NUTRITION & HEALTH. XII. évfolyam, 2. szám * A Magyar Egészségvédelmi Fórum tudományos hírlevele * július

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NUTRITION & HEALTH. XII. évfolyam, 2. szám * A Magyar Egészségvédelmi Fórum tudományos hírlevele * 2006. július"

Átírás

1 TÁPLÁLKOZÁS ÉS EGÉSZSÉG NUTRITION & HEALTH XII. évfolyam, 2. szám * A Magyar Egészségvédelmi Fórum tudományos hírlevele * július Prof. Szedlák-Vadócz Valéria M.D. PhD: Prosztataproblémák (Prostatahypertrophia/hyperplasia, prostatodynia, prostatitis, prostatacarcinoma) A prosztata egy szelídgesztenye nagyságú és alakú járulékos férfi nemi mirigy, mely a hó lyag nyak és a végbél között helyezkedik el. Az ondóvezetékkel együtt a húgycsőbe nyílik köz vet lenül a hólyagnyak alatt. Az ejaculatoricus ve ze tékek ott egyesülnek a húgycsővel, ahol mind kettő áthalad a dül mirigyen. Születéskor a prosz tata ikra nagyságú, növekedése pubertásig fokozatos. Ekkor egy gyorsan növekedő periódus kezdődik és tart az élet harmadik évtizedéig, ami kor is a prosztata eléri a felnőtt méretét. A prosztata fibromuszkuláris szövettel körülvett alveolusokból és kivezető járatokból áll. Az átmérője 4 cm, a súlya körülbelül 20 gramm. Ejakuláció kapcsán a mirigy egy alkalikus folya dékot ürít, ami az ondó alkotója. Amíg a sperma a húgycső prosztatikus szakaszán halad át, a prosz tata ritmikusan kontrahál és secernálja a prosztataváladékot az ondóhoz. A prosztata vá la déka egy híg, tejszerű anyag alkalikus vegyhatással, mely segíti a spermiumok életben maradását a női reproduktív szervek savas köze gében. Emellett az ondó alkotóelemei és a prosztatanedv segítik a spermiumok mozgását az eja kulációt követően. Az ejakuláció során egy izomgyűrű zárja el a vizelet útját a húgycső irá nyába. Idővel, évesen a prosztata meg nagyob bod hat. A prosztata megnagyobbodását jó in du latú prostatahyperplasiának vagy benignus pros tatahyperthrophiának (BPH) nevezzük. Mivel a prosztata változásának je len tő s része hyperplasticus és nem hyperthrophicus, ezért az előbbi elnevezés helyénvalóbb és előnyben részesített. A jóindulatú prostatahyperplasia (BPH) fokozatosan kezdődik és eltarthat egészen a halálig. A éves férfipopuláció körülbelül 51%-a küzd prosztatamegnagyobbodásból eredő problémákkal. Ha egy férfi eléri az 50 éves kort, akkor 25 30% esélye van arra, hogy vala mikor élete hátralévő részében jóindulatú prosztatamegnagyobbodás miatt pros tatec to mián esik át. A BPH a húgycső kö r ü li mirigyekből indul ki, melyek a prosztata belső rétegét képezik. A prosztata meg na gyob bo dása gócos formájú növekedés (no dularis hy per plasia), ilyenkor a mirigysejtek is meg nö vekednek (hypertrophia). A prosztata növekedése hosszú időn keresztül jön létre, és a húgyutakkal együtt lassan és alat tomosan változik. Bár a BPH köznapi jelenség, az igazi oka ismeretlen. Általában az úgynevezett férfiváltozókorban (andropausa, viro pausa vagy férfi klimax, a kö zép kor krízisidőszaka) jelentkezik, mely egy olyan 1

2 periódus a férfiaknál, mint a nőknél a menopausa, és hormonális ingadozást, fl u k tuációt eredményez. Az akadémiai orvoslás általánosan elfogadott teóriájában a BPH okának a férfi és női nemi hor monok közötti egyensúlyvesztést tekintik (neve zetesen az ösztrogén mennyiségének relatív megnövekedését szemben a tesztoszteron hypo szekréciójával). A jóindulatú prostatahyperplasia vagy pros tatahypertrophia (BPH) a prosztata szö vetének nem rákos szaporulata. A kór élettani (patofiziológiai) hatások egy komplex interakció eredményeként jönnek létre, melyek magukban foglalják a húgycső prostatikus szakaszának megnövekedett ellenállását (rezisztenciáját), melyet a BPH mechanikus és spasztikus hatása hoz létre. Az említett folyamatok vizelés (mictio) során az intravesicalis nyomás fokozódását, követ kezésképpen a detrusor izmok meg erősödését, az idegi működések és az általános fiziológiai állapot megváltozását vonják maguk után. A prostatahyperplasia korai szakaszában a húgycső szűkülete miatt a hypertrophisalt det ruzor izomzat átpréseli a vizeletet a meg növekedett ellenálláson keresztül, hogy segítse a hólyag működését. A tünetek izgató (irritatív) vagy szűkülettel kapcsolatos (obstruktív) tüne tek, melyek a húgy cső szűkületre vezethetők vissza, és magukba foglalják a sürgető és gya kori vizelést, főként az éjszakait (nicturia), a vize lés kezdetének lassú beindulását és elhúzódó folyamatát, valamint a vizeletsugár erősségének csökkenését (az urofl ow-metriánál a maximális áramlás csökkenését). Az állapotra jellemző korai tünetek között szerepel: a vizeletsugár erős ségének csökkenése, a vizelést követően elhú zódó csepegés (utócsepegés) és az ejaku láció ereje kapcsán észlelhető zavaró hatás a prosztatamegnagyobbodás következtében. Ahogy a hólyagnyaki obstrukció fokozódik, ál ta lában néhány év elteltével a detruzor izmok dekom penzálódnak, ami leginkább úgy je lent kezik, mint sürgető vizelési kényszer és a hólyag teljes kiürítésének képtelensége. A hólyagban visszamaradó vizelet (residuum) mennyiségének növekedése fokozódik mindaddig, míg a vizelet retentio idültté válik. A visszamaradó vizelet mennyi sége oly nagy mértékűvé válhat, hogy az túlfolyásos inkontinenciát (ischiuria pa radoxia) hoz létre (vizeletcsepegés az intraabdominális nyomás fokozódása során). Ebben a fázisban a vizeletsugár erőssége szig nifikánsan csökken, és jóval több idő szükséges a hólyag kiürítésének meg kezdéséhez és befejezéséhez. A progresszív hólyagkitágulás saculla rizációt és diverticulumok kialakulását hozza létre a hólyagfalban, és a simaizmok között el he lyez kedő egyes idegrostok károsodása lép fel. Az uréterek (húgyvezetékek) beszű kü lhetnek azon a szakaszon, ahol átlépik a hipertrofizált detruzor izomzatot. A kitágult hólyag megemelkedett nyomása a húgyvezetékeken keresztül áttevődik a ve se nephronjaira, ami a vese működésének káro sodásához vezet. Következésképpen valószínű, hogy kialakul a hydroureter, a hyd ro nephrosis, a hólyagkő és a hólyag-, illetve a veseinfekció. Ritkán ugyan, de előfordul, hogy a leírt tünetegyüttes helyett a beteg már csak a közben kialakult vese elégtelenség és urémia tüneteire lesz figyelmes. Rectalis digitális vizsgálat során a meg nö vekedett prosztata sima felszínű puha, vagy tömött megnagyobbodásként tapintható, a lebenyek közti rés beszűkül vagy nem észlelhető, és a lebenyek közötti aszimmetria gyakori. A ki ta pin tott prosztata nagysága (volumene) sokszor nem reális, vagyis nem mindig mutatja a BPH fokát, mert a valódi megnagyobbodás intravesicalis. Kezdeti vagy mérsékelt megnagyobbodás, illetve diszkrét tünetek vagy szövődmények esetén transrectalis ultrahang (TRUS) alkalma zásával határozhatjuk meg a hólyag és a prosz tata állapotát, nagyságát és a reziduális vi zelet mennyiségét. Ha szük séges, akkor a meg növekedett szövet sebészeti eltávolításával előzhetjük meg a sú lyos húgycsőobstrukció szövőd ményeit. A 60 gramm alatti mirigy ke ze lésében transurehtralis rezekció (TUR) ál tal, húgycsövön át távolíthatjuk el a szűkítő prosztataszövetet rezektoszkóp vagy lézerterápia alkal mazásá val. Kifejezettebb prosz ta ta meg na gyob 2

3 bo dás esetén sebészeti úton, prostatectomia so rán távolítjuk el a szűkületet okozó részt. A műtét elvégezhető hólyagon keresztül (trans ve si calis porstatectomia) vagy a gát felől a prosz tata tokján át (retropubicus prostatectomia). A műtét elvég zése azért szükséges, hogy meg szüntessük a vizeletretentiót, amely a prosz tata megnagyobbodás miatt alakult ki, illetve, hogy orvosoljuk a gyakori vizelés és gyenge vizeletáramlás tüneteit, melyek szintén az előbbi okból származtathatók. Az elmúlt évtizedekben a prosztata megna gyobbodás kezelésének standard módja a se bé szeti mód, a prosztata belső részének eltávolítása volt. Műtét után ennek az egyébként igen el even és sokoldalú szervnek a funk ciója nem rit kán alacsony ellenállású vizeletáteresztő csővé redukálódik le. Az utóbbi időben a benignus prostatahyperplasiát (BPH) eredményesen kezelik gyógy szerekkel. Először az alfa-adrenerg blok kolók (prazosin, terazosin) voltak azok, melyek a prosz tata és a hólyag sima izom zatát ellazították. A kezelésben soron követ kező gyógyszer a Proscar TM nevű, szájon keresztül adagolható ké szít mény volt, melynek generikus neve fenasterid. Ez a gyógyszer egy antiandrogén ható anyag, mely szelektíven gátolja az and rogének prosz tatára kifejtett hatását. Más sza vakkal: megszakítja az egyes hormonok által közvetített (mediált) folyamatokat, amelyek a jóindulatú prostatahyperplasia kialakulásában vesznek részt, így például a tesztoszteron áta la kulását dihydrotesztoszteronná (DHT). A tesz toszteron dihydrotesztoszteronná történő áta la kulásában az 5-alfa-reduktáz enzim játszik döntő fontosságú szerepet. A Finasteride (Proscar TM ) bénítja az 5-alfareduktáz aktivitását, és így megakadályozza, hogy a tesztoszteron dihyd rotesztoszteronná alakuljon át, mely a prosz tatasejtek növekedéséhez vezetne. Annak ellenére, hogy a gyógyszeres kezelés során az idegrostok nem sérülnek, mint esetleg egy sebészeti be avat kozásnál, de a szexualitás területén azért nincs minden rendben a Proscar esetében sem. Amit számos férfi ismer saját tapasztalatából, vizs gálatok is igazolták. Neve zetesen azt, hogy Proscar kezelés alatt az erectilis funkció gyengül, vagyis nehezebben alakul ki a merevedés és rövidebb ideig tart. Normál esetben számos védőmechanizmus védi az alsó húgyutakat az infekcióktól. A me chanikai védelem közé tartozik a férfiak húgycsövének hossza, a vizeletürítés (mictio) öblítő-lemosó folyamata és az ejakuláció. A kémiai védelem közé tartozik a prosztata számos antibakteriális anyaga. Az egyik legfontosabb ezek közül egy cinket tar talmazó polypeptid, ami prosztatikus antibakteriális faktorként isme retes. A prostatitis a prosztata gyulladásos megbe tegedése. A prosztata gyulladásos megbe te gedésének gyakorisága a férfilakosság 4 36%-át érinti. Ez a százalékban kifejezett gyakoriság a kor előrehaladtával akár az 50%-ot is elérheti. Prostatitis kialakulhat bakteriális fertőzés révén, és lehet heveny vagy idült formájú. Akut bakteriális prostatitis egy a húgyutak mentén felszálló fertőzéséből kialakuló gyulladás, mely általában éves kor között jelentkezik, de idősebb korban tár sulhat BPH-hoz is. Kóli baktérium, tipikusan Escherichia coli vagy Pseudomonas aeru ginosa, illetve Streptococcus faecalis a leggyakoribb okozói a heveny prostatitisnek. Az ureoplasma és Chlamydia régebben ritkábban okozott fertőzést, manapság azonban egyre gyak rabban okoznak főleg idült prosztatagyulladást. A fertőzés gyulladásos válasz reakciót stimulál, melyben a dülmirigy meg nagyobbodik, fáj dal massá és tömötté válik. Heveny prosztatagyulladás esetén a beteg nél a húgyúti fertőzésnek szinte minden egyes tünete megjelenik. A tünetek közé tartozik a fájdalmas vizelés (dysuria), a gyakori vizelés, mely a bak te riális kontaminációból és a húgyhólyag gyul ladásából ered, a gá ti fájdalom, az alhasi, sup rapubicus discon fort érzés, a láz és a hideg rázás. Egye dileg kialakulhatnak alsóhúgyúti obstruk ciós tünetek is, úgymint a vizeletsugár el vé konyodása, a hólyag kiürítésének képte len sége és éjszakai vizeletürítési kényszer (nicturia). A prosztata fájdalma főleg álló 3

