SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR HALÁSZATI-HALGAZDÁLODÁSI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

Átírás

1 SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR HALÁSZATI-HALGAZDÁLODÁSI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK INTENZÍV KÖRNYEZETBEN NEVELT BARRAMUNDI IVARÉRÉSÉNEK BEFOLYÁSOLÁSA HORMONKEZELÉSSEL Készítette: Tóth Gábor Belső témavezető: Szentes Katalin, PhD-hallgató Dr. Szabó Tamás, egyetemi docens Dr. Horváth Ákos, tudományos főmunkatárs Intézet és Tanszék neve: Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Halgazdálkodási tanszék Gödöllő 2012

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés és célkitűzés Szakirodalmi áttekintés... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.1 A barramundi bemutatása... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.2 A barramundi szaporodásbiológiája... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.3 A barramundi tenyésztése... Hiba! A könyvjelző nem létezik A recirkulációs rendszer... Hiba! A könyvjelző nem létezik A halnevelő telep felépítése, és berendezései Hiba! A könyvjelző nem létezik Vízellátás, vízminőség szabályozás... Hiba! A könyvjelző nem létezik Ivadék és áruhal nevelés... Hiba! A könyvjelző nem létezik Takarmányozás... Hiba! A könyvjelző nem létezik Feldolgozás, értékesítés... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.4 Az ivarszervek biológiája... Hiba! A könyvjelző nem létezik A halak heréje... Hiba! A könyvjelző nem létezik A halak petefészke... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.5 Az ivarérés befolyásolásának lehetőségei halakbanhiba! A könyvjelző nem létezik A halak szaporodásának neuroendokrin szabályozása Hiba! A könyvjelző nem létezik Az ivarérés befolyásolásának lehetősége hormonkezelésselhiba! A könyvjelző nem létezik. 3 Anyag és módszer... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.1 Kísérleti halak és tartási körülmények... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.2 Kísérleti beállítások... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.3 Mintavétel... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.4 Az ivarszervek szövettani vizsgálata... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4 Eredmények és értékelésük... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5 Következtetések és javaslatok Összefoglalás Köszönetnyilvánítás Irodalomjegyzék Nyilatkozat... 48

3 1 Bevezetés és célkitűzés Napjainkra a Föld népessége elérte a 7 milliárdot, mely komoly kihívások elé állítja az egyes országokat a szükséges mennyiségű élelmiszer megtermelésében. A Föld lakosságának állati fehérjével való ellátásában a tengeri halászatnak jelentős szerepe van, viszont a termelés elérte a tartósan fenntartható szintet. A tengeri halászat volumene évek óta stagnál (80-85 mill. t/év), egyes régiók már ma is túlhalászottak, sőt egyes fajok populációi is veszélybe kerültek. Ezzel szemben az akvakultúrában előállított termékek mennyisége folyamatos növekedést mutat. Az 1990 és 2008 között 18 millió tonnáról 68 millióra növekedet. Ebben szerepe van az egészséges élelmiszerek iránti kereslet növekedésének is, mivel a halhús gazdag telítetlen zsírsavakban (Ω-3), esszenciális aminosavakban és nyomelemekben. A többi húsféle (kérődzők, sertés, baromfi) előállításával összehasonlítva a környezeti terhelés mértékében, és az egységnyi terülten előállítható állati fehérje mennyiségében az akvakultúrás termelés előnyt élvez. A félintenzív halastavi termelési rendszerek nem terhelik a környezetet, ökogazdálkodásnak minősíthetők. Az itt megtermelt, egységnyi területre eső halhús mennyisége jelentősen elmarad az internzív rendszerek termelési kapacitásától, ami viszont kimagasló. Intenzív akvakultúrában nem minden halfaj termelhető. A halfajjal szembeni kritérium a jó technológia-tűrő képesség, a magas egyedsűrűség elviselése, a táppal való takarmányozás lehetősége, a nagy növekedési erély, valamint az ivadék utánpótlása szaporításból. Ezen fajok egyike a barramundi. A barramundi magas piaci értékű, prémium minőségű haltermék. Húsa szálkátlan, a magas nedvességtartalma miatt az íze telt, kellemesen zamatos. Szerkezete nagy húslemezekből (izomszelvény) áll, omlós, stabil szerkezetű. Ázsiában óriási kereskedelmi jelentőséggel bír ízletessége, valamint szaporodó- és alkalmazkodó képessége miatt, de Európában is jelentős piaccal rendelkezik, és az USA-ban is rendkívül keresett. Ausztráliában a legfontosabb kereskedelmi hal, és egyike a legnépszerűbb horgászhalaknak. Horgászati szempontból népszerűsége a Magyarországon meghatározó pontyéhoz hasonlítható. Akvakultúrás termelését 1970-ben Thaiföldön kezdték, majd gyorsan elterjedt egész Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában. (Wongsomnuk és Manevonk, 1973, Chou és Lee, 1997). Ma már Észak Amerikában, Izraelben, és Európában is működnek barramundi farmok. Ausztráliában a termelés meghaladja az évi 4 ezer tonnát, a becsült termelés Délkelet-Ázsiában 30 ezer tonna felett van (http1), ahol Thaiföld a

