ÜZLETI JOG I. 2013/14

Átírás

1 ÜZLETI JOG I. 2013/ előad adás A gazdasági gi társast rsaságok általános szabályai 1 Áttekintés: I. JOGI SZEMÉLY GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.1 Általános jellemzők típuskényszer A.) Az általános rész átfogó szabályozásra való törekvése B.) A jogi személy kritériumai C.) Típuskényszer D.) A jogi személyre vonatkozó általános szabályok alkalmazási köre I.2 A szabályozástól való eltérés lehetősége A.) A létesítés szabadsága, mint alapelv B.) Az eltérés engedése, mint főszabály II.1 Áttekintés C.) Az eltérés lehetőségének korlátozása D.) Az eltérés jogalkalmazói vizsgálata I.3 A társaság fogalmi ismérvei A.) Áttekintés B.) A társaság, mint a magánautonómia terméke C.) A társaság, mint különleges, szerződésen alapuló kapcsolat I.4 A társasági jog alapelvei A.) Az alapelvek első csoportja B.) Az alapelvek második csoportja I.5 A társasági jog kapcsolódó jogterületei A.) A társasági jog alapvető jogági jellege, anyagi és alaki társasági jog, a versenyjog és a B.) Egyéb jogterületek I.6 Az állam, mint jogi személy I.7 Nonprofit ill. gazdasági társaságok A.) Magánjogi társaságok jogi szabályozása B.) Határterültetek C.) Társaságok nonprofit jellege I.8 Nemzetközi társasági szabályozási modellek A.) Áttekintés B.) Az angol-amerikai modell C.) A német (kontinentális) modell II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS II.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérvei A.) A gazdasági társaság fogalma B.) Üzletszerű gazdálkodás nonprofit gazdasági tevékenység C.) A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályainak területi hatálya II.3 A társaság tagjai A.) A tagok száma B.) A gazdasági társaságban való részvétel törvényes korlátai C.) A tagi hűség alapelvi szintű rögzítése II.4 Formakényszer A.) A Ptk. szerinti gazdasági társasági formák B.) A Ptk.-ban nem szabályozott kérdések, nem gazdasági társaságnak minősülő gazdálkodó szervezetek C.) A részvénytársaság jellemzői D.) A részvénytársaság szabályozási sajátosságai II.5 A jognyilatkozatok megtételének módja, ideje A.) A jognyilatkozatok formai követelményei B.) Kézbesítési vélelem, a kötelező nyilatkozat megtételének ideje II.6 Választottbírósági út igénybe vétele A.) A választottbíróság kikötése, az eljáró fórum B.) A választottbíróság elé vihető társasági jogvita II.7 A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályanyagának együttes alkalmazása A.) A jogalkalmazás három szintje B.) Az eltérés megengedésének lehetősége, mint kivételt engedő főszabály C.) Gazdasági társaságokra jellemző elemek a jogi személyekre vonatkozó közös szabályok között II.8 A tag kizárása A.) Feltételei, módja B.) A kizárás alá vont tag jogi helyezete C.) A tagsági jog felfüggesztésének hatása a gazdasági társaság működésére II.9 Kollektív kisebbségvédelem A.) A jogosultak köre, a jogok rendszere B.) A jogosultak köre, a jogok rendszere C.) Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése D.) Igényérvényesítés kezdeményezése 2

2 I. JOGI SZEMÉLY - GAZDASÁGI TÁRSASÁG 3 I. JOGI SZEMÉLY GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.1 Általános jellemzők típuskényszer A.) Az általános rész átfogó szabályozásra való törekvése - Általános rész (közös szabályok) az új Ptk.-ban: terjedelme a korábbi szabályozáshoz képest jelentősen megnőtt hatása ~ a jogalkalmazás során a jogi személyek általános szabályai és a gazdasági társaságok párhuzamosan jelennek meg ~ számos társasági jogi szabály általános jogi személyi szabállyá lépett elő 4

3 I. JOGI SZEMÉLY GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.1 Általános jellemzők típuskényszer B.) A jogi személy kritériumai - A Ptk. 3:1-2. szerint saját név székhely elkülönült vagyon önálló vagyoni felelősség ügyvezetést és képviseletet ellátó szerv > absztrakt jogképesség > jogi személy csak a törvény által nem tiltott tevékenyég folytatására és erkölcsös célra alapítható 5 I. JOGI SZEMÉLY GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.1 Általános jellemzők típuskényszer C.) Típuskényszer - Jogi személy csak a törvényben meghatározott típusban alapítható: ezeket részben a Ptk. szabályozza részben más törvények határozzák meg ~ ezek mögöttes területe valamely a Ptk.-ban szabályozott altípus (pl. gazdasági társaságok joga) is lehet további sajátosságok: ~ a közjogi jogi személyekről a Ptk. nem rendelkezik ~ a vállalatcsoport nem jogi személy > integrált jogalanyiság az állam sem jogi személy típus > de a polgári jogban jogi személynek tekintendő közjogi jogalany > külön törvény egyedi jogi személyt (nem csak személytípust) is létre hozhat 6

