagógus, aki munkaköri alapfeladatain túl a Kutatótanári besorolásának öt éves időtartama alatt olyan kutatási,

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

A szolgáltat tapasztalatairól

A szolgáltat tapasztalatairól A szolgáltat ltatás s kultúra hazai tapasztalatairól Dr. Heidrich Balázs habil.. egyetemi docens Szeged, 2008. november 19. A szolgáltatások és termelés láthatóságának összehasonlítása TERMELÉS SZOLGÁLTATÁS

Részletesebben

BÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA,

BÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA, BÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS ÓVODA BESZÁMOLÓ TISZAFÜRED 2016-2017. 1., Pedagógiai folyamatok Tervezés A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történt,

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy

Részletesebben

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Tájékoztatás a 4- éves doktori tanulmányok komplex vizsgájáról: a jelentkezésre és a vizsga lebonyolítására vonatkozó információk

Tájékoztatás a 4- éves doktori tanulmányok komplex vizsgájáról: a jelentkezésre és a vizsga lebonyolítására vonatkozó információk Tájékoztatás a 4- éves doktori tanulmányok komplex vizsgájáról: a jelentkezésre és a vizsga lebonyolítására vonatkozó információk Ezen tájékoztató dokumentum célja a komplex átvilágító vizsgára vonatkozó

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 EGYMI EGYESÜLET Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 Szeretettel köszöntjük a szakmai nap résztvevıit! 2012. Május 21 1 Az Országos EGYMI Egyesület

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

A PTE TTK Fizikai Intézetének Szervezeti és Mőködési Szabályzata

A PTE TTK Fizikai Intézetének Szervezeti és Mőködési Szabályzata A PTE TTK Fizikai Intézetének Szervezeti és Mőködési Szabályzata 1. A Fizikai Intézet 1.1. Az Intézet neve: Pécsi Tudományegyetem Fizikai Intézete Angolul: Institute of Physics of Pécs 1.2. Az Intézet

Részletesebben

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŐLÉSE. A tudás szerepe a regionális fejlıdésben. Debrecen, 2010. november 18 19.

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŐLÉSE. A tudás szerepe a regionális fejlıdésben. Debrecen, 2010. november 18 19. PROGRAMTERVEZET 2010. november 18. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŐLÉSE A tudás szerepe a regionális fejlıdésben Debrecen, 2010. november 18 19. 3. körlevél 11.00 Közgyőlés A Magyar

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

ÖNÉLETRAJZ. 2009.04. - 2009.09. Ruprecht-Karls Universität, Heidelberg (Németország) KAAD ösztöndíjas vendégkutató

ÖNÉLETRAJZ. 2009.04. - 2009.09. Ruprecht-Karls Universität, Heidelberg (Németország) KAAD ösztöndíjas vendégkutató ÖNÉLETRAJZ Személyi adatok Név: Ceglédi Tímea Születési hely, idő: Budapest, 1984.06.14. E-mail: cegledi.timea@cherd.unideb.hu Honlap: http://timeacegledi.honlap.com/ Tanulmányok 2009.04. - 2009.09. Ruprecht-Karls

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ELTE Állam- és Jogtudományi Kar 1 I. PREAMBULUM POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Tudományág: Képzési forma: Képzési cél: Képzési idő: Képzés nyelve: Tagozat: Politikatudomány Doktori (PhD) képzés Tudományos

Részletesebben

Szent István Egyetem. Állatorvos-tudományi Kar. Kutatókari Intézkedési Terv 2016.

Szent István Egyetem. Állatorvos-tudományi Kar. Kutatókari Intézkedési Terv 2016. Kutatókari Intézkedési Terv 2016. Bevezetés A 2016. évi Kutatókari Intézkedési Terv a 2013. évben megkezdett és a 2014-2015 évek során továbbvitt kutatás-támogatási folyamatokra épülve, azokkal összhangban,

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

Vizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján

Vizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a 2012. január 5-ei műhelymunka

Részletesebben

Pannon Egyetem Minıségügyi Nap

Pannon Egyetem Minıségügyi Nap Pannon Egyetem Minıségügyi Érdekeltek párbeszéde, az elvárások egyeztetése Kari minıség oktatói szemmel Dr. Csizmadia Tibor egyetemi adjunktus Minıségirányítási modell és az elıállítandó dokumentumok kapcsolata

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

E-learning alapú alapképzés: levelezı vagy távoktatás?

