A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása a 2011. évi CLVI. törvény alapján 1. Értelmező rendelkezések 1.1. Adomány [Tao.tv. 4. -ának 1/a. pontja] Az adminisztrációs teher csökkentésére hivatkozással a törvény módosítása lényegében visszahozta a 2010. 01. 01-től hatályon kívül helyezett adomány értelmező rendelkezést. Adománynak a közhasznú, kisemelkedően közhasznú szervezeteknek, az egyháznak, valamint közérdekű kötelezettségvállalás keretében adott ingyenes juttatások (támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás) minősülnek, feltéve, hogy az adományozással összefüggésben anyagi előny nem állapítható meg. Az adózás előtti eredményt az eddigiekhez hasonlóan csökkenti a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 50 százaléka kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása esetén, 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. A Tao. tv. 3. számú mellékletének B/17. pontja alapján, ezen előírás szerint az adománynak minősülő juttatás a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordítás, ha az adózó (a támogató) rendelkezik a támogatott (közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője) által kiállított igazolással, amely legalább tartalmazza a kiállító és a támogató (adózó) megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, a közhasznúsági fokozatot. 1.2. Azonos munkakör [Tao. tv. 4. -ának 3. pontja] Változott a KSH közlemény száma. A FEOR-08 szerinti munkakört a 2011. január 1- jétől hatályos 7/2010. (IV.23.) KSH közlemény tartalmazza. 1.3. Bejelentett részesedés [Tao.tv. 4. -ának 5. pontja] A módosítás szerint nemcsak a további megszerzett részesedés, de a részesedés értékének a növekedése is bejelentett részesedés, a részesedés értékének a növekedését azonban nem szükséges bejelenteni a szerzést követő 60 napon belül az eddigi 30 nap helyett. A kiegészítő rendelkezés az egységes jogértelmezés érdekében meghatározza a bejelentett részesedés szervezésének időpontját, amely a cégbírósági bejegyzés napja, a cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának a napja. A társ. adóról és az oszt.adóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. mód. a 2011. évi CLVI. tv. alapján doc. 2012.01.02.
2 A kiegészítő előírás lehetővé teszi, hogy az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó bejelentést tegyen az első jognyilatkozat megtételének napját követő 60 napon belül azokról a részesedésekről, amelyeket a tényleges üzletvezetés helye áthelyezését megelőzően szerzett. 1.4. Bejelentett immateriális jószág [Tao.tv. 4. -ának új 5/a. pontja] Az új rendelkezés bevezeti a bejelentett immateriális jószág értelmező rendelkezését. Bejelentett immateriális jószág: a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (szellemi termék, vagyoni értékű jog) szerzése, feltéve, hogy az adózó a szerzést követő 60 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. (A bejelentett immateriális jószágot is az immateriális javak között eszközként állományba kell venni.) A 60 napon belüli bejelentési határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem nyújtható be. A szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának a napja minősül. Az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó az első jognyilatkozat megtételének napját követő 60 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágokról, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett. Immateriális jószághoz kapcsolódó adóalap-korrekciók: Az adózás előtti eredményt csökkenti [Tao.tv. 7. -a (1) bekezdésének új c) és e) pontja, kapcsolódó (16) bekezdése] A kiegészítő rendelkezés adómentességet biztosít a jogdíjbevételre jogosító, de be nem jelentett immateriális jószág értékesítéséből, apportként történő kivezetéséből származó pozitív eredménynek az eredménytartalékból az adóévben a lekötött tartalékba történő átvezetése esetén. Az adózás előtti eredmény csökkentésének az is feltétele, hogy az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett összeget az adózó az adóévet követő három adóévben újabb jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág szerzésére oldhatja fel. A feltételek nem teljesítése esetén a meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. (Egyebekben a fejlesztési tartalék fel nem használt részére vonatkozó előírásokat itt is alkalmazni kell!) A kiegészítő rendelkezés szerint az adózás előtti eredményt csökkenti a bejelentett immateriális jószág értékesítése, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetése alapján elszámolt pozitív eredmény, ha az adózó az immateriális jószágot az előírt határidőben bejelentette az adóhatósághoz és az eszközt az értékesítést (a kivezetést) megelőzően legalább egy éven át folyamatosan nyilvántartotta eszközei között.