4 I. JOGI SZEMÉLY GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.1 Általános jellemzők típuskényszer D.) A jogi személyre vonatkozó általános szabályok alkalmazási köre - A jogi személyekre vonatkozó általános szabályokat kell megfelelően alkalmazni: ha a Ptk. az egyes jogi személy típusnál eltérően nem rendelkezik ha külön tv. hoz létre jogi személyt /típust > az e törvényben nem szabályozott kérdésekben ha jogszabály nem jogi személy szervezeteket polgári jogi jogalanyisággal ruház fel 7 I. JOGI SZEMÉLY GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.2 A szabályozástól való eltérés lehetősége A.) A létesítés szabadsága, mint alapelv - A magánautonómia jegyében a természetes és jogi személyek: szabadon határozhatnak a jogi személy létrehozásáról szervezeti és működési szabályairól > Ptk. 3:4. (1) bek. 8

5 I. JOGI SZEMÉLY GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.2 A szabályozástól való eltérés lehetősége B.) Az eltérés engedése, mint főszabály - Az alapítók a létesítő okiratban az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyaikban a jogi személy szervezetének és működésének szabályozásánál általános jelleggel eltérhetnek a Ptk. a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól 9 I. JOGI SZEMÉLY GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.2 A szabályozástól való eltérés lehetősége C.) Az eltérés lehetőségének korlátozása - Semmis az eltérés: ha törvény tiltja ha nyilvánvalóan hitelezői jogot sért ha nyilvánvalóan munkavállalói jogot sért ha a tagok kisebbségének jogait sérti nyilvánvalóan a jogi személy törvényes működése feletti felügyeletet akadályozza > mindez az alapításkor előre tekintve nehezen állapítható meg 10

6 I. JOGI SZEMÉLY GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.2 A szabályozástól való eltérés lehetősége D.) Az eltérés jogalkalmazói vizsgálata - Ha nincs eltérést kötelezően tiltó rendelkezés: elvileg a létesítő okiratban minden olyan esetben is mód van eltérésre, mikor a jogszabály (nyelvileg) kötelező módon van megfogalmazva ilyen esetekben vizsgálni kell, hogy az eltérés ~ nem ütközik-e az adott jogi személy típus jogi lényegébe ~ nem sérti-e jelentősen a hitelezők, munkavállalók, kisebbség v. felügyelet érdekeit > az (előkészület alatt lévő) cégeljárási törvény további kötelező szabályokat állapíthat meg 11 I. JOGI SZEMÉLY GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.3 A társaság fogalmi ismérvei A.) Áttekintés 1) a privátautonómia terméke - elhatárolandó a közjogi társulásoktól 2) a gazd. társaságot mellérendelt, autonóm privát jogalanyok szabadon, önkéntesen, főszabályként szerződéssel hozzák létre 3) a társasági szerződés többalanyú, többoldalú tartós, kooperációs szervező megállapodás 4) a társasági működés szervezett és szervezeti keretek között zajlik szervezet, ügyintézés cégnév > a társaság a cégnév alatt jogképes 12

7 I. JOGI SZEMÉLY GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.3 A társaság fogalmi ismérvei B.) A társaság, mint a magánautonómia terméke - A társaság a privátautonómia körébe tartozik > elhatárolandó a közjogi társulásoktól, amelyek közjogi alanyok társulási technikát felhasználó közösségei (pl. önkormányzati így kistérségi társulások), vagy társasági alapú közjogi személyek (pl. köztestületek így az MTA, gazdasági és foglalkozási kamarák, hegyközségek stb.), vagy államközi megállapodáson alapuló nemzetközi közjogi társaságok. - A civiljogi társaság közjogi társulás elhatárolása > határesetek, pl. az erdőbirtokossági társulatok (1994. évi XLIX. törvény) és a vízgazdálkodási társulatok (1995. évi LVIII. törvény) vegyesen közjogi és magánjogi elemeket tartalmaznak a rájuk vonatkozó törvény mondja meg, hogy mennyiben kell az adott szervezettípusra ~ a civiljogi, illetve ~ a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat alkalmazni > a két hivatkozott törvény a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozást jelölte meg mögöttes jogterületként 13 I. JOGI SZEMÉLY GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.3 A társaság fogalmi ismérvei C.) A társaság, mint különleges, szerződésen alapuló kapcsolat - A gazdasági társaság mellérendelt és autonóm privát jogalanyok közt szabadon és önkéntesen, a társaságban részt vevők jogügyleti akaratából, főszabályként szerződéssel keletkezik kivételek ~ kényszertársulások > jogszabályi kötelezettség vagy hatósági aktus eredményeként keletkeznek (pl. vízközmű társulat) ~ koncessziós társaság > kötelezően létrehozandó gazdasági társaság ~ objektív jogközösségek > nincs jogügyleti akarat (családjogi, örökjogi, illetve egyéb tulajdonközösségek) a szerződési jelleg ~ vagy közvetlenül állapítható meg (társasági szerződéssel való létrehozás) ~ vagy közvetetetten (alapszabály szervezeti aktus, amit azonban a társulni kívánók a kölcsönös és egybehangzó jogügyleti akarattal fogadnak el > a szerződési jelleg alóli kivétel: az egyszemélyes társaságok alapító okirata > egyoldalú jogügylet 14

