CHAPTER TITLE V4 A VISEGRÁDI EGYÜTTMŰKÖDÉS ORSZÁGAINAK FŐBB MUTATÓI

Hasonló dokumentumok
4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Bruttó hazai termék, IV. negyedév

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.

Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban

TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT.

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

Konjunktúrajelentés 2016 A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés A felmérés számokban.

Richter Csoport hó I-III. negyedévi jelentés november 6.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

Helyzetjelentés az európa 2020 dokumentumban kitűzött célok teljesüléséről. Dr. Nagy Henrietta, egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

NIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Bruttó hazai termék, III. negyedév

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci

Lengyelország 23,7 28,8 34,9 62,7 56,4. Finnország m 49,4 53,9 52,8 51,9. Hollandia m 51,0 36,5 49,1 50,8. Magyarország 22,5 28,5 32,3 46,6 49,2

Magyarország nemzeti számlái, 2012

GFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018

Mezőgazdaság számokban

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

PIAC A K I ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. XII. évfolyam/2. szám /5. hét PIACI JELENTÉS

Richter Csoport hó I. félévi jelentés július 31.

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása. Ésik Róbert elnök

Egészség, versenyképesség, költségvetés

Élelmiszervásárlási trendek

Richter Csoport hó I. negyedévi jelentés május 7.

Konjunktúrajelentés 2017

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

XI. évfolyam/10. szám /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Magyarország az év elsı két hónapjában növelte

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Belső piaci eredménytábla

AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

Árfolyamok. Miskolci Egyetem mesterképzés

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai ban

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

Működőtőke-befektetések Adatok és tények

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon.

Magyarország nemzeti számlái, 2011 (előzetes adatok)

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról

Csehország I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros

Az iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége. Dr. Nagy Ádám főosztályvezető

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január-május

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, dr.

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?

Agrárpiaci Jelentések

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

Sokáig voltam távol?

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december

2. ábra: A nem euróövezeti jövedelem felfelé konvergál az euróövezeti jövedelem felé

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban

KÖZÉP-DUNÁNTÚL IDEGENFORGALMA január - december

HITA roadshow

Átírás:

CHAPTER TITLE V4 A VISEGRÁDI EGYÜTTMŰKÖDÉS ORSZÁGAINAK FŐBB MUTATÓI

V4 a Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói Központi Statisztikai Hivatal, 218 1

Központi Statisztikai Hivatal, 218 Statisztikai Hivatala, 218 Statisztikai Hivatala, 218 Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 218 Készült a Központi Statitsztikai Hivatalban a cseh, a lengyel és a szlovák statisztikai hivatalok együttműködésével A kiadványban szereplő adatok elsődleges forrása az Eurostat adatbázisa. Minden más forrást a felmerülés helyén lábjegyzetben jelöltünk. Módszertani információk: a módszertani megjegyzések a http://ec.europa.eu/eurostat/data/database oldalon, valamint az adatforrásként megjelölt helyen találhatók. 2 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

Tartalom Központi Statisztikai Hivatal, 218 3

Tartalom 1. fejezet ÖSSZEfoglaló INFORMÁCIÓK 1. ábra: A fővárosok és a legnagyobb városok... 12 1. tábla: Földrajzi adatok... 13 2. tábla: A Visegrádi csoport súlya az Európai Unióban... 14 2. fejezet NÉPESSÉG, ÉLETKÖRÜLMÉNYEK 3. tábla: Népesség, január 1.... 16 2. ábra: A népesség számának megoszlása korcsoport szerint, 217. január 1.... 16 4. tábla: A születéskor várható átlagos élettartam, 215... 16 3. ábra: A népességszámot alakító tényezők ezer lakosra... 16 5. tábla: A 15 64 éves foglalkoztatottak számának alakulása... 17 4. ábra: A 15 64 éves népesség foglalkoztatottsági rátája... 17 5. ábra: Az alkalmazásban állók számának megoszlása a gazdasági szervezetek nagyságcsoportja szerint, 215... 17 6. ábra: A 15 64 éves foglalkoztatottak számának megoszlása összevont gazdasági ágak szerint, 216... 18 6. tábla: A 15 74 éves munkanélküliek számának alakulása... 18 7. ábra: A 15 74 éves népesség munkanélküliségi rátája... 19 8. ábra: A tényleges egyéni fogyasztás relatív árszínvonala... 19 9. ábra: A harmonizált fogyasztóiár-index változása az előző évhez viszonyítva... 19 1. ábra: A háztartások végső fogyasztási kiadásainak volumenváltozása az előző évhez viszonyítva... 2 7. tábla: Az egy főre jutó tényleges fogyasztás szintje vásárlóerő-paritás alapján... 2 3. fejezet oktatás, KUTATÁS-FEJLESZTÉS 11. ábra: A népesség megoszlása iskolai végzettség szerint, 216... 22 8. tábla: Hallgatók száma a felsőoktatásban... 22 12. ábra: A felsőoktatásban részt vevő hallgatók a 2 24 éves népesség -ában... 22 13. ábra: Egy oktatóra jutó hallgató a felsőoktatásban... 22 14. ábra: Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP -ában... 23 9. tábla: Egy főre jutó kutatás-fejlesztési ráfordítás, PPS... 23 15. ábra: A kutatás-fejlesztési ráfordítások megoszlása szektoronként, 216... 23 16. ábra: A vállalati szféra kutatás-fejlesztési ráfordításainak az aránya főbb gazdasági ágak szerint, 214... 24 4. Fejezet gazdasági KÖRNYEZET 17. ábra: A külföldi irányítású leányvállalatok részesedése a vállalkozások tényezőköltségen számított bruttó hozzáadott értékéből, 215... 26 18. ábra: A külföldi irányítású leányvállalatok tényezőköltségen számított bruttó hozzáadott értékének megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 215... 26 1. tábla: A vállalkozások számának megoszlása az alkalmazásban állók száma szerint, 215... 27 19. ábra: A bruttó hazai termék (GDP) egy főre jutó értéke vásárlóerő-paritáson, az EU-28 átlagának -ában... 27 2. ábra: A bruttó hazai termék (GDP) volumene... 27 21. ábra: A régiók egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) vásárlóerő-paritáson, az EU-28 átlagának -ában, 216... 28 22. ábra: A bruttó hozzáadott érték megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 217... 29 23. ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene... 29 24. ábra: Bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP -ában... 29 4 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

