PEDAGÓGIAI PROGRAM ANGYALKERT MAGÁNÓVODA ANGEL S GARDEN PRE-SCHOOL

Átírás

1 ANGYALKERT MAGÁNÓVODA ANGEL S GARDEN PRE-SCHOOL

2 Tartalomjegyzék I. Bevezető II. Óvodai nevelésünk pedagógiai alapelvei, célkitűzései III. Gyermekkép, Óvodakép IV. Az óvodai nevelés feladatai Az egészséges életmód alakítása Érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása Anyanyelvi, értelmi fejlesztés,és nevelés megvalósítása V. Az óvoda személyi és tárgyi feltételei Személyi feltételek Tárgyi feltételek VI. Az óvodai élet megszervezése Napirend Heti rend VII. Az óvodai élet tevékenységformái Hagyományok, ünnepek A program tartalma évszakok szerint VIII. A program tevékenység formái és megvalósításuk Játék Verselés, mesélés Mozgás Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek Tevékenységekben megvalósuló tanulás IX. Gyermek- és ifjúságvédelem X. Gyermekbalesetek megelőzése XI. Differenciálás, integráció Kiemelt figyelmet igénylő gyerekek integrációja Tehetséggondozás Sajátos nevelési igényű gyermekek Esélyegyenlőség Migrációs populáció integrációja XII. Dokumentációs rendszerünk XIII. Az óvoda kapcsolatai XIV. Egészségvédelmi program XV. A gyermekek fejlődésének ellenőrzése, mérése, értékelése XVI. A fejlődés általános jellemzői az óvodáskor végére XVII. Érvényességi nyilatkozat XVIII. Legitimációs záradék XIX. Melléletek Eszközlista Egyéni fejlődési mérőlapok 2

3 Óvodai nevelési programunk a következő törvények, rendeletek figyelembe vételével készült: Egyezmény a gyermekek jogairól 1989 Magyarország Alaptörvénye /2012.(XII.17.) Korm. rendelet az óvodai nevelés alapprogramjáról A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. Törvény Az évi LXXIX. Törvény a közoktatásról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 20/2012. évi EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről SNI gyermekek óvodai nevelésének irányelve 2/2005. (III.1.) rendelet SNI gyermekek óvodai nevelésének irányelve 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet Kecskemét Város Oktatási koncepciója Kecskemét Város esélyegyenlőségi terve Az intézmény alaptevékenységébe tartozó feladatok: Óvodai intézményi étkeztetés Óvodai nevelés, ellátás Sajátos Nevelési Igényű gyermekek óvodai nevelése Munkahelyi étkeztetés 3

4 I.BEVEZETŐ Az óvoda neve: Angyalkert Magánóvoda Az óvoda címe: 6000 Kecskemét, Bánk Bán utca 5. Az óvoda fenntartója: Angyalkert Magánóvoda Nonprofit Kft. Az óvoda OM azonosítója: A fenntartó címe:6000, Kecskemét, Bánk Bán u. 5. Óvodai csoportok száma: 3 Pedagógiai Programunkat az Óvodai nevelés Országos Alapprogramja alapján készítettük el. Óvodánk Kecskeméten egészséges, zöldövezeti, központi helyen található a Bánk Bán utca 5. szám alatt. Az óvoda jól megközelíthető helyen található egy elegáns, tágas épületkomplexumban. Csoportszobáink tágasak, világosak, kertre illetve egy csendes utcára néznek. Csoportszobán belül tagoljuk a játékteret, hogy legyen módja a gyerekeknek a tanulásra, csendes elvonulásra, meseolvasásra, szerepjátszásra. A csoportszoba helyet biztosít körjátékozásra, mozgásra, közös tevékenykedésre. A berendezést a gyermekek számára elérhető magasságú játékpolcok, játszószőnyeg, fiú sarok, babakonyha és babaszoba, olvasósarok, vizuális alkotást, rajzolást egész nap lehetővé tévő asztalok alkotják. Az óvodához tartozik egy tágas tornaterem, amely magas és kiváló minőségű, gyermekbarát felszerelésével biztosítja a gyerekek mindennapos mozgását illetve, adott esetben, mozgásszervi fejlesztést is. Jól felszerelt udvarral rendelkezünk. Homokozó, mászóka, babaház biztosítja a gyerekek számára a változatos szabadtéri tevékenységet. Udvari játékaink környezetbarát anyagból készültek, és többféle módon hozzájárulnak a gyermekek mozgásfejlődéséhez. A szabad levegőn futkározáshoz, megfelelő füves területet biztosítunk. Gumitéglával leburkolt területünk a szervezett mozgásfejlesztés színtere. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását és a mindennapi tevékenység rendszerünk része a környezettel kapcsolatos értékek felismertetése és azok megóvása. Programunkban az egészséges életmód fontos eleme az egészséges táplálkozási szokások kialakítása valamint a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása a mindennapi mozgásos tevékenységek által. Óvodai rendezvényeink a családok közösségi életét is gazdagítják. 4

