S z o l n o k i F ő i s k o l a S z o l n o k. S z e r v e z e t i é s M ű k ö d é s i R e n d j e

Átírás

1 S z o l n o k i F ő i s k o l a S z o l n o k E s é l y e g y e n l ő s é g i é s F o g y a t é k o s ü g y i B i z o t t s á g S z e r v e z e t i é s M ű k ö d é s i R e n d j e 2012

2 A Szolnoki Főiskola Esélyegyenlőségi és Fogyatékosügyi Bizottságának Szervezeti és Működési Rendje Az Esélyegyenlőségi és Fogyatékosügyi Bizottság (továbbiakban EFB) működését a Szolnoki Főiskola (továbbiakban Főiskola) SzMR-jének 18. -a alapján a Szolnoki Főiskola Szenátusa (továbbiakban Szenátus) az alábbiakban szabályozza. 1. Az EFB célkitűzése 1) Az EFB működésének célja a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a fogyatékossággal élő hallgatók, nők és más hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének biztosítása. 2) Az EFB működése során a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvénynek, a 79/2006 (IV. 5.) és a 95/2012. (V. 15.) Korm. rendeletnek megfelelően a hallgatókra, valamint az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvénynek, a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény 70/a -nak és a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény )-nek megfelelően a Főiskola dolgozóira vonatkozóan látja el feladatait. 1) Az EFB döntés-előkészítő testület. 2. Az EFB hatásköre 2) Az EFB tevékenységei a hallgatókra vonatkozóan: a. az intézmény fogyatékossággal élő hallgatóinak esélyegyenlőségét elősegítő mentességekre, kedvezményekre, technikai és személyi segítségnyújtásra vonatkozó kérelmeinek elbírálása; b. ajánlások és javaslatok kimunkálása a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségét elősegítő normatív támogatások és intézményi alapok felhasználására; c. javaslat a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére d. javaslat a hátrányos helyzetű hallgatók esélyegyenlőségét elősegítő tevékenységekre. 3) Az EFB tevékenységei a dolgozókra vonatkozóan: a. az intézmény működésében figyelemmel kíséri a nők és a férfiak arányos képviseletét; b. javaslatokat tesz az arányos képviselet elérésére; c. ellenőrzi az intézkedések eredményességét; d. feltárja a megkülönböztetés megnyilvánulásait; e. feltárja a nők arányos szerepvállalását sértő intézkedéseket; f. kezdeményezi a feltárt egyenlőtlenségek megszüntetését; g. dolgozói esélyegyenlőségi tervet dolgoz ki és azt a megfelelő egyeztetések végrehajtása után a Szenátus elé terjeszti; h. fogadja és kezeli a dolgozók által benyújtott, az egyenlő bánásmód megsértésére irányuló jogorvoslati kérelmeket. 4) Az EFB általános tevékenységei: a. jelen szabályzat szükséges módosításainak kezdeményezése; b. javaslattétel az intézmény más szabályzatainak az EFB tevékenységeivel összefüggő részeinek módosítására (pl. TVSZ, Térítési és Juttatási Szabályzat, stb.). 2

3 1) Az EFB az elnökkel együtt 5 főből áll. 3. Az EFB összetétele 2) A bizottság elnökét a rektor javaslata alapján a Szenátus választja meg. 3) A bizottság további tagjait az alábbi delegálási rend alapján a Szenátus hagyja jóvá. 4) Az EFB további tagjai: a. a titkár; b. a Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban HÖK) képviselője; c. a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ (továbbiakban TOK) képviselője; d. a Hallgatói Szolgáltatások Központjának (továbbiakban HSZK) képviselője. 5) A jogszabályban meghatározott intézményi fogyatékosügyi koordinátor személyét a rektor bízza meg, az EFB nem hallgatói jogviszonyban lévő tagjai közül kiválasztva. 6) Az EFB a dokumentumkezelés elvégzésére adminisztrátort jelölhet ki. 7) Az EFB személyi összetételében bármilyen okból bekövetkező változás esetén a Főiskola bizottságaira vonatkozó eljárásrendet kell alkalmazni. 4. A fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségét elősegítő tevékenység intézményi rendje 1) A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát szakvéleménnyel igazolja. 2) Amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt és erre való tekintettel tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a szakértői vélemény kiadására a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényben meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottság jogosult. 3) Amennyiben a fogyatékosságot később állapították meg, a szakvélemény kiadására a rehabilitációs szakigazgatási szerv jogosult. A rehabilitációs szakigazgatási szerv a fővárosi és a megyei kormányhivatal szakigazgatái szerve. 4) A felsőoktatásban részt vevő hallgatók fogyatékosságáról szóló szakvélemény kiadásához szükséges személyes vizsgálatot kivéve a diszlexia, a diszgráfia, a diszkalkulia fogyatékosságának megállapítására irányuló vizsgálatot az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helye szerinti illetékes szakigazgatási szerv székhelyén vagy telephelyén kell elvégezni. A rehabilitációs szakigazgatási szerv illetékességi területe megegyezik a megyei kormányhivatal illetékességével. 5) A diszlexia, a diszgráfia, a diszkalkulia fogyatékosságának megállapítására irányuló eljárásban Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve jár el. 6) A hallgató jogviszony létesítésekor a beiratkozási lapon a. jelölheti be a fogyatékosság tényét, amennyiben erre már a közoktatási tanulmányai során is kedvezményben részesült, vagy 3

