Kiemelt figyelmet, kiemelt bánásmódot igénylő gyermekek, pedagógiai programja

Kiemelt figyelmet, kiemelt bánásmódot igénylő gyermekek, pedagógiai programja Sajátos nevelési igényű gyermek Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek Kiemelten tehetséges gyermek 1

Tartalom jegyzék Nevelésünk rendszerábrája.7.old. Fogalomtisztázás 8.old. - Sajátos nevelési igényű gyermek (SNI-s) - Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek (BTM-N-s) - Kiemelten tehetséges gyermek I. Sajátos nevelési igényű gyermek nevelése, fejlesztése, integrálása az óvodában..9.old. I.1.Jogszabályi háttér 10.old. I.2. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai neveléséhez 13.old. I.3. Integráció 14.old. I.3.1. Fogalma 14.old. I.3.2. Szintjei ( fogadás, befogadó intézmény inkluzív intézmény 15.old. I.3.3. A pedagógus külső és belső kapcsolatrendszere...16.old. A fogadó pedagógus Pedagógus kapcsolata a szülőkkel A gyógypedagógussal való kapcsolattartás A csoporttársak szerepe A pedagógus kapcsolata a sérült gyermekkel I.3.4. Integrált nevelés oktatás jogi szabályozása, a sajátos nevelési igény meghatározása 19.old. szakértői bizottság, orvosi vizsgálat,pszichológiai vizsgálat, gyógypedagógiai vizsgálat, szakértői vélemény, vitás ügyek kezelése Fogyatékos gyermekek jogai Kötelező felülvizsgálatok Befogadó intézmény kötelezettségei Alapító Okirat, helyi nevelési program Egyéni fejlesztési terv - I.3.5. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének gyakorlati kérdései 28.old. A szocializáció biztosítása 2

A személyiség funkcionális modellje Személyes kompetencia (egészséges életmódra nevelés Kognitív kompetencia (az értelem kiművelése Szociális kompetencia (segítő életmódra nevelés Speciális kompetenciák (szakmai képzés alapozása, I.3.6. Nevelés fő feladatai 30.old. 1.3.6.1. Kognitív kompetencia fejlesztése 30.old. - A kíváncsiság - Az érdeklődés - A játékszeretet és az alkotás vágy - A tanulási teljesítményvágy optimalizálása - Kognitív képességek fejlesztése Kognitív kompetencia 4 féle képesség együtt működése: 1.Gondolkodás: konvertálás - a rendszerező képesség - a logikai képesség - kombinatív képesség 2.Tudásszerző képesség - az ismeretszerző képesség - az alkotóképesség - a problémamegoldó képesség 3. Kognitív kommunikációs képesség - Vizuális kommunikációs képesség - Nyelvi kommunikáció fejlesztés - Formalizált kommunikáció képesség (iskola 4. Tanulási képesség I.3.6.2. Szociális kompetencia fejlesztése.36.old. - Szociális kompetencia fejlesztése - Szociális képességrendszer összetevői - Szociális szokások és minták - Szociális készségek - A készségfejlesztő gyakorlatok alkalmazása - Szociális ismeretek 3

- Szociális kommunikáció - Szociális érdekérvényesítés - Proszociális (segítőkész) viselkedési formák fejlesztése - Felelősség összpontosítása I.3.6.3.Személyes kompetencia fejlesztése 40.old. - Önkiszolgáló képességek fejlesztése - Testi képességek fejlesztése, mozgásfejlesztés - Önellátási képesség fejlesztés Öltözködés, vetkőzés, Etetés, étkezés Szobatisztaság - Befogadóképességek fejlesztése Zenei Vizuális Irodalmi befogadóképesség fejlesztése - Önkifejezés képességek fejlesztése - Önvédelmi képességek fejlesztése - Speciális képességek fejlesztése - az önszabályozás és önfejlesztés képességének fejlesztése 1.4.. Az integrált fejlesztés, sikerkritériumai, elvárt pedagógus attitűdök. 45.old. I.5. A Sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során:.45.old. - Mozgásszervi fogyatékos gyermek - Látás sérült gyermek - Hallássérült gyermek - Enyhén értelmi fogyatékos gyermek - Középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek - Beszédfogyatékos gyermek - Autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek - Egyéb pszichés zavarával, súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozás zavarral küzdő gyermek nevelése, fejlesztése. I.6. A program célja 49.old. I.7. Felvétel, befogadás.50.old.. I.8. Alapelvek.50..old. 4

