Tatár Attila tuzoltó vezérornagy A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLENI KÜZDE- LEM REPÜLÉSBIZTONSÁGI ÉS KATASZTRÓFA- VÉDELMI ASPEKTUSAI A 2001. szeptemberi eseményeket követoen, a sokak által már történelmi hordaléknak tekintett terrorizmus új erore kapott és ismét nyilvánvalóvá tette erejét, nemzetközi jellegét annak következményeit: bárhol, bármikor szám í- tani lehet megjelenésére. Gijs de Vries, az EU terrorellenes fomegbízottja szerint a terror veszéllyel minden európai országnak szembe kell néznie, nem zárható ki, hogy Európa bármely pontja nagyobb támadás célpontjává válhat. A 2001. szeptember 11-e óta eltelt idoszakban bekövetkezett történések nem enyhítették az aggodalmakat és mára az is világossá vált, hogy az elkövetkezo idoszakban egy új típusú, az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodó, a korábbiakhoz képest veszélyesebb és kegyetlenebb terrorhullám kezdetén vagyunk. A terrorizmus elleni harc a megváltozott intellektuális tartalmára is tekintettel megköveteli a hazai és nemzetközi szervezetek közötti két- és többoldalú együttmuködést, valamint a közös fellépést. A nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi szervek, köztük a katasztrófavédelem fontos feladata a terrorszándékok felderítése, megelozése és a terrorcselekmények következm é- nyeinek felszámolása. A biztonságot a megfelelo védelem nyújtja, melynek minél inkább megelozonek kell lennie, és nem a biztonságot megingató jelenségek megjelenésével egyidejuleg, vagy utólag aktivizálódnia. A megelozéshez igen érzékeny, szervezett, elemzo, feldolgozó munka szükséges a végrehajtók oldaláról. A biztonság védelmét, mint komplex, átfogó állapotot, a rendvédelmi területek között olyan módon kell megosztani és ellátni, amennyire tevékenységük, felkészültségük, jellegük ennek legjobban megfelel. A terror sokkal nagyobb közvetett befolyást gyakorol a közhangulatra, mint az összes többi eroszakos történés együttvéve. Míg például egyes háborúk csupán néhány újságcikk erejéig kötik le a közvélemény figyelmét, addig egy repülogép eltérítés valódi címlap-sztori lehet. Biztonságpolitikai elemzok szerint a 2001. szeptemberi események után az Afganisztán elleni hadmuveletek, és az Irak elleni amerikai támadás hatá- 28
sára újabb merénylet-hullámra kell számítani, melyekben nem zárható ki a biológiai és/vagy vegyi fegyverek alkalmazásának lehetosége sem. Az anthrax-pánik már a terrorizmus vadonatúj az informatika biztonság igényének megfogalmazásával egyidoben megjeleno formáját, a bioterrort vetíti elore. A biológiai terrorfenyegetettség elhárítása miatt prevenciós céllal minden országban szükség van a katasztrófavédelmi szervek és az egészségügyi intézmények tevékenységének összehangolására. A védelmi képesség növelése érdekében az eddiginél nagyobb súlyt kell helyezni a szakemberek, orvosok, biológusok, a katasztrófavédelmi szolgálatok munkatársai elméleti és gyakorlati továbbképzésére. Meg kell kezdeni, illetve folytatni kell a szükséges válságtervek kidolgozását, és meg kell szervezni azokat az egészségügyi központokat, amelyek egy esetleges biológiai terrortámadás esetén alkalmasak nagyszámú fertozött befogadására és ellátására. A válság-menedzselés gyakorlati lépéseinek meghatározásakor azonban ügyelni kell arra, hogy a felkészülés érdekében hozott döntések ne vezessenek pánikkeltéshez. A 2001. szeptember 11.