8 I. JOGI SZEMÉLY GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.4 A társasági jog alapelvei A.) Az alapelvek első csoportja - A társulási szabadság, a vállalkozói privát autonómia, a társulók akaratérvényesítésének elve > a gazdasági társaságnak elsősorban tulajdonosai gazdasági érdekét kell szolgálnia - A magánautonómia összeegyeztetése a közérdekkel közérdekvédelmi okokból érvényesül a társasági jogban a formakényszer és a cégjogi nyilvánosság elve. A diszpozitív jogi szabályozás mellett a társasági jogban jelentős közérdekvédelmi szerepet játszanak a kötelező imperatív és kógens jogi normák. - Tulajdon és szektorsemleges szabályozás > egyenrangúság, szabad külföldi betársulás - Kisebbségvédelem individuális kollektív 15 I. JOGI SZEMÉLY GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.4 A társasági jog alapelvei B.) Az alapelvek második csoportja - Az üzleti partnerek méltányos magánérdekeinek védelme > hitelezővédelem, pl. csalárd csődök vállalatkiürítések ellen - Felelős vállalatvezetés (corporate governance) a vállalatvezetés elidegenedése a tagoktól önérdekeik túlzott érvényesítése korlátozás lehetőségei - Munkavállalói participáció: (Mitbestimmung) a munkavállalók bevonása, a szociális béke biztosítása 16

9 I. JOGI SZEMÉLY GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.5 A társasági jog kapcsolódó jogterületei A.) A társasági jog alapvető jogági jellege, anyagi és alaki társasági jog, a versenyjog és a társasági jog kapcsolata - A gazdasági társaságok joga > civiljog > a Ptk. alapelveit a társasági jog terén is alkalmazni kell -Cégjog:> a társasági alaki jog, évi. v. tv. szélesebb, mint a társasági jog, alapvetően eljárási jellegű - A társasági jogba beépült konszernjogot eddig a Gt., a jövőben a Ptk. szabályozza meghatározó befolyásolás jogkövetkezményei elismert és tényleges vállalatcsoport intézménye > ez a szabályozás csak a zártan működő rt.-kre és a kft.-kre vonatkozó német típusú konszernjogot tartalmazza - A nyilvánosan működő részvénytársaságok konszernjoga (vállalatfelvásárlás) > a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (Tpt.) 17 I. JOGI SZEMÉLY GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.5 A társasági jog kapcsolódó jogterületei B.) Egyéb jogterületek - Értékpapír- és tőzsdejog a tőkepiac és befektetések joga az új Ptk. is ad alapszabályzást az értékpapírokra (6:565 6:578. ). - Számviteli jog (2000. évi C. tv.) és adójog - Egyéb, a társasági működéshez kapcsolható területek, pl. bankjog munkajog biztosítási jog elektronikus médiák joga 18