E-learning alapú alapképzés: levelezı vagy távoktatás? Kodolányi János Fıiskola Székesfehérvár, Távoktatási és Felnıttképzési Intézet E-learning alapú alapképzés: levelezı vagy távoktatás? Hoffmann Orsolya PhD Veszprémi Judit 5. Magyar Nemzeti és Nemzetközi

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

A KÉPZÉSI TERV FELÉPÍTÉSE

A KÉPZÉSI TERV FELÉPÍTÉSE A KÉPZÉSI TERV FELÉPÍTÉSE A képzési terv három lapból áll: címoldal; tantárgyak ütemezése; szigorlati tárgyak és nyelvtudás. 1. A címoldal tartalmazza - az intézmény nevét; - a doktori iskola nevét; -

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Lévay József Tagiskola

SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Lévay József Tagiskola SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA Lévay József Tagiskola Az Oktatási Hivatal 2009. május 8-án kelt értesítése alapján - melyet a Fenntartói Társulás az intézményfenntartó részére küldött - a 2008.

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Válaszadásra felkért karok + kar nélküli intézmények száma: 42 Válaszolók száma: 24 (befejezte: 20) Válaszarány: 57% (48%)

Válaszadásra felkért karok + kar nélküli intézmények száma: 42 Válaszolók száma: 24 (befejezte: 20) Válaszarány: 57% (48%) MAB felmérés: 2012 intézményakkreditáció Intézmények válaszai Válaszadásra felkért karok + kar nélküli intézmények : 42 Válaszolók : 24 (befejezte: 20) Válaszarány: 57% (48%) MAB - LB - TITKÁRSÁG 1. Mennyire

Részletesebben

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A programozást elvégezték és a hozzá tartozó útmutatót készítették: dr. Gelei Andrea és dr. Dobos Imre, egyetemi docensek, Budapesti

Részletesebben

Elkötelezettség a Kiválóságért. Közoktatási Kiválóság Mintaprojekt

Elkötelezettség a Kiválóságért. Közoktatási Kiválóság Mintaprojekt Elkötelezettség a Kiválóságért Közoktatási Kiválóság Mintaprojekt Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011. Tomori Pál Fıiskola. Kalocsa

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011. Tomori Pál Fıiskola. Kalocsa INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011 Tomori Pál Fıiskola Kalocsa 2007. január 3. Tartalomjegyzék 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA: MÚLT-JELEN-JÖVİ... 3 2. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS FİBB TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA...

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

Hálózat, kapcsolat, interakció társadalmi tőke és együttműködés

Hálózat, kapcsolat, interakció társadalmi tőke és együttműködés Hálózat, kapcsolat, interakció társadalmi tőke és együttműködés Csizmadia Zoltán, tudományos munkatárs MTA KRTK RKI NYUTO MTA, 2014. november 20. MTA RKK 30. évfordulójára Tudományterületi sajátosságok

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Innováció és eredményesség az alacsony státuszú iskolákban

Innováció és eredményesség az alacsony státuszú iskolákban Innováció és eredményesség az alacsony státuszú iskolákban Széll Krisztián szell.krisztian@ppk.elte.hu ELTE PPK, Neveléstudományi Intézet OFI-EKE Nyíregyházi Egyetem XVII. ONK 2017. november 9. Elemzési

Részletesebben

A hazai pályaorientációs rendszer megújítása az élethosszig tartó tanulás támogatására

A hazai pályaorientációs rendszer megújítása az élethosszig tartó tanulás támogatására A hazai pályaorientációs rendszer megújítása az élethosszig tartó tanulás támogatására 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Katona Miklós projektvezetı Életpályák HAGYOMÁNYOS Egy

Részletesebben

XV. reál- és humántudományi ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA Kolozsvár május

XV. reál- és humántudományi ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA Kolozsvár május XV. reál- és humántudományi ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA Kolozsvár 2012. május 10-13. Gyógypedagógia szekció Helyezettek 1.díj: Simon Evelyn Boglárka, Török Karola: Középiskolás tanulók elképzelései

Részletesebben

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ I. KÉPZETTSÉG, KÉPESÍTÉS

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ I. KÉPZETTSÉG, KÉPESÍTÉS SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ I. KÉPZETTSÉG, KÉPESÍTÉS megnevezés évszám kibocsátó intézmény Történelem szakos középiskolai tanár 1999 PPKE Német nyelv és irodalom szakos 1999 PPKE középiskolai tanár II. OKTATÁSI

Részletesebben

A korrupciós hálózatok kialakulása Magyarországon 2010-ig. Készült 2012/2013-ban a Nemzeti Együttmőködési Alap támogatásával

A korrupciós hálózatok kialakulása Magyarországon 2010-ig. Készült 2012/2013-ban a Nemzeti Együttmőködési Alap támogatásával A korrupciós hálózatok kialakulása Magyarországon 2010-ig Készült 2012/2013-ban a Nemzeti Együttmőködési Alap támogatásával A kötet témái Attitődök a korrupcióról a jövı gazdasági szakembereinek szegmensében

