NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA

Átírás

1 NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA SZABÁLYZAT A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉRE (a Szervezeti és működési szabályzat 28. sz. melléklete) Elfogadva: június 24., hatályba lép: július 1-jén Módosítva: június 17., hatályba lép: június 19-én

2 A Nyíregyházi Főiskola Szenátusa a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről a évi CCIV. tv. a nemzeti felsőoktatásról és a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezések alapján a következő szabályzatot alkotja (továbbiakban: szabályzat): I. Általános rendelkezések 1. (1) A szabályzat hatálya kiterjed a Nyíregyházi Főiskolán tanulmányokat folytató, hallgatói jogviszonnyal rendelkező mindazon magyar és ha jogszabály másképp nem rendelkezik nem magyar állampolgárságú hallgatókra, akik a hatályos jogszabályok alapján fogyatékossággal élőknek minősülnek. (2) A szabályzatban biztosított lehetőségek, feltételek, kedvezmények megszorítás és kivétel nélkül a nem magyar állampolgárságú hallgatókat is megilletik. (3) A szabályzat hatálya alá tartozó hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeinek, támogatásuknak és fizetési kötelezettségeiknek, fegyelmi és kártérítési ügyeiknek intézésére vonatkozóan az általános szabályzatokban megfogalmazottak az irányadók, jogorvoslati kérelemmel a HAJOB-hoz fordulhatnak. 2. (1) E szabályzat alkalmazásában fogyatékossággal élő hallgató az, aki mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. (2) A 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdés értelmében a fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát szakvéleménnyel igazolja. (3) Amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a nemzeti közneveléről szóló évi CXC. törvényben meghatározott bizottság jogosult szakvélemény kiállítására. (4) A közoktatási tanulmányok alatt nem diagnosztizált, illetve azt követően keletkezett fogyatékosság igazolása: amennyiben a fogyatékosságot később (nem a közoktatási tanulmányok alatt) állapították meg, a szakvélemény kiadására a rehabilitációs szakigazgatási szerv jogosult. (5) Amennyiben fogyatékossággal élő, nem magyar állampolgár jelentkezik magyarországi felsőoktatási intézménybe, a fent ismertetett jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően fogyatékosságot igazoló, Magyarországon kiállított szakvéleményt kell beszereznie.

3 II. A fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségét biztosító testületek és személyek feladata, hatásköre A Szenátus: - elfogadja, illetve módosítja a fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozó főiskolai szabályzatokat, szolgáltatásokat és kedvezményeket. - a Tanulmányi- és vizsgaszabályzatban a képesítési követelmények teljesítéséhez speciális tanulmányi és vizsgakövetelményeket határozhat meg és fogadhat el. 4. A Hallgatói Önkormányzati Testület: - a szabályzat általános rendelkezéseinek módosítására javaslatot tehet, - egy tagot javasol a Fogyatékossággal Élő Hallgatókat Segítő Bizottságba, - részt vesz a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségét biztosító feltételek megvalósításában a hallgatói bizottságok és hallgatók bevonásával. 5. A Diákjóléti Albizottság: - összehangolja a fogyatékossággal élőkre vonatkozó támogatások felhasználásának lehetőségeit, szabályszerűségét. 6. A rektor: - dönt a főiskola által biztosított technikai eszközök beszerzéséről és személyi segítségről, szolgáltatásokról. 7. Az oktatási rektorhelyettes: - javaslatot tesz a Tanulmányi- és vizsgaszabályzat fogyatékossággal élő hallgatókat érintő módosításaira, - engedélyezi és biztosítja a fogyatékossággal élők elméleti és gyakorlati vizsgájára vonatkozó speciális követelmények, eszközök megvalósítását, használatát, - ellenőrzi az oktatók/tanárok jogszabályokban és főiskolai szabályzatokban meghatározott (a fogyatékossággal élő hallgatók számára) kötelezettségeinek végrehajtását, - dönt a fogyatékossággal élőket érintő szabályok megsértése miatti panaszokról, - elbírálja az egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alóli mentességre irányuló kérelmeket. 8. Fogyatékossággal Élő Hallgatókat Segítő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság): - a fogyatékossággal élő hallgatók nem tanulmányi ügyeket érintő kérelmeinek javaslattételét végzi, 3.