4 legnagyobb termelő 8 ezer tonnával. Napjainkban az éves termelés eléri a 40 ezer tonnát (http2), és volumene egyenletesen növekszik (Katersky és Carter, 2005). Tenyészése Magyarországon jelenleg egyedül a Jászkiséri Halas Kft. Halnevelő telepén folyik (Fehér et. al. 2011). Az intenzív termeléstechnológiából eredően folyamatos, kiszámítható ellátás biztosítható az áruházak polcain. A kereskedelmi forgalomban a barramundi jellemzően nem gyorsfagyasztva, hanem frissen, előhűtött állapotban kerül a halpultra. A hazai termelésű pontyközpontú friss hal ellátásban, az afrikai harcsa mellet, a választék bővítésében játszik szerepet, remélhetőleg növelve a lakosság csekély mértékű halhús fogyasztását, mivel húsa szálkátlan, és a vásárlók jelentős részénél a halfogyasztás háttérbe szorulásának oka a szálkák jelenléte. Fontos megemlíteni, hogy a hazai előállításnak köszönhetően a lehalászástól számítva néhány órán belül a polcokra kerül, szemben a szintén előhűtött formában értékesített tengeri halakkal. A barramundi, mint termék versenyképességét, piaci részesedését a többi halfajjal, illetve más húsfélékkel szemben döntően befolyásolja az előállítási költség. Mivel a faj szaporodásbiológiai sajátosságaiból eredően az ivadék hazai előállítás jelenleg nem megoldott, ezért a költségek között jelentős tételt tesz ki az ivadék-utánpótlás beszerzése külföldi halgazdaságokból (Izrael, Malajzia), és a szállítás is rendkívül kockázatos. Az anyahalak nevelése és a faj keltetőházi szaporítása hazai tenyésztő telepeken jelentősen hozzájárulhat az előállítási költségek csökkentéséhez. A barramundi szaporodásbiológiájának pontosabb megismerése a feltétele annak, hogy az ivarérési, ivarváltási folyamatokat mesterséges úton, hormonkezeléssel, ill. környezeti tényezők tervszerű megváltoztatásával befolyásolni tudjuk. A termelés jövedelmezőségét növelhetjük azáltal, hogy az anyahalak nevelésének idejét lerövidítjük, valamint az ivartermékek kinyerésének biztonságát növeljük. Ez egyrészt a keltetőházi fejés időzíthetőségét, másrészt a gazdaságos lárvaneveléshez szükséges mennyiségű ivartermék kinyerését jelenti. Munkánk során az ivarérés hormonkezelésekkel történő befolyásolásának lehetőségét vizsgáltuk a fajban, melynek célja annak kimutatása, hogy a mesterségesen bejuttatott hormonoknak milyen hatása van az ivarérés, illetve az ivarváltás folyamatira.