-ei Word Trade Center épületeinek lerombolása, valamint az azt követo idoszak terrorista fenyegetései és cselekményei után gyökeresen megváltoztak a légi forgalom biztonsági követelményei. A rep ü- lotereken megszigorították mind az utasok, mind a csomagok biztonsági átvizsgálását, és jelentosen szigorodott a repülés védelmét ellátó szolgálatok rendelkezésre állási szintje is. A védelmi és biztonság-politikai kérdések a repülés és a repüloterek vonatk o- zásában jellemzoen külön-külön fogalmazták meg a rájuk vonatkozó elveket, és a hozzájuk tartozó gyakorlati megoldásokat. A légi kikötök belso és külso védelmi rendszerei amelyek egyszerre zártak és nyitottak azt igénylik, hogy az alkalmazandó biztonsági filozófiát egységesen vizsgáljuk, hiszen annak minden eleme szoros kapcsolatban áll egymással. A fentieket támasztja alá az a körülmény is, hogy a nemzetközi és a hazai hatályos joganyagok is követik ezt a gyakorlatot. Az ICAO 1 szabályozása, jogharmonizációja nem integrálja egybe azokat a biztonsági követelmény e- ket, amelyeknek komplex vizsgálata és alkalmazása vezethet el minket a repülés biztonsági kategóriájának, korrekt megítéléséhez. A repülés biztonságát a zárt belso üzemi, és a nyitott utas forgalmi technológiai rendszereken keresztül kell vizsgálni, elemezni. 1 International Civil Aviation Organisation 29
A ZÁRT RENDSZER JELLEMZOI A folyamatok korrekt módon, elore jól megtervezetten muködnek. A védelmi rendszerek a teljes technológiát átfogják. Olyan valószínusítheto esemény, ami kockázatot jelentene a környezetre, nem fordulhat elo. A rendszeren belüliek biztonsága szavatolt. Kioktatott személyzetrol van szó, akik adott esetben a folyamatok irányítóivá válnak. NYITOTT RENDSZER JELLEMZOI A biztonsági rendszereknek túl kell nyúlniuk a zárt területeken és az innen érkezo zavaró jeleket is tudniuk kell kezelni. A védelmi rendszerek legyenek intelligensek és ellenállóak, a külso és nem szakszeru beavatkozásokkal szemben (az elore nem látható események ne jelentsenek kockázatot a rendszer egészére). A technológiáknak közérthetoeknek kell lenniük, hogy azt egy laikus kívül álló is megérthesse, és megítélhesse. A fogalmaknak azonos tartalmat kell lefedniük, bárhol is kerül sor az alkalmazásukra. A nem tervezheto eseményekre csak egy elfogadható kockázati értéken belül vállalható a biztonság szavatolása. A feltételeket ismerve a katasztrófavédelemi szervek munkájuk során célul kell, hogy kituzzék: a kihívásra adott szakszeru, pontos, gyors válaszadás elengedhetetlen. A katasztrófavédelem terrorcselekményekkel kapcsolatos stratégiája az elmúlt évek tapasztalatai alapján került kialakításra: a katasztrófavédelem eszközrendszerét, hatókörét meghaladják a terrorcselekményekhez kötheto megelozési feladatok (követo felelosség); a felkészülés, a veszélyhelyzeti tervezés szempontjai új, sajátos elemekkel egészülnek ki, de alapjaiban nem változnak; a terrorcselekmény közvetve, vagy közvetlenül a katasztrófa-védelmi törvényben és kormányrendeletekben nevesített katasztrófatípusokon kívüli veszélyhelyzeteket is eloidézhet; a terrorcselekményt csak a célzatosság különbözteti meg az egyéb katasztrófahelyzetektol; 30
