SPORT ÉS ADÓZÁS 2017.

Átírás

1 SPORT ÉS ADÓZÁS március óra Magyar Sport Háza A sportszervezetek működésének jogi környezete az új Ptk., és a Sporttörvény módosításának tükrében dr. Farkas Attila Erik ügyvéd, SOSZ jogi képviselő

2 Civil szervezetekre vonatkozó jogi szabályozás/jogszabályok Az új Ptk. civil szervezetekre alkalmazandó jogszabályhelyei: jogi személyekre vonatkozó általános szabályok 3:1. - 3:38. egyesületekre vonatkozó speciális szabályok 3: :87. Egyéb jogszabályi háttér: Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (Ectv.) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) A végelszámolásra, kényszer-végelszámolásra vonatkozóan cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (Ctv.) A Polgári Törvénykönyv hatályba léptetéséről szóló évi CLXXVII. törvény (új Ptké.) A civil szervezetek gazdálkodása, azadománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII.30.) sz. Korm. rendelet (civil vhr.) A civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (II.29.) sz. KIM rendelet (eljárási vhr.)

3 Civil szervezetekre vonatkozó jogi szabályozás/jogszabály értelmezés Új Ptk. általános szabályai Új Ptk. speciális szabályai + új Ptké Ectv. rendelkezései Cnytv. eljárási szabályai Civil vhr.; Eljárási vhr.

4 Civil szervezetekre vonatkozó jogi szabályozás/mely szervezet létesítő okiratát kell módosítani? Amely civil szervezet március 15. napján (új Ptk. hatálybalépésekor) nyilvántartásba bejegyzett, illetve március 15. napján nyilvántartásba vétel alatt állt.

5 Civil szervezetekre vonatkozó jogi szabályozás/mikor kell módosítani a létesítő okiratot? Ha a létesítő okirat rendelkezéseit a tagok, alapító(k) bármilyen okból (pl. székhelyváltozás stb.) meg kívánják változtatni, e módosítással egyidejűleg kötelesek a létesítő okiratot úgy módosítani, hogy az megfeleljen az új Ptk. rendelkezéseinek. A Polgári Törvénykönyv hatályba léptetéséről szóló évi CLXXVII. törvény (új Ptké.) 11. (3) bekezdése szerint az egyesület és az alapítvány március 15. napját követően már csak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhet.

6 Civil szervezetekre vonatkozó jogi szabályozás/mely esetben nem kell módosítani a létesítő okiratot (kivételek)? Már létező egyesület esetében nem kell módosítani az alapszabályt abból az okból, hogy az tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét, és azok lakóhelyét vagy székhelyét. Ugyancsak nem kell a létesítő okiratot módosítani, ha az nem ütközik az új Ptk. kötelező rendelkezéseibe. Az egyesület a létesítő okiratát az új Ptk.-val összefüggésben nem köteles módosítani, ha az csak abból az okból volna szükséges, hogy abban olyan hivatkozások, utalások és elnevezések szerepelnek, amelyek az új Ptk. és a létesítő okirat tartalmát érintő más törvény rendelkezéseinek már nem felelnek meg. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a szervezet az ilyen változásokat is köteles azon átvezetni.

7 Civil szervezetekre vonatkozó jogi szabályozás/a Ptk. Kötelező rendelkezései (általános szabályok) A létesítő okirat kötelező tartalmi elemei (Ptk. 3:5. ) - Név - Székhely - Cél vagy fő tevékenység - A létesítő személyek neve, azok lakóhelye vagy székhelye - Jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulások, azok értéke, és a rendelkezésre bocsátás módja, ideje - Első vezető tisztségviselők

8 Civil szervezetekre vonatkozó jogi szabályozás/a Ptk. kötelező rendelkezései (különleges szabályok) A létesítő okiratban meg kell határozni továbbá (Ptk. 3:71. ): - Tag jogai és kötelezettségei; - Az egyesület szervei és annak hatáskörei; - A tagokra, vezető tisztségviselőkre, felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat; - Jogszabálysértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezményeket és a taggal szembeni eljárás szabályait vagy mindezeknek a mellőzését; - Az egyesület közgyűlése (küldöttgyűlése) összehívásának, lebonyolításának szabályait. - A közgyűlési meghívó tartalmára, a napirendre, valamint a közgyűlés tisztségviselőinek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvezésnek és a határozatok kihirdetésének szabályait.