5 2 Következtetések és javaslatok Következtetések 1. A kísérlet beállítását követően két hónappal, az első mintavétel alkalmával a vizsgált halak 90%-ban bekövetkezett az ivarváltás, az ivarszervben megjelentek a petefészek szövetére jellemző sejtalkotók. 2. Az ivarváltás lényegesen korábban következett be, mint az a halfaj természetesvízi állományaiban várható. 3. A korai ivarváltás párhuzamba állítható azokkal a szakirodalmi adatokkal, melyek szerint mesterséges környezetben a tejesek ivarérése és az ivarváltás lényegesen korábban megtörténik, mint természetesvízi állományban. 4. Kísérletünkben a korai ivarváltás édesvízben következett be, szemben a hivatkozott vizsgálatokra, ahol a halakat tengeröblökben elhelyezett úszó ketrecekben tartották. 5. A tejesek korai ivarérésének és a nem egészen kétéves korban bekövetkező ivarváltásnak az élettani feltételeit többek között a folyamatos és intenzív takarmányozás teremti meg és ezen folyamtok édesvízi környezetben sem gátoltak. 6. A korai ivarváltásnak, azon túl, hogy a fiziológiai feltételei adottak, feltehetően környezeti okai vannak. 7. Vizsgálataink során az abiotikus környezeti tényezők, mint pl. fényszakosság, vízhőmérséklet, vízminőség hasonlóan alakult a kísérleti csoportokban és abban a halállományban, ahonnan a kísérleti halak származtak. 8. Az egyetlen (ismert) környezeti tényező, amely a kísérleti csoportok kialakításával megváltozott, az állománysűrűség volt. A termelő medencékben az állománysűrűség hozzávetőlegesen 60 kg/m 3, a kísérleti medencékben pedig ennek a tizede, tehát 6 m 3 volt. Kísérletünkben a társas viselkedés meghatározó lehet az ivar átalakulásának kiváltásában.

6 Javaslatok 1. Az ivarérlelést célszerű lenne édes-, illetve sós vízben párhuzamosan végezni, kontroll és kezelt csoportokat kialakítva mindkét környezetben. 2. Nagyobb figyelmet fordítani a csoportos, viselkedésbeli (feromonális) tényezőkre, melyek az ivarváltást stimulálhatják. 3. Célszerű lenne olyan kísérletet beállítani, melynek célja a fiatalabb, de ivarérett tejes állomány egyedeiben spermiációt kiváltani és a lefejt sperma fontosabb paramétereit meghatározni.

7 3 Összefoglalás A barramundi gazdasági szempontból fontos halfaj. Az Indiai- és a Csendes-óceán trópusi térségében fordul elő, elsősorban a parthoz közeli vizekben, folyótorkolatokban és az óceánba érkező folyókban. A faj protandrikus hermafrodita, az állomány egyedei hímivarú halakként válnak ivaréretté, majd néhány ívást követően nőstényekké alakulnak át. A közelmúltban vonták tenyésztésbe, mesterséges környezetben előállított mennyisége évről-évre nő. Ivadékkorban könnyen rászoktatható a teljes értékű haltápra, növekedési erélye nagy, a víz sókoncentrációjának változását viszonylag tág határok között elviseli (eurihalin). Húsa jóízű, szálkátlan. A SzIE Halgazdálkodási Tanszéke aktív résztvevője egy projektnek, amely a Magyarországon még ismeretlen, de Európában jelentős piaccal rendelkező barramundi tenyésztését indította el. A halfaj édesvízben is nevelhetők, így komoly kitörési pontot jelenthet a hazai haltermelés számára. A faj nevelésére a Jászkiséri Halas Kft. termálvízre alapozott intenzív haltartó rendszerében került sor. A tenyészanyag előállítás alapját a keltetőházi szaporítás képezi. A barramundi keltetőházi szaporítása a tenyésztéstechnológia gyakorlatban is alkalmazott lépése. A recirkulációs rendszerben történő anyanevelés, valamint a mesterséges környezetben felkészített anyahalak szaporítása azonban megköveteli az anyajelöltek ivarérésének és ivarváltásának kísérletes vizsgálatát, nyomon követését. A dolgozat célja a mesterséges környezetben nevelt barramundi állományok ivarérésének, ivarváltásának és a hátterükben álló környezeti és hormonális tényezőknek a vizsgálata. A kísérlet beállítását követően két hónappal, az első mintavétel alkalmával a vizsgált halak 90%-ban bekövetkezett az ivarváltás, az ivarszervben megjelentek a petefészek szövetére jellemző sejtalkotók. Az ivarváltás lényegesen korábban következett be, mint az a halfaj természetesvízi állományaiban várható. A nem egészen kétéves korban bekövetkező ivarváltásnak az élettani feltételeit többek között a folyamatos és intenzív takarmányozás teremti meg és ezen folyamtok édesvízi környezetben sem gátoltak. A korai ivarváltásnak, azon túl, hogy a fiziológiai feltételei adottak, feltehetően környezeti okai vannak. Az egyetlen (ismert) környezeti tényező, amely a kísérleti csoportok kialakításával megváltozott, az állománysűrűség volt. A termelő medencékben az

