Vállalati jog. Társulás szabadsága és annak korlátai. Konzultáció okt. 30 Pázmándi Kinga

Átírás

1 Vállalati jog Konzultáció okt. 30 Pázmándi Kinga Társulás szabadsága és annak korlátai Fő szabályként bárki, aki személy, társulhat, és továbbtársulhat (külföldi, belföldi, természetes személy, szervezeti jogalany) Ptk. 3:4 (1) A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg. = szabadon dönthetem el, alapítok, vagy nem, ha igen, milyen társaságot, és milyen tartalommal A társaság szerződéses jellegű, legalább két tag társulása (DE kivétellel: lásd egyszemélyes társaságok) Diszpozitivitás kogencia (lásd külön, Ptk. 3:4 ) Társulás (továbbtársulás korlátai jellemzően hitelezővédelmi okokból : nem lehet halmozni a korlátlan tagi (személyes) felelősséget (egyéni vállalkozó, kkt. tag, bt beltag), kiskorú nem vállalhat korlátlan felelősséggel járó tagi státuszt Eltiltás hatálya alatt álló személy nem lehet tag (részvényes lehet) Ágazati speciális szabályok állíthatnak formai, tartalmi korlátokat (pl. pénzpiaci szabályozás, felügyeleti előírások alapításra, működésre 1

2 Eltérést engedő általános főszabály diszpozitivitás és kogencia Ptk. 3:4. [A jogi személy létrehozásának szabadsága] Diszpozitivitás általános szabálya 3:4 (2) (2) A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban -a (3) bekezdésben foglaltak kivételével -eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól. Diszpozitivitás korlátai, 3:4 (3) (3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha a) az eltérést e törvény tiltja; vagy b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. Kogens vagy diszpozitív? Belső jogviszony? igen nem A szabály kogens Eltérésre szöveges törvényi tiltás Nem igen A szabály kogens A szabály kogens Az eltérés a tilalmi tesztbe ütközik? (hitelezők, kisebbségi tagok érdeke, törvényességi felügyelet) Igen nem A szabály diszpozitív 2

3 Kogens vagy diszpozitív? 3:1. (4) A jogi személy törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető; az e rendelkezésbe ütköző létesítő okirat semmis. 3:88 A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a tag részére tárgyévi adózott eredménye, illetve szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár. Alapítás Létesítő okirat módosítása Társaságok státuszváltása (megszűnés, alapítás egyetemes jogutódlással) Társaság létszakai Formaváltás (átalakulás) Egyesülés (összeolvadás, beolvadás) Szétválás (kiválás, különválás, és ennek beolvadásos változatai) Jogutód nélküli megszűnés Határozott idő letelt/feltétel bekövetkezett Tagok akaratából (végelszámolás) Arra jogosult szerv döntése alapján Fizetésképtelen társaság felszámolása (rendes bíróság) Kényszertörlés - fantomcégek (cégbíróság) Társaság faloszlatása törvényességi felügyeleti szankcióként (cégbíróság) 3

4 Alapítás folyamata Létesítő okirat aláírása, ellenjegyzés, kötelező alakiságokkal (ellenjegyzés, közjegyzői okirat) Cégbejegyzési kérelem benyújtása elektronikusan (alapítók, kötelezően jogi képviselővel) (létesítő okirat aláírásától számított 30 napon belül) Cégbírósági eljárás, cégbejegyés(vagy elutsaítás) (közzététel) (kérelem benyújtásától számított 15 munkanap /egyszerűsített eljárásban 1 munkanap) megszűnés Előtársaság (! gazdasági tevékenységet csak a kérelem benyújtásától végezhet) Gazdasági társaság Társasági szerződés tartalma Kötelező minimális tartalom (Ptk. 3:5, 3:6-3:8 ) Cégnév Székhely Tagok felsorolása Társaság időtartama (határozott, határozatlan) Fő tevékenységi kör Társaság vagyona tagok vagyoni hozzájárulásának fajtája, mértéke, szolgáltatás módja, ideje Képviselő, képviselet módja első vezető tisztségviselő cégjegyzés módja (önálló, együttes) Egyes társasági formák további szükséges elemei Társaság belső viszonyainak speciális vonásai (pl. többletjogos üzletrész, mellékszolgáltatás) 4

