csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 157 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER HATÉKONYSÁGÁRÓL A Budapest XVIII. kerületi Civil Alap létrejöttéek második évfordulójá Domaiczky Edre 2006. választási év volt Magyarországo, amely a pártok közéletbeli aktivitásáak idõleges megövekedésével járt. A politikusok igyekeztek megragadi mide lehetséges témát, helyzetet, hogy a médiumok és a lakosság figyelmét magukra voják. Nem törtét ez máskét a XVIII. kerületbe sem. A választások külööse az õszi helyhatósági választások közeledtével Pestszetlõric Pestszetimre közélete is felizzott, s gyakorivá váltak az általába idokolás élküli kritikák olya, egyébkét közmegegyezése alapuló itézméyekkel kapcsolatba is, mit például az ökormáyzat civil pályázati redszere. A választási kampáyba az ökormáyzat civil politikáját, a civil pályázati redszert is elérõ sárdobálás külööse agy kárral járhatott vola tekitettel arra, hogy ez a redszer a bizalmo alapul. Elég egy rossz szó, félreérthetõ megfogalmazás, és évek mukája dõlhet össze, s eek elsõsorba az adott település és közössége látja a kárát. Sólyom László szavaival élve: a kampáyak vége, a választás megtörtét, 1 eljött az ideje azoba az értékelések, a megbeszélések. Ez a taulmáy a Civil Alap helyével és szerepével kívá foglalkozi, yilváos ayagoko alapuló statisztikák, jogszabályok értékelése révé. Reméljük, vitaidító lesz a kerület közéletébe, s alkalmat teremt a véleméykülöbségek tisztázására, az együttgodolkodásra, valamit egyfajta kulturált a közös értékeket védõ politikai párbeszéd alapjaiak megteremtésére. CIVIL SZEMLE 2007/3 4 157
csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 158 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A civil pályázati redszer Budapest XVIII. kerületbe Budapest XVIII. kerületébe az öálló ökormáyzati civil politika kiépítése 2 2004- be a civil kocepció 3 megalkotásával idult meg. Az ebbe lefektetett elveke alapuló, pézügyi támogatást lehetõvé tevõ civil pályázati redszer részletes szabályairól a képviselõ-testület 2004-be alkotott redeletet (továbbiakba: civil redelet). 4 A civil redelet szerit civil szervezet pézügyi támogatást csak pályázat útjá kaphat az ökormáyzat erre a célra felállított Civil Alapjából. A Civil Alapo belül Civil Pályázati Alap, azo belül pedig jeleleg három keret található: mûködési, programtámogatási és pályázati örész keret. A Civil Alapból fiaszírozza az ökormáyzat az együttmûködési megállapodással redelkezõ civil szervezetek megállapodáso alapuló igéyeit is. A mûködési és a programtámogatási keretre évete kétszer, a pályázati örész keretre pedig évete egyszer ír ki pályázatot a polgármester. Az alábbiakba e redszer fõ voásait a civil kocepcióba foglalt elvek 5 meté próbáljuk jellemezi. A civil pályázati redszer alapelvei: yilváosság Közpézek kezeléséél, jogállamba, a yilváosság biztosítása alapvetõ követelméy. A yilváosság azoba em csak a pézek kezelésére voatkozik, haem az azt megelõzõ dötések meghozatalára is, valamit a közpézekhez jutó személyek közérdekû adataira is. 6 A XVIII. kerületbe a civil redelet alapjá a yilváosság elvéek érvéyesülése külööse a pályázat kiírásakor, a pályázati dötés elõkészítése sorá, illetve az eredméyek közzétételekor kap jeletõs szerepet. A pályázatot a költségvetés elfogadását követõe a polgármester írja ki. 7 A pályázati felhívás szövege mide, a kerületi portál iteretes civil adatbázisába magát regisztráló civil szervezet 8 számára azoal kiküldésre kerül, megjeleik az iteretes civil oldalo, a kerületi újságba és kihirdetésre kerül a legközelebbi civil kerekasztalo. A pályázat beadási határideje a kiírás apjától számított öt-hat hét. 9 Eél hosszabb idõ végeláthatatlaul elyújtaá a pályázati eljárást, ugyais a XVIII. kerületbe a pályázati dötést speciális, több résztvevõ bevoásával törtéõ, yilváos véleméyezési eljárás elõzi meg. Kulcsszerepe va tehát a határidõkek és a civil szervezetek, valamit az ökormáyzat csapatjátékáak, ugyais még a legjobb esetbe is két és fél hóap telik el a pályázat kiírásától a támogatási szerzõdések megkötéséig, a támogatási összeg átutalásáig. A pályázati dötés elõkészítése fejezet a civil redeletbe ezt a véleméyezési eljárást szabályozza. 10 A pályázatok beérkezését követõe két-három ap alatt megtörtéik azok összesítése és formai értékelése. Ezt a civil referes végzi, aki formai hiba eseté azoal hiáypótlási felhívást bocsát ki a pályázó részére. A hiáypótlásra 158 CIVIL SZEMLE 2007/3 4
csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 159 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM a civil szervezetek yolc mukaap áll redelkezésére, 11 ehhez a kézbesítés idejét kell még hozzászámítai. A hiáypótlási felhívást követõe a pályázati összesítõ e-mailbe megküldésre kerül a Civil Kerekasztal mûhelyeiek delegáltjaiból, 12 valamit a civil referesbõl álló Civil Taácsadó Testület 13 (továbbiakba: CTT) részére. A mûhelyek delegáltjai az e célból összehívott mûhelyüléseke ismertetik a beérkezett pályázatokat, és szakmai szempotok 14 alapjá kialakítják a mûhely álláspotját, amelyet majd a polgármester által összehívott CTT ülése ütköztetek. 15 A CTT delegáltjai által megfogalmazott javaslatokkal ellátott összesítõt küldi meg a civil referes a Testületi, Ügyredi és Koordiációs Bizottságak (továbbiakba: TÜK), amely a kormáyzó és ellezéki erõket tömörítõ képviselõ-testület leképezésekét mod szité véleméyt a pályázati ayag felett. A TÜK szakmai véleméyezéssel kapcsolatos hatásköre azoos a CTT hatáskörével. A CTT és a TÜK által véleméyezett vagyis az éritettek csoportjai által megismert és megvitatott, valamit a civil referes által formai szempotból véglegesített ayag kerül végül a polgármester elé dötéshozatalra. A dötésre ily módo elõkészített ayag agymértékbe hozzájárul ahhoz, hogy megalapozott, széles körbe elfogadott dötés születhesse. A yilváosságak azoba a pályázati dötés meghozatala utá is szerepe va a civil pályázati eljárásba. A civil redelet szerit a polgármester a civil szervezetek részére biztosított támogatás összegérõl és a támogatott célokról a dötést követõ 15 apo belül az ökormáyzat iteretes holapjá közzéteszi a pályázati összesítõt, illetve biztosítja a közzétett adatok öt évig való elérhetõségét. 