01. TIZENEGYEDIK ÉVFOLYAM 6. SZÁM 479 PÁLOSI-NÉMETH BALÁZS Partnerkockázat a pénzügy pacok átalakulásának orgója 1 A tanulmány a pénzügy válság során egyértelművé vált problémák hatására a partnerkockázat kezelésére vonatkozó legjelentősebb változásokat és azok következményet mutatja be. A pac gyakorlat és a szabályozás mellékhatása között megbújó feszültségek feltárása során rámutat, hogy az új feltételrendszer hogyan vezet a pac szereplők magatartásának megváltozásához, am a pénzügy pacok működésében alapvető átalakulást eredményez. A ckk az elmélet megközelítésen túl a CRD IV alapján várható változások gyakorlat mplementácójához s segítséget nyújt. 1. ÁTTEKINTÉS Bár a magyar bankrendszer számára a Bázel III közvetlen hatása és a felkészüléshez szükséges erőforrás s nagyságrendekkel alacsonyabb, mnt am a Bázel II és a CRD esetében szükséges volt, anyabankjaknak jelentős váltást jelent, amely működés gyakorlatuk és portfólójuk átalakítását s szükségessé tesz. A Bázel III követelményrendszer európa jogrendbe történő átültetését bztosító (elfogadása előtt álló) CRD IV 3 a bankszektor tőkehelyzetének megerősítése érdekében három rányból s nehezít a bankok tőkemegfelelését: megemel a tőkemegfelelés mutató mnmáls értékét, csökkent a mutató számlálójában fgyelembe vehető tőkeelemeket a mnőségükre vonatkozó előírásokkal, növel a mutató nevezőjét új kockázatokra képzett tőkekövetelménnyel, lletve a meglévőkre vonatkozó, szgorúbb előírásokkal. 1 A tanulmány a szerző nézetet tükröz, amelyek nem feltétlenül egyeznek az ING vagy a QCR álláspontjával. A szerző köszönettel tartozk Krály Júla, Csaba László és Madar László bztatásáért és értékes megjegyzéseért, lletve Flors de Vooys konzultácós segítségéért. Nem ttkolt tovább célja a szerzőnek, hogy összhangban az Alapítvány a Pénzügy Kultúra Fejlesztéséért törekvésevel (MEDVEGYEV [011]) hozzájáruljon a magyar pénzügy életben használt nyelv fejlődéséhez egy olyan területen, amely a magyar pacon kevéssé, de a vlág pénzügy életében meghatározó szerepet tölt be. 3 Megjegyezzük, hogy e ckk írásának pllanatában (01. május júnus) a CRD IV előzetes verzója (CRD IV [011]) két változatban él. A Parlament és a Tanács verzója épp a partnerkockázat tekntetében jelentősen különbözk. Az új EU-szntű szabályozás a CRD-vel ellentétben nem rányelv, hanem részben jogszabály (Captal Requrement Regulaton CRR). A CRR tartalmazza az első (felügyelet tőkekövetelmény) és harmadk (nylvánosságra hozatal) pllér előírásat. A CRD a másodk pllér (ICAAP), a SREP és a tőkepufferre vonatkozó részeket javasolja átültetn a nemzet joganyagokba.
480 HITELINTÉZETI SZEMLE Jelen tanulmány a tőkemegfelelés mutató nevezőjére ható legjelentősebb tétellel, a partnerkockázat tőkekövetelmény növelését célzó változtatásokkal foglalkozk. 4 Átteknt a szabályozó javaslatokat, megvzsgálva elmélet hátterüket, mellékhatásakat és várható következményeket. Felhívja továbbá a fgyelmet arra, hogy az új előírások mként alakítják át a meglévő sémákat mnd a pac működés, mnd a kockázatkezelés területén. A partnerkockázatot a pénzügy ntézményekkel (htelntézetek, befektetés vállalkozások, bztosítótársaságok, alapkezelők stb.) szemben htelkockázattal 5 azonosítjuk, azaz nem csak a kereskedés pozícók (pac kockázattal rendelkező tételek) tartoznak de, hanem pl. a bankköz ügyletek s. A partnerkockázattal foglalkozó rodalom két témakör szernt csoportosítható. Az első azt vzsgálja, hogyan befolyásolja a partnerkockázat az árazást, míg a másodk azt, hogyan mérhető és kezelhető a partnerkockázat. Ez a tanulmány az utóbbak közé tartozk. A téma relevancáját jól mutatja, hogy a partnerkockázat többlettőke-követelmény önmagában átlagosan 10% fölött mértékben emel a kockázattal súlyozott eszközértéket. Ennél még drámabb a helyzet a pénzügy pacokra vonatkozóan, ahol akár 100% fölött tőkekövetelmény-többlet s előfordulhat (Qugnon [011]). 6 A CRD IV partnerkockázat módosítása öt területet ölelnek fel: 1. ábra A CRD IV partnerkockázat vonatkozása Forrás: saját szerkesztés 4 A partnerkockázat előírások mellett a CRD IV drektíva, valamnt az ezt kegészítő rányelvek az alább főbb területeken változtatnak: a szavatoló tőkeelemek mnősítésének emelése a bankok veszteségelnyelő képességének javítása érdekében, új lkvdtás követelmények felállítása az ntézmények sokktűrő képességének javítása érdekében, antcklkus ntézkedések az értékvesztésben és a tőkében, rendszersznten jelentős ntézmények kemelt kezelése, a túlzott tőkeáttétel megakadályozása a tőkeáttételre vonatkozó korlátra vonatkozó javaslattal. 5 A htelkockázatot tágan nem csak a default kockázatra szűkítve értjük. 6 Megjegyezzük, hogy a dervatív termékek unós szntű szabályozását előkészítő (European Market Infrastructures Regulaton EMIR) dokumentum megengedőbb a dervatív termékek tőkekövetelményét lletően, amt feltételezhetően a CRD IV végső verzója s tükröz majd.
01. TIZENEGYEDIK ÉVFOLYAM 6. SZÁM 481 A következőkben az 1. ábrán felsorolt öt kérdéskört tekntjük át. A ks tőkekövetelménytöbbletet előíró rendelkezéseket (fedezetek, rossz rányú kockázat) rövdebb, a jelentősebbeket részletesebb elemzésnek vetjük alá, előbb az elmélet megfontolások, majd a gyakorlat mplementácó szemszögéből.. A MEGEMELT ESZKÖZKORRELÁCIÓS EGYÜTTHATÓ A belső mnősítés módszert (IRB) alkalmazó bankok esetében a nem várható veszteség bedőlés valószínűségének számításához használt nputparaméter az eszközkorrelácós együttható (továbbakban rövden korrelácó/korrelácós együttható, vagy a CRD jelölésrendszerének megfelelően: R). E mutató a ktettség mögött álló adós bedőlés valószínűsége és a gazdaság általános állapota között teremt kapcsolatot, mégpedg a veszteségfüggvény alakjának meghatározásán keresztül. Amkor a korrelácó alacsony, a veszteség sűrűségfüggvénye kevésbé szóródk, jobban koncentrálódk az átlag körül. Ellenkező esetben ha magas a korrelácó magasabb a nagyobb veszteségek valószínűsége. Például egy htelportfóló 1%-os bedőlés valószínűség és az eszközök tökéletes együttmozgása esetén 100-ból 99-szer problémamentes, 1-szer azonban a teljes portfóló csődös lesz. Szntén 1%-os bedőlés valószínűség, de független eszközök esetén a portfóló veszteségfüggvénye az átlag körül szóródk. Az átlag kellően nagy elemszám esetén a PD. A Bázel II IRB-modellben a korrelácó természetesen nem lehet 0% vagy 100%. A következő ábra mutatja be az IRB-veszteségfüggvény lefutását alacsony (1%) és magas (30%) korrelácó esetén.. ábra A veszteség-sűrűség függvények vselkedése különböző korrelácók (R) mellett Forrás: saját szerkesztés
48 HITELINTÉZETI SZEMLE Látható, hogy utóbb esetén a veszteség valószínűsége alacsonyabb, mnt az átlag, de annak, hogy nagy veszteség következk be, magasabb a valószínűsége. Tekntve, hogy az IRB kockázat súlyfüggvény az adott konfdencasznt mellett legnagyobb veszteséget mér, mnél magasabb a korrelácó, annál magasabb az adott ktettség tőkekövetelménye. A válság tapasztalata rámutattak, hogy a pénzügy ntézmények összekapcsolódása sokkal jelentősebb, mnt amt az IRB-modellben alkalmazott korrelácó a Bázel II alapján meghatározott ntervalluma 7 fgyelembe tudott volna venn (BCBS [011]). Ez pedg az alacsonyabb tőkekövetelményen keresztül magasabb kockázatvállalásra ösztönözte a pac szereplőket. E hatást elkerülendő, az új szabályozás megemel a pénzügy ntézmények felé fennálló követelések korrelácós együtthatójának mértékét 5%-kal. Ezalól csak a ks (a csoport konszoldált mérlegfőösszege ksebb, mnt 70 mllárd EUR 8 ), szabályozott ntézmények ktettsége mentesülnek. 3. ábra A korrelácós együttható változása a pénzügy ntézményeknél Forrás: a szerző klasszfkácója 7 A Bázel II-es drektíva öt különböző korrelácós együtthatót határozott meg (ktettség osztályokhoz gazodva), amelyek közül egyk sem nagyobb 4%-nál (lásd 1. melléklet). 8 Összehasonlításképpen: az OTP Csoport 011-es mérlegfőösszege hozzávetőlegesen a fent érték fele.