5 II. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI, CÉLKITŰZÉSEI Szeretetteljes, családias, biztonságot adó, tevékeny, élményekben gazdag, óvodai élet megteremtésére törekszünk, melyben biztosítjuk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatását. Az óvodai nevelés rendszerében elsődleges a játék (mind az elmélyült, szabad illetve a kreatív játék), valamint a gyermekek természetes mozgásigényének kielégítése, mely áthatja a gyermekek egyéb tevékenységeit. Nevelési programunk a családi nevelés kiegészítője. Célunk a családok aktív bevonása az óvodai nevelőmunkába, melynek kereteit rendezvényeink adják. Célunk, hogy nevelésünk hatására a gyermekek önmagukhoz képest fejlődjenek, kreativitásuk szabadon kibontakozzon. Nevelési célunk, hogy cselekvő, felfedező tevékenységeken keresztül a gyermekek életkoruknak megfelelő ismereteket, tapasztalatokat szerezzenek és értelmi képességeik (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) valamint kreativitásuk fejlődjön. Célunk olyan érzelmi biztonságot nyújtó tevékeny légkör létrehozása, amely segíti az egészséges életvitel megalapozását, a környezettudatos magatartás fejlődését, a gyermekek szocializációját, képességeik fejlesztését, érzelmi világuk gazdagítását, a szép iránti vonzalmuk kialakítását. Célunk olyan harmonikus gyermekközösség kialakítása, amely egymás elfogadásán, kölcsönös megértésén, tiszteletén és szeretetén alapul. Mindezek megvalósulásának biztosítéka pedagógusaink példamutató magatartása, a pedagógiai következetesség és tudatosság valamint a pozitív odafordulás, a bizalom és a megfelelő környezet kialakítása. III. GYEMEKKÉP, ÓVODAKÉP GYERMEKKÉP Óvodai nevelésünk abból a tényből indul ki, hogy az ember, mint személyiség egyszerre individuum és szociális lény. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés és a környezeti hatások egyaránt befolyásolják. Éppen ezért a gyermeknek életkoronként, (életkori szakaszonként) és egyénenként is változó testi, lelki szükségleteit elégítjük ki óvodánkban. Gyermekközpontú óvodai nevelésünkben a gyermeki személyiség szabad kibontakoztatására törekszünk, hogy a gyermekek megfelelő kommunikációs képességekkel rendelkezzenek. környezetbarát szokás és normarendszerrel rendelkezzenek. kreatívan, bátran mondják el véleményüket, bizalommal forduljanak társaikhoz és az őket körülvevő felnőttekhez. 5

6 szerezzenek sokféle közvetlen tapasztalatot, élményt, amelyek hozzájárulnak harmonikus testi, szociális, emocionális és intellektuális fejlődésükhöz, hogy az iskolai életmódra alkalmassá váljanak. az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés terén megfelelő szokásokkal ismerkedjenek meg. személyiségük szabad kibontakoztatásához váljék az önkifejezésük legfőbb formájává a játék, a játékban teljesedjék ki kreativitásuk. testtartásuk, járásuk (mozgáskultúrájuk) legyen harmonikus. ismerjék és ápolják mindazokat a hagyományokat, ünnepeket, melyekről óvodánkban megemlékezünk (évszakokhoz fűződő hagyományos ünnepek, óvodánk által kialakított hagyományok). szerezzenek ismereteket az önkifejezés módjairól, mozgás és művészeti tevékenységekről. Nem adunk helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. ÓVODAKÉP A családi nevelésre építve, azt kiegészítve óvodai nevelésünk célja, hogy a gyermekek 6-7 éves korukra elérjék az iskolai élethez szükséges megfelelő fejlettségi szintet. Mindezt szeretetteljes, nyugodt, derűs légkörben, melyben a gyermeki személyiséget az elfogadás, a tisztelet és a megbecsülés övezi. Óvodánk óvó, védő funkciójában rendszeresen együttműködik az egészségügyi intézményekkel, (gyermekorvossal, védőnővel, fogászattal), a pedagógiai szakszolgálattal és a gyermekjóléti szolgálattal. Különös gondot fordítunk a gyermekbalesetek megelőzésére. A szociális és ellátó funkció keretében a gyermekek gondozása esztétikus óvodai környezetben valósul meg, melyhez egészséges napirend járul. A nevelő, személyiségfejlesztő funkcióban kiemelt szerepet kap a kommunikációfejlesztés. IV. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitel-igényének alakítása, testi-lelki fejlődésük elősegítése. Az egészséges életmód a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés, és az egészségmegőrzés szokásainak alakítását foglalja magába. 6