a katasztrófavédelmi feladatok nem a kiváltó ok, eszköz, hanem a következmény oldaláról determináltak (a veszélyhelyzettel érintett terület és lakosság nagysága, a veszélyhelyzet jellege, és következm é- nyei stb.). A Belügyminisztérium ágazati stratégiájába szorosan illeszkedoen került kialakításra a Katasztrófavédelem szakstratégiája, mely a 1999. évi LXXIV. törvényben meghatározottak szerint a megelozés, veszélyhelyzet-kezelés és a rehabilitáció feladatcsoportokra épül. A stratégia feladatbontását, a terrorcselekmények elleni küzdelem logikai felépítését az 1. sz. ábra mutatja. Megelozés, felkészülés Felderítés Válaszreagálás a fo veszélyre Domino-hatás kezelése Következmény felszámolás 1. számú ábra: Terrorcselekmények elleni küzdelem logikai felépítése A védekezési rendszer logikájából adódóan -, a különbözo szervek együttes munkájára helyezi a hangsúlyt. A katasztrófavédelem helye a rendszerben elsosorban a következmények felszámolása során jelentkezik, de a kritikus infrastruktúra problémájának kezelésével kapcsolatos egyre nagyobb számú feladatok megjelenésével, a megelozéshez kapcsolódó engedélyezési eljárások súlyával is növekszik. A lehetoségek spektrumán belül, a katasztrófavédelem többek között a repülotéri szervezet reagálási képességét 3 szinten határozza meg: terrorizmus mintájára elkövetett cselekmények, melyek mindennapjaink részévé váltak, pl. bombariadó, 31
klasszikus tuzoltási, mentésszervezési tevékenység, pl. repülotéri cselekmények, komplex, térben és idoben kiterjedt események, pl. bio-terrorizmus, járványok. A háromszintu reagálási képesség, egymásra épülo feladatai alapján felvetodo kérdések több szakterület számára lehetnek gondolatébresztok. A terrorizmus mintájára elkövetett cselekmények között az alábbiak fordultak elo az elmúlt években a ferihegyi repülotéren: bombariadók, Bacillus Anthrax gyanús riasztások BOMBARIADÓK A bombariadók nagyobb számban a 90-es években jelentek meg hazánkban, egyrészt a bunözéshez kapcsolódóan, másrészt szándékos zavarkeltés céljából. A repülotéri Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak évente mintegy 5-10 bombariadó esetén kell ellátnia a biztosítási feladatokat. BACILLUS ANTHRAX 2001. szeptember 11-e óta napjainkig a repülotéri katasztrófavédelem Vegyi Felderíto Csoportja több mint negyven alkalommal került riasztásra anthrax gyanús küldemény vagy csomag ügyében. A vizsgált esetek az elmúlt idoszakban kivétel nélkül azzal zárultak, hogy anthrax spóra és baktérium nem volt kimutatható. GYANÚSNAK MINOSÍTHETO ESETEKRE PÉLDA magán csomagban küldött gyógyszer, por tartalmú küldemények a fedélzeten, levelek, por küldeménnyel, kiszóródott fehér por az utas és csomagtérben stb. A fentiekbol látható, hogy a bejelentést eloször fogadó szervnek a felelossége, és szerepe a történések megítélésében dönto. Ezekben az esetekben a Repülotéri Polgári Védelmi Parancsnokság által beszerzett teszt alapján kerül megvizsgálásra a gyanúsnak minosített anyag. A gyorsteszt (kb. ketto perc) elvégzése után egyértelmuen megállapítható, hogy 32
a vizsgált minta tartalmaz-e anthrax-ra utaló összetevoket. Amennyiben az eredmény negatív, a korábbi hosszan elhúzódó, sokszor egy napot is igénybe vevo vizsgálati ido leszukítésével a repülogép gyorsan visszaadható a forg a- lomnak. A Repülotéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság éves szinten közel 120 beavatkozást hajt végre. A muszaki mento és a tuzoltó események tanulságai els o- rendu fontosságúak a terrorcselekmények szempontjából. A légi közlekedés biztonsága és nemzetgazdasági szer epe túlmutat a személy, illetve a teherszállítás statisztikai arányain. Gyorsasága, illetve technikai, technológiai bázisa és kapcsolati