5 A legfőbb szerv ( taggyűlés) működési rendje döntéshozatala Taggyűlés összehívásának rendje Jogi személyenként eltérő elnevezés (kkt-bt: tagok gyűlése, kft: taggyűlés, rt: közgyűlés, egyesület: közgyűlés stb.) gyűjtőnéven taggyűlésnek nevezhető. Taggyűlés = a tagok és csak a tagok - összessége Ügyvezetés kötelessége, meghívóval, az előírt tartalmi kellékekkel, (napirend megjelölésével, taggyűlési időköz betartásával) Nem szabályosan összehívott taggyűlés is hozhat érvényes határozatot, napirendtől eltérő kérdésben is határozhat, ha MINDEN tag jelen van, a taggyűlés tartása ellen nem tiltakozik, napirendet elfogadja határozatképesség, döntéshozatal > képviselet megengedett határozatképes:ha a leadható szavazatok több, mint a felét képviselő szavazásra jogosult rész vesz (nem feltétlenül a tagok többsége!) főszabályként a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza (50%+1 szavazat), a törvény azonban ettől többször eltérően rendelkezik (minősített többség: 75%+1, vagy egyhangúság előírása) a minősített többség általában a határozatképes taggyűlésen jelenlévők szavazatainak háromnegyede főszabályként ülést kell tartani, kivételek: elektronikus út, levélszavazás (lásd alant) szavazati jog > általában a vagyoni részesedés mértékéhez igazodik, de ettől eltéríthető!! Taggyűlés döntései utólag 30 napon belül az összes tag egyetértésével jóváhagyható Levélszavazás (írásbeli döntéshozatal), konferencia tag(köz)gyűlés > ha a társ. szerződés ezt megengedi >részletes szabályok rögzítésével A vezető tisztségviselő, megválasztása, mandátuma, a jogviszony jellege Vezető tisztségviselő - a társaság törvényes képviselője eltérő elnevezések (pl. kft-ügyvezető, kkt-bt üzletvezető, rt Igazgatóság (tagja), alapítványnál kuratórium (tagja) stb.) főszabályként csak nagykorú, cselekvőképes természetes személy lehet, akivel szemben nincs kizárási ok jogi személy képviselő útján lehet vezető tisztségviselő (a vezető tisztségviselőkkel szembeni követelményeket ekkor a képviselőre kell alkalmazni) személyes feladatellátás egy személy több társaságnál is megválasztható vezető tisztségviselőnek Cégjegyzés önálló/együttes Cégvezető, cégjegyzési joggal rendelkező más munkavállaló mindig alkalmazott, és NEM vezető tisztségviselő!) Megválasztása Fő szabályként a tag(köz)gyűlés választja meg > kivéve ha: az alapítás stádiumában a vezető tisztségviselőket a társasági szerződésben kell kijelölni Ügydöntő FB esetén (az ügyvezetést az FB választja) Mandátuma határozott (fő szabályként max. 5 év) vagy határozatlan idő (többször) újraválasztható, bármikor visszahívható, Vezető tisztségviselő jogviszonya Munkaviszony (mögöttes jogszabály Munka törvénykönyve - Mt.), és/vagy Megbízási jogviszony (mögöttes jogviszony Ptk. szerződési joga, Ptk. 6. Könyv) 5

