Nyitott Világ Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény. Pedagógiai Program

Átírás

1 Nyitott Világ Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Pedagógiai Program

2 Bevezetés A Nyitott Világ Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény (Nyitott Világ AMI) gyermekközpontú, az ismeretközvetítést a személyiség- és képességfejlesztés szolgálatába állító, a gyermekek aktív tevékenységére építı intézmény. Az iskola megalapításakor közösségépítı hagyományteremtı és ápoló szándék vezérelt minket, és ezt vittük tovább a mindennapok gyakorlatába is. Számunkra fontos, hogy minden gyermek megtalálja intézményünk falain belül azokat a tevékenységeket, amelyek elısegítik önkifejezı képességének gyarapodását. Ezt a széles kínálatot bármely gyermek számára elérhetıvé kívánjuk tenni. Ez annyit jelent, hogy intézményünkben lehetıséget kívánunk biztosítani a fejlıdésükben akadályozott gyermekek integrált oktatására is, amennyiben a szakértıi javaslat erre iránymutatást ad. Mint ismeretes az ENSZ dekrétumba foglalta, hogy egyenlı jogokat kell biztosítani az ép és a fejlıdésében gátolt gyermekek számára az egészséges életmód, a kultúra, és a nevelés-oktatás területén. Az integrált nevelés fontossága abban rejlik, hogy a fejlıdésében elmaradt gyermeket nem kell közvetlen környezetébıl, a családból kiemelni, ami személyiségfejlıdésére károsan hathat, a nevelést pedig megfosztja az elsıdleges és természetes példaadás lehetıségétıl. Az integráltan nevelkedı gyermek másságát a környezete is megismeri, elfogadja és megszokja. Megtanulja és belátja, hogy sérült társa is tanulni, játszani, élni akar, épp úgy, mint az épek és ez a közös cél elıbb-utóbb összekovácsolja ıket. A különleges bánásmódot igénylı gyermekek integrált oktatásának fı problémája az, hogy építı és serkentı foglalatosságot találjanak számukra szabadidejük eltöltéséhez. A mővészetek, semmihez nem fogható embernevelı szerepe fontos az országnak, a helyi közösségeknek, a szülıknek, a gyerekeknek. Az ilyen iskolák nemcsak azokat a gyerekeket alakítják, akik az óráikat látogatják, hanem teljes környezetükre hatással vannak.

3 I.1. Helyzetelemzés Az alapfokú mővészetoktatási oktatási intézmény fenntartója A ART Stúdió Iskolafenntartó Kiemelkedıen Közhasznú Nonprofit Kft.; 1134 Budapest, Lehel utca 17. B Az intézmény neve: Nyitott Világ Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Székhelye: 6723 Szeged, Pósz J.u.2. Fenntartója: A ART Stúdió Iskolafenntartó Kiemelkedıen Közhasznú Nonprofit Kft Budapest, Lehel utca 17. B Az intézmény típusa: alapfokú mővészeti oktatást nyújtó intézmény. Az alapfokú mővészeti iskola 1-6. évfolyamon alapfokú mővészeti oktatással mőködik a székhelyen. Mővészeti ágak: képzı- és iparmővésze, táncmővészet, színmővészet, bábmővészet, zenemővészet. Az intézmény mőködési területe: Magyarország területe. Az intézmény vezetıje: Mártonné Ritter Mária artiskola@gmail.com Tárgyi feltételek: Az iskola épületét a fenntartó intézménye saját tulajdonában lévı ingatlanban biztosítja. Személyi feltételek: megfelelnek a jogszabályi elıírásoknak, úgy képzettség, mint létszám tekintetében. Az intézmény célja: körültekintıen megválasztott módszerekkel felkutassa a tehetséggondozásra alkalmas gyerekeket; humanisztikus, gyermekközpontú elvein és gyakorlatán alapuló nevelési programján keresztül kreatív, önálló alkotásra, gondolkodásra kész, magabiztos emberré formálja tanítványait; fedezze fel és a gyermek egyéni lehetıségeinek megfelelıen, erısítse azon készségeket, adottságokat, amelyekben a gyermek az átlagosnál jobb teljesítményt nyújt; - a kreativitás fejlesztése és kibontakoztatása és az arra alkalmas növendékek felkészítése a szakirányú továbbtanulásra; tapasztalatait megosztva gazdagítsa a magyar pedagogikumot. Alaptevékenysége: Alapfokú mővészeti nevelés és oktatás, Testi, érzékszervi fogyatékos, tanulásban akadályozott és pszichés fejlıdési zavarral küzdı gyermekek alapfokú mővészetoktatása. 2

4 NEVELÉSI PROGRAM II.1. Alapelvek és intézményfilozófia, értékrendszer A mővészetismereti tudás számunkra nem a szők, lexikális tudás, hanem a tágabb értelmő, ún. Eszköztudás, amely azt jelenti, hogy gyermekeink képessé válnak az új, ismeretlen szituációkban is eljutni a sikeres problémamegoldáshoz, ismereteiket alkotó módon alkalmazni, s ez által az ıket körülvevı világban sikerrel tájékozódni. Ebbıl ered, hogy a tehetséget a minden emberben ott rejtızı lehetıségként értelmezzük, azaz olyan nyitott személyiség, aki probléma érzékeny, frusztrációtőrı, flexibilis és eredeti. Képes önállóan új algoritmust építeni, és mindig újrarendezni az addig megszerzett tudását. Ennek következtében gondolkodására a divergencia jellemzı. család barátok motiváció kreativitás magas intellektus iskola 1. ábra: A kiemelkedı tehetség több faktort tartalmazó modellje 3

