Kockázati Jelentés. Erste Bank Hungary Zrt.

Átírás

1 Kockázati Jelentés Erste Bank Hungary Zrt. A közzétett adatok i állapotot tükröznek 1.Kvalitatív adatok Általános inforációk A közzétételről A száviteli és a tőkekövetelény száításához kapcsolódó konszolidáció közötti eltérések rövid leírása Teljes körűen konszolidált tételek Részlegesen konszolidált tételek A szavatoló tőkéből levont tételek Egyéb tételek Tőke Tőkekövetelény Tőkeáttétel Tőkepufferek Tőkekivonás egakadályozása Helytállási nyilatkozat Vállalatirányítási rendszer Vezető testület tagjai által betöltött igazgatósági tisztségek száa Vezető testület tagjainak kiválasztása Diverzitási politika Kockázatkezelési rendszer egfelelősége Szavatoló tőke egyes eleei, pozitív és negatív összetevői Kockázatok kezelése A kockázatkezelési szervezet Partnerkockázat A kockázatkezelés fő elvei, alkalazott ódszerek, kockázatok azonosítása és kezelése Kereskedési könyvben rögzített kitettségek Partnerkockázati fedezetek A szerződéses nettósítás és hatása a tőkekövetelényre A hitelderivatíva portfolió elezése α becsült értéke Hitelintézet tőkeegfelelősége (hitelezési és felhígulás kockázat) Kockázatérési és jelentési rendszerek alkalazási köre A belső tőkeegfelelés értékelési folyaat (ICAAP) elvei és stratégiája A hitelezési kockázatok kezelésének alapelvei A kockázati kategóriák tőkekövetelénye kitettségi osztályonként A késedele és hitelinőség-rolás eghatározása Az értékvesztés és céltartalék-képzés fő elvei és ódszerei Sztenderd ódszert alkalazó szegens portfolió-elezése Belső inősítésen alapuló (IRB) ódszert alkalazó szegensek portfolió-elezése Felügyeleti előírás alapján külön kezelt portfolió-elezése Piaci kockázat Kereskedési könyvben nyilvántartott kockázatok Kereskedési könyvben ne szereplő részvények Banki könyvben szereplő pozíciók Működési kockázat A kockázatkezelés fő elvei, alkalazott ódszerek, kockázatok azonosítása és kezelése 17 1

2 Értékpapírosítás Eszközök és eljárások Minősítési rendszerek A belső inősítési rendszer struktúrája, valaint a belső és külső inősítések közötti kapcsolat A belső becsléseknek a kockázattal súlyozott kitettség érték eghatározásán kívüli alkalazása A inősítési rendszerek leírása A inősítési rendszerek egbízhatóságának ellenőrzésére szolgáló eljárások A inősítési folyaat leírása Általános leírás A belső inősítési rendszerek: a belső és külső inősítések közötti kapcsolat Központi korány vagy központi bank inősítése Hitelintézetek és befektetési vállalkozások inősítése Vállalkozások inősítése Lakossági ügyfelek inősítése Részesedések Az egyes kockázati paraéterek definíciója, eghatározásának ódszere, becsült és valós adatai az egyes kockázati szegensekben Neteljesítési valószínűség (PD) Neteljesítéskori veszteségráta (LGD) Hitelegyenértékesítési tényező (CCF) Hitelezésikockázat - érséklés Biztosítékok értékelése és kezelése Az elisert biztosítékok fő típusai A garanciával és hitelderivatívával fedezett kitettségek értéke, a partnerek hitelinősége A kockázati koncentráció érséklése a hitelezési kockázat érséklésével Kvantitatív adatok 26 Táblázat 1: Egyedi és konszolidált kitettségek ( as adatok alapján) 26 Táblázat 2: Kitettségek ódszer, kitettségi osztály és lejárat szerint ( as adatok alapján) 27 Táblázat 2: Kitettségek ódszer, kitettségi osztály és lejárat szerint ( as adatok alapján) 28 - folytatás 28 Táblázat 3: Lejárt és értékvesztett kitettségek régió szerint ( as adatok alapján) 28 Táblázat 4: Kitettségek, kockázattal súlyozott eszközök és céltartalékok partner osztály és kitettségi osztály szerint ( as adatok alapján) 29 Táblázat 5: Kitettségek régió és kitettségi osztály szerint ( as adatok alapján) 30 Táblázat 6: Lejárt kitettségek partner osztály szerint ( as adatok alapján) 31 Táblázat 7: Értékvesztett kitettségek partner osztály szerint ( as adatok alapján) 31 Táblázat 8: IRB fejlett portfolió - le ne hívott követelés kitettségi osztály szerint ( as adatok alapján) 31 Táblázat 9: IRB fejlett portfolió - kitettségek LGD sávok szerint ( as adatok alapján) 31 Táblázat 10: IRB fejlett portfolió - átlagos PD és LGD értékek kitettségi osztályok szerint ( as adatok alapján) 31 Táblázat 11: IRB alap portfolió - átlagos PD értékek kitettségi osztályok szerint ( as adatok alapján) 31 Táblázat 12-13: Kitettségek külső inősítés alapján ( as adatok alapján) 32 Táblázat 14: Piaci kockázat - összefoglaló ( as adatok alapján) 32 Ábra 1: Tőkekövetelény a kereskedési könyvben ( as adatok alapján) 33 Táblázat 15: Tőkekövetelény a kereskedési könyvben ( as adatok alapján) 33 Táblázat 16: Tőkeérték érzékenység ( as adatok alapján) 33 Táblázat 17: Nettó kaatjövedele érzékenység ( as adatok alapján) 33 Táblázat 18: Banki könyvi partnerkockázat ( as adatok alapján) 33 Táblázat 19: Tőkekövetelény ( as adatok alapján) 34 Táblázat 19: Tőkekövetelény ( as adatok alapján) 35 - folytatás 35 Táblázat 20: Tőkeegfelelés ( as adatok alapján) 36 Táblázat 20: Tőkeegfelelés ( as adatok alapján) 37 - folytatás 37 Táblázat 20: Tőkeegfelelés ( as adatok alapján) 38 - folytatás 38 Táblázat 20: Tőkeegfelelés ( as adatok alapján) 39 - folytatás 39 2

3 Táblázat 21: Tőkeinstruentuok fő jellezői ( as adatok alapján) 40 Táblázat 21: Tőkeinstruentuok fő jellezői ( as adatok alapján) 41 - folytatás 41 Táblázat 22: Tőkeáttételi utató ( as adatok alapján) 42 Táblázat 23: Felügyeleti előírás alapján külön kezelt portfolió kitettségek egoszlása inősítési kategória és lejárat szerint ( as adatok alapján) 42 3