3 Az adózás eredményét növeli [Tao.tv. 8. -a (1) bekezdésének n) pontja] a bejelentett immateriális jószág bármilyen jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást) következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része. 1.5. Ellenőrzött külföldi társaság [Tao. tv. 4. -a 11. pontjának h) alpontja] A kiegészítő rendelkezés szerint a jövőben a visszaélések elkerülése érdekében az adózónak kell bizonyítania, hogy a külföldi társaság nem ellenőrzött külföldi társaság. A kiegészítő rendelkezés feleslegessé tette a 11. pont a) alpontjában a valódi gazdasági jelenlétet az adózó köteles bizonyítani szövegrészt. Ezért az hatályát vesztette. 1.6. Termőföldből átminősített ingatlan A jogalkotó szándéka szerint a termőföldből átminősített ingatlan értékesítése során realizált, a szokásos hozamot meghaladó eredményt az átlagosnál jobban meg kell adóztatni. Ehhez új értelmező rendelkezéseket és az adózás előtti eredményt növelő tételeket is törvénybe iktattak. Termőföldből átminősített ingatlan fogalma [Tao. tv. 4. -ának új 18/c. pontja] Termőföldből átminősített ingatlan: a művelési ág változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről szóló döntés meghozatalának a napjától számított öt adóéven keresztül az az ingatlan, amely a művelési ág változás átvezetése eredményeként az ingatlannyilvántartásban termőföldből művelés alól kivett területté vált (ideértve az ingatlan alrészletében bekövetkező ilyen változást is), kivéve, ha a termőföld tulajdonjogának megszerzésére a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági döntés jogerőre emelkedése napját legalább öt adóévet megelőzően került sor. Termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság: az adózó, amennyiben a beszámolójában az eszközök mérlegforduló-napi értékének a követelések, értékpapírok és pénzeszközök összegének figyelembe vétele nélkül számított összegéből a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlan értéke több mint 75 százalék. Az adózás előtti eredményt növeli [Tao. tv. 8. -a (1) bekezdésének új k) és l) pontja, új (2) bekezdése] A kiegészítő rendelkezés az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adózásának általános szabályaitól eltérő rendelkezést állapít meg azokra az esetekre, amikor a termőföldből átminősített ingatlan értékesítéséből származó adóköteles jövedelem meghaladja a törvényben rögzítettek szerint megállapított szokásos eredményt.
4 A rendelkezés alkalmazási köre kiterjed azokra az esetekre is, amikor a termőföldből átminősített ingatlant ugyan nem értékesítik, de egyéb jogcímen a könyvekből kivezetik (például apportálják). A kiegészítő rendelkezés biztosítja azt is, hogy a szabályozás célja akkor is megvalósuljon, ha nem a termőföldből átminősített ingatlant, hanem az ingatlant tulajdonában tartó társaságban meglévő részesedést (részvényt, üzletrészt) értékesítik vagy más jogcímen a könyvekből kivezetik. Az adózás előtti eredményt növeli a termőföldből átminősített ingatlan értékesítése (vagy a könyvekből más jogcímen való kikerülése) esetén elszámolt jövedelem (az elszámolt bevétel és a könyv szerinti érték különbözete) = azon részének a kétszerese, amellyel az elszámolt jövedelem meghaladja a termőföldből átminősített ingatlan tulajdonban tartásának időszakára számított szokásos eredményt; a termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság tagjánál = azon összeg kétszerese, amellyel a részesedés értékesítéséből származó árfolyamnyereség (részesedés egyéb jogcímen történő kivezetése esetén a ráfordítást meghaladóan elszámolt bevétel összege) meghaladja a részesedés tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos eredményt. Szokásos eredménynek kell tekinteni részesedés átruházása, kivezetése esetén a részesedés bekerülési értéke 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét, azzal, hogy a részesedés átruházása (kivezetése) esetén a régebben szerzett részesedés átruházását kell feltételezni; termőföldből átminősített ingatlan átruházása, kivezetése esetén az ingatlan bekerülési értéke (a beruházási számlán kimutatott összeggel növelt együttes értéke) 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét. Átmeneti rendelkezés szerint a termőföldből átminősített ingatlan-ügyleteken elért kirívó mértékű jövedelem adóztatásának társasági adót érintő speciális szabályait már a módosító rendelkezés hatályba lépését követően értékesített (kivezetett) részesedés, illetve termőföld átminősített ingatlan adókötelezettségére a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózóknál is alkalmazni kell [Tao.tv. 29/Q -ának (4) bekezdése]. 1.7. Kedvezményezett átalakulás [Tao.tv. 4. -ának 23/a. pontja] Az értelmező rendelkezés módosítása biztosítja, hogy valamennyi társaságra egyenlő feltételekkel vonatkozzon a kedvezményezett átalakulás. A módosítás egyértelművé teszi, hogy az a szétválás is megfelel a kedvezményezett átalakulás feltételeinek, ha a jogelőd tagja a jogutódban nem kíván részt venni, ugyanakkor a fennmaradó tagok egymás közötti tulajdonosi aránya nem változik.