7 1. A gyermekek gondozása, mozgásigényük és testi szükségleteik kielégítése A gyermekek gondozásának alapvető feltétele, a gyermek-felnőtt közötti meghitt, elfogadó viszony. Óvodapedagógusaink a pedagógiai munkát közvetlenül segítő dajkákkal együtt, a fokozatosság betartásával törekednek arra, hogy a gyermekek egyre önállóbbak legyenek. A gyermekek heti étrendjét dietetikus szakemberrel állíttatjuk össze, annak érdekében, hogy a vitamindús, zöldségekben, gyümölcsökben gazdag, kellő fehérjét tartalmazó, zsírszegény étrendet tudjunk biztosítani. A testápolási tevékenységekhez olyan feltételeket teremtünk, hogy a gyermekek fokozatosan önállóan végezhessék el az ezzel kapcsolatos feladataikat. A mindennapi szabad és szervezett mozgás fontos eleme pedagógiai programunknak, melyre a csoportszobákban, a jól felszerelt tornateremben és a játszó udvaron egyaránt lehetőséget biztosítunk. Biztosítjuk az alváshoz, pihenéshez szükséges feltételeket. 2. A gyermek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyermekkel fokozottabb gondoskodással foglalkozunk, mind addig, amíg a gyermek szülei meg nem érkeznek. A megbetegedett gyermeket lehetőségünk van a többi gyermek egészségének megóvása érdekében elkülöníteni. A gondozási feladatok ellátásánál is legfontosabb szempontnak tartjuk a gyermekekkel való tapintatos, szeretetteljes bánásmódot, a szülőkkel pedig a jó emberi kapcsolat kiépítését. A gyermekek egészséges életmódját a változatos edzési lehetőségekkel biztosítjuk. Az igényesen összeválogatott, gazdag eszköztárunk a sokoldalú, differenciált, csoportos mozgás célzott fejlesztését szolgálja. 3. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása Óvodánk helységeinek kialakítása a gyermekek egészséges életmódját szolgálja. Az óvodánk udvarán minden gyermek biztonságosan használhatja a mozgásfejlesztő játékokat. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítására, a környezettudatos magatartás megalapozására törekszünk. A gyermekek szabadtéri tevékenységei alatt is mindig gondoskodunk megfelelő mennyiségű ivóvízről, a nap elleni védelemről. Az óvoda helyiségein tükröződik az óvodapedagógusok esztétikai kultúrája. Ízléses, természetes anyagokból készült díszekkel történik a helyiségek dekorálása. A csoportszobák belső terét úgy alakítottuk ki, hogy a különböző tevékenységeknek legyen állandó helye, úgynevezett kuckókat képeztünk, melyek lehetőséget adnak a mikro-csoportos elmélyült játékra és változatos tevékenységekre hideg időben az egész napos játék színterei, valamint az alvás helye is. 7

8 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek önállóan tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. Zsebkendőjüket önállóan használják. Önállóan eldöntik, hogy miből mennyit fogyasztanak. Önállóan töltenek vizet (folyadékot) maguknak. Készségszinten használják az étkezéshez szükséges evőeszközöket. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Megfelelően használják a kérem, köszönöm szavakat. Önállóan öltöznek, ruhájukat képesek ki-begombolni. Cipőjüket be tudják fűzni, kötni. Környezetükben a szokásrendszernek megfelelően rendet tartanak, raknak. ÉRZELMI ÉS ERKÖLCSI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok célja az érzelmi intelligencia, önfegyelem, önértékelés megalapozása, fejlesztése valamint a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül a csoport normái alapján. 1. Szeretetteljes, családias légkör biztosítása. Családias légkörben zajlik óvodai életünk, ennek előfeltétele, hogy óvodapedagógusaink és a dajkák barátságos, otthonos környezetet teremtsenek a gyermekeknek. Az egyes csoportoknak önálló, de egymáshoz kapcsolódó szokásrendszere van, amely elmélyíti a gyermekek közösséghez való tartozásának érzését. A csoportszobákban a gyermekek rajzainak saját, jellel ellátott helyet biztosítunk, mellyel el kívánjuk érni, hogy a gyermekek e közösségen belül is, mint egyén, nagy hangsúlyt kapjanak. Óvodánkban az elfogadás ideje alatt a gyermekek fokozatosan ismerkednek az óvoda épületével, az őket körülvevő felnőttekkel és gyermekekkel. Kezdetben minden megnyilvánulást természetesnek veszünk. Nagyfokú gyöngédséggel és türelemmel vesszük körül a gyermekeket, hogy hozzásegítsük őket az új környezet fokozatos elfogadásához. A gyermekek óvodánkba behozhatják magukkal a kedvenc tárgyaikat (mese párna, kedvenc plüss figura), hogy az otthonosságot és a biztonságérzetet ezek a tárgyak is erősítsék. A gyermekek neveléséhez a szülőkkel, bizalommal teli kapcsolatra törekszünk. Közösségfejlesztő pedagógiai munkánkban az odafigyelést, a meghallgatást fontosnak tartjuk, a gyermekeket a saját érzéseinek elmondására, mások érzéseinek meghallgatására ösztönözzük. 8