5 A kiemelkedı tehetséget az 1. ábra alapján értelmezzük. A magas intellektus a megfelelı személyiségjegyekkel, a motivációval és a kreativitással és a három fontos szociális területtel, a családdal, az iskolával, a baráti körrel. A felsorolt hat faktor jó összhangja esetén fejlıdhet kiemelkedıvé a tehetség, és juthat kifejezıdésre különleges teljesítményekben és eredeti tevékenységekben. A szociális környezet kialakulásának lényeges feltétele a szociális kompetencia. (Amennyiben a szociális környezet nem segíti, a gyermek fejlıdése alacsonyabb szinten marad, míg ezt kedvezı feltételek esetén jóval meghaladja. Kiemelkedı tehetségrıl tehát, csak akkor beszélhetünk, ha mind a hat faktor együttesen biztosítja a harmonikus fejlıdést. A szociális együttmőködés (szociális kompetencia) képessége rendkívül fontos tényezı. Ez a tényezı biztosítja a személy és környezete közötti hatékony együttmőködést.) Ahhoz, hogy ez az alkotó gondolkodásmód megvalósulhasson, alapfeltétel a demokratikus intézményi légkör. Ez a demokratikus tanári magatartásformában is jelen van, ami annyit jelent, hogy fontos számunkra az érdeklıdés kialakítása, az önálló tanulásra, mővelésre való ösztönzés. A partnerség a következı preferált értékünk, azaz fontosnak tartjuk, hogy a nevelésben a hagyományos családmodellre építsünk. A felmerülı problémákat, gondokat a gyermekkel és a szülıvel egyaránt megbeszéljük; kommunikációnkban ez is megnyilvánul, hiszen a gyermek, pedagógus, szülı kommunikációs háromszögben teljesen elfogadott a tegezıdı forma. Kapcsolatunk a bizalomra, egymás kölcsönös tiszteletére, megbecsülésére és elfogadására épül. A személyre szabottság a családi háttér pontos megismerésére épül, hiszen az iskolai nevelésben támaszkodnunk kell a családból hozott mintákra, értékekre. Értékrendünkben kiemelt szerepet kap az esztétikus környezet, a családias miliı megteremtése, úgy hogy iskolánkban rendezett, életkornak megfelelı életteret alakítunk ki, amely támogatja a szorongásmentes légkör megvalósulását. Egészségfilozófiánk a test és lélek harmóniáját veszi alapul. Hangsúlyt helyezünk az egészséges életmódra. A nyitottság, tolerancia számunkra annyit jelent, hogy nyitottak vagyunk a világra (a gyermek világára, a családra és az új pedagógiai módszerekre). Elfogadjuk az egyéniségekbıl, a különbözı kultúrákból eredı másságokat, s erre a nyitottságra neveljük tanítványainkat is. Kiemelt feladatunk védeni a tanulókat a káros szenvedélyektıl. Gyermek- és ifjúságvédelmi munkánkat a prevenciós szemlélet jellemzi. Hangsúlyt helyezünk a drog prevencióra. A problematikus gyermekekkel és családokkal való eredményes foglalkozás személyes és sokszor mindennapos kapcsolattartást igényel. A hátrányos helyzető vagy veszélyeztetett gyermekek kiszőrése a pedagógusok feladata, majd javaslatot készít a hátrányok kompenzálására. A fogyatékos gyermekek számára biztosítani kívánjuk az esélyegyenlıség elvét a mővészeti oktatás és a gyermeki fejlıdés területén. Az esélyegyenlıség biztosításának keretében az intézmény biztosítja a ezen tanulók mővészeti oktatását, akadálymentes környezetet. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység A szocio-kultúrális hátrányok csökkentésére a beilleszkedési illetve a felzárkóztatási alfejezetben leírt elveket követjük. A szociális hátrányok enyhítésére kidolgoztunk egy belsı pályázati lehetıséget. Erre a keretösszegre minden olyan család pályázhat, akiknek szociális helyzete olyan, hogy nehézségekbe ütközik gyermekük taníttatása. A pályázat elbírálásakor figyelembe vesszük a gyermek egyéni fejlıdését, motiváltságát, aktivizáltságát, és a közösségben végzett munkáját. Ebben döntési joggal felruháztuk az iskola igazgatóját. A 4

6 tandíj-mérséklést egy tanévre nyerheti el a pályázó. Ennek mértéke az Alapítvány pénzeszközeitıl illetve a fenti szempontok érvényesülésétıl függ. II.2. Cél- és feladatrendszer, eszközök, eljárások A Nyitott Világ Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény - mint alapfokú mővészetoktatási intézmény fı célja és feladata olyan komplex mővészeti nevelés feltételeinek megteremtése és biztosítása, mely az iskolában mőködı szakokon belül speciális mővészeti ismereteket nyújt, s az elıadás, az alkotás pozitív élményén keresztül elısegíti a harmonikus, érzelemdús, kreatív személyiség kialakítását. Az iskola jövıbeli céljai között szerepel az oktatott mővészeti ágak körének fokozatos bıvítése, így biztosítani tudjuk diákjaink számára a valóban átfogó és színvonalas komplex mővészeti oktatást. Iskolánk célja, hogy az oktatás a növendékeinket a mővészetek valamennyi ága iránti nyitottságra, esztétikai érzékenységre indítsa, s neveljen a különféle mővészeti ágak értésére, befogadására, és mővelésére. Oktató gárdájával, speciális eszközeivel, ösztönözze a növendékeket a társadalmi életben és általában a kommunikációban, a toleráns magatartás tanúsítására. Feladatunk megismertetni növendékeinkkel az egyes mővészeti ágak alapvetı ismeretanyagát, megalapozni általánosságban, és valamennyi mővészeti ágat érintıen kialakítani a növendékekben a mővészi kifejezıkészséget, az alkotó fantáziát, és az improvizációs készséget. Célunk továbbá, a kiemelkedı tehetségő diákok szakirányú továbbtanulására való felkészítés, önképzı körök és együttesek munkájába való bekapcsolódásuk elısegítése. Iskolánkban a komplex mővészetoktatás megteremtésével a zene-, a tánc-, és képzımővészet kifejezésének sajátos nyelvrendszere révén várhatóan lehetıség nyílik nemzetközi kapcsolatok kialakítására. Az iskola feladatai és céljai az alapító és fenntartó céljaihoz, feladataihoz igazodnak, az alapítvány mindenkori tevékenységével és céljaival összhangban állnak. Nevelésünk és oktatásunk célja az alapvetı emberi kultúra, az erkölcsi értékek felismertetése, megszerettetése, a zene-, tánc-, képzımővészeti kultúra tiszteletére nevelés - mellyel elısegítjük tanítványaink személyiségének széleskörő fejlesztését. Iskolánk mőködtetése során figyelmet fordítunk a nemzeti kultúra értékeire is, mely hagyományok megismertetése, és azok tiszteletben tartására való nevelés is elıtérbe kerül. A különbözı mővészeti ágak kultúrájának és mővészetének terjesztése, értékeinek megırzése és átörökítése. A tanítás során figyelemmel vagyunk egyes tanítványokban rejlı képességekre, azok egyediségére, sajátosságaira, s ennek megfelelı specializált képzést kívánunk biztosítani mindenki számára. 5