5 1.8. Kedvezményezett részesedéscsere [Tao. tv. 4. -ának 23/c. pontja] Az értelmező rendelkezést egyrészt azzal pontosították, hogy a szavazati jogok többségét biztosító vagy azt továbbnövelő részesedés-szerzésre értelmezendő, másrészt a visszaélések elkerülése érdekében úgy módosították, hogy a kedvezményezett részesedéscsere valós gazdasági, kereskedelmi okait az adózónak kell bizonyítania, ha a megszerző társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül. A módosítás azon ügyletek visszaszorítását célozza, amikor a cégeladások előtt kedvezményezett részesedéscsere útján olyan országba helyezik át a tulajdonolt társaságot, ahol a részesedés értékesítését nem adóztatják. 1.9. Kutatás-fejlesztési megállapodás [Tao.tv. 4. -ának 23/e pontja] A kiegészítő rendelkezés hivatkozik a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényre. Ez szerint a kutatás-fejlesztési megállapodás két vagy több vállalkozás, illetve vállalkozás és kutatóhely között létrejött olyan megállapodás, amelynek tárgya a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatás-fejlesztés, valamint az ilyen kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása, ugyanazon résztvevő felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása, a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatás-fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása, a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés, valamint az ilyen kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása, ugyanazon résztvevő felek közötti megállapodás alapján végzett, a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatásfejlesztés eredményeinek közös hasznosítása, vagy a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés, és az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül. Fizetett kutatás-fejlesztésnek minősül az egyik fél által végzett és egy finanszírozó fél által finanszírozott kutatás-fejlesztés, ahol a finanszírozó fél maga nem végez kutatási-fejlesztési tevékenységet. 1.10. Osztalék [Tao.tv. 4. -ának új 28/B. pontja] Az osztalék fogalmának meghatározása az Európai Unió egységes jogértelmezési gyakorlatát kívánja követni. Osztalék az Szt. szerint a pénzügyi műveletek bevételei között osztalék címén kimutatott összeg, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként.