01. TIZENEGYEDIK ÉVFOLYAM 6. SZÁM 483.1. Implementácós kérdések Vegyük észre, hogy a különböző eszközosztályok korrelácós együttható leírhatók egy általános képlettel, beleértve az új szabályozás matt változtatást s: R Max (1 e 0, mn(1, par1 par (1 e par 4PD ) (1 e par3 1 ) (1 e par 4PD ( par 4 par 4 ( S 5) par5 1 (1 par6))) 45 ) ) (1) ahol par1 = retal korrelácó (ngatlanfedezetes, lletve mnőség rulírozó lakosság ktettségek esetén), par = legmagasabb lehetséges PD (100%) esetén alkalmazott korrelácó, par3 = legalacsonyabb lehetséges PD (0%) esetén alkalmazott korrelácó, par4 = az ún. k-faktor, amely a korrelácós függvény esésének sebességét határozza meg 9, par5 = kkv-eszközosztály esetén alkalmazott korrelácócsökkentő paraméter 10, par6 = az új szabályozás matt bevezetett paraméter (5%), S = Max(50, mn (5, a csoport konszoldált árbevétele)). Az mplementácó során két nehézséggel nézhetnek szembe az ntézmények. Egyfelől adatmnőség problémák nehezítk a partner csoport teljes mérlegfőösszegének felhasználását a számításokhoz. Emellett a szabályozottság kérdése sem trváls, hszen a CRD IV meglehetősen összetett módon írja azt körül: egy ntézmény szabályozás alatt áll (regulated), ha a) tevékenysége felügyelet alatt áll (supervsed) és olyan csoporthoz tartozk, amely egy EU-ekvvalens országban 11 rezdens, vagy b) pénzügy ntézmény (nem feltétlenül áll felügyelet alatt), de olyan anyantézménnyel rendelkezk, amely kelégít az a)-ban leírt feltételeket. A fentekből adódóan fgyelembe kell venn az adós tényleges működés körét annak meghatározásához, hogy vajon felügyelet alatt álló tevékenységet végez-e. Emellett, ha a partnerntézmény nem EU-ekvvalens országban rezdens, csoportjának több tagjára s meg kell vzsgáln a fent feltételek teljesülését. E megoldás tehát adat- és nfrastruktúragényes. Alternatív út lehet, hogy egyszerűen mnden pénzügy ntézménnyel szemben egységesen alkalmazza a bank a megemelt korrelácós együtthatót. A megoldás konzervatív és költséghatékony, amely ks ntézmény portfóló esetén valós megoldás lehet. 9 Mértéke ntézmény, szuverén és vállalat ktettségeknél 50, a fent említett specáls retal ktettségeket kvéve, a lakosság portfólóra 35. 10 A korrelácós paraméterekről bővebben l. BCBS [005]. 11 EU-ekvvalens ország az, amelynek a pénzügy szabályozása legalább ekvvalens az EU-ban alkalmazott szabályrendszerrel.
484 HITELINTÉZETI SZEMLE 3. A CVA-TŐKEKÖVETELMÉNY A CVA az angol credt valuaton adjustment kfejezés rövdítéséből származk. Magyarul htelértékelés kgazításnak fordíthatjuk, de a továbbakban az angol rövdítést használjuk. 1 Általános gyakorlat a dervatív kereskedés során 13, hogy a dervatív értékét módosítják a partner csődje esetén bekövetkező veszteség valószínűséggel súlyozott értékével. A CVA a partnerrel szemben fennálló követelés értékének módosulása a htelező és a partner htelkockázatának következtében. Megegyezk a pozícó értékének és ugyanezen portfóló kockázatmentes partnerek között fennálló értékének különbségével. A htelértékelés kgazítás tehát tükröz az ügyféllel szemben fennálló ktettség teljesítésének elmaradása matt htelkockázat pac értékét. 14 Ematt a CVA-t egyszerűen a partnerkockázat várható veszteségének s nevezk, és aggregált értéke része az ntézmény eredménykmutatásának. A válság során a pénzügy pac szereplők veszteségenek kétharmada nem a tényleges fzetésképtelenség (default), hanem a htelkockázat felárak (credt-spread) változása matt CVA-növekedésből adódott (Cappon [011]). Erre a potencáls (nem várható) veszteségre azonban a Bázel II-es szabályozás nem írt elő tőkekövetelményt. Még melőtt a Bázel III megtette azt, a pac szereplők önmaguktól s felsmerték a kockázat e forrását; ennek következtében a partnerkockázat kezelésében alapvető változások zajlottak le az elmúlt években. Elsősorban azáltal, hogy a CVA-kockázat passzív kezelését felváltotta annak aktív menedzsmentje; a számítás modellek pontosítása, előbb nap, majd napon belül, végül a valós dejű CVA-kalkulácó által: 1998 előtt: htelkockázat lmtek alkalmazása, a várható jövőbel ktettség (PFE) számítása annak érdekében, hogy korlátozzák az egy partnerrel szemben potencáls követelés mértékét. 1998: Az ázsa válság és különösen az LTCM bukása 15 rárányította a legnagyobb (Ter1) bankok fgyelmét a partnerkockázat és a CVA-számítás szükségességére. Ez azonban mndössze passzív CVA-menedzsmentet jelentett. A CVA dőszakos fgyelésén keresztül törekedtek a partnerkockázat költségének becslésére, valamnt a nagyobb veszteségeket passzív bztosításokon keresztül gyekeztek elkerüln. 1 Hasonlóan más, a szakma nyelvben már meghonosodott rövdítéssel: IRB, WACC, ROE stb. 13 A számvtel standardok s előírják: FAS157, lletve IAS39. 14 Vegyük észre, hogy ez az érték nemcsak az adós htelkockázatának függvénye, hanem a htelezőé (a pozícó kírójáé) s. Ematt a dervatív értéke a htelkockázat-mentes érték mínusz CVA plusz DVA, ahol a DVA (debt value adjustment) a partner szemszögéből számított CVA. A CVA maga s egy dervatív, amelynek az értéke a partnerrel szemben fennálló összes ktettség értékének függvénye. A CVA értékének számításáról bővebben lásd GREGORY [009]. 15 A Long-Term Captal Management (LTCM) egy legendás fedezet alap volt Nobel-díjas közgazdászok és befolyásos Wall Street- befektetők rányítása alatt, 1998 szeptemberében azonban összeomlott, és csak egy 3,65 mllárd dolláros mentőcsomagnak volt köszönhető, hogy nem rántotta magával a vlág vezető befektetés bankjat (bővebben l. DUNBAR [000], LOWENSTEIN [007]). Az LTCM úgy vett fel tőkeáttételes pozícókat, azaz úgy kapott htelt, hogy még harcutot sem kellett fzetne (LOWENSTEIN [007], 86. o.).
