ÜZLETI JOG I. A közkereseti társaság, a betéri társaság és a korlátolt felelősségű társaság Pázmándi Kinga

Átírás

1 ÜZLETI JOG I. A közkereseti társaság, a betéri társaság és a korlátolt felelősségű társaság Pázmándi Kinga 1 I. A legegyszerűbb társasági formák: a közkereseti és a betéti társaság 2 1

2 A közkereseti társaság lényege A közkereseti társaság (kkt.: Ptk. 3: ) lényege Jogi személy mint minden társaság a Ptk.-ban a tagok (legalább két tag) a társasági szerződés alapján úgy folytatnak közös gazdasági tevékenységet, hogy a társaság tartozásaiért korlátlan és egyetemleges felelősséget vállalnak a tagok mögöttesen felelnek a társaság tartozásaiért korlátlan, és egymással - egyetemleges felelősség A kkt. főbb sajátosságai Nincs minimál tőke előírás, azonban a tagok a kkt.-nál (is) kötelesek vagyoni hozzájárulás szolgáltatására > ezt később növelni vagy kiegészíteni nem kötelesek a tagok gyakran személyesen is közreműködnek a társaság tevékenységében, ezért díjazásban is részesülhetnek ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg ( ) A társasági szerződést a tag felmondhatja (seciális!) A belépő, illetve kilépő tag felelőssége sajátosan alakul A kkt. a bt. háttérjoga Kkt-bt közti átalakuláshoz elég a társasági szerződés módosítása, az átalakulás szabályait nem kell alkalmazni 3 A közkereseti társaság szervezete A kkt. legfőbb szerve a zömmel kötött forma nélkül működő tagok gyűlése a tagok gyűlése határoz a társaság mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe utal a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyásáról MINDIG a tagok gyűlése határoz a tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozattal bármely kérdés eldöntését a tagok gyűlése hatáskörébe utalhatják > a tagok gyűlése tevékenységében való részvétel lehetőségét valamennyi tag számára biztosítani kell. ügyvezetés (a Gt.-ben még üzletvezetés) a tagok közül kijelölt vagy megválasztott egy vagy több ügyvezető látja el > vagy a) a tagok mindegyike b) kijelölt vagy választott ügyvezető 4 2

3 A tagsági jogviszony megszűnésének sajátos esetei a kkt.-nél A gazdasági társaságok közös szabályai között meghatározott eseteken túl megszűnik a tagsági jogviszony: a) a tagok közös megegyezésével; b) a tag felmondásával (a Gt. még különbséget tett rendes és rendkívüli felmondás között) c) a társasági részesedés átruházásával; d) a tag halálával (vagy megszűnésével); vagy e) a taggal szembeni kizáró ok bekövetkeztével (a törvény erejénél fogva) 5 Felmondás Társasági részesedés átruházása Felmondás: rendes > indokolás nélkül, három hónapos felmondási idővel rendkívüli > azonnalra, a másik tag súlyosan felróható magatartására hivatkozva a felmondás érvénytelenségére hivatkozva a társaság annak hatályossá válásától számított 15 napos jogvesztő határidő alatt indíthat pert a tag ellen. Elszámolás a társasági részesedés kiadása a tagnak (méltányos érdekek egyensúlya mellett) Távozó tag felelőssége 5 évig még felel a tagi jogviszony afennállása idején keletkezett tartozásokért Átruházás: a tag a társasági részesedését (tagsági jogait és kötelezettségeit) írásban megkötött szerződéssel a társaság más tagjára vagy harmadik személyre átruházhatja (ingyenes, visszterhes szerződéssel is) > az átruházás a társasági szerződés módosításával válik hatályossá. 6 3

4 A társaság megszűnésének speciális esete Ha tagsági jogviszony megszűnése folytán a társaság tagjainak száma egy főre csökken, a társaság csak akkor szűnik meg, ha hat hónapos jogvesztő határidőn belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot az új tag belépéséig vagy ennek hiányában a jogutód nélküli megszűnésig, vagy a felszámoló kirendeléséig az egyedüli tag jogosult dönteni a tagok gyűlése hatáskörébe tartozó kérdésekben, és őt kell a társaság vezető tisztségviselőjének tekinteni, feltéve, hogy megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó törvényi előírásoknak. > ha a társaságnak nem maradt ilyen tagja, a társaság részére a nyilvántartó bíróság felügyelőbiztost rendel ki. 7 A betéti társaság fogalma A betéti társaság (bt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai (legalább 2 fő = 1 beltag + 1 kültag) arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek továbbá legalább az egyik tag (beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (kültag) a társasági kötelezettségekért fő szabályként nem tartozik helytállási kötelezettséggel. 8 4

