A bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez való hozzájárulás

Átírás

1 Mûhely Anwar Klára, a KSH vezető tanácsosa E-mal: Klara.Anwar@ksh.hu Szôkéné Boros Zsuzsanna, a KSH osztályvezetője E-mal: Zsuzsanna.Boros@ksh.hu A bruttó haza termék (GDP) növekedéséhez való hozzájárulás A felhasználók részéről gyakran felmerül az a kérdés, hogy az ország bruttó haza terméke változását mely tényezők és mlyen mértékben okozzák. A választ a növekedéshez való hozzájárulás vzsgálata adja, amely azt mutatja, hogy az egyes összetevők mennyben magyarázzák a GDP egészének adott dőszakban történő változását. A hozzájárulás két tényező együttes hatását mutatja: az adott ágazat növekedés ütemét és annak a GDP egészén belül súlyát. A komponensek hozzájárulásanak összege kadja a GDP változás ütemét. Ez az nformácó nagy segítséget nyújt az elemzőknek, előrejelzőknek a gazdaság folyamatok magyarázatában. A rövd távú elemzésekhez mnthogy ezen dőtávon a kereslet a meghatározó a felhasználás oldal komponensenek hozzájárulását elemzk a kutatók. Míg a hosszabb távú elemzésekhez a termelés oldalról célszerű fgyelembe venn az ágazatok GDPnövekedéséhez való hozzájárulását. A GDP a gazdaság teljesítmény összesített mérésére szolgál, melynek évköz gyakorságú mutatója egyre keresettebbé vált, így az országok mnd nagyobb fgyelmet szentelnek a negyedéves GDP módszertan fejlesztésének, mnél rövdebb dő alatt kdolgozásának. Ez abban s megmutatkozk, hogy míg az SNA (UN [1993]) még nem tartalmazott ajánlást a negyedéves nemzet számlákra vonatkozóan, az elmúlt egy-két évtzedben jelentős erőfeszítések történtek ezek egységes fejlesztése terén. Ezt gazolja az Eurostat által készített Negyedéves nemzet számlák kézkönyve (EC [1999]), melyet nem sokkal később követett az MF által készített Negyedéves nemzet számla kézkönyv (Bloem Dppelsman Maehle [2001]), valamnt a Nemzet számlák ár és volumen mérésének kézkönyve (EC [2001]), melyben már külön fejezet foglalkozk az ár- és volumenmérés alkalmazhatóságával a negyedéves számlákban.

2 1124 Anwar Klára Szőkéné Boros Zsuzsanna A negyedéves nemzet számlák az éves számlákkal azonos alapelveket követnek, éppen ezért azzal konzsztens rendszert alkotnak. Ugyanakkor eltérő dőbelségük részben évköz sajátosságak, részben az alapadatok kívánt gyakorságának hánya révén olyan sajátosságokkal rendelkeznek, melyek következtében tovább matematka, statsztka módszerek génybevételére van szükség. Az évköz sajátosságok bonyolíthatják egyes módszertan kérdések megoldását. Vajon hogyan? Egyszerű példa a szezonaltás esete, melynek sajátossága csupán a negyedéves számlák által vzsgált területet érntk, hszen évek között nem beszélhetünk e jelenségről (Eurostat ECB [2008]). Másk példa a láncolás módszertana, mely az éves nemzet számlákban egyszerűen levezethető és megoldható művelet, a negyedéves számlákban vszont komoly módszertan megoldások kdolgozását követel. Ehhez hasonló a növekedéshez való hozzájárulás esete s, melynek különlegessége éppen a láncolás negyedéves módszertanának sajátosságaban rejlk. 1. A növekedéshez való hozzájárulás számítása fx (rögzített) bázs alkalmazása esetén A gazdaság aggregátumok dőbel értékváltozása két komponensre bontható: az árak és a volumenben bekövetkező változásokra. Amkor volumennövekedéséről beszélünk, akkor kszűrjük az árhatást (azaz az árat konstansnak tekntjük). Európaszerte korábban 1 egységesen az volt a gyakorlat, hogy kválasztottak egy bázsévet, és egy következő dőszak volumenváltozásanak aggregálásához ennek a rögzített bázsévnek az árstruktúráját, valamnt súlyat vették alapul. Így egy következő dőszak értéke a bázsév áran számították. Ebben az esetben az egész változatlan áras dősor addtív volt, azaz a komponensek összege kadta az összesent. A növekedéshez való hozzájárulás számítása gen egyszerű abban az esetben, amennyben addtív adatokról van szó. Azaz ahol GDP = GVA + ( D21 D31), GVA a bruttó hozzáadott érték; az ágazatok TEÁOR03-as bontásban, A-tól O-g; D21 termékadók; D31 terméktámogatások. Ebben az esetben a GDP volumennövekedéséhez való hozzájárulás a következő módon számítható: előtt ez alapján publkálta a nemzet számlák adatat a KSH.

