Felsőoktatási tájékoztató

Átírás

1 Felsőoktatási tájékoztató A MEOSZ kiemelten foglalkozik a mozgáskorlátozott hallgatók felsőoktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférésével. A fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZegyezmény kimondja, hogy a részes államok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő személyek hátrányos megkülönböztetés nélkül és másokkal azonos alapon férnek hozzá az általános felsőfokú oktatáshoz, a szakképzéshez, felnőttoktatáshoz és élethosszig tartó tanuláshoz. E célból biztosítják az ésszerű alkalmazkodást a fogyatékossággal élő személyek számára. (24. cikk 5.). Tájékoztatónkban összefoglaljuk a fogyatékos hallgatókat érintő legfontosabb támogatásokat. Továbbá szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a 2016 szeptemberében kezdődő tanévre szóló kollégiumi jelentkezések néhány felsőoktatási intézmény esetén már júniusban lezárulnak. Az érintett mozgássérült hallgatóknak javasoljuk, hogy minél előbb vegyék fel a kapcsolatot az intézmény fogyatékosügyi koordinátorával! Fogyatékos hallgatóknak járó támogatások, kedvezmények a felsőoktatásban 1. A felvételi eljárás során A felsőoktatási felvételi eljárás lebonyolítása során az Oktatási Hivatalnak és a felsőoktatási intézményeknek biztosítaniuk kell a fogyatékos jelentkező számára a felvételi eljárásban való részvétel feltételeit. Fogyatékossággal élő jelentkezőnek (hallgatónak) az minősül, aki mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A fogyatékossággal élő jelentkező (hallgató) fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát az alábbi szakvéleménnyel kell igazolnia: Ha a fogyatékosság a középfokú tanulmányok ideje alatt - fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai, illetve az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a fogyatékossága megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények, illetve azok megyei vagy országos szakértői bizottságként eljáró tagintézményei (valamint jogelődjeik közül a tanulási képességvizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok, és az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok) által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható, - nem állt fenn, illetve fogyatékosságra tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben nem részesült, a fogyatékosság a rehabilitációs szakértői szerv, illetve annak jogelődei által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható. Az eljárás az illetékes kormányhivatalnál kezdeményezhető. 1

2 A fogyatékos jelentkezőt a felvételi eljárás során ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek a közoktatásról, illetve a köznevelésről szóló jogszabályok alapján megillették. Ezen túlmenően, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a felsőoktatásba jelentkező fogyatékossággal élő személyt 40 többletpont is megilleti. 2. Támogatások a felsőoktatási intézményekben A felsőoktatási intézménynek a meghirdetendő alap- vagy mesterképzés, alap- vagy mesterképzéshez tartozó szakirány indításának, doktori képzés esetén tudományág nyilvántartásba vétele előtt el kell készítenie a szak, szakirány jellemző értékelési és ellenőrzési módszereiről, eljárásairól és a képzés alapvető szabályairól, a kreditrendszerű képzéssel kapcsolatos tanulmányi tájékoztató kiadványt (a továbbiakban: intézményi tájékoztató). Az intézményi tájékoztatót úgy kell összeállítani, hogy a felsőoktatási intézményre vonatkozó általános tudnivalókat tartalmazó ismertetőből megismerhető legyen az intézményi mobilitási, illetve fogyatékos hallgatókkal foglalkozó koordinátor (fogyatékosügyi koordinátor) neve és elérhetősége, illetve tevékenysége. A fogyatékosügyi koordinátor felsőfokú végzettséggel, valamint fogyatékosügyi kompetenciákkal vagy fogyatékosügyi szakmai gyakorlattal rendelkezik. A fogyatékosügyi koordinátor feladata: a) részvétel a fogyatékossággal élő hallgatók által benyújtott kérelmek elbírálásában és nyilvántartásában, valamint a hallgatót érintő jogorvoslati döntésekben azzal, hogy az a koordinátor, aki a kérelem elbírálásában részt vett, nem vehet részt a jogorvoslati eljárásban, b) kapcsolattartás a fogyatékossággal élő hallgatókkal, azok segítőivel, c) a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, illetve a fogyatékossággal élő hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek megszervezése, d) javaslattétel a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatások felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére. A fogyatékossággal élő hallgatókat megillető különleges bánásmód elbírálásához szükséges adatokhoz való hozzáférést a felsőoktatási intézmény biztosítja a fogyatékosügyi koordinátornak. A felsőoktatási intézmény a Szabályzatában állapítja meg, hogy a) a fogyatékosügyi koordinátor megbízására, feladataira vonatkozó szabályokat, b) mi alapján bírálja el a fogyatékossággal élő hallgató segítségnyújtásra, mentességre és kedvezményekre irányuló kérelmét, c) hogyan veheti igénybe a fogyatékossággal élő hallgató - a fogyatékossága típusa és mértéke szerint - a felsőoktatási intézmény által biztosított, illetve más módon rendelkezésére álló személyi és technikai segítségnyújtást és szolgáltatásokat, d) hogyan használhatja fel a fogyatékossággal élő hallgató a speciális jegyzetet, illetve jegyzetet helyettesítő, más módszerű felkészülést segítő technikai eszközöket. 2