10 I. JOGI SZEMÉLY GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.6 Az állam, mint jogi személy A.) Az állam részvétele a polgári jogviszonyokban - Az új Ptk. jogi személy könyve hetedik része a jogi személy típusok között utolsónak rendelkezik az állam részvételéről a polgári jogviszonyokban. - Az új Ptk. szerint az államot az állami vagyonért felelős miniszter képviseli a képviselet módját ~ az államháztartási törvény, illetve a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg ~ ez a szabályozás közjogi jellege miatt a Ptk.-ból kimaradt törvény az állam képviseletét meghatározott speciális jogviszonyokban másra is bízhatja az állami vagyonért felelős miniszter pedig ~ az államháztartási törvény keretei között ~ másra is átruházhatja képviseleti jogát. 19 I. JOGI SZEMÉLY GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.6 Az állam, mint jogi személy B.) Az állam helytállási kötelezettsége a vagyonjogi jogviszonyokban - A Ptk. 3:406. -a átfogó jelleggel kimondja, hogy az államot polgári jogviszonyokból származó kötelezettsége költségvetési fedezet hiányában is terheli > az állam helytállási kötelezettsége kiterjed az államháztartás részét képező jogi személyekre is - Ez nagyobb jogbiztonságot nyújt az állammal adott esetben szemben álló jogalanyoknak, mint az eddigi szabályozás, amely egyfelől csak a kártérítési jellegű követelésekre (megtérítési és kártalanítási kötelezettség is e körbe esik) illetve a jóhiszemű személyek irányában vállalt szerződéses kötelezettségre terjedt ki > a jövőben az állam kötelezettsége objektív alapon (nem kell a jóhiszeműség) bármilyen polgári jogviszonyból származó valamennyi kötelezettségre kiterjed 20

11 I. JOGI SZEMÉLY GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.7 Nonprofit ill. gazdasági társaságok A.) Magánjogi társaságok jogi szabályozása - A magánjogi társaságok két alapvető csoportja: a polgári jog által szabályozott non-profit társaságok a kereskedelmi (társasági) jog által szabályozott, üzletszerű vállalkozást célzó gazdasági társaságok - Nonprofit társaságok/társulások: polgári jogi társaság (Ptk > Ptk. 6:498. ) egyesület (Ptk. 61. > Ptk. 3:63. ) > a évi CLXXV. törvény az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról - Gazdasági társaság: üzletszerű közös gazdasági tevékenység közös vagyon ~ az üzleti tevékenység alapja ~ fejlettebb társasági formáknál intézményesen elkülönül a tagok vagyonától formakényszer, üzleti nyilvánosság > kereskedelmi regiszterbe való bejegyzés 21 I. JOGI SZEMÉLY GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.7 Nonprofit ill. gazdasági társaságok B.) Határterültetek - Határterület: egyesülés, szövetkezet - Egyesülés: korábban a Gt. szabályozta > önálló jogi személy típusként bekerült a Ptk.-ba a tagok gazdálkodását koordináló jogi személy > kooperációs társaság gazdasági eredménye a tagoknál jelentkezik > a gazdasági társaságok közös szabályai változatlanul irányadóak az egyesülésekre - Szövetkezet: egységes szabályozását korábban a évi X. tv. biztosította középúton áll a részvénytársaság és az egyesület között részben nyereségérdekelt gazdálkodó szervezet > az új Ptk.-ban önálló jogi személy típus lett, amelynek nem mögöttes jogterülete a gazdasági társaságok joga. 22

12 I. JOGI SZEMÉLY GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.7 Nonprofit ill. gazdasági társaságok C.) Társaságok nonprofit jellege ban a Gt.-ben keletkezett a korábban a Ptk.-ban szabályozott közhasznú társaság helyett egy nonprofit társasági forma nem önálló társasági forma volt, hanem a gazdasági társaságok valamennyi formájában létrejöhetett > kkt., bt., kft. és rt. egyaránt működhet nonprofit jelleggel nem törekedhetett nyereségszerzésre > a közhasznú társaság intézménye július 1-jével (a már működő társaságokra nézve 2 év átmeneti idővel) megszűnt -Az új Ptk. a non-profit gazdasági társaság intézményét megszüntette a társasági szerződés azonban ~ a Ptk. diszpozitív szabályozásának felhasználásával ~ a jövőben is kialakíthat nyerségre nem törekvő, non-profit formát. 23 I. JOGI SZEMÉLY GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.8 Nemzetközi társasági szabályozási modellek A.) Áttekintés - Két nagy társasági jogrendszer: angol-amerikai a német dogmatika hatása alatt álló kontinentális > ide tartozik a magyar jog is - Az elmúlt évtizedek tendenciája: a két modell közeledése ~ az amerikai szemlélet behatolása ~ vállalatfelvásárlás, tőkepiac EU jogegységesítés: választási lehetőség angol ill. német típusú vezetési rendszer között 24