4 - segítséget nyújt a fogyatékossággal élő hallgatók részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit, - javaslatot tesz a főiskola által biztosított anyagi, technikai és személyi segítség formáira, az akadálymentes környezet és az esélyegyenlőség megvalósítására, - javaslatot tesz a főiskolai bizottságoknak a hallgatókra vonatkozó, a fogyatékossággal élőket érintő szabályok kialakításához, illetve annak módosításához, - javaslatot tesz a fogyatékossággal élő hallgatók normatív támogatásának felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére, - személyes kapcsolatot tart és segíti a fogyatékossággal élő hallgatókat a tanulmányok és vizsgák során előforduló problémák megoldásában. A fogyatékossággal élő hallgatók szakmai tanácsadóinak bevonásával konzultációs lehetőségeket biztosít a hallgatók tanulmányi munkájának segítésére, - speciális előkészítő és felzárkóztató programokat kezdeményezhet a fogyatékossággal élő hallgatók számára, - a pályázati lehetőségeket figyelemmel kíséri, és koordinálja, segíti azok megvalósítását. A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségeket biztosítja, illetve szorgalmi időszakban a fogyatékossággal élő hallgatók által igényelt konzultációkat megszervezi., - koordinálja a fogyatékossággal élő hallgatók személyi segítését. III. Fogyatékossággal élők esélyegyenlőségét biztosító feltételek fogyatékossági területenként 9. A főiskolának folyamatosan biztosítani kell a fogyatékossággal élő hallgatók teljes akadálymentes környezetének kialakítását (fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés). (1) A főiskolának mozgás-, hallás- és látássérült hallgatók esetében vizsgák, számonkérések folyamán a hallgató kérésére személyi segítőt kell biztosítani. A személyi segítség egyik formája a szaktanári konzultációk lehetősége is, melyet a hallgató kérésére a Bizottság koordinál. (2) Az esélyegyenlőség megvalósításához a főiskola mentálhigiénia, pszichológia tanácsadó rendszert, segítő személyeket is működtethet a Bizottság javaslata alapján. (3) A személyi segítség a következő területeken adható: - közvetlenül a tanulmányokhoz kapcsolódóan (írás, kommunikáció, közlekedés terén, egyéni konzultáció), - a mindennapi életvezetésben nyújtott segítség, gondozás, - mentálhigiéniás, pszichológiai feladatok. Mozgáskorlátozott hallgatók segítése 10. (1) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben előírt (az akadálymentesítés méretezései) követelményeket a főiskolának biztosítani kell. (2) Folyamatosan biztosítani kell a lakóotthonos lakhatási forma kialakítását, mely a főiskola kollégiumában került megvalósításra. (3) A Főiskola területén működő önkiszolgáló szolgáltatások (étterem, büfé, stb.) használatában a segítségadást, a hozzáférhetőséget meg kell teremteni a mozgáskorlátozott hallgatók számára is.

5 (4) A főiskolának a Bizottság javaslatára biztosítani kell a mozgásfogyatékos hallgatók részére olyan speciális eszközöket, mely az előadók, tantermek, gyakorlati helyek biztonságát növeli és segíti a tanulmányi munka megvalósítását. Pl.: csúszásgátló lap, dönthető asztallap, laptartó állvány, kerekesszékkel megközelíthető asztal, számítógép stb. (5) Az oktatási rektorhelyettes a Bizottság javaslatára és a hallgató kérésére engedélyez továbbá olyan technikai segítséget, illetve szolgáltatást, melyet a hallgató használhat tanulmányai folyamán (pl.: diktafon, speciális toll, ceruza stb.). (6) Mozgáskorlátozott hallgató esetében: a) biztosítani kell a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentést, illetve annak más formában történő teljesítését, b) helyettesíteni lehet az írásbeli vizsgát szóbelivel, a szóbeli vizsgát írásbelivel, c) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, ha nem tudja a szükséges eszközöket használni, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető, d) lehetővé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök (különösen speciális füzetek, írógép, számítógép), valamint kerekesszékkel, továbbá más segédeszközzel is megközelíthető, dönthető, állítható csúszásmentes felülettel ellátott asztallap használatát, e) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozóan megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt kell biztosítani. Hallássérült hallgatók segítése 11. (1) A főiskolának vizsgáztatás, ellenőrzés alkalmával biztosítani kell a vizuális szemléltetés lehetőségét: értelmező szótár, kalkulátor, számítógép, vagy más segédeszköz használatát. (2) Az oktatási rektorhelyettes a Bizottság javaslatára vagy a hallgató kérésére engedélyezhet a szorgalmi időszakban, elméleti és gyakorlati órákon olyan segédeszközöket, melyek segítik a tananyag jobb megértését. (3) A hallgató kérésére szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsga lehetőségét. (4) A súlyosan hallássérült (siket) hallgató a szakértői bizottság javaslata alapján az idegen nyelvi, nyelvvizsga követelmény alól felmentést kaphat. (5) Aki a fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, szakértői bizottság javaslatára felmentést kaphat az A típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól. (6) A hallgató kérésére szóbeli vizsgáztatás esetén jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani. (7) Vizsgáztatáskor, ellenőrzéskor vagy a hallgató külön kérésére az érthetőség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni, biztosítva a vizuális szemléltetést. (8) Szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani.