3 A bruttó haza termék növekedéséhez való hozzájárulás 1125 ahol p2000q2007 p q p q q a mennység, p a hozzáadottérték-adat ár tényezője., Azaz például első negyedévben az par hozzájárulása a GDP volumennövekedéshez év átlagáron kszámítható oly módon, hogy az ágazat negyedév év átlagáras adatából kvonjuk az negyedév év átlagáras hozzáadottérték-adatát, majd a kapott különbséget elosztjuk a év. negyedéves összes GDP év átlagáras adatával. Vagys elmondható, hogy a hozzájárulás két tényező együttes hatását mutatja: az adott ágazat növekedés ütemét és az egészen belül súlyát. A komponensek hozzájárulásanak összege kadja a GDP növekedés ütemét. 2. A növekedéshez való hozzájárulás számítása láncolás (mozgó bázs) alkalmazása esetén Az dő múlásával a változatlan áras számítások során használt árarányok azonban egyre kevésbé relevánsak. Ennek egyk megoldásaként a korább gyakorlatban ötévente változott a bázsév, de a gazdaság szerkezetében bekövetkezett gyors változásokat még így sem lehetett jól nyomon követn. Ezért Európa-szerte a láncolás technkája terjedt el a nemzet számlákban, és törvény keretet s kapott. Az európa unós követelménynek 2 Magyarország 2006-ban tett eleget. A láncolás vezérfonala az, hogy a bázsév nagyobb gyakorsággal történő változtatása jobban tükröz a rövd távú folyamatokat. A módszer nagy előnye, hogy az előző év súlyok alkalmazásával csökken a gazdaság szerkezetében, a bázsévtől való távolodás következtében kalakuló torzító hatás, így a súlyok relevánsabbá válnak, am pontosítja a volumenváltozásokat. A hosszabb távra vonatkozó volumenváltozást az ndexek kumulálásával (láncolással) lehet meghatározn. Ennek hátránya azonban, hogy a választott referencaévre vsszaláncolt adatok esetében megszűnk az addtvtás, azaz a részösszegek nem adja k az aggregátumok értékét, lletve a részösszesenek volumenndexéből közvetlenül nem számítható az aggregátum volumenndexe (Anwar Szőkéné Boros [2008]). 2 A Bzottság 98/715 határozata (1998. november 30.) a Közösségben a nemzet és regonáls számlák európa rendszeréről szóló 2223/96/EK tanács rendelet A. mellékletében szereplő, az árak és mennységek mérésével kapcsolatos elvek magyarázatáról. EGT-vonatkozású szöveg (EB [1998]).