6 1.11. Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység [Tao.tv. 4. -ának új 32. pontja, törölve az előző fogalom, a szoftverfejlesztés] A kiegészítő rendelkezés a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységet (ide értve a közös kutatás-fejlesztési tevékenységet is) a korábbi jogértelmezéssel összhangban határozza meg. Ez szerint: saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít; saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének minősül a kutatás-fejlesztési megállapodás alapján, közös kutatás-fejlesztési tevékenység keretében egymás között megosztva végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége is. A Tao.tv. saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység fogalmi meghatározása összhangban van a számviteli követelményekkel, így számviteli alátámasztása megoldható. A jogalkotó a K+F tevékenység preferálása mellett nem támogatja az öncélú kutatásfejlesztést. A Tao.tv. 3. számú mellékletét kiegészítő rendelkezés szerint ugyanis nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, ha az az adózó vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez nem kapcsolódik, ha azt az adózó ténylegesen nem hasznosítja. 1.12. Hatályát vesztette értelmező rendelkezés a beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultja [Tao.tv. 4. -ának 9. pontja] 2. Az adózás előtti eredményt módosító tételek immateriális jószághoz kapcsolódóan: az 1.4. pontban ismertetve; a termőföldből átminősített ingatlanhoz kapcsolódóan: az 1.6. pontban ismertetve. 2.1. Az adózás előtti eredményt csökkenti hatályon kívül helyezve az a rendelkezés [Tao.tv. 7. -a (1) bekezdésének m) pontja], mely szerint az adózás előtti eredményt csökkentette a visszavásárolt és bevont saját részvények, saját üzletrészek bevételi többlete. Az adózás előtti eredményt csökkenti [Tao.tv. 7. -a (1) bekezdésének z) pontja] az eddigieken túlmenően a Nemzeti Kulturális Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélküli
7 eszközátadás könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 50 százaléka, igazolás alapján. 2.2. Az adózás előtti eredményt növeli Alultőkésítettség [Tao.tv. 8. -a (1) bekezdésének j) pontja, (5) bekezdésének a) pontja] A Tao.tv. szerint, amennyiben a kötelezettségek összege a saját tőke háromszorosát meghaladja, a meghaladó kötelezettségrészre jutó kamat arányos összegével növelni kell az adózás előtti eredményt. Az alultőkésítettségre irányadó szabályozás módosításával az alultőkésítettség megállapítása során figyelembe veendő kötelezettségnek nem csak az a kötelezettség minősül, amely alapján az adózó az eredménye terhére kamatot fizet, hanem a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott adózás előtti eredményt csökkentő tételek [Tao.tv. 18. -a (1) bekezdésének a) pontja] is, mint kamatmentes kötelezettség. A kiegészítő rendelkezés szerint viszont a kötelezettség csökkenthető a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összegével. 2.3. Az egyház adóalapjának megállapítása [Tao.tv. 9. -ának (5) bekezdése] A módosítás szerint az egyház a törvényben nevesített célok támogatása érdekében abban az esetben is kedvezménnyel élhet, ha a vállalkozási tevékenységéből származó eredményét (adózás előtti nyereségét) nem azonnal, hanem lekötött tartalék képzése útján a későbbi adóévekben (nemcsak az adóévet követő évben) kívánja felhasználni. 3. Veszteségelhatárolás [Tao.tv. 17. -ának (2)-(4), (8)-(9) bekezdése] Az elmúlt évek túlságosan engedékeny szabályozása miatt sok cég olyan mértékben halmozott fel elhatárolt veszteséget, hogy ennek következtében a társasági adóbevételek alakulása kevésbé kiszámíthatóvá vált. Emiatt kellett a társasági adótörvénybe olyan szabályozást beiktatni, ami biztosítja az elhatárolt veszteség felhasználásának kiegyensúlyozott ütemezését, anélkül, hogy az elhatárolt veszteség teljes összegének felhasználása korlátozás alá esne. A kiegészítő rendelkezés szerint az adózó csak az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50 százalékáig jogosult a korábbi adóévek elhatárolt veszteségének a felhasználására. Az elhatárolt veszteségek bevonásánál korábbi adóévekről áthozott veszteségeket kell először figyelembe venni, az előbbiek szerinti adóalap 50 százalékáig. (Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni!) A mezőgazdasági ágazatba sorolt adózónak megmarad az a lehetősége, hogy az elhatárolt veszteséget az adóévet megelőző két adóévben befizetett adójának önellenőrzéssel való módosításával rendezze. A módosítás szerint az adóévet megelőző
