Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska



Hasonló dokumentumok
A halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

A tokfélék biológiája és tenyésztése. Dr. Horváth Ákos

Intenzív haltenyésztés bemutatása

Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57.

Department of Aquaculture Tilápiatenyésztés

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

Az európai akvakultúra fejlődési irányai, trendjei és ezek várható hatása a magyar haltermelésre

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával

Újabb ígéretes fajok az európai akvakultúrában: a barramundi (Lates calcarifer Bloch, 1790) és a vörös árnyékhal (Sciaenops ocellatus L.

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Jakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.

Gázmotorok emisszió-csökkentése és hulladékhőhasznosítása alga- növény- és haltermelésre

Összefoglaló a SzIE Halászati és Horgászati Szakkollégium első belföldi tanulmányútjáról

A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

Vajai László, Bardócz Tamás

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9.

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas

A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Fenntartható technológiák a haltermelésben a SustainAqua projekt külföldi esettanulmányai

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A szántóföldtől az asztalig TÁMOP 4.2.1/B. szló egyetemi docens részprojekt felelős TÁMOP 4.2.1/B Konferencia 2011.november 24.

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

DEBRECENI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR ÁLLATTUDOMÁNYI, BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET

Intenzív rendszerben tartott halfajok: Lazacfélék és tilápia

A hibrid csíkos sügér (Morone saxatilis x M. chrysops) nevelése recirkulációs és tó a tóban rendszerben

XXXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, május

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA

A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

(MORONE SAXATILIS X M. CHRYSOPS) NEVELÉSE BAN RENDSZERBEN. Szarvas

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei

Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2016-ban

2. A fenntarthatóság fogalma az akvakultúrában

Bardócz Tamás Halászati osztály

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2017-ben

AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JÖVŐJE Az EATIP dokumentuma

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

9/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan I.

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései

Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség

A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, szeptember 20. Budapest

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben

Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben

ENGEDÉLYEZETT PARAZITA-MENTESÍTŐ ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA TAVI EGYNYARAS SÜLLŐ (SANDER LUCIOPERCA) INTENZÍV RENDSZERBE HELYEZÉSEKOR

Horgászati állatorvostan. Gödöllő, március 10.

Koi és aranyhal szaporítás, tartás. Ittzés István egyéni vállalkozó SZIE Halgazdálkodási Tanszék, tanszéki mérnök

A horgászcélú halgazdálkodás prioritása a Balatonon. Szári Zsolt vezérigazgató Siófok

Echográfiás vizsgálatok alkalmazásának lehetősége a haltenyésztésben

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

A világ 10 legtáplálóbb étele

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

Lazacfélék tenyésztése

A lapátorrú tok (Polyodon spathula) és a szibériai kecsege (Acipenser ruthenus marsiglii) szaporításának évi tapasztalatai

INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

XII. VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ

A magyar halászati stratégia A as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok.

Természetvédelem és halgazdálkodás Szabó Tamás, Horváth László, Urbányi Béla

AZ AKVAKULTÚRA ÁGAZAT JELENLEGI HELYZETE, EREDMÉNYEI ÉS JÖVŐBELI PERSPEKTÍVÁI MAGYARORSZÁGON

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN

Akvakultúra és biodiverzitás

Veszélyeztetett (magyar vadponty, széles kárász) és védett halfajok (réticsík, lápi póc) ex situ védelme

Dr. Mucsi Imre Lódi György Sztanó János Magyarországi halfajok

SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR HALÁSZATI-HALGAZDÁLODÁSI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben

TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

A magyarországi díszhaltenyésztés jelene és jövőbeni lehetőségei

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai

Biharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása. Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető

MAGYARORSZÁG A VILÁGBAN ÉS AZ EU-BAN (2015, forrás: FAO és Eurostat)

Természetes vízi halgazdálkodás tógazdasági háttérrel, avagy a keltető háztó a horgászokig

Magyarország haltermelése és perspektívái a számok tükrében

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Pontytermelők és horgászok kölcsönösen előnyös kapcsolata Anglers and carp farmers: Mutual benefit partnership

Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe

Esettanulmány A friss ponty árstruktúrája az ellátási lánc különböző szintjein Közép- Európában

Az ökológia alapjai NICHE

Aktualitások a toktermelésben a Forus kft. bemutatása

Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért IV.