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

CSÜTÖRTÖK (NOVEMBER 8.) Plenáris ülés CSÜTÖRTÖK (NOVEMBER 8.) Szimpóziumok

CSÜTÖRTÖK (NOVEMBER 8.) Plenáris ülés CSÜTÖRTÖK (NOVEMBER 8.) Szimpóziumok CSÜTÖRTÖK (NOVEMBER 8.) 9.00-13.00 9.00-10.00 BME Q épület Aula Regisztráció Plenáris ülés 10.00-12.00 Q2 Heller Farkas terem Péceli Gábor BME rektor köszöntője Benedek András megnyitója Lesley Wilson:

Részletesebben

Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága

Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága Elıadásom azokkal a kisvárosokkal foglalkozik, amelyekben az elmúlt másfél évtized során felsıfokú szakképzı intézmény alakult. Értelmezési

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ÉS AKKREDITÁCIÓ A FELNŐTTKÉPZÉSBEN

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ÉS AKKREDITÁCIÓ A FELNŐTTKÉPZÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ÉS AKKREDITÁCIÓ A FELNŐTTKÉPZÉSBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI INTÉZMÉNYEK ESETE Miklósi Márta Témavezető: Dr. Juhász Erika Debreceni Egyetem Humán Tudományok

Részletesebben

Gazdaságtudományi Kar Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola - Oktatói kérdőív () Válaszadók száma = 18. Survey Results

Gazdaságtudományi Kar Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola - Oktatói kérdőív () Válaszadók száma = 18. Survey Results Gazdaságtudományi Kar, Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola Oktatói kérdőív Gazdaságtudományi Kar Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola Oktatói kérdőív () Válaszadók száma = 8 Overall

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt 3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje

Részletesebben

A neveléstudományi doktori iskolák helyzete

A neveléstudományi doktori iskolák helyzete A neveléstudományi doktori iskolák helyzete Bazsa György, a MAB elnöke A MTA Pedagógia Bizottságának ülése Budapest, 2009. december 11. Eötvös Loránd: Csak az az igazi tudomány, amely világra szól; s ezért

Részletesebben

Tudományos láthatóság vizsgálata a gazdálkodás- és szervezéstudományok területén

Tudományos láthatóság vizsgálata a gazdálkodás- és szervezéstudományok területén Tudományos láthatóság vizsgálata a gazdálkodás- és szervezéstudományok területén Dr. Sasvári Péter Egyetemi docens Stúrovo (Párkány), Szlovákia, 06. április 4-5. . Bevezetés Forrás: Jeroen Bosman - Bianca

Részletesebben

A tanári bevezetés szakasza Európában

A tanári bevezetés szakasza Európában A tanári bevezetés szakasza Európában 2008. december 11. Stéger Csilla TANÁROK ÉS OKTATÓK KLASZTER PLA (egymástól tanulás tevékenysége) a tanári bevezetésrıl 2008. október 26-30. Tallinn, Észtország 11

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA 1 ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA 1 ELTE Állam- és Jogtudományi Kar 1 I. PREAMBULUM POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA 1 ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Tudományág: Politikatudomány Képzési forma: Doktori (PhD) képzés Képzési cél: Tudományos fokozat szerzésére felkészítés,

Részletesebben

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN Táskai Erzsébet 2010 KISKÖRÖS A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ szervezeti felépítése Önálló intézményegységek Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

A társadalomtudományi kutatás teljes íve és alapstratégiái. áttekintés

A társadalomtudományi kutatás teljes íve és alapstratégiái. áttekintés A társadalomtudományi kutatás teljes íve és alapstratégiái áttekintés A folyamat alapvetı felépítését tekintve kétféle sémát írhatunk le: az egyik a kvantitatív kutatás sémája a másik a kvalitatív kutatás

Részletesebben

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Petrás Ede Témavezető: Dr. Pusztai Gabriella DEBRECENI EGYETEM Humán Tudományok Doktori Iskola

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

Projektzáró dokumentum

Projektzáró dokumentum Projektzáró dokumentum Gárdony Város Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2./A-2008-0265 ÁROP pályázati összefoglaló 2010. augusztus 1 Pályázati indikátorok Tevékenység megnevezése Szervezetfejlesztési

Részletesebben

MESTERKÉPZSÉI SZAK (MA)

MESTERKÉPZSÉI SZAK (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelezı tanegység kv = kötelezıen választható tanegység v = választható

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18.

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. On-line kutatás intézményvezetık körében Erıszak az iskolában Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. A kutatás s céljac A kutatás mintája A problémák súlyossága az intézményvezetık szerint A

Részletesebben

Kiskegyed Otthona. A Kiskegyed Otthona magazin fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos szeptemberében végzett kutatása alapján

Kiskegyed Otthona. A Kiskegyed Otthona magazin fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos szeptemberében végzett kutatása alapján Kiskegyed Otthona A Kiskegyed Otthona magazin fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos 2007. szeptemberében végzett kutatása alapján A kutatás háttere A Szonda Ipsos piackutató cég 2007. szeptemberében

Részletesebben

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata Készült a Gazdasági Versenyhivatal VKK megbízásából A tanulmányt készítették

Részletesebben