9 2. A gyermekek kapcsolatteremtő képességeinek kialakítása Családias légkörünk elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását, mindehhez gazdag, cselekvő felfedeztető életet biztosítunk. Közös kirándulásokon, programokon együttes élményekkel erősítjük a közösség formálódását. Programunk alapelve, hogy az óvodapedagógusaink tudatosan és tervszerűen irányítói és társai is egyben a gyermekek mindennapjainak. A gyermekcsoportok előtt álló feladatokat a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével alakítjuk ki. 3. Erkölcsi nevelés Mindent megteszünk, hogy gyerekeket körülvevő környezet és az emberek, utánzásra alkalmas mintákat, viselkedésmódokat tükrözzenek. A pozitív mintaadásnak a felnőttek részéről egyre természetesebbé kell válni, hiszen a gyerekek mindent lemásolnak beszédet, szokásokat, értékeket. Az erkölcsi nevelés lehetséges színterei a közösség a játék a mese A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére A gyermekeknek belső igényévé válik a helyes viselkedés és cselekvés szokásainak, szabályainak betartása. Segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. A vállalt és kötelező feladatok teljesítésével a kötelességtudat fejlődik. Konfliktushelyzetekben társaikkal egyezkednek, megbeszélik a problémát, igazságérzetük kialakul. Érdeklődnek társaik iránt. A csoportba érkező társaikat, felnőtteket és vendéget köszönéssel, érdeklődéssel fogadják. Ismerik saját képességeiket, de meg tudják fogalmazni hiányosságaikat AZ ANYANYELVI, ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységforma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása az óvodai nevelő tevékenységben egészében jelen van. 9

10 Elsősorban a gyermek egyéni érdeklődésére és meglévő tapasztalataira és élményeire építünk. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés célja az anyanyelv szeretete, ismerete a kommunikációs kedv fenntartásával, továbbá az inger- és élmény gazdag környezet megteremtésével az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és kreativitás valamint a mozgás fejlődésének folyamatos biztosítása. Az óvodapedagógusok feladata az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása- beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel. A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve tervezzük és szervezzük a mindennapi játékba integrált komplex tevékenységeket, melyben arra törekszünk, hogy a gyermekek sok érzékszervre ható és közvetlen tapasztalatszerzés útján jussanak új ismeretekhez. Feladatunk a gyermekek spontán és szervezett formában szerzett ismereteinek bővítése, rendszerbe foglalása. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére Kialakul a gyermekek feladattudata, tudásvágya Képesek a tartós figyelemkoncentrációra Fogalmi gondolkodásuk kialakulóban van Teret adnak alkotóképzeletüknek Mozgásuk összerendezetté, finommotorikájuk fejletté válik V. AZ ÓVODA SZEMÉLYI, TÁRGYI FELTÉTELEI SZEMÉLYI FELTÉTELEK Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Óvodapedagógusaink nyitottak az önművelésre, a továbbképzésekre, és az így megszerzett ismereteket hatékonyan építik be a mindennapi nevelőmunkába. A program megvalósításához szükséges továbbképzések témáját, és a továbbképzésekben résztvevő óvodapedagógusok névsorát, az éves továbbképzési terv tartalmazza. Munkatársaink személyiségvonásainak legfontosabb jellemzői: elfogadás, hitelesség, tapintat és empátia. Az egyes gyermekcsoportok életét két óvodapedagógus együttesen irányítja. A feladatokat összehangoltan és együttesen, megosztva tervezik és végzik. (Munkájukhoz szükséges legalább napi 2 óra átfedési idő, különösen a mikrocsoportos és párhuzamos tevékenységek megszervezéséhez, valamint a séták, kirándulások, a környező világ megismeréséhez.) 10

11 A pedagógiai munkában a közösségi élet és az egészséges életmód szokásainak megteremtéséhez bevonjuk a pedagógiai munkát közvetlenül segítő dajkákat is. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére speciálisan képzett gyógypedagógus közreműködését biztosítjuk. A szülők betekinthetnek a működésünkbe, szoros kapcsolat kialakítására törekszünk, melyet közös programokkal, ünnepekkel, kirándulásokkal próbálunk elmélyíteni. Közvetett és közvetlen partnereinkkel kölcsönös, egymás érdekeit szem előtt tartó és segítő kapcsolattartásra törekszünk. Programunk sikeres végrehajtásához az alábbi személyi feltételek szükségesek Beosztás Intézményvezető Óvodapedagógus Létszám 1 fő óvodai csoportonként 2 fő (legalább 2óra átfedési idővel) Dajka óvodai csoportonként 1 fő Takarító és konyhai dolgozó 1 fő TÁRGYI FELTÉTELEK Angyalkert Magánóvoda: 3 csoport, maximális férőhelyszám: 50 fő Az óvoda rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges feltételekkel. Az óvoda épületét oly módon alakítottuk ki, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. A pedagógiai munkánk megvalósulását segítik a következők: 1. Világos, esztétikusan berendezett csoportszobák modern technikai eszközökkel felszerelve (TV, internet hozzáférési lehetőség), amely megfelel a mai kor elvárásainak. 2. Tágas, zöld udvar. 3. Tornaterem. VI. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Az óvodai nevelés csak: jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében megszervezve szervezhető meg az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. 11