16 A holapra felkerülõ pályázati összesítõ az egyes pályázatokkal kapcsolatos összes léyeges adatot 17 tartalmazza, kivéve azoba a mukaayagak számító, a CTT és a TÜK által az egyes pályázatokkal kapcsolatba kifejtett véleméyeket. A civil pályázati redszer alapelvei: objektivitás A második fotos alapelv, az objektivitás egyrészt a pályázati támogatás feltételeiél, másrészt a pályázati dötés meghozataláál kap fotos szerepet. Az objektivitás célja az egyéi vagy csoportérdekektõl metes pályázati eljárás megteremtése. Egyrészt ezért dötött úgy a civil redelet megalkotásakor az ökormáyzat, hogy a gyakorlatba szokásos öt-hat támogatható tevékeységi kör meghatározása helyett átfogó, a civil szektor sokszíûségét a pályázati eljárásba is érvéyesüli egedõ redszert alakít ki, másrészt pedig eek jegyébe, a depolitizálás biztosítása végett, ruházta a képviselõ-testület a civilekkel kapcsolatos hatáskörei túlyomó részét az ökormáyzati redszerbe legikább pártatla és függetle személyre, a közmegegyezés megtestesítõjére: a polgármesterre. 18 A támogatható tevékeységi köröket a civil redelet tételese felsorolja. A mûködési célú támogatás felhaszálási területeit a pályázati kiírás tartalmazza. A pályázati redszer léyegérõl va szó, fotos tehát, hogy mi alapjá kerültek ezek a fogalmak megállapításra. A XVIII. kerület saját, a pillaatyi politikai viszoyokat CIVIL SZEMLE 2007/3 4 159
csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 160 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM tükrözõ szabályok megalkotása helyett úgy dötött, hogy a közmegegyezést legikább megtestesítõ, a gyakorlatba általáosa elfogadott törvéyi szitû szabályozókat építi be a redeletébe. A programtámogatásál a támogatható tevékeységi köröket a közhaszú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvéy (továbbiakba: kszt.) 26. c.) potjáak beépítésével a lehetõ legtágabba voták meg. 19 A mûködési támogatásál pedig a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvéy (továbbiakba: cat.) szerit felállított pályázati redszer taácsa által kidolgozott támogatási elveket 20 vette az ökormáyzat figyelembe. A civil pályázati redszer polgármesteri hatáskörbe telepítése szité a szubjektív dötések elle hat. Gyakorlati tapasztalatokat elemezve látható volt, hogy egy, a kerületihez hasoló méretû civil szektor pézügyi támogatásáak képviselõ-testületi hatáskörbe hagyása egy választási évbe valószíûleg megosztottá és átpolitizálttá teé a civil szervezeteket, és esetlegese helyrehozhatatla károkat okozhata az együttmûködésbe. A politikum véleméye egyébkét a pályázati dötés elõkészítése sorá, sõt a pályázat kiírásáál is megjeleik, amikor a TÜK elé a pályázati felhívást és a pályázati összesítõt be kell vii, de az érdemi dötésre a pillaatyi politikai érdekekek ics befolyása. 21 A civil pályázati redszer alapelvei: kiszámíthatóság A kiszámíthatóságba két további fogalom rejlik: stabilitás és redszeresség. A stabilitás érdekébe választotta a jogszabályi formát a képviselõ-testület a civil pályázati redszer szabályaiak kialakításakor. Az ökormáyzati redelet az éritettek által köye megismerhetõ, csak meghatározott módo változtatható, ormatív erõvel redelkezik, a települési szabályozók csúcsá áll. A redeletalkotás mellett a civil pályázati redszer stabilitását övelik az olya dötéshozatali mechaizmusok, mit például a Civil Kerekasztal, a mûhelyek, a delegáltak véleméyéek kikérése az együttmûködés egyes kérdéseibe. 22 E mechaizmusok az adott dötés elfogadottságáak övelése mellett megóvják a redszert a kilegésektõl, a em kellõe kiérlelt elképzelések másik félre erõltetésétõl. A kiszámíthatóság másik eleme, a redszeresség a pályázatok kiírásáál érvéyesül legmarkásabba. A civil kocepció alapjá évete kétszer: tavasszal és õszszel ír ki pályázatot az ökormáyzat mûködési és programtámogatási céllal. 23 A képviselõ-testület mide évbe elkülöíti az ökormáyzat civil politikájáak megvalósítását szolgáló összeget: a Civil Alapot. A civil szektor tehát redszerese számíthat erre az összegre, tervezhet vele. 160 CIVIL SZEMLE 2007/3 4
csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 161 Beszéljeek a számok! A civil pályázati redszer Pestszetlõric-Pestszetimré 2004 2006 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A civil pályázati redszer mûködéséek fõbb jellemzõit áttekitve most lássuk, hogy vajo a gyakorlatba hogya hatottak ezek az elvek, illetve egyáltalá hogya mûködött a civil pályázati redszer az elmúlt két évbe. A pályázók köre A civil redelet a civil szervezetek támogatását átfogóa, teljeskörûe kívája szabályozi. Tipikus esetek miõsül a kerületi civil szervezet, 24 ehhez képest speciális szabályok voatkozak az együttmûködési megállapodással redelkezõ és a em helyi szervezetekre. 25 Az ökormáyzat egyéb feltételek 26 feállása eseté a civil szervezetek midegyik formája számára biztosítja a támogatáshoz való hozzáférést, így a Civil Alaphoz pályázhatak a jogi személyiséggel redelkezõ egyesületeke és alapítváyoko túl a jogi személyiség élküli civil közösségek (formátla civil szervezetek) is. A szite egyedülállóa tág szabályozás idoka az, hogy a civil szervezetek értékét az ökormáyzat szerit elsõsorba közösségformáló, értékközvetítõ erejük adja, ami ics összefüggésbe a jogi személyiséggel. Ráadásul a jogi személyiség hiáya tipikusa az idõseket tömörítõ szervezetekre jellemzõ, amelyek haszosságához kétség em fér, hisze jeletõs számú idõskorú a XVIII. kerületbe a lakosság kb. 5%-a számára teremtik meg a közösséghez tartozás tudatát, szervezek számukra programokat, kulturális, szociális, közéleti és egészségügyi elõadásokat. A civil közösségek eek tudatába viszoylag agy számba yújtottak be pályázatot a Civil Alaphoz, amit ezt az alábbi táblázat is szemlélteti. 1tabl A táblázat számait ézve feltûõ, hogy a civil közösség pályázók száma elõször másfél évig egy viszoylag álladó aráyról 2006 õszére 3%-ra csökket. Eek hátterébe az állhat, hogy az ökormáyzat együttmûködési megállapodást kötött a legagyobb kerületi idõseket tömörítõ szervezettel, amely így felvállalta a kerületi idõsek jogi személyiség élküli civil szervezetei által beyújtott pályázatok támogatását, a pályázatok és elszámolásuk koordiációját. A hatályos hazai szabályozás értelmébe ugyais pályázato keresztül csak jogi személyiséggel redelkezõ szer- CIVIL SZEMLE 2007/3 4 161
csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 162 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM vezetet támogathat az ökormáyzat, ezért a pályázó civil közösségek kötelezettségvállaló szervezetet 27 kell keresie ahhoz, hogy pályázatát beyújthassa. Az idõseket tömörítõ szervezetek esetébe így az éritett szervezetek már kialakult kapcsolatait is figyelembe véve a legcélszerûbbek mutatkozott a feladat átadása az e területe legjeletõsebb szervezetek. A civil redelet szerit viszot az együttmûködési szerzõdéssel redelkezõ civil szervezetekek a szerzõdése alapuló támogatás iráti kérelmeit évete egyszer bírálja el a képviselõ-testület, így 2006-ba a civil közösségek túlyomó része tavasszal már egész éves programterv alapjá yújtotta be pályázatát. Az együttmûködési szerzõdéssel redelkezõ szervezetekre, mit az fet már említésre került, a civil redelet szerit külöös szabályok voatkozak. Az ökormáyzat egyes ökét vállalt feladatait átruházta e szervezetekre, ezek megvalósításához forrást is biztosít. Ettõl eltekitve azoba e szervezetek is civil szervezetek, amelyek az alapszabályuk és tagságuk dötése szerit szervezek külöbözõ programokat, ezekhez kapcsolódóa pedig va mûködési költségük is. Éppe ezért e kettõs jelleget a civil redelet is figyelembe veszi: az együttmûködési szerzõdésbe foglalt feladatokkal kapcsolatos, éves terv alapjá készült, támogatás iráti kérelmeket évete egyszer a képviselõ-testület, mide eze kívül esõ igéyt pedig a kiírt pályázatok keretébe a polgármester bírál el. 28 A speciális szabályokál kell szóli a em helyi civil szervezetek kérelmeirõl is. Mide ökormáyzathoz folyamatosa érkezek külöbözõ szervezetek, alapítváyok támogatás iráti kérelmei, amelyek több esetbe más települése lévõ vagy országos jeletõségû cél megvalósításához kérek támogatást. Ezekrõl a kérelmekrõl akár pályázatra érkezett, akár azo kívül a képviselõ-testület döt, kikérve elõtte a Civil Kerekasztal pályázó tevékeységi köre szerit illetékes mûhelyéek, illetve a képviselõ-testület illetékes szakbizottságáak véleméyét. Illetékes mûhely és bizottság hiáyába a pályázó ayagát a CTT, illetve a TÜK véleméyezi. A civil redelet helyi szervezetekre voatkozó jelelegi szabályozása 2006. jauár 1-jé lépett hatályba. Ez idõ alatt 3 em helyi szervezet yújtott be kérelmet az ökormáyzathoz. Midhárom kérelmet támogatta az illetékes mûhely és szakbizottság, végül pedig a képviselõ-testület is. A továbbiak szempotjából összefoglalva a pályázók körérõl modottakat: a Civil Alapból támogatás csak pályázati úto adható, a pályázatokat a polgármester bírálja el (Civil Pályázati Alap). Pályázati út eseté a civil redelet a yilváosság biztosítása végett széleskörû véleméyezési jogokat biztosít az érdekeltekek. Pályázat alá esek tehát a kerületi civil szervezetek, illetve az együttmûködési megállapodással redelkezõ civil szervezetek együttmûködési szerzõdése kívül esõ mûködési és céltámogatási igéyei vagyis a kérelmek túlyomó többsége. Nem tartozak pályázati eljárás alá az együttmûködési szerzõdéssel redelkezõ szervezetek együttmûködési szerzõdés alapjá beyújtott támogatás iráti, valamit a em helyi szervezetek kérelmei. Ezek a kérelmek bár szité a Civil Alapból támogathatók, a Civil Pályázati Alapo kívül esek, eek elleére a civil redelet szerit e kérelmekre is a 162 CIVIL SZEMLE 2007/3 4
csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 163 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM pályázati eljárás szabályai az iráyadók. Így bár ez esetbe a dötés joga a képviselõtestületet illeti, a véleméyezési eljárást mide esetbe le kell folytati. Miért fotos ez? Azért, mert így válik egyértelmûvé, hogy bárkiél legye is a dötési jogosítváy, mide kérelmezõ egyelõ esélyekkel idul, azoos jogokkal redelkezik és azoos kötelezettségek terhelik. 29 A fõ éritettek, a kerületi civil szervezetek, a kerületi közvagyo számukra elkülöített része: a Civil Alap felhaszálásával kapcsolatba mide esetbe elmodhatják véleméyüket. Dötési jogosultság azoba e vagyo felett a hatályos jogszabályok szerit csak a képviselõ-testületet és a polgármestert illeti meg. Bármeyiszer is merül fel tehát, hogy a véleméyezési jogkör kevés, csak puszta sallag, a civil redelet jeleleg a maximális jogosultságot biztosítja a kerületi civil szervezetek részére a pályázati redszer mûködtetése sorá. A pályázatok A pályázók értékelése szükségszerûe átcsúszik a pályázatok értékelésébe, mégis érdemes e két téyezõt külö-külö vizsgáli. Itt va midjárt egy fotos adatsor: a pályázók és pályázatok száma az elmúlt két évbe. 2tabl Sokszor felmerült kritikát cáfol meg remélhetõleg a feti táblázat. A véleméyezési eljárás de soha em az egyes éritettekkel való beszélgetés sorá em egyszer elhagzott: a pályázók köre belterjes, a pályázattal az ökormáyzat csak a kerületi civil szektor eleyészõ részét tudja megszólítai. Természetese ezt a kétségteleül tetszetõs, frappás állítást soha seki em tudta megidokoli. Érdemes azoba gyorsa megézi az egyik fetebbi lábjegyzetet: a kerületi regisztrált civil szervezetek száma jeleleg 152. Mide fórumo elhagzott már, és a jövõbe is el fog hagzai: az ökormáyzat-civil szektor közti együttmûködés a gyakorlatba emcsak itt, haem az egész országba az egyharmados szabály szerit mûködik. 30 Vagyis hiába 152 az ismert civil szervezetek száma, az érdemi mukába ötveél több emige vesz részt, bármilye eszközökkel szólítjuk is CIVIL SZEMLE 2007/3 4 163
csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 164 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM meg. Azt pedig, hogy az ökormáyzat háyféleképpe, milye kommuikációs csatoráko keresztül tesz közhírré egy-egy, a civil szektort éritõ fotosabb dötést, fetebb már láthattuk. 31 Az egyharmados szabály egyébkét em csak a civil pályázati redszerre, haem általába véve az egész civil szektorra igaz. A szervezetek tagságáak jó, ha egyharmada vállal feladatokat a közös cél érdekébe, a szervezetek átlag egyharmada vesz a Civil Kerekasztal mûhelyeiek ülései, és még hossza sorolhaták. A pályázatokkal kapcsolatos másik gyakorlati tapasztalato alapuló megfigyelés: az õszi pályázatoko általába kevesebbe idulak, mit a tavasszal meghirdetetteke. Ez a jeleség is teljese természetes: a civil szervezetek agy része év elejé megtervezi a programjait, ezeket általába õszig megvalósítja, majd téli álmot alszik. Novembertõl jauárig egy-egy kisebb karácsoyi összejövetele kívül ami legikább az idõseket tömörítõ szervezetekél jelet fõprogramot a Civil Alapból támogatható más redezvéy elég ritka. A XVIII. kerületi ökormáyzat többek között épp eek ismeretébe, a civil szervezetek aktivitásáak övelése céljából írja ki az õszi pályázatot, ezzel is ösztöözi kíváva a szervezeteket téli és tavaszi (hisze az elsõ féléves pályázatot csak a költségvetés elfogadása utá, legkorábba február végé tudja kiíri az ökormáyzat) programok megredezésére. Itt említedõ továbbá az is, hogy a civil szervezetek egy csoportja jellemzõe úgy pályázik, hogy a tavaszi pályázataiba az egész éves programjait betervezi. Tipikusa ilyeek az együttmûködési szerzõdése alapuló programok, ezért is tért át ebbe az esetbe az ökormáyzat az évi egyszeri támogatásra. E két gyakorlatból leszûrt általáos szabály ismeretébe vizsgáljuk meg a táblázatot. Ha a féléveket egyekét ézzük, a pályázók számáál látható, hogy a tavaszi lelkesedést õszi visszaesés követi. Az egész évet figyelemmel kísérve azoba a pályázók száma mideképpe emelkedett 2006-ba 2005-höz képest. Még jeletõsebb emelkedés látható a beadott pályázatok számáak övekedésébe. A 2006 tavaszi, kiugróa magas pályázatszám mögött az rejlik, hogy az idõseket tömörítõ szervezetek a fetebb már ismertetett okok miatt egyszerre adták be az egész évre voatkozó összes pályázatukat. Ez a téy egy másik szempotból is jeletõs: emiatt ugyais valószíûleg mitegy 6 7 pályázóval kevesebb idult az õszi pályázatoko. 