A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGA I. ELMÉLET ÉS TÖRTÉNET A társasági jog anyagának földolgozása GT I. Elmélet és történet GT II. Általános szabályok GT III. Az egyes társasági formák
A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGA I. I. A társasági jog lényege és helye a jogrendszerben II. A GT fogalma, fogalmi ismérvei III. A társasági jog alapelvei IV. A társasági jog története: szabályozási rendszerei és jogtörténete
I. A társasági jog lényege és helye/1 I kiindulópont: a magánjog (polgári jog) fogalma (közjog < > magánjog) a jogalanyok vagyoni és ezzel összefüggő nem-vagyoni, személyi viszonyainak szabályozása vagyonjog tulajdonjog ( STATIKA ): a tulajdonos: jogai és kötelességei kötelmi jog ( DIMANIKA 1 ): szerződés és kártérítés öröklési jog ( DINAMIKA 2 ): törvényes és végintézkedésen alapuló személyi jog ÁLTALÁNOS : a személyiség polgári jogi védelme KÜLÖNÖS : a szellemi alkotások joga: szerzői jog és iparjogvédelem
A társasági jog lényege és helye/2 a GT eszerint egyszerre: tulajdonösszesség szerződéses konstrukció személy
A társasági jog lényege és helye/3 A szervezeti jogalany fogalma Jogalany = jogképes: jogai kötelességei lehetnek Jogképesség = képesség: jogviszonyok alanya lehessen jogokat szerezhessen kötelességeket vállalhasson Nem azonos: a szerzőképességgel (az szűkebb) a cselekvőképességgel (az csak természetes személy esetében) Személy, jogalany A. Természetes személy/ember (általános és egyenlő) B. Állam (általános, bizonyos jogviszonyokban kizárólagos) C. Jogi személy (szervezet) D. Jogképességgel fölruházott nem jogi személy szervezet
A társasági jog lényege és helye/4 Jogi személy = szervezet, melyet jogszabály (végső soron az állam mint jogalkotó) jogalanynak nyilvánít és elismer kritériumai cél (tevékenységi kör) vagyon (meghatározott, viszonylag önálló) szervezet (ügyintéző, képviseleti) felelősség (vagyoni, viszonylag önálló) Jogképességgel fölruházott nem jogi személy szervezet jogainak kötelességeinek terjedelme nem általános, hanem konkrét nem a meg nem megszerezhető, hanem a megszerezhető jogok szabályozása cégnév alatt jogképes (kkt, bt): tulajdon,szerzőképesség perképesség és
A társasági jog lényege és helye/5 A jogi személyek fölosztása/tipizálása intézménytípusú (vagyonegyesítő) az alapító vagyonából vagyon elkülönítése ehhez szervezet rendelése például: állami/önkormányzati költségvetési szervek alapítványok személyegyesítő két vagy több jogalany egyesít vagyont tevékenységet például: szerződés: polgári jogi társaság jogi személy: nonprofit: egyesület profit: GT szövetkezet
A társasági jog lényege és helye/6 A társasági jog helye a jogrendszerben: kapcsolódó jogterületek (7) 1. Magánjog: a polgári jog kereskedelmi ága (a GT háttere: a Ptk., bár: ott: kétoldalú árucsere szerződés itt: többalanyú szervezőszerződés) 2. Cégjog (anyagi jog < > alaki jog) a gazdasági társasági jog anyagi joga: GT (2006:IV.) alaki joga: Ctv (2006:V.) (cégnyilvántartás, cégnyilvánosság, cégeljárás) 3. Versenyjog piacgazdaság: a vállalkozások gazdasági versenye tisztességes eszközökkel a piac (tisztességtelen eszközökkel való) korlátozása nélkül a GT-jog és a versenyjog határán: konszernjog/vállalatcsoportosulások joga (GT V. fejezet) a GT önmagában is versenykorlátozó hatású lehet: a GT-k egyesülése: fúzió versenyjogi kontroll (fúziókontroll) alá esik
A társasági jog lényege és helye/7 4. Értékpapír és tőzsdejog/tőkepiac és befektetések joga rt: részvény = értékpapír 5. Pénzügyi jog számviteli jog (2000: C.): a társasági szabályok befolyásolása adójog: a társasági formák/döntések befolyásolása 6. Privatizáció joga (1995: XXXIX.) 7. Egyéb jogágak: munkajog: GT tagok és vezető tisztségviselők közjog: a GT-k törvényességi felügyelete
A GT fogalma, fogalmi ismérvei/1 Meghatározás 1. Gazdálkodó alanyok közötti speciális érdekközösségi és árujellegű együttműködési kapcsolat, amely viszonylag önálló szervezeti és ügyviteli mechanizmus keretében közös gazdálkodásra vállalkozásra, koordinációra irányul.