4 1.Kvalitatív adatok 1.1. Általános inforációk A közzétételről Az Erste Bank Hungary Zrt. (a továbbiakban: a Bank) jelen közzététellel egfelel a 3. Pillér követelényeinek, ahogy azt az Európai Unió 575/2013/EU száú rendelete, valaint a Magyar szabályozás, különösen a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban Hpt.) eghatározzák. A közzététel részletező adatai a releváns konszolidációs szinten kerülnek egjelenítésre, a konszolidáció ahol ez releváns kieelésre kerül. A Hpt értelében: a) Név Erste Bank Hungary Zrt a) Tevékenység jellege Egyéb onetáris közvetítés a) Földrajzi tagozódás Magyarország b) Árbevétel (illió forint) c) Teljes unkaidőben alkalazottak létszáa (fő) d) Adózás előtti eredény (illió forint) e) Eredényt terhelő adók (illió forint) 0 f) Kapott állai táogatás (illió forint) 0 (2) Eszközarányos jövedelezőségi utató (adózott eredény/érlegfőösszeg) as adatok alapján A száviteli és a tőkekövetelény száításához kapcsolódó konszolidáció közötti eltérések rövid leírása Teljes körűen konszolidált tételek A Bank a száviteli és az összevont alapú felügyeleti konszolidációba valaennyi leányvállalatát teljes körűen bevonja Részlegesen konszolidált tételek Részlegesen konszolidált tételek nincsenek A szavatoló tőkéből levont tételek A kockázatok fedezésére figyelebe vehető szavatoló tőkére nincs befolyásoló hatás a fentiek következtében. 4

5 Egyéb tételek Egyéb tételek nincsenek Tőke Tőkekövetelény A Bank a ei Joint Decision értelében IRB bankként száítja tőkekövetelényét, a Bank hitelkockázati odelljeit a jogszabályi előírásoknak egfelelően évente validálja, illetve az éves SREP keretében a felügyeleti vizsgálat részét képezi. A Bank az un Basel 3 előírásoknak azaz CRD IV/CRR-ben illetve Hpt-ben rögzítetteknek egfelelően száítja ki a tőkekövetelényét től. A Bank tőkehelyzete stabil, tőkeszerkezetében egfelel a CRR-ben rögzített iniu elvárások teljesítésének, konszolidált szolvencia utatója Q ben 19,5% volt, ely jóval eghaladta a felügyeleti iniuot Tőkeáttétel A Bank a CRR 499. cikk (2) bekezdése alapján a CRR 499. cikk (1) bekezdésének a) pontjának egfelelően, az alapvető tőke áteneti fogalát alapul véve jelenti a tőkeáttételi utatót. A Bank engedélyt kapott az MNB-től a tőkeáttétel utató CRR 499. cikk (3) bekezdésének egfelelő száítására. A Bank a CRR 451. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján nyilvánosságra hozza a konszolidált tőkeáttételi utató értékét a 21. táblázatban ra vonatkozóan. A Bank negyedévente jelenti a felső vezetés felé a konszolidált tőkeáttételi utató alakulását. A Bank egelőzve a kötelező szabályozói egfelelés hatályba lépését 2014-ben liitet állított fel a kockázati étvágy keretrendszerén belül a tőkeáttételi utatóra vonatkozóan, ely liit agasabb, int a szabályozó liit várható szintje. A Bank jelentős eelést hajtott végre alapvető tőkéjében 2014 augusztusában, ai kiegészülve a 2014 során tapasztalt érlegfőösszeg csökkenéssel, biztosította a tőkeáttétel utató tartósan agas szintjét Tőkepufferek A Bank ne képez anticiklikus tőkepuffert Tőkekivonás egakadályozása 5

6 Jelenleg a Banknak nincs olyan vállalkozása, aelyre az összevont alapú felügyelet ne terjed ki, és a vállalkozás szavatoló tőkéje ne éri el a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti tőkekövetelényt Helytállási nyilatkozat A Bank kijelenti, hogy nincs akadálya a szavatoló tőke átadásának és a kötelezettség visszafizetésének indazokban a hitelintézetekben, pénzügyi vállalkozásokban, befektetési vállalkozásokban, befektetési alapkezelő társaságokban és járulékos vállalkozásokban, aelyekben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik Vállalatirányítási rendszer Vezető testület tagjai által betöltött igazgatósági tisztségek száa Az Erste Bank Hungary Zrt. igazgatósága 4 belső és 2 külső tagból áll. Ezek az adatok szepteber 30-i állapotot tükröznek Vezető testület tagjainak kiválasztása A Bank B-181/2014-es nyilvántartási száú szabálya határozza eg a felügyelőbizottsági és igazgatósági tagok, valaint a kulcspozíciót betöltő vezetőkre előírt szakai alkalassági és üzleti egbízhatósági követelényeket: Megbízhatósági követelények büntetlen előélet pénzügyi szervezetekre vonatkozó jogszabályok egsértésének hiánya Alkalassági követelények iskolai végzettség és szakai tapasztalat Irányítás és függetlenség lehetséges összeférhetetlenségi helyzetek vizsgálata annak vizsgálata, hogy a jelölt képes e egfelelő időt fordítani a feladat ellátására a eglévő igazgatóság vagy felügyelőbizottság összetétele és ehhez kapcsolódóan a szükséges kollektív tudás és szakai tapasztalat egléte a pozícióból fakadó feladatok és felelősségek befolyástól entes, független ellátása Diverzitási politika Az ERSTE csoport jelenleg érvényes célja és stratégiája eghatározza, hogy a felügyelőbizottságban, felső vezetésben (igazgatósági, és közvetlenül az alatti szinten) a nők aránya 2019-re el kell, hogy érje a 35%-ot. 6

7 Kockázatkezelési rendszer egfelelősége A bank igazgatósága havi rendszerességgel állandó jelentés forájában áttekinti és elfogadja bank kockázati folyaatainak alakulásáról szóló beszáolót. Az igazgatóság szintén rendszeresen egtárgyalja és elfogadja a belső tőkeegfelelőségről szóló beszáolót. A bank felügyelőbizottsága az elfogadott éves unkatervében szereplő alábbi téákat tekinti át (a téákról szóló beszáolók elfogadásával): a kockázatkezelési keretrendszer változásai átfogó kockázatkezelési jelentés, különös tekintettel a hitelportfolió kockázati jellezőinek alakulására a belső tőkeegfelelés értékelési folyaatra és annak keretrendszerére vonatkozó inforációk a jogszabályi elvárásoknak egfelelően Az ülések unkaterve az elített téákat rendszeres (havi illetve negyedéves) napirendi pontként tartalazza Szavatoló tőke egyes eleei, pozitív és negatív összetevői A Bank szavatoló tőkéjét a 20. táblázat tartalazza Kockázatok kezelése A kockázatkezelési szervezet Az Igazgatóság, int az EBH ügyvezető szerve felel a jogszabályokkal összhang lévő, a kockázatkezelési követelényeknek való egfelelés biztosításáért. A CRO, a Kockázatkezelési Vezérigazgató-helyettes, - int igazgatósági tag,- a kockázatkezelés vezetői feladatkörében felel a kockázatkezelés struktúrájáért. Mindazonáltal az operatív szintű űködés biztosítása érdekében a CRO alatt kialakított kockázatkezelési területek továbbá a kockázatkezelési téakörök egvitatásért és enedzsentjéért létrehozott bizottságok felelnek a kockázatkezelésért. 7