7 Feladatunk az esélyegyenlıség biztosításával, tanítványaink személyiségének tiszteletben tartása mellett, a tehetségek kiemelésével az egyéni képességek fejlesztésére törekedni. Célunk az oktatási intézmény létrehozásával és mőködtetésével bekapcsolódni szőkebb környezetünk, és a régió és az ország, mint tágabb környezetünk kulturális életébe, elsısorban az ifjú tehetségek felkutatása, és a megfelelı alapképzésük biztosításával történı utánpótlásneveléssel, városi, esetleg országos rendezvényeken való részvétellel. Tevékenységünket más, hasonló tevékenységet folytató, rokon oktatási intézményekkel összhangban, azokkal szoros együttmőködésben, jó kapcsolat kialakításra törekedve kívánjuk folytatni. Arra törekszünk, hogy az iskolánkban tanuló gyermekekbıl érdeklıdı, kreatív, képességeiket a legmesszebbmenıkig kiaknázó, tanulók nevelkedjenek, akik becsülik a tehetséget, a megszerzett tudást. A mővészeti oktatáson belül a színpadi megjelenéssel, elıadómővészi tevékenységgel kapcsolatos egyéb ismeretekbe is bevezetést kapnak a tanulók. Lehetıséget szeretnénk biztosítani az egyes mővészeti ágak megismertetésére - videofilmek, és élı elıadások alkalmankénti megtekintésével. Célunk a mővészetre vágyó és azt értı, élvezni tudó és a technikai tudás, mővészi elıadásmód iránt érdeklıdı igényes közönség felnevelése. Mindezen célok megvalósításához a különbözı mővészeti ágak átfogó, komplex egymást kiegészítı és egymásra épülı oktatását szervezzük meg, és biztosítjuk növendékeink számára. II.3.A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok Feladatunk a gyermekek személyiségének komplex fejlesztése. A személyiségfejlesztés az önfejlıdés elısegítése, a belsı lehetıségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségben lehetıségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztımunkát leginkább, melyekben a gyermek önmaga, rájöhet arra, hogy mire képes, és arra is, hogy miként fogadják társai. A személyiség fejlıdésében kiemelt szerepe van a motívumok kialakításának és a képességek fejlesztésének is. A kivitelezés eredményességét segíti a szokások minták, ismeretek, készségek kialakítása. A szociális, a szellemi és a fizikai részterület együttesen alkotják a személyiséget. Ezek egymással szoros összefüggésben vannak, és kölcsönhatásban állnak. A fizikai részterület fejlesztése: mozgásfejlesztés A szellemi részterület fejlesztése: a divergens gondolkodás kialakítása és fejlesztése az intellektuális és kognitív készséget, általános intelligenciát, az iskolázottságot (tanulmányi eredményeket); észlelést, érzékelést, szemantikus memóriát beszédkészség, és kreativitásfejlesztést jelent. A szociális részterület fejlesztése: differenciált viselkedési minták alkalmazását, 6

8 kooperációs képesség fejlesztését, az élethelyzetek differenciált észlelési képességét, a másság felismerését és elfogadását, és probléma - megoldó készség fejlesztését jelenti. A megszerzett szociális készségek magukba foglalják az empatikus kompetenciát: annak a képességét, hogy magunkat más helyébe képzeljük; az interperszonális kompetencia: a jó modort, az érzelmek kifejezését, önirányítást, valamint a fentiek integrálását öleli fel. Ennek alappillére az önismeret és önbizalom. A szorongás mentességet a megfelelı magabiztosság és önbecsülés mutatja. Pedagógiai feladatunk, hogy a gyermekeket megfelelı önismerethez juttassuk, erısítsük önmagukba vetett hitüket. Fejlesszük szociális készségeiket, mely differenciált viselkedési repertoárt, jól differenciált észlelési és problémamegoldó képességet jelent. A mővészeti tevékenység, mint minden tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetıségét. A mővészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A mővészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerően tapasztalhatják meg a mővészeti stílusok és irányzatok sokszínőségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zenemővészetben, táncmővészetben, képzı- és iparmővészetben, valamint a színmővészetben és bábmővészetben ötvözıdnek. Az alapfokú mővészeti nevelés feltárja a mővészet megörökítı, átörökítı szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. A mővészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a mővészetek területén az eredményes szereplés összetevıi. A mővészeti nevelés, az alkotó tevékenységek megismertetése által járul hozzá, az akarati, az alkotó-alakító cselekvıképesség fejlesztéséhez. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megırizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erısítse a közösséghez való kötıdést. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Iskolánkba bekerülhetnek olyan tanulók, akik beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködnek. A tanári kollektíva feladata, hogy a mővészeti órákon kellı odafigyeléssel, differenciált oktatással, személyre szabott feladatok tervezésével átsegítse ezeket a tanulókat a problémájukon. A csoportos órákon játékos feladatokkal próbáljuk a figyelmüket lekötni, érdeklıdésüket felkelteni. Sokat szerepeltetve, dicsérve erısítjük önbizalmukat. Több figyelmet fordítunk a gyerek közlendıire, véleményének meghallgatására. II.4 A közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok Célunk kooperáló gyermekközösség kialakítása. A hagyományok megteremtése és megırzése hozzájárul az iskola arculatának formálásához, öregbíti az iskola hírnevét a közösség által kialakított értékrendet, tükrözi, erısíti az iskolához való kötıdést: pl. Tehetséggondozó Konferencia és Gála, Nyitott Világ Napok, Képzımővészeti Kiállítás terveink szerint az iskolai pedagógiai gyakorlat jelentıs értékeit képviselik. A nevelıtestület az iskolai hagyományokat nem tekinti merev formáknak. Ezért az iskolai hagyományok a gyakorlat során szervezett tapasztalatok birtokában folyamatos megújítást, továbbfejlesztést és a változó igényekhez való alkalmazkodást indikálnak. Ide tartoznak továbbá azok a tevékenységi formák, pedagógiai folyamatok is, amelyek szabadidıben zajlanak. Ezek a tevékenységek lehetnek például: elıadásra, mősorokra, ünnepélyekre, versenyekre, pályázatokra készülés, vagy különbözı mővészeti és egyéb alkotások készítése, tábor, tanulmányi kirándulás, szabadidıs szórakoztató idıtöltés, stb. 7

9 Maga a mősor, a verseny, a kész alkotás, stb. a folyamat csúcsa, ahol a gyermekek megmutathatják képességeiket, tehetségüket, átélhetik a sikert. Ennek ellenére, a rendezvények, versenyek, stb. a pedagógiai folyamatban nem célként, hanem a személyiségformálás eszközeként szerepelnek. II.5. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök-és felszerelések jegyzéke: A kötelezı eszközöket- és felszereléseket a 11/1994. MKM rendeletben foglalt kötelezı eszköz és felszerelésjegyzék szerint biztosítjuk. II.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenység "A tehetséget nem lehet teremteni. A talajt, a lehetıséget lehet teremteni, ahol a tehetség kibontakozhat, kialakulhat" (Neuhaus). A tehetségkutatás több lépcsıs, szorosan összekapcsolódik a tehetséggondozással, nincs lezárva az, tehát a gyerek alapfokú mővészeti iskolába való felvételével. Igen fontos, hogy minél hamarabb kiválasztódjanak a tehetségesnek tőnı gyermekek, mert így minél elıbb szakemberhez kerülhetnek. Feladatok a kiválasztásnál: - állandó jó kapcsolat az óvónıkkel és az iskolai énektanárokkal, akik motiválják a gyermeket, - hangverseny - bemutatók az óvodában, az iskolai tanórákon, - elıképzı-, és hangszeres elıképzıs csoportokkal való foglalkozás (egy-két év alatt sok minden kiderül, pl.. hangszeres alkalmasság, érettség stb.), - a további években is lehet átirányítani más hangszerre (gondozás), más mővészeti ágra, tanszakokra, - a tanulási folyamat közben kiemelni a rendkívüli tehetségeket (óraszám stb.). A tehetséggondozás feltételei: - legfontosabb a tanár személyisége, tudás, - szoros kapcsolat a hangszeres és elmélettanárok között, - továbbképzés, - hangszerek, eszközök minısége, karbantartás, - mővészeti versenyek, találkozók, fesztiválok. A tanári munka értékelése igen fontos része a tehetséggondozásnak. Nélkülük nem mőködne a munka, így a pedagógus továbbképzése is e témakörnek fontos kérdése. II.7. Szülıkkel való kapcsolattartás formái és keretei továbbfejlesztésének lehetıségei Az iskola nevelı-oktatómunka eredményességének egyik legfontosabb feltétele a szülıkkel való kapcsolattartás. A szülı az iskolahasználó, ha úgy tetszik a megrendelı, igényei alapvetıen meghatározzák az iskolaválasztást. A szülı általában problémáival és panaszaival fordul az iskolához. Gondjainak orvoslása, partnerként való kezelése, a szülı együttmőködési készségének fontos feltétele. Az együttmőködés másik fontos feltétele a szülık minél szélesebb körő tárgyilagos tájékoztatása gyermekük iskolai elımenetelérıl és az iskolában zajló eseményekrıl. Fontos továbbá, hogy a szülıknek módjuk legyen elvárásaikat, 8