1.9. A sajátos nevelési szükségletű gyermekek nevelésének, fejlesztésének módszertani szempontjai..51.old. I.10. Műveltségtartalmakba beépített feladatok 51.old. - Játék - Vers, mese, - ének, zene, énekes játék, gyermektánc - Rajzolás, mintázás, kézimunka - Mozgás - Külsővilág tevékeny megismerése - Munka jellegű tevékenységek - Tanulás II. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő óvodás gyermek nevelési, fejlesztési, integrációs programja..56.old. II. 1. Jogi meghatározása...57.old. II.2. Beilleszkedési zavarokról röviden 57.old. - Beilleszkedési nehézség pszicho pedagógiai meghatározása - Karaktervonásokból származó beilleszkedési nehézségek - Szociális izoláció - Alulszocializált gyermek - Traumán átesett és/vagy érzelem zavarban szenvedő gyerek - Az észlelési zavarban vagy részképesség zavarban szenvedő gyermek - Figyelemzavar, mozgászavar, tanulászavar ( fimóta, ál- fimóta, oppóziciós zavar) II.3. A magatartás zavarokról röviden 60.old - Magatartási nehézséggel küzdő gyermek pszicho pedagógiai meghatározása - Családi körre korlátozódó magatartási zavar - Kortárscsoportba sem beilleszkedők magatartászavara - Kortárscsoportba beilleszkedők magatartászavara - Nyílt (kihívó) oppozíciós zavar - Tünetek - Beilleszkedési és magatartási zavarok megjelenésének főbb formái - Magatartászavarok kezelése II.4.Tanulási nehézségekkel küzdő gyermek.66.old. II.4.1...Tünetegyüttes pszicho pedagógiai meghatározása..66.old. - Okai 5

- Tanulási zavar jellemzői - Tanulási zavar típusai Részképességzavarok Kognitív funkciók zavarai A motorikum zavarai Komplex tanulási zavarok II.4.2. A tanulás képességeket meghatározó és fejlesztendő pszichikai funkciók 69.old. - Pontos és differenciált vizuális észlelés - A hallott (auditív) információk - Összerendezett, koordinált mozgás, kéz szem koordináció - A látott hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadás - A tanulási zavar diagnosztizálásának kritériumai - Leggyakrabban előforduló kognitív pszichikus funkció zavarok Óvodapedagógus feladatai 71.old. III. Kiemelten tehetséges gyermek nevelése, fejlesztése, integrálása 71.old. III.1. Tehetség fogalma, fajtái 71.old. - Kreativitás - A feladat iránti elkötelezettség - A tehetség kibontakozása és fejlődése - a tehetség azonosítása és felismerése - A tehetséges gyermek személyiségjegyei - tehetségfejlesztő programok célkitűzései - Célok a tehetséggondozásban - Óvodapedagógus feladatai IV. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések az esélyegyenlőség biztosításához szükséges elvek, feladatok.78.old. V. Esélyegyenlőségi terv...80.old. 6

Kiemelt figyelmet, kiemelt bánásmódot igénylő óvodás gyermekeke pedagógiai programja Nevelésünk rendszerábrája Sajátos nevelési igényű gyermek nevelése, fejlesztése, integrálása az óvodában Beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő óvodás gyermek nevelési, fejlesztési, integrációs programja Kiemelten tehetséges gyermek nevelése, fejlesztése, integrálása A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések és az esélyegyenlőség biztosításához szükséges elvek, feladatok 7