4 helyzetben jelent kezhet, mivel ilyenkor a kismedence alapját ké pező izomzat megfeszül, és így nyomást gyakorol a prosztata mirigyére. A kezelés antibiotikum al kal ma zá sával történik. Az idült bakteriális prostatitis visszatérő húgy úti infekcióként jelentkezik és a patogén bak tériumok perzisztálásával jellemezhető. A prosz tatagyulladások ezen formája a leggya ko ribb húgyúti infekció férfiakban. Idült prosz tatagyulladás esetén a húgyúti tünetek igen változatosak, hasonlíthatnak a heveny húgy hó lyaggyulladás tüneteire (sürgető, fáj dal mas vizelés, perineális disconfort érzés, derék fájdalom, izomfájdalom, ízületi fájdalom). A prosztata esetleg csak enyhén megnagyobbodott vagy felpuhult, de hegesedés okozhat tö mött séget, és alaki eltérést is. Az idült bak teriális prostatitis kezelése nem könnyű, főleg azért, mert az elhúzódó gyulladás okozta szö veti károso dások csökkentik, blokkolják az anti biotikum dülmirigybe történő penetrációját. Ha húgyúti obstrukció jelentkezik, akkor transurethralis rezekció (TUR) is szükségessé válhat. A prostatodynia (fájdalom a prosztata terü letén) néha megjelenési formája a pros tati tisnek. Prostatodynia esetében a férfiak tünetei meg egyeznek a nem bakteriális prostatitisszel, de a fizikális és laboratóriumi vizsgálatok nem mutat nak patológiás eltérést. Prostatodynia esetében a fájdalmat kiváltó ok nem a prosztata patológiai állapota, hanem inkább a húgyivarszervi izomzat és a medencefenéki izmok spazmusa. A prosztata rákos megbetegedése. Proszta tarák a tüdőrák után a második leg gya koribb halálhoz vezető rákos meg be te gedés a férfiaknál. A prosztatarák ki vál t ó tényezői kevéssé tisz tá zottak. Epidemiológiai, virológiai, immunológiai bizonyítékok figyelembe vétele alapján a kü lön böző ágensek szerepe egymásnak ellent mondó. Elfogadott tény, hogy a ge netikus okok és a táp lál kozási szokások a férfihormonokkal együtt szerepet játszanak a prosztatarák kialakulásában, az utóbbiak tumoraktivátorokként jelentős kiegé szítő szerepet töltenek be. Nincs egyértelmű bizonyíték a BPH és prosztatarák közötti oki kap csolatra vonatkozóan annak ellenére, hogy együttes megjelenésük gyakran észlelhető. A prosz tatarák szűrése magába fog lalja a rectalis digitális vizsgálatot, a prosz tataspecifikus anti gén (PSA) vértesztet és a transrectalis ult ra hang vizs gálatot (TRUS). A rák diagnózisában a végső meg- A Pro-State Power a következő ható anya gokat tartalmazza: 4

5 erő sítést a tűbiopszia és a mikroszkópos szö vet tani vizsgálat adja. Holisztikus szempontból a prosztataproblé mák oka a helytelen táplálkozás, az ülő életmód, az obstipatio és az autointoxikáció. Az, hogy nem iszunk elég vizet, magával vonja, hogy a húgyhólyag kitisztítása is problémássá válik. A túl sok alkohol, dohányzás, cukor, kávé, kó la, édességek, a túlságosan feldolgozott ételek, hú sok szintén hozzájárulnak a probléma kia la ku lá s á hoz. A székrekedés a fő oka a toxinok ismételten vér keringésbe kerülésének. A méreganyagok a vér ből a szervezet miden részébe eljutnak. A prosztataproblémák kutatásában azon férfi ak nál, akik prosztatamegnagyobbodásban szen ved nek, azt találták, hogy táplál kozásukban ala csony a telítetlen zsírsavak (dió, mogyoró, mag vak, lenmagolaj, lazac, olaj), a C-vitamin és a bioflavonoidok, az E-vitamin és az ásványi anyagok, főleg a cink és szelén bevitele. A prosztatarák kialakulása is kapcsolatba hoz ha tó táplálkozási hiányokkal. A stressz, a ha rag, a gyűlölet, a megbántódás hozzájárulhat a prosztataproblémákhoz. A szervek stressz so rán történő megfeszülése okozza azok alul mű ködését, és a metabolikus salakanyagok, toxikus bomlástermékek fel szaporodását és meg re kedését. A dohány, a kof fein, az alkohol mind-mind méreg a prosz tata számára. A húsban, zsír ban gazdag táp lálék szintén nem előnyös a prosz tata egészsége szempontjából. Másfelől a zöldségek, különösen a szójabab és paradicsom bősé ges fogyasztása támogatja mind a benignus pros tatahyperplasia (BPH), mind a prosz tatarák el leni védelmet. Napjainkban nem szükséges, hogy féljünk a fenti problémáktól, tünetektől. Az egyetlen iga zán fontos dolog, hogy az érintettek meglá to gas sák orvosukat, hogy korrekt diagnózishoz jus sanak. A prosztataprobléma természetét és fo kát figyelembe véve, ma már adott a megelőző, illetve a dülmirigyet megtartó konzerváló keze lés. Ehhez járulhat hozzá a CaliVita Pro-State Po wer nevű komp lex terméke, amely enyhítheti és részben meg is szüntetheti a betegek számos ked vezőtlen tünetét. Amint a táblázatból kitűnik, a Pro-State Power három olyan gyógynövényt tartalmaz, melyeket alap vetően a vizeletürítés megkönnyí tésére hasz nálnak idős férfiak ese tében: a fűrész pálma, az afrikai tör pe p á lma és a nagylevelű csal á n. Ezeken kívül tartalmaz még lenmagot, liko pint, bio perint, valamint cinket és szelént. Fűrészes pálmabogyó (latin neve Serenoa repens) A pálmabogyó (latin nevén Serenoa repens, illet ve Sabal serrulata, angol nyelven Saw Pal metto) modern gyógynövény. Felhasznált részei: érett, aszalt gyümölcse. Termőhelye: Az Atlanti-óceán partja Dél- Karolinától Floridáig és Dél-Kaliforniáig. A törpepálma igen népszerű a termé szetgyó gyászok körökben, és úgy is ismert, mint növé nyi katéter, mivel kivonata a hólyagnyakra és a prosztatára hat. Alkotói: illóolaj, melyet kizárólag a fűrészpálma gyümölcséből (bogyójából) nyernek ki, zsírsavas glicerid, glükóz, körülbelül 63% a szabad savak aránya, melyeknek 37%-a etil észter. Alkaloida tartalma változó. A fűrészpál ma bogyójából nyert kivonat tartalmaz még fito-ösztrogén hatóanyagot (sitosteringlucosidot), különböző flavonoidokat és növényi savakat. Ezek: a kapril-, a kapron-, a kaprin-, a lauril-, az olein- és a palmitinsav, valamint a gyanta. A kaprilsav egy speciális, nem gyantásodó zsír sav, amelyet nemcsak a fűrészpálma bogyója tar tal maz, hanem a kókuszolajban (nátriumkaprilát formában) és a noni gyümölcsében (latin neve Morinda Citrifolia) is megtalálható. A kaprilsav hatékony gombaölő. A fűrészpálma kivonat hatásai és alkalmazása: vize let hajtó, afrodiziákum, a központi ideg rend szer nyugtatója és a vege tatív idegrendszer stimu lálója. Hatásos még mint görcsoldó, étvágy fokozó, emésztést támogató, köptető, tejelvá lasztást serkentő, hormonális egyensúlyt kia lakító, roboráló és frissítő (Yang). Hatása enyhébb és kevésbé izgató, mint a ku bé baborsé, a kopiabáé vagy a szan 5