13 I. JOGI SZEMÉLY GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.8 Nemzetközi társasági szabályozási modellek B.) Az angol-amerikai modell - Az angol-amerikai modell erősen megosztott tulajdonosi szerkezet, nagyon sok tagra méretezett szabályok csekély társasági formaválaszték ~ a partnership nem társaság ~ egy társasági forma: COMPANY > zárt (close, private) > nyílt (public) vezető alakzat összefonódás a tőkepiaci joggal: a részvényes nem társasági tag, hanem befektető ~ a vezetési rendszer leegyszerűsödött ~ a közgyűlés szerepe jelentéktelen ~ az egységes vezető szerv a board ~ a könyvvizsgáló az egyedüli ellenőrzési forma > minimális állami felügyelet mellett 25 I. JOGI SZEMÉLY GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.8 Nemzetközi társasági szabályozási modellek C.) A német (kontinentális) modell - A német (kontinentális) modell: a társaságok jelentős részénél vannak meghatározó tulajdonosok > kisrészvényesek, hitelezők védelme, konszernjog széles körű társasági formaválaszték ~ a KKT, bt.: francia típusú jogokban jogi személy, német típusú jogokban nem ~ a kft. népszerű forma, az Rt. a nagyvállalati körre jellemző a társasági jog viszonylag elkülönült a tőkepiac jogától > a kapcsolódást az Rt. jelenti (értékpapír) a társasági szervek élesen elkülönülnek, önálló funkcióval rendelkeznek > intézményesített állami törvényességi felügyelet 26

14 II. A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó általános rendelkezései II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS II.1 Áttekintés - A szabályozás sajátosságai az új Ptk. a gazdasági társaságok számos szabályát kiterjesztette a jogi személyek teljes körére, ezért a Ptk.-ban a társaságokra vonatkozó általános rendelkezések (Harmadik rész, XV. fejezet) a korábbiakhoz képest jelentősen csökkentek - Szabályozott kérdések a gazdasági társaság fogalma (Ptk. 3:88. ) formakényszer (Ptk. 3:89. ) a társaság tagjai (Ptk. 3:90. ) a jognyilatkozatok megtételének módja, ideje (Ptk. 3:91. ) választottbíróság igénybe vétele (Ptk. 3:92. ) a gazdasági társaságok közös szabályainak alkalmazása (Ptk. 3:93. )

15 II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS II.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérvei A.) A gazdasági társaság fogalma - A Ptk. 3:88. > a gazdasági társaság a) üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására b) a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott c) jogi személységgel rendelkező vállalkozás > eddig a három Gt. kifejezett társasági definíciót nem tartalmazott II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS II.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérvei B.) Üzletszerű gazdálkodás nonprofit gazdasági tevékenység - A gazdasági társaságokban a tagok a vállalkozás, az üzletszerű gazdálkodás nyereségéből közösen részesednek a veszteséget közösen viselik főszabályként vagyoni hozzájárulásuk arányában > a társulók azonban ettől eltérően is megállapodhatnak > semmis a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár. - A évi Gt. 4. -a kifejezetten ismerte a non-profit gazdasági társaság fogalmát nem jövedelemszerzésre irányult a non-profit társaság, illetve a közhasznú tevékenységet folytató gazdasági társaság most a Ptk.-ból kikerült a Ptk. 3:4. általános eltérést engedő szabályozása folytán azonban ~ a társulók létrehozhatnak non-profit jellegű gazdasági társaságot is ~ függetlenül attól, hogy ilyet a Ptk. most már mint külön formát nem intézményesít

16 II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS II.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérvei C.) A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályainak területi hatálya - A Ptk. társasági szabályai a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságokra vonatkoznak, amelyeket a magyar cégeljárási jog alapján a magyar cégbíróságok által vezetett cégjegyzékbe vezetnek be > ha azonban külföldi székhelyű egyéni vagy közös vállalkozás Magyarországon közvetlenül nem társaságot, hanem fióktelepet, illetve kereskedelmi képviseletet hoz létre, arra külön törvény, az évi CXXXII. törvény vonatkozik - Ha magyar vállalat külföldön alapított társaságot, illetve külföldi székhelyű társaság tagjává válik > erre nem a magyar társasági jog, hanem a székhelyország társasági joga lesz az irányadó a nemzetközi magánjog szabályai értelmében (1978. évi 13. tvr.) - Külön törvény a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok részére különleges garanciákat, illetve gazdasági kedvezményeket nyújthat (1988. évi XXIV. törvény) II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS II.3 A társaság tagjai A.) A tagok száma - A gazdasági társaságnak főszabályként legalább két taggal kell rendelkeznie általános jellegű kivételek ezen szabály alól a tagok korlátozott felelősségével működő társaságok (az rt. és a kft.) > a törvény lehetővé teszi az egyszemélyes társaság létrehozását is a Ptk. a kft., illetve rt. szabályozása végén ~ külön szabályokat állapít meg az egyszemélyes kft.-re és az egyszemélyes rt.-re ~ e szabályok alapvetően a hitelezővédelmet szolgálják - Az egyéni vállalkozónak nem kell feltétlenül megszabott minimáltőkével egyszemélyes kft.-t vagy rt.-t alapítania, hanem a évi CXV. törvény szerint ~ egyszerű egyéni vállalkozásként vagy ~ egyéni cégként is kifejthet gazdasági tevékenységet