8 Felügyelő Bizottság Kockázatvállalásikockázatkezelési Bizottság Igazgatóság Csoport-Irányítási Bizottságok CRO-Board Ügyvezetőség EBH Bizottságok Csoport szintű Integrált Kockázatkezelési Bizottságban Holding Model Bizottság Csoportszintű Működési Kockázatkezelési B. Helyi Vezetői Inforációs B. Eszköz- Forrás B. Lakossági Kockázatkezelési B. Vállalati Kockázatkezelési B. Működési Kockázatkezelési B. A Felügyelő Bizottság tájékoztatást kap a kockázatkezeléshez kapcsolódó lényeges inforációkról, felügyeli a kockázatkezelés, ideértve az ICAAP keretrendszerét is. Szükség esetén egteszi a jogszabályok, felügyeleti elvárások szerinti intézkedéseket. A Kockázatkezelési és Kockázatvállalási Bizottság tájékoztatást kap a kockázatkezeléshez kapcsolódó kérdésekről egvizsgálja az EBH kockázati portfóliójával kapcsolatos jelentéseket, a kockázatkezelés keretrendszerét és a kockázatkezelési folyaatokat, valaint folyaatosan felügyeli az EBH szolvencia helyzetét, illetve a jogszabályoknak és az ERSTE Csoport-szintű standardoknak való egfelelést. A bizottságot a bank az új, január 1-étől életbe lépő agyar Hitelintézeti törvénnyel (2013 CCXXXVII. Sz. törvény) összhangban állította fel, a Felügyelő Bizottságtól független szervként, és 2014-től egszüntetette a Felügyelő bizottság albizottságát a Kockázatkezelési Bizottságot. Az új Kockázatvállalási-kockázatkezelési Bizottság átveszi a korábbi a felügyelőbizottság alá tartozó - Kockázatkezelési Bizottság feladatköreit, de új felépítés entén és egyéb új feladatokkal kiegészülve, összhangban az új hitelintézeti törvénnyel. Az EBH Igazgatósága, int az EBH ügyvezető szerve, a jogszabályok, az alapító okirat és az Egyedüli Részvényes határozatainak keretei között, valaint a felügyelőbizottság ajánlásainak figyelebevételével irányítja az EBH űködését, vezeti az EBH gazdálkodását. Az Igazgatóság dönt a Kockázati stratégia keretrendszeréről. Az EBH Ügyvezetősége, az EBH operatív irányítását végző, a indennapi űködéshez szükséges döntéseket, elveket egfogalazó szervezet. Az Ügyvezetőség felelős a Kockázati Stratégia Keretrendszerének egfogalazásáért és a kockázati stratégia keretrendszer eleeinek érvényesüléséért. Az EBH Ügyvezetősége felülvizsgálja, előzetesen egtárgyalja és döntésre az EBH Igazgatósága elé terjeszti a kockázatkezelés keretrendszerét illetve az EBH Kockázatvállalási nyilatkozatát (RAS). Az EBH Ügyvezetősége biztosítja, hogy az EBH-ban a kockázatkezelés egfelelő függetlenséggel és jogosultságokkal rendelkezzen a hatékonyan űködés érdekében, továbbá, hogy rendszeres onitorozás és ellenőrzés tárgyát képezze. Az EBH bizottságokat hozott létre a hatékony döntéshozatali folyaat táogatása érdekében, valaint a kockázatkezelés, kapcsolódó irányelvek, eredények feletti több funkciós (különböző szakterületet töörítő) felügyelete érdekében. Több bizottság lett kialakítva elyek olyan speciális szerepet betöltve, többek között, int a Kockázati stratégia kialakításában való közreűködés, a 8

9 Kockázati és Üzleti stratégia összehangolása, továbbá a kockázat tudatosságot és kockázati kultúrát erősítése. A bizottságok fő célkitűzései közé tartozik a Kockázatvállalási nyilatkozat beépítése az operatív döntéshozatalba a vállalati és lakossági hitelezési tevékenységek terén, valaint a belső irányítási funkciók között a kölcsönös egértés és összehangoltság erősítése. Az EBH Helyi Vezetői Inforációs Bizottság (Local Steering Group, a továbbiakban az LSG) biztosítja az összehangoltságot az EBH irányítási funkciói ellátásához szükséges feladatokat végző területek között, iáltal a ódszertanok és szabványok agasabb szintű koherenciája, azok fokozatos egvalósításának koordinálása, valaint a pénzintézetre gyakorolt hatás biztosítható, ideértve az olyan főbb irányítási folyaatok összehangolását, int a tervezés és előrejelzés, valaint a belső tőkeértékelési folyaat. Az LSG olyan irányító funkciók, azaz vezetői inforációs rendszerekért felelős terültelek vezetőinek a közös fóruát jelenti, int a kontrolling, stratégiai kockázatkezelés, eszköz- és forrásenedzsent, valaint szávitel. Az Eszköz-Forrás Bizottság (ALCO) végső felelősséggel tartozik a kereskedeli- és banki könyvekben lévő piaci kockázatok (ideértve a kaatkockázatot is) és a likviditáskezelés tekintetében, továbbá előkészíti a döntéseket az Ügyvezetőség/Igazgatóság száára az EBH fizetőképességi helyzetével összefüggésben. A Lakossági Kockázatkezelési Bizottság (a továbbiakban az RRC) felelős az EBH lakossági kockázatvállalási szabályainak, liitjeinek és kockázati paraétereinek a folyaatos felülvizsgálatáért és a kapcsolódó döntések eghozataláért. Az RRC tájékoztatást kap az EBH Kockázatvállalási nyilatkozatáról, továbbá felelős az EBH kockázati toleranciájával összhangban álló lakossági kockázatkezelési stratégia kidolgozásáért és jóváhagyásáért. Az RRC közreűködik az EBH tőkeegfelelés belső értékelési folyaatában. A Vállalati Kockázatkezelési Bizottság (a továbbiakban a CRC) felelős az EBH vállalati kockázatvállalási szabályainak, liitjeinek és kockázati paraétereinek a folyaatos felügyeletéért és a kapcsolódó döntésekért. A CRC tájékoztatást kap az EBH Kockázatvállalási nyilatkozatáról, továbbá felelős az EBH kockázati toleranciájával összhangban álló a vállalati kockázati stratégia kidolgozásáért és jóváhagyásáért. A CRC közreűködik az EBH tőkeegfelelés belső értékelési folyaatában. A CRC olyan egyeztető és döntéshozó fóruként űködik, ahol új üzleti kezdeényezéseket, új eszközök alkalazását, az üzleti és kockázatkezelést érintő rendszereket vagy eljárásokat vitatnak eg, illetve hoznak azokról döntést, rendszeresen beszáolnak a kieelt jelentőségű üzleti és kockázati projektekről a vállalati banki szolgáltatások területén. A Müködési Kockázatkezelési Bizottság (Operational Risk Coittee - ORC) jóváhagyja, és nyoon követi a űködési kockázatkezelés kockázatcsökkentő intézkedéseit. A helyi bizottságokon felül, az EBH kockázatkezelési vezérigazgató illetve a stratégiai kockázatkezelési igazgató rendszeresen részt vesz az Erste-csoport szintű bizottságaiban az ún. CRO-Boardon illetve Csoport szintű Integrált Kockázatkezelési Bizottságban. CRO-Board és a Csoport szintű Integrált Kockázatkezelési Bizottságban felelős a egfelelő szintű koordináció illetve a kockázatkezelési tevékenységek ipleentálásának biztosításáért az Erste-csoporton belül. A CRO- Board tagjai az Erste-csoport kockázatkezelési vezérigazgató helyettesei, a bizottság elnöke a Group CRO (Erste-csoport kockázatkezelési vezérigazgató helyettese). A CRO-Board biztosítja az egységes kockázatkezelési standardokat az Erste-csoporton belül. A Csoport szintű Integrált Kockázatkezelési Biztottságban tagjai az Erste-csoport leányvállalatainak a stratégiai kockázatkezelési funkciókért felelős igazgatói és döntés előkészítő fóruként funkcionálnak a kockázatkezelést érintő kérdésekben a CRO-Board száára. További csoport szintű, kockázatkezelési kontroll funkciót gyakorló bizottság a Holding Modell Bizottság elynek feladata a odell fejlesztések koordinálása illetve azok jóváhagyását a csoporton belül. Az EBH-t a Holding Modell Bizottságban a stratégiai kockázatkezelési igazgatóság képviseli, int állandó tag Partnerkockázat 9