6 tál faolajé. Hat a légutak nyálkahártyájára, ezért az idült hurutos (catharralis), gyulladással járó szá mos panasz enyhítésére is alkalmazzák. A fűrész pálma természetgyógyászok és orvosok szerint is alkalmas a herék és az emlőmirigyek táp lá lásának fokozására e szervek funkcionális atóniája esetén. Ez a hatás valószínűleg annak tud ható be, hogy csökkenti a catharralis irritációt, nyugtatja a hólyagot és húgycsövet. Szövetépítő hatása pedig hozzájárul a női emlők megerő s ö dé séhez és nagyobbodásához. Bennszülött amerikai törzsek délen a szem fáj dal mára, a vérnyomás csökkentésére, őrölt gyö kerét pedig emlőfájdalomra (mas todyniára) al kal mazták. Az Amerikai Egyesült Államok gyógy szerkönyve 1910-től 1916-ig mint vize let hajtót, nyugtatót, köptetőt, idegi eredetű fájdalom esetén pedig mint fájdalomcsillapítót tar totta számon. A népi gyógyá szatban ismert volt mint a nemi (sze xu ális) vágy fokozója (afro di ziákum). Nap ja ink ban a kutatók igazolták, hogy a fűrészpálmának vannak diuretikus tulajdonságai, hogy hatásos vizelési problémák ese tén, húgyhólyaggyulladásánál, prosz tata meg na gyob bo dá sánál. Több mint 20 tu do m á nyos munka igazolta, hogy a fűrész pál ma se gít meg szüntetni a proszta tameg na gyob bo dás (BPH) gya kori tüneteit, a hólyaghurutot (cystitis) és ha son ló álla poto kat. A fűrészpálma kivonata meg na gyobbo dott prosztatánál csökkenti a gyul la dá sos álla potot, a fájdalmat és a duz za na tot. Felold va a hólyagnyak spazmusát, vi zelés kor eny híti a disconfort és fájdalomérzést (dysuriát). A felsorolt hatások mellett a fűrészpálma aján lott még: asztmára, rovarcsípésre, az em lő nö velé sére, bronchitisre, hurutra, meg hűlésre, cukor betegségre, dysentériára, dysuriára, fri gi di tásra, mirigyaktivitás gyengülése esetében, hor mon ingadozás esetében, impotenciára, izom nö vekedés támogatására, prosztatikus anuria esetén, reprodukciós szer vek gyengeségekor, vese kö vességre, a to rok problémáira, pajzsmirigy alul működésére (hypofunctio), prosz tata daga natra, vizelési problémákra, sor va dá sos betegségekre (bármilyen eredetű hyper ka ta bolizmusra) és tömegnövelésre (izomtömeg nö velésére). Afrikai törpepálma (latin neve Pygeum africanum) Míg a fűrészpálma arról ismert gyógynövény, hogy a megnagyobbodott prosztata méretét csök ken ti, addig az afrikai törpepálma esetenként sok kal hatékonyabb az állapot kezelése során. Gyakorlatilag minden férfi megtapasztalja a prosztata megnagyobbodását az öregedés során. A korai tünetek a 40. életév után kezdődnek. Ahogy a prosztata megnagyobbodása fokozódik, a leg inkább zavaró tünet, hogy a vizelési nehézségek ál lan dósulnak. Ez igen kellemetlen és fájdalmas is lehet. Három tradicionálisan alkalmazott gyógynö vény van, amely megkönnyíti az idősödő fér fiak vizeletáramlását: a fűrészpálma, a csalángyökér és az afrikai törpepálma. A kilenc ve nes évek kezdetétől fogva a fű részpálmát és a másik két kevésbé megbecsült gyógynövényt úgy népszerűsítették, mint a Proscar olcsóbb és egészségesebb alterna tíváját, mely hasonló mó don hat. Az pedig elsődleges fontosságú, hogy a három gyógynövény egyikének sincs zavaró hatása a szexuális funkciókra. (Egy Amerikai keres kedelmi cég még úgy is reklámozta, mint a kilenc venes évek szexpiruláját). Az afrikai törpepálma és a nagylevelű csalán gyö kere megnagyobbodott prosz tatájú férfiak ese tében megkönnyíti a vizeletürítést. Ez való színű leg főként abból ered, hogy hatással van a mirigy méretének csökkenésére. Hatás mechanizmusa nem teljesen ismert. A hormonális rendszer receptorhelyeken ke resz tül fejti ki a hatását. Alaptétel, hogy hor monális folyamatokba két módon lehet közbe avatkozni: vagy megzavarjuk magát a hormont, vagy úgy, hogy versengünk a recep torhelyért. Például a fitoösztrogének minden nőre hatással vannak, és ez lényegében tesztoszteronjellegű, illet ve anti ösztrogén hatású. Úgy gondoljuk, a ma gyarázat erre az, hogy a fitoösztrogének hatá sa 6

7 va lamivel gyengébb, mint a női szer vezet ben keletkezett ösztrogéneké. Ezért ami kor a növényi ösztrogén kötődik a szöveti öszt ro gén receptorhoz, meggátolja a női szervezet saját, erő sebb hatású ösztrogénjének kapcsolódását ugyanezekre a helyekre, s ekképpen az ösztrogén-tesz toszteron egyensúlyt a tesztoszteron javára billenti. Nőkben az enyhe elmozdulás a tesztoszteron felé a nemi vágy jelentős fokozódását eredményezi. Ismert tény, hogy az afrikai törpepálma és más gyógy növények, amelyeket a meg na gyobbodott prosz tata kezelésében al kal maznak, a dihyd ro tesztoszteron kötőhelye kért versengve fejtik ki hatásukat. A jóindulatú prostatahypertrophia gyakran együtt jár a prosztata bakteriális gyul ladásával, ame lyet prostatitisnek nevezünk. Prostatitis jelent kezhet 40 éves kor alatt is, amikor még a férfiak zöménél nem jel lemző a prosz tata meg nagyobbodás. A prosz tata gyulladása olyan infekció, melyet nehéz antibiotikumokkal ke zel ni, mert a vérátáramlás nem tud elég anti bio tikumot a prosztatához eljuttatni. Csak mostanában vált köztudottá, hogy a gyomorfekély kialakulásában szignifikáns szere pet játszik a bakteriális fertőzés (pl. Helicobacter pylori). A tudomány mai szintje arra is rámutat, hogy prosztatamegnagyobbodás esetén az in fek ció is gyakori, mert a vi zeletkiürülés in komp lett volta miatt a visszamaradó vizeletben a baktériumok könnyen felszaporodnak. Min den nek ellenére azt a lehetőséget sem lehet ki zár ni, hogy prosztatagyulladásban a bakteriális fer tőzés döntő szerepet játszik mint kiváltó tényező, nem pedig mint szövődményes folyamat (mint ahogy azt régebben gondolták). Az afrikai törpepálma és az apró csalán (levele és gyökere) rendelkezik gyenge, de széles spekt r u mú antiinfekciós hatásokkal, különös te kin tettel a húgyúti fertőzések kezelésére vonat kozóan. A prosztata számos tekintetben érintett a sze xu ális fertőzések aspektusából. Mint egy mi ri gyes szerv, nagy mennyiségű anyagot ad hoz zá az ondóhoz (de ivarsejtet nem!), és az ejakuláció folyamán a dülmirigy ritmikus össze hú z ó d á sa nagyban elősegíti a sperma kilövel lé sét a húgycsövön keresztül. És ne feled jük, hogy a prosztata multifunkcionális szerv, habár általában az egyszerű mirigyes szer vek közé soroljuk. A prosztata körülbelül 70%-a rendelkezik mirigyfunkcióval, míg 30%-a izom szövet. Az ejakuláció erejének csökkenése lehet az első jele a gyengülő (és egyben megna gyobbodó) prosz tatának. A megduz zadt prosz tata nem mű ködhet ugyanolyan jól, mint a normál nagyságú. A duzzanatnak különböző okai lehetnek. Lehet a prosz tata szövetnövekedése, de lehet elhúzódó bakteriális, virális vagy gombás eredetű fertőzés is. Ilyen fertőzés jelentkezhet fiatal és idősebb fér fi aknál is. Ha már jelen van egy jóin du latú prosz tatamegnagyobbodás, ak kor ez önmagában is kialakíthat egy rész le ges vizeletürítési zavart, azaz nem teljes hát só húgycsőszűkületet. Mind két állapot haj lamosítja a húgyutakat és a prosz tatát gyulladás kialakulására, s a két ál la pot együtt sok kal kellemetlenebb tüneteket okoz hat. A tradicionális természetgyógyászatban az af rikai törpepálmát számos húgyúti prob lémára al kal mazták. A természet gyógyászok és a 19. szá zad orvosai nem ismerték a dülmirigyet, a prosztata gyulladását vagy a prosztata jó ind u latú megnagyobbodását. A gyógyszerészet fér fiak esetében törpepálmát ajánl mindennemű húgy úti problémára, és gyakorlatilag úgy tűnik, a törpepálma hasz nos mindkét esetben, prosz tata megnagyobbodás (BPH) és prosztatagyulladás esetén is. Az egészséges prosztata a szexuális élet fontos, kiteljesedést létrehozó szerve, melynek mű ködése az életkor előrehaladtával gyengül szinte minden férfi esetében, ezért természetes és célszerű e szervet gyengéden karbantartani és kezelni, még mielőtt durva tünetek jelent keznének. Kívánatos, hogy a 40 év feletti egészséges fér fiak kiegészítsék táplálékukat a fűrészpálma és törpepálma hatóanyagaival, hogy megelőzzék a benignus prostatahyperplasiát (BPH). A be lőlü k származó antiandrogén hatás csak addig tart, míg az étrend-ki e- gészítőket vagy a gyógyszert fogyasztjuk. 7