4 1126 Anwar Klára Szőkéné Boros Zsuzsanna A negyedéves számlák éves szntű láncolására háromféle módszert különböztet meg a szakrodalom: az éves átfedést (annual overlap), a negyedéves átfedést (onequarter overlap) és az évet átfogó (over-the-year) módszert (Bloem Dppelsman Mæhle [2001]). Az európa unós tagállamok többsége közöttük Magyarország s az éves átfedés módszerét alkalmazza (Bedma Eglsperger [2007]), és az Eurostat s ezt használja az EU27-re történő számításaban. Az éves átfedés módszerénél az előző év átlagára szolgál súlyként a tárgyév mnden negyedévénél. Az összekapcsoló tényező pedg az éves adatból származk. Azaz egy adott negyedév az előző év átlagárán a (t 1)-edk év négy negyedévének átlagához kapcsolódk a (t 1)-edk év átlagárán. Az e módszerrel vsszaláncolt ndexsor egy értéke, a évvel kezdődő soron belül, ahol a év referencaév, a következők szernt fejezhető k, például negyedévére 3 (Anwar Szőkéné Boros [2008]): V V p2000q2001 p2001q2002 = = p2002q2003 V V V 1 p2000q2000 p2001q2001 p2002q2002 = = 4 = 100. Az előző év átlagárán számított adatok esetében még fennáll az addtvtás, de amnt egy azonos referencaévre láncoljuk az adatokat (ez az, amt a változatlan áras módszerrel egy lépésben megkaptunk) az addtvtás nyomban eltűnk. Az előző év átlagáras adatoknak azonban ezt a különlegességét használtuk k és ezekből az adatokból ndultunk k a hozzájárulás számítása során. Az adott éven belül így a negyedévek azonos áron szerepelnek, de az előző év adata már az azt megelőző év áron áll rendelkezésre. Ugyanakkor az előző év negyedévenek folyó áras adata az adott negyedév árán van, nem pedg az adott év átlagárán, amre nekünk szükségünk lenne ahhoz, hogy a két év adata egymással összehasonlíthatók legyenek. Első lépésként tehát k kellett számolnunk az előző év negyedévenek adatát a saját átlagárán (például negyedévét a év átlagárán). Ezt a következő módon kaphatjuk meg negyedévére kfejezve: 1 4 p2007q2008 V p2007q2008 = V 1 p 4 = 2008q Az összefüggések könnyebb átláthatósága kedvéért negyedévére írtuk fel a képletet.

5 A bruttó haza termék növekedéséhez való hozzájárulás 1127 Ezután már egyszerűen kszámítható a növekedéshez való hozzájárulás. Példaként a mezőgazdaság ág GDP növekedéséhez való hozzájárulását 2009 első negyedévében a következők szernt írhatjuk fel: p2008q2008 p q p q Azaz a mezőgazdaság hozzájárulása a GDP növekedéséhez kfejezhető úgy, hogy a negyedév előző év átlagáras hozzáadott értékéből kvonjuk a negyedév év átlagáras hozzáadott értékét, majd elosztjuk a különbséget a negyedéves GDP összesennel (2008. év átlagáron).. 3. Az alkalmazott módszer előnye és hátránya A másodk pontban smertetett módszerrel mnden év végén kszámítjuk a tényezők hozzáadott értékét a tárgyév átlagárán. Ennek eredményeként a két egymást követő évben a kapott értékek összehasonlíthatók és egyben addtívak s. Azaz már a számításhoz használt alapadatokban fellelhető az, hogy a komponensek összege kadja a GDP-t. Ez vezet ahhoz, hogy az így számított növekedéshez való hozzájárulás esetében s teljesül az addtvtás, azaz az ágazatok, valamnt a termékadók és támogatások hozzájárulásának összege kadja a GDP volumennövekedését. A módszer kfejezetten egyszerű, am a rövd távú statsztkák esetében fontos szempont. Ez a számítás technka azt tesz lehetővé, hogy megkapjuk, az egyes komponensek mlyen mértékben járultak hozzá a GDP előző év azonos dőszakához vszonyított volumenváltozásához. Az éves átfedéssel számítva két egymást követő év 8 negyedévének adata tehát addtív, de több évet tekntve már nem gazolható ez a tény. Nem mutathatjuk k, hogy a negyedéve között fejlődés egészéhez pontosan mlyen arányban járult hozzá az par, a mezőgazdaság, az építőpar vagy a szolgáltatások. E jelenséget a láncndexek alkalmazása okozza, a növekedéshez való hozzájárulás számítása csupán előhozza a dszkrepancát. 4. Hogyan értelmezhetjük a kapott eredményeket? Az eredményeket három szempontból értelmezhetjük. Egyrészt megállapíthatjuk azt, hogy az egyes tényezők hogyan járultak hozzá a GDP változásához. Konkrét példával élve elmondhatjuk, hogy negyedévében a GDP 0,1 százalékos növekedéséhez a bruttó felhalmozás 0,2 százalékponttal járult hozzá, míg a végső fogyasztás 2,6 százalékponttal mérsékelte azt.