32 2006 õszé azoba még eek elleére is több civil szervezet vett részt a pályázato, mit egy évvel korábba! A táblázatba külö kigyûjtve szerepelek az együttmûködési szerzõdéssel redelkezõ és a civil közösség pályázók, valamit az általuk beyújtott pályázatok is. Az együttmûködési szerzõdéses pályázókál csak a szerzõdésük alapjá beyújtott pályázatokat külöítettük el, az azo kívül esõ, általuk beyújtott pályázatokat em. Az együttmûködésis szervezet pályázók száma a vizsgált idõszakba álladóságot mutat. Az általuk beyújtott pályázatok számáak övekedése mögött az együttmûködési szerzõdések 2006 eleji aktualizálása állhat, amelyek sorá az ökormáyzat jeletõse megövelte az átruházott feladatok számát. A táblából az is látható, hogy az együttmûködéses szervezetek egy része eheze fogadta el az évi 164 CIVIL SZEMLE 2007/3 4
csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 165 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM egyszeri pályázatot, három szervezet is idult a 2006 õszi pályázato, de ezeket a kérelmeket a civil redelet alapjá formai okból el kellett utasítai. Az együttmûködési szerzõdések felülvizsgálata a civil közösségek pályázatai is yomot hagyott: a 2005 õszé még iduló, idõseket tömörítõ civil közösségek 2006 tavaszá már egy évre tervezve adták be a pályázataikat; ez állhat a 2006 õszi csökkeés hátterébe. A fetiek ismeretébe úgy tûik, hogy a kerületi civil szervezetek pályázati hajladósága a táblázatot ézve magas, és lassa tovább övekszik. Eek és a XVIII. kerületi civil politika sikeréek hátterébe valószíûleg az ökormáyzat alapos elõkészítõ mukája és sikeres kommuikációja található. 33 Az elsõ, 2005 tavaszi pályázato sikerült ugyais aktiváli a civil szektorak azt az egyharmadát, amely érdeklõdik a közélet irát, és amely ötletekbe ige, de ayagi eszközökbe kevéssé bõvelkedik. A civil szektor e szelete volt eredetileg az ökormáyzati civil politika és bee a civil pályázati redszer célcsoportja. A civilek kezdeti tapogatódzását jól szemlélteti a következõ adatsor, amely az egy civil szervezet által beyújtott pályázatok számát és az összes pályázathoz viszoyított aráyát tartalmazza. 3tabl Jól látható, hogy a legelsõ pályázato a civil szervezetek agyobbik része próba jelleggel, egy pályázattal idult. Az elsõ sikerek féyébe illetve a kiszámíthatóságak is köszöhetõe azóta legikább a két pályázat beyújtása a domiás. A 2006 õszi, a treddel elletétes értékek mögött egy érdekes jeleség állhat: a civil pályázati redszer sikeré felbuzdulva több új szervezet is megjelet a pályázati eljárásba. Jeleleg õk tapogatódzak. Az új szervezetek két fõ csoportja: a sportegyesületek, valamit az itézméyekhez kötõdõ civil szervezetek. Midkét csoport tevékeységéek csak agyo szûk szelete tartozik jeleleg a civil redelet hatálya alá. A sportegyesületek fõ tevékeysége a verseysport ûzése, utápótlás evelése, ehhez jeletõs összegû eszközbeszerzések, edzõtáborok szükségesek. Az ilye jellegû igéyek fiaszírozására a képviselõ-testület külö közalapítváyt hozott létre, amely a Civil Alapból szerezhetõél jeletõsebb összegeket is a pályázók redelkezésére tud bocsátai. Megjegyzedõ az is, hogy a verseysport dotálására törvéyi szite egész itézméyredszer épült ki, 34 külöbözõ, a speciális igéyekek megfelelõ pályázatokkal. A civil redelet egyébkét expressis verbis kizárja a támogatási körbõl a sporttörvéy hatálya alá tartozó szervezeteket, 35 így azok pályázatait is, a gyakorlat azoba a civil kocepció céljait szem elõtt tartva támogatja CIVIL SZEMLE 2007/3 4 165
csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 166 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM mide támogatható civil szervezet olya redezvéyét, amely egy kisebb vagy agyobb közösséget szólít meg, a lakosság számára kíál igyeese elérhetõ programot. Ilye például egy civil szervezet feállásáak jubileumára szervezett bográcsozás, mûsoros délutá, de véletleül sem tartozik ide az edzõtábor. Az itézméyekhez kötõdõ szervezetek esetébe itt jellemzõe vagyoösszességet jeletõ alapítváyokról va szó émiképp hasoló a helyzet. E szervezetek túlyomó többsége azért alakult, hogy az adott itézméy mûködése és programjai számára kiegészítõ forrást biztosítso. Az ökormáyzat e programokat em kívája támogati, külöösképpe azért em, mert az itézméyek számára külöbözõ jogcímeke biztosít egyéb forrásokat. Az itézméyekhez kötõdõ civil szervezetek mûködését sem kívája támogati az ökormáyzat, hisze egy ilye jellegû civil szervezet mûködési költségei eleyészõek az itézméyi mûködési költségekhez képest. Kokrét célja va ezzel szembe az itézméyhez kötõdõ szervezetekkel az ökormáyzat civil politikájáak: elõ kívája segítei, hogy e szervezetek itézméyfetartóból valódi civil szervezetekké váljaak. A Civil Alapból támogatható tehát mide olya jellegû pályázat, mellyel az adott szervezet az itézméy falai közül kilépve a köryezõ közösség számára szervez programot, legye ez egészségügyi, köryezetvédelmi, kulturális, sport vagy bármi egyéb. 36 Erre tekitettel ige leegyszerûsítõek tûik az a kritika, hogy az ökormáyzat e szervezeteket kizárja a pályázatból. A modat folytatása már fetebbrõl ismert: és így belterjessé teszi a civil pályázati redszert. Mit látható volt, jóval összetettebb dologról va szó. Ráadásul itt sem lehet általáosítai: em egy hasoló jellegû civil szervezet ismerte fel e redelkezések értelmét, és pályázott sikerrel a Civil Alaphoz. Visszatérve tehát a pályázók által beyújtott pályázatok számához, a 2006 õszi adatok mögött egyfelõl valószíûsíthetõe e szervezetek állak. Másfelõl pedig az a téy, hogy az utolsó pályázato iduló szervezetek egy része már tavasszal beyújtotta igéyei agy részét, jellemzõe egy mûködési és egy programtámogatás formájába. A mûködési költségek általába egész évbe kitartaak, éppe ezért õsszel legikább az esetlegese felmerülõ programok támogatása céljából yújtottak be pályázatot. E vélekedésüket az alábbi táblázat is alátámasztja. A számsorokat ézve úgy tûik, hogy az egyszerre csak egy támogatási célt preferáló pályázók vaak többségbe kivétel ez alól a 2006. tavaszi pályázat. Fotos tudi, hogy a kizárólagosa mûködési vagy programtámogatási cél em feltétleül jelet egy pályázatot. Több szervezet ad be egyszerre emcsak egy programot, 166 CIVIL SZEMLE 2007/3 4
csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 167 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM haem akár több mûködési célú pályázatot is, amit ezt a civil redelet egyébkét lehetõvé is teszi. 37 Mûködési költség alatt az elmúlt két évbe legikább a következõ tételek szerepeltek: postaköltség, admiisztrációs eszközök (fax, számítógép, yomtató), irodaszer és kiadváy yomdaköltsége. A programtámogatási igéyek eél jóval sokszíûbbek: egy és többapos kirádulások, elõadói díjak, koferecia, jubileumi ülések, üepekhez kapcsolódó redezvéyek. A pályázatok fõbb jellemzõit, összetételét áttekitve térjük át most a formai szabályokra, a véleméyezési eljárás gyakorlati tapasztalataira. A véleméyezési eljárás A CTT, valamit a TÜK civil pályázati redszerbe betöltött szerepével, feladataival fetebb már részletese foglalkoztuk. Az is kiderült már, hogy a véleméyezési jogkör em egy egyszerû, hagzatos, ám értéktele jogosítváy, haem egy komoly lehetõség az éritettekek az ökormáyzattól esetlegese eltérõ szempotjaiak ismertetésére, de akár a lobbizásra is. Látható volt, hogy az ökormáyzat saját dötési jogosítváyai egy szeletét egedte át ökét a kerületi civil szektor változó legitimitással redelkezõ képviselõiek: a delegáltakak. Az alábbi táblázatokból rekostruálható, hogya is haszálta a két bizottság a civil pályázati redszerrel kapcsolatos jogosítváyát, és egyáltalá: eredméyes mukát végeztek-e az elmúlt két évbe. 5tabl Az elsõ táblázatból látható, hogy a CTT eddig három pályázati ciklusba tevékeykedett. 2005 tavaszá ugyais csak megidult a mûhelyek felállítása, de a testületet még em lehetett összehívi. A CTT eddigi mukája sorá alapvetõe két CIVIL SZEMLE 2007/3 4 167
csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 168 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM területe volt aktív: általáos támogatási elvek, illetve az egyes pályázatokra tett támogatási javaslatok megfogalmazásába. A feti táblázat alapjá a CTT ez utóbbi hatásköre rekostruálható. A vastaggal szedett százalékok a bizottság javaslataiak összes pályázathoz viszoyított aráyát mutatják. A CTT módosító javaslattal élt rubrika adatsorai émiképp félrevezetõek lehetek, mert a delegáltak eél jóval több esetbe fogalmaztak meg egyéi vagy mûhelyvéleméyt, de a CTT ezekbõl csak a feti esetekbe alakított ki egységes javaslatot. Mit az alább majd az ökormáyzat dötéseiél is észlelhetõ, a CTT gyakorlata az idõk sorá egyre szigorodott: amellett, hogy az eredetileg az ökormáyzat által javasolt összegeket javaslataikba bár egyre csökkeõ mértékbe jeletõs részbe felfelé kerekítették, a vizsgált idõszak végére egyre többször javasolták az adott pályázat teljes mértékû elutasítását. A TÜK a CTT-hez képest kevesebbszer tett érdemi javaslatot, véleméyébe keveredtek a politikai és szakmai szempotok. Az idõ múlásával azoba az aráy az utóbbi javára módosult, ami talá a legjobb példája aak, hogy a civil pályázati redszer mide szereplõjét és itézméyét politikailag semleges iráyba viszi el. A kezdeti tisztá politikai jellegû javaslatoktól így a TÜK egyre ikább szakmai szempotok szerit, több esetbe általáos támogatási elvek meté kialakított véleméyek felé mozdult el. A civil ügyekbe a vizsgált idõszak végére megjeletek a koszezusos határozatok, jeletõs mértékbe segítve a pályázati redszer mûködését. S még valami: ez a hozzáállás a helyhatósági választások közeledtével sem szût meg, s most még csak reméli lehet, hogy a jövõbe is megmarad. Visszatérve még egy godolat erejéig a formai és érdemi vizsgálati hatáskörökre. Az eddigi tapasztalatok alapjá a TÜK és a CTT émileg szereptévesztésbe va. A civil redelet ugyais egyértelmûe fogalmaz: a pályázatok formai vizsgálatát a civil referesre, az érdemi véleméyezést pedig a CTT-re és TÜK-re ruházza. Egyedül a civil referes jogosult tehát a pályázatok érdemi és formai vizsgálatára egyarát. 38 Akkor tehát, amikor a CTT vagy a TÜK tagjai a pályázatok formai hibáit próbálják értékeli, mit ahogy erre eddig többször tettek kísérletet, a civil redeletbe lefektetett hatáskörüket lépik túl. Érdemes végiggodoli: a hiáypótlást, a pályázatok kötelezõ és esetleges mellékleteit a civil redelet részletese taglalja: ezek léte vagy em léte em képezi, em is képezheti mérlegelés tárgyát. A pályázatok formai szempotból törtéõ vizsgálatáért a civil referes mukakörébõl adódóa teljeskörû felelõsséggel tartozik. Eélfogva téves és idõpocsékoló egyes bizottsági tagok azo javaslata, hogy a pályázatok érdemi vizsgálatát csak a formai feltételek vizsgálatát követõe végezzék el, hisze a formai vizsgálat jogszabály által elõírt redbe és határidõk szerit törtéik, a CTT-ek és a TÜK-ek pedig a formai hibáktól függetleül a pályázati célra, aak megvalósíthatóságára, a közösség szempotjából való haszosságára kell fókuszália. A következõ táblázat a CTT mûködéséek eredméyességét próbálja számokkal megvilágítai. 6tabl 168 CIVIL SZEMLE 2007/3 4
csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 169 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Az elmúlt másfél év javaslataiak sorsát tekitve a CTT véleméyét általába felerészbe vette figyelembe a polgármester. 