10 A kockázatkezelés fő elvei, alkalazott ódszerek, kockázatok azonosítása és kezelése A partnerkockázat a partnerekkel történő pénzügyi piaci és OTC üzletkötések sajátos kockázata, ely az ügyletek teljesülésével, a ögöttes terékek szavatosságával áll kapcsolatban. A partnerkockázat kezelésére a Bank a vonatkozó Korányrendelet rendelkezéseit alkalazza. Az egy ügyféllel szeben fennálló partnerkockázatot a Bank ügyletenként állapítja eg. Egy ügylethez kapcsolódva fedezetet akkor vesz figyelebe, ha erre az ügyféllel kötött szerződés vagy az üzletszabályzat lehetőséget ad. A Bank ind a kereskedési könyvben nyilvántartott, ind a banki könyven nyilvántartott partnerkockázat tőkekövetelényét a piaci árazás ódszerével ahol lehetséges a belső inősítésen (IRB) alapuló ódszerrel száítja ki, az IRB entesség alatti, vagy ne inősített portfólióknál pedig sztenderd ódszerrel kalkulálja. A Bank a partnerkockázat tőkekövetelény-száítása rendszer által táogatott. A száítási algoritusa az alábbi esetekre került specifikálásra: Nyitva szállítás; Elszáolási kockázat; Kereskedési könyvbe tartozó partnerkockázatok Banki könyvbe tartozó partnerkockázatok Jelenleg a Bank partnerkockázati tőkekövetelénye banki (ne összevont) és összevont szinten kerül egállapításra Kereskedési könyvben rögzített kitettségek Az egyedi ügyfelek szintjére lebontott liitek igénylésére és jóváhagyására a norál jóváhagyási szabályok érvényesek, azokat a Holding központilag, egy erre fenntartott liit kezelőrendszerben tartja nyilván. A CVA kockázatra allokált tőkekövetelény egyedi szinten a Holding száítása alapján kerül egállapításra. A konszolidált száításhoz a CVA kockázatban érintett Erste Befektetési Zrt. helyi száítása kerül felhasználásra Partnerkockázati fedezetek A partnerekkel kötött kétoldalú egállapodások alapján a Banknak lehetősége van a kockázatok csökkentésére nettósítással vagy elfogadott biztosítékok bevonásával. A Bank kizárólag pozitív nettó piaci érték fennállása esetén vállal fel kockázatot. Mivel az érintett piacok volatilitása agas a piaci kockázati paraéterek (deviza- és tőzsde-árfolyaok, kaatlábak, stb.) fluktuációja iatt, ezért az elfogadott fedezeteket folyaatosan újra kell értékelni. A Bank indazonáltal csak korlátozottan fogad el fedezeteket: készpénz-óvadék vagy agyar állapapír. Az állapapír fedezetek újraértékelése hetente, a devizában elhelyezett óvadékoké naponta történik. A Banknak jellezően két típusú partnere van: Banki partner, akivel liit-alapon üzletel; Vállalati partner, akivel vagy treasury-liitre szerződik vagy óvadéki fedezet ellett. 10

11 A szerződéses nettósítás és hatása a tőkekövetelényre A Bank ne él nettósítással, int kockázat csökkentő technikával a tőkekövetelény száításakor A hitelderivatíva portfolió elezése Hitelderivatíva portfoliója nincs a Banknak α becsült értéke A Bank ne alkalaz becsült α értéket Hitelintézet tőkeegfelelősége (hitelezési és felhígulás kockázat) Kockázatérési és jelentési rendszerek alkalazási köre A Bank a kockázati pozíciójáról rendszeres jelentéseket készít az Igazgatóság illetve egyéb döntéshozói bizottságok száára. A Bankban űködő jelentéstételi rendszer többek között az alábbi riportokat foglalja agába: portfólió inőség tőkehelyzet specifikus kockázatok onitoringja inősítési rendszerek likviditási és piaci kockázati profilra vonatkozó elezések, kiutatások A Bank Igazgatósága tehát rendszeresen tájékozódik a Bank portfóliójának alakulásáról, alkalazott inősítési rendszerek egbízhatóságáról, továbbá az EBH csoport kockázatviselő képességről, ely alapján dönt a egfelelő intézkedések eghozataláról. A fent elített jelentési rendszerek ellett a Bank a kockázattípusonként eghatározott liitek (például hitel-, nagykockázati, iparági, illetőleg likviditási koncentrációs kockázat) alapján is rendszeresen visszaéri és értékeli a kockázati kitettségének értékét és javaslatokat fogalaz eg a szükséges intézkedések eghozatalára. A kockázat jelentés rendszer kialakításában és űködtetésében a Bank különböző szakterületei részt vesznek. A Bank kockázatkezeléséért felelős területei szervezetileg elkülönülnek az üzleti terültektől, továbbá a kockázatkezelésen belül is szétválasztásra kerültek az operatív kockázatkezelésért felelős kockázati területek (például a Stratégiai Kockázatkezelési Igazgatóság) illetve a kontroll funkciót betöltő (például Belső Ellenőrzési Igazgatóság) kockázati szervezeti egységek. Ezen szakterülete együttűködése és a vezetői jelentési rendszerbe szolgáltatott inforációk biztosítja a enedzsent, hogy indenkor átfogó képet kapjon a Bank kockázati pozíciójáról. 11