8

Fogalom tisztázás Kiemelt figyelmet, kiemelt bánásmódot igénylő gyermek I. Sajátos nevelési igényű gyermek (SNI): az a gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd. (Nkt,4. 25.) II. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek BTM-N: aki a szakértői bizottság, szakértői véleménye alapján: az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos technikákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.(nkt.4. 3.) III. Kiemelten tehetséges gyermek: aki, átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. (Nkt. 4. 14.) 9

I. Sajátos nevelési igényű gyermek nevelése, oktatása, integrálása az óvodában 10

I.1. Jogszabályi háttér A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésénél szem előtt kell tartanunk az alábbiakat: az óvodai nevelés alapdokumentumait az Óvodai nevelés országos alapprogramjában leírtakat 23/1997. (VI.4.) MKM rendelet- a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelveit. 2/2005. OM rendelet Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Óvodai Nevelésének és Iskolai Oktatásának Tantervi Irányelveit 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 47. (1) alapján leírtakat. Nkt. 47. (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. (2) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. (3) A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, a többi gyermekkel részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, vagy - külön, vagy közös vagy részben közös - nevelésében és oktatásában részt vevő óvodában: gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelésioktatási intézményben) történhet. (4) 146 A sajátos nevelési igényű gyermek, neveléséhez és oktatásához a következő feltételek szükségesek: a) a gyermek, külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet, b) egyéni előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, -oktatáshoz, fejlesztő neveléshez, fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz a sajátos nevelési igény típusának és 11

súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus), a foglalkozásokhoz speciális tanterv, könyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása. (5) A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot a sajátos nevelési igény típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. (6) 147 A gyermek érdekében a járási hivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. A járási hivatal döntése elleni fellebbezést a kormányhivatal bírálja el. Ha a szülő a járási hivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a járási hivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket. A szakértői vizsgálaton való részvétel érdekében szükséges utazás költségeit a társadalombiztosítás a szülőnek megtéríti. (7) Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik. (8) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, és oktatás keretében valósítható meg. (9) A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a) 148 a sajátos nevelési igény típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) szakképzettség kell, ha aa) az óvodai foglalkozás elsődleges célja a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, ab) az óvodai foglalkozás vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, valamint b) az a) pontban meghatározott vagy az általános szabályok szerinti végzettség és szakképzettség kell, 12

ba) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a gyermek egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, c) az enyhe értelmi fogyatékos gyermek idegen nyelvre való ráhangolását, oktatását elláthatja gyógypedagógus végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá komplex típusú felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus is. (10) 149 A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó központ feladata. a 32/2012. (X.8.) EMMI rendelethez készült 1. melléklete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei a következőket határozzák meg: Az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődési üteméhez, a megfelelő területen valósuljon meg. A fejlesztést célzó foglalkozások programjai váljanak az óvoda nevelési programjának tartalmi elemévé. A gyermekek fejlesztésének alapja a szakértői bizottság szakértői véleménye. Az óvodai nevelés, fejlesztés során figyelembe kell venni: a sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadás, az eredményeket értékelő környezet segíti, a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának, autizmus spektrum zavarának vagy egyéb pszichés fejlődési zavarának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg, terhelhetőségét biológiai állapota, fogyatékosságának mértéke, személyiségjegyei befolyásolják, a fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai orvosi pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. A fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek és az értelmi képességek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más területek kapnak nagyobb hangsúlyt. 13