10 javaslataikat, kéréseiket és véleményüket közölni az iskolával. A gyermekek minél eredményesebb mővészeti nevelése az iskola és a család közös érdeke. A szülı gyermekén keresztül kötıdik az iskolához, így a kapcsolattartás minıségének szempontjából kulcsszerepe van a pedagógusoknak. A közös munkához a következı szervezeti keretek állnak rendelkezésre: A Szülıkör Egyesület Tagjai azok a szülık, akik önkéntesen vállalják ezt a szerepkört. Maguk közül elnököt és elnökhelyettest választanak. Az Egyesület általában évente kétszer ülésezik. Értekezletének összehívását indokolt vagy az egész iskolaközösséget érintı, gyors döntést igénylı esetekben az iskola igazgatója vagy bármely tag kezdeményezheti. A rendkívüli értekezletre az iskola igazgatóját meg kell hívni. A Szülıkör elnöke állandó meghívottja az iskola vezetıségi üléseinek és a tantestület értekezleteinek. Az iskola éves, és havi bontású programját a Szülıkör elnökének meg kell küldeni. A Szülıkör elnöke a tanulók vagy a szülık nagyobb közösségeit érintı kérdésekben közvetlenül és soron kívül az igazgatóhoz fordulhat. A kapcsolattartás kialakult formái: szülıi értekezletek és fogadóórák ellenırzı könyv Ez a szülı-pedagógus (iskola) napi kapcsolattartásának írásos formája. Az ellenırzıbe mind a pedagógus, mind a szülı bejegyezheti a tanuló elımenetelével, magatartásával, szorgalmával kapcsolatos jelzéseit, észrevételeit. Az ellenırzı nem panaszkönyv, a gyermekkel kapcsolatos problémák vagy intık győjteménye. Fontos, hogy a szülı gyermeke pozitív irányú változásairól is értesüljön (pl.: dicséretek). Elengedhetetlenül fontos az is, hogy az ellenırzıbe beírt osztályzatok, észrevételek idıben szorosan kövessék az iskolában történteket. Amennyiben ez nem lehetséges, a szülıt mielıbb egyéb módon kell értesíteni. A szülık tájékoztatása Ezek a szülıknek szóló tájékoztatók iskolai Hírlevélen keresztül jutnak el az érintettekhez, melybıl a tanév legfontosabb eseményeirıl, az iskolai mőködés éves rendjérıl kapnak információkat a szülık. Az iskola mőködéséhez kapcsolódó dokumentumok (SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program) a könyvtárban és az iskola honlapján találhatók, és tekinthetık meg. Bármilyen, ezekkel kapcsolatos tájékoztatást az iskola vezetıségi tagjai adnak tanítási napokon, munkaidıben. Az iskolai rendezvények nyitottak, azon bármely érdeklıdı szülı részt vehet. Szerencsés, ha a szülı nemcsak egyszerő résztvevıje, szemlélıje, hanem aktív szereplıje, segítıje is a rendezvényeknek. A szülı a nyílt napok alkalmával az iskolában szervezett mővészeti foglalkozásokat látogathatja meg az iskola, éves munkarendjében rögzítet idıpontokban. A családdal való kapcsolattartás alkalmi, egyéni beszélgetések formájában A gyermekkel kapcsolatos problémák megbeszélése céljából szükség lehet arra, hogy a fogadóórákon kívül is a szülı és a pedagógus által egyeztetett módon sor kerüljön a szülı és a pedagógus találkozására. A beszélgetést bármelyik fél kezdeményezheti. A beszélgetés elıl sem a pedagógus, sem a szülı nem zárkózhat el. A beszélgetésre, a jelzést követıen egy héten belül sort kell keríteni. Amennyiben valamelyik fél igényli, az igazgatót is fel kell keresni. Elvárások a pedagógussal szemben a család és iskola kapcsolatának vonatkozásában Kezelje pedagógiai partnerként a családot, a szülıt. Ismerje a család szocio-kulturális hátterét, szerkezetét, életmódját, értékrendjét, a gyermek helyzetét és szerepét a családban. 9

11 Tudatosítsa a szülıben a megismert családpedagógiai jellemzıket, a gyermek helyét a család nevelési rendszerében. Ossza meg a szülıvel a gyerekkel kapcsolatos megfigyeléseit, tapasztalatait, vita esetén szakmailag indokolja véleményét, intézkedéseit. Tartson rendszeres kapcsolatot a problematikus gyermekek szüleivel, tıle telhetıen igyekezzen kedvezı irányba befolyásolni a családi nevelésben általa tapasztalt hibás módszereket és gyakorlatot. Adjon használható, szakmailag indokolt tanácsot a gyermekkel kapcsolatos nevelési, magatartási problémák megelızésére vagy orvoslására. Tájékoztassa rendszeresen kirívó probléma jelentkezéskor azonnal a szülıt a gyermek elımenetelérıl, magatartásáról, viszonyulás-rendszerének alakulásáról. Törekedjen bevonni a szülıt az iskola nevelési célkitőzéseinek segítésébe. Elvárások a szülıkkel szemben a család és iskola kapcsolatának vonatkozásában: Ismerje és teljesítse a Közoktatásról szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit, gyakorolja jogait is. Éljen az informálódás és a beleszólás jogával. Közvetítsen olyan adatokat, megfigyeléseket, amelyek a gyermekkel való foglalkozás szempontjából a pedagógus számára fontosak lehetnek. Mőködjön együtt az iskolával és a pedagógussal. Lehetıségeihez mérten aktívan vegyen részt az iskola közmővelıdési feladatainak ellátásában (pl.: a rendezvényeken). III. HELYI TANTERV Az alapfokú mővészetoktatási tevékenység a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény és az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetésérıl és kiadásáról szóló 27/1998 (I. 26.) NEFMI rendeletével módosított 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben elıírtak szerint kezdıdik felmenı rendszerben tıl. III/A AZ ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA tıl 1. évfolyamtól induló felmenı rendszerben: Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A követelmény és tantervi program szerepe a mővészetoktatás tartalmi szabályozásában 1. A közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 10. (3) bekezdése kimondja, hogy a gyermeknek, tanulónak joga, hogy adottságainak, képességeinek, érdeklıdésének megfelelı nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú mővészetoktatásban vegyen részt. Az alapfokú mővészetoktatás a mővészi kifejezıkészséget alapozza meg, elısegíti a szakmai orientációt, valamint a szakirányú továbbtanulásra történı felkészülést. A mővészetoktatás fontos szerepet 10