11. tábla: Fontosabb növények termésmennyisége, 216... 3 12. tábla: Fontosabb gyümölcsök termésmennyisége, 216... 3 13. tábla: Állatállomány, 216. december 1.... 3 25. ábra: Az ipari termelés volumenváltozása az előző évhez viszonyítva, munkanaphatással kiigazítva... 31 26. ábra: A járműgyártás részesedése a feldolgozóipar bruttó hozzáadott értékéből... 31 27. ábra: Az építőipari termelés volumenváltozása az előző évhez viszonyítva, munkanaphatással kiigazítva... 31 28. ábra: A kiskereskedelmi forgalom volumenváltozása az előző évhez viszonyítva, munkanaphatással kiigazítva... 31 5. Fejezet Külkapcsolatok 29. ábra: Közvetlen külföldi működőtőke-kivitel állománya a Visegrádi csoport országain belül, 216 végén... 34 14. tábla: Közvetlen külföldi működőtőke állománya, 216 végén... 34 15. tábla: A Visegrádi csoport legfontosabb partnerországai a közvetlen külföldi működőtőke állománya alapján, 216 végén... 35 3. ábra: Közvetlen külföldi működőtőke-kivitel állománya a Visegrádi csoport országain belül a feldolgozóiparban, 215 végén... 36 31. ábra: Külkereskedelmi termékforgalom, 216... 37 16. tábla: A Visegrádi csoport legfontosabb partnerországai a külkereskedelmi termékforgalomban, 216... 38 32. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom volumene, 216... 39 33. ábra: A high-tech export aránya az összes export -ában... 39 17. tábla: A turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma, 216... 39 18. tábla: A legfontosabb küldő országok a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján, 216... 4 34. ábra: A turisztikai bevételek és kiadások a GDP -ában... 4 6. fejezet infrastruktúra 35. ábra: Autópályák hossza... 42 36. ábra: Vasútvonalak hossza... 42 19. tábla: Száz négyzetkilométerre jutó autópálya és vasútvonal, 216... 42 37. ábra: Ezer lakosra jutó személygépkocsi... 42 38. ábra: A megújuló energia aránya a teljes bruttó energiafelhasználáson belül... 43 39. ábra: Internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya... 43 4. ábra: Interneten vásárlók az utolsó 3 hónap során... 43 41. ábra: Elektronikus ügyintézést kezdeményezők az utolsó 12 hónap során... 43 Tartalom Központi Statisztikai Hivatal, 218 5

Chapter előszó title Chapter title 2 Központi Statisztikai Hivatal, 218 7

előszó Négy közép-európai ország szoros gazdasági, tudományos, művészeti, mindennapi életbeli kapcsolatokkal, esetenként még közös uralkodón is osztozva, évszázadokon keresztül sok szinten együttműködő csoportot alkotott. A visegrádi országok története a XIV. századig nyúlik vissza, amikor azon közép-európai királyságok uralkodói, amelyek területe a jelenlegi országterületeket is lefedte, csúcstalálkozót tartottak az országaikat érintő vitás kérdések rendezése érdekében. A modern idők V4-es csoportját ismét Visegrádon alapították meg, a régió fejlődésének elősegítése érdekében. 24-ben,, és is csatlakozott az Európai Unióhoz. E négy ország több mint egytizedét adja az EU területének és összlakosságának, közel 6-kal járul hozzá a GDP alapján számított uniós gazdasági teljesítményhez, körülbelül 8-kal a gépjárműgyártáshoz és majdnem egyötöddel a fontosabb növények termesztéséhez. A hivatalos statisztikai szolgálatok története egy évszázadra vagy még hosszabb időre tekint vissza a V4-országokban. Ezek a statisztikai hivatalok már az EU-hoz való csatlakozást megelőzően is együttműködtek más tagjelölt országokkal együtt, ami megtestesült például az 1993 és 24 között negyedévenként közzétett kiadványban, amely egy 8 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