12 A napirend, heti rend kialakítása az igények, lehetőségek figyelembevételével, a helyzethez rugalmasan alkalmazkodva történik, biztosítva a párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezését, szervezését. Napirendünk, heti rendünk biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, biztonságos, kiszámítható óvodai légkört, figyelembe veszi a helyi szokásokat, igényeket, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. Óvodánk nyitvatartási rendje: nyitás: 7.30 zárás: Napirendünk időkeretei: Nyitvatartási időnk: 10,5 óra Játék, játékba integrált tanulás, szabadidős tevékenység, ezen belül kezdeményezett komplex foglalkozás Étkezés, pihenés Öltözködés, tisztálkodási tevékenység 6 óra 3 óra 1,5 óra A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a körülmények, az évszakok, a váratlan események stb. hatására Folyamatos játék Folyamatos tízórai, önkiszolgálás Egészségügyi szokások gyakorlása Testmozgás Tevékenységek ajánlása Levegőzés, séta, udvari játék Ebéd, önkiszolgálás Egészségügyi szokások gyakorlása Alvás mesével Pihenés Folyamatos ébredés Uzsonna Egészségügyi szokások gyakorlása Folyamatos játék Mozgás Tevékenységek ajánlása Egyéni fejlesztés Udvari játék Folyamatos hazabocsájtás Játékba integrált tanulás Cselekvő, felfedező, komplex játékos tevékenységek 12

13 Az egyes művészeti területek szorosan összekapcsolódnak, témájukat az évszakok és az ünnepek határozzák meg. A szervezett tanulás munkaformái: frontális, mikro-csoportos, egyéni 2. Heti rend általános tartalma Naponta perc Naponta perc Hétfő Mozgás Verselés,mesélés Kedd Mindennapi testnevelés Külső világ tevékeny megismerése, Verselés, mesélés matematikai tapasztalatok Szerda Mozgás Rajzolás, festés,mintázás,kézimunka Verselés, mesélés Csütörtök Mindennapi testnevelés Külső világ tevékeny megismerése Verselés, mesélés matematikai tapasztalatok Péntek Mindennapi testnevelés Rajzolás, festés,mintázás,kézimunka Verselés, mesélés Óvodánkban kiemelten fontos szerepet kap a mozgás, a mindennapi testmozgást biztosítjuk, felkészítve és hozzászoktatva a gyerekeket az iskolákba bevezetett mindennapi testnevelésórákra. VII. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI A program tartalmát meghatározó ünnepek, hagyományok Jeles napok, ünnepek 1. Október 23. Nemzeti ünnep 2. Mindenszentek/ Halloween október Hálaadás napja/ Thanksgiving Day (november negyedik csütörtöke) 4. Advent ünnepi készülődés 5. Mikulás december Karácsony december Farsang vízkereszttől hamvazószerdáig 8. Március 15. Nemzeti ünnep 9. Víz világnapja március Föld napja április Húsvét (tavaszvárás, teremdekoráció) 13

14 12. Madarak és fák napja május Anyák napja május első vasárnapja 14. Gyermeknap május utolsó vasárnapja 15. Ballagó gyermekek búcsúztatása, évzáró műsor Hagyományos családi rendezvényeink 1. OVI- nap (nyílt nap) 2. Családi nap 3. Családi sportnap 4. Óvodánkba járó gyermekeink név, illetve születésnap megünneplése A PROGRAMOK TARTALMA ÉVSZAKONKÉNT Ősz Elfogadás időszaka, elfogadjuk egymást és az új környezetet. A környező világ megismerése ősszel (pl. állatok, környezetvédelem). Kerti munkák az óvoda udvarán (lombtakaró gyűjtése). Madáretetők készítése. Őszi időjárás, öltözködés. Őszi termények, termések, vizuális játékok az ősz kincseivel, matematikai tartalmú tapasztalatszerzés Játék ősszel kinn és benn. Őszi hangulatteremtés az óvodában (pl. üvegfestés, levelek gyűjtése, préselése, ősz színei). Szüreti mulatság. Őszi népszokások. Mesék, versek, mondókák, dramatikus játékok az őszről. Őszi dalok, táncok, zenék. Mozgásos játékok. Halloween party: jelmezbál. Természeti jelenségek megfigyelése: eső, köd, napsütés. Tél Advent. Adventi koszorú- és naptárkészítés Téli ünnepkör népszokásai Az óvoda téli hangulatának kialakítása, üvegfestés. Madáretetők feltöltése, madarak megfigyelése. Mikulás- ünnep Karácsonyi ünnepi előkészületek Téli időjárás, öltözködés Természeti jelenségek megfigyelése (pl. köd, zúzmara, dér, hóolvadás) Téli ünnepi dalok, zenék Téli ünnepi versek, mesék, dramatikus játékok (pl. Betlehemezés) Kirándulás hóban 14

