Jogi személyek általános szabályai; szövetkezet, alapítvány, egyesület az új Ptk.-ban-az új Ptké. és az ún. salátatörvény után

Átírás

1 Jogi személyek általános szabályai; szövetkezet, alapítvány, egyesület az új Ptk.-ban-az új Ptké. és az ún. salátatörvény után Sárközy Tamás egyetemi tanár

2 Új Ptk III. Könyve Kodifikációs történet: eredetileg nem volt ilyen elképzelés Még a 2009-es kodifikációs tervezetben sincs Jogi Személyek Könyv 2010: a társasági jog a Ptkrészévé válik Természetes személyek könyve külön jogi személyek könyve külön Az arányokban az egyensúly felbomlik a könyvön belül

3 Jogi személyek I. Általános rész igen terjedelmes (nemzetközi viszonylatban is: 62 szakasz) Jogi személyek általános része a társasági jogból lett átültetve Ezért a Gt. szabályai más jogi személyekre is kiterjed (pl. e-szavazás, értékpapírra vonatkozó szabályok) Háromszintű szabályozás (Ptk jogi személy ált szabályai, Gt ált szabályai, Gt különös szabályai)

4 Jogi személyek II. Részek Társasági jogból lett átemelve a szabályozás (ezért lett a kkt, bt is jogi személy) Egyesülés (társasági jog ált szabályait alkalmazni kell rá, Szövetkezet (itt nincs ált szabály, a jogalkotó specifikus jogintézménynek tekintette, ezért sok a párhuzamos szabályozás viszont a Ptk-ban) Alapítvány (modellje a magánalapítvány lett, ahogy azt a bírói joggyakorlat már előrevetítette), és vö. Ptk. VI. könyv bizalmi vagyonkezelés szabályaival Állam (új: valamennyi polgári jogi kötelezettségért felel, akkor is, ha nem jogi személy)

5 Jogi személyek III. Formakényszer Lényeges kérdés: mely jogi személyek nincsenek benne az új Ptk-ban, hiszen jogi személy típuskényszer van. Így nincs benne, Költségvetési szerv továbbra is az Áht. szabályozza MÁK alatti nyilvántartásban vannak) Közjogi jellegű szervezetek Köztestület (új civil törvényben, tartalmilag nem változott) Közalapítvány (status jogszabályilag kimaradt, noha a jogrendszerben továbbra is él) A különböző jogi személyekről szóló törvényeknek vissza kell utalniuk a Ptk-ra mögöttes szabályként Hegyközségekről (egyseületre, Vízgadálkodási társulat társasági jogra Sui generis jogi személy nincs

6 Társasági formák Jogi személyek altípusaként jelentkeznek a társasági formák Ezért e Ptk-beli szabályozási mód miatt a társasági jogot elválasztotta a cégjogtól, a tőkepiaci jogtól, a számviteli jogtól, amely jogalkalmazás szempontjából problémás lehet Német-osztrák dogmatikától is elszakadt a társasági jog (szerződéssel nem jöhet létre jogi személy -> még akkor is ha a kft kivétel )

7 Jó-e hogy bekerült a társasági jog a Ptk-ba Tény: új Ptk-k: Csehek, oroszok, románok nem tették be (csak utaltak rá) Előny: Magánautonómia nagyobb térnyerése Szervesebb a kapcsolat a szerződéssel, házassági vagyonközösségi szabályokkal, örökléssel, stb Hátrány: Komplexitás hiánya (kimaradtak lényeges, technikaibb jellegű szabályok, pl. a non-profit társaság kimaradt és szintén a cégtörvénybe kerültek a kizárási perek is, felügyeleti bizottság munkavállalói résztvevőjére vonatkozó szabály)

8 Általános eltérést engedő szabály 3:4. -a Szerződéses felelősség mellett a legjelentősebb új szabály Nem diszpozivitás (diszpozitivitás egy kötelmi jogi szabály, a szerződést kötő felek közös megegyezéssel eltérhetnek a Ptk szabályaitól) Gt. szabályai nem kógensek voltak, hanem imperatívak, ettől eltérés nem volt lehetséges Főszabály most: eltérés lehetséges valamennyi társaság esetében: tagok egymás közötti jogviszonyában, a tagok és a társaság közötti viszonyában (belső jogviszony) jogi személyek szervezeti és működési szabályai tekintetében

9 Általános eltérést engedő szabály alóli kivételek: 3:4. (3) bek Nem lehet eltérni a szabályoktól, ha az eltérést e törvény tiltja (noha a Ptk ezt nem tiltja), ha az eltérés sérti a hitelezők, a kisebbség, a munkavállaló nyilvánvaló jogait vagy gátolja a társaság feletti felügyelet érvényesülését Itt a nyilvánvaló jog és az akadályozás jelentős értelmezési gondokat fog jelenteni (pl. milyen felügyelet: állami, hatósági?) További értelmezés már a bejegyzési eljárás során in abstracto dönteni kell a cégbírónak, (egyesületnél és alapítványnál kifejezetten) Pl: társasági szerződés módosítása minősített többséggel: el lehet-e térni? Cégbíróságok eleve eltérően, másként látják. Valószínűleg az elején konzervatívabbak lesznek a bíróságok is De lehetnek pozitív eredmények, pl ügyvezetők száma bármennyi lehet Egységes döntés majd megoldja, de ahhoz meg kell várni a döntéseket Kodifikációs probléma azonban, amely jogalkalmazási gondot fog jelenteni: tilos, nem lehet, érvényesen nem lehet, kell vagy köteles vs. kijelentő mód használata