ideig Cestat Bulletin, majd később Canstat Bulletin néven jelent meg. 218-ban megerősödött együttműködés alakult ki a négy ország statisztikai hivatalai között a Visegrádi csoport (V4) magyar elnöksége alatt azzal a céllal, hogy létrejöjjön egy olyan platform, ahol mód van közös érdeklődésre számot tartó statisztikai témák megvitatására, a statisztikai előállítási folyamatot és módszertant érintő ötletek, bevált gyakorlatok, fejlesztések megosztására. A négy nemzeti statisztikai hivatal új alapokra helyezett együttműködésének első kézzelfogható eredményeként jelentetjük meg ezt a füzetet a visegrádi országok fő mutatóiról, betekintést engedve a népesség, életszínvonal, oktatás, kutatás, gazdasági környezet, külkapcsolatok és infrastruktúra kérdésköreibe. Ez a közös kiadvány, amelyet először adunk olvasóink kezébe, bemutatja a V4-országok legfontosabb társadalmi és gazdasági jellemzőit, segítségével megfigyelhetőek az országok hasonlóságai és különbségei, valamint képet alkothatunk a csoport eu-ban képviselt súlyáról. A füzet átfogó információkat tartalmaz táblázatokban és grafikonokban megjelenítve. A koncepció és a tartalmi kidolgozás a négy ország statisztikai együttműködésének az eredménye. Reméljük, hogy kiadványunk hasznos lesz az olvasóink számára. Marek Rojíček Statisztikai Hivatalának elnöke Dominik Rozkrut Statisztikai Hivatalának elnöke Dr. Vukovich Gabriella A Központi Statisztikai Hivatal elnöke Alexander Ballek Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának elnöke előszó Központi Statisztikai Hivatal, 218 9

ÖSSZEFOGLALÓ CHAPTER TITLE CHAPTER INFORMÁCIÓK TITLE 21 Központi Statisztikai Hivatal, 218 11

1. A fővárosok és a legnagyobb városok ÖSSZEHASONLÍTÓ INFORMÁCIÓK Város Népesség, ezer fő Prága 1 267 Brno 377 Ostrava 293 Varsó 1 735 Krakkó 762 Łódź 76 Budapest 1 753 Debrecen 22 Łódź Varsó Szeged 161 Pozsony 426 Eperjes 9 Kassa 239 Prága Ostrava Krakkó Eperjes Brno Kassa Pozsony Ország Terület Népesség A külső államhatár megoszlása, hossza, km a) Nemzeti valuta Budapest Debrecen 14,8 16,6 1 279 CZK Szeged 58,5 59,5 2 174 PLN 17,5 15,4 1 567 HUF 9,2 8,5 24 EUR Visegrádi csoport 1, 1, 5 224 a) A Visegrádi négyek közös határai nélkül, tengerparti határával együtt. 12 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

1. TÁBLA Földrajzi adatok Ország Terület, ezer km² 78,9 312,7 93, 48,8 Legmagasabb pont, m Legalacsonyabb pont, m Sněžka (Óriás-hegység), 1 62 Elba völgye Hřensko-nál, 115 Tengerszem-csúcs (Magas-Tátra), 2 499 Raczki Elbląskie, 1,8 Kékes (Mátra), 1 14 Gyálarét (Szeged), 76 Gerlachfalvi-csúcs (Magas-Tátra), 2 655 Bodrogszerdahely, 94 ÖSSZEHASONLÍTÓ INFORMÁCIÓK Leghosszabb folyó, km Moldva, 433 Visztula, 1 22 Tisza, Vág, 46 596 a) Legnagyobb természetes tó, km 2 Černé jezero,,2 Śniardwy, 113,4 Balaton, 596 Nagy-Hincó-tó,,2 Natura 2 területek nagysága, ezer hektár Védett területek nagysága az ország területének -ában Nemzeti parkok száma 1 114,8 6 116,5 1 994,9 1 444,2 14,1 19,6 21,4 29,5 4 23 1 9 Nemzeti parkok területe, ezer hektár Nemzeti parkok területe az ország területének -ában 119,5 314,1 48,7 317,8 1,5 1, 5,2 6,5 Világörökségi helyszínek száma 12 15 8 7 a) A magyarországi szakasz hossza. Forrás: Eurostat, UNESCO, nemzeti statisztikai hivatalok. Központi Statisztikai Hivatal, 218 13

