Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia Dr. Nagy Benedek Email: Nagy.Benedek@eco.u-szeged.hu, Tel: (62) 544-676, fogadó óra: Hétfő 14-15:30, KO 311 (szorgalmi időszakban) Személyes találkozás 3 alkalommal: okt. 12. (10:00 - ) okt. 19. (9:00 )?? Tananyag: Czagány Fenyővári Misz: Közgazdaságtan I. Mikroökonómia (Szeged, JATEress, 2004) + fogalomtár (ETR CooSpace) Vizsga: 3 írásbeli kollokvium 1/31 A mikroökonómia tárgya A mikroökonómia egyes elkülönült, egyéni szereplők gazdasági viselkedését vizsgálja. FOGYASZTÓK / HÁZTARTÁSOK Fogyasztói választás: - Mit vásárolnak? Hol vásárolnak? - Mennyit vásárolnak? Ha adottak: az árak, a jövedelem, az ízlés, a fogyasztók száma, az időjárás, stb. TERMELŐK / VÁLLALATOK Termelői választás: - Mit termeljenek? Miből termeljenek? - Mennyit termeljenek? Ha adottak: a nyersanyagárak, a technológiai színvonal, a versenyzők száma, a vevői kereslet, stb 2/31 KOORDINÁCIÓ 1
A termelői választás 1. iacformák és piaci kereslet 2. Vállalati kereslet és árbevétel 3. A vállalati célrendszer 4. Költségfüggvények rövid távon 5. A profitmaximalizálás logikája 6. Monopolista termelői döntés 7. Tökéletesen versenyző termelői döntés 8. A versenyzői piac és a monopólium jóléti és jövedelemelosztási hatásai 3/31 1. iacformák és piaci kereslet Minél több termelő, a kereslet annál rugalmasabb, a fogyasztók árérzékenysége annál nagyobb. Tökéletlenlen verseny Tökéletleses verseny d d 4/31 árképző árelfogadó 2
1.1 Főbb piacformák: monopóliumtól a tökéletes versenyig Meghatározó szempontok: termelők száma termék jellege iacforma Termelők száma Termék jellege Monopólium Egy Homogén Oligopólium Néhány Hom. vagy diff. Monopolisztikus verseny Sok Differenciált Tökéletes verseny Sok Homogén 5/31 1.2 A tökéletlen versenyhelyzet okai Nagy tőkeigény Lassú megtérülés, veszteségesség Erőforrások egyedüli ellenőrzése Állami akarat Licence, know-how Természetes monopólium A tökéletlen versenyben a vállalatok negatív meredekségű keresleti függvénnyel szembesülnek. Ha árat emelnek, a vevőik közül néhány, de nem az összes elpártol tőlük. 6/31 3
1.3 Az általunk vizsgált piacformák modellfeltevései Monopólium - Egy eladó, sok vevő - Eladó piaci részesedése 1 - Homogén termék - Ki- és belépési korlátok - Információs költségek - Árképző Tökéletes verseny - Végtelen sok eladó és vevő - Egy-egy eladó piaci részesedése 0 - Homogén termék - Nincsenek ki- és belépési korlátok - Nincsenek információs költségek - Árelfogadó 7/31 2. Vállalati kereslet és árbevétel 2.1 A monopolista kereslet és teljes bevétel TR+ > TR- TR+ > TR- Rugalmatlan kereslet Rugalmas kereslet TR ha vagy TR ha vagy - A monopólium a teljes piaci kereslettel szembesül. - Nem szabhat meg bármilyen árat, nem tud eladni bármekkora mennyiséget. - Ha növeli az árat, csökken az eladható mennyiség - Csak úgy tudja az eladást növelni, ha csökkenti az árat - Az ár- és/vagy mennyiségváltozás megváltoztatja a bevételét 8/31 4
2.2 Teljes bevétel, határbevétel és ár: monopólium Lineáris keresleti függvény esetén: = b - a MR D = = AR TR = = b - a 2 AR = TR/ = b - a = TR TR MR TR Δ ΔTR ΔTR Δ MR = b - 2a < (Árcsökkenés miatti bevételkiesés!!) 9/31 2.3 A tökéletesen versenyző kereslet és teljes bevétel - A tökéletes versenyző a piaci kereslet elenyésző hányadával szembesül. - Nem térhet el a piaci ártól, viszont azon az áron bármekkora mennyiséget eladhat. - Ha növeli az árat, 0-ra csökken az eladható mennyiség - A piaci áron bármeddig növelheti az eladást - A bevételét csak a mennyiség változása változtatja meg 10/31 5