6 Látássérült (vak, gyengénlátó) hallgatók segítése 12. (1) A hallgató kérésére az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetőségét, írásbeli számonkérések esetén a látássérülés mértékétől függően a főiskolának biztosítani kell speciális technikai eszközök használatát (magnetofon, megvilágító és nagyító berendezések, számítógép fejhallgatóval és programmal ellátva). (2) A hallgatónak eddigi tanulmányai alatt is használt segédeszközök használatát engedélyezni kell (pontírógép, számítógép Braille-kijelzővel és különböző programokkal, fülhallgatóval, beszélő zsebszámoló, latin betűs írógép, speciális szemüveg, teleszkóp, speciális füzet, írólap). (3) Aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a B típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól. (4) A fogyatékossága miatt egyes gyakorlati követelmények teljesítése alól a hallgató kérelmére felmentés adható, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése megfelelő (nem gyakorlati) követelmények teljesítésével helyettesíthető. (5) A hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok és laborgyakorlatok alól, de szóban a szabályok, illetve a gyakorlati anyag elméleti ismerete nekik is tanulmányi kötelezettséget jelent. (6) Vizsgáztatás, ellenőrzés folyamán a kérdések, tételek hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetőségét, megfelelő világítást és személyi segítőt kell biztosítani. Szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. Beszéd- és más fogyatékos hallgató segítése 13. (1) Diszlexiás, diszgráfiás hallgató számára szóbeli és írásbeli vizsgák esetén biztosítani kell speciális, a számonkérést segítő eszközök (pl.: írógép, számítógép, helyesírási szótár és program, értelmező szótár, szinoníma szótár) használatát. Az oktatási rektorhelyettes engedélyezi a hallgató tanulmányai során eddig használt segédeszközöket (pl.: mechanikus manipulatív eszközök, táblák, kockák). (2) Súlyos beszédhibás hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból. Amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetőséget választja, úgy számára a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. Szükség esetén beszédlassító készüléket is használhat. (3) A diszlexiás-diszgráfiás hallgató: a) az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát, szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet, b) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a B típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól, c) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az A típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól, d) részére írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani,

7 e) részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett, f) részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket biztosítani kell (pl.: írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinoníma szótár), g) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga szóbeli és írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a nyelvvizsga letétele alól. (4) A diszkalkuliás hallgató számítási feladatok alól felmentést kaphat. A vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), továbbá hosszabb felkészülési időt lehet számára biztosítani. (5) A diszlexiás hallgató szóbeli vizsgáján összefüggő, átfogó kérdések helyett konkrét, rövidebb kérdéseket használjon a vizsgáztató tanár. (6) Az autista hallgató esetében a szakvélemény és a kérelme alapján a szabályzat okban meghatározott kedvezmények alkalmazhatók. (7) A felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idő a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított időtartamhoz képest legfeljebb 30%-kal hosszabbodhat meg. IV. Záró rendelkezések 14. (1) Jelen szabályzatot a Nyíregyházi Főiskola Szenátusa az I/2-2/83/2008. (június 24.) számú határozatával, július 1-jei hatállyal elfogadta. Ezzel egyidejűleg a Főiskolai Tanács I/2-2/53-4/2003. (február 25.) sz. határozatával elfogadott Szabályzat hatályát veszti. (2) Jelen szabályzatot a Nyíregyházi Főiskola Szenátusa az RH/61-63./2014. (június 17.) számú határozatával, június 19-i hatállyal módosította. Nyíregyháza, június 17. A Szenátus nevében: Dr. Jánosi Zoltán rektor

8 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Ki minősül fogyatékossággal élő hallgatónak? A hallássérültek A hallásfogyatékosság állapot jellegű, organikus, illetve funkcionális elváltozás. A hallássérültek lehetnek nagyothallók és siketek. Hallássérültnek nevezzük azokat a személyeket, akiknek hallásküszöb értéke mindkét oldalon a beszédfrekvenciákon 40 db felett van és ezt audiológiai állomás igazolta. A féloldali halláscsökkenéssel rendelkezők nem minősülnek sajátos nevelési igényűnek. Féloldali halláscsökkenésük az irányhallás terén okozhat problémát, de ettől eltekintve ép hallók, nem minősülnek érzékszervi fogyatékosnak. A nagyothallók - hallókészülékkel vagy anélkül - képesek hallás után kommunikálni. Minél súlyosabb a hallássérülés, annál kevésbé tudja összevetni a környezet beszédét és a saját hangmegnyilvánulásait. A hallássérültek támaszkodnak a szájról olvasásra, vagyis követik a beszélő szájmozgását. A siketség élettani szempontból a hangérzékelés teljes hiányát jelenti. Kialakulnak a beszédhibák, jellemző a furcsa, rekedtes hang és a beszűkült szókincs. Nehézséget jelent a beszéd megértése is. A súlyosan halláskárosult hallgatók a "siketek" általában nem képesek a nyelvi kommunikációra, számukra a választott szakterületük képesítési követelményeinek teljesítése igen nehéz feladat. Nem hallják az előadó által elmondottakat, jeltolmács segítségére szorulnak. A könyvekre, jegyzetekre szorítkozva tudnak felkészülni a vizsgákra. Azok a hallgatók, akiknek enyhébb a halláskárosodásuk, "nagyothallók", fogyatékosságuk mellett is képesek az érthető beszéd megtanulására, a kommunikációra, és a választott szakterületük képesítési követelményeinek teljesítésére. A látássérültek Látássérültnek nevezzük azokat a személyeket, akiknek látássérülés legalább 67%-os. Súlyosabb formája a vakság, enyhébb formája a gyengénlátás. A meghatározás minden esetben a kétszemes látásteljesítményre vonatkozik, tehát ha a vizsgált egyén egyik szeme teljesen ép, akkor nem számít látássérültnek. A látásveszteség kialakulhat már csecsemőkorban, vagy a későbbi életszakaszokban, de gyakori a balesetben elvesztett látássérülés is. Vakoknak nevezzük azokat, akiknek látásteljesítménye nulla, még a fényt sem érzékelik. Szembetűnő a bizonytalan, lassú járás, a közlekedésben segítségükre van a fehér bot vagy a vakvezetõ kutya. Aliglátóknak nevezzük azokat, akik látásteljesítménye 0,01-0,1 között van (ép látás: 1) Aliglátók (fényérzékenyek, ujjolvasók,), akiknek szemüveggel korrigált látásélessége 0,1-ig terjed és a Csapody VII. olvasópróba eredménytelen, valamint, akiknek a látásteljesítménye több 0,1-nél, de látóterük 20 -nál szűkebb, szembetegségük súlyos fokú. Akik nagy tárgyak foltjait tudják csak érzékelni és lokalizálni, gyakorlatilag vakoknak tekinthetők. Számukra a tapintó (Braille) olvasás és írás lehet a tanulás és a művelődés eszköze.