4 b. köteles bejelölni a fogyatékosság tényét, amennyiben erre kedvezményt kíván igénybe venni. 7) A hallgató fogyatékosságára tekintettel szakvélemény alapján kérheti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentését vagy azok más módon történő teljesítésének engedélyezését a szakvéleményben meghatározott területekre vagy a fogyatékosság típusának megfelelően jelen szabályzat 5. -a alapján. 8) Az intézmény jogviszonnyal rendelkező fogyatékossággal élő hallgatói a tanulmányi kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos kérvényeiket a szemeszter kezdőnapjától számított 15 napon belül kötelesek benyújtani a Neptun rendszeren keresztül az erre kialakított elektronikus formanyomtatványon. 9) A kérvényhez csatolni kell az igazoló szakvélemény elektronikus másolatát, az eredeti szakvéleményt az eredetiség megállapításának céljából az EFB titkárának vagy adminisztrátorának be kell mutatni. 10) Az intézmény egyéb státuszú hallgatója a honlapról letölthető aláírt formanyomtatvány és az eredeti szakvélemény postai úton az EFB-hez történő eljuttatásával nyújthatja be kérvényét, melyet a bizottság az intézmény iratkezelési szabályainak megfelelően kezel. 11) A kérvény elbírálására a bizottság döntése alapján az elnök jóváhagyó vagy elutasító javaslatot tesz a rektor felé. 12) A rektor az EFB elnökének javaslata alapján jóváhagyó vagy elutasító határozatot hoz a hallgató kérvényére. 5. A különböző fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségét biztosító kedvezmények 1) Mozgáskorlátozott hallgatók esélyegyenlőségét biztosító kedvezmények: a. biztosítani kell a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentést, illetve annak más formában történő teljesítését; b. helyettesíteni lehet az írásbeli vizsgát szóbelivel, a szóbeli vizsgát írásbelivel; c. a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, ha nem tudja a szükséges eszközöket használni, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető; d. lehetővé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök (különösen speciális füzetek, írógép, számítógép), valamint kerekesszékkel, továbbá más segédeszközzel is megközelíthető, dönthető, állítható csúszásmentes felülettel ellátott asztallap használatát; e. szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozóan megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt kell biztosítani. 2) Hallássérült (siket, nagyothalló) hallgatók esélyegyenlőségét biztosító kedvezmények: a. a szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsgalehetőséget; b. a súlyosan hallássérült (siket) hallgató az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól is felmentést kaphat; c. aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az A típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól; d. a hallgató kérésére a szóbeli vizsgáztatás esetén jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani, 4

5 e. az érthetőség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni a hallgató részére; f. minden vizsgáztatás alkalmával szükséges a segédeszközök (pl. értelmező szótár, kalkulátor), a vizuális szemléltetés biztosítása; g. szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. 3) Látássérült (vak, gyengénlátó) hallgatók esélyegyenlőségét biztosító kedvezmények: a. az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetőségét, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatát biztosítani kell; b. aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a B típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól; c. a fogyatékossága miatt egyes gyakorlati követelmények teljesítése alól felmentést kaphat, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése megfelelő (nem gyakorlati) követelmények teljesítésével helyettesíthető; d. a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető, e. a kérdések, tételek hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetőségét, megfelelő világítást, személyi segítőt, illetve szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. 4) Súlyos beszédhibás hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból; amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetőséget választja, úgy számára a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. 5) A diszlexiás diszgráfiás hallgató a. írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát vagy szóbeli helyett írásbeli vizsgát tehet; b. ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a B típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól; c. ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az A típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól; d. a hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani; e. részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett; f. részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket (pl. írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár) biztosítani kell; g. ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga szóbeli és írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a nyelvvizsga letétele alól. 6) A diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében a vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), továbbá hosszabb felkészülési időt lehet számára biztosítani. 7) Az autista hallgató esetében a szakvélemény és a kérelme alapján az (1)-(6) bekezdésben meghatározott kedvezmények alkalmazhatók. 5