6 Különleges ügyvezetési formák irányító (ügydöntő) felügyelőbizottság > a kft.-nél és a zártkörűen működő rt.-nél a társasági szerződés (alapszabály) úgy is rendelkezhet, hogy a tag(köz)gyűlés csak az FBt választja meg és az FB nevezi ki a vezető tisztségviselőket, illetve az ügyek egy csoprtjában csak az FB előzetes jóváhagyásával hozhat döntéseket Egyszemélyi vezérigazgató a zártkörűen működő rt.-nél > egyszemélyes ügyvezetés (a vezérigazgató gyakorolja az igazgatóság hatáskörét Board a nyilvánosan működő rt.-knél lehetőség nyílik az igazgatóság és a felügyelőbizottság kettős rendszere helyett az angol-amerikai egységes irányítási rendszer (Board-rendszer) választására (igazgatótanács) A Felügyelőbizottság Az FB a tulajdonosi ellenőrzés szerve a tagok, a társaság legfőbb szerve részére ellenőriz általános ellenőrző szerv, a társaság bármely ügyét megvizsgálhatja, vele szemben nincs üzleti titok FB választása esetében az éves beszámoló t az FB véleményezi Jogosult a legfőbb szerv rendkívüli összehívására testület tagjainak számát a Ptk. (eltérést engedően) 3 főben állapítja meg (jelenleg lehet 1 fős a felügyelőbizottság! ) a tagokat a tag(köz)gyűlés választja meg elnökét ha ezt a taggyűlés nem vonja saját hatáskörébe a felügyelőbizottság választja meg tagjai közül ügyrendjét a tag(köz)gyűlés hagyja jóvá A felügyelőbizottság tagjai összetétele általában külső személyek, feladatukat megbízási jogviszonyban látják el megbízatásuk 5 évre szól > diszpozitív rendelkezés, akár határozatlan idő is lehet korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben az ellenőrzési kötelezettségeik megszegése által a társaságnak okozott károkért Munkavállalói participáció! (vagy annak megállapodásos mellőzése) Fakultatív - ill kötelező a felügyelőbizottság Fő szabályként az FB nem kötelező. Kivételek: minden nyilvánosan működő részvénytársaságnál, ha nem egységes irányítási rendszerben működik; a zártan működő részvénytársaságnál, ha a szavazati jogok 5 %-ával rendelkező részvényesek ezt kívánják; bármely gazdasági társaságnál, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a 200 főt meghaladja (lásd munkavállalói participáció); ha ezt külön törvény, például a köztulajdon védelme érdekében előírja. 6

7 Az állandó könyvvizsgáló Jogállása a társaság tag(köz)gyűlése által választott társasági szerv a könyvvizsgálói jogállás részletei a könyvvizsgálói törvény (2007. évi LXXV. törvény ) mellett a számviteli törvényre (2000. évi C. törvény) tartoznak határozott időre, de legfeljebb öt évre a társaság közgyűlése választja meg (Ptk. 3:130. : kogens szabályok) > magas szakmai követelmények, kötelező kamarai tagság, a nemzetközi követelményekkel összhangban - a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok kötelező alkalmazása > gondosság elvárható zsinórmértéke egyéni vállalkozó, illetve társaság egyaránt lehet ha könyvvizsgáló társaságot választ a taggyűlés a társaság könyvvizsgálójának > meg kell választani azt a személyt is, aki a könyvvizsgáló cég részéről a könyvvizsgálatért személyében is felelős általában fakultatív szerv > a tagok a társasági szerződésben szabadon dönthetnek úgy, hogy szükségük van-e könyvvizsgálóra vagy nincs feladata a mérleg beszámoló könyvvizsgálói auditja közérdekvédelmi kontroll feladatot lát el az állam irányában kezdeményezheti a tag(köz)gyűlés összehívását Tevékenyégének társasági jogi szabályai a Ptk.-ban széles körű betekintése, felvilágosítás-kérési joga van, társasági iratokat vizsgálhat (Ptk. 3:38. ) kötelező a könyvvizsgáló választása minden részvénytársaságnál; minden olyan esetben, amikor ezt a számviteli törvény előírja 7