8 két adóévben az adózás eredményét csökkentheti az adóévben keletkezett veszteség összegével, de adóévenként legfeljebb az adóév adózás előtti eredményének 30 százalékával. A tárgyadóévben megmaradt veszteséget, illetve a korábbi adóévekben elhatárolt veszteséget a mezőgazdasági ágazatba sorolt adózó is az általános szabályok szerint használhatja fel. A kiegészítő rendelkezés szerint a jogutód abban az esetben jogosult csak a jogelőd veszteségének felhasználására, ha az átalakulás eredményeképpen a többségi befolyással rendelkező tag személye nem változik (ide értve azt az esetet is, ha a kapcsolt vállalkozása szerzi meg a többségi befolyást), és a jogutód társaság a jogelőd társaság tevékenységét legalább 2 adóéven keresztül folytatja és a jogelőd legalább egy tevékenységéből bevételt, árbevételt szerez. Cégvásárlás esetén az adózó nem jogosult az elhatárolt veszteség további felhasználására, ha az adózóban olyan új személy szerez többségi befolyást, aki a szerzést megelőző két adóévben az adózóban tagi jogviszonyban folyamatosan nem állt (ide nem értve az átalakulással történő részesedés szerzést). Ezen rendelkezés hatálya nem terjed ki az adózóra, ha a többségi befolyás megszerzését megelőzően az általa vagy a többségi befolyást megszerző társaság által kibocsátott részvények egy részét a szabályozott piacra már bevezették, ha a társaság a tevékenységét a többségi befolyás megszerzését követően két adóévben továbbfolytatja, = annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyás megszerzését megelőzően végzett tevékenységtől (erre példákat sorol fel a törvény), = a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez. A cégvásárláshoz kapcsolódó veszteség-felhasználásra vonatkozó rendelkezést először a 2012. évben kezdődő adóévben megvalósuló többségi befolyás szerzése esetén és a 2012. évben kezdődő adóév adóalapjának meghatározásakor kell alkalmazni. 4. Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása [Tao.tv. 18. - ának új (8) bekezdése] Az adminisztráció egyszerűsítésére hivatkozással a kiegészítő rendelkezés szerint nem kell az adózás előtti eredményt a szokásos piaci árra tekintettel kiigazítani a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügyletre, ha a belföldi illetőségű adózó nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a társasági adóalapját úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet. 5. Fejlesztési adókedvezmény [Tao.tv. 22/B. -ának (2) és (19) bekezdése] A módosítás következtében a fejlesztési adókedvezmény jogosultságának a megállapítása a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó
9 beruházások esetében a Kormány hatáskörébe kerül az adópolitikáért felelős miniszter helyett. Az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben előírt formában és tartalommal az adópolitikáért felelős miniszterhez kell benyújtani. 6. Az adóelőleg bevallásának és fizetésének szabályai [Tao.tv. 26. -ának új (12) bekezdése] A kiegészítő előírás szerint az eva-alany (bt., kkt., kft., egyéni cég) az adóalanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével az eva-alanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. A három havonta esedékes társasági adóelőleg összege az eva-alanyisága megszűnésének adóévében elszámolt összes bevétel 1 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap, az eva-alanyisága megszűnésének adóévében elszámolt összes bevételének a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 százaléka minden más esetben. 7. Tao.tv. 1. számú melléklete [új 5/a. és új 7/b. pont] Értékcsökkenési leírás szabályai Az adózó választhat a mellékletben meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsoknál alacsonyabb leírási kulcsot, de az így érvényesített értékcsökkenés nem lehet kevesebb, mint a számviteli előírások szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenés. A kiegészítő rendelkezés szerint az adózó a munkavállalói számára bérlakás céljából épített (a tárgyi eszközei között kimutatott) és e tevékenységet közvetlenül szolgáló hosszú élettartamú szerkezetű épület után 6 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet. Hatályát vesztette a 13. pont, amelyik az üzleti vagy cégérték értékcsökkenési leíráskénti figyelembe vételét szabályozta egyesülés esetén. 8. Tao.tv. 3. számú melléklete Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások [9., 13. és 15. pontja] A 9. pont módosítása szerint az adózó bizonyítási kötelezettsége körében az ellenőrzött külföldi társasággal szemben felmerült ráfordítás, költség megalapozottságát külön dokumentációval köteles igazolni, szerződésenként különkülön nyilvántartásra kötelezett.