6 8) Az (1)-(7) bekezdésekben a felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idő a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított időtartamhoz képest legfeljebb 30%-kal hosszabbodhat meg. 9) A fogyatékossággal élő hallgató a fogyatékossága típusa és mértéke szerint kérvényezheti az intézmény által biztosított, illetve az intézmény által nem biztosított, de más módon rendelkezésre álló személyi és technikai segítségnyújtást és szolgáltatásokat. 10) A fogyatékossággal élő hallgató kérvényezheti a speciális jegyzet, illetve jegyzetet helyettesítő, más módszerű felkészülést segítő technikai eszközök esetében a tankönyv- és jegyzettámogatás felhasználását. 6. Az EFB eljárásának rendje 1) Az EFB szükség szerint ülésezik, de legalább szemeszterenként egyszer. 2) Kötelező ülést összehívni a tanulmányi év végén a fogyatékossággal élő hallgatók és az intézményi segítő munka helyzetének értékelésére, valamint a dolgozói esélyegyenlőségi terv felülvizsgálatára. 3) Az EFB ülését az elnök hívja össze legalább a tervezett ülést megelőző öt munkanappal korábban, a tervezett napirend közlésével és az írásos anyagok megküldésével. 4) Az EFB az egyes megtárgyalt témákban véleményt nyilvánít vagy állást foglal a tagok legalább felének egyetértésével. A konkrét ügyekkel kapcsolatos szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 5) Az EFB üléseiről emlékezető készül, amelyet a bizottság tagjainak meg kell küldeni. 6) Az EFB működésének feltételeiről az elnök gondoskodik. 7) Nem kötelező az egyes kérvények elbírálására ülést összehívni. Amennyiben az EFB tagjai egyhangúlag aláírásukkal igazolva javaslatot tesznek a kérvény jóváhagyására vagy elutasítására, ez alapján az elnök megteheti a rektor felé a határozati javaslatot. 8) A határozat hallgatóhoz történő eljuttatásáról az elnök gondoskodik. 9) A postai úton érkezett kérvény és a határozat eljuttatásáról a kijelölt irattári helyre a titkár gondoskodik. 7. Az EFB elnökének és tagjainak felelősségi köre 1) Az elnök felelős: a. az EFB működési feltételeinek biztosításáért; b. az EFB jelen szabályzatban rögzített módon történő összehívásáért; c. az ülések emlékeztetőjének elkészíttetéséért; d. a tagok által aláírt javaslat alapján a rektor elé terjesztett határozati javaslat megtételéért; e. a határozat hallgatóhoz történő eljuttatásáért; f. a bizottság által kidolgozott javaslatok Szenátus elé terjesztéséért. 6

7 2) A titkár felelős: a. az elnök munkájának megfelelő előkészítéséért, segítéséért, b. a dokumentáció megfelelő kezeléséért. 3) A Hallgatói Önkormányzat képviselője felelős: a. a folyamatos, élő kapcsolattartásért a fogyatékossággal élő hallgatók és a fogyatékosügyi koordinátor között; b. a fogyatékossággal élő hallgatók beilleszkedésének elősegítése érdekében hallgatói segítők megkereséséért. 4) A Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ képviselője felelős: a. a TOK és az EFB munkájának összehangolásáért; b. a fogyatékossággal élő hallgatók létszámának folyamatos és az adatvédelmi rendelkezések betartásával történő nyilvántartásáért. 5) A Hallgatói Szolgáltatások Központjának képviselője felelős: a. a hallgatói segítők tevékenységének megszervezéséért; b. a fogyatékossággal élő hallgatók beilleszkedésének lelki-mentális elősegítéséért; c. a fogyatékossággal élő hallgatók tehetséggondozási tevékenységekbe történő bekapcsolódásáért d. a fogyatékossággal élő hallgatók pályakövetéséért. 6) Az intézményi koordinátor felelős: a. a fogyatékossággal élő hallgatók intézményi szintű segítéséért; b. a fogyatékossággal élő hallgatók és személyes segítőik közötti kapcsolattartásért; c. szorgalmi időszakban a fogyatékossággal élő hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek megszervezéséért. 7) Az adminisztrátor felelős: a. az elnök és a tagok munkájának segítéséért; b. az intézmény iratkezelési szabályainak megfelelően a dokumentumkezelésért. 8) A bizottság minden tagja felelős az adatvédelmi jogszabályok figyelembe vételével a bizottság tudomására jutott személyes információk titoktartásáért. 8. Záró rendelkezések 1) Jelen Szervezeti és Működési Rendet a Szenátus a június 28-i ülésén megtárgyalta és a 56/2012. (VI. 28.) határozati számon elfogadta. 2) Az EFB SzMR-je a Szenátus által történő elfogadással hatályba lép. S z o l n o k, június 28. Dr. Túróczi Imre rektor 7