Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből
P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t
Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Római Jogi Tanszék Bethlen - sorozat Dr. Fábián Ferenc, PhD egyetemi docens Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből A kötet A kötelmi jog általános része c. kiadvány 2. átdoglozott kiadása. P a t r o c i n i u m Budapest, 2013
Tartalomjegyzék oldalszám Előszó...7 ELSŐ RÉSZ...9 I. fejezet A kötelmekről általában...9 1. A kötelmi jogviszonyok jellemzői...9 2. Bírói úton nem érvényesíthető kötelmek...13 3. Kötelemfakasztó tényállások...15 4. Jogi tények...21 5. A kötelem megszűnése...22 II. fejezet A jogügyletekről...23 1. A jogügylet fogalmi elemei...23 2. A jogügylet létrejötte...26 3. A jogügylet tartalma...30 4. A képviselet...33 5. A jogügyletek érvénytelensége...39 6. A jogügylet hatálytalansága (feltétel és időhatározás)...60 III. fejezet A kötelmek sajátos tartalmi elemei...65 1. Többalanyúság a kötelemben...65 2. A kötelem teljesítése...68 3. Különböző kötelezettségek kielégítési sorrendje...76 4. Az időmúlás joghatásai...76 5. A tartozáselismerés és az egyezség...81 IV. fejezet A szerződésekről...84 1. A szerződések általános vonásai...84 2. Együttműködési és tájékoztatási elvárás a szerződések körében...87 3. A szerződés létrejötte...88 4. A szerződés tárgyát képező szolgáltatások fajai...97 5. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek...101 5.1. A szerződést megerősítő mellékkötelezettségek...102 5.1.1. A foglaló...102 5.1.2. A kötbér...104 5.1.3. Jogvesztés kikötése...106 5.1.4. A jótállás...106 5.2. A szerződési érdek kielégítését biztosító mellékkötelezettségek...107 5.2.1. A zálogjog...108
5.2.2. Az óvadék...112 5.2.3. A kezesség...113 6. A szerződés módosítása...115 7. A szerződés megszűnése a jogosult kielégítése nélkül...118 8. Alanyváltozás a szerződésben...121 9. A szerződés megszegése...129 10. A szerződésszegés fajai...137 10.1. Késedelem...137 10.2. A teljesítés megtagadása...139 10.3. Lehetetlenülés...139 10.4. Hibás teljesítés...142 10.4.1. Kellékszavatosság...142 10.4.2. Termékszavatosság...146 10.4.3. Jótállás...148 10.4.4. Jogszavatosság...150 MÁSODIK RÉSZ Felelősség a szerződésen kívül okozott károkért (Deliktuális felelősség)...152 1. A kártérítési felelősség alapvonásai...152 2. Vétkesség felróhatóság...157 3. A kár megtérítése...160 4. A károkozó és a felelősséggel tartozó személyének elválása...163 5. A felelősség speciális alakzatai...164 5.1. Veszélyes üzem...164 5.2. Felelősség más személy által okozott kárért...168 5.3. Vétőképtelen személy károkozásáért való felelősség...169 5.4. Államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség...171 5.5. A termékfelelősség...172 5.6. Épületkárokért való felelősség...174 5.7. Állattartók felelőssége...176 Irodalom...179
Előszó Jelen munka a 2010-ben megjelent, A kötelmi jog általános része címet viselő jegyzet átdolgozott változata. Az átdolgozást a 2014. március 15-én hatályba lépő, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az új Ptk. tette indokolttá. A jegyzet hasonlóan a korábbi kiadáshoz a kötelmi jog szabályrendszerét tananyagként tárgyalja, így nem mindenben követi a Ptk. rendszerét. Ez az eltérés azonban sokkal csekélyebb mértékű, mint az a korábbi jegyzetben volt tapasztalható, már csak azért is, mert az új Ptk. szerkezete sokban közelített a szerző által is mértékadónak tekintett pandektisztika rendszeréhez. Amíg a 2010-es jegyzet sok tekintetben utalt az új Ptk. akkor még folyamatban lévő előkészítésére, most a helyzet megfordult; az egyes, számottevően