15 Állatok, növények télen Farsangi mulatságok Vizuális játékok az ünnepekhez és a télhez kapcsolódva. Karácsonyi mulatság Tavasz Kerti munka az óvoda udvarán, évelő növények megfigyelése Állatvilág megfigyelése Húsvét. Dalok, táncok, zenék a tavaszról. Mesék, versek, dramatikus játékok a tavaszról. A környező világ megismerése Tavaszi hangulat megteremtése az óvodában. Az óvoda tavaszi hangulatának kialakítása (pl. virágok ültetése). Tavaszi öltözködés, időjárás- Mozgásos játékok kinn és benn Vizuális játékok a népszokásokhoz kapcsolódva. OVI nap Anyák napi műsor, dalok, versek Madarak és Fák napjának megünneplése (pl. rajzverseny) Nyár Családi sportnap Időjárás, öltözés nyáron Egészséges táplálkozás Növények öntözése, gondozása Nyári dalok, versek, mondókák, mesék. Kirándulások, napfürdőzés A környező világ megismerése nyáron Vizuális játékok nyáron VIII. A PROGRAM TEVÉKENYSÉG FORMÁI ÉS MEGVALÓSÍTÁSUK A játéktevékenység célja a gyermek képzettársításának elősegítése, amely során élményt és tapasztalatot szerez és fejleszti személyiségét. Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb nevelési eszköze. 15

16 A játék egy olyan tevékenységforma, amely örömet okoz a gyermeknek és magáért a tevékenységért folytat. A játékon keresztül a világ és valóság megnyílik így tapasztalatokat szereznek a környezetükről is. Azok az érzelmek, melyek kiváltják a játékot és a játéktevékenység során megjelennek, fejlesztik a személyiséget. A játék öröme növeli a fejlesztő hatásokat ez által válik a játék az érzelmi nevelés színterévé. Játékukban megjelenik a felnőtt világ utánzása, viselkedési formákat tanulnak, illetve elindul az erkölcsi magatartás kialakulásának folyamata. A szerepjátékok jelentősége abban rejlik, hogy fejlődnek a társas kapcsolatok, így a gyermek-gyermek valamint a gyermek-felnőtt kapcsolat. Nevelési programunkban a gyermekek szabad, spontán játéka dominál. Az óvodapedagógusok feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségét biztosítsanak a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékhoz, a szimbolikus-szerepjátékokhoz valamint a konstruáló játékokhoz illetve a szabályjátékokhoz. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását. Az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával éri el a gyermeki játék kibontakozását. A napirendben fontos szerepet kap a szabad játék mind a csoportszobában, mind kint az udvaron. A gyermekek kreativitása megfelelő alkotó tevékenységek mellett fejlődik, melyhez óvodapedagógusaink segítséget nyújtanak. A csoportszobákban lehetőség nyílik játék kuckók kialakítására. Fontos elem a természeti sarok kialakítása, mely környezeti nevelésünk része, ahol az évszakoknak megfelelően változtatjuk a gyűjteményt. A gyermekek lehetőséget kapnak, hogy játék keretében megismerkedjenek a természeti anyagokkal, megfigyeléseket végezhessenek (pl. csíráztatás). Lényeges elem, hogy a gyermek felfedező énjét hangsúlyozzuk, mely játékos formában jelenik meg. A játékeszközök kiválasztásánál óvodapedagógusaink arra törekednek, hogy sok praktikus, félkész játékot szerezzenek be (pl. textíliák, más természetes anyagok), melyek kibontakoztatják és gazdagítják a gyermek fantáziáját, manuális képességeit illetve kreativitásukat. Mozgásfejlesztő játékeszközök és a mozgásfejlesztés lehetőségei A kiemelten jól felszerelt tornaterem valamint a mozgásfejlesztő eszközök lehetőséget adnak arra, hogy a különböző csapatjátékok, mozgást igénylő játékokon keresztül a mozgásfejlesztés megvalósuljon. A gyermekek nagy mozgásigényét a tágas udvar valamint a természetes anyagokból készült játékok biztosítják. A szociális játékok eszközeinek, fejlesztési lehetőségeinek biztosítása Anyanyelvi nevelés feladatai A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítségével, a beszéd prozódiai elemeinek gazdagításával. 16