12 tölt be a nemzeti hagyományok ápolásában, a nemzeti értékek megırzésében, a különbözı kultúrák iránti nyitottság kialakításában, a kortárs mővészet értı befogadásában. 2. Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja a mővészeti kulturális mőveltség azon elemeit, továbbépíthetı alapjait tartalmazza, amelyeket ezekben az intézményekben elsajátíthat minden tanuló. A követelmények és tantervi programok tartalmazzák azokat a követelményszinteket és feltételeket, amelyet minden alapfokú mővészetoktatási intézménynek teljesítenie, biztosítania kell. 3. A követelmény és tantervi program a tartalmi szabályozást úgy valósítja meg, hogy az egységes alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. Lehetıséget ad az iskolafenntartók, a szülık, a tanulók érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek figyelembevételére. Lehetıvé teszi, hogy az iskolák és a tanulók a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos szükségleteik, igényeik kielégítéséhez megfelelı idıvel rendelkezzenek. E célok érdekében a tantervi program és óraterve az egységes követelményeket úgy állapítja meg, hogy azok teljesítéséhez átlagos feltételek mellett a jogszabályokban meghatározott képzési idı keretében lehetıség nyíljon kiegészítı tartalmak és követelmények meghatározására is. 4. A követelmény és tantervi program lehetıvé teszi különbözı tankönyvek, segédletek és taneszközök alkalmazását, illetve az iskolai pedagógiai programok, ezen belül a helyi tantervek kidolgozását, melyeket a tartalmi szabályozás elengedhetetlen részeiként kezel. Alapelvek, célok 1. Az alapfokú mővészetoktatási intézmény a zenemővészet, táncmővészet, képzı és iparmővészet, valamint a színmővészet és bábmővészet területei iránt érdeklıdı tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, alkotó és önkifejezı képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja (a továbbiakban: követelmény és tantervi program) a speciális mővészeti készségek és ismeretek fejlesztését képezı tartalmakat és tudásszintet meghatározó alapdokumentum. A követelmény és tantervi program segítséget nyújt ahhoz, hogy az alapfokú mővészetoktatás valamennyi hazai intézményében az alapvetı nevelési és oktatási tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek. 2. A követelmény és tantervi program határozza meg azokat a kötelezı és alapvetı tartalmakat, amelyek adott mővészeti ágon belül az alapfokú mővészetoktatási intézmények közötti átjárhatóságot biztosítják. Az egységesítést szolgáló közös alapra építhetik az alapfokú mővészetoktatási intézmények pedagógiai programjukat, azon belül helyi tantervüket, melyet a helyi igények és célok figyelembevételével fogalmazhatnak meg. 3. Az alapfokú mővészetoktatás olyan fejlesztıpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a követelmények teljesítésével történı képesség és személyiségfejlesztésen van. A tantervi szabályozás rugalmassága révén hozzájárul az integrált oktatás nevelés megvalósításához, az esztétikai mővészeti tudatosság és kifejezıkészség kompetenciaterület fejlesztéséhez. A tananyag a különbözı mővészeti területek azon alapvetı tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a zene, a tánc, a képzı és iparmővészeti, valamint a szín és bábmővészeti mőveltség megalapozásához, a különbözı kompetenciák fejlesztéséhez. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezıképességeinek fejlesztésében. A mővészetoktatás a készség és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást a 11

13 személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlıdési jellemzıihez igazítja. 4. A mővészetoktatás tantervi programja az egyes mővészeti területek követelményeire, a mővészeti ágak sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a mővészeti nevelés tapasztalataira, a mővészetpedagógiai és mővészetpszichológiai kutatások eredményeire, a magyar mővészeti nevelés nemzetközileg is elismert gyakorlatára épül. Az alapfokú mővészeti nevelés szerepe a tanulók személyiségfejlesztésében 1. Az alapfokú mővészeti oktatás nevelés a teljes emberré válást (az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot), a közösségformálást, a szociokulturális hátrányok csökkentését, a kulcskompetenciák fejlesztését, a világ komplex befogadását, az önkifejezést és örömet jelentı alkotás lehetıségét, a tehetséggondozást segíti elı. A különbözı mővészeti területekkel összefüggı gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek élményszerővé, a tanulók sajátjaivá válnak, segítik a mélyebb megismerést, és fejlesztik a kreativitást. A mővészetekkel való foglalkozás hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez. 2. A mővészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetıségét. A mővészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerő tapasztalatokon keresztül ismerhetik meg a mővészeti stílusok és irányzatok sokszínőségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zenemővészetben, táncmővészetben, képzı és iparmővészetben, valamint a szín és bábmővészetben ötvözıdnek. 3. Az alapfokú mővészeti nevelés feltárja a mővészet megörökítı, átörökítı szerepét, megérteti, hogy az alkotás az egyik legértékesebb emberi alapképesség. 4. A mővészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az alkotómunka iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a mővészetek területén az eredményesség összetevıi. 5. A mővészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó alakító cselekvıképesség fejlesztéséhez. 6. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megırizze és fejlessze identitását, vállalja önmagát, megmutassa a kisebbség értékeit, erısítse a közösséghez való kötıdését. Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja tartalmi szabályozásának értelmezése A követelmény és a tantervi program A követelmény és a tantervi program a pedagógiai programokon belül a helyi tantervek és a tantárgyi programok kidolgozásának alapdokumentuma. A követelmény és a tantervi program mővészeti áganként határozza meg a nevelı oktató munka kötelezı közös céljait, tartalmazza a nevelı oktató munka alapjául szolgáló, az egyes tartalmi szakaszokban teljesítendı fejlesztési feladatokat. Fejlesztési feladat A fejlesztési feladatok meghatározzák a tanulók képességfejlesztésének különbözı területeit, melyek kijelölik, hogy mely kulcskompetenciák fejlesztése kívánatos, a mővészeti oktatás folyamata során. A pedagógiai folyamat különbözı aspektusaira helyezik a hangsúlyt, figyelembe véve az életkori sajátosságokat, a tananyag felépítését és az egyes évfolyamok követelményeit. 12