A zárt intenzív és a hagyományos fél-intenzív haltermelő rendszerek értéktermelő képességének összehasonlítása

Átírás:

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában Balázs Kucska

Az intenzív és s tavi haltermelés s megoszlása sa 25000 intensive systems ponds ponds and intensive systems 20000 15000 mt 10000 5000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Hagyományos tógazdaságban tenyésztett halfajok Herbivorous 14% Carnivorous 2% egyéb Others 4% ponty Carp 80%

Legfontosabb intenzíven tenyésztett halfajok 96% A teljes magyarországi intenzív termelés döntő többsége afrikai harcsa (Clarias gariepinus)

Mik a jövőbeni tendenciák? Költséghatékony termelés Élelmiszer minőség Fenntarthatóság Környezetvédelmi szempontok

Extenzív tógazdaságok átalakulhatnak multifunkcionális gazdasággá

A haltermelés intenzív rendszerekben Kombinált extenzív intenzív rendszerek Tó a tóban rendszer Tavi recirk Extenzív tó Intenzív tavak

Zárt (recirkulációs rendszerű) halnevelés

A hazai akvakultúra számára új halfajok Értékes ragadozó halak (barramundi, árnyékhal, hibrid csíkos sügér) A kínai növényevő halak helyettesítése (elsősorban a pettyes busa) lapátorrú tokkal

Barramundi (Lates calcarifer) Actinopterygii, perciformes, latidae Catadromous: édesvíz, brakkvíz, tenger Elterjedése: Indo-pacifikus térségtől Észak-Ausztráliáig

Barramundi tenyésztése Trópusi hal, optimuma 28-29 o C Sótartalom: 0-35 ppt Ivarérés (tejes) 1-2 év (minden hal hímnemű az elején) ikrások 3-4 év A szaporodás sós vízhez kötött Első táplálék rotatória, artémia nauplius, 2. héttől kezdődően száraz tápok Piaci méret 350-450g (8-9 hónap)

Jelenlegi kísérleti munkáink Lárva és ivadéknevelési technológiák fejlesztése Élő táplálékszervezetek dúsítása takarmányfejlesztés Stressz tűrőképesség vizsgálata Növekedési modell fejlesztése Közgazdasági és marketing kutatások

Árnyékhal, red drum (Sciaenops ocellatus) Actinopterygii, perciformes, scianidae Katadrom: édesvíz, brakkvíz, tenger Elterjedése: Atlanti óceán nyugati része, elsősorban a Mexikói öböl

Árnyékhal tenyésztése Trópusi hal, optimuma 25-20 oc Sótartalom: 0-35 ppt Első táplálék rotatória, artémia nauplius, 2. héttől kezdődően száraz tápok Piaci méret 450-1200g (12 hónap)

Jelenlegi kísérleti munkáink Lárva és ivadéknevelési technológiák fejlesztése Élő táplálékszervezetek dúsítása takarmányfejlesztés Stressz tűrőképesség vizsgálata Növekedési modell fejlesztése Közgazdasági és marketing kutatások

Hibrid csíkos sügér (Morone saxatilis x M. chrysops) Actinopterygii, perciformes, moronidae anadrom: édesvíz, brakkvíz, tenger Elterjedése: Atlanti óceán nyugati része, Kanadától az USA déli Államai

A csíkos sügér tenyésztése M. saxatilis nagy növekedési erély, de érzékeny a stresszre (brakk, és tengervízben él) M. chrysops lassabb növekedés de nagyobb stressz tolerancia (édesvízi) A hibrid kíváló a haltenyésztés szempontjából, megfelelő növekedés és stressztűrés (édsevízben, barkk és tengervízben is megél)

Tó a tóban és zárt rendszerű tenyésztés összehasonlítása 80 30 70 25 60 Body weigth (g) 50 40 30 20 20 15 10 temperature ( C) 10 growth in pond in pond temperature in pond in pond growth in RAS temperature in RAS 5 0 0 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 duration (weeks)

Lapátorrú tok (Polyodon spathula) Actinopterygii, acipenseriformes, polyodontidae Elterjedés: Észak Amerika, Mississippi és Missouri folyók és vízgyűjtőjük

A lapátorrú tok tenyésztése Betelepítése Európába 1974.-ben Helyettesítheti a kínai növényevőket (elsősorban pettyes busa). A szaporítási technológiája kidolgozott. Ivadéknevelésnél probléma a ragadozók elsősorban a madarak kártétele.

Jelenlegi kísérleti munkáink Lárva és ivadék nevelés védett környezetben megvilágított ketrecekben Zárt rendszerű medencés nevelés

Nevelési technológia fejlesztése táppal történő előnevelés planktonnal történő előnevelés

Konklúzió 1. A tavi ketreces nevelés megfelelő alternatívája lehet a hagyományos tavi vagy medencés nevelésnek. Ezzel a módszerrel hasznosítani tudjuk a természetes táplálékbázist és védett körülményeket is biztosítunk. 2. A tápos nevelés előnyei a folyamatos táplálékellátás, kisebb az élőmunka igénye és kevésbé kockázatos. 3. A ketrecek éjszakai megvilágítása és a nappali tápetetés kombinálása, tovább fokozhatja a módszerek hatékonyságát.

Köszönöm a figyelmüket