A kockázat alapú felügyelés módszertana Mérő Katalin ügyvezető igazgató PSZÁF november 13

Átírás

1 A kockázat alapú felügyelés módszertana Mérő Katalin ügyvezető igazgató PSZÁF november 13

2 A felügyelés közeljövője a kockázat alapú felügyelés Miért? Mert a Felügyelet sok,különböző típusú és nagyságú intézményt felügyel Mert a Felügyelet a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevők pénzéből gazdálkodik Mert összhangban van a PSZÁF céljaival Mert ez a nemzetközi legjobb gyakorlat Mert megteremtődött a lehetősége szükség van szektorokon átívelő rendező elvre, ami közös nevezőre hozza az intézményeket Elvárható az erőforrások gazdaságos, hatékony felhasználása Biztosítani a pénzügyi piacok megbízható, folyamatos és átlátható működését, fenntartani a bizalmat a pénzügyi rendszerben Jól működő, megismerhető minták vannak Két évente való átfogó vizsgálat törvényi kényszerének megszűnése

3 A felügyelés közeljövője a kockázat alapú felügyelés Hogyan? 2006 tavaszán stratégiai fejlesztési projekt indult a kidolgozására Hosszabb fejlesztés, de: a részeredmények folyamatosan beépülnek a Felügyelet tevékenységébe A nemzetközi tapasztalatok figyelembe vételével, de a hazai piaci és intézményi keretek szem előtt tartásával Az intézmények felügyelésének két komponense van: Intézmény felügyelés egy adott intézmény kockázatainak értékelése Tematikus felügyelés kereszt irányú kockázatok értékelése A projekt jelenleg csak az intézmények felügyelési módszertanára vonatkozik, de a piacfelügyelés módszertana is hasonló elveken fejleszthető

4 A kockázat alapú felügyelés nemzetközi gyakorlata Általában integrált felügyeletek alkalmazzák (FSA kiemelt szerepe) Alapja: a Felügyelet, akárcsak a felügyelt intézmények, kockázatokat vállaló és kezelő, kockázat tudatos intézmény a kockázat vállalás, mérés, kezelés alapelveinek és módszereinek összhangban kell lennie felügyelt intézményeknél kialakult (ill. azoktól elvárt) legjobb gyakorlattal

5 A kockázat alapú felügyelés alapjai az FSA gyakorlata Kockázat vállalás, mérés, kezelés a kockázati ciklus mentén Azonosított kockázatok típusai: Egyedi intézményi kockázatok - intézményfelügyelés Intézmény-, ill. tevékenység típusokra jellemző (horizontális) kockázatok tematikus felügyelés Kockázatok mérése: hatás x valószínúség Kockázatok csökkentése

6 A kockázati ciklus az FSA gyakorlatában Kockázat alapú módszertan alkalmazása Kockázati környezet definiálása Validálás, Ellenőrz rzés Kockázat Monitoring és Jelentésk skészítés Kockázati étvágy meghatároz rozása Kockázat Azonosítás Kockázat Csökkent kkentés Kockázat Mérés

7 Kockázatok mérése : hatás x valószínűség 1. Intézményi és tematikus felügyelésnél egyaránt Tematikus: az adott téma átfogó valószínűség/hatás elemzése piaci szegmensekre (cégcsoportok, szektorok) vagy a piac egészére Intézményi:minden egyes azonosított kockázattípus valószínűség/hatás elemzése + a cég egészének kockázati elemzése Hatás-elemzés összetevői: méret, ügyfélszám, fontosság Valószínűség-elemzés összetevői: kockázat mértéke, kockázatkezelés minősége

8 Kockázatok mérése : hatás x valószínűség 2. A megítélés szubjektív, magas szintű szakértői értékelésen alapul Az egyes kombinációkhoz különböző felügyeleti intézkedések tartoznak