2. TÁBLA A Visegrádi csoport súlya az Európai Unióban ÖSSZEHASONLÍTÓ INFORMÁCIÓK Mutató Év értéke Mutató az EU-28 -ában Terület, ezer km² 215 532,8 11,7 Népesség január 1-jén, millió fő 217 63,8 12,5 Bruttó hazai termék (GDP), milliárd euró 217 866,1 5,7 Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények végső fogyasztási kiadásai, milliárd euró 217 47,9 5,5 Bruttó állóeszköz-felhalmozás, milliárd euró 217 176,9 5,7 Mezőgazdasági terület, millió hektár 215 25,9 14, Erdők területe, millió hektár 215 16,1 1, Mezőgazdaság kibocsátása alapáron, milliárd euró 217 39,2 9,6 Bruttó hozzáadott érték az iparban, milliárd euró Bruttó hozzáadott érték a járműgyártásban, milliárd euró Szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák száma, millió Külkereskedelmi termékforgalom, behozatal, milliárd euró Külkereskedelmi termékforgalom, kivitel, milliárd euró Közvetlen külföldi működőtőke-befektetés állománya, milliárd euró Közvetlen külföldi működőtőke-kivitel állománya, milliárd euró 217 214,3 8, 215 24,6 8,4 216 172,3 6,7 216 46,6 9,7 216 492,1 1,1 216 45, 6, 216 7,7,9 Foglalkoztatottak száma, millió fő 216 27,7 12,7 Munkanélküliek száma, millió fő 217 1,4 7,5 Kutatás-fejlesztési ráfordítások, milliárd euró 216 9,1 3, Hallgatók száma a felsőoktatásban, millió fő 215 2,6 13,1 14 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

NÉPESSÉG, ÉLETKÖRÜLMÉNYEK 2 Központi Statisztikai Hivatal, 218 15

NÉPESSÉG, ÉLETKÖRÜLMÉNYEK 3. TÁBLA Népesség, január 1. (millió fő) Ország 212 213 214 215 216 217 1,51 1,52 1,51 1,54 1,55 1,58 38,6 38,6 38,2 38,1 37,97 37,97 9,93 9,91 9,88 9,86 9,83 9,8 5,4 5,41 5,42 5,42 5,43 5,44 Visegrádi csoport 63,91 63,9 63,82 63,82 63,78 63,78 EU-28 54,5 55,16 57,1 58,54 51,28 511,52 2. 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 A népesség számának megoszlása korcsoport szerint, 217. január 1. 18,8 65,6 68,4 66,8 69,6 67,8 15,6 15,1 14,5 15,5 15,1 16,5 18,7 15, 17,1 Visegrádi csoport 14 éves 15 64 éves 65 éves és idősebb 4. TÁBLA A születéskor várható átlagos élettartam, 215 (év) Ország Férfi Nő Összesen 75,7 81,6 78,7 73,5 81,6 77,5 72,3 79, 75,7 73,1 8,2 76,7 EU-28 77,9 83,3 8,6 3. 14 13 12 11 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1-1 A népességszámot alakító tényezők ezer lakosra (212 216. évi átlag) 1,4 1,3 9,9 1,2 1,3 9,3 9,7 1,3,2 13, 1,6 9,9 Visegrádi csoport Élveszületés Halálozás Vándorlási egyenleg,9,5,3 16 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

5. TÁBLA A 15 64 éves foglalkoztatottak számának alakulása 212 213 214 215 216 Ország millió fő 212 = 1, 4,8 4,8 4,9 4,9 5, 14,3 15,3 15,3 15,6 15,8 15,9 13,7 3,8 3,9 4,1 4,2 4,3 113,6 2,3 2,3 2,3 2,4 2,5 16,7 Visegrádi csoport 26,3 26,3 26,9 27,3 27,7 15,5 EU-28 211,4 21,8 213,4 215,7 218,8 13,5 Forrás: munkaerő-felmérés. NÉPESSÉG, ÉLETKÖRÜLMÉNYEK 4. A 15 64 éves népesség foglalkoztatottsági rátája 5. Az alkalmazásban állók számának megoszlása a gazdasági szervezetek nagyságcsoportja szerint, 215 8 1 7 6 5 4 3 2 1 72, 66,5 64,5 66,5 64,9 66,1 59,7 56,7 59,7 6,4 Visegrádi csoport 212 216 9 8 7 6 5 4 3 2 1 32,4 18,9 1,2 7,3 31,3 9 31,7 3,2 28,2 31,3 17,9 7,9 5,3 37,1 16,5 1,3 9, 34, 15,7 7,1 7,6 41,3 17,7 8,7 6,5 35,7 Visegrádi csoport 1 19 2 49 5 249 25 és több Forrás: munkaerő-felmérés. Forrás: vállalkozásszerkezeti statisztika. Központi Statisztikai Hivatal, 218 17

6. A 15 64 éves foglalkoztatottak számának megoszlása összevont gazdasági ágak szerint, 216 NÉPESSÉG, ÉLETKÖRÜLMÉNYEK 59 3 7 31 58 1 8 24 64 5 24 7 61 3 9 27 Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások Forrás: munkaerő-felmérés. 6. TÁBLA Ország A 15 74 éves munkanélküliek számának alakulása* 212 213 214 215 216 217 ezer fő 212 = 1, 367 37 324 268 212 155 42,2 1 749 1 793 1 567 1 34 1 63 844 48,3 473 441 343 38 235 192 4,6 378 386 359 314 267 224 59,3 Visegrád csoport 2 967 2 99 2 593 2 194 1 777 1 415 47,7 EU-28 25 294 26 331 24 832 22 92 2 939 18 778 74,2 * Harmonizált munkanélküliségi adatok, melyek a munkaerő-felmérésből és az egyes országok egyéb adatforrásaiból, például a regisztrált munkanélküliek nemzeti nyilvántartásából származó adatokat egyaránt tartalmazzák. 18 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