5 A betéti társaság alapvető jellemzői a tagok felelőssége megosztott: a beltag (beltagok) felelőssége korlátlan, a kültag (kültagok) csak vagyoni betétjét köteles szolgáltatni > a társaság hitelezőivel szemben nem felel [Ptk. 3:154. ]. - korlátozott a közkereseti társaság szabályait kell mögöttes jogterületként alkalmazni [Ptk. 3:155. ] > az alapvető különbség a kkt. és a bt. között a kültag korlátozott felelősségéből adódik a kültag főszabályként nem lehet a társaság vezető tisztségviselője [Ptk. 3:156. ] ez diszpozitív szabály!!! 9 II. A korlátolt felelősségű társaság 10 5

6 A kft., sajátosságai Törzsbetét, törzstőke, üzletrész, zárt társasági jelleg A kft. (Ptk. 3:159-3:209. ) olyan gazdasági társaság, mely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul a legkisebb törzsbetét Ft, (egy tag, egy törzsbetét, ill. létezik közös tulajdonú törzsbetét) a törzstőke minimum Ft. (Gt.: Ft.volt - átmeneti szabályok vannak (Ptké.) az érintett ( alatti) társaságok kötelező feltőkésítésére a törzsbetét a társaság cégbejegyzése után a törzsbetétet szolgáltató tag üzletrészévé alakul az üzletrész a bejegyzést követően a tag társasági részesedését testesíti meg (fogalma a törzsbetéthez kötődik fő sabálykén egy tag egy üzletrész ) Forgalomképes, vagyoni értékű jog Betétarányos üzletrész arányok, vagy külön jogos üzletrész arról értékpapírt kiállítani nem lehet Saját üzletrész = a társaságnak ideiglenesen lehet saját üzletrésze Felosztható, bevonható A kft. személyegyesülés a társaság zártsága megjelenik a speciális szabályokban a tagokat nyilvános felhívás útján toborozni nem lehet. Az üzletrész kívülállók általi megszerzése korlátozható Létezik egyszemélyes változata külön szabályait a Ptk. 3:208-3:209. -ai állapítják meg. 11 Alapvető tagi kötelezettségek a kft.-ben A tagok fő kötelezettsége a társasággal szemben a törzsbetét szolgáltatására terjed ki > a kft.-vel szemben vállalt vagyoni szolgáltatásuk teljesítése tekintetében a tag teljesen felel a társaság kötelezettségeiért a tag egyáltalán nem felel > kivétel: felelősség átvitel ( felelősség áttörés, lepelátszúrás ) szabálya A létesítő okiratban a tag részére előírható pótbefizetési kötelezettség maximumát is meg kell határozni) taggyűlés rendelheti el pótbefizetésnél is érvényesülnek a vagyoni betét szolgáltatásának szabályai! A kft. tagjai mellékszolgáltatásra is vállalhatnak kötelezettséget a mellékszolgáltatás vagyoni és személyes közreműködés egyaránt lehet a tagot a mellékszolgáltatásért díjazás illetheti meg > az ellenszolgáltatásról és egyéb feltételekről a társasági szerződésben lehet rendelkezni (annak nem kötelező eleme) 12 6

7 Az üzletrész átruházása, jogutódlás Az üzletrész átruházása a társasági szerződést kft. esetében felmondani nem lehet > csak az üzletrész átruházásával lehet kilépni a társaságból A) a tagok között fő szabályként szabadon átruházható (a tagok akarata alapján elővásárlási jog itt is lehet, ha kikötik a létesítő okiratban) B) külső személyek részére fő szabályként (adásvétellel) történő átruházásánál elővásárlási joga van, a törvényben meghatározott sorrendben: a tagnak (tagoknak, vagyoni betét arányosan!) a társaságnak a taggyűlés által erre kijelölt személynek az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli, de a tagjegyzék módosítandó az új tagnak a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőként el kell fogadnia Az elővásárlási jog a létesítő okiratban kizárható, vagy szigorítható, a további esetekre is az elővásárlási jog cserével, ajándékozással stb. való esetleges kijátszását a társasági szerződésben ki lehet zárni, az üzletrész-átruházást a társaság beleegyezéséhez is lehet kötni > a beleegyezés megadásáról a taggyűlés dönt > a társasági szerződésben az üzletrész pénzszolgáltatás ellenében, kívülálló személyre történő átruházása érvényesen nem zárható ki. Egyéb átszállási módok: a tag halála esetében az üzletrész főszabályként átszáll a jogutódra Speciális szabályok vonatkoznak a házastársi vagyonban szereplő üzletrészre 13 Az üzletrész felosztása Az üzletrész kizárólag átruházás a jogi személy tag szétválása folytán az üzletrésze tekintetében bekövetkezett jogutódlás öröklés, (vagy a tag jogutód nélküli megszűnése) valamint a házastársi közös vagyon megosztása esetén osztható fel a felosztáshoz a taggyűlés hozzájárulása szükséges A törzsbetét legkisebb mértékére vonatkozó rendelkezéseket az üzletrészek felosztása esetében is alkalmazni kell. Az üzletrész felosztására vonatkozó szabályozás kogens! 14 7