10 Pragmatizmus Más törvény mondja ki a kötelező szabályt, amelyet a Ptk amúgy megengedne: pl. törzstőke minimum, alaptőke minimum: Cégtörvény Ez azonban ellentmond a Ptk szabályának: e törvény, ugyanakkor a Ptk nem sarkalatos törvény, attól bármely törvény eltérhet Minél később áttérni a Ptk-ra, ha nem szükséges a jogszabályok szerint előbb,és addig kialakul egy joggyakorlat

11 Új Ptkviszonya más szabályokhoz -egyesület és alapítvány - Társasági jogi szabályok átvétele a Ptk-ba a társaságoknál kisebb zavart okoz, de az Egyesületnél komolyabb gond: pl. tagság létszáma: eltérhet-e a 10 személytől Alapítványnál (pl. a szervezet 4-es szerkezete: taggyűlés, ügyvezetés, felügyelőbizottság, állandó könyvvizsgáló)

12 Hatálybalépés és a Ptké Visszamenő hatály nincs: azaz a társasági jogban: ha már be van jegyezve, vagy az már beindult, akkor a régi Ptk, Gt alkalmazandó évi CLXXVII. törvény (Ptké): a társasági szerződés első módosításakor a társaságra az újt Ptk fog vonatkozni, kivéve, a kkt. bt esetében, mert akkor március 15-ig marad a régi Gt, kft és rt esetében meg március 15-ig. Külön eset: kft esetében a törzstőkeminimumot 3millióra emelte az új Ptk: addig nem köteles az új ptk-t alkalmazni, amíg a törzstőkéje el nem éri a 3milliót, hiába változik adat, vagyis javallott a kivárás A kodifikációs módszer miatt új kiegészítő törvényeket kellett létrehozni -> az új Ptk praktikus alkalmazása nehézkes lehet, de ezt az új Ptk fel is vállalta (pl: szomszédjogokról külön törvény, vagy a külön törvény a jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, amely viszont csak a társaságokra vonatkozik, ezért kellett külön módosítani a civiltörvényt is, hitelbiztosítéki rendszerről is külön törvény) évi CCLII. tv: új Ptk-t módosította, pl. szövetkezetekről: átváltoztatható / átváltoztatandó részvények

13 Szövetkezetek I. Megfelelnek az új jogszabályok a rochdale-i szövetkezeti elveknek, de nem a jelenlegi valóságnak évi I-II. törvények: vagyonnevesítés -> szövetkezeti üzletrész; részjegyek bevezetése (tagé, illetve a külső a befektetőtagé), ezek azonban nem értékpapírok Befektetői szabályokat a Ptk-val párhuzamosan alkalmazni kell -> azaz készül egy új szövetkezeti törvény Sok típusa van a szövetkezeteknek: takarék, termelői, iskola, stb.

14 Egyesület évi II. tv: anno az ellenzék legitimálására született (sztrájk, gyülekezési, egyházi törvény, stb): ez közjogi tv volt, nem tartalmazta a szervezeti működést, kétharmados törvény lévén, nehéz volt változtatni Most az új Ptk-ban rendeződtek a hiányok, évente legalább egy közgyűlés, szervezet: általában elnökség, egyesületi szabályozás lehetővé teszi a felügyelő bizottságot, Gazdasági egyesület ezentúl sem lehet (nem úgy mint Németországban: Wirtschaftsverein pl. sport FC) Újdonság: nem kell alakuló közgyűlés: elegendő 10 egybehangzó jognyilatkozat, nincs kötelező tagdíjfizetés, (tagjegyzék nem nyilvános), létezik a különleges jogállású tagság, megdőlt az egy tag egy szavazat elve, bár ebben volt hasonló joggyakorlat, Új: választottbíráskodás lehet Új: felszámolási és csődeljárás: civiltörvényben ill a nonprofit szervezetekről szóló törvényben találhatóak e szabályok Kollízió miatt a közhasznúság miatt azonban hozzá kell nyúlni az alapszabályokhoz Belső szervezeti egységek lehetnek jogi személyek (származtatott jogi személyek) E szabályoktól el lehet térni

15 Vezető tisztségviselő felelőssége Gt, alapítvány (kuratórium tag), egyesület ügyvezetője 6:524. : többek közös károkozása: ha az üv. 3. személynek kárt okoz, egyetemlegesen felelős a társasággal (US: board member) Belső viszonyban: szerződésszegésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha az üv a jogi személynek okozott kárt, de a VI. könyv beépíti az előreláthatóságot

16 Alapítvány Nincs kezelő szerv, kérdés el lehet-e térni Családi és magánalapítvány Többes alapítás: gyűlésen kell gyakorolni a jogaikat (egyesületi szabályokat) Növeli az alapító beleszólási jogait (kuratórium tagja lehet, felülbírálhat) magánalapítvány az alapvető Eltérés lehetséges