14 Helyi tanterv Az a tanterv, melyet egy iskola pedagógiai programjában kitőzött céljainak, alapelveinek megfelelıen kiválaszt, vagy összeállít. A közoktatásról szóló törvény 8/B. ának (5) bekezdésében foglaltak alapján az alapfokú mővészetoktatási intézményekben folyó nevelı és oktató munka, illetve a helyi tanterv az oktatásért felelıs miniszter által mővészeti áganként kiadott Alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül. A közoktatásról szóló törvény 45. ának (3) bekezdése alapján az alapfokú mővészetoktatási intézmény a helyi tantervét az Alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készíti el, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként pedagógiai programjába. A helyi tanterv összeállításánál lehetıség van a helyi sajátosságok figyelembe vételével történı tantervfejlesztésre. Követelmények A tanulói teljesítmény és továbbhaladás értékelésének alapjául szolgáló kritériumrendszer. A követelmény és tantervi program a nélkülözhetetlen ismeretek megértésére, feldolgozására, rendszerezésére, kellı elsajátítására, s ezzel párhuzamosan azok alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Mindezzel a tanulóknak az ismeretek eredményes alkalmazását lehetıvé tevı jártasságait, készségeit, a tevékenységek széles körében érvényesíthetı képességeit, azok fejlıdését, fejlesztését kívánja megalapozni úgy, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelıen, egymásra épülıen határozza meg az évfolyamok végén elvárható követelményszinteket. Kompetenciák A mővészetoktatás során kialakítandó, megerısítendı és fejlesztendı ismeretek, képességek, attitődök rendszerének leglényegesebb, alapvetı elemei, amelyre a fejlesztési célok irányulnak. Tananyag Az oktatás és a tanulás kiválasztott, különbözı módon (spirális, lineáris, koncentrikus, egyéb) elrendezett ismeretanyaga. A tananyag komplex rendszert alkot, amely több szempontból is csoportosítható, és amelyben domináns szerepet kap az ismeretanyag gyakorlati alkalmazása. A kompetencia alapú tananyag egy adott oktatási program része, amely moduláris felépítéső is lehet, tanuló és tevékenységközpontú, differenciált módszerek alkalmazására épülı, egyéni fejlesztésre is alkalmas eszközrendszer. Homogén és heterogén csoportokban a tanulók személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciáit fejleszti. Tanszak Az oktatásszervezéshez kapcsolódó fogalom. A tantárgyaknak a mővészeti ág sajátosságai alapján rendezett csoportja. Tantárgy A mővészeti ágon belül választott tantervi program. Fıtárgy Az elsıdlegesen kiválasztott tantárgy. Kötelezı tantárgy kötelezıen választható tantárgy A fıtárgy ismeretanyagának feldolgozásához szükséges tantárgy. 13

15 Választható tantárgy A fıtárgy ismeretanyagát kiegészítı tantárgy. Óraterv A jogszabályokba foglalt tanulási idı pedagógiai céloknak megfelelı felosztása tantárgyak és évfolyamok szerint. Az óratervben hagyományosan heti óraszám szerepel. A helyi tanterv az éves órakeretet megtartva didaktikailag indokolt esetben más óraszám felbontást is alkalmazhat. Tantervi program Az oktatás tartalmának, kiválasztásának, elrendezésének, feldolgozásának koncepciója. Funkciója az oktatási folyamat tervszerőségének megalapozása, az oktatás alapvetı tartalmi egységeinek meghatározása. Tantervi tananyagtartalom A tantervi tananyagtartalomnak általában két szintje van. Az elsı szinten találhatjuk azt a tantervi tartalmat, amely részletes felsorolás formájában megadja az adott terület, tantárgy legfontosabb témáit, témaköreit, fogalmait, személyeit, mőveit. A második szinten találhatjuk azokat a tartalmakat, amelyek több téma együttesét, csomópontjait jelentik, összefüggésekre, kulcsfogalmakra helyezik a hangsúlyt, a kultúraközvetítés szempontjából relevánsak. Taneszköz Oktatási eszköz, segédeszköz, tanítási és szemléltetı eszköz. Az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését elısegítı tárgy. A taneszközök lehetnek hangszerek, háromdimenziós (tanári demonstrációs eszközök, tanulói munkaeszközök), nyomtatott (tanári és tanulói segédletek), oktatástechnikai taneszközök (anyagok és egyéb eszközök). Vizsgakövetelmények Az egyes tanulói teljesítmények és a jogszabályban rögzített normák összehasonlítására alkalmas kritériumrendszer az oktatási rendszer szakaszainak határain. Az alapfokú mővészetoktatási intézményeket érintıen a jogszabályban rögzített a mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelménye. E vizsgakövetelmények az Alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programjára épülnek. Az alapfokú mővészetoktatás követelmény és tantervi program alkalmazásának, és a programfejlesztés gyakorlatának fogalmai Oktatási program, (pedagógiai rendszer) a helyi tantervben A tanítás tanulás megtervezését megszervezését segítı, dokumentumok, szakmai eszközök rendszere. A pedagógiai rendszer jellegzetes komponensei a következık. 1. Tantervi program: tartalmazza a tantárgy tanításának céljait, fejlesztési feladatait, a követelményeket témákhoz, évfolyamokhoz vagy hosszabb ciklusokhoz rendelve, az értékelés elveit, továbbá kijelöli és az idıben elrendezi a tananyagot. 2. Pedagógiai koncepció, mely összefoglalja, elméletileg is megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul. 3. Modulleírások: részletes leírást adnak egy egy téma feldolgozásának menetérıl, mindenekelıtt a tanulói tevékenységekrıl és az ajánlott eszközökrıl. 4. Eszközi elemek, amelyek lehetıvé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását: (a) információhordozók: tankönyvek, kották, szövegek, képek, filmek, hanghordozók, makettek, digitális adathordozók stb., (b) feladathordozók: munkafüzetek, feladatlapok stb., 14