rendszere, nemzetközisége, kiemelt terrorista célponttá teszi. A LÉGI TERRORIZMUS CÉLPONTJAI LEHETNEK hazai felségjelu légi jármuvek, hazai légtér, hazai repüloterek. A repülotéri cselekmények térben és idoben viszonylag zárt eseményláncot képeznek. Speciális mentési körülményeit jellemzi, hogy ha a Magyar Kö z- társaság területén külföldi légi jármu ellen követnek el jogellenes csele k- ményt, vagy ha a jogellenes cselekménnyel érintett légi jármuvön külföldi állampolgárok is tartózkodnak, a helyzet felszámolása csak a vonatkozó nemzetközi szerzodésekben foglaltakkal összhangban történhet. A légi jármu elleni jogellenes cselekmény eroszakos felszámolása csak a légi jármu üzemben tartójának egyetértésével, az élet- és vagyonbiztonság elsodlegességével kezdheto meg. Az esemény irányítását a Repülotéri Védelmi Bizottság, országos esemény során pedig a Légi Közlekedés Védelmi Bizottsága irányítja, melynek tagjai: a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a külügyminiszter, a pénzügyminiszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelo politikai államtitkár, a Határorség országos parancsnoka, valamint az országos rendorfokapitány. A külföldi tapasztalatok alapján megfontolandó, a BM OKF Foigazgatójának, mint a veszélyhelyzet-kezelés egyik operatív irányítójának a Védelmi Bizottsági tagsága. Fontos célterületként kell kezelni a repülotéren az alábbiakat is: ivóvíz bázis szennyezodése, olyan légszennyezés, amelynek során bármely anyag koncentrációja a 30 perces levegominoségi határértéket a megengedett esetszámon felül meghaladja, 33
a környezet veszélyes anyaggal való közvetlen és súlyos szennyezése, a biztonságot kedvezotlenül befolyásoló, és az utasok nem tervezett sugárterhelését eloidézo balesetek stb. A bekövetkezett esemény felszámolása során (és ez elmondható szinte minden potenciálisan veszélyeztetett területrol) mind a vezetés-irányítás, mind a feladat végrehajtás szintjé nek a lehetoségeihez igazodva kell végezni munk á- ját, azzal a nehezíto feltétellel, hogy a struktúra, illetve erok, eszközök sok esetben normál állapotra méretezettek. A jogszabályi háttér biztosítja, hogy a mentés során a Riasztási és Segítségnyújtási Ter v alapján a Repülotéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság szükség szerint technikai és élo erot tud a helyszínre csoportosítani. A mentés során a kárhely-parancsnok a terrorcselekmények következmény e- inek kezelésére a kényszerhelyzeti tervben meghatározott muveleti sorrend alapján szervezi a mentést és a kár felszámolását. A jogi szabályozás pontos ismerete elengedhetetlen egy, a társadalom minden rétegét érinto és érdeklo esemény kezelésekor. Jelenlegi tapasztalataink alapján elmondható, hogy a jogszabályi háttér a katasztrófavédelem szemszögébol a terrorcselekmények következményeinek elhárítására rendelkezésre áll. Az elmúlt évek veszélyhelyzetei, rendkívüli eseményei begyakorolt foly a- mattá alakították a veszélyhelyzeti vezetési rendszert. A kritikus infrastrukt ú- rával, és a speciális mentoszervezetekre vonatkozó szabályozás megjelenés é- vel a rendszer tovább javulhat. A TERRORIZMUSHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADAT A- INK Bekövetkezett terrorcselekmény a mentésen túlmutatóan a katasztrófavédelmi eroket több feladat elé állítja: ki kell alakítani a terrorcselekmény következményei felszámolásának irányítási rendjét, koordinálni kell a kritikus infrastruktúrával kapcsolatos feladatokat, kiterjedt esemény során el kell látni a repülotér környékén élo lakosságvédelmi feladatokat, kezelni kell a tömegek katasztrófamagatartását, meg kell oldani a különleges mentési körülményeket, végre kell hajtani a személyek mielobbi mentését, biztonságos helyre történo kimenekítését. 34