A GT fogalma, fogalmi ismérvei/2 A. gazdálkodó alanyok: mindig többen vannak, legalább két személy (kivétel: kft, rt) B. együttműködési kapcsolat árujellegű együttműködés: minden szerződési kapcsolatban érdekközösség: más szerződési kapcsolatban nincs érdekazonosság, érdekellentétek tompítottak ( bona fidei -ügylet, compania = bajtársak) C. viszonylag önálló mechanizmus keretében szervezeti: a tagok tevékenyégének egyesítése ügyviteli: az együttműködés: rendszeres, intenzív, huzamos és szervezetszerű D. célja: a közös gazdálkodás: gazdasági vállalkozás: kkt, bt, kft, rt gazdasági koordináció: egyesülés, konszern
A GT fogalma, fogalmi ismérvei/3 Meghatározás 2. fogalmi ismérvek: közösség: hogyan jön létre? mi a célja? A. magánautonómia terméke B. szerződéssel keletkezik: mellérendelt és autonóm magán jogalanyok szabadon és önkéntesen hozzák létre C. meghatározott szerződés (társasági szerződés): többalanyú és többoldalú kooperációs-szervező D. szervezeti keretekben zajló együttműködés színtere
A GT fogalma, fogalmi ismérvei/4 A. magánautonómia terméke tagok: döntési szabadsága: szabad akaratukból hozzák létre GT: magánjogi társulás különbözik tehát a közjogi társulásoktól, pl.: közjogi jogalanyok (társulási technikát használó) közössége (pl.: önkormányzati, kistérségi társulások) (társasági alapú) közjogi személyek (pl.: MTA, foglalkozási kamarák [Magyar Ügyvégi Kamara]) (államközi megállapodáson alapuló) nemzetközi közjogi társaságok (pl.: Világbank)
A GT fogalma, fogalmi ismérvei/5 B. szerződéssel keletkezik mellérendelt és autonóm jogalanyok szabadon és önkéntesen hozzák létre különbözik tehát a következőktől: objektív jogközösség (pl.: örökjogi tulajdonközösség) kényszertársaság: jogszabályi kötelezettség vagy hatósági aktus eredményei (pl.: vízközmű társaság: vízparti telkek tulajdonosai kötelezően részt vesznek benne) koncessziós társaság (pl.: állami monopólium hasznosítása esetén a koncessziós szerződést aláíró felek kötelesek GT-t létrehozni) határeset: egyszemélyes társaság (csak kft, rt esetén lehetséges) kivételes forma: egyéni vállalkozók lehetősége a magánvagyon és az üzleti vagyon elválasztására (nem kell stróman )
A GT fogalma, fogalmi ismérvei/6 C. társasági szerződés többalanyú és többoldalú kooperációs-szervező megállapodás a szerződők közösség tagjaivá válnak: belső viszonyban: érdekközösség kifelé: egységként lép föl többalanyú kötelem: tartós, huzamos, intenzív kapcsolat
A GT fogalma, fogalmi ismérvei/7 D. szervezeti keretekben zajló együttműködés kerete tartós, huzamos intenzív kapcsolat szervezeti keretek: nagyobb társaságok esetén közgyűlés (stratégia) ügyvezetés (operatív irányítás) felügyelőbizottság (belső ellenőrzés) könyvvizsgáló (külső ellenőrzés) a kötelmi (szerződési) jog: személyi joggá alakul a GT szervezeti jogalany = jogi személy jogi személyiségű: kft rt jogi személyiség nélkül cégnév (kereskedelmi név) alatt jogképes: tulajdon, szerzőképesség, perképesség: kkt bt
A GT fogalma, fogalmi ismérvei/8 A társaságok osztályozása/tipizálása nonprofit vagy profit A. nonprofit (Ptk) polgári jogi társaság: formátlan együttműködés, pl.: építőközösség élettársak gazdasági viszonyai egyesület (1989: II.) önkormányzó szervezet, nyilvántartott tagsággal, elismert nonprofit/humán céllal művészet tudomány sport gazdasági tevékenység: csak kiegészítő jelleggel B. profit: gazdasági társaság = kereskedelmi társaság
A GT fogalma, fogalmi ismérvei/9 Átmeneti és vegyes alakzatok Egyesülés (GT XI. fejezet) jogi személy tagjai gazdálkodásának koordinálására kooperációs társaság: nem profitorientált: csak szervez a profit: a tagoknál jelentkezik (az EU-jogban: 1989 Eu Gazdaság Érdekvédelmi Egyesülés: szupranacionális társaság) Szövetkezet jogi személy: az rt és az egyesület között mint az rt: nyereségérdekelt: értékpapírt is ad a tagjainak mint az egyesület: szociálpolitikai-humán célokat is követ, a tagok egymás iránti szolidaritásán alapul (jelenlegi szabályozása: külön törvényben (2006: X.)) Nonprofit GT korábban: Ptk: közhasznú társaság ma: GT: nonprofit GT: nem önálló forma valamennyi GT-formában létrejöhet