9 Civil szervezetekre vonatkozó jogi szabályozás/új Ptk. speciális új szabályok a határozathozatali arányokra A civil szervezet Alapszabályának módosításához a jelenlévő szervezeti képviselők legalább 3/4-es szótöbbséggel meghozott határozata szükséges (új Ptk. 3:76. (1) bek.) A civil szervezet céljának módosításához, illetve a megszűnéséről való döntéshez legalább a szavazati joggal rendelkezők 3/4-es szótöbbséggel meghozott határozata szükséges (új Ptk. 3:76. (2) bek.) Ha a közgyűlés összehívására nem szabályszerűen került sor, úgy az ülést jogszerűen akkor lehet megtartani, amennyiben a részvételre jogosultak legalább 3/4-e jelen van és egyhangúlag hozzájárul a közgyűlés megtartásához (új Ptk. 3:74. (3) bek.) Az előzetesen megküldött napirenden nem szereplő kérdésben a közgyűlésen csak akkor hozható határozat, ha a szavazásra jogosultak legalább 3/4-e jelen van, és a módosításhoz a jelenlévő szavazásra jogosultak egyhangúlag hozzájárulnak (új Ptk. 3:74. (4) bek.)

10 Civil szervezetekre vonatkozó jogi szabályozás/közhasznú jogálláshoz szükséges rendelkezések Ectv. 34. (1) bek. rögzíti, hogy a létesítő okiratnak mit kell tartalmaznia a közhasznúvá váláshoz: - A civil szervezet által ellátott közhasznú tevékenységek listáját, annak megjelölésével, hogy mely közfeladat ellátásához kapcsolódóan végzik és mely jogszabályhely írja elő az adott közfeladatot. - Annak rögzítése, hogy a civil szervezet nem zárja ki, hogy a tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból - Annak kimondása, hogy vállalkozni csak közhasznú tevékenysége, vagy a megjelölt alapcél elérése érdekében végez. Az elért eredményt nem osztja fel, hanem a közhasznú tevékenységére fordítja - Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat

11 Civil szervezetekre vonatkozó jogi szabályozás/milyen módon kell előterjeszteni a létesítő okirat módosítása iránti kérelmet? A létesítő okirat új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani a szervezetet nyilvántartó törvényszékhez. A változásbejegyzés iránti kérelmeket papír alapon vagy elektronikus úton lehet/kell előterjeszteni. A beadványokat kizárólag elektronikus úton terjeszthetik elő az országos sportági szakszövetségek és a sportszövetségek. Továbbá kizárólag elektronikusan lehet előterjeszteni a kérelmeket és beadványokat, ha a kérelmező jogi képviselővel jár el vagy a kérelmező az egyszerűsített nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárás lefolytatását kéri, valamint ha a szervezet közhasznú jogállású.

12 Civil szervezetekre vonatkozó jogi szabályozás/hol található új Ptk. szerinti létesítő okirat sablon? Az Országos Bírósági Hivatal által üzemeltetett birosag.hu oldalon ( találhatók egyesületek számára segítségként kidolgozott iratminták. A sablonok használata nem eredményezi a változások azonnali nyilvántartásba vételét. Az okirat sablonok nem azonosak az egyszerűsített változásbejegyzési (nyilvántartásba vételi) eljárásokban jogszabály alapján meghatározott mintaokiratokkal. Sportegyesület egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárást nem tud alkalmazni, a létesítő okirat sajátosságai miatt.

13 Civil szervezetekre vonatkozó jogi szabályozás/mennyibe kerül a változásbejegyzés iránti eljárás? Az egyesületek és alapítványok nyilvántartási eljárásai illetékmentesek.

14 Civil szervezetekre vonatkozó jogi szabályozás/felügyelő Bizottság (egyesület) Létesítő okiratban 3 tagból álló (ez később értelmezésre került, hogy ez a minimális szám, tehát legalább 3 tagból álló!) FB létrehozását határozhatják el a tagok. Cél: az ügyvezetés ellenőrzése a civil szervezet érdekeinek megóvása céljából. Kötelező az egyesületnél a létrehozása, ha - a tagok több mint fele nem természetes személy, - a tagság létszáma a 100 főt meghaladja, - közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az 50 millió forintot (ez utóbbi a közhasznú alapítvány esetében is kötelező). Egyesületnél az első FB tagjait a létesítő okiratban meg kell jelölni. Felelősségi szabály: a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint.

15 Civil szervezetekre vonatkozó jogi szabályozás/az új Ptk. egyesületre vonatkozó új különös szabályai Tagsági jogviszony megszűnésének új esete: az egyesület általi felmondás (új Ptk. 3:69. ) Alapszabályban is rendelkezni kell róla, a Közgyűlés dönt! Kizárólag közgyűlés dönthet a tagi kizárás (részletes szabályai új Ptk. 3:70. ) és a tagi jogviszony felmondása tárgyában az egyesület részéről. Elnökségi ülés, más döntéshozó belső szervi ülés elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével történő megtartására az Ectv. 4. (7) bekezdés irányadó.