8 Nagylevelű csalán (latinul: Urtica dioica LINN.) Alkalmazott részek: a lágy szár, a mag, a gyö kér. A mi közönséges csalánunk forgalmazott az egész mérsékelt övi európai és ázsiai területen, de megtalálható a távoli Japánban, Dél-Afrika, Auszt rália és Indonézia területén is. A nagy leve lű csalán (Urtica dioica) kétlaki növény. Eu ró pában van még egy közönséges csalán faj, amely nek neve apró csalán (latin neve: Urtica urens). Étkezési szemszögből nézve a csalánnak régi jó híre van. Egyike azon vadon termő növényeknek, me lyeket a vidékiek minden tavasszal gyűjtenek mint konyhakerti növényt. Fogyasztása igen egész séges, könnyű emészteni. A csalán az egyik legjobb skorbut (C-vita minhiány) elleni növény, mely megelőzi a C-vitamin hiányának kialakulását. A csalánteát for rázással készítik, gyakran al kalmazzák ta vasszal a népi gyógyászatban és régóta használják mé regtelenítésre. Eredményesen használható kösz vényes (húgysavas) vesehomok vagy kő ese t é n, de nem szabad túl erősre főzni. A homeo pathiás tinctura, az Urtica gyakran ered mé nyesen alkalmazott köszvényre, csalán kiütésre, vari cellára és külsőleg zúzódásokra. Csalán zás, vagyis csalánnal történő flóderozás, vessző zés, hagyományos gyógymód volt reumatikus panaszok, izomgyengeség esetén. A fiatal csalán forrázatát és finom pépét sűrű krémmel egyenlő arányban össze keverve, mely hez sót és borsot adtak az íz ja vítása végett, érté kes tápanyagnak tekintették tüdővészben. Alkalmazott részek: az egész növény. A friss csalán vegyelemzésekor kimutatható a hangyasav, a gyanta, az ásványi sók, az ammónia, a szénsav és a víz. A csalán fő hatóanyaga a han gyasav, amely foszfáttal és vassal kötődve teszi alkalmassá gyógyító célokra. 40 éves kor tájékán hormonális változásokra ke rül het sor, amelyek miatt különböző panaszok je le nt kezhetnek, köztük a prosz tata problémái is. A prolactin szint emelkedése serkenti az 5-alfa-reduktáz enzim termelődését, amely pe dig a tesz t o- szteront még hatékonyabb formává ala kít ja, amelyet dihydrotestosteronnak (DHT) hívunk. Megjegyzés: A luteinizáló hormon (LH) és a folliculus stimuláló hormon (FSH) mellett, me lye ket gonadotropin hormonoknak is nevezünk, és melyek a hypofizis elülső lebenyében ter me lő dnek, a normális szexuális fejlődéshez és funkcióhoz szükséges még a prolactin (PRL) is. A tesztoszteron elsődleges férfi nemi hor mon, me lyet a here termel. A férfi ne mi hormonok összet e tt visszacsatolási rend sze ren keresztül a hy po t h a la mus-hypo physis-gonadalis tengely kont roll ja alatt állnak. A férfiakban a férfi ne mi hormonok (androgének) kiválasztása vi szony lag állandó szinten van, ciklikusság nem ész lel hető, mint a nőknél. A férfi nemi hormonok hatására a spermatogenezis pubertáskor indul be és élethosszig tart. Ennek ellenére a férfi rep ro dukciós képesség az élekor előreha ladtával csök ken, de egészséges férfiben nem szűnik meg teljesen. A here sorvad és keve sebb tesztoszteront termel. A csökkent tesztoszteron szint a belső nemi szervek egyes funkcióinak elvesztéséhez vezet, ami emeli a gonadotropin hormonok és prolactin szintjét. Ezen folyamatok együttesen hozzájárulnak az úgynevezett andro- vagy viropau sához, más néven férfi-klimaxhoz, a kö zép kor kríziséhez. Ahogy fent említettük, a prolactin emelkedett szintje serkenti a tesz t oszteron átalakulását egy biológiailag haté konyabb formává: a dihyrotestosteronná (DHT), amely beindítja a prosztata szövetének nö ve ke dé sét, és benignus pros tatahyperplasia (BPH) né ven ismert állapotot eredményez. Az apró csalán csodálatos természetes vize le t h ajt ó, és mellette jelentős mennyiségű cin ket tartalmaz, amely a prosztatában szintén nagy mennyiségben található. A csalángyökér és a levelek (a fűrészpálmához hasonlóan) meg szüntet hetik a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás kel le metlen tüneteit, például a gyakori vizelést, főként az 8

9 éjszakai vizelést (nicturia) és a fáj dal mas nehéz vizelést (dysuria). A három gyógynövény közül a legismer tebb és leg többet vizsgált összetevő a fűrész pálma. A fűrész pálma kétségtelenül hatékony, méghozzá nagy jából azonos módon hat, mint a Proscar, va gyis az 5-alfa reductáz enzim inhibiálása révén. Az afrikai törpepálma (latin nevén Pygeum africanum) és a nagy levelű csalán gyökere tudo má nyosan kevésbé kivizsgált összetevői a ké szítménynek. Ennek ellenére a két gyógy növény tradicionális alkalmazásából eredő ta pasztalatok igazolják felbecsülhetetlen elő nyei ket. Meg na gyobbodott prosztatánál a fel so rolt gyógy nö vé nyek külön-külön is meg könnyí tik a vizelést, va ló szí nű leg a prosztata méretének csökkentése révén, amely nek hatásmecha nizmusa azonban má ig nem tel jesen tisztázott. Míg a fűrészpálma kivonatát a megnagyobbodott prosztata mé re té nek csök kentése tekintetében vizsgálták leg in kább, addig az afrikai törpe pál ma sok eset ben ha té konyabb a tünetek kezelésben. Hogy sziner gi kus hatásuk érvénye süljön, együttes adagolásuk javasolt. Lenmag (latin neve: Linum usitatissimum) A lignánok forrása. Eredetileg Ázsiában hasz nált, manapság az egész világon közkedvelt. Alkalmazott részei: a magolaj, a porított mag kivonatolaj mint hashajtó, fájdalom csillapító és gyulladásgátló. Fő alkotóelemei: olaj, mely tartalmaz linol sa vat, linolénsavat és más zsírsavakat, sztearin- és palmitinsavat, gyantát, linamarint, F-vitamint (esszenciális zsírsavat) és pektint. Olaját és rostjait széles körben alkalmaz zák. Az olaját légúti és gaszt ro intes tinalis gyulladási problémák kezelésére hasz nálják. A lenmagnak különféle tulajdonságait és ha tásait tartják számon: puhító, fájda lomcsillapító, salaktalanító, szék let lazító és köptető. Ezekből adódóan leg in kább ajánlott az alábbi szervek és szerv rendszerek esetében: emésztő-, légúti és húgyúti szervek nyálkahártyáira. Követ ke zés képpen a lenmagot az alábbi egészségi állapotok esetén használják: székrekedés, köhögés, kelések, veseirritáció, vesekő, bronchitis, égés, fagyás, gyulladt nyálkahártyák és rákmegelőzés. A mag számos aminosavat tartalmaz: arginint, isoleucint, leucint, lizint, metionint, fenil-alanint, treo nint, triptofánt és valint. A mag gazdag kü lön böző ásványi anyagokban: kalcium, mag né zium, mangán, molibdén, kálium, szi lí cium és cink. Főleg zsírban oldódó vi ta mi no kat tartalmaz: béta-karotint (az A-vitamin pro vitaminját), alfa-tokoferolt (E-vitamin), de tartalmaz vízoldékony niacint (B 3 -vitamin) is. A mag gazdag len magolajban (30 40%), amely tartalmaz linol- és linolénsavat (omega-6 és omega-3 esszen ciális zsírsavakat), kolint, lecitint és olajsavat. A lenmag gazdag élelmi rostokban (4,8 9,4%), tartalmaz mézgát, gyantát (6%) és lignánt. A lenmag tartalmaz még sito sterolt és stigmosterolt. A sitosterol és stig mosterol két növényi hormon, amelyek tu dottan csökkentik a vérkeringésben levő koleszterint és növelik a szervezetben termelődő ösztrogén hormont. Lignánt számos élelmiszerben találunk, főleg lenmagban. Antioxidáns tulaj donsággal rendel kezik, gátolja a da ga nat sej tek növekedését és szaporodását. A len nagy mennyiségben tar tal maz omega-3 zsírsavakat, amelyekről úgy tudjuk, hogy se gí tenek megelőzni a szívbetegségeket és számos immunrendszerhez kapcsolódó beteg séget, mint például a vastagbélrákot. A fitoösztrogének másik csoportja a lignánokat és coumestanokat foglalja magába. A lignánok főleg a gabonamagvakban, gyümöl csökben és zöldségekben találhatók. A lenmag lignánban a leggazdagabb. A lóheremag és a kicsírázott lucerna a coumestanok bőséges forrása. Likopin A likopin a karotinoid család közel 600 tag jának egyike, mely növényi hatóanyagok nagy mennyi ségben találhatók gyümölcsökben és zöld ség félékben. A likopin legjobb forrása 9

10 a para dicsom és a paradicsomból készült termékek. A likopin egy elsődleges ka rotinoid, melyet az amerikaik fedeztek fel. Mindamellett likopint számos más élelmiszerben találunk, nem csak a a para dicsomban. Élelmiszer mikrogramm licopin /100 gramm Konzerv paradicsompüré 8,580 Guajáva 6,500 Nyers görögdinnye 5,400 Grépfrút (vörös) 4,100 Papaya 3,500 Nyers paradicsom 3,100 Szárított sárgabarack 864 Csipkebogyópüré 780 Van néhány nyilvánvaló oka annak, hogy a texasi vörös grépfrútnak van a legnagyobb likopin tartalma a piacon kapható grépfrútok kö zül. Ahogy a táblázatból látható, a nyers para dicsom nem a legjobb helyezést foglalja el. A liko pin másik érdekes aspektusa, hogy mint min den karotinoidnak, a fel szívódása kiemelkedően foko zódik zsír hoz záadásakor. A béta-karotinnak, a legismertebb karo tino id nak sok érdeklődő kutatója van, mivel az A-vita min provitaminja, amely a szervezet szük ség letének megfelelően A-vitaminná alakul. Sok kutatás folyt a béta-karotinnal, de a kevésbé is mert karotinoidokat, mint a likopint, mely nem rendelkezik A-provitamin aktivitással, so káig figyelmen kívül hagyták. Ezidáig úgy hit ték, hogy ezek a silány karotinoidok kevés célt szolgálnak, mint például az élelmiszerek szí ne zését. Akárhogy is, az aprólékosabb vizsgálatok új fényt vetítettek ezen egyedülálló feladattal rendelkező karotinoidokra, így a likopinre is. Mi több, a kutatók úgy gondolják, hogy a likopin még hatékonyabb antioxidáns, mint a béta-karotin, és hatékony anti karcinogén ágens is. Olyan érdekes kutatási eredményeket idézhetünk fel, melyek kimutatták, hogy azok a férfiak, akik a legtöbb pizzát ették, sokkal alacsonyabb arányban szenvedtek prosztatarákban, mint akik nem ettek pizzát. Ma úgy vélik, hogy a prosz ta tarák rizikójának csökkenésében a likopin ben gaz dag paradicsomszósznak van sze re pe. Az alapkutatásokban részt vevő kutatók vizs gálták a likopin hatását humán és ál lati eredetű ráksejtekre, s ezek eredménye biztató. A Ben Gu rion Egyetem és a Soroka Orvosi Centrum ku ta tói arról számoltak be, hogy a likopin gátolja a mell-, a tüdőés az endometriális ráksejtek nö ve ke dését. Ami még ígéretesebb, hogy amikor kí sérleti állatokat karcinogénekkel etettek, akkor a nagy mennyiségű likopin segítette gá tolni a rák sejtek növekedését. Mi több, mi nél nagyobb dó zisú likopint kaptak, annál hatékonyabb volt a daganatellenes hatás. A likopin különösen haté kony olyan vegyi karcinogénekkel szemben, me lyeket a dohányfüstben találni. Egy újabb ku tatás eredménye alapján a likopin segít meg vé dni a bőrt az ultraibolya sugárzás okozta fénykárosodással szemben, amely ráncosságot, sőt bőrrákot okozhat. Mivel a likopin vérszintje az életkorral ha nyat lik, ez egy olyan étrend-kiegészítő, melyet ta ná csos figyelembe venni 50 éves kor felett, fő leg, ha naponta nem fogyasztunk el legalább egy paradicsomos terméket. A likopin a para di csomból nem szívódik fel jól, mindaddig, amíg azt nem melegítjük fel és nem kombináljuk kis mennyi ségű zsírral, például olívaolajjal. A likopin lehetséges előnyei: úgy tűnik, csök kenti a prosztatarák rizikótényezőit. Óv hat szá mos különböző daganattípustól, többek között az emlő- és bőrráktól. Bioperin, ami a fekete borsból származik A fekete bors évezredek óta köznapi házi fű szernövény. A fekete bors kivonatát széles körben használták a tradicionális indiai gyógyászatban, melyet Ájurveda néven ismerünk. A bioperin fekete bors terméséből (amelyet nedves, táp anya gokban gazdag talajon Dél-Indiában termeltek) nyert tiszta piperin kivonat. Az ízletes bors bogyókat kézi aratással alig érés előtt szüretelik, napon szárítják, hogy biztosítsák az éréshez 10