01. TIZENEGYEDIK ÉVFOLYAM 6. SZÁM 485 006-ban megjelentek az FASB 157-es és az IAS 39-es rányelvek 16, amelyek előírják a dervatív pozícók értékének a partnerkockázattal való korrekcóját. Ettől kezdve mnden a pénzügy pacokon aktív banknak számítana kell a CVA-t, de csupán hav rendszerességgel. 008 szeptemberét és a Lehman Brothers csődjét követő, sorozatos bedőlések és az ügyfelek htelmnőség-romlása elkerülhetetlenné tették a CVA aktív menedzsmentjét. A bankok belátták, hogy saját érdekük a nagy pontosságú és mnél sűrűbb CVAszámítás. A pac kockázat forrása, amelyek meghatározzák a dervatív értékét, befolyásolják a CVA nagyságát s. Emellett a partner htelmnősége, azaz a partner htelkockázat felárának lejárat szerkezete s hat a CVA-re. Míg az előbb pac kockázat és így a pac kockázatkezelés eszközevel kezelt, addg utóbb nem vagy csak részlegesen került a bank kockázatkezelés fgyelmébe. A Bázel III/CRD IV már tőkekövetelményt ír elő a partnerkockázatból adódó, nem várható veszteségre. A szabályozás azonban nem dfferencál a CVA változását okozó kockázat források tekntetében. Azon bankok, amelyek a pac faktorokat fgyelembe vették, és azokat fedezet ügyletekkel csökkentették, most azzal szembesülnek, hogy a szabályozó mnd az eredet, mnd a fedező ügyletre tőkekövetelményt ír elő. A dervatívok nap ktettségét a belső modell módszerével (nternal model method IMM) 17 megállapító ntézményeknek két, a több banknak egy módszer áll rendelkezésére a CVA-tőkekövetelmény számszerűsítésére. E két módszer sorrendben: a fejlett és a sztenderd módszer. A továbbakban elsősorban a sztenderd CVA-tőkekövetelménnyel foglalkozunk, mert a fejlett módszer alkalmazása nem lesz jellemző a pacon. Ennek oka amellett, hogy az IMM alkalmazása szgorú felügyelet jóváhagyás mellett lehetséges, és így csak a Ter1- bankok között elterjedt 18 az, hogy a CVA-tőkekövetelmény szabályozásának jelenleg formája ellenérdekeltté tesz az ntézményeket e módszer alkalmazásában: A htelkockázat felárak hstorkus adataból számolt, fejlett CVA-tőkekövetelmény egészen más eredményt ad két jelenleg azonos htelmnősítésű ügyfél esetében. Általában a nagyobb htelkockázat felár-volatltás automatkusan magasabb CVAtőkekövetelményhez vezet a fejlett módszer szernt, függetlenül az ntézmény tényleges htelmnősítésétől. Hommels [011] példája szernt például a Morgan Stanley dervatív ügyletenek CVA-tőkekövetelménye extrém módon 3-szorosa lenne a Socété Générale azonos ügyletehez képest, pedg a két ntézmény közel azonos htelmnősítéssel rendelkezk. A sztenderd CVA-tőkekövetelmény alacsonyabb a fejlettnél, ha utóbbt a bázel bzottság által javasolt módon 19 a válság során tapasztalt hstorkus adatok alapján 16 Fnancal Accountng Standards Board, Internatonal Accountng Standards 17 A belső modell módszer esetében a bank saját modell segítségével általában Monte-Carlo-szmulácóval számítja a dervatívok lehetséges jövőbel értékének eloszlását. 18 Megjegyezzük, hogy nem látjuk egyértelmű okát a nem IMM-bankok kzárásának. Az IMM-alapú ktettségmeghatározás nem függ közvetlenül össze a CVA-kockázat kezelésének módjával. 19 BCBS [011], 3. o., 1. pont
486 HITELINTÉZETI SZEMLE kalkuláljuk. Hommels [011] megmutatja, hogy bár a ktettség számításánál a fejlett módszer előnye érvényesülnek, a tőkeszámítás egyéb paramétere (az előírt kockázat súlyok és az eloszlást korrgáló skálatényező ks mértékben, a feltételezett korrelácónál azonban jelentősen) magasabbak a fejlett módszer esetében. A harmadk ok az ún. CVA-konvextás (Hull Whte [01]). Ha a htelkockázat felárak nőnek, a CVA-tőkekövetelmény nő, am arra ösztönz a bankokat, hogy fedezetet vásároljanak. A CVA-tőkekövetelmény fedezéséhez egyedül fgyelembe vehető CDSárak volatltása azonban ha a pac nem elég lkvd, ahogy ez a görög CDS-ek esetében tapasztalható volt növel a htelkockázat felárak volatltását, tovább emelve a tőkekövetelményt, bezárva az ördög kört. A sztenderd módszertan egy egyszerű varanca-kovaranca megközelítés, ahol az ügyféllel szemben CVA változás eloszlása többváltozós normáls elosztás. A CRD IV által előírt formula a következő: hedge K,33 h [ 0.5 w ( M EAD M B ) w M B ] nd nd nd nd 0.75 w ( M EAD M hedge B ) () ahol K a CVA-tőkekövetelmény, h a CVA-kockázat dőhorzontja (években megadva); CRD IV az értékét 1-ben rögzít, azaz a pac kockázat tőkekövetelményétől eltérően nem 10 napos, hanem 1 éves VAR-t számít a tőkekövetelmény meghatározásához, w a kockázat súly, amely az ügyfél mnősítésének függvénye, M a pozícó átlagos effektív lejárata, EAD a ktettség dszkontált értéke ügyfélszntre aggregálva, M a felhasznált CDS-fedezetek átlagos effektív lejárata, B a CDS-fedezet névértéke 0, hedge B nd a fedezéshez felhasznált ndex CDS-ek teljes névértéke, W nd az ndexfedezet kockázat súlya, amely az ndex mnősítésének függvénye, M nd az ndexfedezet lejárata. A tőkekövetelmény alapjául szolgáló ktettség esetében három fontosabb megállapítást kell tennünk: A CVA-tőkekövetelmény számításához használt ktettség nem egyezk a bedőlés kockázat számításához használt ktettséggel. Utóbb esetében főszabályként a fedezetek nem vehetők fgyelembe, elkerülendő kétszeres beszámításukat, hszen azokat a veszteségráta (LGD) becslésekor veszk fgyelembe. A CVA számításakor azonban a nettósított fedezettel csökkentett ktettség számít. A különbség rendkívül szembetűnő s lehet, ahogy az a következő fktív portfóló példáján s látható. 0 A htel- és CVA-kockázat csökkenthető CDS-fedezetek használatával. A CRD IV előírja azonban, hogy a CVA-kockázat csak az erre a célra vásárolt CDS-sel fedezhető, azaz függetlenül attól, hogy default esetén a pozícó fedezett, egy CVA CDS nem használható fel az LGD csökkentésére s.