9 Gyengénlátóknak nevezzük azokat, akik látnak ugyan, de nagyon rosszul, esetenként homályosan. A gyengénlátóknak szemüveggel korrigált látásélessége 0,1-0,33 közötti, vagy több (0,4-0,5), de látóterük 20 - nál szűkebb, valamint akiknek 0,1 alatt van a látásélességük, de optikai segédeszközök segítségével a Csapody VII. olvasópróbának megfelelnek. A mozgássérültek A mozgássérülés lehet veleszületett, esetleg a születés folyamán, akár a későbbi életszakaszban, vagy baleset következtében létrejött károsodás, melyek gyakori jellemzője a bénulás, a görcsös túlmozgás, a végtaghiány, beszédzavar, melyeket egyéb sérülések is kísérhetnek. A mozgássérültek - a sérülés fokának megfelelően - mankót, botot, járókeretet, vagy kerekesszéket használnak. A mozgássérültek nagy része egyáltalán nem tud egyedül közlekedni, csak segítséggel. A tanulmányok végzése szempontjából lényeges, hogy a tananyag elsajátítása terén nincs leküzdhetetlen akadály. A beszédfogyatékosság A beszédakadályozottság egyik legjellemzőbb jele, ha hiányzik, vagy torzul a hangzó beszéd, zavart lesz a kiejtés, megváltozhat a beszédhangok színezete is. Jelentősen változhat a beszéd ritmusa, ami maga után vonja a dadogást. Később ezek a nyelvi problémák leggyakrabban a nyelv írásbeliségében fordulnak elő, mint diszlexia, diszgráfia. A korábban diagnosztizált ún. maradványtünet nem minősíthető fogyatékosságnak. A pszichés fejlődési zavarai miatt a tanulási folyamatban akadályozott jelentkezők Az értelmi fogyatékosság megállapítása, az autizmus - gyermekpszichiátriai szakorvosi véleménnyel megerősített - megállapítása, a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság megállapítása a fővárosi, megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok feladata. Többletpontra az enyhén, a közepesen és súlyosan értelmi fogyatékos tanulók nem jogosultak. A pszichés fejlődés zavarai: Meghatározott olvasási zavar ( diszlexia) Az írás zavara ( diszgráfia ) Az aritmetikai készségek zavara (diszkalkulia) Az iskolai készségek kevert zavara Gyermekkori autizmus Atipusos autizmus Asperger-syndroma Nem-meghatározott pervazív (átható) fejlődési zavar A viselkedés és az érzelmi hangulati élet zavarai : Az aktivitás és figyelem zavarai Hyperkineticus magatartászavar

10 2. számú melléklet ADATLAP (A BEIRATKOZOTT HALLGATÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSÁHOZ) FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓKNAK ADHATÓ KEDVEZMÉNYEK, MENTESSÉGEK I. Adatok IGÉNYBEVÉTELÉHEZ Hallgató neve:.. Anyja neve: Születési hely, idő:... Lakcím:.... Tartózkodási hely:... NEPTUN kód:... Telefon: Szak(ok): Tagozat: nappali / levelező / FSZ képzés Finanszírozás: állami / költségtérítéses Évfolyam:. Félév:. II. Sérülés Érzékszervi: - Hallássérült Állapota: siket / nagyothalló - Látássérült Állapota: vak / gyengénlátó Testi: - Mozgássérült Állapota: mozgásképtelen / kerekesszékkel közlekedik / segédeszközzel közlekedik / segédeszköz nélkül, de segítővel közlekedik / alkalmanként segítővel közlekedik / önállóan közlekedik