A nevelési programot egyéni fejlesztési tervvel kell kiegészíteni: sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása, az egyéni szükséglethez igazodó környezet, speciális bútorok biztosítása, speciális segédeszközök használatára, annak megóvására nevelés, kompenzációs lehetőségek körének bővítése, a nem, vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához, az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával. I.2. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai neveléséhez Az óvodai nevelés tartalmi szabályozásának alapdokumentuma mely az egységes működéshez szükséges, közös tartalmi elemeket határoz meg kiterjed a sajátos nevelési igényű gyermekek intézményes nevelésére is. figyelembe kell vennünk a Ktv. ránk vonatkozó célkitűzéseit (a programban leírtak szerint), a fenntartó és a szülők óvodai neveléssel kapcsolatos elvárásait és az általunk nevelt gyermekek egyéni sajátosságait. A különleges gondozási igény a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulása, ill. a képességek részleges vagy teljes kiesése, fejletlensége, eltérő ütemű fejleszthetősége. Ez sajátos fejlesztő, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tevékenységek és szervezeti megoldások (szakszolgálati ellátás, integrált óvodai csoportok) alkalmazását teszi szükségessé. A fogyatékosság a gyermekek között fennálló különbségek olyan formája, amely a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, ill. kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozási igénye, biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely az életkori sajátosságokhoz hasonlóan az ilyen gyermekek nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének jellegzetes különbségeit fejezi ki. 14

A sajátos nevelési igényű gyermek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai eljárásban részesüljön attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították. E jog érvényesítését szolgálja a korai fejlesztés és gondozás, mely az óvodai nevelést megelőzően biztosítja a sajátos nevelési igényű kisgyermek fejlesztését, családi nevelésének segítését. Az óvodai nevelés folytatója a családi nevelésnek, új módon kiegészíti bizonyos esetekben korrigálja azt. Azoknál a sajátos nevelési igényű gyermekeknél pedig akik korai gyógypedagógiai fejlesztésben és gondozásban részesültek arra is épít. Az irányelvben foglaltak célja, hogy a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok a sajátos nevelési igényű gyermekeknél ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Fontos, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl. Fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, az elvárások igazodjanak fejlődésük lehetséges üteméhez, és a habilitációs, rehabilitációs célú terápiák programjai az intézmény programjának tartalmi elemévé váljanak. I.3. Integráció I.3.1. Integráció fogalma Programunk értelmezésében az integráció az a folyamat, amely a fogyatékos és nem fogyatékos gyermekek közötti interakció maximális megvalósítását célozza. Vagyis a hangsúly nem a puszta együttléten, hanem az együttes tevékenykedésen, a közös játékon, a közös tanuláson, a kölcsönös kommunikáción van. A fogadó és a beilleszkedő fél számára ez alkalmazkodást tesz szükségessé, s egyaránt jelent adást és kapást. A két fél egymáshoz való alkalmazkodásában három lehetséges folyamatot különböztethetünk meg: az asszimilációt, az akkomodációt és az adaptációt. Asszimiláció esetében a fogyatékosnak kell maximálisan alkalmazkodni, a többség életmódját, stílusát felvenni. Az akkomodáció a többségre helyezi át az alkalmazkodás kényszerét, ami adott esetben hátrányosan érintheti a fogadó közeget. Az adaptációnál az alkalmazkodás kölcsönös, tehát ennek a folyamatnak az elérése a kívánatos. A funkcionális integráció, amikor nem választják szét a gyermekeket, hanem a csoport tagjai közösen tevékenykednek az adott foglalkozásokon. Ennek is van egyszerűbb foka, a részleges integráció, amikor csak az idő egy részében van a sajátos nevelési igényű gyermek a többiekkel, egyébként elkülönített csoportban tartózkodik. 15