16 Civil szervezetekre vonatkozó jogi /Az Ectv. főbb új szabályai A Szövetség olyan egyesület, amely két tag részvételével is alapítható, működtethető. Tagja lehet: egyesület, alapítvány, jogi személy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, civil társaság. (Ectv. 4. (3) bek.). Nem lehet tagja természetes személy. A civil szervezet ügyvezető szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése. (Ectv. 17. (5) bek.) A civil szervezet gazdálkodására, megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó rendelkezések.

17 Módosított sporttörvény

18 Módosított sporttörvény - A tavaly ősszel módosított, a sportról szóló évi I. törvény jelentősen átalakítja a hazai sportigazgatás rendszerét, és a sportirányítás, valamint a civil sportigazgatás közötti feladat- és hatáskörmegosztás jelentős újraszabályozását eredményezi. - Az átalakítás úgynevezett egycsatornás finanszírozási rendszert hoz létre, így a magyar sportra szánt állami források elosztásának elsődleges felelőse nem a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), hanem az Emberi Erőforrások Minisztériuma Sportért Felelős Államtitkársága. - A Kormány külön rendeletben határozza meg az állami sport célú támogatások felhasználásának, és elosztásának részletes szabályait.

19 Módosított sporttörvény A sportpolitikáért felelős miniszter a MOB és az MPB javaslatainak figyelembe vételével állapítja meg a Gerevich Aladár sportösztöndíj mértékét, és folyósítja azt a sportszövetségek felé. Az olimpiai központok sportszakmai felügyelete is a sportpolitikáért felelős miniszterhez kerül, mint ahogy a Nemzeti Sportinformációs Rendszer (NSR) üzemeltetése is. Az állam immáron nem a MOB-on keresztül, hanem közvetlenül nyújt állami támogatást az egyes sportszövetségeknek. A sportszövetségek minden évben elkészítik az adott sportág szakmai tervét és finanszírozási koncepcióját, és e szakmai tervek és finanszírozási koncepciók alapján a köztestületek készítik el és nyújtják be javaslataikat a sportért felelős miniszter részére a sportszövetségek támogatásáról.

20 Módosított sporttörvény A MOB szervezeti rendszerét teljesen átalakította a törvénymódosítás, mert az eddig belső szervezeti egységeiként működő tagozatok önállóvá válnak, és közfeladatokat ellátó sportköztestületekként működnek tovább.

21 Módosított sporttörvény A három új köztestület: MPB - A paralimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysportért és a fogyatékosok sportjáért felelős Magyar Paralimpiai Bizottság elsőként megalakult új köztestület (Sttv. 46/A. (1)); NVESZ - A nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjáért felelős Nemzeti Versenysport Szövetség (Sttv. 46/G. (1)); NDHSZ - A diák-hallgatói és a szabadidősportért felelős Nemzeti Diák-hallgatói és Szabadidő Sport Szövetség (Sttv. 46/M. (1)).

22 Módosított sporttörvény Módosult, és kibővült a sportszervezet fogalma (Sttv. 15. (1) bek.) Sportszervezet: sportegyesületek, sportvállalkozások, sportiskolák, az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok.

23 Módosított sporttörvény Az országos sportági szakszövetségek feladatai kibővültek: - Ők jogosultak a versenyzők minősítési szintjeinek meghatározására - Az eddig kötelezően megalkotandó szabályzataikat az etikai és gyermekvédelmi valamint a sportegészségügyi szabályzattal is kötelesek kiegészíteni

24 Módosított sporttörvény A sportegyesületeket a versenyek lebonyolítását illetően érintő változtatás, hogy a sportszövetségek egy-egy versenyen, a nevezés leadásával egyidejűleg előírhatják meghatározott összegű óvadék letételét.

25 Módosított sporttörvény Mindazon sportszervezetek, sportszövetségek és sport köztestületek, amelyek nem tesznek eleget az NSR adatszolgáltatási kötelezettségüknek, illetve nem teljesítik a doppingellenes folyamatban a feladataikat, nem kaphatnak sportcélú állami támogatást. A sportirányítás területén régóta rendezendő kérdésekre is választ ad, mint pl. hogy a nemzetközi szintű sportoló a dopping-fellebbviteli bizottság döntése ellen kizárólag a nemzetközi sport döntőbírósághoz (CAS) fordulhat; valamint a magyar sport hosszú távú, és tudatos építkezéséhez elengedhetetlenül fontos Nemzeti Sportinformációs Rendszer (NSR) működésével kapcsolatos kérdések.

26 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! farkasugyvediiroda@gmail.com