11 - Kommunikációban akadályozott, beszédfogyatékos (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, egyéb..). - Autista - Megismerés és viselkedésfejlődési rendellenességgel élő Az előzőkön kívüli egyéb betegségek (cukorbetegség, epilepszia, asztma stb. ) Kérjük, mellékelje a felsorolt szakértői vélemények közül azt, amelyiket fogyatékossága indokolttá tesz! A kitöltött nyomtatványt és az orvosi papírokat kérjük az Esélyegyenlőségi Csoport irodájába ( B épület fsz. 08.) leadni. Regisztrálás dátuma: Nyíregyháza, hallgató aláírása

12 NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA SZABÁLYZAT A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉRE (a Szervezeti és működési szabályzat 28. sz. melléklete) Elfogadva: június 24., hatályba lép: július 1-jén Módosítva: június 17., hatályba lép: június 19-én

13 A Nyíregyházi Főiskola Szenátusa a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről a évi CCIV. tv. a nemzeti felsőoktatásról és a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezések alapján a következő szabályzatot alkotja (továbbiakban: szabályzat): I. Általános rendelkezések 1. (1) A szabályzat hatálya kiterjed a Nyíregyházi Főiskolán tanulmányokat folytató, hallgatói jogviszonnyal rendelkező mindazon magyar és ha jogszabály másképp nem rendelkezik nem magyar állampolgárságú hallgatókra, akik a hatályos jogszabályok alapján fogyatékossággal élőknek minősülnek. (2) A szabályzatban biztosított lehetőségek, feltételek, kedvezmények megszorítás és kivétel nélkül a nem magyar állampolgárságú hallgatókat is megilletik. (3) A szabályzat hatálya alá tartozó hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeinek, támogatásuknak és fizetési kötelezettségeiknek, fegyelmi és kártérítési ügyeiknek intézésére vonatkozóan az általános szabályzatokban megfogalmazottak az irányadók, jogorvoslati kérelemmel a HAJOB-hoz fordulhatnak. 2. (1) E szabályzat alkalmazásában fogyatékossággal élő hallgató az, aki mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. (2) A 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdés értelmében a fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát szakvéleménnyel igazolja. (3) Amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a nemzeti közneveléről szóló évi CXC. törvényben meghatározott bizottság jogosult szakvélemény kiállítására. (4) A közoktatási tanulmányok alatt nem diagnosztizált, illetve azt követően keletkezett fogyatékosság igazolása: amennyiben a fogyatékosságot később (nem a közoktatási tanulmányok alatt) állapították meg, a szakvélemény kiadására a rehabilitációs szakigazgatási szerv jogosult. (5) Amennyiben fogyatékossággal élő, nem magyar állampolgár jelentkezik magyarországi felsőoktatási intézménybe, a fent ismertetett jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően fogyatékosságot igazoló, Magyarországon kiállított szakvéleményt kell beszereznie.

14 II. A fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségét biztosító testületek és személyek feladata, hatásköre A Szenátus: - elfogadja, illetve módosítja a fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozó főiskolai szabályzatokat, szolgáltatásokat és kedvezményeket. - a Tanulmányi- és vizsgaszabályzatban a képesítési követelmények teljesítéséhez speciális tanulmányi és vizsgakövetelményeket határozhat meg és fogadhat el. 4. A Hallgatói Önkormányzati Testület: - a szabályzat általános rendelkezéseinek módosítására javaslatot tehet, - egy tagot javasol a Fogyatékossággal Élő Hallgatókat Segítő Bizottságba, - részt vesz a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségét biztosító feltételek megvalósításában a hallgatói bizottságok és hallgatók bevonásával. 5. A Diákjóléti Albizottság: - összehangolja a fogyatékossággal élőkre vonatkozó támogatások felhasználásának lehetőségeit, szabályszerűségét. 6. A rektor: - dönt a főiskola által biztosított technikai eszközök beszerzéséről és személyi segítségről, szolgáltatásokról. 7. Az oktatási rektorhelyettes: - javaslatot tesz a Tanulmányi- és vizsgaszabályzat fogyatékossággal élő hallgatókat érintő módosításaira, - engedélyezi és biztosítja a fogyatékossággal élők elméleti és gyakorlati vizsgájára vonatkozó speciális követelmények, eszközök megvalósítását, használatát, - ellenőrzi az oktatók/tanárok jogszabályokban és főiskolai szabályzatokban meghatározott (a fogyatékossággal élő hallgatók számára) kötelezettségeinek végrehajtását, - dönt a fogyatékossággal élőket érintő szabályok megsértése miatti panaszokról, - elbírálja az egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alóli mentességre irányuló kérelmeket. 8. Fogyatékossággal Élő Hallgatókat Segítő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság): - a fogyatékossággal élő hallgatók nem tanulmányi ügyeket érintő kérelmeinek javaslattételét végzi, 3.