A funkcionális integráció legmagasabb foka a teljes integráció, amikor minden gyermek a nevelés-oktatás teljes időtartamában együtt, egy csoportban tartózkodik. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlődését a csoport vezetőjén, pedagógusán kívül speciális szakember is figyelemmel kíséri, és szükség esetén különböző lehetőségeket (pl. tanulási időn kívüli egyéni foglalkozást, célzott terápiát, korrepetálást) biztosít. Ezenkívül kölcsönös információs kapcsolat létesül a csoport vezetője és a gyógypedagógus között. Első szint: a fogadás I.3.2. Az integráció szintjei Fogadás esetében általában, anélkül veszik fel a fogyatékos gyermeket, hogy igazán ismernék sajátos vonásait, s elvárják tőle, hogy maximálisan beilleszkedjen, ne lógjon ki, lehetőleg ne igényeljen túl sok külön figyelmet és energiát. Ez maximális alkalmazkodást, a többiek szintjéhez való igazodást igényel tőle, amire általában csak a jobb képességű gyermekek képesek. Ezért nagyon fontos, hogy a beiratkozásra a szülő a gyermekkel érkezzen, ha vannak szakértői bizottságtól származó papírjaik, annak másolatát adják a vezető óvónőnek. Ha a szakértői anyagban szerepel, hogy a gyermek egészséges,. ép gyermekközösségben integrálható, akkor az óvoda vezetője felveheti. Felvétel után, a szakértői anyag elolvasását követően, fel kell venni a kapcsolatot a fejlesztő, gyógypedagógussal, logopédussal, s éves tervet kell összeállítania, amelyben szerepel az óvodapedagógus számára előre leírt segédanyag a gyermek fejlesztésével kapcsolatban. A pedagógus saját stílusán nem változtat, ha problémába ütközik, a megoldást maga nem keresi, a gondok megoldása szinte teljes egészében a gyógypedagógusra vagy a szülőre hárul. A csoportban dolgozó pedagógus ebben a fázisban tulajdonképpen nem vagy alig osztozik a felelősségben, úgy érzi, a speciális nevelési igényű gyermekkel kapcsolatban igazán elég jóindulatot mutatott, hogy fogadta. Ezt az óvodapedagógusi attitűdöt elutasítjuk és a továbbiakban leírtak a követendők, megvalósítandó célok és feladatok óvodapedagógusaink számára. Második szint: a befogadó vagy inkluzív intézmény Itt már nincs annyira szükség a speciális nevelési szükségletű gyermek maximális asszimilálóládására, az intézmény maga változik, és fogadó helyett befogadóvá, azaz inkluzívvá válik. A befogadó intézmény a társadalmi integrálódás felé vezeti az integrált gyermeket. Ez mindig nevelőtestületi elhatározás kérdése, és ezzel a döntéssel az intézményvezető és a nevelőtestület felelősséget vállal. Itt az együttnevelés vállalása már nem véletlenszerű próbálkozás, hanem tudatosan választott út, és a pedagógusok mellett minden oda járó gyermeknek természetessé válik 16