17 Beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondatalkotás, összefüggő beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakításának segítése. Az SNI gyermekekre fordított figyelem, a beilleszkedésük támogatása a játékban, minél több spontán párbeszédes helyzet és célzott, tervszerű anyanyelvi nevelés. A szülők részére hiteles kommunikáció és érvek a szabad játék fontosságáról. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére A gyermekek képesek több napon keresztül zajló játéktevékenységben részt venni. Játékukban dominánsan megjelenik a szerepjáték. Az ismert meséket önálló kezdeményezésük által eldramatizálják, elbábozzák. Építkezésükre jellemző, hogy bonyolult és fantáziadús. A szabályjátékok alkalmával a szabályok betartására és betartatására törekszenek. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda szokás szabályrendszerének elemei. Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető. Verselés, mesélés A tevékenység célja a gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének megalapozása a varázslatos csodákkal teli meseélmények által, a versek zeneiségével és rímeivel, valamint az érthető, kifejező beszédkészség kialakítása. A gyermekek érzelmi biztonságának és az anyanyelvi nevelésnek legfontosabb színtere a többnyire játékos mozdulatokkal kísért mondókák, dúdolók, versek. A ritmus- mozdulat egysége a gyermeknek közvetlen érzelmi-érzéki élményt ad. Az óvodapedagógusok a népi, klasszikus és kortárs irodalmi művekből választanak. A felhasznált irodalmi anyagokat az óvodapedagógusok módszertani tudatossággal válogatják, óvodai programunk megvalósításához kapcsolódó kötelező/ajánlott szakirodalom jegyzék alapján, mivel csak a művészi értékű irodalmi alkotás biztosítja a gyermek számára az esztétikai élményt. A napirendben is kiemelt helye van a mesének. Óvodapedagógusaink feladata, hogy megfelelő hangulatot és nyugodt körülményt biztosítsanak és teremtsenek a mindennapi meséléshez. A már jól ismert és eljátszott mese feloldást és megoldást kínál szorongásaira. Megfelel a gyermek szemléletmódjának illetve világképének. Mesehallgatáskor a gyermek a mesélővel személyes kapcsolatban, biztonságban érzi magát és egy belső képvilágot jelenít meg. A meséken keresztül megvalósulnak a drámajátékok is. A már jól ismert, megszeretett meséket a gyermekek szerepekre osztják az óvodapedagógusok segítségével majd eljátsszák. A mese-dramatizáláshoz szükséges jelmezeket, kellékeket közösen készítik el illetve felhasználják a csoportban összegyűjtött régi öltözékeket, kendőket stb.. A drámajátékokat először az óvodapedagógusok kezdeményezik, majd a gyermekek ötleteikkel gazdagítják és beépítik mindennapi játékukba. A mese-dramatizálásokat a gyermekek eljátsszák, előadják szüleiknek, kisebb gyerekeknek közös ünnepek, rendezvények alkalmából. 17

18 A drámajátékokat, mint kreatív képességfejlesztő játékokat alkalmazzuk a tehetséggondozás és a fejlődés elősegítésére. A drámajátékok fejlesztik a gyermekek értelmi képességeit: érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kommunikáció. A mindennapi meséléshez, mondókázáshoz és verseléshez szorosan kapcsolódnak a gyermekek bábjátékai. A halott meséket és az általuk kitalált történeteket elbábozzák társaiknak. A bábjátékhoz közösen készítenek bábokat illetve a meglévőeket használják fel. A drámajátékok fejlesztő hatásai Fokozzák a közösségben tevékenykedő gyermekek aktivitását. Segít a gyermek önmaga és a világ megismerésében. Serkenti az alkotó képességet. Fejleszti a gyermekek idő-és térbeli érzékét. Beszédkészségük tisztaságát, kommunikációs valamint kifejező képességeiket elősegíti mindkét nyelven. Bővíti szókincsüket. Ellensúlyozhatja a tömegkommunikációs eszközök okozta passzivitást és a kevés kommunikációs lehetőséget biztosító létformát. Gazdagítja a gyermekek játékkultúráját, kreativitását. Beszélgetések Az anyanyelvi nevelést és kommunikáció-fejlesztést szolgálják a napirendben szereplő beszélgetések, amikor a gyermekek csoportos, szervezett formában megbeszélhetik társaikkal és a felnőttekkel az őket foglalkoztató időszerű kérdéseket, beszámolhatnak a velük történt eseményekről, stb.. Az irodalmi élmény együtteséből fakadó beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása Ezek az alkalmak segítenek a gyermekek toleranciájának kifejlesztésében, az egymásra figyelés és másik meghallgatásának képességének kialakulásában, valamint a beszédészlelés/megértés/reprodukció fejlesztésében. Az SNI-s gyermekekre vonatkozó feladatok Az irodalmi élmények befogadásának és átélésének segítése a hangulati és érzelmi elemek nem verbális megjelenítésének intenzív közvetítésével az utánzó képesség fejlesztése Az esztétikai élmények közösségi szintű megélésébe való bevonással a nyelvi kultúra és értelmi képesség fejlesztése A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére A gyermekek a mindennapi tevékenységeik alkalmával szívesen ismételgetik a mondókákat, verseket, rigmusokat. Várják, igénylik a mesehallgatást. 18