8 állománysűrűség hozzávetőlegesen 60 kg/m 3, a kísérleti medencékben pedig ennek a tizede, tehát 6 m 3 volt. Kísérletünkben a társas viselkedés meghatározó lehet az ivar átalakulásának kiváltásában.

9 4 Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet nyilvánítani konzulenseimnek, Szentes Katalinnak, Dr. Szabó Tamásnak és Dr. Horváth Ákosnak a szakdolgozat elkészítéséhez nyújtott segítségéért, támogatásáért, biztatásáért. Köszönöm a Jászkiséri Halas Kft. tulajdonosának, Borbély Gyulának, hogy hozzájárult a telepen végzett kísérletek lefolytatásához, és Csorbai Balázsnak, a telep vezetőjének, hogy megismertetett az intenzív halnevelési rendszer működésével, és segített a kísérletek elvégzésében.

10 5 Irodalomjegyzék Badcock, J., (1986). Aspects of the reproductive biology of Gonostoma bathyphilum (Gonostomatidae). Journal of Fish Biology, 29 (5): Barlow, C.K. Williams & M. Rimmer Sea bass culture in Australia. Infofish International. Vol 2/96 pp Bromage, N. R., Cumaranatunga, P. R. T. (1988) Egg production in rainbow trout. In Muir, J.F. és Roberts, R.J., eds. Recent Advances in Aquaculture. London és Sydney: Croom Helm, Vol. 3 pp Chou, R., Lee, H.B., Commercial marine fish farming in Singapore. Aquacult. Res. 28, Constantinos C. Mylonas, C. C. and Yonathan, Z., Use of GnRHa-delivery systems for the control of reproduction in fish. Reviews in Fish Biology and Fisheries 10: Davis, T.L.O. 1982, Maturity and sexuality in barramundi,!.ales calcarifer (Bloch), in the Northern Territory and south-eastern Gulf of Carpentaria. Australian 10urnal of Marine and Freshwater Research 33: Davis, TLO (1984) A Population of Sexually Precocious Barramundi, Lates calcarifer in the gulf of Carpentaria, Australia American Society of Ichthyologists and Herpetologists No1 COPEIA Issue: 1 Pages: Davis, T. L. O., Migration patterns in barramundi, Lates cal- carifer (Bloch), in Van Dieman Gulf, Australia, with estimates of fishing mortality in specific areas. Fish. Res. 4: Davis, T.L.O Biology of wildstock Lates calcarifer in northern Australia. p In J.W. Copland and D.L. Grey (eds). Management of wild and cultured sea bass/barramundi (Lates calcarifer). ACIAR Proceedings 20. Australian Centre for International Agricultural Research. Canberra.