39 A táblázatba a potosság kedvéért ki kellett emeli azt az esetkört, amikor a bizottság yilvávalóa a civil redelet szabályozásával elletétese javasolta valamely pályázat támogatását ezeket a javaslatokat a polgármester természetese em támogathatta. Kokréta jogszabálysértõ javaslat az elmúlt két év sorá midössze kettõ volt, de eze felül elõfordultak olya esetek is, amikor a bizottság a pályázati cél em kellõ ismeretébe javasolt eltérést az eredeti összegtõl, amit a polgármester szité em fogadott el. A CTT eredméyességével kapcsolatba még két megjegyzés tûik fotosak. Amikor azt hallai természetese idokolás élkül, hogy a CTT javaslatait lesöpri a polgármester, érdemes elõvei ezt a táblázatot. A folyamatosa ötve százalék körüli eredméyesség egész jó aráy, fõleg ha a dötéshozó egyébkét egyáltalá em köteles figyelemmel lei a véleméyezési eljárás sorá megfogalmazódott véleméyekre. Éppe ezért valószíûleg közelebb jutuk a CTT mukájáak megértéséhez, ha em azt modjuk, hogy a bizottság eyi meg eyi javaslatát hagyta figyelme kívül a polgármester, haem azt: a bizottság ilye és ilye aráyba tudta megjeleteti a polgármesteri dötésbe a saját javaslatát. Iét ézve már tíz százalék is siker, igaz, ezért a tíz százalékért is alapos, idokolt, logikus érveléssel kell megküzdei. Az alapos, logikus, idokolt, a civil szektor egészét éritõ javaslatok készítése adja tehát a CTT mûködések léyegét. Ilyeel is lehet találkozi szép számmal. Azoba lehet találkozi egy másik, riasztó tedeciával is. Nevezetese arról va szó, hogy az egész civil szektort, de legalábbis a saját mûhelyéek tagságát képviselõ delegáltak, akik egyébkét saját civil szervezetük evébe em egyszer adak be maguk is pályázatot, delegálti megbízatásukat em egyszer a saját szervezetük érdekébe törtéõ lobbizásra próbálják felhaszáli. Ez em csupá etikai kérdés, elõbb-utóbb bizalmi válságot is okozhat, hisze ez a redszer, s az egész civil politika is a bizalomra épül! Fotos tehát a jövõbe egyértelmûe elhatároli a lobbizást a tisztességtele elõyszerzéstõl. 40 CIVIL SZEMLE 2007/3 4 169
csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 170 Az adatsorokat ézve több, már az eddigiekbe elemzett tedecia válik érthetõvé: a yertes pályázatok száma csökke, eze belül viszot övekszik a sikeres programtámogatási igéyek aráya. Szó volt már róla, hogy az ökormáyzat civil szektorral kapcsolatos ökét vállalt feladatai közül a támogatás biztosítása összetett jeleség. Egyfelõl az ökormáyzatak fel kell karolia a helyi közösségek mûködését, beleértve azokat a szervezeteket is, amelyek jogállásuk, jogi formájuk miatt más pályázati támogatásra em tarthatak igéyt. Másfelõl pedig az ökormáytársadalom ÉS ÁLLAM A CTT utá lássuk a TÜK mukáját! A TÜK már az elsõ pályázati félévbe is véleméyezte a beadott ayagokat. Egyedi javaslattal az elmúlt két évbe bár övekvõ számba, de ritká élt. Ha mégis, javaslatai megtétele sorá a bizottság tagjai a civil redeletet szem elõtt tartva ikább szakmai, mit politikai szempotból véleméyezték az eléjük kerülõ ayagokat. Ez a hozzáállás egyébkét a táblázatból is yomo követhetõ. A TÜK esetébe a legitimáció kérdése vagy az összeférhetetleség, a saját érdekeltségi körbe tartozó szervezetek melletti lobbizás fel sem merült, és a bizottság midvégig tisztába volt véleméyezési jogköréek terjedelmével is. A pályázati eredméyek A pályázati összesítõk elemzésébõl már csak az eredméyekrõl, a pályázati összegekrõl, valamit az elutasított pályázatokról kell szóluk pár szót. Egy tedecia a már eddig elmodottakból is világosa kirajzolódik: félévrõl félévre egyre összetettebb folyamattá válik a pályáztatás, lassakét kikristályosodak külöbözõ támogatási elvek, megszilárdul a bizottságok véleméyezési hatásköre, egymáshoz való viszoyuk, övekszik a véleméyek száma, a javaslatok egyre kiérleltebbé válak. A másik oldalo pedig egyre jobb, profibb, civilebb, a lakosság egyre szélesebb körét megszólító pályázatok születek. Ugyaakkor a civil pályázati redszer ismertségéek övekedésével egyre többe próbálak szerecsét em civiles témájú pályázatokkal is, mit errõl fetebb már volt szó. E jeleségekkel egyidejûleg látható egy másik tedecia is: a pályázati dötések szigorodása ezt az alábbi táblázat jól szemlélteti. 7tabl 170 CIVIL SZEMLE 2007/3 4
csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 171 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM zati támogatás fotos célja az adott kisebb-agyobb közösség kohéziójáak erõsítése; vagyis a lakosság öszervezõdõ közösségei által szervezett kisebb programok támogatása. Letebb látható lesz majd, mi a kisebb program: maximum pár tízezer-pár százezer forit ez az összeg leghatékoyabba a helyi viszoyokat legikább ismerõ ökormáyzat által biztosítható. A agyobb vagy agyo speciális projektekre már érdemes fõvárosi vagy országos támogatást keresi; az ilye jellegû pályázatok sikeréek biztosítása végett támogatja az ökormáyzat a kerületi civil szervezetek összefogását: vagyis a mûhelyek létrehozását, illetve e célból hozta létre a képviselõ-testület a pályázati örész keretet. A em yertes pályázatokál a mûködési igéyek egyre agyobb számba kerülek elutasításra: e mögött a em kifejezette a Civil Alaphoz tartozó igéyek állhatak. A programtámogatási pályázatok elutasítása mögött pedig agyobbrészt a pályázati igéy em helyi jellege, illetve közérdekûségéek hiáya található: e pályázatok az ökormáyzat megítélése szerit vagy más, agyobb pézösszegeket mozgató fórumoko (akár valamelyik ökormáyzati közalapítváyál) képviselhetõk sikerrel vagy átdolgozás utá yújtadók be ismét. A pályázók gyakorlata övekszik, ezt állapítottuk meg az elõbb. Ugyaakkor folyamatosa és két év utá még midig agyo magas a formailag hibás pályázatok száma. Nagyo magas továbbá mit ezt már többször említettük a em támogatható pályázatok száma is. Az elmúlt két év adatai az alábbi adatsorokból olvashatók ki. Pár megjegyzés azoba még szükséges: a kötelezõ mellékletek száma miimális. Hiáyuk em a beszerzés ehézségét, haem a hiáypótlás létét mutatja: több pályázó ugyais a pályázati felhívás által elõírt határidõbe vagy egyáltalá em csatol mellékletet vagy csak egyes mellékleteket csatol, a többit pedig a hiáypótlási határidõbe yújtja be. Ezt mutatja a hiáypótlás utá formai hibás pályázatok eleyészõ száma. Ez a hozzáállás egy szempotból zavaró: hátráltatja a pályázatok CIVIL SZEMLE 2007/3 4 171
csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 172 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM kiértékelését, és a többi, a pályázati mellékleteket idõbe és az elõírt formába beszerzõ pályázót hozza hátráyos helyzetbe, hisze a dötés, és így a támogatási összeg átutalása is csúszik. Bár a véleméyezési eljárás sorá több esetbe felmerült az ilye pályázók kizárása, illetve a hiáypótlási határidõ drasztikus lerövidítése, a megoldás valószíûleg em ebbe rejlik, haem aak a tudatosításába, hogy a figyelmetle vagy késlekedõ pályázó a többi szervezetek okoz kárt. A hibás ûrlap kategória a pályázatírói figyelmetleséget szimbolizálja. Hibás ûrlap ugyais három okból állhat elõ: a.) teljese értelmezhetetle ûrlap, b.) az ûrlap és a csatolt mellékletek adatai közti eltérés (jellemzõe számítási hiba), c.) a két pályázati cél (mûködési és programtámogatási) összemosása egy ûrlapo. A jogszabály alapjá elutasított pályázatok hátterérõl már szóltuk. A késõbb támogatadó pályázatok esetébe a pályázó által megjelölt cél jó, támogatásra alkalmas, de a megvalósítás idõpotja a távoli jövõbe vész. Például a pályázati kiírás idõpotjához képest egy, másfél évvel késõbbi programhoz kér támogatást a pályázó. Ezzel egyrészt csökketi az adott féléves Civil Pályázati Alap agyságát, más pályázók támogatásáak esélyeit, másrészt pedig a civil pályázati redszer kiszámítható, fél-egy-másfél-két év múlva a pályázat ugyaúgy kiírásra kerül, így érdemes akkor pályázi. Az egyéb kategóriába azok a pályázatok találhatók, ahol vagy más forrás igéybe vétele szükséges tehát a pályázati cél meghaladja a civil pályázati redszer lehetõségeit vagy a közérdekûség hiáya akadályozza a pályázat kedvezõ elbírálását. A Civil Alapból folyósított támogatások megoszlásáak elemzése több szempotból érdekes. Egyrészt kitûik belõle tedeciakét a Civil Alap felállításáak 172 CIVIL SZEMLE 2007/3 4
csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 173 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM és mûködéséek célja: helyi szitû, kisebb igéyek kielégítése a közösségépítés, értékmegõrzés, értékközvetítés jegyébe. A támogatások dötõ többsége ezért 0-200 000- forit között oszlik meg. Az e feletti összegek éháy agyobb projektet takarak: jellemzõe kiadváykészítést vagy a települési civil szektor többségét éritõ redezvéyeket. A 200 000- forit feletti pályázatokat többségébe az együttmûködési megállapodással redelkezõ civil szervezetek yújtják be, áluk összpotosul ugyais az a szellemi tõke és iovációs képesség, valamit taglétszám, amely egy ilye agyságú projekt sikeres megvalósítását lehetõvé teszi. A mûködési támogatások agy része 50 000- forit alatti: postaköltség, írószer, eszközbeszerzés. A agyobb összegû mûködési támogatások tipikusa a yomdaköltségek: egy-egy közösség életét bemutató kiadváyok készítését az ökormáyzat a vizsgált idõszakba midvégig támogatta. Mûködési költségkét jeletkezik ugyaakkor a legagyobb támogatási összeg is: ez az egyesületi formába mûködõ Vöröskereszt helyi csoportjáak mûködése, amit a kerületi ökormáyzat a lakosság érdekébe vállalt át az egyesületi formába mûködõ Magyar Vöröskereszttõl. A programtámogatások többsége szité 200 000- forit alatt marad. Az eél agyobb összegek általába, de em kizárólagosa az együttmûködésis szervezetek megállapodáso alapuló feladataiak ellátásával kapcsolatosak. Ez egyébkét kiolvasható a 2006. évi pályázati eredméyekbõl is, amikor az együttmûködõ szervezetek már csak tavasszal yújthatták be szerzõdéssel kapcsolatos igéyeiket. Végezetül pedig ézzük egy olya összesítõ táblát, amelyek adatai már átvezetek miket a civil pályázati redszer két éves tapasztalataiak értékeléséhez. CIVIL SZEMLE 2007/3 4 173
csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 174 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A táblázat a pályázati összesítõk végösszegei alapjá készült. Ha valamely statisztikáál, akkor itt valóba szükség lee még további pár év vizsgálatára, hogy biztosa kirajzolódó tredeket láthassuk. A két éves vizsgálati periódus alapjá azoba pár pozitív iráyvoal már látható. Elõször is: a pályázati projektek összköltségével és az összes igéyelt összeg övekedésével együtt övekedett a pályázati örész és a más forrás bevoásáak aráya a pályázati célok megvalósításába. A pályázati projektek összköltsége két év alatt a másfélszeresére övekedett ez talá a civilek ötleteléséek köszöhetõ, illetve a kiszámítható támogatási redszer létéek. Növekedett 2005-höz képest a 2006-ba szétosztott támogatás összege is, a pályázati keretösszeg pedig 67% és 95% közötti aráyba szétosztásra került a égy félév alatt a pályázók között. Az összes jóváhagyott támogatás pályázato igéyelt támogatáshoz viszoyított aráya a felére csökket, eek okait fetebb részletesebbe próbáltuk bemutati. A végösszegek tekitetébe az elõzõ táblázatál elemzett tred szité látható: az összes jóváhagyott támogatásál két év alatt felére csökket a mûködési jellegû költségek aráya. 174 CIVIL SZEMLE 2007/3 4
csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 175 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Tapasztalatok Az utolsó táblázatot és tredjeit ézve két év múltá úgy látszik, a civil pályázati redszer mûködése az eredeti tervek szerit halad. A pályázati redszer, illetve épszerûsége emhogy gyegült, de erõsödött az elmúlt évek alatt. Most akár hátra is dõlheték, mégis, a statisztikák adatai értelemszerûe kijelölik a következõ évek lehetséges iráyait, valamit a változtatást igéylõ potokat. A következõ évek lehetséges iráyai Mideekelõtt a depolitizáltság megõrzése szükséges. Választási évbe a szakmai szempotok háttérbe szorulak a posztok politikai szempotú szétosztása mögött. Így keletkezhetek egy politikától függetleített redszerbe tisztá politikai, igaz egyelõre fukció élküli, tisztségek. Leggyakrabba mivel ez jövedelmezõ taácsokokat választ a testület, ám egy, a XVIII. kerületihez hasoló, polgármester által domiált redszer hatékoyságát ez jeletõse rothatja. A taácsoki redszer ugyais a civil pályázati redszer képviselõ-testületi hatáskörbe tartását feltételezi, itt viszot a taácsokra dötõ szerep hárul az egyeztetések lefolytatásába, és egyáltalá: az ökormáyzati civil politika meghatározásába. A taácsoki redszer amellett, hogy átpolitizált kevéssé hatékoy, hisze a testületbe számtala érdek, lobbi jeleik meg, ami szité a szakmai érvek elle hat. Éppe ezért agy kérdés a XVIII. kerületbe is: taácsoki redszert azaz képviselõ-testületi vagy polgármesteri hatáskört akar az ökormáyzat fetartai. A dötés kizárólagos, kevert redszer em lehetséges. Illetve lehetséges, de evetséges: hatáskör élküli dísztaácsokak mi értelme va? Az elmúlt két évet áttekitve szükségesek tûik a Civil Pályázati Alap összegéek övelése. Elõbb azoba potosítai szükséges egy régi tévedést. Elterjedt vélekedés, hogy a Civil Alap összege 2005-be és 2006-ba is tízmillió forit volt. Ez az egyébkét fõvárosi szite jeletõs összeg azoba csak a mûködési és a programtámogatási keretek összege volt. Eze felül, a potosság kedvéért, azoba ide kell számítai az együttmûködési keret összegét is, hisze ez az összeg is a civil szervezetek támogatására lett elkülöítve, csupá e keret felett em a polgármester, haem a képviselõ-testület diszpoál. Így ézve tehát a 10%-os vis maior keretet is beszámítva 2005-be a Civil Pályázati Alap összege 13 630 000-, 2006- ba pedig 14 000 000- forit volt. A Civil Alapból azoba em csupá pályázati támogatások törtéek: a Civil Kerekasztal költségei mellett az egész kerületi civil szektort éritõ kiadásokat (mit például a kerületi civil szervezetek bemutatkozását tartalmazó Civil Kaledárium kiadását) is iét fedezi ökormáyzat. 2007-be egy újabb keret: a pályázati örész keret felállításáról dötött a képviselõ-testület, pot a Civil Pályázati Alapo túlmutató kerületi civil kezdeméyezések támogatásáak CIVIL SZEMLE 2007/3 4 175
csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 176 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM elõsegítése érdekébe. Eek költsége elõreláthatóa kétmillió forit lesz, de tekitettel arra, hogy a keret felülrõl yitott, ez az összeg az igéyek függvéyébe még emelkedhet is. Összességébe tehát a Civil Pályázati Alap összegéek legalább kétmillió, de ikább hárommillió foritos emelése tûik szükségesek, eek idokoltsága pedig csak újabb két év elteltével látható majd. Fetartadóak látszik, mert az eddigi adatok mutatják létjogosultságát, az évi kétszeri pályázati kiírás is. A kerületi civil szervezetek megszokták, elfogadták a féléves ciklusokat, tervezek vele. Az együttmûködési megállapodással redelkezõ civil szervezetek esetébe viszot az évi egyszeri, a szerzõdésbe rögzített feladatok ellátásával kapcsolatos pályázati határidõ köyebbséget hozhatott: a feladatok tervezése mellett amihez év elejé, 12 hóapra elõre már forrást biztosít az év sorá felmerülõ egyéb programok és eszközbeszerzések számára megyitotta a mûködési és a programtámogatási keretet. A mûködési költség igéylések számáak és összegéek megoszlása egyértelmûvé tette, hogy jeleleg az ökormáyzat civil kocepciója által tervezett civil kártya kialakítására ics szükség. A féléves pályázatoko ugyais a civil kártya felhaszálási köréhez viszoyítva jóval tágabb körbe juthatak mûködési támogatáshoz a civil szervezetek. A civil kártyát mideesetre teljese em szabad elfelejtei: a civil ház felállításával egyidejûleg érdemes bevezetéséek kérdését újra megvizsgáli. Visszatérve egy godolat erejéig a pályázati örész keretre. Eek felállításáról eredetileg a civil kocepció elfogadásakor állapodtak meg a civil szervezetek az ökormáyzattal. A civil pályázati redszer adataiak értékelése a két évvel ezelõtti elképzelések jogosságát igazoli látszik, hisze jeletõs számú pályázat fogalmaz meg a helyi szite támogathatóál agyobb igéyeket. Az ökormáyzat feladata ebbe az esetbe feltéve ha a pályázati igéy a kerület, illetve lakossága érdekeit szolgálja, vagyis közérdekû az adott elképzelés megvalósulásáak elõsegítése lehet, méghozzá oly módo, hogy a pályázó idulását regioális vagy országos szitû pályázato lehetõvé teszi. A pályázati örész keret felállítása és jövõbei mûködése mellett szól még az is, hogy az Európai Uió 2007 2013 közötti költségvetésébõl Magyarország számára lehívható összeg várhatóa az ilye jellegû pályázatok számáak övekedésével jár majd. A Civil Alap többi keretéek létjogosultságát az elmúlt idõszak szité igazolta, ezeket a jövõre ézve is érdemes fetartai. A jogi személyiség élküli civil közösségek pályázati lehetõségéek biztosítása a civil pályázati redszer legfotosabb vívmáyai közé tartozik, fotosságát az utóbbi égy pályázat féyese mutatta, éppe ezért a redszer további fetartása, lehetõség szerit miél több civil közösség bevoásával, szükséges. Eek érdekébe az ökormáyzat egyébkét már megtette az egyik legfotosabb lépést: a civil redelet 2006. év eleji módosítása e pályázókra voatkozó eljárási szabályokat is jeletõse egyszerûsítette. Végezetül pár szó a véleméyezési eljárásról. Mid a CTT, mid a TÜK bevoása a civil pályázati redszer mûködtetésébe kiváló ötletek bizoyult. Két év elteltével 176 CIVIL SZEMLE 2007/3 4
csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 177 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM elmodható, hogy e bizottságok mukájába egyre ikább a szakmaiság domiál, javaslataik, idokolásaik pedig új szempotokat viszek be a dötéshozatalba. Remélhetõleg a választási ciklus a TÜK mukájába sem hoz változást, és a muka depolitizált légkörbe folytatódik. A bizottságok hatásköre: vagyis a pályázatok érdemi véleméyezése változatlaul fetartadó. 41 Átgodolást igéylõ potok a civil pályázati redszerbe Két év utá markása láthatók tehát a fejlõdés iráyai. Pár esetbe azoba az adatok alapjá érdemes elgodolkodi a további lépésekrõl. Mideekelõtt a civil pályázati redszert felfedezõ második pályázói kör: a sportszervezetek és az itézméyi szervezetek körérõl va itt szó. Az utóbbival kezdve: az itézméyekhez kötõdõ civil szervezetekre voatkozó szabályozás változatla formába való fetartása a továbbiakba is szükséges. E szabályozásak ugyais kokrét célja va: az ökormáyzat azt szereté, ha az itézméyek fiaszírozása helyett e szervezetek tevékeységébe a lakossági igéyek domiáláak. Nyitva áll tehát a Civil Pályázati Alap továbbra is az e pályázók által megfogalmazott midazo tevékeységek támogatására, amelyek az itézméybõl kilépve a köryezõ lakosságot vagy aak egyes csoportjait szólítják meg. A sportszervezetek eseté a Civil Alaphoz beérkezett pályázatok azt mutatják, hogy részükrõl lee igéy a Civil Alap további bõvítésére. A civil redelet jeleleg a tisztá sporttevékeységek támogatását kizárja a Civil Alapból. Az is ismert, hogy míg a helyi civil szervezetek általáos támogatására a Civil Alap felállításáig em volt mód, addig a helyi sporttevékeységek dotálására külö közalapítváyt állított fel az ökormáyzat. Ettõl eltekitve a jelelegi redszer módosítható, akár a verseysport támogatása is beilleszthetõ, de csak pályázat útjá, a yilváos, objektív és kiszámítható eljárás kialakításával, külö sportkeret létrehozásával. Ha erre lee igéy, s fedezet, s hozzá még ökormáyzati szádék is, az akár az adott közalapítváy megszütetését is hozhatá. 42 A közigazgatási reform egyik eleme ugyais éppe e költséges és ehézkes közalapítváyok pézalapokká traszformálását jeleti. 43 Ez természetese voatkozik az ifjúságpolitika átalakítására is egy jogi személyiség élküli diákökormáyzat éppe úgy kezelhetõ civil közösségkét, mit egy diáksportkör. Átgodoladó a jövõbe a CTT-be ülõ delegáltak megbízatásáak, jogállásáak újraszabályozása. Egyfelõl fetartadóak tûik a féléves delegálási idõ, ugyaakkor pedig fotos lee az összeférhetetleség szabályozása, hisze a jelelegi tapasztalatok az egész civil szektor morálját kedvezõtleül befolyásolják. Részletese kidolgozadók továbbá a delegáltak helyettesítéséek szabályai is. 44 Jeletõse megköyíteé a közös mukát az is, ha em csak egyes delegáltak, haem midegyikük tisztába lee a CTT hatáskörével, a civil pályázati redszer eljárási szabályaival. CIVIL SZEMLE 2007/3 4 177