01. TIZENEGYEDIK ÉVFOLYAM 6. SZÁM 487 A ktettség értéknek alakulása fedezetek (bztosítékkegészítés megállapodás), lletve nap margn mellett vagy anélkül 4. ábra Forrás: a szerző hpotetkus konstrukcója Az ügyfélszntű aggregácó előírásával elkerülhető a szabályozó arbtrázs; az, hogy a bank úgy csökkentse a CVA-tőkekövetelményt, hogy a meglévő dervatív- és repópozícót feldarabolja, am által növekedne a dverzfkácós hatás. Tekntettel arra, hogy a ktettség egy várható jövőbel érték, azt módosítan kell a kockázat átlagdővel (rsky duraton vagy rsky annuty), amre a CRD IV a következőt írja elő: 0.05M 1 e d 0.05 M M (3) A tőkeszámítás formula tulajdonságanak a vzsgálatához tekntsük először annak egyszerűbb, CDS-fedezetek nélkül változatát. Később aztán a fedezetek hatását s megvzsgáljuk. K,33 h [ 0.5 w ( M EAD )] A lejárattal és kockázat súllyal súlyozott dszkontált ktettség értékét x-szel helyettesítve: 0.75 w ( M EAD ) (4) K,33 h 0.5 [ x ] 1 (1 0.5) x N (99%) x' Cx (5)
488 HITELINTÉZETI SZEMLE ahol N 1 (99%), az nverz normáls eloszlás eloszlásfüggvényének értéke 99%-os konfdencasznten, x vektor, ahol x =w M EAD ügyfélsznten összegezve, lletve x az x vektor transzponáltja, C az N dmenzós kovarancamátrx (N az ügyfélszám, a főátló 1, míg a dagonálson kívül elemek értéke egységesen 0,5), a x Cx kfejezés a CVA-tőkeszámítás szempontjából releváns portfóló szórása. Fentek alapján látható, hogy a bázel javaslat a tőkekövetelmény fedezésére VAR-alapú megközelítést állapít meg. Feltételezése a CVA-ktettség egyfaktoros lognormáls eloszlásán és az ntézmények között partnerkockázat ktettség korrelácójának 0,5 értékén alapulnak. A tőkekövetelmény-számítás kötvényegyenértékes módszerrel történk, ahol mnden ügyféllel szemben aggregált ktettség egy zéró-kupon kötvénynek felel meg. Ha N tart a végtelenbe, azaz az ntézmény kellően dverzfkált portfólóval rendelkezk: N N lm K lm 0. 5 [ x ] ( 1 0. 5 ) x 0. 5 x (6) Hszen a kvadratkus (másodk) tag szerepe fokozatosan csökken, ahogy N nő. A koeffcenst amely az aggregált súlyozott dszkontált ktettség és a CVAtőkekövetelmény hányadosa dverzfkácós rátának s nevezhetjük, hszen értéke megmutatja, hogy a portfóló méretének növelésével hogyan csökken lassuló dnamkával a relatív CVA-tőkekövetelmény. 1 5. ábra A CVA dverzfkácós ráta alakulása egyenlően súlyozott portfóló esetén Forrás: saját szerkesztés 1 Ez rögtön rá s vlágít a modell egy alapvető gyengeségére, arra, hogy konstans korrelácó feltételezésével él.
01. TIZENEGYEDIK ÉVFOLYAM 6. SZÁM 489 Az alacsony korrelácós együtthatónak köszönhetően a dverzfkácós ráta esése az ügyfélszám függvényében gyors, azaz a dverzfkácós előnyök vszonylag ks portfóló esetén s jelentkeznek. A nagy ntézmények méretgazdaságosság előnye e tekntetben tehát margnáls. A dverzfkácós ráta 0,5-höz konvergál. Ebből következk, hogy a CVA-tőkekövetelmény a súlyozott ktettség értékek összegének felénél bztosan nagyobb (határértéken épp a fele). Tekntettel arra, hogy a kockázat súlyok értéke a CRD IV szernt 1% és 10% között mozog, míg az átlagos effektív ktettség értéke mnmum 1, maxmum 5 év, a CVA-tőkekövetelmény jelentős teher a dervatív portfóló tőkemegfelelése szempontjából. Összehasonlításképpen: míg pl. a bedőlés kockázat (default rsk) sztenderd módszer szernt tőkekövetelménye teljesítő htelek esetében maxmum a ktettség 8%-a, a CVA-tőkekövetelmény akár 50% fölött s lehet. Paradox módon azonban éppen a jól dverzfkált portfólójú ntézményeknél jelent nagyobb terhet, hszen relatíve tt nagyobb a pénzügy pacokon kereskedett termékekből álló portfóló. Érdemes azt s megemlíten, hogy a CRD IV nem tesz említést a bedőlt ktettségekkel szemben CVA-tőkekövetelményről. Kézenfekvően a tőkekövetelmény ez esetben nulla, ugyans nncs nem várható veszteség (a htelkockázat felárak volatltása megszűnk). A pozícó vesztesége megjelenk az eredménykmutatásban (CVA). Vsszatérve a fedezetek kérdésére, a CRD IV lehetőséget ad névre szóló (sngle name) CDS-ek, lletve ndex CDS-ek használatára a CVA-tőkekövetelmény csökkentéséhez. Kérdés azonban, hogy érdemes-e ezeket használn, azaz az általuk felszabaduló tőke (dszkontált) hozama meghaladja-e a CDS-ek költségét? Ne felejtsük, hogy egy fedezet céllal kötött CDS s partnerkockázatot hordoz, am addconáls CVA-tőkekövetelményt jelent. 3 A CDS-ek éves költsége a CDS-felár (CDS spread) szorozva a CDS névértékével. 4 Bár a CDS-ek normál lejárat szerkezete matt a rövd futamdejű szerződések olcsóbbak, érdemes megteremten a fedezendő ktettséggel megegyező lejárat összhangot. Amennyben ez teljesül, a névre szóló CDS fedezet hatása megegyezk a ktettség csökkenésének hatásával, azaz: K K (7) Bhedge EAD Tekntsük először a névre szóló CDS-ek nyújtotta lehetőséget. Esetükben a fedezésből származó haszon egyszerűen a felszabaduló tőke által befektethető RWA margnáls hozama: K 1,5 rexp (8) EADK ahol r exp a várható margnáls hozam, 1,5 a tőkemegfelelés mutató recproka. 5 10%-os kockázat súly, 5 éves futamdő ks portfóló esetén. 3 Hacsak nem központ elszámolóházzal szemben kötk, ahol nncs CVA-tőkekövetelmény, vszont a CRD IV hatályba lépésétől kezdve lesz tőkekövetelmény a kereskedés ktettségre, az alapletétre és a default alap hozzájárulásra egyaránt. Összességében azonban alacsonyabb, mnt a CVA-tőkekövetelmény. 4 Az AIG bukása óta a CDS-pac árjegyzés mechanzmusa némképp megváltozott: egy kezdet díj után a védelmet vásárló évente fzet, pl. 100 vagy 500 bázspontot (így akár negatív felárakkal [szpredekkel] s találkozhatunk a pacon) a korább, évente azonos díj helyett. Ez azonban a fzetendő pénzáramok jelenértékét nem módosítja, mnt ahogy az sem, hogy jellemzően nem éves, hanem negyedéves a teljesítés gyakorsága. 5 1,5 r exp =ROE exp
490 HITELINTÉZETI SZEMLE Élve azzal a feltételezéssel, hogy (7) szernt a megteremtett lejárat összhang matt egységny névértékű CDS, azonos mértékben csökkent a ktettség értékét: K EAD azaz K EAD,33,33 0.5 w 0.5 w M M EAD EAD 0.5 w M EAD 1 0.5 w K 0.75 w M w M 1. 5 1.5 w w M M M EAD EAD EAD (9) (10) Vegyük észre már tt, hogy adott ktettség fedezésének hatása a CVA-tőkekövetelményre függvénye az összktettségnek és a portfóló teljes CVA-tőkekövetelményének. Ennek következményere később még vsszatérünk. Az ndex CDS-ekről () alapján látható, hogy a sztenderd CVA-tőkekövetelmény képletében a a négyzetgyök alatt az első tagban kapnak szerepet, de nem kapnak 0,5-ös szorzót, és nem szerepelnek a másodk, kvadratkus tagban. Ennek három következménye van. Egyrészt egy teljesen fedezetlen portfólóban a CDS-ndexszel történő fedezés margnáls hatása közel duplája a névre szóló CDS-eknek, azaz hatékonyság előnnyel bírnak. Másrészt, növelve a CDS-ndexek névértékét, a fedezés relatív hatékonysága csökken, ahogy a kvadratkus tag aránya nő. Harmadszor a kvadratkus tag matt ndex CDS-sel nem csökkenthető nullára a CVA-tőkekövetelmény. (8)-hoz hasonlóan a fedezésből származó haszon: K B nd 1,5 r exp (11) ahol K B nd azaz 1,33 0.5 w M EAD wnd M nd 0.5 w M EAD w nd nd M nd nd B nd B nd 0.75 w w nd nd M nd M EAD (1)