17 II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS II.3 A társaság tagjai B.) A gazdasági társaságban való részvétel törvényes korlátai -Hitelezővédelmi okokból a gazdasági társaságban való részvételre nézve a Ptk. megállapít néhány korlátozást: természetes személy ~ egyidejűleg csak egy társaságban lehet a társaság korlátlanul felelős tagja ~ több kft.-ben és rt.-ben viszont a korlátozott felelősség miatt tag lehet ~ hasonlóan > több bt.-ben is lehet kültag kiskorú személy (2:10. ) 18 év alatt gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja nem lehet > nem lehet tag kkt.-ben és nem lehet beltag a bt.- ben sem egyéni cég, kkt. és bt. nem lehet másik társaság korlátlanul felelős tagja nem lehet gazdasági társaság tagja, aki eltiltás hatálya alatt áll > az eltiltás fogalmát azonban a Ptk. nem definiálja II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS II.3 A társaság tagjai C.) A tagi hűség alapelvi szintű rögzítése - Az új Ptk. általános jelleggel kimondja a tagi hűség alapelvét (Ptk. 3:88. (2) bek.): a tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a társaság céljainak elérését veszélyezteti

18 II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS II.4 Formakényszer A.) A Ptk. szerinti gazdasági társasági formák - Gazdasági társaság csak a Ptk. 3:89. -ban szabályozott formákban alapítható: közkereseti társaság betéti társaság korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság > ezek a cégjegyzékben regisztrált, cégnévvel rendelkező gazdasági társaságok II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS II.4 Formakényszer B.) A Ptk.-ban nem szabályozott kérdések, nem gazdasági társaságnak minősülő gazdálkodó szervezetek - A Ptk. erről nem rendelkezik, de a 2006-os Gt. alapján eddig tovább működhettek a korábban alapított közös vállalatok (kv.) újat a harmadik Gt. hatályba lépése után már nem lehetett alapítani > a közös vállalatok Ptk. hatályba lépése utáni sorsáról a Ptké.-ben vagy az új Ctv.-ben kell rendelkezni - A szövetkezet a társasági jog hatálya alá nem eső jogi személy típus - Az egyesülés nem gazdasági társaság a gazdasági társaságok közös szabályai azonban az egyesülésekre is irányadóak - A magyar jogban nincs mód csendes társaság betéti részvénytársaság alapítására

19 II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS II.4 Formakényszer C.) A részvénytársaság jellemzői - A részvénytársaság > különleges gazdasági társaság a magyar jogban az egyetlen olyan gazdaság társaság, amelynél a tagsági jogokról értékpapírt lehet kiállítani tagjai a részvényesek tiszta tőketársaság >a részvényesek általában jóval kevésbé kötődnek egymáshoz, illetve a társasághoz, mint a társasági szerződéssel keletkező másik három gazdasági társaságnál létesítő okirata az alapszabály II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS II.4 Formakényszer D.) A részvénytársaság szabályozási sajátosságai - A Ptk. részvénytársasági szabályozása egységes, de alapvető különbségek vannak a zártan működő (zrt.) és a nyilvánosan működő és egyben tőzsdei részvénytársaságok (nyrt.) között - A Ptk. alapján minden rt. csak zártan, illetve átalakulással jöhet létre a Tpt. miatt a gyakorlatban amúgy sem működő klasszikus nyilvános alapítás a Ptk.-ból már kimaradt. - Külön törvény kimondhatja, hogy valamely gazdasági tevékenység csak meghatározott társasági formában folytatható > pl. a hitelintézeti tevékenység a hitelintézeti törvény (Hpt.) alapján csak részvénytársaságként

20 II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS II.5 A jognyilatkozatok megtételének módja, ideje A.) A jognyilatkozatok formai követelményei - A Ptk. a társasággal kapcsolatos jognyilatkozatokra a jognyilatkozatok általános szabályainál szigorúbb szabályokat állapít meg kimondja a kötelező írásbeliséget ~ a társasági határozatokra és ~ azok tagokkal való közlésére > a társasággal kapcsolatos jognyilatkozat akkor tehető meg elektronikus hírközlő eszközök útján, ha ezt a társasági szerződés (rt. alapszabálya, egyszemélyes kft. alapító okirata) lehetővé teszi (3:91. ). II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS II.5 A jognyilatkozatok megtételének módja, ideje B.) Kézbesítési vélelem, a kötelező nyilatkozat megtételének ideje - Ha az írásbeli nyilatkozatot postán küldik el az ellenkező bizonyításig ~ a tértivevényen feltüntetett időpontban ~ ajánlott küldemény esetén a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek tekinti. - Ha a Ptk. valamely jognyilatkozat megtételét kötelezővé teszi, úgy e kötelezettségét haladéktalanul (késedelem nélkül) teljesíteni kell.