7. A 15 74 éves népesség munkanélküliségi rátája* 8. A tényleges egyéni fogyasztás relatív árszínvonala (EU-28 = 1) 16 8 14 12 1 8 6 4 2 7, 2,9 1,1 4,9 11, 4,2 14, 8,1 7 6 5 4 NÉPESSÉG, ÉLETKÖRÜLMÉNYEK 212 213 214 215 216 212 217 * Harmonizált munkanélküliségi adatok, melyek a munkaerő-felmérésből és az egyes országok egyéb adatforrásaiból, például a regisztrált munkanélküliek nemzeti nyilvántartásából származó adatokat egyaránt tartalmazzák. 9. Harmonizált fogyasztóiár-index változása az előző évhez viszonyítva 6 5,7 5 4 3,5 3,7 3,7 3 2 1 1 2 2,4 2,4 1,7 1,4 1,5 1,6 1,4,8,4,6,3,4,1,,1,1,3,2,7,5 212 213 214 215 216 217 Központi Statisztikai Hivatal, 218 19

1. A háztartások végső fogyasztási ráfordításainak volumenváltozása az előző évhez viszonyítva NÉPESSÉG, ÉLETKÖRÜLMÉNYEK 5 4 3 2 1 1 2 3 4,7 4,7 4,3 4,5 3,9 4, 3,7 3,6 3,6 3,8 3,6 2,8 3, 3,1 2,7 2,4 2,2 2,2 1,8 1,4,7,5,3,2,2,1,4 1,2,8 2,3 212 213 214 215 216 217 Visegrádi csoport 7. TÁBLA Az egy főre jutó tényleges fogyasztás szintje vásárlóerő-paritás alapján * (EU-28 = 1) Ország 212 213 214 215 216 73 76 78 78 78 74 74 74 74 74 62 63 62 63 63 74 75 76 76 76 EU-28 1 1 1 1 1 * A vásárlóerő-paritás (PPP) az országok közötti árszínvonalbeli különbségek kiküszöbölésére szolgál. A PPP kifejezi, hogy adott mennyiségű áru és szolgáltatás hány valutaegységgel egyenértékű. A PPP-t így valutaváltási arányként is alkalmazhatjuk, amely a nemzeti valutában meghatározott kiadásokat közös valutában fejezi ki (ilyen a vásárlóerő-egység, a PPS), kiküszöbölve az egyes országok árszínvonalának különbségeit. 2 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

OKTATÁS, KUTATÁS-FEJLESZTÉS 3 Központi Statisztikai Hivatal, 218 21

11. A 15 74 éves népesség megoszlása iskolai végzettség szerint, 216 8. TÁBLA Hallgatók száma a felsőoktatásban OKTATÁS, KUTATÁS-FEJLESZTÉS Visegrádi csoport 12,6 15, 16,5 68, 16,1 6, 23,9 66,1 61,4 19,4 23,2 56,9 2, 19, 22,1 2 4 6 8 1 Alapfokú végzettségű (ISCED 2 szint) Középfokú végzettségű (ISCED 3 4 szint) Felsőfokú végzettségű (ISCED 5 8 szint) (ezer fő) Ország 212 213 214 215 216 44 427 419 396.. 2 7 1 93 1 763 1 665 1 6 381 359 33 38 295 221 21 198 184.. Visegrádi csoport 3 49 2 899 2 79 2 553.. EU-28...... 19 531.. Forrás: UNESCO... = Nincs adat. 12. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók a 2 24 éves népesség -ában 13. Egy oktatóra jutó hallgató a felsőoktatásban 8 Hallgató, fő 3 7 6 5 4 3 2 1 65,3 62,3 72,4 65,3 6, 49,1 55,3 49,4 68, 61, 25 2 15 1 5 25,2 23,9 19,8 17,1 15,7 14,6 17,2 14,4 19,5 17,3 Visegrádi csoport 212 215 212 215 Visegrádi csoport 22 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

14. Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP -ában 9. TÁBLA Egy főre jutó kutatás-fejlesztési ráfordítás, PPS* 2,2 2, 1,8 1,6 1,4 1,2 1,,8,6,4,2, 212 213 214 215 216 Visegrádi csoport Ország 212 213 214 215 216 392 425 469 491 432 159 158 177 21 197 22 249 254 271 238 162 169 188 263 178 Visegrádi csoport 27 217 238 265 24 EU-28 512 517 538 568 564 * A vásárlóerő-egység (PPS: Purchasing Power Standard) mesterségesen képzett, közös átszámítási alapként alkalmazott pénznem, amely kiküszöböli a vásárlóerőben, azaz az országok árszínvonalában mutatkozó különbségek hatásait. Az Európai Unióban átlagosan egy euró átlagos vásárlóereje egy PPSnek felel meg. OKTATÁS, KUTATÁS-FEJLESZTÉS 15. A kutatás-fejlesztési ráfordítások megoszlása szektoronként, 216 2,5,2 31,4,4 13,6 11,3 27,7,5 18,2 61,2 2,5 65,7 75,1 21,4 5,4 Üzleti vállalkozások Költségvetési kutatóintézetek és kutatóhelyek Felsőoktatás Nonprofit szektor Központi Statisztikai Hivatal, 218 23