01. TIZENEGYEDIK ÉVFOLYAM 6. SZÁM 491 K B nd,33 w M EAD w nd nd M K nd B nd w nd nd M nd (13) Amkor döntést kell hozn a CVA-fedezés megvalósításáról, tpkusan a vsszaszámított elvárt hozamot hasonlítjuk a tényleges elvárt hozammal (r exp ). A CDS-pac jelenleg kondícó a válság nyomán megugró CDS-felárak és a vsszaeső lkvdtás matt a névre szóló nstrumentumokkal történő fedezés csak magas várható ROE mellett nyereséges. Az ndex CDS-ek (kezdet) hatékonyság előnye matt azonban általuk alacsonyabb elvárt hozam mellett s nyereséges lehet a CVA-tőkekövetelmény csökkentése. Ugyanakkor a fedezet ponthoz szükséges, elvárt hozamsznt nagysága függ a fedezés mértékétől két egymást erősítő okból: a névérték növelésével egyrészt nő a CDS-ndex ára s, másrészt az ndex CDSek hatékonysága csökken a kvadratkus tag súlyának növekedésével. Dedkált (CVA fedezetre felhasználható) CDS vásárlása esetén a CVA-kockázat egy részét a CDS kírója állja. Fentek alapján egy CDS-fedezet hatása az ntézmény CVAtőkekövetelményére sok tényező függvénye, többek között függ a teljes portfóló méretétől. Ebből adódóan sznte bztos, hogy a tőkekövetelmény csökkenése a fedezet vásárlójánál nem egyezk meg a tőkekövetelmény növekedésével a kírónál. E tény teret engedhet az ntézmények között szabályozó arbtrázsnak. Ennek egy durva (így reputácós kockázatot s hordozó) lehetősége két azonos CDSszerződés egydejű (vétele és eladása) két ntézmény között (klírngházon keresztül, az addconáls CVA-tőkekövetelményt kkerülendő), amelyet nem nettósítanak. A vásárolt CDS felhasználható a CVA-tőkekövetelmény mérséklésére, cserébe a vállalat bedőlés (default) kockázatért. 6. ábra A szntetkus CVA-swap felépítése Forrás: saját szerkesztés A konstrukcó amellyel a kockázat értelemszerűen nem csökken, vszont a tőkekövetelmény gen gyakorlatlag egy CVA-kockázat csereügylet (CVA-rsk swap): a bank CVAkockázatot cserél bedőlés kockázatra ott, ahol az ezzel járó tőkekövetelmény alacsonyabb, függetlenül attól, hogy e kockázatot hatékonyan képes-e menedzseln.
49 HITELINTÉZETI SZEMLE 3.1. Implementácós kérdések A gyakorlat mplementácó során a CVA-tőkemodell két alapvető tulajdonságát kell észrevennünk: A tőkekövetelmény számítása aggregált módon történk. Ellentétben a bedőlés kockázattal, ahol a számítás ktettségenként 6 valósul meg, a CVA-tőkekövetelmény enttássznten (ntézmény, lletve leányvállalat sznten) adható meg. A VAR mnt nem koherens kockázat mérték nem addtív tulajdonságából adódóan a CVA-tőkekövetelmény sem összeadható. Két alportfóló tőkekövetelménye nem egyezk a külön-külön számított tőkekövetelmények összegével. A fent leírt módon a dverzfkácós hatás annál nagyobb, mnél több ügyfélből áll az ntézmény portfólója. Fentek azt jelentk, hogy az anyabank szntjén számolt CVA-tőkekövetelmény arányos leosztása leányvállalatokra ksebb stand-alone tőkekövetelményt jelent, mnt az egyed szntű 7, amely így nem kellően konzervatív. Azaz a prudens hely felügyelet jelentés érdekében elkerülhetetlen a hely szntű CVA-tőkeszámítás, amely nem számol a csoport több tagjánál jelentkező dverzfkácós hatással. Ez már vszonylag ks portfóló esetén s jól látszk. Nézzünk egy példát! Leányvállalat 1 Súlyozott dszkontált ktettség Aggregált súlyozott dszkontált ktettség Aggregált súlyozott dszkontált ktettség a négyzeten Bank A pozícó 1 50 110 1 100 Bank A pozícó 60 Bank B pozícó 3 30 30 900 Összesen 140 140 13 000 K 4 900 9 750 8 Leányvállalat Bank A pozícó 4 10 Bank A pozícó 5 0 Bank A pozícó 6 30 60 3600 Bank B pozícó 7 40 40 1 600 Összesen 100 100 5 00 K 500 3 900 186 6 Sőt, esetenként még elembb sznten, pl. fedezett/fedezetlen ktettség részre külön. 7 Ez persze a csoporton belül ktettségek matt a default tőkekövetelménynek s jellemzője, ám tt e tulajdonság csoporton belül tranzakcók nélkül s fennáll, pusztán a modell alapvető logkája matt.
01. TIZENEGYEDIK ÉVFOLYAM 6. SZÁM 493 Konszoldált Bank A pozícó 1 50 Bank A pozícó 60 Bank A pozícó 4 10 170 8 900 Bank A pozícó 5 0 Bank A pozícó 6 30 Bank B pozícó 3 30 Bank B pozícó 7 40 70 4900 Összesen 40 40 33 800 K 14 400 5 350 465 A dverzfkácós hatás matt 8 + 186 > 465. Ebből már látható a CVA-tőkeszámítás másk következménye s: ellentétben a bedőlés (default) kockázattal, ahol a konszoldácó a tőkeszámítást követően pusztán a csoporton belül tőkekövetelmény elhagyásával megoldható, a CVA-tőkekövetelmény esetében a csoporton belül ktettségeket még a számítás során kell elhagyn. Ha az ntézmény allokálja az enttássznten számított CVA-tőkekövetelményt am például kockázatalapú árazáshoz elkerülhetetlen, az allokált érték folyamatosan változk akkor s, ha az adott ktettséggel/ügyféllel nem történt semm, hszen más ügyletek matt a teljes CVA-tőkekövetelmény módosul. Azaz a bank bármely ktettségének változása módosítja az ntézmény összes egyéb ktettségre allokált CVA-tőkekövetelményét. (10), lletve (13) alapján s jól látható, hogy a margnáls ktettségváltozás hatása a tőkekövetelményre függ a ktettségek összegétől és a teljes CVA-tőkekövetelménytől. E tulajdonság akár azt s jelenthet, hogy egy a RAROC alapján tegnap jóváhagyott ügylet mára már nem lenne jóváhagyható, pedg az ügylet paramétere mndenben változatlanok. Ugyanezen okból a leányvállalatok azzal s szembesülhetnek, hogy az ügyletekre allokált (csoportsznten meghatározott) CVA-tőkekövetelmény összege nem egyezk egyed (stand-alone / nem konszoldált) CVA-tőkekövetelményükkel. Látható tehát, hogy jelentős OTC-dervatív portfóló esetén a korábban használt hüvelykujjszabályok és döntés krtérumok jelentős felülvzsgálatra szorulnak. 4. A NAPI ELSZÁMOLÁSÚ ÜGYLETEK FEDEZETEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK A válság rámutatott, hogy a dervatívok nap elszámolása során alkalmazott letétek tartás peródusa alapján számított harcutok alábecsülték a tényleges veszteséget. Az IRB alatt kötelező pénzügy bztosítékok átfogó módszerében 8 jelenleg előírt, mnmum tartás peródus (amelyet a nap letétszámításnál fgyelembe kell venn 9 ) 5 nap a repóügyletek és 10 8 Az átfogó módszer a kockázatcsökkentő eszköz ktettségértékét csökkent a harcut-értékek fgyelembe vételével. A harcut meghatározásához vagy a jogszabályban megadott értéket kell alkalmazn, vagy azokat a htelntézetek maguk s becsülhetk belső modell segítségével. 9 Ahol nncs nap letétfeltöltés, a tartás peródus az új szabály és a rég szabály különbségével növekszk.