11 és minőséghez szükséges optimális feltételeket. Hogy egészségi állapotunk fenntartásához és általános jó közérzetünkhöz biztosítsuk a lehe tő legkedvezőbb feltételeket, az elfogyasztott táp anyagokból szerve zetünknek fel kell szívnia a vitaminokat és ás ványi anyagokat az emésztő traktusból. Kimutatták, hogy a piperin, a fekete bors alkotója nagymértékben fokozza ezek felszí vódását. A bioperin az egyedüli olyan piperin, amely kétségtelenül megszerezte azt a jogcímet, miszerint a tápanyag-összetevők bio lógiai felhasználhatóságát fokozni képes. A bio perin az egyetlen a piperinek közül, mely az Amerikai Egyesült Államokban kiállta a kli nikai vizsgálatok próbáját, amelyek igazolták haté konyságát és biz ton ságos ságát a táplál ko zás ban. A bioperin nem teljesen tisztázott, mégis ha tékony tulajdonságait számos egészséges ala nyon végzett klinikai mérések során vizsgálták az Amerikai Egyesült Álla mokban. Ezek a vizs gálatok három különböző kategóriájú termék felszívódását mérték. A csoportokban a bio pe rinnel és bioperin nélkül kapott eredményeket értékelték. Ezen anyagok között helyet kapott a zsíroldékony béta-karotin és a vízben oldódó B 6 -vitamin, valamint a szelén (ásványi anyag kelát, sze le nometionin formában). A vizsgált ható anyagok gastrointestinalis felszívódását vér szintjük alapján határozták meg, amely bioperin hozzáadásával látványosan fokozó dott szemben a kontroll csoporttal, ahol a vizsgált anyagok önmagukban lettek adagolva. A szelén vérszintje 30%-kal, a béta-karotin 60%-kal, míg a B 6 -vitamin a bétakarotinnál is valamivel magasabb szintre nö ve kedett. Minden vizsgálat során 5 mg per adag bioperint alkalmaztak. Hogyan hat a bioperin? Termogenezisnek nevezzük azt a metabolikus folyamatot, amely szerve zetünkben sejtszinten ener giát termel. Igaz, hogy a termogenezis kulcsfontosságú, meghatározó tényezője a fogyókúrának, azonban szerepe eb ben nem merül ki. A termogenezis ugyan is integrált szerepet játszik testünk azon képességében, hogy a nap mint nap szervezetünkbe juttatott élelmiszereket és táp anya gokat tökéletesen felhasználja. A bioperin moz gásba hozza azokat a mecha nizmusokat, ame lyek tökéletesebb emész tést, és ezt követően haté konyabb gastrointestinalis felszívódást biz to sítanak. A pipe rin (nyilvánvalóan a bioperintől füg gő en) fokozza a test természetes hőtermelő (termo genikus) aktivitását, innen ered a termo nutriens kifejezés, amivel illetik. Ez az ab szorp ciófokozás úgy magyarázható, mint a termogenezist beindító mechanizmushoz szük séges energia biztosítása. Ez a maga részéről ser kenti a tápanyagok lebontását és felszívódását, amelyek hozzájárulnak az anyagcserében a lét fon tosságú anyagok, mint például a vitaminok, ás ványi anyagok, aminosavak, gyógynövények stb. hasznosulásához. Ez olyan, mintha a bioperin ak tiválná a metabolizmus hajtókerekét, ami szelek tíven, még hatékonyabb módon biztosítja a táp anyagok eljuttatását (transzportját) a vér körbe. A rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján termonutricionális aktivitás szempontjából a piperin egyedülálló. A tápanyagok felszívódásának lehetősége idő ben korlátozott, ezért ehhez a piperin tisztított kivonatára van szükség. Ha a pi perint emésztés és felszívódás céljából fűszer bors formájában ada goljuk, amelyben be zárva marad, akkor a tápanyagok felszí vódásában és biológiai hasz no sulásában nem tud időben szerepet vállalni, mert ahhoz maga is túl későn szabadul fel a borsból. Két nyomelem: a cink és a szelén Cink Az emberi szervezet összességében körül belül 2 3 gramm cinket tartalmaz külön bö ző szö ve tekben elosztva. A cink nélkü lözhetetlen al kotója több mint nyolcvan különböző meta bo likus rendszerhez tartozó enzimnek. A cink leg magasabb kon centrációja a szemben, a májban, a csontokban, a prosztatában, az ondóban és a hajban talál ható. Ennek ellenére valódi raktára nincs ennek a nyomelemnek. Folyamatosan külső bevitelre szorulunk, mivel a szervezet 11

12 relatíve csekély biológiailag hasznosulható cinkkészlete, úgy tűnik, gyorsan kimerül. A cink egyik legfontosabb biológiai szerepköre valószínűleg a nukleinsavak, az RNS és DNS szin tézisében van, melyek nél külöz hetetlenek a sejtek osz tó dásához, a sejt károsodás helyreállításához, a sejt növe ke déshez. Ez lehet a magyarázata a cink létfontosságú szerepének a fejlődéssel, nö ve ke déssel és reproduktív funkciókkal egybekötött folyamatokban. Kézzelfogható tehát, hogy a cink jelentősége a növekedési folyamatokban már a születéssel, sőt a fejlődésben már a szü letés előtt elkezdődik. Számos tanulmány fog lalkozik az alacsony cinktartalommal terhességi komplikációk esetében, vetélésben, halva szü le tés esetén. A tanulmányokban nagy százalékban azt találták, hogy a látszólag egészséges gyer mekeknél cinkhiány észlehető. Általában az optimálisnál alacsonyabb növekedés, továbbá csökkent ízlelőképesség és étvágycsökkenés volt náluk kimutatható. A cink sokoldalú szerepet játszik szerve zetünk káros anyagoktól történő megvé dé sében. Meg védi a májat olyan egész ség károsító anyagoktól, (a köznapi tisz tító- és oldószerektől) és a va lódi mérgek től is, mint a széntetraklorid. A két vegyértékű cink kompetitív alapon megaka dá lyozza az ólom és a kadmium felszí vó dását, ezál tal meg a ka dályozza ezen nehéz fémek beépülését és toxikus hatását. Az ólom manapság általában megtalálható a szennyezett levegőben vagy akár a szennyezett ivóvízben is. Ólomszennyeződés jöhet létre ólomcsövön keresztüli vízátáramlás során, légszennyeződés pedig autó- és buszki pu fogógáz, továbbá ipari hulladék révén. A kad mi um átszűrődhet a vízbe hor ganyzott vagy fe kete polietilén csövekből, és szintén jelen van kipufogógázokban, a ci garettafüstben, ipari hul la dékokban, s ki mutat ták róla, hogy károsítja a ve sét és emeli a vérnyomást. A sejtmembránra gya korolt stabilizáló hatása révén a cink védő hatást fejt ki a káros szabad gyökökkel szemben. Az emberi szervezetben legtöbb cink a szemben, azon belül is a szivárvány- és a recehártyában (retinában) van. Bár pontos hatásmechanizmusa máig nem tisztázott, az A-vitamin aktiválásában betöltött fontos szerepén keresztül a cink az éjszakai látás egyik jelentős tényezője. Egyre több tény igazolja a cink szoros kapcsolatát látószervünkkel, lévén hogy cinkhiányban a színlátás károsodása, katarakta (szürkehályog) és látóideg-gyulladás (opticus neuritis) jelent kezhet. A cink több mint nyolcvan enzim és hor mon alkotója. Kitüntetett szerepe van a prosztata működésében, ezért különösen nagy mennyi ség ben van jelen az ondóban. A termékenység (fer tilitás) fontos nyomeleme mindkét nemben. Lét fontosságú kofaktora (alkotó eleme) az in zulinnak, cinkhiányban a hasnyálmirigy mű kö dése károsodik. Cink hatására a sebgyógyulás jelentősen fel gyorsul, és számos bőrprobléma, mint például a bőrgyulladás, az akne, a kelés, a psoriasis és az égési sebek is jól reagálnak cinkpótlásra. A cink nélkülözhetetlen a DNS és RNS képzéséhez. Cink hiányában a máj vitaminanyagcserében betöltött szerepe károsul. Ennek a nyomelemnek döntő fontosságú sze re pe van számos életfunkcióban. Segíti a vita mi nok felszívódását, a haj, a bőr és a köröm kép ződését, általában a rege neratív folyamatokat és a sebek gyógyulását. Esszenciális része szá mos enzimnek, beleértve azokat is, amelyek az emésztésben és az anyagcserében vesznek részt. A cink felszívódásához szükséges az A-vitamin jelen léte, de ennek a fordítottja is igaz: cink nélkül az A-vitamin nem tudja kifejteni védőhatását a sejt hártyában. A cink hatékony formája a cink-pikolinát, az aminosavkelát, -aszkorbát és -monometio nin. A napi kiegészítő mennyiség 15 és 100 mg közötti. 100 mg feletti na pi mennyiség hosszútá von gátolhatja az im mun rendszert. A tenger gyü mölcsei (főleg az osztriga) jó forrásai a cinknek. Növényi forrásai közé tartoznak a hüvelyesek, a teljes őrlésű gabonafélék, a sörélesztő, a limabab, a gomba, a hikoridió, a magvak és a szójabab. Cinket tartalmazó gyógynövény: a lucerna, a damiana (turnera diffusa), a ginseng, a Ho Shou Wu (polygonum multiflorum), a tengeri hínár, az édesgyökér, a mályva (orvosi ziliz) és a kakukk fű. 12