12 A belső tőkeegfelelés értékelési folyaat (ICAAP) elvei és stratégiája Az ICAAP célja felérni azt, hogy az intézény saját száításai alapján ekkora összegű tőkekövetelényt tart szükségesnek az általa vállalt és felerülő kockázatok fedezésére. Az ICAAP (Internal Capital Adequacy Assessent Process) egy olyan eljárás, aely biztosítja azt, hogy a Bank: egfelelően azonosítja, éri, összesíti és onitorozza a kockázatait, az lényeges kockázatainak fedezéséhez egfelelő, a belső szabályok szerint eghatározott tőkefedezettel rendelkezik, egfelelő kockázatkezelési rendszert űködtet, és azt folyaatosan fejleszti az azonosított kockázati faktorok tekintetében. A Bank rendelkezik olyan belső eljárással, aely során értékeli a kockázati profiljához igazodó tőkeegfelelését. Az ICAAP koncepció az Erste Holding 1 ódszertanával összhangban kerül kialakításra, figyelebe véve a hazai jogszabályi és Felügyeleti követelényeket. A Bank alapvető célja a stratégiai célkitűzéseinek egvalósítása prudens és kockázattudatos űködés ellett. A Bank kockázati alapelveink és étvágyának jóváhagyása az Igazgatóság hatáskörébe tarozik, indazonáltal a belső irányítás részeként űködtetett ICAAP governance biztosítja, hogy a Bank kockázati étvágyában egfogalazott követelények az operatív űködésben is érvényre jussanak, illetve a kockázati étvágy, a portfólió alakulásának rendszeres nyoon követése és visszacsatolása az Igazgatóág száára egtörténjen. A Bankban a Stratégiai Kockázatkezelési Igazgatóság felel az ICAAP keretrendszer üzeeltetéséért. A belső tőkeegfelelés értékelésének rendszeres eszköze a Bank kockázatviselési képességének (RCC Risk Bearing Capacity) száítása. A belső tőkekövetelény eghatározására a Bank a kockázatok pontosabb szábavétele érdekében az 1. Pillérben használtaktól eltérő paraétereket alkalazhat, elyre elsősorban az 1. Pillérben használt felügyeleti paraéterek belső eghatározása esetén kerül sor. A Bank tőkeigényének alakulása és a kockázatok fedezésére rendelkezésre álló tőke rendszeres nyoon követése biztosítja az átfogó kockázatkezelés és tőkeenedzsent eszköztárát. Mindez lehetővé teszi a enedzsent száára, hogy egfelelő idő álljon rendelkezésre a szüksége intézkedések eghozatalára és időben beavatkozzon a kockázatok érséklésére, ez által biztosítva a csoport prudens űködését. Az ICAAP keretrendszerben űködtette kockázati jelentése úgy int a tőkeenedzsentről, portfólió inőségéről illetve a Banknak űködése során felerülő kockázatok értékéről és kezeléséről a Bank ügydöntő (Ügyvezetősége illetve Igazgatósága) ind pedig a kockázatvállalási/kezelési űködésért felügyeletéért felelős felügyelő bizottság is rendszeres tájékoztatást kap A hitelezési kockázatok kezelésének alapelvei A Bank üzleti profiljából, tevékenységéből adódóan kockázatot vállal, ely kockázatok azonosítását, értékelését, kezelését és érését az üzleti terültektől elkülönülten a kockázatkezelési terültek végzik. 1 Erste Group Bank AG (Holding) az Erste Bank Hungary Zrt. anyavállalata. 12

13 A kockázatkezelési területek fő feladata és felelőssége a Bank prudens űködésének és a hatékony kockázatkezelésének biztosítása eghatározott alapelvek entén. A hitelezési kockázatvállalás és a kockázatok kezelésének alapelvei: A Bank kockázatvállalása az ügyfél pénzügyi helyzetének, jövedeleterelő képességének, üzleti környezetének vizsgálatán, továbbá a Bank által kínált terékekben rejlő kockázatok felérésén alapul. A kockázati szepontból összetartozó adósokat a Bank együttesen kezeli, és az ügyfelek/ügyfélcsoportok kitettségét az EBH Bankcsoport szintjén együttesen értékeli. A Bank, függetlenül a kockázatvállalás típusától, ódjától, lejáratától és fedezettségétől inden ügyfelét, akivel szeben kockázatot vállal, ég a kockázatvállalás előtt inősíti. Aennyiben az adott ügyféllel szebeni kockázatvállalást haradik szeély által kibocsátott garancia vagy készfizető kezesség biztosítja, a inősítést a haradik szeélyre vonatkozóan is elvégezi. Az ügyfélinősítést, illetőleg az előterjesztést készítő szeély ne hozhat kockázatvállalási döntést. A kockázatvállalási döntési jogkörök döntési szintekhez rendeltek, elyet az üzletág, ügyfélcsoporthoz tartozás, ügyfél-inősítés, fedezettségi szint és összkötelezettség együttesen határoz eg. Minden kockázatvállalási döntés az általánosan alkalazandó négy sze elv -nek kell, hogy egfeleljen, azaz inden döntést a egfelelő kopetenciával rendelkező legalább két felelős döntéshozónak kell eghoznia. A Bank a követelések egtérülésének biztonsága érdekében alapesetben biztosíték ellett vállal kockázatot. A Bank a kockázatvállalási döntés előtt eggyőződik a fedezetek, biztosítékok eglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről, valaint a kockázatvállalás időtartaa alatt folyaatosan onitorozza ezeket. Minden egyes ügyletet határozott időtartara és lejáratra kell jóváhagyni. Aennyiben a Bank ajánlatot tesz egy ügyfélnek, vagy hitelígérvényt ad ki, az erre vonatkozó kötöttség időtartaát inden esetben eg kell határozni A kockázati kategóriák tőkekövetelénye kitettségi osztályonként A hitelportfolió egyes kockázati kategóriáira száolt tőkekövetelény beutatását a 14. táblázat tartalazza A késedele és hitelinőség-rolás eghatározása Az Erste-csoport a 5 nefizetési kategóriát különböztet eg és gyűjt. Ezen eseényeket R betűvel jelöli, és 1-5-ig sorszáozza. Az egyes kategóriák eghatározása a következő: R1: A korai figyeleztetőjelek alapján a teljes visszafizetés ne valószínűsíthető R2: 90 napon túli Forint összeget elérő késedele R3: Ne teljesítő átüteezés R4: részlegesen elszáolt veszteség R4: Részlegesen elszáolt veszteség R5: Jogi eljárás (csőd, felszáolás, végelszáolás, végrehajtás) A késedeles tételek és Hitelinőség-rolást szenvedett kitettségek álloányának és rájuk képzett céltartalékoknak az alakulását 4, 6, 7. táblázat tartalazza. 13