az elfogadás, a tolerancia. Tehát a gyógypedagógusok és a többségi intézmény pedagógusai osztoznak a speciális nevelési szükségletű gyermekekért vállalt felelősségben, teamet alkotnak, amely elsősorban a csoporton belüli munkára koncentrál I.3.3. A pedagógus külső és belső kapcsolatrendszere A fogadó pedagógus Amikor egy sajátos nevelési igényű gyermek kerül a többségi óvodai csoportba, a csoport óvodapedagógusa egy számára ismeretlen területtel találkozik. Ezért fontos feltételt jelent, hogy a befogadó csoportban minden pedagógus rendelkezzen bizonyos alapismeretekkel a fogyatékosság számos körülményéről. Lényeges, hogy a pedagógus jártas legyen a differenciáló pedagógiában, mert ez az együttnevelés egyik alappillére. A differenciálás az a folyamat, amelynek során a pedagógus függetlenül attól, hogy van-e a csoportjában fogyatékos vagy nincs a fejlesztési folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez igazítja. Az egyénekhez igazodás a fogyatékosok jelenlététől függetlenül a csoport valamennyi tagjának kedvező. Csak így látja meg a pedagógus igazán az egyes gyermekek erősségeit és gyenge pontjait, ki miben kiemelkedő akár tehetséges, illetve ki mely szempontból marad el a többiektől, hogyan lehet az adott képességeit a legjobban kamatoztatni. Amennyiben a pedagógus gyakran differenciál, vagyis a tanulási képességek számos vonatkozásában egymástól nagyon is eltérő egyedek együttesének tekinti a csoportját, úgy ugyanezzel a szemlélettel közelít a fogyatékoshoz is, akiben ahogyan a többi gyermeknél szintén észleli a gyenge oldalak mellett az erősségeket is, s igyekszik ehhez a személyiségi összetételhez alkalmazkodva gazdag eszköztárából a gyerekhez legjobban illeszkedő eljárásokat megvalósítani A pedagógus kapcsolata a szülőkkel A szülők szerepe alapvető és lényeges, egyben nélkülözhetetlen eleme az integrációs folyamatnak. Azzal, hogy gyermeke felvételt nyer egy többségi óvodába, szerepe és felelőssége nem csökken, sőt inkább növekszik. A kezdeti időszak mindenkinek nagyon megterhelő, hiszen az óvónő ekkor kezdi gyűjteni a gyermekkel kapcsolatos tapasztalatait, a gyermeknél pedig ekkor indul el az alkalmazkodási folyamat, a hozzászokás az új környezethez, a pedagógusokhoz, a csoporttársakhoz, a szokásokhoz, az elvárásokhoz. A szülő rendkívül nagy szerepet játszik abban, hogy ez a beilleszkedés sikeres legyen, ő a pedagógus napi informátora, ő oldhatja meg a kisebb-nagyobb gondokat. Különösen nagy a szerepe abban az esetben, ha a gyógypedagógus nem heti rendszerességgel jelenik meg, ilyenkor sok vonatkozásban neki kell pótolnia a szakember segítését. Ezt persze nem szabad túlzásba vinnie, nem terhelheti a pedagógust túl hosszúra nyúló napi jelenlétével. A többségi óvoda egyik nagy előnye a gyermekek önkiszolgálásra, önálló 17

tanulásra ösztönzése, szoktatása. Ezért fontos elv legyen a szülő és a pedagógus számára a csak annyi segítséget nyújtsunk, amennyi még éppen szükséges betartása. A segítségnyújtás foka természetesen egy állandóan változó tényező, amit a szülőnek és a pedagógusnak is folyamatosan érzékelnie kell. A szülőkkel való kapcsolattartás másik aspektusa a segítő tanácsadás. A fogyatékos gyermek létének tényét nem könnyű tudomásul venni. A fogyatékosság tényének megismerésékor olyan krízishelyzetet élnek át a családok, amely csak lassan, kis lépésekben oldódik meg, idő és nem egyszer külsősegítség kell hozzá. Minden sérült gyermeket nevelő szülőnél bizonyos időközönként vannak olyan mélypontok, amelyek hátterében a nehezített szülőszerep áll. Különösen a korai habilitációban dolgozó szakembereknek orvosnak, gyógypedagógusnak, óvónőnek kell felvállalniuk a szülőgondozást. A lelki megsegítés végső célja a helyes szülői attitűd kialakítása kell, hogy legyen, amelynek főbb területei a sokkélmény feldolgozása és a racionális elfogadás kialakítása, a természetes szülő-gyermek kommunikáció támogatása, a szülők bátorítása, önbizalmuk erősítése, a fejlesztő program egészének és apróbb lépéseinek elmagyarázása. A szülők megsegítése valójában az önmagán való segítés támogatása. A beszélgetések során ne csak az információkra, hanem a biztatásra is fektessünk hangsúlyt! Fontos, hogy önbizalmat adjunk a szülőnek, mert egy kiegyensúlyozott szülő többet ér önmaga és a gyermek számára is. Támogatni kell a szülőt abban is, hogy helyzetét másokkal szemben képviselni tudja. Meg kell tanulnia megoldani a környezettel való konfliktusait, mert reakcióit nemcsak a környezete, hanem gyermeke is élénken figyeli. A szülő szorongása átragad a gyermekre is, és így ő maga még nehezebben fogja megérteni az emberek közötti kapcsolatrendszert. Ha a szülő nyitottan és bátran közelít a világ felé, akkor a világ is megtanulja elfogadni ezt a különleges helyzetet. A gyógypedagógussal való kapcsolattartás Az együttnevelés mindennapi megvalósulásának és a gyermek eredményes fejlesztésének legfőbb feltétele a pedagógus és a gyógypedagógus együttműködése. A gyógypedagógussal folytatott rendszeres konzultáció feleletet ad sok kölcsönös kérdésre, és kiterjed a részletekre is. A gyógypedagógus feladatai sokrétűek lehetnek: Megismerkedik a fogadó pedagógussal, tájékoztat a maga segítő szerepéről. Tájékoztat a gyermek erős és gyenge oldalairól. Felhívja a pedagógus figyelmét a beszerezhető szakirodalomra, segítő szervezetekre (pl. módszertani intézmény). Tájékoztatja az intézmény többi pedagógusát. Tájékoztatja a gyermekcsoportot, vagy segíti ebben a fogadó pedagógust. 18