19 Szívesen mesélnek, dramatizálnak, báboznak a kisebbeknek és önmaguk szórakoztatására. Megjegyeznek gyermekmondókát, 6-7 verset, mesét. Tudnak meséket, történeteket kitalálni és azt mozgással megjeleníteni. Mozgás A tevékenység célja a gyermekek harmonikus mozgásának, testi képességeinek szabad kibontakoztatása játékos formában. Célunk továbbá a gyermekek térbeli tájékozódó képességeinek valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése. Valósuljon meg a gyermekek optimális testi fejlődése szükségleteik és mozgásigényük kielégítésével, mozgáskoordinációjuk differenciálódásával, megalapozva ezzel az egészséges életmódot és életvitelt. Mindennap szervezünk mozgásos játékokat, amelybe a láb- és testtartást javító torna elemeit prevenciós és korrekciós jelleggel építjük be. A heti rendben egy nap kötött formában szervezünk kiemelt mozgásos tevékenységet. A csoportok életmódszervezésében helyet kapnak a kirándulások, túrázások, séták, a közelebbi és távolabbi környezetben is. A mindennapi mozgás során, a mozgásos játékok szervezésében az óvoda épületében található füves udvar kínálta lehetőségeket a gyermekek edzésében, egészségfejlesztésében maximálisan kihasználjuk. Anyanyelvi nevelés feladatai Új fogalmak, eszközök, tevékenységek megnevezésével szókincsbővítés A téri tájékozódást segítő gyakorlatokkal relációs szókincs bővítése Játékos, utánzó mozgás megfogalmazásától az elvont fogalmak megértéséig való eljutással értelmi képesség fejlesztése SNI-s gyerekekre vonatkozó feladatok Egyéni szinten: - A meglévő képességekre alapozva, saját mozgásképességének megismerésével testséma fejlesztése közösségi szinten: - A társak mozgásképessége megismerésének segítésével a másság elfogadásának kialakítása A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére A gyermekek szívesen mozognak. Kitartóak a mozgásos játékokban. Szeretnek futni, szeretik a szervezett mozgásos tevékenységeket. Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni. Képesek kreatív mozgásformákat kitalálni. Képesek labdát pattogtatni, vezetni. Az ugrásokat talajérkezéskor fékezni tudják. A gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végzik. Ismerik a szabályokat, adott helyzetben képesek fegyelmezett viselkedésre 19

20 Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A tevékenység célja a gyermekek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése; a gyermekek tér- forma- szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Óvodánkban a vizuális látásmód fejlesztésére, az önkifejezés módjára naponta nyílik lehetőség a mindennapi komplex tevékenységekben, a csoportszobában és az udvari játék során is. A vizuális kommunikációt fontosnak tartjuk és igyekszünk felhasználni a verbális angol nyelvi kommunikáció elsajátítására is. A vizuális kultúra alkalmazása a nyelvtanítást rugalmasabbá teszi és rendkívül nagy szókincs feldolgozását teszi lehetővé. A vizuális kifejezési forma tervezett témáját az évszakok és az ünnepek befolyásolják. A csoportszobákban kuckókat alakítunk ki, ahol a gyermekek a különböző eszközöket önállóan elővehetik és használhatják. A manuális tevékenységek komplex formában jelennek meg a zenével, dallal, mesével, verssel, a környező világ megismerésével. A vizuális tevékenységekben, mint pl. a rajzolás, festés, gyurmázás, barkácsolás, szövés, fonás, vágás, ragasztás, olyan játékos tevékenység formák jelennek meg, amelyben nem a produktum, hanem a tevékenység öröme a cél. Lényegesnek tartjuk, hogy a csoportszobák környezetükkel hozzájáruljanak a gyermekek esztétikai ízlésformálásához, így a díszítésnél a természetes anyagok használatát preferáljuk, melyek követik az évszakok és ünnepek hangulati változásait. Az óvoda épületében helyet kapnak a gyermekek által készített rajzok, festmények, különféle alkotások. Az óvodapedagógusok feladata a változatos kifejezési technikák alapelemeinek megismertetése, a feltételek megteremtése valamint a gyermekek képességeinek legteljesebb kibontakoztatása. Az anyanyelvi nevelés feladatai A képi szemléletes gondolkodás kiteljesedésének erősítésével logikai gondolkodás fejlesztése A tevékenységet kísérő monologikus beszéd fokozásával beszédkészség fejlesztés A társakkal és a pedagógussal folytatott beszélgetés gazdagodásával mondatalkotás Vizuális és verbális szimbólum képzés fejlesztésével aktív és passzív szókincs bővítése Az olvasás-, és írás elsajátításához szükséges képességek előkészítése Az SNI-s gyerekekre vonatkozó feladat A meglévő adottságokra alapozva az érdeklődés felkeltésével lefetőség és sikerélmény biztosításával képesség fejlesztés A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére 20