6 1128 Anwar Klára Szőkéné Boros Zsuzsanna Hozzájárulás a GDP változásához* termelés és felhasználás oldalról (százalékpont) Megnevezés V. negyedév Termelés oldal Mezőgazdaság, erdő- és halgazdálkodás 0,4 0,8 0,9 0,5 0,1 par 4,4 4,4 3,3 1,4 0,7 Építőpar 0,1 0,0 0,2 0,3 0,2 Szolgáltatások összesen 0,9 1,6 1,8 0,9 0,1 Termékadók és támogatások egyenlege 0,9 0,9 1,1 0,9 0,2 GDP összesen (pac beszerzés áron) 6,7 7,5 7,1 4,0 0,1 Felhasználás oldal Végső fogyasztás 4,6 3,7 5,9 3,1 2,6 Bruttó felhalmozás 5,1 11,1 7,2 4,7 0,2 Külkereskedelm forgalom 3,0 7,3 6,0 3,9 2,4 * Az összesen adatok kerekítés matt eltérhetnek a részadatok összegétől. Másrészt, mnthogy az egyes tényezők hozzájárulása az addtvtás következtében összeadódk, megállapíthatjuk, hogy a bruttó felhalmozás és a végső fogyasztás együttesen 2,4 százalékpontos negatívumot magyaráznak a GDP 0,1 százalékos alakulásából, amt a kvtel, lletve behozatal többlete ellensúlyoz. Százalék, százalékpont ábra. Hozzájárulás a GDP változásához (felhasználás oldal) V.... V.... V.... V Kvtel (+), ll. behozatal (-) többlet Végső fogyasztás Bruttó felhalmozás GDP változása

7 A bruttó haza termék növekedéséhez való hozzájárulás 1129 Harmadrészt következtethetünk arra, hogy amennyben egy adott tényező nem, vagy más ütemben/rányban változk az előző év azonos dőszakához vszonyítva, akkor annak mlyen hatása lehet a GDP egészére nézve. Azaz abból az adatból, hogy az par 0,7 százalékponttal járult hozzá a GDP 0,1 százalékos alakulásához az s elmondható, hogy amennyben az par stagnált volna, akkor a GDP 0,6 százalékos vsszaesést mutatna az előző év azonos dőszakához vszonyítva. Vagy amennyben az építőpar mely 0,2 százalékponttal befolyásolta a növekedést a vsszaesés helyett stagnált volna, akkor az a GDP 0,3 százalékos bővülését eredményezné negyedévében az előző év azonos dőszakához vszonyítva. Százalék, százalékpont 6,2 2. ábra. Hozzájárulás a GPD változásához (termelés oldal) 4,2 2,2 0,2-1,8-3,8-5,8-7,8 Termékadók és támogatások egyenlege Építőpar Mezőgazdaság és halászat par összesen Szolgáltatások összesen Megtermelt GDP összesen (pac beszerzés áron) V V V V V V V V V A rövd távú elemzésekhez mnthogy ezen dőtávon a kereslet a meghatározó a felhasználás oldal komponensenek hozzájárulását elemzk. A felhasználás oldalnak két sajátossága van. Egyrészt a külkereskedelm egyenlegre a növekedéshez való hozzájárulás az export és az mport hozzájárulásának különbözeteként adódk. Másrészt a készletváltozás hozzájárulását a GDP növekedéséhez a magyar gyakorlatban jelenleg alkalmazott kegyensúlyozás technkából következően a statsztka eltéréssel együtt maradékként kapjuk meg, az összes tételt levonva a teljes GDP volumennövekedéséből. A hosszabb távú elemzésekhez a termelés oldalról célszerű megközelíten az ágazatok GDP növekedéséhez való hozzájárulását.