3 3. A hallgató jogai és kötelességei A hallgató joga, hogy a jogszabályokban és az intézményi szabályozásban meghatározottak szerint teljes körű, pontos és hozzáférhető formában információt kapjon a tanulmányai megkezdéséhez és folytatásához, kialakítsa tanulmányi rendjét, igénybe vegye a felsőoktatási intézményben elérhető képzési lehetőségeket, kapacitásokat; állapotának, személyes adottságainak, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön. A hallgató kötelessége, hogy a) megtartsa a felsőoktatási intézmény szabályzataiban foglaltakat, b) tiszteletben tartsa a felsőoktatási intézmény hagyományait, valamint az intézmény alkalmazottai, hallgatótársai - illetve az intézménybe felvételt vagy átvételt nyert társai - emberi méltóságát. Egy személy felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben (a továbbiakban: támogatási idő). A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási idejét a felsőoktatási intézmény legfeljebb négy félévvel megnövelheti. A fogyatékossággal élő hallgató a fogyatékosságára tekintettel kérheti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentését vagy azok más módon történő teljesítésének engedélyezését, amennyiben azok nem vezetnek az alapvető tanulmányok alóli felmentéshez. A fogyatékossággal élő hallgató kérelmére a felsőoktatási intézménynek a tanterv előírásaitól részben vagy egészében eltérő követelményeket kell megállapítania, illetve azok teljesítésétől el kell tekintenie a jogszabályban meghatározott kedvezmények közül legalább egy, szükség szerint több kedvezmény biztosításával, ha a fogyatékosságot igazoló szakvélemény megállapításai alapján kedvezmény, illetve mentesség biztosítható a hallgató számára. A mozgáskorlátozott fogyatékossággal élő hallgató esetében a következő kedvezmények alkalmazhatóak: a) a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentés, illetve annak más formában történő teljesítése, b) az írásbeli vizsga szóbelivel, a szóbeli vizsga írásbelivel történő helyettesítése, c) mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól, d) mentesítés a manuális készségeket igénylő feladatok alól azzal, hogy az elméleti ismeretek megkövetelhetők, e) az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök, berendezési tárgyak használatának lehetővé tétele, f) a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása, g) a hallgató tanulmányai alatt személyi segítő biztosítása. 3

4 Sajnos jelenleg csak néhány felsőoktatási intézménynél van elérhető támogató szolgálat, melynek igénybevételét a hallgatónak kell kezdeményeznie. Figyelem: a fogyatékos hallgató a felsőoktatási tanulmányok során csak akkor veheti igénybe a kedvezményeket, ha a beiratkozás során (vagy év közben) regisztrálja magát az intézmény fogyatékosügyi koordinátoránál! Ezt akkor is érdemes megtenni, ha épp nincs szüksége támogatásra. A felsőoktatási intézmények a regisztrált hallgatók után részesülnek emelt hallgatói normatív támogatásban, melyet a regisztrált fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítésével kapcsolatban használnak fel. 4. A kollégiumról Az intézményi tájékoztatónak tartalmaznia kell többek között a kollégiumi, diákotthoni elszállásolási lehetőségeket, melyek a felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók elhelyezését szolgáló szervezetek. A kollégium a felsőoktatási intézmény részeként, míg a diákotthon ahhoz szervezetileg nem tartozó intézményként működik. A diákotthon - az alapítótól függően költségvetési szervként vagy nem költségvetési szervként működő - jogi személy, melynek alapítója egyházi vagy magán felsőoktatási intézmény lehet, valamint az, aki felsőoktatási intézményt alapíthat. A lakhatást biztosító fenti szervezeteknek legkésőbb szeptember 1-jétől biztosítaniuk kell a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 3. mellékletben meghatározott minimális (kötelező) feltételeket. Ettől az időponttól kezdődően az Oktatási Hivatal vizsgálhatja a feltételek fennállását. Ezek között szerepel, hogy a legalább 100 férőhelyes diákotthonnak, kollégiumnak biztosítania kell: az OTÉK előírásai szerint akadálymentesített bejáratot és akadálymentes közlekedést, továbbá az OTÉK szerinti felvonót, korlátliftet vagy emelőlapot, valamint 100 férőhelyenként 1 db akadálymentesített férőhelyet, valamint akadálymentesített fürdőhelyiséget és illemhelyet. Ha az adott képzési helyen ugyanazon fenntartónak több különböző diákotthona vagy diákotthoni épülete, illetve ugyanazon felsőoktatási intézménynek több kollégiuma vagy kollégiumi épülete működik, a fent kiemelt feltételeket - az akadálymentesített szobák számát tekintve összevontan - az erre kijelölt diákotthoni, illetve kollégiumi épületben vagy épületekben is lehet biztosítani. Jogszabályi háttér: - a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény - a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 4

5 Budapest, június 13. Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége 5