15 - segítséget nyújt a fogyatékossággal élő hallgatók részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit, - javaslatot tesz a főiskola által biztosított anyagi, technikai és személyi segítség formáira, az akadálymentes környezet és az esélyegyenlőség megvalósítására, - javaslatot tesz a főiskolai bizottságoknak a hallgatókra vonatkozó, a fogyatékossággal élőket érintő szabályok kialakításához, illetve annak módosításához, - javaslatot tesz a fogyatékossággal élő hallgatók normatív támogatásának felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére, - személyes kapcsolatot tart és segíti a fogyatékossággal élő hallgatókat a tanulmányok és vizsgák során előforduló problémák megoldásában. A fogyatékossággal élő hallgatók szakmai tanácsadóinak bevonásával konzultációs lehetőségeket biztosít a hallgatók tanulmányi munkájának segítésére, - speciális előkészítő és felzárkóztató programokat kezdeményezhet a fogyatékossággal élő hallgatók számára, - a pályázati lehetőségeket figyelemmel kíséri, és koordinálja, segíti azok megvalósítását. A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségeket biztosítja, illetve szorgalmi időszakban a fogyatékossággal élő hallgatók által igényelt konzultációkat megszervezi., - koordinálja a fogyatékossággal élő hallgatók személyi segítését. III. Fogyatékossággal élők esélyegyenlőségét biztosító feltételek fogyatékossági területenként 9. A főiskolának folyamatosan biztosítani kell a fogyatékossággal élő hallgatók teljes akadálymentes környezetének kialakítását (fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés). (1) A főiskolának mozgás-, hallás- és látássérült hallgatók esetében vizsgák, számonkérések folyamán a hallgató kérésére személyi segítőt kell biztosítani. A személyi segítség egyik formája a szaktanári konzultációk lehetősége is, melyet a hallgató kérésére a Bizottság koordinál. (2) Az esélyegyenlőség megvalósításához a főiskola mentálhigiénia, pszichológia tanácsadó rendszert, segítő személyeket is működtethet a Bizottság javaslata alapján. (3) A személyi segítség a következő területeken adható: - közvetlenül a tanulmányokhoz kapcsolódóan (írás, kommunikáció, közlekedés terén, egyéni konzultáció), - a mindennapi életvezetésben nyújtott segítség, gondozás, - mentálhigiéniás, pszichológiai feladatok. Mozgáskorlátozott hallgatók segítése 10. (1) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben előírt (az akadálymentesítés méretezései) követelményeket a főiskolának biztosítani kell. (2) Folyamatosan biztosítani kell a lakóotthonos lakhatási forma kialakítását, mely a főiskola kollégiumában került megvalósításra. (3) A Főiskola területén működő önkiszolgáló szolgáltatások (étterem, büfé, stb.) használatában a segítségadást, a hozzáférhetőséget meg kell teremteni a mozgáskorlátozott hallgatók számára is.

16 (4) A főiskolának a Bizottság javaslatára biztosítani kell a mozgásfogyatékos hallgatók részére olyan speciális eszközöket, mely az előadók, tantermek, gyakorlati helyek biztonságát növeli és segíti a tanulmányi munka megvalósítását. Pl.: csúszásgátló lap, dönthető asztallap, laptartó állvány, kerekesszékkel megközelíthető asztal, számítógép stb. (5) Az oktatási rektorhelyettes a Bizottság javaslatára és a hallgató kérésére engedélyez továbbá olyan technikai segítséget, illetve szolgáltatást, melyet a hallgató használhat tanulmányai folyamán (pl.: diktafon, speciális toll, ceruza stb.). (6) Mozgáskorlátozott hallgató esetében: a) biztosítani kell a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentést, illetve annak más formában történő teljesítését, b) helyettesíteni lehet az írásbeli vizsgát szóbelivel, a szóbeli vizsgát írásbelivel, c) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, ha nem tudja a szükséges eszközöket használni, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető, d) lehetővé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök (különösen speciális füzetek, írógép, számítógép), valamint kerekesszékkel, továbbá más segédeszközzel is megközelíthető, dönthető, állítható csúszásmentes felülettel ellátott asztallap használatát, e) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozóan megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt kell biztosítani. Hallássérült hallgatók segítése 11. (1) A főiskolának vizsgáztatás, ellenőrzés alkalmával biztosítani kell a vizuális szemléltetés lehetőségét: értelmező szótár, kalkulátor, számítógép, vagy más segédeszköz használatát. (2) Az oktatási rektorhelyettes a Bizottság javaslatára vagy a hallgató kérésére engedélyezhet a szorgalmi időszakban, elméleti és gyakorlati órákon olyan segédeszközöket, melyek segítik a tananyag jobb megértését. (3) A hallgató kérésére szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsga lehetőségét. (4) A súlyosan hallássérült (siket) hallgató a szakértői bizottság javaslata alapján az idegen nyelvi, nyelvvizsga követelmény alól felmentést kaphat. (5) Aki a fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, szakértői bizottság javaslatára felmentést kaphat az A típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól. (6) A hallgató kérésére szóbeli vizsgáztatás esetén jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani. (7) Vizsgáztatáskor, ellenőrzéskor vagy a hallgató külön kérésére az érthetőség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni, biztosítva a vizuális szemléltetést. (8) Szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani.