494 HITELINTÉZETI SZEMLE nap az OTC-dervatívok esetében. E szabály változk a CRD IV hatálybalépésével, am hosszabb mnmum lkvdácós szakaszt (küszöböt) ír elő a bztosítékként nyújtott fedezetekre, ha: A megelőző két negyedévben az ntézmény több mnt két alkalommal került (materáls 30 ) letétfeltöltés felszólítás vtába egy adott nettósítás megállapodásban vagy partnerrel szemben (az új előírás 10, lletve 0 nap a repó-, lletve az OTC-dervatív ügyletek esetében). Bármkor a negyedév során adott nettósítás megállapodás 5000-nél több ügyletet tartalmaz (az új előírás 0, lletve 0 nap). Az adott nettósítás megállapodás bármely ügylete llkvd fedezetet, vagy llkvd OTC-dervatívot tartalmaz (az új előírás 10, lletve 0 nap, de ha a fent két eseménynyel együttesen jelentkezk, akkor 40-40 nap). A hosszabb lkvdácós peródus a volatltás korrekcós tényezők (harcutok) és így az LGD növekedésén keresztül lesz hatással az ntézmények tőkekövetelményére. A növekvő tőkekövetelmény ösztönz az ntézményeket a központ elszámolóházakon keresztül történő kereskedésre, am növel a pacok átláthatóságát. A szabályozó törekvés e követelmény tekntetében érthető és jól alátámasztott. Bár a megállapított küszöbök kjátszhatóak pl. megfelelően lkvd pac esetén az 5000-nél több ügyletet tartalmazó nettósítás megállapodás feldarabolható, ez szntén összhangban van a szabályozó törekvésevel a lkvdebb pacok, jobban allokált kockázatok elérésére. 4.1. Implementácós kérdések Az új szabályozás két oldalról jelent mplementácós khívást: defnáln kell a CRD-ben puhán megfogalmazott krtérumokat (vta, llkvd bztosíték 31 ), a front-offce rendszereket fel kell készíten, hogy regsztrálják és jelentsék a fent krtérumokat. 5. A ROSSZ IRÁNYÚ KOCKÁZAT PRUDENS KEZELÉSE A rossz rányú kockázat (wrong-way rsk) akkor merül fel, ha az egyébként függetlennek tekntett a tőkekövetelmény számításához használt PD, LGD, EAD paraméterek között szgnfkáns korrelácó áll fenn. 3 A CRD megkülönböztet egyed és általános rossz rányú kockázatot. Előbb általában egy hbásan konstruált ügylet következménye: a ktettség az ügyfél saját vagy az ügyféllel kapcsolatban álló ügyfél fedezetével bztosított. Ez nem mndg nylvánvaló az ügylet 30 5 mlló EUR fölött. 31 A CRD defnícója szernt mnden eszköz, amely nem teknthető lkvdnek stresszperódusban. 3 Ha e korrelácó csökkent a kockázatot pl. a PD növekedésével egydejűleg csökken az LGD, jó rányú kockázatról (rght-way rsk) beszélhetünk.
01. TIZENEGYEDIK ÉVFOLYAM 6. SZÁM 495 megkötésekor, éppen ezért stressztesztek és egyed ügyfélkapcsolat vzsgálatok során lehet létrejöttét feltárn. Az általános rossz rányú kockázat rendszersznten jelentkezk: az ügyfél htelmnősége (nem specfkus okból) egy olyan makroökonóma faktor függvénye, amely befolyásolja egy dervatív ügylet értékét. Kézenfekvő példa a vállalat szektor htelmnősége és a kamatláb, kamatláb-dervatívok közt kapcsolat. Válság dején nő a vállalatok PD-je. A jegybank hogy élénkítse a gazdaságot csökkent a kamatlábat. Egy vállalattal szemben kamatlábdervatív (IRS) értéke amelyk fx kamatlábat fzet változóért cserébe nő, azaz a bank ktettsége nő. Vagys éppen akkor nő a bedőlés valószínűsége, amkor a ktettség értéke s. Egy másk példa éppen a CDS-pac, ahol htelfedezet bztosítás adásvételére kerül sor. A htelkockázat felárak ugyans korrelálnak. Amkor a felárak nőnek, a védelem értéke magas, így a védelem vásárlójának partnerkockázata s magas. Eközben a védelem kírójának htelkockázat felára s megnő, jelezve a magasabb bedőlés valószínűséget. 33 A CVA-tőkekövetelményhez hasonlóan, a pac már korábban kalakította az e kockázat kezelésére vonatkozó legjobb gyakorlatot (best practce-t). A Bázel III előírása a rossz rányú kockázat kezelésére nem ntegrál még mnden, a pacon már használt eljárást, de egyértelmű lépést tesz azok rányába: A bankok kötelesek rendszeresen stresszteszteket és szcenáróelemzést végezn, hogy azonosítsák azokat a kockázat forrásokat, amelyek korrelálnak az ügyfelek htelmnőségével. E szcenárókat jelentős sokkok mellett kell futtatn. A rossz rányú kockázatokat termék-, régó-, parág- és egyéb releváns kategóránként s fgyeln, lletve jelenten kell a vezető testületeknek. A CRD IV előírja, hogy azon nstrumentumok, ahol egyértelmű jog kapcsolat áll fent az ügyfél és a termék kbocsátója között, nem számítható be nettósítás megállapodásba. Bár az általánosan elfogadott álláspont a rossz rányú kockázat kezelésében az, hogy a megfelelő belső kockázatkezelés eljárásokkal kell azt elkerüln és így nem szükséges tőkekövetelményt előírn rá, a Bázel III előírása kkényszerítk a prudens kockázatkezelés folyamatok nap gyakorlatba ültetését. Feltárt rossz rányú kockázat esetén ugyans az ügyféllel szemben ktettséget meg kell növeln, s ez nylván magasabb tőkekövetelményt von maga után: Ha névre szóló CDS-ek esetében rossz rányú kockázatot jelez a teszt, az EAD értéke a teljes névérték. Ha részvényopcók esetében jelentkezk rossz rányú kockázat, a ktettség értéke a dervatív értéke a vállalat bedőlése esetén. E ktettségmódosítások hatása gen jelentős, am ellenösztönzőt jelent az OTCdervatívok használatára, és erősít a központ elszámolóházon keresztül történő kereskedést (hasonlóan a CVA-tőkekövetelményhez, lletve a fedezetekre vonatkozó előírásokhoz). Bár a Bázel Bzottság rányelvének első változata még előírta a fent ktettségmódosítást számítás módszertől függetlenül, a CRD IV már csak a belső modell módszer (IMM) esetén tesz azt kötelezővé, így a legtöbb bank számára ez egyelőre nem jelent többlettőke-terhelést. 33 Éppen e jelenség okozta az AIG bukását.