A védekezés során a rendelkezésre álló erok és eszközök felhasználása prioritások kezelését igényli. A védelem ellátandó feladatai megközelítoen a prioritási sorrendet is jelentik: veszélyeztetett személyek mentése a veszélyeztetett területrol, meggátolni a további sérülések kialakulását, sérültek ellátása, lokalizálni a veszélyforrást, megóvni az anyagi javak további sérülését, minél többet megmenteni a katasztrófa területén lévo anyagi javakból, biztosítani a kimentett személyek elhelyezését és ellátását, biztosítani a kárral kapcsolatos elszámolási feladatok feltételeit, biztosítani a kárterületet. A mento katasztrófavédelmi szolgálatnak légijármu baleset, vagy esemény alkalmával az elsodleges feladata az életmentés. Az ilyen különleges helyzetekben mindig fennáll a tuzoltás szükségének lehetosége, amely: a.) már kialakult a repülogép leszállása, felszállása, gurulása, parkolása, stb. közben, b.) közvetlenül a légijármu baleset vagy esemény után jön létre, c.) a mento tevékenység folyamán bármikor keletkezhet. A baleset következtében megsérülo üzemanyag tartály és a bekövetkezo tüzeloanyag és/vagy a légi jármuvön alkalmazott egyéb, fokozottan illékony égheto folyadékok szivárgása a belobbanás fokozott veszélyét idézi elo, azáltal, hogy a légijármu felforrósodott fémrészeivel érintkezik, vagy a roncs mozg á- sa, vagy az elektromos hálózat megrongálódása miatt létrejövo szikrával kerül érintkezésbe. A felgyülemlett elektrosztatikus energia kisülésével tuz ugyancsak keletkezhet földet éréskor, vagy tankolási tevékenység során. A légijármu tüzek egyik legfontosabb jellemzoje az a tendencia, hogy nagyon rövid ido alatt pusztító hevességuvé válhatnak, amelyek a közvetlenül érintettek életét súlyosan fenyegetik, és a mentok erofeszítéseit bénítják. A fentiek miatt elsodleges fontosságú, hogy a repülotéren, vagy annak kö z- vetlen szomszédságában bekövetkezett repülogép balesettel, vagy eseménynyel való azonnali megbirkózáshoz megfelelo, és különleges eszközök álljanak rendelkezésre, hiszen ez az a körzet, amely az életmentés legnagyobb lehetoségét biztosítja. A mentésre hatást gyakoroló légijármu tüzeket nagymértékben befolyásolja a gép által szállított tüzeloanyag mennyisége és jellemzoi, valamint a baleset vagy esemény következtében kiömlött bármiféle üzemanyag elhelyezkedése. 35
A veszélyek kialakulása hatásos, olyan tuzmegelozési módszerekkel mér sékelhetoek, mint például a repülogépbe épített, annak kritikus területein alkalmazott tuzfalak, törés és tuzálló üzemanyag tartályok és vezetékek. Amennyiben a terrorcselekmény nem jár együtt túszejtéssel, általában elso beavatkozóként a Repülotéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság jelenik meg a kárhelyszínen. Ezért fontos, hogy a témával foglalkozók a Katasztrófavéd e- lem vezetési rendszerét megismerjék. Az általam felsorolt feladatok egy jól átgondolt stratégia mentén végrehajtva az eddig ismert és jól muködo veszély elhárítási és védekezés-tervezési tevékenységen túl hatékonyan szolgálják mind a polgári lakosság, mind a repülotereket igénybe vevo szervezetek és utasok biztonságát. 36