21 II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS I.I6 Választottbírósági út igénybe vétele A.) A választottbíróság kikötése, az eljáró fórum -A Ptk. lehetővé teszi a társasági jogviták kivételét az általános állami bírói elbírálásból (1:6. ) és választottbírósági útra való terelését e lehetőségnek az igénybevételét ~ vagy a társasági szerződésben ~ vagy a jogvitában érintettek megállapodásában kell kikötni. - A választottbíráskodásról szóló évi LXXI. törvény szerint a a választottbíróság lehet ad hoc vagy intézményes a legtöbb esetben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróságot kötik ki > nem a polgári perrendtartás (Pp.), hanem önálló szabályzatban megállapított eljárási rend szerint jár el - Külföldi választottbíróság is igénybe vehető abban az esetben is, ha a jogvita tisztán magyar felek között merül fel a külföldi választottbíróságnak a magyar jogot kell a jogvitában alkalmaznia. II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS II.6 Választottbírósági út igénybe vétele B.) A választottbíróság elé vihető társasági jogvita - Társasági jogvitának minősül a) a gazdasági társaság és tagja (volt tagja) közti, a társaság jogviszonyból eredő jogvita, b) társasági szervek által hozott határozatok bíróság előtti megtámadása c) a tagok közötti, a tagsági jogviszonyukkal kapcsolatos jogvita, d) a társaság és a vezető tisztségviselő (felügyelőbizottsági tag) közötti, utóbbiak társasággal való jogviszonyából eredő vita (a könyvvizsgáló nem tartozik e körbe). a választottbírósági hatáskört és az eljáró választottbíróságot a társasági szerződésben kell kikötni az érintettek megállapodása alapján akkor is a felek által megnevezett választottbírósághoz lehet fordulni, ha a társasági szerződés a választottbíráskodás igénybevételéről nem rendelkezik

22 II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS II.7 A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályanyagának együttes alkalmazása A.) A jogalkalmazás három szintje - A jogalkalmazás során a társasági jogban a jogi személyek közös szabályait és a társaságok közös szabályait együttesen kell alkalmazni az általános szabályokat pedig akkor kell alkalmazni, ha a törvény az egyes társasági formáknál eltérően nem rendelkezik > a gazdasági társaságokra jellemző jó néhány szabály a jogi személyekre vonatkozó közös szabályokban található vagy azokhoz fűződik. II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS II.7 A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályanyagának együttes alkalmazása B.) Az eltérés megengedésének lehetősége, mint kivételt engedő főszabály - A legjelentősebb ilyen szabály > Ptk. 3:4. a gazdasági társaságokra vonatkozó Ptk.- beli szabályoktól (bizonyos kivételekkel) a társulók társasági szerződésben általános jelleggel eltérhetnek > ez éppen ellenkezője az eddigi szabályozásnak

23 II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS II.7 A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályanyagának együttes alkalmazása C.) Gazdasági társaságokra jellemző elemek a jogi személyekre vonatkozó közös szabályok között - A jogi személyek általános szabályai tartalmazzák: a) felelősségátvitelt a kft.-nél és az rt.-nél a korlátolt felelősséggel visszaélő tagra (3:2. ), b) az apportszabályt > a társasági vagyonhoz való nem pénzbeli hozzájárulás körülhatárolását (3:10. ), c) azt, hogy a gazdasági társaság a bírósági cégjegyzékben való jogerős bejegyzéssel a jövőre nézve jön létre (3:4. ), d) a cégnyilvántartás nyilvánosságát > erről a Ctv. is részletesen rendelkezik (3:13. ), e) azt, hogy a társasági szerződés érvénytelenségére a jogerős cégbejegyzés után a törlés érdekében nem lehet hivatkozni > nem indítható semmisségi alapon törlési per (3:15. ), f) azt, hogy a gazdasági társaság felett a nyilvántartó cégbíróság törvényességi felügyeletet gyakorol (3:54. ), g) hogy a társaság szerveinek határozatát milyen határidővel lehet bíróság előtt megtámadni (3:35 3:36. ). II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS II.8 A tag kizárása A.) Feltételei, módja -Főszabályként a tagot keresete alapján a társaságból ki lehet zárni de csak akkor, ha a társaságban maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné a kizárásról a társaság taggyűlése legalább háromnegyedes többséggel határoz > a határozat alapján 15 napos jogvesztő határidővel a társaságnak kizárási pert kell indítania a bíróságnál, mely ~ vagy elutasítja a társaság keresetét, ~ vagy kizárja a tagot nem lehet kizárni ~ a nyilvánosan működő rt. részvényesét (tehát az eddigi Gt.-beli szabályozással szemben a zártkörűen működő részvénytársaság részvényesét igen) ~ azt a tagot, aki a társaság tag(köz)gyűlésében legalább a szavazatok háromnegyedével rendelkezik ~ kétszemélyes társaságnál a másik tagot