9 Kockázatok csökkentése A legfontosabb, és a legtöbb időt igénylő szakasz a valószínűség csökkentését célozza Eszközei: Intézmények felügyelése: A kockázatkezelés javítása és/vagy a kockázat csökkentése, vagy a tőkekövetelmény növelése az adott cégek vonatkozásában Tematikus munka: A kockázat felismerés és kezelés javítása, a kockázatok csökkentése hasonló kockázatot vállaló intézménycsoport estében (pl. ajánlások, internetes publikációk) Meg kell határozni a célt, milyen szintet akarunk elérni Világosan meg kell fogalmazni, ezt milyen akciókkal lehet elérni Az akcióknak a problémával arányosnak és hatékonynak kell lennie

10 Hol tart ma a PSZÁF - GAP analízis A kockázatértékelést nem támogatja olyan elemzési háttér, amely kiterjed a gazdasági környezet, a pénzügyi piacok, a termékek és a felhasználó, fogyasztó elemzésével feltárható kockázatokra; a felügyelt intézmények működésével kapcsolatban felmerült felhasználói, fogyasztói panaszok tartalmi és statisztikai elemeit felhasználó panaszügy elemzése Az erőforrások nincsenek hozzárendelve a kockázatokhoz, nincs kidolgozott kockázati ciklus

11 Milyen lesz a PSZÁF rendszere - célok Átfogó, a Felügyelet egészére érvényes kockázat-alapú felügyelési módszertan, amely kiterjed a Pillér2 alapján végzendő folyamatos felügyelésre is: A kockázatokra koncentrál : a felügyeleti célokat veszélyeztető kockázatok széles körét figyeli Megérti a tevékenységet:alkalmas a felügyelt intézmények kockázati pontjainak meghatározására Fókuszált, a problémának megfelelő, és időben történő felügyelői reakciót tesz lehetővé Összeállítja az intézmény részletes kockázati profilját, amelyhez minden kvantitatív és kvalitatív információt felhasznál, az információk forrása mind nem-helyszíni adatszolgáltatás és egyéb információ, mind helyszíni információ lehet. Értékeli a kockázati típusokat, a kockázati kontrollokat (kockázatkezelés), és az intézményi kontrollokat (internal governance). Az értékelést a felügyelő végzi, folyamatos, ezért élő és dinamikus

12 Milyen lesz a PSZÁF rendszere - a módszertani fejlesztés alapelvei Általános alapelvek: A Felügyelet céljait leginkább veszélyeztető kockázatokra koncentrál Az erőforrásokat a kockázatokhoz rendeli Átlátható a piaci szereplőkkel egyeztetett, nyilvánosan hozzáférhető a módszertan Elszámoltatható, ellenőrizhető Tervezett felépítés: Kockázati ciklus kiindulópontjaként a Felügyelet meghatározza a releváns kockázatokat és a saját kockázati étvágyát Az intézmények kockázatossága a hatás/valószínűség mátrix mentén határozódik meg A kockázatosság határozza meg a felügyelés módszerét, a felügyelésre fordított erőforrások nagyságát Kockázatos cégek: egyedi kockázatértékelés, ahol a felügyelő minden kvantitatív és kvalitatív információt felhasznál, szoros, folyamatos monitoring Alacsony kockázatú cégek (alacsony hatás):alapmonitoring Intézményi és tematikus kockázatcsökkentés alkalmazása

13 A felügyelés intenzitása a kockázatosság függvényében Hatás High Medium High Medium Low Low Folyamatos és szoros felügyelés Alapmonitoring Folyamatos, kiterjesztett intenzív felügyelés watchlist + Átfogó kockázatcsökkentő intézkedések Tematikus kockázatcsökkentő intézkedések Low Medium Low Medium High High Crystallised Valószínűség

14 A kockázat alapú felügyelés és a CRD második pillére A 2. pillér célja az intézmény kockázati profilja, kockázatkezelése, belső kontrollrendszerei, és a tőkeellátottsága közötti kapcsolat egyértelművé tétele. Az intézménynek magának kell kidolgoznia a megfelelő kockázatkezelési és tőkeallokációs folyamatokat (ICAAP) - a felügyelők feladata ennek értékelése (SREP). A Felügyelet és az intézmény között párbeszéd központi része a SREPnek