2.4. Teljes bevétel, határbevétel és ár: a tökéletes verseny * d = = AR = MR = * TR = * AR = TR/ = * TR TR MR TR 11/31 Δ ΔTR MR = * (Csak mennyiségnövekedés miatti bevétel-növekedés van!!) 3. A vállalati célrendszer L K A termelés fekete A doboza E Input érték átalakítás output érték TC TR Alapvető cél: rofit: T = TR TC 12/31 6
4. Költségfüggvények rövid távon A termelés rövid távon a felhasznált tőke (rögzített) mennyiségétől, és a felhasznált munka (változtatható) mennyiségétől függ. K 0 és több L több Megfordítva: több K 0 és több L nagyobb C TC = K K 0 + L L A fix költség a rövid távon nem változtatható inputok költsége, a változó költség pedig a termeléssel együtt változó inputok költsége. Rövid távon: TC = FC + VC 13/31 összes költség (TC, total cost) fix költség (FC, fixed cost) változó költség (VC, variable cost) 4.1 A fix- a változó és a teljes költség függvények TC VC FC FC 14/31 7
4.2. A teljes költség és a határköltség A határköltség (, marginal cost) megmutatja, hogy egységnyi többlettermék előállítása mennyivel növeli az összes költséget. TC VC TC VC 15/31 4.3. Az átlag típusú költségfüggvények Az átlagköltség, a termékegységre jutó összköltség a teljes költség és az output hányadosa (AC, average cost). AC TC Az átlagos változó költség az egységnyi termékre eső változó költség (AVC, average variable cost). AVC VC Az átlagos fix költség, a termékegységre jutó állandó költség a fix költség és a kibocsátás hányadosa (AFC, average fixed cost). 16/31 FC AFC értelemszerűen: AC = AVC +AFC 8
4.4 Költségfüggvények közti összefüggések TC FC VC AC AVC AFC 17/31 4.5 A hosszú távú és a rövid távú költségek A hosszú távú átlagköltség-függvény a különböző output értékekhez azt a darabköltséget rendeli hozzá, amelyen hosszú távon az adott output a legkedvezőbben előállítható. Hosszú távon nincsen fix költség! SAC 1 SAC n SAC 2 L SAC3 SAC 4 LAC Long run average cost 18/31 A hosszú távú átlagköltség görbe a rövid távú átlagköltség görbék érintője, vagy alsó burkoló görbéje. 9
5. rofitmaximalizálás 5.1 Költség- és profitkategóriák Explicit költség Explicit költség Á R B E V É T E L Implicit költség Gazdasági költség Elszámolható implicit költség El nem számolható implicit költség Gazdasági profit Gazdasági profit Gazdasági profit Explicit költség Számviteli költség Bruttó profit Számviteli profit 19/31 5.2 A profitmaximalizálás általános logikája Kérdés: Érdemes-e megtermelnem az 1. darab terméket? Válasz: Ha ezáltal többel nő a bevételem, mint a költségem, akkor a profitomat ez növeli, tehát érdemes megtermelnem. Kérdés: Érdemes-e megtermelnem a 1000. darab terméket? Válasz: Ha ezáltal többel nő a költségem, mint a bevételem, akkor a profitomat ez már csökkenti, tehát nem érdemes megtermelnem. Mennyivel növeli az x. darab termék a költségeket? TC Mennyivel növeli az x. darab termék a bevételt? TR MR Az optimális termelési szintnél: = MR =, ha T.v. <, ha Mon. 20/31 10
Monopólium Tökéletes verseny TR TC TC TR Nyereséges termelés TC függvény meredeksége Nyereséges termelés 21/31 (Az ábráról úgy tűnik, a monopólium kevesebb terméket nagyobb profittal termel) < = > TR függvény meredeksége MR 6. Monopolista termelői döntés 6.1 Nyereséges monopólium Elsődleges kritérium: = MR Másodlagos kritérium: > AC AC AVC TR = M AC M profit -TC = AC TΠ = ( AC) > M 22/31 11
6.2 Monopolista fedezeti helyzet AC M = M M AC AVC AC = vagyis TC = TR tehát T = 0 > M M 23/31 6.3 Veszteségminimalizáló monopólium AC > > AVC ezért AC TC > TR > VC AVC AC M M M veszteség M M 0 > TΠ > FC Rövid távon érdemes termelni! > 24/31 12