24 II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS II.8 A tag kizárása B.) A kizárás alá vont tag jogi helyezete - A kizárási eljárás alá vont tag jogi helyzete a tag kizárása a bíróság jogerős határozatával történik, addig tagsági jogviszonya fennmarad a társaság kérésére (kérelemre) azonban a peres eljárás alatt a bíróság ~ az érintett tag tagsági jogait felfüggesztheti ~ ha részéről a tagsági jogok gyakorlása a társaság súlyos érdeksérelmével járna az esetleges nyereség éppúgy, mint a többi tagot a tagsági jogaiban felfüggesztett tagot is megilleti a felfüggesztett tagot a felfüggesztés alatt a társaság által vállalt kötelezettség nem terheli II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS II.8 A tag kizárása C.) A tagsági jog felfüggesztésének hatása a gazdasági társaság működésére - A tagsági jog felfüggesztése alatt a létesítő okirat nem módosítható nem hozható döntés másik tag kizárásáról, a társaság átalakulásáról, egyesülésről, szétválásról, valamint jogutód nélküli megszűnésről - További változás: a Ptk. elhagyta a Gt. a kizárási perre vonatkozó speciális szabályait (Gt. 48. (2)-(3), részben (4) és (6)

25 II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS II.9 Kollektív kisebbségvédelem A.) A jogosultak köre, a jogok rendszere - A Ptk. az eddigi gyakorlatot folytatva kollektív kisebbségvédelmet is biztosít azon tagok számára, akik együttesen a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkeznek - Az alapvető kollektív kisebbségvédelmi jogok a legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése (Ptk. 3:103. ) egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése (Ptk. 3:104. ) perindítás tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag, illetve könyvvizsgáló ellen (Ptk. 3:105. ) - A 3:106. alapján a társasági szerződés nem csökkentheti a kollektív kisebbségi jogokat, a kisebbség terhére való bármilyen eltérés semmis. II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS II.9 Kollektív kisebbségvédelem B.) A jogosultak köre, a jogok rendszere - A legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése az ok és a cél megjelölésével ülés tartása nélküli döntéshozatal is kezdeményezhető kezdeményezésnek az ügyvezetés köteles eleget tenni ha ezt 8 napon belül nem teszi ~ az ülést a cégbíróság hívja össze ~ illetve felhatalmazza az indítványozókat az ülés összehívására a várható költségeket az indítványozók kötelesek megelőlegezni - Változás: az összehívásra nyitva álló határidő 30 napról 8 napra csökkent a kérelemnek helyt adó cégbírósági végzés ellen fellebbezésnek nincs helye (Gt. 49. /1/ bek.) nem szerepel a Ptk.-ban

26 II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS II.9 Kollektív kisebbségvédelem C.) Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése - A társaság állandó könyvvizsgálójától különböző könyvvizsgáló egyedi vizsgálatának kezdeményezése a vizsgálat tárgya ~ az utolsó beszámoló(mérleg) felülvizsgálata, vagy ~ az utóbbi két év valamely jelentős gazdasági eseménye, ill. kötelezettségvállalása kapcsán ha a társaság legfőbb szerve elvetette vagy nem bocsátotta szavazásra az ezek külön könyvvizsgáló általi megvizsgálására vonatkozó vizsgálatot elrendelését a cégbíróságtól kell kérni a kérelem teljesítését a cégbíróság megtagadja, ha ~ a kisebbségi jogokkal ~ a kezdeményező tagok visszaélnek. > a vizsgálat költségeit a társaság előlegezi és viseli > ha azonban a vizsgálat nyilvánvalóan alaptalan volt, a társaság a költségeket a kisebbségre háríthatja II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS II.9 Kollektív kisebbségvédelem D.) Igényérvényesítés kezdeményezése - Ha a társaság legfőbb szerve elvetette vagy nem bocsátotta szavazásra ~ a vezető tisztségviselő, ~ felügyelőbizottsági tag vagy ~ a könyvvizsgáló elleni igény érvényesítését, a kisebbség ~ a tag(köz)gyűlés ülésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül ~ az igényt a társaság javára maga érvényesítheti.