8 1130 Anwar Klára Szőkéné Boros Zsuzsanna A termelés oldalt elemezve megfgyelhető, hogy bár az par növekedéshez való hozzájárulása jelentősen csökkent az évtzed elején, a cklusok kezdete mégs együtt jár az par hozzájárulásának változásával végén az építőpar, 2004-ben a mezőgazdaság ellentételezte az par részesedésének vsszaesését másodk félévében a jó termés hatása lassította a válság érvényesülését, a mezőgazdaság hozzájárulása nélkül már 2008 közepén csökkent volna a GDP. Míg 2009-ben egydejűleg mndegyk ágazat a vsszaesést erősítette. Összegzésképpen tehát megállapíthatjuk, hogy a GDP változásához történő hozzájárulás számítása hatékony segítség a gazdaságban bekövetkezett folyamatok rövd távú vzsgálatára. Bár számítás módszere függ a negyedéves GDP változatlan áras számításának metódusától, mndkét eljárás (fx, lletve mozgó bázs) esetében számítható, többletnformácót nyújtva az elemzők, érdeklődők számára. rodalom ANWAR, K. SZŐKÉNÉ BOROS, ZS. [2008]: A láncndexek alkalmazása a nemzet számlákban. Statsztka Szemle. 86. évf sz old. BEDMA, L. EGLSPERGER, M. [2007]: Chan-lnkng and Seasonal Adjustment. Overvew of Natonal Practces. (tem 6 on the agenda of the second meetng of the Task Force on Seasonal Adjustment of Quarterly Natonal Accounts.) Eurostat and European Central Bank. Frankfurt. TF SAQNA 21. BLOEM, A. M. DPPELSMAN, R. J. MÆHLE, N. [2001]: Quarterly Natonal Accounts Manual Concepts, Data Sources and Complaton. MF Publcaton Servce. Washngton D.C. EB (EURÓPA BZOTTSÁG) [1998]: A Bzottság 98/715 határozata a Közösségben a nemzet és regonáls számlák európa rendszeréről szóló 2223/96/EK tanács rendelet A. mellékletében szereplő, az árak és mennységek mérésével kapcsolatos elvek magyarázatáról EGT vonatkozású szöveg. Az Európa Közösségek Hvatalos Lapja (L340/36 L340/39 p) november EC (EUROPEAN COMMUNTES) [1999]: Handbook on Quarterly Natonal Accounts. Luxembourg /EN/CA EN.PDF EC (EUROPEAN COMMUNTES) [2001]: Handbook on Prce and Volume Measures n Natonal Accounts. Luxembourg. EUROSTAT [2006]: Measurement of Contrbuton to Growth. C2/CN 599/en. tem 7.1 on the agenda of the meetng of the Workng Group on Natonal Accounts. Luxemburg május EUROSTAT ECB ( EUROPEAN CENTRAL BANK) [2008]: Fnal Report Task Force on Seasonal Adjustment of Quarterly Natonal Accounts. TF SAQNA 39rev január 17.

9 A bruttó haza termék növekedéséhez való hozzájárulás 1131 NSEE (NSTTUT NATONAL DE LA STATSTQUE ET DES ÉTUDES ÉCONOMQUES) [2007]: Calcul des Contrbutons en Volumes Chanés. N 47/DG75 G430/FA. Malakoff. %20volumes%20cha%EEn%E9s.pdf OECD (Organzaton for Economc Cooperaton and Development) [2006]: Survey of OECD Member Country Practces n Dervng Contrbuton to GDP Volume Growth and Quarterly Changes n nventores. STD/CSTAT/WPNA(2006)10. Workng Party on Natonal Accounts. Párzs, október UN (Unted Natons) [1993]: System of Natonal Accounts. Brussels, Luxembourg, New York, Pars, Washngton D.C.