Rendszeresen hospitál a csoportnál Folyamatosan együttműködik, konzultál a pedagógussal. Nyomon követi a gyermek fejlődését. Kapcsolatot tart a szülőkkel. Közvetlenül foglalkozik a gyermekkel, elsősorban olyan területen, amely csak az ő szaktudásával oldható meg. Koordinálja a rehabilitációs foglalkozásokban részt vevő más szakemberek munkáját (pl. gyógytornász, logopédus, pszichológus). A gyermek az egyszerű gyógypedagógiai kapcsolattartástól a speciális terápiás foglalkozások különféle változatáig szorulhat megfelelő megsegítésre. A megsegítés mértékét és típusát a gyógypedagógus szakembernek kell meghatároznia. Van olyan kisgyermek, akinek eleinte naponta lehet intenzív segítségre szüksége. Később azonban ez az időtartam csökkenhet. Más sajátos nevelési igényű gyermeknek kezdettől fogva nincs speciális foglalkozásra szüksége. A csoporttársak szerepe A közösségbe történő beilleszkedés szempontjából fontos faktor a csoporttársak el- és befogadóképessége. Sok múlik az óvónőkön, azon, hogy mennyire természetesen kezelik a csoport tagjaitól valamiben eltérő gyermeket. Minél kisebbek a gyermekek, annál természetesebb ez az elfogadás. Óvodásoknál szinte nem is merülnek fel problémák, rövid eligazítás után magától értetődően fogadják be társukat. Fontos, hogy a csoporttársak lássák, milyen jellegű erőfeszítéseket kell tennie a fogyatékos kisgyermeknek az azonos eredmények eléréséhez, és lássák azt is, hogy miben jó, sőt igen jó a gyermek. A csoporttársak személyisége sokban gazdagodhat azzal, ha megismerik, mire képes fogyatékos társuk, milyen erősségei vannak. Végül is így tanulják meg a fogyatékosokkal való együttélést. Fontos, hogy megismerjék a segítségnyújtás lehetőségeit és azok helyes mértékét. Ha az intézmény minden gyermeke tudomást szerez fogyatékos társáról, elejét vehetjük a csúfolódásnak, az esetleges goromba megjegyzéseknek. A külsőleg feltűnőbb jegyeket nem mutató, gyógyászati segédeszközöket nem viselő, pl. enyhe értelmi fogyatékos gyermek esetében a csoport figyelmét semmi esetre sem kell erre a körülményre felhívni. A pedagógus jó hozzáállása, a gyermek erős oldalainak tudatos felhasználása mellett s különösen, ha módszertanilag a következetes differenciálás jellemzi egyébként is a munkát, a gyermekek észre sem veszik, hogy társuk révén nap mint nap az együttnevelés részesei. A pedagógus kapcsolata a sérült gyermekkel A gyermek személyisége az egyik legfontosabb körülmény az integráció összetett folyamatában. A várakozással ellentétben nem állíthatjuk minden esetben, hogy minél enyhébb a fogyatékosság, annál simábban valósul meg az integráció. Biztosan pozitív körülmény, ha a 19

