e) a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját; f) a tagok (részvényesek) által kijelölt első vezető tisztségviselők, illetve - ha a társasá

Átírás

1 Közkereseti társaság Dr. Kenderes Andrea március 26. Gt. 88. (1) A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. (2) A közkereseti társaság elnevezést - vagy annak "kkt." rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni. A tagok a teljes magánvagyonukkal felelnek, tehát a hibás döntés következményei a tagok vagyonát is érinthetik. A kockázat nem engedi a tulajdonosi és az irányítási funkció elkülönülését. A tagokkal való szoros kapcsolat jellemzi. A tagok a társaság irányításában, működésében részt vesznek. A tagok között szükségszerűen kialakult kooperáció. Alacsony taglétszámú, alacsony tőkeigényű. Jogi személyiség hiánya jellemzi. A tagok korlátlan és egyetemleges felelőssége korlátozza a tagok létszámát. A felelősségi szabályok gondoskodnak a kevés tagokról. Azoknak a tagoknak a száma, akik személyes együttműködésben, egymás tevékenységéért is felelősek, közös gazdasági cél érdekében tevékenykednek, szükségszerűen létszámuk limitált. Általános jellemző hogy kis tőkével alakulnak. Ha már a tőke eléri a kft. minimumtőkéjét akkor már viszonylag kis költséggel átalakulhat kft.-vé. Más részről a személyesen áttekinthető, személyesen irányítható társaság nem nőhet nagyra. Legalább két taggal, társasági szerződés által alapítható. Gt. 12. (1) 12. (1) A társasági szerződésben meg kell határozni: a) a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét; b) a gazdasági társaság tagjait, mégpedig - ha a törvény másképp nem rendelkezik - nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük), jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámának (nyilvántartási számának) feltüntetésével; c) a gazdasági társaság főtevékenységét és azon tevékenységeket, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván; d) a társaság jegyzett tőkéjét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; 1

2 e) a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját; f) a tagok (részvényesek) által kijelölt első vezető tisztségviselők, illetve - ha a társaságnál működik felügyelőbizottság, illetve könyvvizsgáló - az első felügyelőbizottsági tagok és az első könyvvizsgáló nevét (lakóhelyét, székhelyét), továbbá a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzék számát (nyilvántartási számát); g) a gazdasági társaság működésének időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják; valamint h) mindazt, amit e törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír. A társaság cégnevében a kkt. fel kell tüntetni. Kkt.-nál csak a társaság tagjai lehetnek a vezető tisztségviselők. Üzletvezetésre jogosult mindegyik tag. Kötelező meghatározni a társasági szerződésben a felek által kijelölt első vezető tisztségviselőt. A társaság törvényes képviselői az üzletvezetésre jogosult tagok. A cégjegyzés módjáról a társasági szerződésnek kell rendelkeznie. Speciális rendelkezések szóba jöhetnek a kkt-nál is ilyen a: választottbíróságról való rendelkezés, felügyelőbizottság létesítése, könyvvizsgáló kijelölése. Erről a társasági szerződésben kell rendelkezni. Nem elég a társasági szerződés szabályszerű megalkotása, szükség van a cégnyilvántartásba való bejegyzéshez is. A társaság a cégbejegyzéssel jön létre, jövőre nézve de addig az előtársasági szabályok alapján működhet. Vagyoni hozzájárulások: Minden egyes tag köteles a társasági szerződésben vállalt vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A vagyoni hozzájárulás mértéke, a tagok megállapodásától függ. A tőke minimális mértéke nincs meghatározva. Ezt a tagok korlátlan mögöttes felelősségével magyarázzák. A vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás is. Ezeknek az arányát sem szabja meg a tv. Lehetséges az is hogy a kkt. induló vagyona csak nem pénzbeli hozzájárulásból áll. Az apport mibenléte és értékelésre vonatkozó szabályok itt is meghatározóak Gt. 90. (1) Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizár. Ettől a rendelkezéstől a társasági szerződés eltérhet. De semmis az, ha a nyereségből vagy a veszteségviselésből valamely tagot kizárják A társaság üzleti tevékenységét maguk a tagok látják el. A személyes közreműködés nem kötelezettség. KKT. alapítható úgy is, hogy a tagok magában a gazdálkodó tevékenységben nem vesznek részt. Gyakran fordul elő, hogy a társaság nem valamennyi tagja vesz részt személyesen. Személyes közreműködést nemcsak a természetes személyek, hanem jogi személy tagok is vállalhatnak. Személyes közreműködés teljesítésében kétféleképpen lehet megállapodni: Gt. 91. (1) 2