16 (c) a kettı kombinációi: szoftverek stb. (d) Minden olyan további eszköz, mely a feladat megoldását, a tevékenység végzését lehetıvé teszi. (Pl.: hangszerek, egyéb felszerelések.) 5. Értékelési eszközök, amelyek elısegítik a tanulói teljesítmények javítását, növelését, amelyek a tanuló egyéni fejlıdését szolgálják. 6. Továbbképzési programok, melyek során felkészítik a pedagógusokat a program alkalmazására és továbbfejlesztésére. 7. Támogatás: tanácsadás és programkarbantartás külsı szakértı és az iskolavezetés részérıl. A szóhasználatot differenciáltabbá tehetjük, ha oktatási programnak az (1), (2), (3) és (4) pontban felsorolt komponenseket nevezzük, programcsomagról akkor beszélünk, ha ezek kiegészülnek az (5) ponttal. A pedagógiai rendszer pedig a (6) és (7) pontokat is tartalmazza. A programfejlesztés szintjei 1. A modulok szintje: a program elemi egysége a modul, azaz a tanítási (tanulási) egység, a pedagógiailag feldolgozott téma. Itt alapvetıen két feladat van: a témák azonosítása (azaz a tananyag kiválasztása) és a témák tanításának megtervezése. Egy modul több variációban készül el aszerint, hogy fiatalabb vagy idısebb tanulóknak szánjuk. 2. Az adatbázis szintje: a modulokhoz eszközi elemeket kell kidolgozni: feladatokat, szemléltetı és informatív anyagokat. Ezek azonban professzionális fejlesztés esetén nem kötıdhetnek kizárólagosan egyetlen modulhoz, külön adatbázisba szervezıdnek, amely háttérként szolgál a legkülönbözıbb modulok számára. 3. A rendszerek szintje: a modulok sorrendje és egymásra épülése természetesen az esetek többségében nem lehet véletlenszerő. A programoknak bejárási utakat kell kínálni (lehetıleg többes számban) a kidolgozott modulokhoz. Bizonyos eszközi elemek szorosan kötıdnek ezekhez a bejárási utakhoz. Ilyenek a tankönyvek, az értékelési eszközök, a továbbképzési programok, továbbá a tantervi programok. NÉPTÁNC TANSZAK AZ ALAPFOKÚ NÉPTÁNCOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI A néptánc közérthetısége révén felbecsülhetetlen mértékő segítséget jelent a kultúrák közti kapcsolatteremtésben és az egészséges emberi kapcsolatok kialakításában. Oktatása elısegíti néphagyományunk megismerését, tovább éltetését és újraalkotását, kulturális örökségünk megbecsülését. A kárpát medencei tánchagyomány sokszínősége tükrözıdik vissza az alapfokú mővészetoktatás tantervében. A tanórai keretek mellett fontos szerepet játszik a tánc színpadi megjelenítése is, amely egyrészt a mővészi megtapasztalás élményét teszi lehetıvé a tanulók számára, másrészt kulturális szerepvállalása révén a nagyközönség számára is hozzáférhetıvé teszi táncos hagyományainkat. A néptáncoktatás célrendszerében jelentıs szemléletmód-változás következett be, középpontba került a tanulók technikai felkészültségének megalapozása, amely során alkalmassá válnak a különbözı táncok újraalkotására, szabad és kötött formákban történı megjelenítésére. Elıtérbe került a helyi táncanyag, tánchagyomány tanításának elsıdlegessége, amely végigkísérheti az egész oktatási folyamatot. Nagyobb szabadságot biztosít a pedagógus számára a képzés megtervezésében, ugyanakkor biztosítja az intézmények közötti átjárhatóságot. A spirális elrendezés elısegíti, hogy a különbözı képességő tanulók a képzési szintek végére azonos módon rendelkezzenek az elvárt ismeretekkel, képességekkel, kompetenciákkal, megteremti az összevont osztályokban történı oktatás kereteit, lehetıségét. A néptánc oktatása során a kulturális értékek közvetítése nem elsısorban a képességek függvénye, hanem a képességek fejlesztésének lehetséges színtere. Lehetıvé teszi mindenki számára beleértve a kisebbségeket valamint a hátrányos helyzető gyermekeket is az önkifejezés és azonosulás esztétikai útjának elérését, segítve ezzel a személyes kreativitás kibontakozását és az egyéniség fejlıdését A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA 15

17 Tantárgyak Fıtárgy: Népi játék (1 2. elıképzı évfolyamon) Néptánc (1 6. alapfokú és a továbbképzı évfolyamon) Kötelezı tantárgy: Folklórismeret (3 6. alapfokú évfolyamon) Tánctörténet (9 10. továbbképzı évfolyamon) Kötelezıen választható tantárgyak az összevont osztályokban: Folklórismeret Tánctörténet Választható tantárgyak: Népi játék (1 2. elıképzı évfolyamon) Néptánc (1 6. alapfokú és a továbbképzı évfolyamon) Népzenei alapismeretek (1 6. alapfokú és a továbbképzı évfolyamon) Táncjelírás olvasás (9 10. továbbképzı évfolyamon) Óraterv Tantárgy Évfolyamok Elıképzı Alapfok Továbbképzı Fıtárgy Kötelezı tantárgy Kötelezıen választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra: A fenti táblázat Összes óra rovatában az elsı számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplı számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges idıre utalnak A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) Az elsı számjegy az elıképzı, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképzı évfolyamainak számát jelenti A tanszakok kötelezıen elıírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak vagy mővészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet A tanítási órák idıtartama: 45 perc A NÉPTÁNCOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI A néptánc tanszak célja a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklıdés kialakítása és elmélyítése, hagyományaink, kulturális örökségünk továbbéltetése, a mozgáskultúra megalapozása és fejlesztése, a tánc, mint a közösségteremtés és közösségformálás lehetséges eszközének értelmezése. Kiemelt kompetenciák a néptánc területén Szakmai kompetenciák A táncos képességek készségek jártasságok kialakítása és fejlesztése A hagyományos népi játékmód ismerete Korszerő szemléletmód kialakítása a népi kultúra népélet összefüggı rendszerének értelmezéséhez A tánc általánosan jellemzı vonásainak ismerete és gyakorlati alkalmazása A zenéhez igazodó, alkalmazkodó táncos mozgás kialakítása Az improvizáció és a táncszerkesztés törvényszerőségeinek, szabályainak az életkori sajátosságoknak megfelelı ismerete és tudatos alkalmazása A térforma, stílusérzék és mozgásmemória fejlesztése, az alakzatok, formák gyakorlati alkalmazása A táncokhoz kapcsolódó énekek, zenei kíséretek, jellemzı viseletek, szokások és a társasági táncélet alkalmainak megismerése 16

18 A színpad általános törvényszerőségeinek megismertetése Elıadói táncos magatartás kialakítása az életkori sajátosságoknak megfelelıen A színpadi táncmővészet legfontosabb ágazatainak, korszakainak és mővészeti alkotásainak megismerése Személyes kompetenciák Az esztétikai érzék fejlesztése A rendszeres és következetes kitartó munkára nevelés Nyitottságra, valamint a múlt és a jelen értékeinek befogadására nevelés Folyamatos ismeretbıvítésen keresztül a szintetikus látásmódra való nevelés A vizuális memória és a képzelıerı fejlesztése A kreativitás és a testi lelki állóképesség fejlesztése A kommunikáció verbális és nonverbális módjainak alkalmazása Társas kompetenciák A közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránti fogékonyság kialakítása A másság elfogadásának képessége Az önálló döntéshozatal képessége Kezdeményezıkészség, egyéni feladat és szerepvállalás A kapcsolatteremtı képesség fejlesztése A szabálytudat kialakítása A csoportnorma kialakítása A segítı életmódra nevelés, a szociális érzékenység fejlesztése A közösségi szemlélet kialakítása A környezet megóvásának fontossága Az egészséges életmód igénye Módszerkompetenciák Az ismeretbefogadás képességének fejlesztése Az intelligens tudás megszerzésére irányuló igény kialakítása Az összefüggések megértésére, a következtetések levonására irányuló fejlesztések Az ismeretek alkalmazásának, újrafogalmazásának képessége A kreatív alkotói folyamatokban való részvétel igényének kialakítása A hatékony önálló tanulásra nevelés Az alkalmazott tudás kialakítása, a képzés során elsajátított ismeretek alkalmazása más környezetben is A tehetség azonosítása, tehetséggondozás, mentorálás, nyomon követés A MŐVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A mővészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Mővészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett Mővészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó továbbképzı évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait valamennyi vizsga tantárgy tekintetében az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni A mővészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervezı intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhetı és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása A mővészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá Vizsga tantárgyak Mővészeti alapvizsga Néptánc Folklórismeret Mővészeti záróvizsga Néptánc Tánctörténet 17