496 HITELINTÉZETI SZEMLE 6. A KÖZPONTI ELSZÁMOLÓHÁZAKKAL SZEMBENI TŐKEELŐÍRÁS A dervatív pacok gyakorlata, hogy az ügyletek lezárásához egy ellenrányú pozícót vesznek fel ahelyett, hogy lezárnák a fennálló szerződést. Ez természetszerűen vezet az ügyletek számának megsokszorozódásához és az ntézmények egyre fokozódó összekapcsolódásához. Az ellenoldal ügylet azonban növel a partnerkockázatot. E tény következményét láthattuk 008 őszén: egyetlen hónap elég volt hét meghatározó ntézmény csődjéhez az Egyesült Államokban és Izlandon: Fanne Mae, Fredde Mac, Lehman Brothers, Washngton Mutual, Landsbank, Gltnr and Kaupthng (Cappon [011]). A szabályozó alapvető törekvése a dervatív ügyletek transzparensebbé, hatékonyabbá és stablabbá tétele. Ez az oka annak, hogy addconáls tőkekövetelményt (CVA-tőkekövetelmény) ír elő a nem klírngelt származékos ügyletekre. Ha egy adott ügyletben résztvevő ntézmények génybe veszk a központ elszámolás lehetőségét, a partnerkockázatot a klírngház állja, s ezzel elkerülhető a multlateráls nettósítás következtében fennálló domnóhatás. Természetesen a fent előnyöknek ára van: egyrészt a központ elszámolóház díja, másrészt a letétek és más veszteségmegosztó módszerek tőkekövetelménye. A válság arra s rámutatott, hogy a klírngházak sem teknthetők kockázatmentesnek, így a Bázel II szernt alkalmazott 0%-os kockázat súly nem megalapozott. A korábban már említett, a CRD IV-gyel párhuzamosan készülő, közösség szntű szabályzat a dervatív pacokról (EMIR) kötelező klírnget ír elő egy sor termékre. Ematt és a nem klírngelt termékek magas tőkekövetelménye matt az elszámolóházak rendszerszntű jelentősége fokozottan nő, lletve nőn fog. A CRD IV gondoskodk a nyomás alá kerülő központ elszámolóházak megfelelő tőkésítéséről, valamnt különbséget tesz mnősített 34 (qualfyng) és nem mnősített elszámolóházak között. A mnősített elszámolóház rendelkezk robusztus kockázatkezelés eljárásokkal. A bankok a klírngházakkal szemben három éle ktettségel rendelkezhetnek: kereskedés ktettséggel, az alapletétből adódó ktettséggel, valamnt bedőlés (default) alap hozzájárulással. Az alapletét és a default alap hozzájárulás azonos célt szolgál puffert bztosítanak bedőlés esetére, de különbözk felhasználásuk módja: előbbnél a bedőlt klírngtag fedez a veszteséget, míg utóbbnál a túlélők. Ha az elszámolóház mnősített, előbb kettőre mnmáls mértékű, 0,16%-os a tőkeelőírás (%-os kockázat súly). Ugyanakkor a klírngház default alapjához való hozzájárulás jelentős tőkekövetelménnyel rendelkezk. A tőkekövetelmény a klírngház a következőkben bemutatott kockázatgyűjtő és elosztó (poolng and sharng) mechanzmusa matt ndokolt. A klírngelt ügyletek veszteségének mnmalzálását, a veszteség abszorpcója által az ún. vízeséshatás bztosítja. 35 A folyamatot a következő hpotetkus példa mutatja be: 34 Egy elszámolóház mnősített, ha () rendelkezk a klírngelt termékek lcenszjogával; () rendelkezk a felügyelő hatóság nylatkozatával arról, hogy teljesít a nemzetköz szervezetek (Commttee on Payment and Settlement Systems, valamnt a Techncal Commttee of the Internatonal Organzaton of Securtes Commssons CPSS IOSCO) fzetés és elszámolás rendszerekre vonatkozó ajánlásat; () közzétesz az ntézmények tőkekövetelmény számításához szükséges paramétereket. 35 Egy addconáls (javasolt, de egyelőre nem gyakor) védelem, ha a klírngház bztosítást köt bármely klírngtag defaultjának a fedezésére.
01. TIZENEGYEDIK ÉVFOLYAM 6. SZÁM 497 1. Fzetésképtelenség esetén kzárt/felfüggesztett pozícó értéke (100). Bedőlt klírngtag által bztosított alapletét felhasználása (0) 3. Bedőlt klírngtag által bztosított default alap hozzájárulás (60) 4. Klírngház saját default alapja (10) 5. Több klírngtag default alap hozzájárulásának csökkentése (a fennmaradó veszteség [10] egyenlő elosztásával) Fennmaradó veszteség: 100 Fennmaradó veszteség: 100 0=80 Fennmaradó veszteség: 80 60=0 Fennmaradó veszteség: 0 10=10 Fennmaradó veszteség: 10 10=0 Látható, hogy bármely klírngtag bedőlése elődézhet a több klírngtag default alap hozzájárulásának csorbulását. M több, a default alap csökkenése esetén a klírngtagok kötelesek feltölten azt az eredet szntre. A klírngtagok fertőződése és sorozatos bedőlése esetén a default alap ktettség megsokszorozódhat. Mnél nagyobb azonban az alapletét nagysága, annál ksebb az addconáls default alap hozzájárulás valószínűsége. Ennek megfelelően a CRD IV szgorú tőkekövetelményt ír elő a default alapra vonatkozóan, ha az elszámolóház saját default alapja és kockázata ezt ndokolttá teszk, a következők szernt: A klírngház kszámítja és dőszakonként (várhatóan negyedévente) közzétesz az ún. hpotetkus tőkekövetelményét (HT KH ) 36, valamnt a saját (DA KH ) és az összes klírngtag (DA KT ) default alap befzetésének összegét. Ha az elszámolóház hpotetkus tőkekövetelménye relatíve alacsony, az ntézmény default alap hozzájárulását terhelő tőkekövetelmény s alacsony (1. eset). Ha az elszámolóház hpotetkus tőkekövetelménye meghaladja saját default alapja nagyságát, de nem haladja meg az összes default alap összegét (. eset), a hpotetkus tőkekövetelmény és a saját default alap különbségére kell 100% tőkét képezn, a fennmaradó részre továbbra s margnáls a tőkeelőírás. Ha azonban a központ elszámolóház hpotetkus tőkekövetelménye meghaladja a rendelkezésre álló összes default alap összegét, a különbözetre 10%-os 37, a teljes default alapra pedg 100%-os a tőkekövetelmény (3. eset). 36 A tőkekövetelmény, amelyet tartana kéne, ha blateráls formában lenne ktettsége a klírngtagokkal szemben. Ez nem jelent tényleges tőkekövetelményt az elszámolóház számára, azonban, mnt köztes változót felhasználják az ntézmények default alap hozzájárulásuk tőkekövetelményének számításához. 37 Ebben az esetben ugyans a vízeséshatás során az összes klírngtag default alap hozzájárulása után s marad veszteség, amely tovább növekedhet.
498 HITELINTÉZETI SZEMLE A default alap tőkekövetelményének számítása 7. ábra Forrás: saját szerkesztés Az így kszámított aggregált default alap tőkekövetelmény automatkusan allokálásra kerül a klírngtagok között a tőkekövetelményt meghatározó képlet részeként, arányosan a klírngtag default alapjának és az összes default alap hozzájárulás arányának felhasználásával, fgyelembe véve a klírngtagok koncentrácóját és granualtását. Amennyben a klírngház nem követel default alap hozzájárulást, a CRD IV az alapletétre ír elő a default alap hozzájárulásnak megfelelő tőkekövetelményt. Ha az elszámolóház nem mnősített (non-qualfyng), a default alap hozzájárulást 10%- os tőkekövetelmény (1500%-os kockázat súly) terhel. Ugyanakkor a kereskedés ktettségre (deértve az alapletétet s) függetlenül a bank valdált státuszától a sztenderd módszer szernt tőkekövetelményt írja elő a szabályozó. Ez az első hallásra meghökkentő megközelítés, amelyk egy kockázatérzéketlenebb modellt helyez a kockázatérzékeny elé, abból a megfontolásból adódhat, hogy a nem mnősített klírngházak száma épp a szabályozás adta ösztönzők matt kcs lesz, így erre a portfólóra paraméterbecslést alkalmazn semmvel sem elrugaszkodottabb, mnt a sztenderd (és így transzparensebb) megközelítés. Ez persze azt jelent, hogy a mnősített elszámolóházaknál alkalmazott %-os súly helyett e ktettségekhez jellemzően 0%-os (vagy magasabb) kockázat súly társul. A szgorított tőkekövetelményen túl a CRD IV előírja, hogy az ntézménynek eljárással kell rendelkezne arra vonatkozóan, hogy rendszeresen vzsgálja a klírngházakkal szemben kockázatat, és többlettőkét kell tartana, amennyben azok mértéke túllép az első pllérben előírt mnmumtőkével fedezett kockázatokét.