17 Látássérült (vak, gyengénlátó) hallgatók segítése 12. (1) A hallgató kérésére az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetőségét, írásbeli számonkérések esetén a látássérülés mértékétől függően a főiskolának biztosítani kell speciális technikai eszközök használatát (magnetofon, megvilágító és nagyító berendezések, számítógép fejhallgatóval és programmal ellátva). (2) A hallgatónak eddigi tanulmányai alatt is használt segédeszközök használatát engedélyezni kell (pontírógép, számítógép Braille-kijelzővel és különböző programokkal, fülhallgatóval, beszélő zsebszámoló, latin betűs írógép, speciális szemüveg, teleszkóp, speciális füzet, írólap). (3) Aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a B típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól. (4) A fogyatékossága miatt egyes gyakorlati követelmények teljesítése alól a hallgató kérelmére felmentés adható, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése megfelelő (nem gyakorlati) követelmények teljesítésével helyettesíthető. (5) A hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok és laborgyakorlatok alól, de szóban a szabályok, illetve a gyakorlati anyag elméleti ismerete nekik is tanulmányi kötelezettséget jelent. (6) Vizsgáztatás, ellenőrzés folyamán a kérdések, tételek hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetőségét, megfelelő világítást és személyi segítőt kell biztosítani. Szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. Beszéd- és más fogyatékos hallgató segítése 13. (1) Diszlexiás, diszgráfiás hallgató számára szóbeli és írásbeli vizsgák esetén biztosítani kell speciális, a számonkérést segítő eszközök (pl.: írógép, számítógép, helyesírási szótár és program, értelmező szótár, szinoníma szótár) használatát. Az oktatási rektorhelyettes engedélyezi a hallgató tanulmányai során eddig használt segédeszközöket (pl.: mechanikus manipulatív eszközök, táblák, kockák). (2) Súlyos beszédhibás hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból. Amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetőséget választja, úgy számára a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. Szükség esetén beszédlassító készüléket is használhat. (3) A diszlexiás-diszgráfiás hallgató: a) az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát, szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet, b) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a B típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól, c) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az A típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól, d) részére írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani,

18 e) részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett, f) részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket biztosítani kell (pl.: írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinoníma szótár), g) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga szóbeli és írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a nyelvvizsga letétele alól. (4) A diszkalkuliás hallgató számítási feladatok alól felmentést kaphat. A vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), továbbá hosszabb felkészülési időt lehet számára biztosítani. (5) A diszlexiás hallgató szóbeli vizsgáján összefüggő, átfogó kérdések helyett konkrét, rövidebb kérdéseket használjon a vizsgáztató tanár. (6) Az autista hallgató esetében a szakvélemény és a kérelme alapján a szabályzat okban meghatározott kedvezmények alkalmazhatók. (7) A felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idő a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított időtartamhoz képest legfeljebb 30%-kal hosszabbodhat meg. IV. Záró rendelkezések 14. (1) Jelen szabályzatot a Nyíregyházi Főiskola Szenátusa az I/2-2/83/2008. (június 24.) számú határozatával, július 1-jei hatállyal elfogadta. Ezzel egyidejűleg a Főiskolai Tanács I/2-2/53-4/2003. (február 25.) sz. határozatával elfogadott Szabályzat hatályát veszti. (2) Jelen szabályzatot a Nyíregyházi Főiskola Szenátusa az RH/61-63./2014. (június 17.) számú határozatával, június 19-i hatállyal módosította. Nyíregyháza, június 17. A Szenátus nevében: Dr. Jánosi Zoltán rektor