10 A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az ügyletben résztvevő vállalkozások nevét, székhelyét, adószámát (vagy megfelelő azonosítót), a cégjegyzéket (nyilvántartást) vezető bíróság (hatóság) megnevezését, székhelyét, a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját, a szerződés időbeli hatályát, a teljesítés módját, feltételeit, a nyilvántartás elkészítésének időpontját, a költség, ráfordítás elszámolását megalapozó okokat. A 13. pont módosítása egyrészt arra utal, hogy a pont szerinti rendelkezést az adóévben nem adomány céljából adott juttatások esetén kell alkalmazni, másrészt kiemeli, hogy a közhasznú és a kiemelkedően közhasznú szervezetek által nyújtott támogatás esetén nem kell vizsgálni, hogy a támogatásban részesülő adózó adózás előtti eredménye a támogatás nélkül számítva negatív lenne (ez esetben tehát a támogatás veszteséget is finanszírozhat). A 15. pont szerint a nem hasznosuló K+F tevékenység közvetlen költsége is idesorolandó (részletesen ismertettük az 1.11. pontban). A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások [3., új 16., 17., 18., 19. pontjai] Az Szja-törvényben meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék címén elszámolt juttatás is a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség. [Hatályát vesztette az A/12. pont, módosítva a B/3. pont.] Az adománynak minősülő juttatás a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordítás, ha az adózó (a támogató) rendelkezik a támogatott (közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője) által kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, a közhasznúsági fokozatot. Vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költség, ráfordítás az adóévben az adózó által átvállalt kamarai társasághoz kapcsolódó tagdíj összege, ha az kötelező kamarai tagsághoz kapcsolódik, az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, ha annak átadása, nyújtása jogszabályon alapul. 9. Átmeneti rendelkezések [Tao.tv. új 29/J és 29/Q -ai] Az 1.6., a 3. pontban említetteken túlmenően a következők: Átmeneti rendelkezés biztosítja az Európai Bizottság jóváhagyó határozatával összhangban, hogy a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának, illetve a bérköltség növelésének bázisát három év számtani átlagához viszonyítva is meg lehet határozni, ha a beruházást az adózó 2008. október 1. napja előtt kezdte meg és 2009. 01. 01-je és 2010. 12. 31-e között helyezi üzembe. A módosítás a szoftverfejlesztő bérköltsége alapján adható adókedvezményt [Tao.tv. 22. -ának (9)-(10) bekezdése] hatályon kívül helyezte. Az átmeneti
11 rendelkezés szerint a már megszerzett és a szoftverfejlesztő bérköltsége alapján nyújtott adókedvezmény utoljára a 2014. évi adóalap utáni adóból vehető igénybe. Az átmeneti rendelkezés szerint a társasági adó alapja csökkenthető a 2007-től 2009-ig tartó üzleti évben megállapított ki nem fizetett osztalék 2010. január 1-jét követő elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összegével, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Megjegyzés: nem változott az illetéktörvény azon előírása, mely szerint, ha magánszemély tulajdonosok engedik el követelésüket (az osztalékként megállapított követelésüket is), az ajándékozásnak minősül és a társaságnak legalább 21 százalékos ajándékozási illetéket kell fizetnie. 10. Hatályba lépés: 2012. január 1-je. A módosult, a kiegészítő rendelkezéseket első ízben az 1.6., 3. pontban említettek kivételével a 2012. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni. 11. Hatályát vesztette (a már említetteken túlmenően) a beruházási adókedvezmények [Tao.tv. 21. -ának (7)-(16 bekezdése], az adókedvezmények igénybevétele mértékére vonatkozó szabály [Tao.tv. 23. - ának (1) bekezdése], külföldön megfizetett adó nem növeli az adózás előtti eredményt [Tao.tv. 28. - ának (1) bekezdése], a módosult számviteli előírások szerint nem ráfordításként kell elszámolni. 12. Egyéb számos helyen a módosult, a kiegészítő rendelkezésekhez kapcsolódóan pontosítások (a jogszabály használata szempontjából nem zavaró, nem foglalkoztunk velük), a társasági adó mértéke [Tao.tv. 19. -a] nem változott, továbbra is 500 millió forintig 10 százalék, azt meghaladóan 19 százalék.