gyermek figyelmes, jó intellektusú. Ez persze nem azt jelenti, hogy pl. egy figyelmetlen gyermeknél nincs esélye az együtt-nevelésnek, hanem azt, hogy a fogadó pedagógus részéről nagyobb módszertani felkészültséget és az integráció iránti elkötelezettséget igényel ez a tény. Ugyancsak könnyíti a beilleszkedést a nyitottabb személyiség, a másokkal könnyebben kapcsolatot teremtő gyermek. De ez sem azt jelenti, hogy egy zárkózottabb gyermek nem alkalmas az integrációra, hanem azt, hogy a pedagógus részéről valamivel több odafigyelést, s a többi gyermek hatékonyabb irányítását igényli ennek a gyermeknek a jelenléte. Fontos körülmény viszont, hogy a gyermek érdeklődő legyen, keresse az új információkat, s ne riadjon vissza az akadályoktól. Ezekre folyamatosan fel kell őt készíteni. Elsődlegesen a szülő szerepe volna az, hogy az óvodai élettel, várható eseményekkel és nehézségekkel előre és menetközben megismertesse, illetve ha problémák adódnak, azokat vele feldolgozza, s forrásukat, ha azok gyermeken kívüli tényezők is, maradéktalanul feltárja, és megszüntesse. A kisgyermekek fejlődésüteme: az akadályozottság jellegétől, súlyosságától, fizikai-egészségi állapotától és a környezeti tényezőktől függően nagyon eltérő. Az ép fejlődésű gyermekhez viszonyítva sokkal nagyobbak lehetnek a különbségek az egyes fejlődési területeken elért szint között (pl. a nagymozgások jó szintje mellett egy nagyon alacsony beszédszint). Olyan gyermekekkel is gyakran találkozhatunk, akiknél a nehezen észrevehető, apró változások miatt gyakran úgy tűnik, mintha időnként megállna a fejlődés. Egyébként a megfelelően fejlődő gyermeknél is előfordul, hogy pl. súlyos betegség, hosszas kórházi tartózkodás vagy testvér születése esetén a fejlődés megtorpan, sőt egy vagy több területen visszaesik. A súlyos állapot megszűnése, az érzelmi egyensúly helyreállása után azonban az ép gyermekek rövid idő alatt ismét elérik és meghaladják a korábbi szintet. A sérült kisgyermekek sokkal érzékenyebbek a zavaró tényezőkre, és egy részük lényegesen lassabban tanulja meg ismét azt, amit már egyszer elsajátított. Ráadásul többségüknél gyakoribbak a különböző testi megbetegedések, kórházi tartózkodások is. I.3.4. Az integrált nevelés-oktatás jogi szabályozása, a sajátos nevelési igény meghatározása A tudatosan integrált gyermekek megjelenése a többségi óvodákban és iskolákban lassú, de egyre erőteljesebben érvényesülő folyamat. Az ezzel kapcsolatos törvényi szabályozás korszerű, és támogatja ezt a hazánkban még viszonylag új oktatásszervezési formát. A témával kapcsolatos törvények a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény (1998. évi XXVI. törvény), továbbá a közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. törvény). Ezekből a törvényekből egyértelműen kiderül, hogy a fogyatékos személynek alapvető és alkotmányban biztosított joga van az oktatás-neveléshez. 20