7. A tökéletesen versenyző termelői döntés 7.1 A nyereséges t.v. vállalat Elsődleges kritérium: = (= MR) Másodlagos kritérium: > AC > AVC AC TR = = MR = AR -TC = AC AC tv profit AVC TΠ = ( AC) AΠ (átlagprofit) tv = 25/31 7.2 A tökéletesen versenyző vállalat fedezeti állapota Elsődleges kritérium: = Másodlagos kritérium: > AC > AVC AC TR = -TC = AC TΠ = ( AC) = 0 AC tv AVC = MR = AR Fedezeti pont: Az átlagköltség-függvény minimuma 26/31 tv tv = Ha az ár ennél magasabb / alacsonyabb 13
7.3 A rövid távon veszteségminimalizáló t.v. vállalat Elsődleges kritérium: = AC AC > > AVC TC > TR > VC 0 > TΠ = ( AC) > FC AC tv veszteség AVC = MR = AR Rövid távon érdemes termelni! 27/31 tv tv = 7.4 A t.v. vállalat üzembezárási helyzete Elsődleges kritérium: = AC AC > AVC = TC > VC = TR 0 > FC = TΠ = ( AC) AC tv veszteség AVC Üzemszüneti pont: Az átlagos változóköltségfüggvény minimuma 28/31 tv tv = MR = AR = Ha az ár ennél magasabb / alacsonyabb 14
7.5 A kompetitív vállalat kínálati görbéje Elsődleges kritérium: = (= MR) s AVC AC 6 5 4 = F 3 2 = Ü Vállalati kínálati függvény: az függvény üzemszüneti pont fölötti része 1 2 4 5 6 29/31 3 7.6 Kínálati ár és termelői többlet 0 * S = Kínálati ár: az adott termékmennyiséget legalább milyen ár mellett hajlandó előállítani a termelő / a piac. VC Termelői többlet: az árbevételnek a minimálisan elvárt bevételt meghaladó része 0 * 30/31 15
7.7 A kompetitív piaci egyensúly Egyéni kínálat: különböző árak mellett mennyit termel egy vállalat. s 1 s2 S 1+2 S1+2+ +n * 0 D q 1 q 2 31/31 iaci kínálat: különböző árak mellett mennyit termel az adott termék összes termelője együttesen 8. A versenyzői piac és a monopólium jóléti és jövedelemelosztási hatásai Azonos költség- és keresleti viszonyok között 1) A versenypiac nagyobb mennyiséget termel 2) A versenypiac által meghatározott ár alacsonyabb 3) A versenypiacon elérhető fogyasztói többlet nagyobb 4) A versenypiacon megszerezhető profit alacsonyabb 5) A versenypiaccal elérhető társadalmi többlet nagyobb, a monopólium holtteher-veszteséget okoz Fogyasztók szempontja Termelő(k) szempontja Össztársadalmi szempont Jövedelemelosztási hatás: Ahogy a szereplők száma nő, ΣS (mert DWL ), de úgy, hogy S és CS. 32/31 16
8.1 Jóléti és jövedelemelosztási hatások grafikus bemutatása A S = = Monopólium: ( = MR) E T.v.: ( = ) B H D G C = TR = VC = H OEGH OEF D OBCD OBC F S = CS = OFGH HGA OCD DCA ΣS = OFGA OCA O E B D = Holtteher-veszteség (DWL, Deadweight Loss): FCG 33/31 MR 9. Az oligopol piac - Minél kevesebb versenyző, annál rugalmatlanabb kereslet. Hogyan érhető el ez? - Minél rugalmatlanabb kereslet, annál nagyobb piaci hatalom. - Nagyobb piaci hatalom = csábítás a magasabb árakra. Minél magasabb árakra? - Magasabb árak = nagyobb csábítás új versenytársak számára. akkor én majd termelek a határköltségnél magasabb, de az övénél alacsonyabb áron 34/31 17
7.1 A fogolydilemma Tökéletes verseny és monopólium: nem kell a versenytársakkal foglalkozni Az egyéb tökéletlen versenypiacokon a szereplők számolnak egymás reakcióival, és versenyeznek egymással (reklám, ár, mennyiség stb.) BUTCH tagad vall SUNDANCE tagad 2 év 2 év 10 év 6 hónap vall 6 hónap 10 év 5 év 5 év Következmények a vállalatok számára 35/31 7.2 Oligopólium és versenyszabályozás - Ha csak én adok el alacsonyabb áron vs. ha mindenki alacsonyabb áron értékesit Hogyan érhető el ez? - Nyílt összejátszás a vállalatok között: kartellezés. Törvénytelen (miért?) Nehezen betartatható (miért?) - Hallgatólagos összejátszás a vállalatok között. Hogyan érhető ez el? - Állami versenyszabályozás. Mit csinál és miért? 36/31 18