megváltozott jogintézmények kapcsán utalunk a korábbi szabályozásra is. Ennek oka is könnyen belátható: az új Ptk. rendelkezéseit főszabályként a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. Ebből következően a gyakorlatban még évekig együtt fog élni a korábbi és az új Ptk. szabályrendszere. A munka megírása során az oktatási szempontok érvényesítését tartottuk meghatározónak. Ebből következően a hangsúlyt az általános összefüggések kifejtésére, és nem az extrémitások, a véletlenszerűségek ismertetésére helyeztük. A jogi oktatás egyik felfogásának alaptétele, hogy a dogmatikai alapok kellő szintű elsajátítása teremti meg a feltételét annak, hogy egyrészt a jogszabályi változásokat, másrészt pedig a konkrét jogeseteket a hallgatók a megfelelő összefüggésükben tudják értelmezni és alkalmazni. A jegyzet tudatosan visszafogottan kezeli a bírói gyakorlatra való hivatkozást, és nem tartalmaz a felhasznált irodalomra hivatkozó lábjegyzeteket sem. Az előbbi indoka, hogy a kérdésköre vonatkozó az új Ptk. alapján átdolgozott jogesetgyűjtemény előkészítése is folyamatban van, a lábjegyzetek mellőzését pedig vélhetőleg pótolja a jegyzet végén található irodalomjegyzék. A jegyzet átdolgozása során jelentős mértékben támaszkodtunk A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal című, Vékás Lajos által szerkesztett kötetre (Complex, 2013.). 7
ELSŐ RÉSZ I. fejezet A kötelmekről általában 1. A kötelmi jogviszonyok jellemzői 2. Bírói úton nem érvényesíthető kötelmek 3. Kötelemfakasztó tényállások 4. Jogi tények 5. A kötelem megszűnése 1. A kötelmi jogviszonyok jellemzői A polgári jog a személyi és vagyoni viszonyok szabályrendszerét alkotja. A vagyoni viszonyokat elsődlegesen és alapvetően tulajdonjog szabályozza, a tulajdoni rend határozza meg az elosztás rendjét, és a tulajdonjog feltétele annak, hogy a javakon bármilyen további jogokat lehessen szerezni. Ez a jogszerzés a tulajdonjog egyik részjogosítványán, a rendelkezési jogon alapul; a rendelkezési jogosultság biztosítja azt, hogy a tulajdonos a tulajdonjog átruházására, vagy a dolog birtoklásának, használatának átengedésére jogviszonyokat létesítsen, a vagyontárgyra vonatkozóan másoknak jogot engedjen. A rendelkezési jog gyakorlása általában kötelmi jellegű jogviszonyok útján történik. Amíg a tulajdonjog a javak állandó élvezetét, felhasználását, szaporulatának elsajátítását biztosítja (a vagyoni viszonyok statikáját jelenti), addig a rendelkezési jog folytán megvalósuló kötelmi viszonyok a javak végleges vagy időleges átszármaztatását, másik oldalról nézve megszerzését teszi lehetővé (a vagyoni viszonyok dinamikája). A kötelem nem minden esetben kapcsolódik a tulajdonjoghoz, nem minden esetben annak részjogosítványán alapul, sőt nem is kapcsolódik feltétlenül valamely dologhoz. A kötelmi viszonyok jelentős részének tárgya valamely tevékenység kifejtése. Szerkezetileg, konstrukciójukat tekintve azonban ezek a jogviszonyok is a kötelmi jellegzetességeket mutatják, e vonatkozásban nem különböznek az előbbi csoporttól. A kötelmek tipikusan valamely vagyoni érdek kielégítését szolgálják, általában a felek együttesen szándékolt, elsősorban gazdasági jellegű céljának lebonyolítására irányulnak. Ugyanakkor a kötelmek sajátos (és nagyon fontos) csoportját jelentik azok a jogviszonyok, melyek nem a felek egymás közötti kapcsolatteremtő szándékából jönnek létre, hanem utólag reagálnak valamely bekövetkezett eseményre, nevezetesen a jogellenes károkozásra. A kötelmek külön csoportját jelentik tehát az úgynevezett kárkötelmek, melyek jellegzetessége, hogy nem a felek gazdasági érdekeinek jövőbeli 9