14 A hitelinőség-rolás belső szabályzatban történő egközelítése A Bank Ügyfélinősítési valaint Kockázatvállalási szabályzata rendelkezik az ügyfélinősítés illetve a hitelinőség - rolás nyoon követésének alapelveiről. A Bank a vállalati ügyfeleit a belső inősítési rendszerében inősíti. Az ügyfélinősítés pénzügyi, szakértői és külső inforációk feldolgozása alapján kerül eghatározásra a inősítő rendszerben. A Bank releváns ügyviteli szabályzatai rendelkeznek az ügyfél onitoringról, illetve az ügyfélinősítés felülvizsgálatának rendjéről. A rendszeres ügyfél inősítés felülvizsgálat illetve onitoring keretében az ügyfél pozíciójában bekövetkezett változásoknak egfelelően az ügyfelek újrainősítésre kerülnek, így a inősítési rendszer a fent elített inforációk értékelésével egbízhatóan tükrözi, ha az ügyfél hitelinőségében rolás következett be. A Bank a lakossági ügyfeleinek inősítését is belső inősítési rendszerben (igénylési pontozókártyák) végzi. Az ügyfelek hitelinőség rolásának nyoon követése az ún. viselkedési pontozókártyák (scorecard) alapján történik, ely viselkedési scorecard-ok az ügyfél törlesztési szokásaira vonatkozó egfigyelések (karakterisztikák) alapján havonta újra inősítik a lakossági ügyfeleket. A Bank a Validációs szabályzatának egfelelően az ügyfél-inősítési rendszereit legalább évente egyszer felülvizsgálja, illetve a validációt - a jogszabályi követelényeknek egfelelően - a Holding Validációs csoportja, int független külső szakértő végzi. A portfolió inőségének változása elsődlegesen az értékvesztés, illetve céltartalék változásában jelenik eg. A Bank aktív portfolió enedzsentjének köszönhetően 2013-ban a portfolió inősége összességében kissé ár javult Az értékvesztés és céltartalék-képzés fő elvei és ódszerei A Bank az értékvesztés-elszáolást és visszaírást valaint a céltartalékok képzését és felhasználását egyrészt a agyar száviteli szabályok (HAS) ásrészt a nezetközi pénzügyi jelentési szabványok (IFRS) szerinti végzi. A agyar száviteli szabályok (HAS) szerinti egközelítések és ódszerek: A követelések értékvesztésének egállapítása az adott ügylet inősítésén alapul. Mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a egképzett céltartalékot eghatározza a érlegen belülivé válás valószínűsége. Aennyiben adott ügyféllel szeben a Bank összes kitettsége az 50 illió forintot eghaladja, úgy a követelés inősítése egyedileg történik. Ne teljesítő ügyfelekkel szebeni követelések esetében a várható egtérülések jelenértéke alapján száított várható veszteségnek egfelelő értékvesztés kerül elszáolásra. Ne probléaentes, de csak kisebb késedelet utató adós (illetve ügyfélcsoportja) esetében 10% (illetve 1%) értékvesztés kerül elszáolásra. Aennyiben adott ügyféllel szeben a Bank összes kitettsége az 50 illió forintot ne haladja eg, úgy a ne probléaentes követelés inősítése a fennálló késedelen, az esetleges ne teljesítés tényén illetve a kockázati paraétereken alapuló algoritussal kerül eghatározásra. A kockázati paraétereket a követelés típusa és az ügyfélinősítés entén becsüli a Bank. Ezek a következők: a ne teljesítés valószínűsége, várható veszteség ne teljesítés esetén, veszteségészlelési időtényező. 14

15 Tőkésített kaatok tekintetében a Bank a 250/2000-es korányrendelet 13. (2) bekezdésében írtakat alkalazza. Átstrukturált hitelek tekintetében a Bank a 250/2000-es korányrendelet 7. száú ellékletének VII. fejezete szerint jár el. Egyes különleges kockázatot jelentő tételek tekintetében a Bank agasabb értékvesztést száol el illetve több céltartalékot képez Sztenderd ódszert alkalazó szegens portfolió-elezése A sztenderd-portfolió beutatását a 2., 4., 5., 8., 9., 10., 11. táblázat tartalazza Belső inősítésen alapuló (IRB) ódszert alkalazó szegensek portfolió-elezése Az IRB-portfolió beutatását a 2., 4., 5., 8., 9., 10., 11. táblázat tartalazza Felügyeleti előírás alapján külön kezelt portfolió-elezése A felügyeleti előírás alapján külön kezelt portfolió beutatását 22. táblázat tartalazza Piaci kockázat Kereskedési könyvben nyilvántartott kockázatok A Bank kereskedési könyvét a Treasury vezeti. A pozíciók nyilvántartására és piaci értéken való értékelésére a Bank olyan rendszert alkalaz, aelyben a kereskedési könyvbe tartozó ügyletek körét a felállított portfolió/folder-struktúrának köszönhetően egyértelűen elkülöníti: az egyes folderek portfoliókba vannak rendezve, és inden egyes portfolió be van sorolva a banki vagy a kereskedési könyvbe. A kereskedési könyv inden unkanapon aktualizálásra kerül a folyaatosan vezetett üzletkötések alapján. A pozíciókockázat, valaint a tevékenység egészében eglévő devizaárfolya kockázat tőkekövetelényét, a szintén itt nyilvántartott nagykockázatokkal együtt sztenderd ódszer szerint száítja ki. A felsorolt kockázatok tőkekövetelényét a 15. táblázat tartalazza Kereskedési könyvben ne szereplő részvények Kereskedési könyvben ne szereplő részvényekkel a Bank ne rendelkezik Banki könyvben szereplő pozíciók A kockázat jellege, érésének ódja 15