8 2012 Cseresznye ki, Sid be Tankcsapda MUSIC kft. Megtárgyalt részletkérdések: Közös tulajdonú üzletrész lényege, megjelenése a cégjegyzékben Önálló üzletrész és üzletrész hányad a társaságban (osztalékjog, szavazati jog) Üzletrész felosztása közös tulajdonú üzletrészhányad szerzése Tagsági jogok közös tulajdonú üzletrésznél (szavazati jog, osztalékjog gyakorlása képviselő útján) + kötelező feltőkésítés ( Ft.- minimáltőke kötelező felemelése Ft.-ra ld. Ptké.) 15 Elszámolás a volt taggal - az üzletrész árverési értékesítése Ha a tagot a társaság keresete alapján a bíróság kizárja vagy a tagsági jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik (a vagyoni hozzájárulás nem teljesítése miatt) a kft.-nek a volt tag üzletrészét értékesítenie kell az értékesítés módját (árverés) a Ptk. részletesen szabályozza az értékesítésből befolyt vételárral a volt taggal el kell számolni. 16 8

9 Osztalék - osztalékelőleg Legfőbb tagi jogok: osztalékjog, szavazati jog Osztalékjog: A tagot a társaságnak a felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott tárgyévi adózott eredményéből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből (osztalék) illeti meg a már teljesített vagyoni hozzájárulás után, fő szabályként annak arányában Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő taggyűlés időpontjában a tagjegyzékben szerepel Osztalékelőleg Közbenső mérleg alapján a taggyűlés dönthet osztalékelőleg fizetéséről (pozitív saját tőke esetén, az osztalékfizetéssel a saját tőke nem eshet a jegyzett tőke alá!!!) Ha az éves mérlegadatok utóbb az osztalék fizetésre nem adnak módot, az előleget a tagoknak vissza kell fizetni! 17 A társaság szervezete, működése Taggyűlés Gt.: legalább évente egyszer össze kell hívni > ez a Ptk.-ból explicit módon kimaradt (de az éves beszámoló elfogadása kötelező, ehhez mindenképpen kell taggyűlési döntés) Kötelező összehívás speciális esetei (döntéskényszer van!) a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy d) ha vagyona tartozásait nem fedezi. működésére a Ptk. részletes szabályokat állapít meg [3:188-3:193. ] Taggyűlési időköz 3-15 nap Tag napirend kiegészítésére tehet előzetes javaslatot (legalább 3 nappal a taggyűlés előtt közli a tagokkal) Tagok meghatalmazással képviselhetők a taggyűlésen (3:110 ) Ügyvezetés Vezető tisztségviselő(k) ügyvezető, vagy ügyvezetők (Ptk. diszpozitivitása miatt létrehozható testületi ügyvezetés!) Ügyvezetők önfelelősségűek, de egymás intézkedése ellen tiltakozhatnak > taggyűlés dönt, addig az intézkedést fel kell függeszteni Belső, külső személy is lehet Tagjegyzék, határozatok könyvének vezetése 18 9

10 A törzstőke emelés, leszállítása A törzstőke felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával, valamint a törzstőkén felüli vagyon terhére. a részvénytársasági joghoz hasonlóan a Ptk. a kft. esetében is lehetővé tette a törzstőke terhére való feltételes tőkekivonást A törzstőke felemeléséről, leszállításáról a taggyűlés dönt Fő szabályként háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozattal Törzstőke kötelező leszállítása a Ptk.-ban meghatározott esetekben (kritikus tőkevesztést a tagok nem pótolják) köteles a törzstőkét leszállítani > az ok bekövetkeztétől történt tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles a tőke leszállításáról határozni 19 10