11 Debas L, Fostier A, Fuchs J, Weppe M, Nedelec G, Benett A, Aquacop, Cauty C, Jalabert B (1990) The sexuality of cultured hermaphrodite fish species: analysis of morphological and endocrinological features in protogynous hermaphrodite, Epinephelus microdon, as a basis for further research to control reproduction in the grouper. In: IFREMER (ed), Advances in tropical aquaculture. IFREMER, Actes de collogue No 9, pp G. Schipp, Introduction to the Life History and Biology of Barramundi. Fishnote No. 07, October 1991, ISSN No: X. Aquaculture Centre, Darwin. Garcia L.M.B. (1989) Development of an ovarian biopsy technique in the sea bass, Lates calcarifer (Bloch). Aquaculture, 77, Garrett, R.N. & J.J. O'Brien All-year-around spawnings of hatchery barramundi in Australia. Austasia Aquaculture 8(2): Greenwood, P.H. (1976) A review of the family Centropomidae (Pisces Perciformes). Bull. Br. Mus. Nat. Hist. (Zool.), 29, Michael Hutchins, Dennis A. Thoney, Paul V. Loiselle, and Neil Schlager. Farmington Hills, MI: Gale Group, 2003 Grzimek s Animal Life Encyclopedia, 2nd edition,. Volumes 4 5, Fishes I II, edited by Guiguen, Y., Cauty, C., Fostier, A., Fuchs, J., Jalabert. B., 1994: Reproductive cycle and sex inversion of the seabass, Lates cacarifer, reared in sea cages in French Polynesia: histological and morphometric description. Environmental Biology of Fishes 39, HORVÁTH L. (1980) A ponty (Cyprinus carpio L.) petefejlődésének elemzése és szabályozása. A halhústermelés fejlesztése (9). Szerkesztő: Oláh J. Haltenyésztési Kutató Intézet, Szarvas, pp Horváth László (szerkesztő) Halbiológia és haltenyésztés. (egyetemi tankönyv). Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp Katersky, R. S., Carter, C. G., Growth efficiency of juvenile barramundi, Lates calcarifer, at high temperatures. Aquaculture 250,

12 Krutsay M. (1980): Szövettani technika. Budapest: Medicina Könyvkiadó, 201. old. ISBN: Lim, L.C.; Heng, H.H.; Lee, H.B The induced breeding of sea bass, Lates calcarifer (Bloch), in Singapore. Singapore Journal of Primary Industries, 14, Moore, R Natural sex inversion in the giant Perch (Lates caicarij'er). Aw,tTalian Journal of Marine and Freshwater Research 30:X Shapiro D. Y. (1982) Behavioral influences on the initiation and timing of adult femaleto-male sex change in a coral reef fish. In: Proceeding of the 9th International Symposium on Comparative Endocrinology, University of Hong Kong, Hong Kong, Abstr.: 85 Szabó T., A szaporodás neuroendokrin szabályozása. Halbiológia és haltenyésztés. (egyetemi tankönyv) Szerkesztő: Horváth László. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp TOLEDO J.D., MARTE C.L., CASTILLO A.R., Spontaneous maturation and spawning of sea bass-lates calcarifer in floating net cages. JOURNAL OF APPLIED ICHTHYOLOGY- ZEITSCHRIFT FUR ANGEWANDTE ICHTHYOLOGIE, 7 (4): Zohar, Y., R. Billard, C. Weil, Reproduction of the seabream (Sparus aurata) and the seabass (Dicentrarchus labrax): sexual cycle and induction of spawning. G. Barnabé, R. Billard (Eds.), Aquaculture du bar et des sparidés, INRA, Paris, pp Wongsomnuk S. and S. Manevonk, Results of experiments on artificial breeding and larval rearing of the sea bass Lates calcarifer (Bloch). Songkhla Marine Fisheries Station. Contribution/Songkhla Marine Fisheries Station. No pages. http1 (2012 május): http2 (2012 május): http3 (2012 május):

13 NYILATKOZAT Alulírott Tóth Gábor, a Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar Halászati-Halgazdálkodási Szakirányú Továbbképzési Szak levelező tagozat végzős hallgatója nyilatkozom, hogy a szakdolgozat saját munkám, melynek elkészítése során a felhasznált irodalmat korrekt módon, a jogi és etikai szabályok betartásával kezeltem. Hozzájárulok ahhoz, hogy szakdolgozatom egyoldalas összefoglalója felkerüljön a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet honlapjára. A szakdolgozat állam- vagy szolgálati titkot tartalmaz: igen nem Gödöllő, május hó 7. nap hallgató aláírása A dolgozat készítőjének konzulense nyilatkozom arról, hogy a szakdolgozatot áttekintettem, a felhasznált irodalmat a hallgató korrekt módon, a jogi és etikai szabályok betartásával kezelte, a szakdolgozatot záróvizsgán történő védésre javaslom. A szakdolgozat állam- vagy szolgálati titkot tartalmaz: igen nem Gödöllő, május hó 7. nap témavezető aláírása