16 A banki könyv kaatlábkockázata általánosan a következő ódon definiálható: a bank pénzügyi helyzetének, a kaatlábak ne várt, kedvezőtlen irányú elozdulásából szárazó rolása, illetve az ilyen negatív következényeknek való kitettség. A pénzügyi helyzet rolása alapvetően két területen jelentkezhet: egyrészt a jövedelezőséget, ásrészt a bank gazdasági (üzleti) értékét érintheti. A kaatláb változások típusai és a kockázatnak kitett pozíciók jellege alapján a kockázatok hagyoányosan négy kategóriába sorolhatók: átárazási kockázat; báziskockázat; hozagörbe-kockázat; opciós kockázat; A banki könyvben nyilvántartott pozíciókra vonatkozóan a fentiek közül általában az átárazási (vagy újraárazási) kockázat jelenti a kaatlábkockázat leggyakoribb és hatását tekintve legjelentősebb forrását. Az opciós kockázatokat jelenleg a bank ne szászerűsíti, de a belső transzferár rendszerében veszi figyelebe és egfelelő árazással kezeli ezt a kockázatot. A banki könyv kaatláb-kockázatának érésére a Bank ódszertanilag a fejlettebb egoldások közé tartozó sziulációs eljárást alkalazza. A Bank figyelebe veszi a kaatláb-kockázati kitettség különböző aspektusait, vagyis a sziuláció során indkét, az eszköz-forrás enedzsent által hagyoányosan alkalazott egközelítéssel száol, azaz: nettó kaat-bevétel sziulációt (jövedeli perspektíva) és cash flow értékelést vagy gazdasági-érték sziulációt (gazdasági perspektíva) alkalaz Banki könyvi kaatkockázat kezelésének szervezeti háttere A Bank rendelkezik Eszköz Forrás Gazdálkodási Bizottsággal, ely az eszköz-forrás gazdálkodás és azon belül a kaatkockázat-kezelés legfontosabb stratégiai döntéshozó szerve. Feladataival összhangban rendszeresen áttekinti a Bank kaatkockázati helyzetét, illetve pozícióinak alakulását. A pozíció figyeleel kísérése ellett jogosult értékelni és inősíteni a Bank kaatkockázati pozícióját. Hatásköre kiterjed a vonatkozó belső szabályozás jóváhagyására és változtatására, különös tekintettel az érvényes liitek, feltételezések, eljárások és ódszerek ódosítására Kaatlábkockázat onitoring és jelentés A Bank vezetősége rendszeresen jelentést kap a banki könyvi kaatláb kockázati kitettség alakulásáról. Ezek a jelentések lehetővé teszik, hogy a vezetés: kiértékelje a Bank összesített kaatláb kockázati kitettségének szintjét és trendjét; ellenőrizze a eghatározott kockázat-tűrési szintekkel való egfelelést; azonosítsa a politikában eghatározott szintet eghaladó, esetleges túlzott kockázat vállalást; eghatározza, hogy a Bank elegendő tőkével rendelkezik-e az adott nagyságú kaatláb kockázat vállalásához; a kaatkockázatot érintő döntéseket hozzon. A száadatokat a 16. és 17. táblázat tartalazza. 16

17 Működési kockázat A kockázatkezelés fő elvei, alkalazott ódszerek, kockázatok azonosítása és kezelése A Bank a évre vonatkozó jogszabály által eghatározott tőkekövetelény-száítási ódszerek közül egyedi szinten a fejlett érési ódszert (Advanced Measureent Approach, AMA), konszolidált szinten pedig a fejlett érési ódszer (Advanced Measureent Approach, AMA) és az alaputató ódszer (Basic Indicator Approach, BIA) kobinációját alkalazza a űködési kockázatok fedezetéül szolgáló tőkekövetelény nagyságának eghatározására. A Bank leányvállalatai az alaputató ódszert (Basic Indicator Approach, BIA) használják szepteber 30-ra vonatkozóan az Erste Bank Hungary Zrt. fejlett érési ódszerrel eghatározott egyedi űködési kockázati tőkekövetelénye ,604illió Forint, konszolidált szinten ,749 illió Forint, elyből az alaputató ódszerrel eghatározott rész 2 857,145 illió Forint. A fejlett érési ódszer szerinti tőke kalkulációja központilag, az Erste Group Bank AG által üzeeltetett tőkeszáítási odell segítségével történik. A csoportszintű tőkekövetelény előre eghatározott éret- és veszteségindikátor alapján kerül allokálásra a fejlett érési ódszert alkalazó Erste csoport intézényei között beleértve az Erste Bank Hungary Zrt-t. Az Erste Group Bank a központi tőkekövetelény száítása során veszteség-eloszlás alapú egközelítést alkalaz, elyhez inputként az Erste Holding tagintézényeitől szárazó belső veszteségadatokat és forgatókönyveket; illetve az ORX nezetközi adatbázis veszteségeseényeit, int külső adatokat használja. A külső környezet és belső kontrollfaktorok közvetett ódon, a szcenárióelezésen keresztül kerülnek szászerűsítésre. Az Erste Bank dedikáltan 2004-től foglalkozik a űködési kockázatok kezelésével. A Bank június 1-től alkalazza Felügyeleti engedély alapján a fejlett érési ódszert, ely egfelel a vonatkozó jogszabályi, felügyeleti és csoportszintű elvárásoknak. Eszerint a űködési kockázatok érésére szolgáló kvantitatív technikák, illetve a kockázatok kezelésére szolgáló kvalitatív technikák is alkalazásra kerülnek a Bankban. A csoportszintű kockázatirányítási elveknek egfelelően a Bank leányvállalatai a kockázati profiljuknak egfelelően ipleentálják a űködési kockázatkezelési keretrendszer egyes eleeit. A Bankban alkalazott, a űködési kockázatok érésére szolgáló kvantitatív technikák a következők: egységes szabályok és elvek alapján történő, teljes Bankra kiterjedő, decentralizált belső veszteségadat-gyűjtés, éves gyakorisággal elvégzett szcenárióelezés, aely a veszteségadat-gyűjtés során ég ne azonosított, de a jövőben potenciálisan bekövetkező veszteségeseények szászerűsítésére szolgál, holdingszintű, veszteségeloszlás-alapú (Loss Distribution Approach, LDA) egközelítésen nyugvó tőkekövetelény-száítás. A bankban alkalazott, a űködési kockázatok azonosítására és csökkentésére szolgáló kvalitatív technikák a következők: rendszeresen végrehajtott kockázati önértékelések, elyek célja a bank agas aradványkockázatú tevékenységeinek feltárása és a hozzájuk kapcsolódó kockázatcsökkentő intézkedések egfogalazása, a kockázat szintjének változását utató kulcskockázati indikátorok definiálása, gyűjtése és 17

18 onitoringja, a folyaatokhoz kötődő kockázatok és kontrollok feltárása és elezése, illetve a folyaatok hatékonyságának javítása (folyaat alapú kockázatkezelési tevekénység), a kiszervezett tevékenységek kockázatainak azonosítására szolgáló kockázatelezés. Anyavállalatunk, az Erste Group Bank AG. tagja a nezetközi ORX veszteségadat-konzorciunak, Bankunk pedig a Magyar Működési Veszteség Adatbázisnak (HunOR). A nagy összegű űködési kockázati veszteségek fedezése érdekében Bankunk űködési kockázati biztosítást kötött az Erste Reinsurance biztosítóval. A biztosítás az alábbi fedezeti körökre terjed ki: Ne bankspecifikus kockázatok: Vagyoni kár és üzeszünet Értékes vagyontárgyak kockázata Általános felelősségbiztosítás Bankspecifikus kockázatok: Belső csalás Külső csalás Polgári jogi felelősségbiztosítás Technológiai kockázatok A bank tőkekövetelénye az Erste Group Bank AG által száított csoportszintű tőkekövetelény allokációjaként került eghatározásra. A tőkeszáításhoz használt belső adatokat a leányvállalatok szolgáltatják július 1-től Felügyeleti engedély alapján a űködési kockázati biztosítási progra, int kockázatcsökkentő eszköz, figyelebe vételre kerül a tőkeszáításban Értékpapírosítás A Bankban jelenleg ne történik értékpapírosítás Eszközök és eljárások Minősítési rendszerek A belső inősítési rendszer struktúrája, valaint a belső és külső inősítések közötti kapcsolat A Bank ügyféltípustól és teréktől függően ügyfél és terékadatokat alkalazó elektronikus rendszereket használ a inősítés egállapítására. Ahol ilyen ne áll rendelkezésre, ott a inősítés külön szabályzatban rögzített eljárás alapján történik. Az Erste-csoportba tartozó leányvállalatok közül az Erste Leasing Bérlet Szolgáltató Kft., valaint a 2013 óta a Bank részeként űködő az Erste Leasing Autófinanszírozás és az Erste Leasing Eszközfinanszírozó esetében július 1-től kezdődően bevezette az IRB ódszert. A Bank által alkalazott inősítési rendszerek az Erste Holding leányvállalataira vonatkozó 18