19 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Ki minősül fogyatékossággal élő hallgatónak? A hallássérültek A hallásfogyatékosság állapot jellegű, organikus, illetve funkcionális elváltozás. A hallássérültek lehetnek nagyothallók és siketek. Hallássérültnek nevezzük azokat a személyeket, akiknek hallásküszöb értéke mindkét oldalon a beszédfrekvenciákon 40 db felett van és ezt audiológiai állomás igazolta. A féloldali halláscsökkenéssel rendelkezők nem minősülnek sajátos nevelési igényűnek. Féloldali halláscsökkenésük az irányhallás terén okozhat problémát, de ettől eltekintve ép hallók, nem minősülnek érzékszervi fogyatékosnak. A nagyothallók - hallókészülékkel vagy anélkül - képesek hallás után kommunikálni. Minél súlyosabb a hallássérülés, annál kevésbé tudja összevetni a környezet beszédét és a saját hangmegnyilvánulásait. A hallássérültek támaszkodnak a szájról olvasásra, vagyis követik a beszélő szájmozgását. A siketség élettani szempontból a hangérzékelés teljes hiányát jelenti. Kialakulnak a beszédhibák, jellemző a furcsa, rekedtes hang és a beszűkült szókincs. Nehézséget jelent a beszéd megértése is. A súlyosan halláskárosult hallgatók a "siketek" általában nem képesek a nyelvi kommunikációra, számukra a választott szakterületük képesítési követelményeinek teljesítése igen nehéz feladat. Nem hallják az előadó által elmondottakat, jeltolmács segítségére szorulnak. A könyvekre, jegyzetekre szorítkozva tudnak felkészülni a vizsgákra. Azok a hallgatók, akiknek enyhébb a halláskárosodásuk, "nagyothallók", fogyatékosságuk mellett is képesek az érthető beszéd megtanulására, a kommunikációra, és a választott szakterületük képesítési követelményeinek teljesítésére. A látássérültek Látássérültnek nevezzük azokat a személyeket, akiknek látássérülés legalább 67%-os. Súlyosabb formája a vakság, enyhébb formája a gyengénlátás. A meghatározás minden esetben a kétszemes látásteljesítményre vonatkozik, tehát ha a vizsgált egyén egyik szeme teljesen ép, akkor nem számít látássérültnek. A látásveszteség kialakulhat már csecsemőkorban, vagy a későbbi életszakaszokban, de gyakori a balesetben elvesztett látássérülés is. Vakoknak nevezzük azokat, akiknek látásteljesítménye nulla, még a fényt sem érzékelik. Szembetűnő a bizonytalan, lassú járás, a közlekedésben segítségükre van a fehér bot vagy a vakvezetõ kutya. Aliglátóknak nevezzük azokat, akik látásteljesítménye 0,01-0,1 között van (ép látás: 1) Aliglátók (fényérzékenyek, ujjolvasók,), akiknek szemüveggel korrigált látásélessége 0,1-ig terjed és a Csapody VII. olvasópróba eredménytelen, valamint, akiknek a látásteljesítménye több 0,1-nél, de látóterük 20 -nál szűkebb, szembetegségük súlyos fokú. Akik nagy tárgyak foltjait tudják csak érzékelni és lokalizálni, gyakorlatilag vakoknak tekinthetők. Számukra a tapintó (Braille) olvasás és írás lehet a tanulás és a művelődés eszköze.

20 Gyengénlátóknak nevezzük azokat, akik látnak ugyan, de nagyon rosszul, esetenként homályosan. A gyengénlátóknak szemüveggel korrigált látásélessége 0,1-0,33 közötti, vagy több (0,4-0,5), de látóterük 20 - nál szűkebb, valamint akiknek 0,1 alatt van a látásélességük, de optikai segédeszközök segítségével a Csapody VII. olvasópróbának megfelelnek. A mozgássérültek A mozgássérülés lehet veleszületett, esetleg a születés folyamán, akár a későbbi életszakaszban, vagy baleset következtében létrejött károsodás, melyek gyakori jellemzője a bénulás, a görcsös túlmozgás, a végtaghiány, beszédzavar, melyeket egyéb sérülések is kísérhetnek. A mozgássérültek - a sérülés fokának megfelelően - mankót, botot, járókeretet, vagy kerekesszéket használnak. A mozgássérültek nagy része egyáltalán nem tud egyedül közlekedni, csak segítséggel. A tanulmányok végzése szempontjából lényeges, hogy a tananyag elsajátítása terén nincs leküzdhetetlen akadály. A beszédfogyatékosság A beszédakadályozottság egyik legjellemzőbb jele, ha hiányzik, vagy torzul a hangzó beszéd, zavart lesz a kiejtés, megváltozhat a beszédhangok színezete is. Jelentősen változhat a beszéd ritmusa, ami maga után vonja a dadogást. Később ezek a nyelvi problémák leggyakrabban a nyelv írásbeliségében fordulnak elő, mint diszlexia, diszgráfia. A korábban diagnosztizált ún. maradványtünet nem minősíthető fogyatékosságnak. A pszichés fejlődési zavarai miatt a tanulási folyamatban akadályozott jelentkezők Az értelmi fogyatékosság megállapítása, az autizmus - gyermekpszichiátriai szakorvosi véleménnyel megerősített - megállapítása, a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság megállapítása a fővárosi, megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok feladata. Többletpontra az enyhén, a közepesen és súlyosan értelmi fogyatékos tanulók nem jogosultak. A pszichés fejlődés zavarai: Meghatározott olvasási zavar ( diszlexia) Az írás zavara ( diszgráfia ) Az aritmetikai készségek zavara (diszkalkulia) Az iskolai készségek kevert zavara Gyermekkori autizmus Atipusos autizmus Asperger-syndroma Nem-meghatározott pervazív (átható) fejlődési zavar A viselkedés és az érzelmi hangulati élet zavarai : Az aktivitás és figyelem zavarai Hyperkineticus magatartászavar