III. A társasági jog alapelvei/1 A. társulási szabadság B. magánérdek és közérdek összeegyeztetése C. tulajdon- és szektorsemlegesség D. kisebbségvédelem E. hitelezővédelem F. corporate governance (felelős vállalatvezetés) G. Mitbestimmung (munkavállalói részvétel)
A társasági jog alapelvei/2 A. társulási szabadság vállalkozói magánautonómia a társulók akaratérvényesítése a GT tulajdonosai gazdasági érdekét szolgálja az állam: csak törvényességi felügyelet közrendvédelem nem közigazgatási, hanem bírói úton
A társasági jog alapelvei/3 B. magánérdek és közérdek összeegyeztetése magánérdek: diszpozitív szabályozás (kkt, bt, kft) intézményes dereguláció jogviták: állami bíróság mellett: választottbíróságon közérdek: kogens szabályozás (zrt, nyrt) társasági formakényszer cégjogi nyilvánosság elve
A társasági jog alapelvei/4 C. tulajdon- és szektorsemlegesség egyenjogúság: azonos jogok kötelességek állam magánszemély tulajdona természetes jogi személyek belföldi külföldi tagok
A társasági jog alapelvei/5 D. kisebbségvédelem individuális (érdekvédelem): jogsértő társaság határozat megtámadási lehetősége a bíróságnál kollektív: a tagok meghatározott csoportja (5%), pl.: a legfőbb szerv összehívása közigazgatási vizsgálat kezdeményezése perindítás
A társasági jog alapelvei/6 E. hitelezővédelem főszempont: a társaság a tagoké: cél: a tagok tulajdonosi érdekeinek érvényesítése azonban: az üzleti partnerek méltányos magánérdekeinek figyelembe vétele (csalárd csőd vagy vállalatkiürítés ellen)
A társasági jog alapelvei/7 F. corporate governance (felelős vállalatvezetés) probléma: tagok és menedzsment (vállalatvezetés) elidegenedése, az önérdek túlzott követése megoldás: cg : OECD-kódex 2000 után a modern társasági jogokban 2006-os GT-ben
A társasági jog alapelvei/8 G. Mitbestimmung (munkavállalói részvétel) a munkavállalók bevonása a nagyobb társaságok vezető szerveibe német jogintézmény: cél: a szociális béke GT: 200 fő feletti munkavállalót foglalkoztató GT felügyelőbizottságában: 1/3-os munkavállalói képviselet
IV. A társasági jog szabályozási rendszerei/1 Szabályozási rendszerek: két nagy társasági jogrendszer A. angol-amerikai B. német-kontinentális
A társasági jog szabályozási rendszerei/2 A. angol-amerikai meghatározó tulajdonosok hiánya: sok társasági tag, megosztott tulajdonosi szerkezet: tulajdonszerzést gátló mechanizmusok csekély társasági formaválaszték részvénytársaság = company zárt (private) vagy nyilvános (public) kft nincs, a partnership gyakorlatilag nem társaság a társasági jog összekapcsolódik a tőkepiaci joggal a részvényes: nem társasági tag, hanem befektető vezetési rendszer: egyszerű közgyűlés (jelentéktelen szerep) Board: egységes vezető szerv: stratégiai, operatív irányítási és ellenőrző funkciók egyszerre könyvvizsgáló (nagy felelősség)
A társasági jog szabályozási rendszerei/3 B. német-kontinentális meghatározó tulajdonosok léte: tulajdonszerzést gátló intézmények helyett a kisrészvényeseket és hitelezőket védő, konszernjogi intézmények széles, gazdag társasági formaválaszték kkt (francia jogban: jogi személy, német jogban: csak cégneve alatt jogképes), bt (ugyanígy), kft, (szövetkezet), rt: kevés: csak nagyvállalati körben a társasági jog elkülönül a tőkepiaci jogtól, kapcsolat: rt: társasági jogokról értékpapír, nyrt: tőzsdeképes, a kkt, bt, kft és zrt esetében: erős tagi kötődés a társasággal vezetési rendszer: bonyolult: külön társasági szervek taggyűlés: stratégia ügyvezetés: operatív irányítás felügyelőbizottság: tulajdonosi ellenőrzés könyvvizsgálat: szerepe kisebb a társasági jog elkülönül a tőkepiaci jogtól
A társasági jog szabályozási rendszerei/4 Új fejlemény: a két modell közeledése az amerikai szemlélet behatolása Európába 2002-es EU-rendelet az európai részvénytársaságról: választási lehetőség az angolszász illetve a német vezetési rendszer között