19 sztenderdek alapján, a agyar előírásokkal összhangban kerültek kialakításra. A Bank inősítési rendszereit a jogszabályban előírt éves gyakorisággal validálja az Erste Holding validációs egysége, aely vizsgálatokról a Bank enedzsentje rendszeres tájékoztatást kap. Aennyiben a validációs vizsgálat hiányosságokat tár fel a Bank inősítési rendszereivel, illetve a kapcsolódó banki folyaatokkal kapcsolatban, a Bank egfelelő kockázatkezelési területein kötelezettség keletkezik kockázatérséklő intézkedéssel eghozatalára és végrehajtására. A külső hitelinősítő ügynökségek által adott inősítések inden ügynökség esetén eg vannak feleltetve a belső inősítési rendszer által adott inősítéseknek. A Bank külső inősítést vállalati, intézényi továbbá ne a agyar állahoz kötődő szuverén kitettségekre használ fel a Bank által alkalazott egfeleltetés után. A külső hitelintézetek igénybevételéhez kapcsolódó adatokat a 12 és 13. táblázat tartalazza A belső becsléseknek a kockázattal súlyozott kitettség érték eghatározásán kívüli alkalazása A belső odellek keretében eghatározott kockázati paraétereket a Bank inden olyan területen következetesen alkalazza, ahol a becsült kockázatok relevánsak. Ilyen kieelten a döntési kopetenciák és az árazás területe. Árazáskor a Bank célja olyan ár kialakítása, aely inden esetben fedezetet nyújt a kötelezettségvállalás teljes várt költségére. A Bank inden esetben egvizsgálja az ügyfeleit, és ennek alapján állapítja eg, hogy az adott kötelezettségvállalás ilyen kockázatokat és költségeket jelent a Bank száára. Árait ennek egfelelően alakítja ki. Az árazás indig a teljes ügyfél / ügyfélcsoport jövedelezőségét vizsgálja, kiterjed inden banki szolgáltatás bevételeinek és költségeinek vizsgálatára. A Bank vállalati ügyfelek esetében egyedileg határozza eg az árat, íg lakossági ügyfelek esetében al-terékenként (hoogén csoportok) kerül kialakításra az ár. Az árazásban vizsgált időszak a hitel teljes futaideje. A kockázatok beillesztése az árazásba az a kockázati feláron (expected risk argin ERM) keresztül történik A inősítési rendszerek leírása Az ügyfélinősítés célja az ügyfelekben rejlő kockázatok inél pontosabb becslése, vagyis annak egállapítása, hogy ekkora az ügyfél egy éven belüli nefizetésének valószínűsége (Probability of Default, PD). A kockázatérés alapját elsődlegesen az ügyfél inősítése képezi, de az egyes hitelkockázatokra vonatkozó döntések ne kizárólag azon, hane a kockázati faktorok teljes körű szábavételén alapulnak. Ennek keretében a vizsgálat tárgyát képezi az ügyfél- és ügyletkockázatokon túl az ügyletben esetlegesen szereplő haradik fél és bizonyos esetekben a biztosítéki rendszer is A inősítési rendszerek egbízhatóságának ellenőrzésére szolgáló eljárások A inősítési rendszerek felülvizsgálatára évente egyszer vagy rendkívüli eseény bekövetkezésekor, az Erste Holding Kopetencia Központjaiban egységes EB Group sztenderdek alapján kerül sor. A lakossági portfolió esetében ind az igénylési, ind a viselkedési pontozókártyák (scorecard) ellenőrzése egtörténik. A visszaéréseknél a Bank (a Kopetencia 19

20 Központokkal közösen) vizsgálja többek között a rating eloszlást, a kalibrációt és a diszkriináló erőt. Ha a felülvizsgálat alapján szükséges, sor kerül a odellek kiigazítására, vagy újrafejlesztésére. A vállalati hitelportfólió esetében ügyfélratinget használunk, elynek felülvizsgálata a lakossági portfólióéhoz hasonló ódon történik A inősítési folyaat leírása Általános leírás A Bank eltérő inősítési rendszereket alkalaz a központi korányzatokra és jegybankokra, a hitelintézetekre, az önkorányzatokra, a lízingcégekre, a biztosítókra, a vállalatokra, a projekttársaságokra, a lakossági ügyfelekre és az egyéb szervezetekre. A Bank az ügyfelek inősítésekor objektív, szászerűsíthető és szubjektív, ne szászerűsíthető szepontokat vesz figyelebe. A Bank portfolió-vizsgálat segítségével folyaatosan visszaéri a inősítési folyaatból szárazó inforációit A belső inősítési rendszerek: a belső és külső inősítések közötti kapcsolat A Bank az ügyfeleit belső inősítési rendszerében inősíti és e inősítési eredényeket alkalazza a döntési folyaataiban, tőkeszáításában. Ugyanakkor Csoport szinten eghatározásra kerül a belső inősítési kategóriái egfeleltetése a külső hitelinősítők inősítési kategóriáival, ely egfeleltetés irányadó az Erste csoport száára a csoportszintű inősítési keretszabályzat alapján. E egfeleltetések rendszeres felülvizsgálata a Holding hatáskörében történik Központi korány vagy központi bank inősítése A központi korányok és központi (jegy)bankok inősítésére Erste Holding-szinten kerül sor egy 1993-ban bevezetett és rendszeresen felülvizsgált speciális inősítési rendszer felhasználásával. A inősítés kieelten kezeli a devizában történő rövid-, közép- és hosszú távú eladósodási kockázatot. Az országkockázatot egyenlőnek tekintjük a központi korány kockázatával, ely agában foglalja a korányt, a központi (jegy)bankot valaint azokat az intézényeket, elyek ögött a korány készfizető kezessége áll. A inősítés aktualizálása negyedévente történik, annak érdekében, hogy csökkenjen a gyorsan változó környezet torzító hatása. A kockázati odell két fajta országot különböztet eg: iparit és fejlődő (feljövőben lévő) piacokat Hitelintézetek és befektetési vállalkozások inősítése A hitelintézetek és befektetési vállalkozások inősítésére az Erste Holding saját fejlesztésű odellt használ. A inősítő rendszer a kvantitatív, kvalitatív és ország kockázati kritériuok kobinációján alapuló szakértői odell. 20