19 A mővészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos mővészeti tanulmányi versenyen egyéni versenyzıként, illetve párban helyezést ért el A mővészeti alapvizsga és záróvizsga minısítése A tanuló teljesítményét a mővészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön külön osztályzattal kell minısíteni A mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja (ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végzıdik, a végsı eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntı) Amennyiben az intézmény elırehozott mővészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a mővészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni Eredményes mővészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi elıírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette Sikertelen a mővészeti alapvizsga, illetve a záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészbıl, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészbıl, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette NÉPTÁNC TANSZAK NÉPI JÁTÉK A képzés elemi szinten járuljon hozzá a tanuló szocializációs, kommunikációs készségének, kezdeményezı készségének, kulturális tudatosságának, általános mőveltségének fejlesztéséhez. Elsıdleges feladat az önfeledt játék megvalósítása, a játékszabály megismerése, a játéköröm megélése Elıképzı évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok Alapvetı mozdulattípusok fejlesztése a játéktevékenység során A ritmus tér térforma fogalmainak kialakítása Az ugrás és forgás technikai elıkészítése A tanuló mozgáskészségének, önfegyelmének, kommunikációs képességének, éneklési készségének, játékbátorságának, szabálytudatának fejlesztése A közösségi érzés, a közösséghez tartozás tudatos kialakítása A verbális és nonverbális kommunikáció szinkronjának elısegítése A szocializációs folyamatok fejlesztése Tananyag A játékmőveltség felmérése A népi játékokhoz szükséges mozgások, ritmusok, terek, térformák megismertetése Az alapvetı mozdulattípusok Játéktípusok (sport küzdı karakterő népi játékok, énekes táncos gyermekjátékok) Népi mondókák, kiszámolók, szövegek, dallamok Alapvetı zenei ismeretek (egyenletes lüktetés, zenéhez való igazodás, negyedes és nyolcados lüktetés, dallamegységek, a gyermekdalok hangkészlete, ritmusgyakorlatok) Irányok, alakzatok (elıre hátra, jobbra balra, lent fönt, sor, kör, oszlop, félkör, csigavonal, szórt forma, térkitöltés, térváltás, egyén és csoport viszonya az alakzatokban) Játékfőzések (a helyi vagy régió szerinti néphagyományban fellelhetı népi gyermekjátékokból) Követelmények A tanuló ismerje a népi játékok cselekményét, szövegét és dallamait, játékfőzéseket 18

20 A tanuló legyen képes az együttmőködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a fizikai kontaktus kialakítására, a társas együttlétre, a társak elıtti kommunikációra, a párválasztásra, a szerepvállalásra, a játéktevékenységre 2. évfolyam Fejlesztési feladatok A mozgáskészség, alapvetı kombinációs képesség fejlesztése a mozgás és játéktevékenység során A ritmus tér térforma fogalmainak alkalmazása a gyakorlatban Az ugrás és forgástechnika fejlesztése A játékmőveltség, játékbátorság, szabálytudat, önfegyelem és kezdeményezıképesség fejlesztése A kommunikációs és éneklési képesség fejlesztése, a verbális és nonverbális kommunikáció szinkronjának kialakítása A kreatív játékos tevékenység valamint a mozgásos és verbális önkifejezés ösztönzése, a közösségépítés megvalósítása, a szocializációs folyamatok fejlesztése Tananyag Az alapvetı mozdulattípusok variációs lehetıségeinek valamint az ugrás típusainak megismertetése Az improvizációs tevékenység elıkészítése, a játékismeret bıvítése Játéktípusok (sport küzdı karakterő népi játékok, énekes táncos gyermekjátékok) Népi mondókák, kiszámolók, szövegek, dallamok Alapvetı zenei ismeretek (egyenletes lüktetés, zenéhez való igazodás, negyedes és nyolcados lüktetés, dallamegységek, a gyermekdalok hangkészlete, ritmusgyakorlatok) Irányok, alakzatok (elıre hátra, jobbra balra, lent fönt, sor, kör, oszlop, félkör, csigavonal, szórt forma, térkitöltés, térváltás, egyén és csoport viszonya az alakzatokban) Játékfőzések (a helyi vagy régió szerinti néphagyományban fellelhetı népi gyermekjátékokból) Követelmények A tanuló ismerje a népi játékok cselekményét, szövegét és dallamait, a játékfőzéseket A tanuló legyen képes az együttmőködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a fizikai kontaktus kialakítására, a társas együttlétre, a társak elıtti kommunikációra, a párválasztásra, a szerepvállalásra és a játéktevékenységre a variációk során is A tananyag feldolgozásához szükséges kötelezı (minimális) taneszköz 1 db tábla vagy flipchart 1 db történelmi Magyarország térkép vagy néprajzi térkép Hangzóanyag lejátszására alkalmas lejátszó/erısítı, hangfal Videó vagy DVD lejátszó, televízió vagy monitor A tananyaghoz kapcsolódó könyvek, kiadványok Néprajzi kézikönyvek, lexikonok, videó és/vagy DVD filmek A tanulólétszámnak megfelelı, a tanévzáró bemutatókhoz szükséges, megfelelı népviseletek, lábbelik NÉPTÁNC A néptáncoktatás tantervi programja lehetıvé teszi a tanulók kompetenciaalapú fejlesztését. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenységek és mővészetek iránt, fejleszti a kapcsolatépítést az emberekkel, az idıgazdálkodást, fejleszti a tanulók megérzı képességét, intuícióját, kreativitásukat, improvizációs képességüket, készségüket. Fejleszti a tanulók szocializációs, kommunikációs készségét, kezdeményezı készségét, kulturális tudatosságát, általános mőveltségét. Lehetıséget nyújt a tanulók mozgásmőveltségének, mozgáskultúrájának sokoldalú fejlesztésére, fizikai állóképességük, ügyességük, cselekvı biztonságuk, ritmusérzékük, hallásuk, tér és formaérzékenységük fejlesztésére, gazdagítására. Figyelembe veszi az egyéni adottságokat, az életkorra jellemzı fizikai és szellemi sajátosságokat. Alkalmazkodik a helyi igényekhez és hagyományokhoz. Rugalmassága révén hozzájárul a speciális képzési rendszerekben, összevont osztályokban történı oktatás megvalósításához, lehetıséget teremt a különbözı életkorban a képzésbe bekapcsolódó tanulók számára az életkornak megfelelı szintő képzés megvalósítására. 19