13 A cink ismert alapvető hatásai röviden: sza bad gyökfogó és semlegesítő antioxidáns nyomelem, étvágyfokozó, enzimek és hormo nok mű kö désének esszenciális kofaktora. Az alábbi szervek és szervrendszerek zavar talan működéséhez a cink vitális jelentőségű: vér, agy, haj, im mun rend szer, máj, női nemi szervek, férfinemi szer vek (he re) és dülmirigy (prosztata), körmök, has nyálmirigy, bőr, gyomor és ízlelőbimbók. A cink alkotója az inzulinnak és az ondónak. Növeli az anyagcserét, a foszfor beépülését és segíti a gyógyulási folyamatokat. A cink nél kü lözhetetlen az egészséges prosztata kialakulásához és működésének fenntartásához. Tá mo gatja a férfi nemi hormonok szintézisét és biztosítja az ép nemi mirigyek kialakulását, azok működését. Figyelmeztetések a cinkkel kapcsolatban: monokomponens formában a cink hosszan tar tó bevitelének lehetnek mel lékhatásai. Eleinte ser kenti az immunrendszert, azonban 100 mg/nap bevitele 2 3 hét után az immunműködést deprimálja. Hosszú távon kompetitíve kiszorítja a réz és más két vegyértékű oligoelem fel szívódását, ezért multikomponensű ásványi anyag pótlása javallott. A szervezet cink mennyiségét csökkent heti: hasmenés, vesebe teg ség, máj zsugo rodás, cukorbetegség, masszív élelmi rost bevitele, csontritkulás, valamint nagymértékű vizeletkiválasztás (diuresis). Szelén A szelén sejtjeink nagy védelmezője a szabad gyökök károsító hatásával szemben. A szabad gyökök és az antioxidánsok közötti természetes egyensúly felbomlásakor szabadgyöktúltengés keletkezik, amely számos betegség okozója lehet. A szelén számtalan létfontosságú folyamat aktív résztvevője. Megvéd bennünket az aszpirin, az antibiotikumok és az alkohol okozta vörösvértest-fragilitástól (az eritrocita memb ránok törékenységétől). A szelén serkenti az antitestképzést a nyiroksejtekben (B-limphocytákban) és gátolja a vérzékenységre való hajlamot (haemorrhagiás diathesist). A szelén az E-vitaminnal együttműködve antioxidáns duó. A szelén megóvja a szövetek rugalmasságát. A szelén napi étrend-kiegészítői mennyisége a 150 és 400 mcg közötti tartományban van. A szelén (mint minden más nyomelem!) ha tását legjobban kelát formában, ami nosavakhoz kötve fejti ki (pl. szelén-metionin). A szelenitek kevésbé hatásosak. Növényi forrá sai közé tartoznak a teljes kiőrlésű ga bonák, a brazil dió (paradió), a sörélesztő, a brok koli, a tejtermékek, a fok hagyma, a melasz, a hagyma, a zöldségek, a búzacsíra. A túlzott szelénbevitel mérgező lehet. A sze lén a leggyakrabban az alábbi egész ségi ál la potokban javasolt: korai öregedés megelőzése, angina pectoris, ízületi gyulladás, da ganat megelőzés, a mell cysticus fibosisa, növekedési zavar, szívbetegség, hypercholes terinaemia, hyper tonia, gyulladások, nem zőképességi za va rok, kwashiokor (gyerme kek fehérje- és B 1 -vita min alul táp lált sága), májműködési zavar, látó ideg fő-ká ro sodás (a macula lutea ká ro so dá sa), izomkárosodás, izomsorvadás, has nyál mi rigy-elégtelenség, nemzőképtelenség (férfi), stroke, hirtelen bölcsőhalál meg e lőzé se. A szelénről leggyakrabban az alábbi hatá sokat és tulajdonságokat említik: anti oxidáns, szabad gyökkötő. A szelén leg in kább az immunrendszer és hasnyálmirigy működéséhez szükséges. A szelénnel kapcsolatos adagolási útmutató a következő: RDA csecsemő: 0,01 0,06 mg (10 60 mcg) RDA gyermek: 0,02 0,2 mg ( mcg) RDA felnőtt: 0,05 0,2 mg ( mcg) Étkezési mennyiség: mcg Terápiás tartomány: mcg A szelén hozzájárul a prosztata egészséges működéséhez, de a szak iro dalom különösen ki tün tetett szerepet tulajdonít neki a prosz tatarák ki alakulásának meg e- lő zésében. A Pro-State Power hatékony étrendkiegészítő, amelynek egyik legfőbb feladata, hogy meg őriz ze a prosztata egészségi állapotát, illetve se gít sen a már fennálló proszta taproblémák meg oldásában. 13

14 A testedzés fontos a keringés fokozása miatt, csökkenti a vérnyomást és serkenti a fel gyü lemlett salakanyagok ürítését. Segít megelőzni a depresszió és a negatív életszemlélet kiala ku lását. A méregtelenítő diéta elengedhetetlen a prosz tata egészségi állapotának meg őrzésében. Ke rül jük a kávét, az alkoholt, a dohányzást, a kof fein tartalmú italok és fi - nomított cukrok fogyasz tását. A ráksejt fejlődését nagyban serkenti a cukrokban gazdag táplálkozás, ezért kerüljük az édességeket. Igyunk sok egészséges, tiszta vagy tisztított vizet, és használjunk stabilizált, folyé kony oxigénkészítményt (OxyMaxot). Különböző gyógynövények alkotóelemei szintén jó hatást fejtenek ki a prosztatára. Ezek a: cayenne (erőspaprika), amely előnyösen hat a keringésre. A tengeri hínár gaz dag ásványi anya gok ban és megtisztítja a prosztatát. A fűrész pál ma kivonata csökkenti a prosztata szöveti túl tengését, a gyulladások kialakulását, a vizelési nehézségeket és a fájdalmat. Az alábbi növények támogatják a szervezet saját hormontermelését: szárcsagyökér (smilax offi cinalis), ginszeng, édesgyökér, fűrészpálma, damiana (turmera diffusa). Ezek közül néhány alkotóeleme a VitalMan készítménynek. Más összetett készítmények, mint például a Para Protex (vastagbél-méreg telenítő) és a Rhodiolin (anti stressz és adaptogén formula) további segítséget nyújthatnak prosztataproblémák ese tén a pá ciensek általános közérzetének javí tá sában és a gyógyulási folyamat támogatásában. Létfontosságú vitaminok, ásványi anyagok és más étrend-kiegészítők Az A- és D-vitamin támogatja a máj egészséges működését, véd a szabad gyökök károsító hatá sával szemben, segíti a nyál kahártyák rege nerációját és hozzájárul a természetes szte roid képzéshez. A B-komplex vitaminok nél kü löz hetetlenek az idegrendszer egész sé ges műkö dé séhez, az ener gia képző fo lya matok hoz és az emésztőszervek működéséhez. A B 12 -vi ta min létfontosságú a vér képzéshez, az idegsejtek köpenyének meg úju lásához, a ge rincvelő működéséhez, és segít fenntar tani a fertilitást. A B-vitamin komplex min den egyes tagja támogatja az egészséges prosz tataműködést és segít kiküszöbölni a fen nálló prosztataproblémákat. A C-vitamin a bioflavonoidokkal együtt hatásos védelem a szabad gyökök károsító hatása ellen. Fokozza a spermiumszámot és azok motilitását, hozzájárul a prosztata védelméhez. Segíti a kal cium és más ásványi anyagok felszívódását. Támogatja a haj szálerek és érfalak ellenálló ké pes ségét, segít az ellenálló képesség kiala ku lásában és annak megtartásában. Az E-vitamin erőteljes univerzális anti oxidáns, amely a prosztatát is segít megvédeni a szabad gyökök károsító hatásával szemben. Az E-vi ta min fokozza a jód felszívódását. Serkenti a nemi hormonok produkcióját, és mindkét nemben támogatja a nemi mirigyek működését. A kalcium és a magnézium fontos szerepet ját szik az ingerületátvitelben (szükségesek az ideg sejtek, a sima- és harántcsíkos izmok mű kö déséhez) és a csontok/fogak mineralizációjához. Fokoz zák a fertőzé sekkel szembeni ellenálló ké pes séget. A jód nélkülözhetetlen a pajzsmirigy hor monjainak szintézisében, a pajzsmirigy szö veti állományának kontrolljában és a pajzs mi rigy nek hormonokon keresztül kifejtett hatá sához, amely során a szervezet metabolikus folyamatainak ellenőrzésében vesz részt. A szelénről úgy tartják, hogy nélkü löz hetetlen a sper maképzéshez. Hatása különösen erőteljes, ha az E-vitaminéval párosul (szinergikus hatás), erőteljes antioxidáns duót alkotnak; az A-, C- és E-vitaminok a szelénnel együtt a nagy ászok, a győztes védelmi kvartett szá mos egészségkárosító anyaggal szemben. A szelén segít megóvni a kromoszómákat a sé rü lé sektől és hozzájárul a sérült kromoszómák re pa rá ci ó já hoz. A kén nélkülözhetetlen a peteéréshez és a sper miumok képzéséhez. A germanium és a CoQ10 ellátja a sejteket oxi génnel és javítja a keringést. Segít a prosztata egész ségének megtartásában. 14

15 A klorofill és kékeszöld alga fertőtlenítő és tisz tító tulajdonságokkal rendelkezik, véd a fer tő zéstől, továbbá a prosztata gyulladásától. Az esszenciális zsírsavak (EFA) a lenmag olajban és a lazacolajban találhatók jelentős mennyi ségben. A vizelést követően az E-vita min nal együtt csökkentik a vi zeletretenciót a húgy hólyagban. Az esszenciális zsírsavak a prosz taglandinok építőkövei. Ezek hormonszerű anya gok, melyek részt vesz nek minden szerv, szö vet és sejt mű ködésének szabályozásában. Se gí tik felbontani a barna zsírszövetet, mely a bel sőszerveket övezi, és amely hasi elhízásnál kórosan felszaporodhat különösen a szív, a vesék és a mellékvesék körül. A lecitin segít eltávolítani a zsír lera kódásokat a vérerekből, a bőr alatti kötőszö vetből és a máj ból, továbbá védi az ideg sejteket. Az Acidophilus segít kontroll alatt tartani a káros baktériumok elszaporodását a bélben. Ja vítja az emésztést és a tápanyagok asszimilációját. Összefoglalásként: a Pro-State Power sok ol dalú, komplex étrend-kiegészítő készít mény, mely nek elsőrendű feladata, hogy megelőzze, il let ve enyhítse a prosz tata pa naszokat. 15