3 A szervezet kevésbé különül el a tagoktól, mint ahogy a jogi személyiségű társaságoknál. Az ügyvezetést csak tagok láthatják el. Legfőbb szerv tagok gyűlése Üzletvezetés Képviselet KKT. legfőbb szerve. A tagok összességét magában foglaló. A lehető legkevesebb normával van korlátozva. Laza keretek között működhet. Speciális esetben meghatározható a tagok gyűlésének összehívása: Kisebbség kérésére Felügyelőbizottság is összehívhatja CB: törvényességi felügyeleti intézkedésként Elismert vállalatcsoport esetén Kizárólagos hatáskör Döntéshozatal: A szavazati jog mértéke: Ülés tartással, szavazással hoznak határozatot. Gt. 93. (3) A határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat minden tagot megillet. A határozatképesség: Gt. 93. (4) A tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg határozatát. A társasági szerződés ettől eltérő rendelkezése semmis. A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében törvény vagy a társasági szerződés háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő. Gt. 21. (1) (2) A gazdasági társaság ügyvezetését - a gazdasági társaságok egyes formáira vonatkozó rendelkezések szerint - a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. E törvény alkalmazásában ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe. (2) A közkereseti és a betéti társaság ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok vezető tisztségviselőként látják el Objektív körülmények képezik a felelősség alapját. Nem készfizető kezességről van szó. Objektíve ne legyen megfelelő forrás a társaság vagyonában a hitelezői igény kielégítésére. Mögöttes felelősség eljárási rendje: Társaság és tag elkülönült perlése Együttes perlés lehetősége 3

4 A hitelező először a társasággal szemben indít pert, ha azt megnyeri, akkor a társasággal szemben marasztaló ítélet alapján végrehajtási eljárást indít társasággal szemben. Ha a végrehajtási eljárásban megbizonyosodik, hogy a társaság vagyona nem nyújt fedezetet a követelésre, akkor fordulhat a a mögöttes felelősség a tag ellen, e második perben kimondott marasztalás alapján tud a tag vagyonával szemben végrehajtást kezdeményezni. Ha a társasággal szemben végrehajtás sikeres, akkor nincs mögöttes felelősség, ha a végrehajtás nem eredményes, akkor beáll a mögöttes felelősség Gt. 99. Megszűnik a tagsági jogviszony a) ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette; b) a tagok közös megegyezésével; c) a tag kizárásával; d) rendes felmondással; e) azonnali hatályú felmondással; f) a társasági részesedés átruházásával; g) a tag halálával vagy megszűnésével; h) ha annak fenntartása jogszabályba ütközik. Betéti Társaság tőke és társaság szétválása tipikus kisvállalkozás Szabályozás módja: ugyanazok a szabályok, mint Kkt. esetében Bt.-re vonatkozó speciális szabályok Gt.108. (1) A betéti társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban - a törvényben meghatározott kivétellel - nem felel. (2) A betéti társaság elnevezést - vagy annak "bt." rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni. A bt. sajátossága, a felelősségi rendszere, amelyben vegyül a tagok mögöttes, korlátlan és egyetemleges felelőssége a korlátozott tagi felelősséggel. A beltag és a kültag a vagyoni hozzájárulást köteles teljesíteni. A kültag ugyanúgy saját vagyonával köteles helytállni a vagyoni hozzájárulás teljesítéséért, mint a beltag. Különbség a kötelezettségekért való helytállásban lehet. A különbség az, hogy van-e mögöttes felelősség. A kültag a társaság kötelezettségéért nem tartozik felelősséggel, tőle a hitelező nem igényelheti a társaság kötelezettségért való helytállást. Kültag esetében beszélünk a mögöttes felelősség hiányáról. Társasági szerződés sajátos elemei: Beltag, kültag megjelölése Vagyoni hozzájárulások Cégnév Szükség szerinti tartalmi elemek: A kültagnak üzletvezetésre való feljogosítása, Az üzletvezetési és képviseleti jogosultságok határozott időre korlátozása abban az esetben is, ha csak egyetlen olyan tag van a társaságban, aki ezt a funkciót ellátja. 4

5 Bt. felelősségi viszonyai - Tagváltozás hatása a felelősségre: Társaságba belépő tag felelőssége: Gt. 97. (3) A társaságba belépő tag felelőssége - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi tagéval azonos. A társaságtól megváló kültag felelőssége: Gt (1) A társaságtól megváló tag - ideértve a társasági részesedését átruházó tagot is - a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül, ugyanúgy felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló, a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásáért, mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt. Ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a megszűnt tag társaságba be nem lépő jogutódjára is. Gt (4) Az a kültag, aki korábban a társaság beltagja volt, a beltagi minősége megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül felel a társaság harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásáért, amely e változás előtt keletkezett Gt (1) Ha a társaságból valamennyi beltag vagy valamennyi kültag kiválik, a társaság az utolsó beltag vagy az utolsó kültag kiválásától számított hat hónapos jogvesztő határidő elteltével megszűnik, kivéve, ha a társaság e határidőn belül a társasági szerződése módosításával a betéti társaságként vagy közkereseti társaságként való működés törvényes feltételeit megteremti, és ezt a változást a cégbíróságnak bejelenti. 5