01. TIZENEGYEDIK ÉVFOLYAM 6. SZÁM 499 6.1. Implementácós kérdések A klírngben résztvevő felek vszonya alapján öt különböző esetet különböztethetünk meg: a) Közvetlen klírng (az ntézmény klírng tag az elszámolóházban) saját számlán b) Közvetlen klírng az ügyfél nevében a klírngház felé c) Közvetlen klírng az ügyfél nevében az ügyfél felé d) Közvetett klírng (egy másk klírng tagon keresztül), ha teljesülnek a pozícó átruházhatóságára (portablty) és elkülönítésére (segregaton) vonatkozó krtérumok e) Közvetett klírng egyéb esetben A fent esetek elkülönítése elengedhetetlen, hszen más és más tőkekövetelmény társul hozzájuk:
500 HITELINTÉZETI SZEMLE A klírngelt ügyletek különböző tőkekövetelménye 8. ábra Forrás: saját szerkesztés Szntén khívást jelent az ntézmények számára, hogy a ktettségek zöménél alkalmazott (IRB / sztenderd módszer szernt) kockázat súlyok meghatározásához képest a klírngházak esetében egészen más logkát, kvételeket kell belleszten és vsszacsatornázn a tőkeszámítás motorba. 7. KÖVETKEZTETÉSEK A Bázel Bzottság szándéka szernt az e ckkben bemutatott partnerkockázat előírások hvatottak megakadályozn a 008 009-ben tapasztalt veszteségek megsmétlődését prudensebb, robusztusabb kockázatkezelés elvek és magasabb, új kockázatokat s lefedő tőkekövetelmény bevezetésével. Tény, hogy a javaslatok számos, a válság okaként nylvántartott hányosságra reagáltak. A kötelező központ klírng előírása növel a pacok átláthatóságát, csökkent az ntézmények rendszerkockázat ktettségét. Szntén jelentős szabályozó rés zárul be a htelkockázat felár változásából adódó, nem várható veszteség tőkekövetelményével. Az előrelépés a prudencáls keretek kjelölésében azonban számos mellékhatással jár. A szabályozó CVA-tőkekövetelmény kzárólag a htelkockázat felárak volatltásából adódó kockázatra ír elő tőkekövetelményt. A CVA-kockázat azonban ennél több. Kezelése a szektorban szerves módon alakult a pac kockázat elemenek fgyelembevételével és fedezésével (tőkével vagy fedezet ügylettel). Ha a bankok kzárólag az új előírást követk, fgyelmen kívül hagyják azt a tágabb és komplexebb kockázatot, amt a CVA-kockázat jelent. Ha a saját modell mellett alkalmazzák azt, az kétszeres elszámoláshoz (double countng) vezet, lletve nem valós kockázatok fgyelembevételére kényszerülnek tőkeszámításuk során. A kétszeres elszámolás egyébként a CVA-tőkekövetelmény azon sajátosságából s következk, hogy egy pac kockázat faktort pac kockázat modellben helyez htelkockázat környezetbe. A CRD korább módosítása (Bázel.5) során már előírt bank-könyv partnerkockázat követelmények mellé (azoktól függetlenül) állíttat új többlettőkét. Az eltérő megközelítés következtében a CVA-kockázat mérése (és így kezelése) várható és nem várható veszteségsznten elszakad egymástól.
01. TIZENEGYEDIK ÉVFOLYAM 6. SZÁM 501 A fent ellentmondások (és a potencáls reálgazdaság következmények lásd alább) már a CRD IV véglegesítését s jelentősen hátráltatják. Még ha poltka nyomásra bevezetésre s kerül 013-ban a szabályozás jelenleg formája, számos módosítása várható a következő években. A CVA-előírások esetlegessége több forrásból ered; ezek egy része gyorsan megoldható lenne egy koherens modellben. Ehhez azonban elengedhetetlen a pac és CVAkockázat egységes kereskedés könyv kezelése. A kockázatok mérésének és kezelésének ellentmondásan túl a mellékhatások a pac működését és így a reálgazdaságot s érntk. Ahogy a CVA-tőkekövetelménnyel foglalkozó részben láthattuk, a partnerkockázat problematkája az elmúlt 15 évben fokozatosan került előtérbe. Ebbe a lassú változásba robban most bele az új szabályrendszer, amely a pac szereplők magatartását gyökeresen megváltoztatja. A korábban a fedezetek és nettósítás megállapodások matt alacsony tőkekövetelményt génylő pénzügy pac tranzakcók hrtelen orrnehézzé válnak. A Bázel Bzottság féléves rendszerességű, a Bázel III felkészülést elemző tanulmánya szernt csak a CVA-tőkekövetelmény átlagosan 7,3%-kal emel a (pénzügy pacokon aktív) bankok kockázattal súlyozott tőkekövetelményét (8,7%-kal a htelkockázat RWA-ját BCBS [01]). Konkrétan a dervatív szegmens esetében a becsléseket összegző kmutatások a tőkekövetelmény megduplázódásáról vagy még jelentősebb növekedésről számolnak be (Qugnon [011]), amelynek gyakorlat következménye az OTCdervatív pac jelentős sorvadása lesz, két okból: A tőkearányos megtérülés csökken (kínálat hatás), lletve a növekvő árak matt a fedezn kívánó ügyfelek száma csökken (kereslet hatás). A bankok az ügyletek jelentős részét központ elszámolóházakkal szemben pozícóra cserélk, ahol nncs CVA-tőkekövetelmény. 38 Ám ez a megoldás s drága, egyrészt az elszámolóház díja, másrészt a CRD IV által bevezetett, az elszámolóházakkal szemben tőkekövetelmény matt. A fedezet ügyletek számának csökkenése együtt jár a vállalat ügyfelek kockázatanak növekedésével, s ezek az ügyfelek a magasabb árak matt nkább nem fedezk pac kockázatakat. Vagys a Bázel III-nak a partnerkockázatra vonatkozó, új előírása ellenérdekeltté tesz a pac szereplőket a vállalat szektor kockázatanak megfelelő allokácója és menedzselése tekntetében 39, csökkentve ezzel a pénzügy ntézményrendszer funkconáls hatékonyságát (Pálos-Németh [006]). A kockázatok hatékony elosztása nélkül a gazdaság természetes működésének megfelelően csökken a specalzácó, az nnovácó, és növekednek a költségek. Mndez együtt jár a hosszú távú szemléletmód megváltozásával és a versenyképesség csökkenésével. Inherens módon az új tőkeelőírás s erősít a bankrendszer procklkus vselkedését, annak negatív reálgazdaság hatásával 40 együtt. Csökkentése már korábban s jelentős fejtörést okozott (Repullo et al. [009], Soczó [009]), am elmélet, gazdaságpoltka és szabályozás sznten s perdöntő. 38 Az EMIR egyébként ezt a klírngelhető (standardzálható) ügyletekre kötelezően elő s írja pár kvétellel, pl. devzára szóló forwardügyletek esetében. 39 Egyértelműen ennek köszönhető, hogy kettősség jellemz a CRD IV jelenleg formáját: a Tanács verzója konzsztens a CVA-kockázat fedezésére előírt tőkekövetelmény tekntetében, a Parlamenté azonban felmentést ad egyes vállalatokkal szemben dervatív pozícók CVA-tőkésítése alól. 40 Erről átfogóan l. HORVÁTH MÉRŐ ZSÁMBOKI [00]