16. A vállalati szféra kutatás-fejlesztési ráfordításainak az aránya főbb gazdasági ágak szerint, 214* OKTATÁS, KUTATÁS-FEJLESZTÉS Visegrádi csoport,3,5,3 1,9 2,3 1,4,8 5,3 6,8 7,6 12,9 14,8 16,2 16,1 19,5 18,9 18,5 18, 15,9 2,5 1 2 3 4 5 6 7 45,6 51,5 51,9 56,4 67,4 Mezőgazdaság Feldolgozóipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Információ és kommunikáció Szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek * A vállalkozási kutató-fejlesztő helyek adatai. 24 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

GAZDASÁGI KÖRNYEZET 4 Központi Statisztikai Hivatal, 218 25

17. A külföldi irányítású leányvállalatok részesedése a vállalkozások tényezőköltségen számított bruttó hozzáadott értékéből, 215* GAZDASÁGI KÖRNYEZET 8 7 6 5 4 3 2 1 41,8 59,1 35,5 46,6 52,5 7,1 71,9 45,8 41, 56,6 Visegrádi csoport Teljes üzleti szektor Feldolgozóipar * A pénzügyi szolgáltatásokat végző vállalkozások adatai nélkül. Vállalkozásszerkezet-statisztikai adatok. 18. A külföldi irányítású leányvállalatok tényezőköltségen számított bruttó hozzáadott értékének megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 215* 55,9 15, 6,8 4, 3,6 14,7 48, 2,6 11, 4,6 4, 11,7 52,6 14,8 9,2 4,3 6,1 12,9 59, 13, 1, 4,1 2,4 11,5 Visegrádi csoport 52,4 17, 9,4 4,3 4,2 12,7 2 4 6 8 1 Feldolgozóipar Információ, kommunikáció Szállítás és raktározás Kereskedelem Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Egyéb tevékenység * A mezőgazdaság, pénzügyi szolgáltatások, közösségi szolgáltatások, oktatás, egészségügyi és szociális tevékenység, valamint a művészet és szórakoztatás adatai nélkül. Vállalkozásszerkezet-statisztikai adatok. 26 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

1. TÁBLA Ország A vállalkozások számának megoszlása az alkalmazásban állók száma szerint, 215* 9 1 19 2 49 5 249 alkalmazásban álló 25 és több 96, 1,9 1,2,7,2 95,5 1,9 1,4,9,2 94,1 3,3 1,7,8,2 96,5 2,,8,5,1 Visegrádi csoport 95,6 2,1 1,3,8,2 EU-28 92,8 3,8 2,1 1,,2 * Vállalkozásszerkezet-statisztikai adatok. () 19. 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 82 A bruttó hazai termék (GDP) egy főre jutó értéke vásárlóerő-paritáson, az EU-28 átlagának -ában 88 67 68 66 67 212 216 76 77 GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2. A bruttó hazai termék (GDP) volumene (éves változás) 6 5 4 3 2 1 1 2 5,3 4,4 4,6 4,2 3,8 3,9 4,1 4,3 4, 3,3 3,2 3,4 3,3 3,4 2,7 2,8 2,9 2,6 2,8 2,1 2,2 1,6 1,7 1,4 1,5 1,1,6,8,5 1,6 212 213 214 215 216 217 Visegrádi csoport Központi Statisztikai Hivatal, 218 27

21. A régiók egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) vásárlóerő-paritáson, az EU-28 átlagának -ában, 216 GAZDASÁGI KÖRNYEZET Varsó Prága Pozsony 43 49 5 59 6 69 7 79 8 184 Budapest 28 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

22. A bruttó hozzáadott érték megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 217 19,5 14,8 5,2 2,2 2,4 18,8 31,9 5,3 17, 2,4 14, 2,3 3,8 25,7 Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem, szállítás, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 27,2 7,5 2,8 17,7 4,9 3, 3,9 18,5 26,4 4,8 19,2 14,7 3.4 4,3 3,6 2,6 Információ, kommunikáció Ingatlanügyek, pénzügyi és üzleti szolgáltatások Közigazgatás, védelem, oktatás, humán-egészségügyi és szociális ellátás Egyéb tevékenység 26,6 7,7 GAZDASÁGI KÖRNYEZET 23. A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene (éves változás) 24. Bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP -ában 25 2 15 1 5 5 1 15 212 213 214 215 216 217 Visegrádi csoport 28 26 24 22 2 18 212 213 214 215 216 217 Visegrádi csoport Központi Statisztikai Hivatal, 218 29