16 Irodalomjegyzék: Bradstreet, Karen: Overcoming Infertility Naturally. Pleasant Grove, Utah.: Woodland Books, Castleman, Michael: The Healing Herbs. Emmaus, Pennsylvania: Rodale Press, Inc., Duke J: Handbook of Medicinal Herbs. Boca Raton, Florida: CRC Press, Inc. 1985, p.174. Guess HA et al: The effects of finasteride on prostate-specific antigen: review of available data, J Urol 1996; 155(3): 3 9. Holmes P: The Energetics of Western Herbs. Boulder: Artemis Press, 1989, p.300. Hutchens AR: Indian Herbology of North America. Ontario, Canada: Merco, 1969, p.108. Manz D: Effectiveness of dietary intervention in general practice. Am J Clin Nutr 1997; 65 (6 suppl): McCance Kathryn L, Huether Sue E (Eds): Lignans. In: Pathophysiology. The Biologic Basis for Disease in Adults and Children. Third ed., Mosby, St. Louis, 1998, (p.331). Murray MT (ed): Flax lignans- gut flora. In: Encyclopedia of Nutritional Supplements: the essential guide for improving your health naturally. Prima Publishing, Rocklin, CA, 1996, (pp ) Murray MT (ed): Flax seed. In: Encyclopedia of Nutritional Supplements: the essential guide for improving your health naturally. Prima Publishing, Rocklin, CA, 1996, (pp ) Narayan P: Neoplasms of the prostate gland. In Tanagho EA, McAninch JW, editors: Smith s general urology, Ed 14, Norwalk, Conn, 1995, Appleton & Lange. Ody P. The Complete Medicinal Herbal. London: Dorling Kindersley, 1993, p.64. Overmeyer M: Saw palmetto shown to shrink prostatic epithelium. Urology Times 1999; 27(6): 1, 42., through RobMcCaleb: Herbalgram, 47: 28., Pirót László: Étrend-kiegészítők szerepe egyes urológiai és andrológiai körképekben. In: Nutrition&Helath, Robinson KM, Huether SE: Structure and Function of the Reproductive Systems. In: Pathophysiology. The Biologic Basis for Disease in Adults and Children. McCance Kathryn L, Huether Sue E (Eds). 3-rd Ed., Mosby, St. Louis, 1998, pp Robinson KM, McCance KL: Disorders of the Male Reproductive System. In: Pathophysiology. The Biologic Basis for Disease in Adults and Children. McCance Kathryn L, Huether Sue E (Eds). 3-rd Ed., Mosby, St. Louis, 1998, pp Rover GL, et al: Relationship between age and levels of total, free, and bound testosterone in healthy subjects. Curr Therap Res 1984; 35: 345. Tanagho EA, McAninch JW: Smith s general urology, ed. 16, Norwalk, Conn, 1995, Appleton & Lange. Tenney, Louise: Encyclopedia of Natural remedies. Tenney L., ed. Woodland Publishing Inc., Pleasant Grove, Utah, Vermeulen A, Kaufman JM, Giagulli VA: Influence of some biological indexes on sex hormone-binding globulin and androgen levels in ageing and obese males. J Clin Endocrinol Metab 1996; 81(5): Weiner, Michael and Weiner, Janet A: Herbs That Heal. Mill Valley, CA: Quantum Books, TÁPLÁLKOZÁS ÉS EGÉSZSÉG NUTRITION & HEALTH A Magyar Egészségvédelmi Fórum tudományos hírlevele Szakmai szerkesztő: Dr. Varga Edit Felelős szerkesztő: Nahalka Judit A szerkesztőség címe: 1052 Budapest, Aranykéz u /02/06, 10:49 PM

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 16., péntek TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról... 10754 Oldal 2007: CXXVII. tv. Az ál ta lá nos for gal

Részletesebben

34. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 28., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1495, Ft. Oldal

34. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 28., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1495, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 28., kedd 34. szám Ára: 1495, Ft TARTALOMJEGYZÉK 68/2006. (III. 28.) Korm. r. A Fel sõ ok ta tá si és Tu do má nyos Ta nács ról... 2906 69/2006.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. no vem ber 15., hétfõ 169. szám TARTALOMJEGYZÉK 2004: CI. tv. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló tör vé nyek mó do

Részletesebben

III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése

III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése 31/2006. (VII. 5.) AB végzés 1021 31/2006. (VII. 5.) AB végzés Az Al kot mány bí ró ság al kot mány jo gi pa nasz és utó

Részletesebben

132. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 4., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal

132. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 4., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 4., csütörtök 132. szám Ára: 966, Ft TARTALOMJEGYZÉK 254/2007. (X. 4.) Korm. r. Az ál lam i va gyon nal való gaz dál ko dás ról... 9636 255/2007.

Részletesebben

2008. évi CVIII. tör vény. 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697

2008. évi CVIII. tör vény. 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697 III. Tár sa dal mi szem pon tok: 1. Az épí tett 3-x szo bás la ká sok ará nya az idõ szak végi la kás ál lo mány ból, % 2. A személygépkocsik kor szerint

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 7., szerda TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXI. tv. Egyes szo ciá lis tár gyú tör vé nyek mó do sí tá sá ról... 10456 2007: CXXII. tv. A szol gá la

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

84. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal

84. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXXXIII. tv. A köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXIII. tör vény mó do - sí tá sá ról...

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

37. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, április 4., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 575, Ft. Oldal

37. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, április 4., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 575, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. április 4., kedd 37. szám Ára: 575, Ft TARTALOMJEGYZÉK 77/2006. (IV. 4.) Korm. r. Az Út ra va ló Ösz tön díj prog ram ról szóló 152/2005. (VIII. 2.)

Részletesebben

Tények a Goji bogyóról:

Tények a Goji bogyóról: Tények a Goji bogyóról: 19 aminosavat (a fehérjék építőkövei) tartalmaz, melyek közül 8 esszenciális, azaz nélkülözhetelen az élethez. 21 nyomelemet tartalmaz, köztük germániumot, amely ritkán fordul elő

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

NŐI PROBLÉMÁK A TERMÉSZET- GYÓGYÁSZ SZEMÉVEL. Molnárné Haholt Zsuzsanna Természetgyógyász, életmód tanácsadó és terapeuta

NŐI PROBLÉMÁK A TERMÉSZET- GYÓGYÁSZ SZEMÉVEL. Molnárné Haholt Zsuzsanna Természetgyógyász, életmód tanácsadó és terapeuta NŐI PROBLÉMÁK A TERMÉSZET- GYÓGYÁSZ SZEMÉVEL Molnárné Haholt Zsuzsanna Természetgyógyász, életmód tanácsadó és terapeuta NŐK ÉLETSZAKASZAI Újszülött kor Csecsemőkor Kis gyermekkor Óvodás és kisiskolás

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft JANUÁR 17.

III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft JANUÁR 17. III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft 2011. JANUÁR 17. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ fi

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

XVI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1764 Ft május T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

XVI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1764 Ft május T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XVI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1764 Ft 2007. május T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 4/2007. (V. 7.) Tü. határozat A há rom ta gú ta ná csok és az ál lan dó bi zott sá gok össze té te lé rõl... 387 27/2007.

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

97. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 12., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

97. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 12., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 12., kedd 97. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXXV. tv. Az adó zás rend jé rõl szóló 2003. évi XCII. tör vé ny mó do sí tá sá ról

Részletesebben

93. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 6., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 667, Ft. Oldal

93. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 6., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 667, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 6., szerda 93. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXIX. tv. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény mó do sí tá sá ról 4904 64/2005.

Részletesebben

28. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1863, Ft. Oldal

28. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1863, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 10., péntek 28. szám TARTALOMJEGYZÉK 49/2006. (III. 10.) Korm. r. A föld gáz el lá tás ról szóló 2003. évi XLII. tör vény egyes ren del ke

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A ma gyar la kos ság bel föl di uta zá sai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ké szí tet te: a Ma gyar Tu riz mus Rt. Ku ta tá si Igaz ga tó sá gá nak meg bí zá sá ból a M.Á.S.T. Pi ac- és Köz vé le mény ku ta tó

Részletesebben

2007. évi CXXIX. tör vény

2007. évi CXXIX. tör vény 11156 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/156. szám 2007. évi CXXIX. tör vény a termõföld védelmérõl* I. Fejezet BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK A tör vény hatálya 1. (1) A tör vény ha tá lya ki ter jed a ter mõ föld

Részletesebben

122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 5., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1533, Ft. Oldal

122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 5., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1533, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. ok tó ber 5., csütörtök 122. szám Ára: 1533, Ft TARTALOMJEGYZÉK 202/2006. (X. 5.) Korm. r. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL

Részletesebben

2008. évi LXIX. tör vény M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/161. szám

2008. évi LXIX. tör vény M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/161. szám 19424 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/161. szám zott ter mék ese té ben az elsõ bel föl di for ga lom ba hozó elsõ ve võ je vagy sa ját célú fel hasz ná ló ja, 2008. évi LXIX. tör vény a környezetvédelmi

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. már ci us 14., szerda TARTALOMJEGYZÉK 14/2007. (III. 14.) EüM r. A gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba tör té nõ be fo ga dá

Részletesebben

97. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. Törvények A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA évi LXXI. tör vény. Budapest, au gusz tus 2.

97. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. Törvények A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA évi LXXI. tör vény. Budapest, au gusz tus 2. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. au gusz tus 2., szerda 97. szám TARTALOMJEGYZÉK 2006: LXXI. tv. A köz ok ta tás ról szóló 1993. évi LXXIX. tör vé ny mó do sí tá sá ról 7895 2006: LXXII.

Részletesebben

80. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 585, Ft

80. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 585, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK Oldal 80. szám Ára: 585, Ft 125/2009. (VI. 15.) Korm. ren de le t A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest,

Részletesebben

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelete

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelete 23584 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009/90. szám A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelete a szélerõmû kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeirõl,

Részletesebben

150. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 15., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1633, Ft. Oldal

150. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 15., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1633, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 15., kedd 150. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: CXIX. tv. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló tör vények mó do

Részletesebben

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény

Részletesebben

121. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2100, Ft. Oldal

121. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2100, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK 2007: CVI. tv. Az ál la mi va gyon ról... 9082 2007: CVII. tv. A te le pü lé si ön kor mány za tok több cé lú

Részletesebben

Ked ves Ta ní tók! Ked ves Szü lôk!

Ked ves Ta ní tók! Ked ves Szü lôk! Ked ves Ta ní tók! Ked ves Szü lôk! A tech ni ka ro ha mos fej lô dé se szük sé ges sé te szi, hogy már egé szen ki csi kor ban in for - ma ti kai és szá mí tó gép-fel hasz ná lói is me re tek kel bô vít

Részletesebben

GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 182 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Dr. Kár olyi Géza 1 GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL Cselekvési változatok A szö vet ke zet a ha tá lyos meg fo gal ma zás 2 sze rint:

Részletesebben

36. szám II. kötet A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 3., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 4255, Ft

36. szám II. kötet A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 3., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 4255, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 3., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK 15/2006. (IV. 3.) OM r. Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követel - ményeirõl 36. szám II. kötet

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 12., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1125, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 12., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1125, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú ni us 12., péntek 79. szám Ára: 1125, Ft TARTALOMJEGYZÉK Oldal 2009. évi XLIV. tör vény A szak kép zé si hoz zá já ru lás ról és a kép zés fej lesz

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. no vem ber 16., kedd 170. szám TARTALOMJEGYZÉK 2004: CIV. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról szóló 1949. évi XX. tör - vény mó do sí tá

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

TARTALOM. IV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ára: 2415 Ft MÁRCIUS 6. KÖZLEMÉNYEK JOGSZABÁLYOK

TARTALOM. IV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ára: 2415 Ft MÁRCIUS 6. KÖZLEMÉNYEK JOGSZABÁLYOK IV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ára: 2415 Ft 2012. MÁRCIUS 6. TARTALOM oldal oldal JOGSZABÁLYOK 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet a hallgatói hitelrendszerrõl... 434 2/2012. (I. 20.) Korm. rendelet a magyar állami