GAZDASÁGI KÖRNYEZET 11. TÁBLA Ország Gabona, összesen Fontosabb növények termésmennyisége, 216 Ebből: búza kukorica zab árpa Fontosabb gyümölcsök termésmennyisége, 216 (ezer tonna) Burgonya 8 61 5 455 846 132 1 845 7 29 849 1 828 4 343 1 358 3 441 8 872 14 117 4 788 7 47 135 1 158 45 4 848 2 434 1 71 36 585 177 Visegrádi csoport 57 414 23 55 14 36 1 661 7 28 1 154 EU-28 298 89 142 653 62 668 7 926 58 234 56 224 Forrás: FAO-adatbázis. 12. TÁBLA Ország Gyümölcs összesen Ebből: alma körte meggy sárgabarack szőlő (ezer tonna) 254,7 125, 6,5 6,7,8 75,9 4 734,7 3 64,3 81,5 194,8 3,1.. 1 187,1 56,5 32,7 67,8 21,1 423, 62,8 2,7,4,,2 37,8 Visegrádi csoport 6 239,3 4 256,5 121,2 269,3 25,2.. EU-28 63 312,7 12 591, 2 399,3 311,7 633,9 25 374, Forrás: FAO-adatbázis... = Az adat nem ismeretes. 13. TÁBLA Állatállomány, 216. december 1. Ország Szarvasmarha Sertés Juh Baromfi 1 416 1 61 218 21 315 2 422 375 5 939 1 865 239 187 63 169 33 11 76 821 3 124 1 19 4 334 32 432 2 851 458 633 382 12 836 12 513 126 Visegrádi csoport 8 633 16 232 2 29 262 88 234 4 15 58 EU-28 9 57 148 854 98 318 1 561 496 1 411 155 91 533 Forrás: FAO-adatbázis. csirke Ebből: pulyka (ezer) 3 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

25. Az ipari termelés volumenváltozása az előző évhez viszonyítva, munkanaphatással kiigazítva 26. A járműgyártás részesedése a feldolgozóipar bruttó hozzáadott értékéből* 8, 19,6 21,5 6, 4, 2,, 2, 212 213 214 215 216 217 Visegrádi csoport 1,3 1,6 14,8 21, 17,7 19,6 14,3 15,9 GAZDASÁGI KÖRNYEZET 5 1 15 2 25 212 215 * Folyó áron számítva. 27. Az építőipari termelés volumenváltozása az előző évhez viszonyítva, munkanaphatással kiigazítva 28. A kiskereskedelmi forgalom volumenváltozása az előző évhez viszonyítva, munkanaphatással kiigazítva 35 3 25 2 15 1 5 5 1 15 2 212 213 214 215 216 217 7 6 5 4 3 2 1 1 2 3 212 213 214 215 216 217 Központi Statisztikai Hivatal, 218 31

KÜLKAPCSOLATOK 5 Központi Statisztikai Hivatal, 218 33

29. Közvetlen külföldi működőtőke-kivitel állománya a Visegrádi csoport országain belül, 216 végén* (millió euró) 653 118 2 33 KÜLKAPCSOLATOK 1 924 1 293 389 42 386 2 335 POL Magyaro. SVK 882 118 13 * A speciális célú vállalatok nélkül. 14. TÁBLA Ország Közvetlen külföldi működőtőke állománya, 216 végén* Tőkeállomány külföldön (kifektetések) millió euró a GDP -ában Tőkeállomány az adott országban (befektetések) millió euró a GDP -ában 17 24 9,6 111 213 63, 27 753 6,5 176 552 41,4 23 39 2,6 75 781 66,6 2 515 3,1 41 497 51,1 Visegrádi csoport 7 682 8,9 45 42 5,8 EU-28 8 287 549 55,6 6 748 352 45,3 * A speciális célú vállalatok nélkül. 34 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

15. TÁBLA Ország A Visegrádi csoport legfontosabb partnerországai a közvetlen külföldi működőtőke állománya alapján, 216 végén* Tőkeállomány külföldön (kifektetések) Tőkeállomány az adott országban (befektetések) rangsor partnerország rangsor partnerország 1. Hollandia 1. Hollandia 2. 2. Németország 3. Ciprus 3. Luxemburg 4. Németország 4. Ausztria 5. Románia 5. Franciaország 1. Luxemburg 1. Hollandia 2. Ciprus 2. Németország 3. Svájc 3. Luxemburg 4. 4. Franciaország 5. Hollandia 5. Spanyolország 1. Belgium 1. Németország 2. Izrael 2. Hollandia 3. Ciprus 3. Ausztria 4. Horvátország 4. Svájc 5. 5. Luxemburg 1. 1. Hollandia 2. Hollandia 2. Ausztria 3. Ausztria 3. 4. Luxemburg 4. Luxemburg 5. Ciprus 5. Dél-Korea * A speciális célú vállalatok nélkül. Az Eurostat adatbázisában több ország adata védett, így ezeket a rangsor összeállításakor nem tudtuk figyelembe venni. és esetén a védett adatok jelentősen befolyásolhatják a partnerországok rangsorát. KÜLKAPCSOLATOK Központi Statisztikai Hivatal, 218 35

3. 66 46 Közvetlen külföldi működőtőke-kivitel állománya a Visegrádi csoport országain belül a feldolgozóiparban, 215 végén* (millió euró) 531 KÜLKAPCSOLATOK 1264 31 3 Lengyelo. 172 HUN 29 1 778 231 27 9 * A speciális célú vállalatok nélkül. 36 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

31. Külkereskedelmi termékforgalom, 216 (millió dollár) 9 22 4 659 13 581 KÜLKAPCSOLATOK 12 75 5 176 4 732 4 267 4 197 5 69 9 189 5 883 4 319 Forrás: WITS World Integrated Trade Solution Database (Világbank). Központi Statisztikai Hivatal, 218 37

16. TÁBLA A Visegrádi csoport legfontosabb partnerországai a külkereskedelmi termékforgalomban, 216 Ország Rangsor Import partner Rangsor Export partner KÜLKAPCSOLATOK 1. Németország 1. Németország 2. Kína 2. 3. 3. 4. 4. Egyesült Királyság 5. Olaszország 5. Franciaország 1. Németország 1. Németország 2. Kína 2. Egyesült Királyság 3. Oroszország 3. 4. Olaszország 4. Franciaország 5. Franciaország 5. Olaszország 1. Németország 1. Németország 2. Ausztria 2. Románia 3. 3. 4. 4. Franciaország 5. Kína 5. Olaszország 1. Németország 1. Németország 2. 2. 3. Kína 3. 4. Dél-Korea 4. Franciaország 5. 5. Egyesült Királyság Forrás: WITS World Integrated Trade Solution Database (Világbank). 38 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

32. A külkereskedelmi termékforgalom volumene, 216 (212=1,) 33. A high-tech export aránya az összes export -ában 13 125 12 115 11 126,3 118,6 119,2 118,4 118,4 118,6 119,2 117,4 113,5 113,5 18 16 14 12 1 8 6 4 KÜLKAPCSOLATOK 15 2 1 Import Export Visegrádi csoport 212 213 214 215 Visegrádi csoport 17. TÁBLA A turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma, 216 Ország Belföldivendégéjszaka, millió Külföldivendégéjszaka, millió Ebből: aránya, 25,4 24,3 4,7 1,4 5,4 63,8 15,6 1,4 1, 1, 15,5 13,8 5,9 5, 3,2 8,9 5, 33,2 8,9 3,8 Központi Statisztikai Hivatal, 218 39

18. TÁBLA A legfontosabb küldő országok a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján, 216 34. A turisztikai bevételek és kiadások a GDP -ában* Ország Rangsor Küldő ország KÜLKAPCSOLATOK 1. Németország 2. Oroszország 3. 4. USA 5. Egyesült Királyság 1. Németország 2. Egyesült Királyság 3. Ukrajna 4. USA 5. Olaszország 1. Németország 2. Egyesült Királyság 3. Ausztria 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, 1,5 1,,5, 3,6 3,2 2,2 2,3 Bevételek 4, 4,5 212 216 3,1 2,5 2,8 2,9 Visegrádi csoport 4. 5. 1. 2. Németország 3. 4. 5. Ukrajna 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, 1,5 1,,5, 2,5 2,2 1,8 1,7 Kiadások 1,5 1,7 2,5 2,3 1,9 2, Visegrádi csoport 212 216 * A fizetésimérleg-adatok alapján. 4 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

INFRASTRUKTÚRA 6 Központi Statisztikai Hivatal, 218 41

35. Autópályák hossza* 36. Vasútvonalak hossza Kilométer 1 8 1 6 1 4 Kilométer 25 2 2 94 19 132 INFRASTRUKTÚRA 1 2 1 8 6 4 2 15 1 5 9 57 9 564 7 486 7 811 3 631 3 626 212 213 214 215 216 212 216 * 216. évi adata az autópályák mellett a gyorsforgalmi utak hosszát is tartalmazza. 19. TÁBLA Ország Száz négyzetkilométerre jutó autópálya és vasútvonal, 216 (kilométer) Száz négyzetkilométerre jutó autópálya vasútvonal 1,6 12,1,5 6,1 1,3 8,4,9 7,4 37. Darab 6 5 4 3 2 448 52 Ezer lakosra jutó személygépkocsi 571 492 58 442 39 338 337 31 Visegrádi csoport,8 7,5 1 EU-28 1,7 a) 4,9 b) a) Belgium, Dánia és Görögország adatai nélkül. b) Belgium és Dánia adatai nélkül. Visegrádi csoport 212 216 42 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

38. A megújuló energia aránya a teljes bruttó energiafelhasználáson belül 39. Internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya 18 16 9 8 7 73 83 82 82 81 82 75 7 71 67 14 6 12 1 8 5 4 3 2 1 INFRASTRUKTÚRA 212 213 214 215 216 212 217 Visegrádi csoport 4. Interneten vásárlók az utolsó 3 hónap során (a lakosság -ában) 41. Elektronikus ügyintézést kezdeményezők az utolsó 12 hónap során (a lakosság -ában) 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 18 34 21 33 15 26 3 46 2 33 Visegrádi csoport 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 3 46 47 42 32 31 Visegrádi csoport 42 47 34 37 212 217 212 217 Központi Statisztikai Hivatal, 218 43

Statisztikai Hivatala www.czso.cz infoservis@czso.cz Statisztikai Hivatala stat.gov.pl kancelariaogolnagus@stat.gov.pl Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu ksh@ksh.hu Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala slovak.statistics.sk info@statistics.sk