Részletesebben

176. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 11., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal

176. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 11., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. de cem ber 11., csütörtök 176. szám Ára: 465, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXXXIV. tv. A Bün te tõ Tör vény könyv rõl szó ló 1978. évi IV. tör vény mó do

Részletesebben

73. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, má jus 28., TARTALOMJEGYZÉK. csütörtök. Ára: 1395, Ft. Oldal

73. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, má jus 28., TARTALOMJEGYZÉK. csütörtök. Ára: 1395, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. má jus 28., TARTALOMJEGYZÉK Oldal csütörtök 73. szám 2009. évi XXXVIII. tör vény A ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok kö ve tel mé nyét érin - tõ

Részletesebben

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955 fuzet 2011:SZOROLAP10.QXD 2011.10.13. 8:10 Page 1 MÓ RICZ ZSIG MOND Ál ta lá nos Is ko la, Gim ná zi um, Szak kép zõ Is ko la, Kollégium, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Pe da gó gi ai Szak szol

Részletesebben

136 Con Dolore. Tenor 1. Tenor 2. Bariton. Bass. Trumpet in Bb 2. Trombone. Organ. Tube bell. Percussions

136 Con Dolore. Tenor 1. Tenor 2. Bariton. Bass. Trumpet in Bb 2. Trombone. Organ. Tube bell. Percussions Tenor 1 Tenor 2 Bariton Bass Trumpet in Bb 1 Trumpet in Bb 2 Trombone Percussions Organ 136 Con Dolore Tube bell X. Nikodémus: Mer - re vagy, Jé - zus, hol ta - lál - lak? Mu-tass u - tat az út - ta- lan

Részletesebben

A Kormány rendeletei

A Kormány rendeletei 2007/39. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2547 A Kormány rendeletei A Kormány 57/2007. (III. 31.) Korm. rendelete a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén

Részletesebben

2004. évi LXXXIV. törvény

2004. évi LXXXIV. törvény 11330 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/132. szám hasz nált fel, ide ért ve a bel sõ mi nõ ség el len õr zés hez szük - sé ges vizs gá la tok cél já ra tör té nõ a ha tá lyos jog sza bá - lyok nak, va la

Részletesebben

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. február 3., péntek 12. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 22/2006. (II. 3.) Korm. r. A fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásá

Részletesebben

A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2

A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2 136 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Né meth Lász ló 1 A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2 Cselekvési változatok Ki in du lás ként fon tos meg fo gal maz ni azt, hogy

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

HOPPÁ! FEJET HAJTOTTAK A JAPÁN TITOK ELŐTT HOPPÁ! FEJET HAJTOTTAK A JAPÁN TITOK ELŐTT

HOPPÁ! FEJET HAJTOTTAK A JAPÁN TITOK ELŐTT HOPPÁ! FEJET HAJTOTTAK A JAPÁN TITOK ELŐTT HOPPÁ! FEJET HAJTOTTAK A JAPÁN TITOK ELŐTT Japánban emberemlékezet óta fogyasztják Beigazolódott, hogy a chlorella és a spirulina alga gátolja a rákos sejtkolóniák kialakulását, azaz hatékony a rákmegelőzésben.

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben A je len mó do sí tás sal az Ala pí tók a Fô vá ro si Bí ró ság ál tal nyil ván tar - tás ba vett Ala pít vány Ala pí tó oki ra tát úgy kí ván ják mó do sí

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

KOCSÁR MIKLÓS. Dalok magyar költ k verseire

KOCSÁR MIKLÓS. Dalok magyar költ k verseire KOCSÁR MIKLÓS Dalok magyar költk verseire Énekhangra és zongorára 2. Gyurkovics Tibor versei ÖLELJ MEG ENGEM, ISTEN 1. Fönn 2. Antifóna 3. Figura 4. Istenem LÁTJÁTOK FELEIM KÉRÉS EGYHELYBEN POR-DAL Kontrapunkt

Részletesebben

A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA XII. ÉVFOLYAM 12. SZÁM ÁRA: 546 Ft 2006. de cem ber 22. A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM II. rész 2006: XCIV. tv. A tûz el

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete 26734 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/193. szám A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

Részletesebben

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16.

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. feb ru ár 16., szerda 19. szám TARTALOMJEGYZÉK 12/2005. (II. 16.) PM r. A kincs tá ri rend szer mû kö dé sé vel kap cso la tos pénz ügyi szolgálta -

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ IV. év fo lyam 14. szám 1344 Ft 2007. december 31. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink

Részletesebben

21. szám. Budapest, má jus 14., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 525, Ft. Oldal

21. szám. Budapest, má jus 14., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 525, Ft. Oldal Budapest, 2008. má jus 14., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 2057/2008. (V. 14.) Kor m. h. A Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegû tevékenységet ellátó központi

Részletesebben

XV. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM ÁRA: 1617 Ft június T A R T A L O M. Szám Tárgy Ol dal

XV. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM ÁRA: 1617 Ft június T A R T A L O M. Szám Tárgy Ol dal XV. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM ÁRA: 1617 Ft 2006. június T A R T A L O M Szám Tárgy Ol dal 4/2006. (VI. 20.) Tü. határozat Az Alkot mány bíró ság he lyet tes el nö ké nek meg vá lasz tá sá ról... 419 5/2006. (VI.

Részletesebben

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a évi elõfizetési árainkra

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a évi elõfizetési árainkra LVII. ÉVFOLYAM 25. SZÁM ÁRA: 798 Ft 2006. december 28. FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2007. évi elõfizetési árainkra T A R T

Részletesebben

XV. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM ÁRA: 1771 Ft március T A R T A L O M. Szám Tárgy Ol dal

XV. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM ÁRA: 1771 Ft március T A R T A L O M. Szám Tárgy Ol dal XV. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM ÁRA: 1771 Ft 2006. március T A R T A L O M Szám Tárgy Ol dal 11/2006. (III. 23.) AB ha tá ro zat Az egész ség ügy rõl szóló 1997. évi CLIV. tör vény 25. (5) be kez dés ki vé - ve,

Részletesebben

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek 160. szám Ára: 3801, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXXIII. tv. A bá nyá szat ról szóló 1993. évi XLVIII. tör vé ny mó do sí tá sá

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete 15946 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009/66. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási

Részletesebben

95. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 31., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal

95. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 31., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. jú li us 31., hétfõ 95. szám Ára: 693, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: LXIX. tv. Az európai szövetkezetrõl... 7792 2006: LXX. tv. Az éle tük tõl és a sza bad

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXIV. tv. A ter mõ föld rõl szó ló évi LV. tör vény mó do sí tá sá ról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXIV. tv. A ter mõ föld rõl szó ló évi LV. tör vény mó do sí tá sá ról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 14., szerda 153. szám TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXIV. tv. A ter mõ föld rõl szó ló 1994. évi LV. tör vény mó do sí tá sá ról... 10671 2007:

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom VI. ÉVFOLYAM 1. szám 2008. ja nu ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

TARTALOM. III. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Ára: 820 Ft JÚNIUS 8. oldal oldal

TARTALOM. III. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Ára: 820 Ft JÚNIUS 8. oldal oldal III. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Ára: 820 Ft 2011. JÚNIUS 8. TARTALOM oldal oldal JOGSZABÁLY 72/2011. (IV. 29.) Korm. ren de let az egész ség ügyi felsõ - fokú szak irá nyú szak kép zé si rend szer rõl szóló 122/2009.

Részletesebben

TARTALOM. III. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Ára: 1700 Ft JÚLIUS 15. oldal oldal. A köz tár sa sá gi el nök 101/2011. (V. 20.) KE ha tá ro za ta

TARTALOM. III. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Ára: 1700 Ft JÚLIUS 15. oldal oldal. A köz tár sa sá gi el nök 101/2011. (V. 20.) KE ha tá ro za ta III. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Ára: 1700 Ft 2011. JÚLIUS 15. TARTALOM oldal oldal JOGSZABÁLYOK A nem ze ti erõ for rás mi nisz ter 24/2011. (V. 18.) NEFMI ren de le te az egyes sa já tos köz ok ta tá si fel ada

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

59. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 28., TARTALOMJEGYZÉK. kedd. Ára: 585, Ft. Oldal

59. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 28., TARTALOMJEGYZÉK. kedd. Ára: 585, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. áp ri lis 28., TARTALOMJEGYZÉK Oldal kedd 59. szám Ára: 585, Ft 4/2009. (IV. 28.) M E ren de let A mi nisz ter el nök he lyet te sí té sé rõl.... 15664

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM V. ÉVFOLYAM 1. szám 2007. ja nu ár 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. március 8. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/10. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Sze mély ügyi hírek...

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. TARTALOM TÖRVÉNYEK Oldal Oldal SZEMÉLYI HÍREK 2006. évi LI. tör vény a bün te tõ el já rás ról szó ló

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. F E B R U Á R 2 8. TARTALOM Oldal TÖRVÉNY 2003. évi CXXIX. tv. a köz be szer zé sek rõl (egy sé

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

XII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 598 Ft febru ár 1. TARTALOM. II. rész

XII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 598 Ft febru ár 1. TARTALOM. II. rész XII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 598 Ft 2006. febru ár 1. TARTALOM II. rész 2005: CXXXII. tv. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII.

Részletesebben

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004)

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004) 356 Közbeszerzési Értesítõ, a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja (2005. I. 5.) 1. szám Pos tai irá nyí tó szám: 1163 Te le fon: 401-1459 Telefax: E-ma il: B. MEL LÉK LET: A RÉ SZEK RE VO NAT KO ZÓ

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. szeptember 20. Megjelenik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/38. szám Ára: 315 Ft TARTALOM Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szervezeti hírek A Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2007. MÁJUS 10. A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA Szer kesz tõ ség: 1051 Bp., Arany Já nos u. 25. Te l.: 301-2924 Megjelenik szükség szerint Ára: 924 Ft I. Jogszabályok

Részletesebben

122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 13., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1794, Ft. Oldal

122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 13., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1794, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. szep tem ber 13., kedd 122. szám Ára: 1794, Ft TARTALOMJEGYZÉK 183/2005. (IX. 13.) Korm. r. Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 5., kedd 92. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXX. tv. A fog lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el lá tá sá ról szóló 1991.

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 357, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 357, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. no vem ber 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK 237/2006. (XI. 27.) Korm. r. A felsõoktatási intézmények felvételi eljárásairól... 11138 81/2006. (XI. 27.) GKM

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2008: LXXV. tv. A ta ka ré kos ál la mi gaz dál ko dás ról és a költ ség ve té si fe le lõs ség - rõl...

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2008: LXXV. tv. A ta ka ré kos ál la mi gaz dál ko dás ról és a költ ség ve té si fe le lõs ség - rõl... A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. no vem ber 26., szerda 167. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXXV. tv. A ta ka ré kos ál la mi gaz dál ko dás ról és a költ ség ve té si fe le lõs ség - rõl...

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben